Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

Szerda, 1955. április 6. OELMUGYIlRORSZns Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából 5T folytatás t% 2. oldalróll I A magyar dolgozó nép hej lyesli és támogatja azt a szívós, következetes és őszinte békepolitikát, mei lyot pártunk vezetésével népi demokratikus állai műnk folytat, mert saját I tapasztalataiból ismeri a I szörnyű szenvedéseket és mindazt a borzalmat, amely » háborúval jár. De emellett minden dolgozó számára világos az ls, hogy az imperialisták háborús gyujtogatása mögött olyan politikai célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél: a régi remd viszszaállítása, melynek eredményeképpen újra a "•hárommillió koldus« színvonalára löknék vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállítanák az iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgozó népünktől mindazt a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrácia, a szocializmus építése juttatott neki. Nincs olyan kérdés, mely: ben a magyar ncp annyira egységes volna, mint a béke megvédésének kérdésében. (Nagy taps.) Pártunk egyik legfőbb vonzóereje, hogy szakadatlanul, következetesen küzd a béke megvédéséért. A Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatokat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretekben a Szovjetunió áll a béke megvédéséért vívót* küzdelem élén. A magyar dolgozó nép egységesen követeli az atom- és hidrogénbomba, a tömegpusztító fegyverek használatának betiltását. Népünk, mely annyit szenvedett a német imperializmustól, minden erejével ellenzi a német Wehrmacht újjászervezését. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a párizsi szerződések ratifikálásával megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy még gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béketábor ereje. 'Arról is meg vagyunk győződve, hogy a német militarizmus feltámasztása közvetlenül fenyegeti minden európai nép biztonságát, szabadságát és függetlenségét. A magyar népiét is, melynek emlékezetében még frissen él, hogy milyen szörnyű pusztítást és szenvedést zúdított rá a német militarizmus, mely szabadságát, függetlenségét, egész nemzeti létét veszélyeztette. Ezért minden hazafi egységesen helyesli, hogy az imperialista háborús gyujtogatók terveivel, a német militarizmus feltámasztásával szemben a párizsi egyezmények ratifikálása kapcsán, a szocialista tábor levonja a szükséges következtetéseket és hatékony intézkedéseket fogan. tosít, melyek megnövelik erejét, hatalmát és biztonságát. (Nagy . taps.) Hazánk a jövőben is teiljes súlyával ki fogja venni részét a béke megvédéséért vívott harcból, s minden módon támogatja a béketábor erejének szorosabb összefogását. Most, amikor már eddig a magyar népi demokrácia több mint ötmillió polgára erősítette meg és nyilatkoztatta ki aláírásával békeakaratát, ezer és ezer formában láttuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt fogadalom arra, hogy minden erejükkel megvédik a békét. Pártunk és kormányunk az imperialista háborús gyujtogatók üzelmeinek láttán kötelességének tartja, hogy tovább korszerűsítse, erősítse békénk és szocialista építésünk szilárd őrét, a néphadsereget és erősítse népünkben azt a hazafias, honvédő szellemet, mely odaadóan és éberen őrködik hazánk békéje felett. A béke megvédésének hatalmas tényezője népi demokráciánk egészséges továbbfejlődése'is. Ha az imperialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kulturális és anyagi életszínvonala emelkedik, akkor megérti, hogy az ilyen nép minden rendelkezésére álló erővel védeni fogja békéjét és vívmányait, A béke megvédése és a népjólét fokozása megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység emelése, flz önköltség csökkentése, a tervek pontos teljesílése csönöz az, hogy kiindulópontja az új, a második ötéves tervnek. A munkások, mérnökök, technikusok, alkalmazottak, egyéni és szövetkezeti parasztok ez évi odaadó, jó munkája jelentékeny részbein elősegíti népijólétünk további fokozását, békénk jövendő védelmét. A szocialista építés sikeres folytatásának döntő feltétele pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága Ezek a feladatok megkövetelik az éberség fokozását, a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezését és ártalmatlanná tételét. Az elmúlt tíz év tapasztalatai mutatják, hogy valahányszor dolgozó népiünk új, nagy feladatok megoldásához fog, az ellenség is összeszedi megmaradt erejét, és igyekszik gáltolni, hátráltatni célkitűzéseink megvalósítását. Ebben teljes erővel, a legkülönbözőbb formában támogatják a nyugati imperialisták, a háborús gyújtogatok. Az elmúlt másfél esztendő alatt megnőtt az ellenséges, a jobboldali elemek bátorsága és aktivitása. Ez is parancsolóan megköveteli tőlünk a fokozottabb éberséget, a bátor kommunista kiállást, és minden ellenséges megnyilvánulás azonnali, határozott elutasítását és visszaverését. A megerősödött jobboldali elhajlás elleni harc fokozását pártunk Központi Vezetőségének plénuma éppen ezekben a hetekben tűzte napirendre. Egész dolgozó népünk lelkes helyesléssel fogadta, hogy ezen a téren is határozottan, keményen lépünk fel. (Nagy taps.) A szocialista építés sikeres folytatásának, békénk megvédésének, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának döntő feltétele és záloga pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága. Példamutatással, áldozatkészséggel, vasfegyelemmel és a dolgozó nép ügyének odaadó szolgálatával pártunk köré az eddiginél szorosabban kell felsorakoztatni hazánk vezető erejét, szocialista államunk derékhadát, a harcedzett, kipróbált, fegyelmezett munkás- i, osztályt, és még szilárdabbra, szorosabbra kell fűznünk népi demokratikus államunk alapját: a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. Fejlesztenünk és erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszerető, demokratikus, haladó erők legszélesebb összefogását. A párt és a nép összeforrottsága a párt erejének és legyőzhetetlenségének alapja! A béke megvédése, a szocializmus további építése, népjólétünk emelése annál sikeresebb lesz, minél egységesebben tömörül az egész dolgozó nép pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré! Tegyük megbonthatatlanná pártunk, kormányunk és népünk egységét! (Hosszantartó taps.) További sikereink és győzelmeink alapja a jövőben csakúgy, mint a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt, hogy még jobban elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé tegyük kapcsolatainkat hazánk felszabadítójával, a kilencszázmilliós, szocializmust építő tábor vezetőjével, a világbéke-harc zászlóvivőjével, a kommunizmust építő Szovjetunióval (Taps.), valamint a népi demokratikus országokkal, s mindazokkal, akik világszerte küzdenek az impierialista háborús gyujtogatók ellen függetlenségükért, szabadságukért, jobb jövőjükért. a békéért! Éljen és erősödjék dolgozó népünk harcedzett, kipróbált vezetője: a Magyar Dolgozók Pártja! (Nagy, ütemes taps.) Éljen és viruljon dolgozó népünk szilárd állama, a Magyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Éljen, virágozzék és erősödjék felszabaditónk és támogatónk: a hatalmas Szovjetunió! (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen az örök, megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! (Hosszantartó, viha,ros taps. Az operaházi ünnepség részvevői perceken át ünneplik felszabadulásunk napját, a felszabadító, dicső Szovjetuniót, a győzelemről győzelemre vezető nagy pártunkat.) Ezután a hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára Budapestre érkezett kormányküldöttségek vezetői mondottak üdvözlő beszédet, elsőnek K. J. Vorosilov elvtárs. K. J. Vorosilov elvlárs beszéde A népgazadaság, a termelés kérdései tehát szorosan összefüggnek a béke kérdésével. Ezt tudja dolgozó népünk is, amely most, a felszabadulás tízéves évfordulóját hatalmas, városra és falura egyaránt kiterjedő munkaversennyel ünnepli meg, mert megérti, hogy továbbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalmasabb lendítőkereke és előrevivője, s egyben a béke erősítője a több és olcsóbb termelés. Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadulási munkaverseny meg ne torpanjon, ne essen vissza, tovább folytatódjék, s fokozódjék a legközelebbi hetekben és hónapokban. Az elmúlt másfél esztendő ifolyamán nem egyszer szem elől tévesztettük a szocialista ipar és benne külön a nehézipar fejlesztésének jelentőségét, és éppen ezekben a hetekbén gyűrkőztünk neki, hogy a hibákat, melyek e téren mutatkoztak, kijavítsuk. Üjra alá kell húzni, hogy I további fejlődésünk alapja a szocialista ipar, és külö: nősen a nehézipar növeléi se. A béke megvédése és a ! népjólét fokozása parancsoI lóan megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előI térbe kerüljön a termelékenység emelése, az ön! költség csökkentése, a miI nőség megjavítása, a takarékosság, a műszaki színvonal emelése, a tervek pontos teljesítése és túlteljesítése. Meg kell erősítenünk a meglazult munkafegyelmet, az állampolgári fegyelmet. Gondoskodnunk kell a begyűjtés és adózás terveinek pontos végrehajtásáról. Mindezek a követelmények elválaszthatatlanok a nép anyagi jólétének emelkedésétől, békénk megvédésétől. Be kell vinni egész dolgozó népünk tudatába, hogy mindezek a tényezők, elsősorban a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése, együttesen biztosítják zavartalan továbbfejlődésünket. Ezek megvalósítására kell minden erőt összpontosítani. A termelés terén nagy feladat vár szakszervezeteinkre, melyeknek majdnem kétmilliós tagsága szocialista építésünk derékhada. Ezt a hatalmas erőt mos úgy kell mozgósítani, hogy minden tagja egymással versenyezve, lelkesen küzdjön a szocialista célkitűzések megvalósításáért. A szocialista ipar fejlesztése mellett szakadatlanul szem előtt kell tartanunk a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Az egyénileg dolgozó parasztság támogatása mellett most a termelőszövetkezetek megerősítése és számszerű növelése, a falu szocialista átépítése fokozott fontosságot nyer. Folytatnunk kell mindazokat a rendszabályokat, melyekkel az egyénileg dolgozó parasztok termelését és jövedelmét emelni tudjuk, de egyidejűleg az önkéntesség elvének szigorú betartásával újra erősítenünk kell a termelőszövetkezeteket. Az idei népgazdasági tervnek különös jelentőséget kölKedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és kormánya, és az egész szovjet nép nevében forró üdvözletemet és jókívánságaimat adom át önöknek és az önök személyén keresztül az egész magyar népnek, nemzeti ünnepük, Magyarországnak a hitleri megszállás alól való felszabadulása és a népi hatalomnak országukban való megalakulása tízéves évfordulója alkalmából. Tíz évvel ezelőtt a hős szovjet hadsereg a fasiszta hordák üldözése során a szolgaságba döntött Magyarország területére lépett és 1945. április 4-én befejezte a hitleri hadseregek szótzúzását, és Magyarországnak a német fasiszta megszállók uralma alól való felszabadítását. Ez az esemény fordulópont volt a magyar nép életében. Sok évszázad folyamán a szabadságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bátorsággal harcolt nemzeti függetlenségéért és szabadságáért a török, osztrák— német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagybirtokosok és tőkések bűnös politikája következtében — akik nem egyszer elárulták az ország nemzeti érdekei c — a nép törekvései nem valósulhattak meg. Még az első alapjai építése korszakának kezdetét is jelentette. A szovjet emberek, mint a világ valamennyi szabadságszerető népe, őszinte örömmel és mély megelégedéssel üdvözölték a dicső magyar nép ezen történelmi jelentőségű győzelmét. (Nagy taps.) Elvtársak! Több mint tíz évvel ezelőtt, 1944. december 21-én, Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése az éppen akkor felszabadított Debrecenben tartott első ülésén a magyar néphez szóló szózatában kimondotta: „Tudva tudjuk: lesz magyar felemelkedés! A bizton eljövendő erős, boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni. Független Magyarországot akarunk!" A magyar népnek ebben a felhívásban kifejezett kívánságai megvalósultak! Az azóta eltelt tíz esztendő az ország valódi felemelkedésének és újjászületésének, mély gazdasági, politikai és kulturális átalakulásoknak. Magyarország igazi felvirágzásának tíz éve volt. Magyarország életében e történelmi évtized legfontosabb eredménye, hogy a politikai hatalmat a munkásosztály által vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi függetlensége és szuverénítása, megerősödött a népi 3UUloiil«n. „ | .......... - a világháború után is, amikor [ demokratikus rendszer, nagy Magyarország formailag ön álló állammá vált, a valóságban megmaradt hűbéri függőségben a nagy imperialista hatalmaktól. A magyar nép egész történelme során először csak akkor kapott tényleges lehetőséget valóban független, önálló államának megalakítására, amikor a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a fasiszta megszállókat. A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg lépett Magyarország területére, a magyar népnek teljes szabadságot nyújtott, hogy úgy rendezze be életét, ahogy akarja, olyan társadalmi és politikai rendszert létesítsen, amelyet legmegfelelőbbnek tart a maga számára. A magyar nép mindörökre leszámolt a tőkések és nagybirtokosok politikai és gazdasági uralmával, saját' kezébe vette az államhatalma c, és népi demokratikus rendszert hozott létre. A népi demokratikus magyar állam megteremtése ily módon nemcsak a magyar nép nemzeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzelmes befejezése volt, hanem a magyar történelem új korszakának, a népi demokrácia és a szocializmus sikerek születtek a szocializmus alapjainak építésében. A magyar nép felszabadulása első napjaitól kezdve a munkásosztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjával, harcot indított a népgazdaság helyreállításáért és az ország demokratizálásáért. Az új népi hatalom igen fontos cselekedete volt a földreform, amely valóra váltotta a földnélküli és kisparasztok százezreinek évszázados álmát. A földreform, amelynek megvalósítása során felszámolták a feudalizmus maradványait és a nagybirtokos osztályt, óriási történelmi jelentőségű esemény volt. A földreformért vívott küzdelemben megerősödött a munkásosztály és a dolgozó parasztság harci szövetsége, amely a népi demokratikus rendszer szilárdságának és megingaflhatatlanságának alapja. Nehéz túlértékelni a magyar dolgozók önfeláldozó munkáját, amelyet népgazdaságuk helyreállítása érdekében végeztek. A hitleri hordák kifosztották az országot, számos várost és falut romhalmazzá változtattak. Csak a szovjet hadsereg gyors előnyomulása akadályozta meg a hitleristákat abban, hogy. Magyarorszá|got pusztasággá változtassák, hogy megfosszák a magyar embereket hajlékuktól és kenyerüktől, hogy teljesen rombadöntsék az önök gyönyörű fővárosát, Budapestet. Magyarország népgazdaságának helyreállítása és további fejlődése a népellenes erők ádáz ellenállása közben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyar népgazdaság helyreállításához sok évtizedre lesz szükség és csak abban az esetben valósítható meg, ha Magyarország segítséget kap az amerikai milliomosoktól'. Ezek a jóslatok azonban nem igazolódtak be. A magyar dolgozók sikeresen legyőzték az összes nehézségeket és nemcsak újjáépítették népgazdaságukat, hanem szocialista alapon át is szerveznék iparukat és közlekedésüket. A régi Magyarország, mint ismeretes, elmaradt agrárország volt gyengén fejlett iparral, melynek jelentős részét a külföldi tőke tartotta kezében, A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elmaradottságát. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a második világháborút megelőző húsz év alatt a régi Magyarország egész gyáripari termelése csak 20 százalékkal növekedett, a népi demokratikus rendszer első évtizede alatt viszont az ipari termelés háború előtti színvonal háromszorosára emelkedett, vagyis az átlagos évi növekedés nem 1 százalék volt, mint a régi Magyarországon, hanem teljes 30 százalék. Magyarország iparilag el maradt agrárországból fejlett, szocialista iparral ren delkező országgá vált. Sikeresen fejlődik a szocialista népgazdaság alapja, a nehézipar és annak szíve, a gépipar. A szén-, olaj- és villamosenergia-termelés öt év alatt kétszeresére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt a gépek, az acél és hengerelt vas, az alumínium és más igen fontos anyagok termelése. Egész sor új iparág jött létre, amelyek a háború előtt egyáltalán nem léteztek. Elsajátították az ország népgazdasága szempontjából igen fontos új gépek és bonyolult gépi berendezések gyártását. A magyar nép hősi munkája nyomán új ipari központok keletkeztek, tucatjával épültek új ipari üzemek. Az ország iparának sikeres fejlődése megteremtette a mezőgazdaság új, haladó, szocialista alapon való gyors felemelkedésének összes előfeltételeit. Kétségtelen, hogy a Magyar Népköztársaság a népi hatalom éveiben bizonyos sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Ugyanakkor a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa helyesen mutatott rá a mezőgazdaság további felemelkedésének szükségességére, és azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben emelni kell a gabona, hús, zsír és más, az ország növekvő szükségletei kielégítéséhez szükséges termékek termelését. Ennek az igen fontos népgazdasági feladatnak a sikeres megoldása Magyarország egész lakosságának elsőrendű érdeke. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelés növelésére az egyéni parasztgazdaság lehetőségei igen korlátozottak, A nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésnek, amely lehetővé teszi a modern gépi technika és a mezőgazdasági tudomány vívmányainak teljes mértékű kihasználását, vitathatatlan előnyei vannak az egyéni parasztsággal szemben. Ezt Igazolták nemcsak a szocialista építés történelmi tapasztalatai a Szovjetunióban, hanem maguknak a magyarországi élenjáró mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek tapasztalatai is. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya helyesen azt tartja, hogy a mezőgazdasági termelés igazi fellendülése és felvirágzása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése alapján érhető el. Élenjáró magyar parasztok már nem sokkal a földreform után megalakították az első mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, mert úgy látták, hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem növekvő szellemi szükségleteik kielégítése felé Ls — a közös munkán keresztül vezet. A közös gazdálkodás eszméje azóta mély gyökereket eresztett a magyar falun. A közös gazdálkodás előnyeinek láttán ma már a magyar parasztok százezrei egyesültek termelőszövetkezetekben, amelyek az állami gazdaságokkal együtt az ország egész szántóterületének egyharmadát foglalják el. Saját tapasztalatuk alapján győződtek meg arról, hogy a társas gazdálkodás az egyéni gazdálkodással szemben a mezőgazdaságban a növénytermesztés terén lényegesen magasabb terméseredmények, az állat'(Folytatás a 4. oldalon.} i