Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

Szerda, 1955. április 6. OELMUGYIlRORSZns Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából 5T folytatás t% 2. oldalróll I A magyar dolgozó nép he­j lyesli és támogatja azt a szívós, következetes és őszinte békepolitikát, me­i lyot pártunk vezetésével népi demokratikus álla­i műnk folytat, mert saját I tapasztalataiból ismeri a I szörnyű szenvedéseket és mindazt a borzalmat, amely » háborúval jár. De emellett minden dolgozó számára világos az ls, hogy az imperialisták háborús gyujtogatása mögött olyan politikai célok állnak, me­lyeket népünk a legéleseb­ben elítél: a régi remd visz­szaállítása, melynek ered­ményeképpen újra a "•há­rommillió koldus« színvona­lára löknék vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállí­tanák az iparban a bérrab­szolgaságot, elvennék dolgo­zó népünktől mindazt a jo­got és vívmányt, melyet a népi demokrácia, a szocia­lizmus építése juttatott neki. Nincs olyan kérdés, mely­: ben a magyar ncp annyi­ra egységes volna, mint a béke megvédésének kérdé­sében. (Nagy taps.) Pártunk egyik legfőbb von­zóereje, hogy szakadatlanul, következetesen küzd a béke megvédéséért. A Szovjetuni­óhoz fűződő baráti kapcsola­tokat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretek­ben a Szovjetunió áll a bé­ke megvédéséért vívót* küz­delem élén. A magyar dol­gozó nép egységesen követe­li az atom- és hidrogénbom­ba, a tömegpusztító fegyve­rek használatának betiltását. Népünk, mely annyit szen­vedett a német imperializ­mustól, minden erejével el­lenzi a német Wehrmacht újjászervezését. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a párizsi szerződések ratifi­kálásával megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a hábo­rús veszély. De azt is tud­juk, hogy még gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béketábor ereje. 'Arról is meg vagyunk győ­ződve, hogy a német milita­rizmus feltámasztása közvet­lenül fenyegeti minden euró­pai nép biztonságát, szabad­ságát és függetlenségét. A magyar népiét is, melynek emlékezetében még frissen él, hogy milyen szörnyű pusztítást és szenvedést zú­dított rá a német militariz­mus, mely szabadságát, füg­getlenségét, egész nemzeti lé­tét veszélyeztette. Ezért min­den hazafi egységesen he­lyesli, hogy az imperialista háborús gyujtogatók tervei­vel, a német militarizmus feltámasztásával szemben a párizsi egyezmények ratifi­kálása kapcsán, a szocialista tábor levonja a szükséges következteté­seket és hatékony intézke­déseket fogan. tosít, melyek megnövelik erejét, hatal­mát és biztonságát. (Nagy . taps.) Hazánk a jövőben is teiljes súlyával ki fogja venni ré­szét a béke megvédéséért ví­vott harcból, s minden mó­don támogatja a béketábor erejének szorosabb összefo­gását. Most, amikor már ed­dig a magyar népi demokrá­cia több mint ötmillió pol­gára erősítette meg és nyi­latkoztatta ki aláírásával bé­keakaratát, ezer és ezer for­mában láttuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt foga­dalom arra, hogy minden erejükkel megvédik a békét. Pártunk és kormányunk az imperialista háborús gyujto­gatók üzelmeinek láttán kö­telességének tartja, hogy to­vább korszerűsítse, erősítse békénk és szocialista építé­sünk szilárd őrét, a néphad­sereget és erősítse népünk­ben azt a hazafias, honvédő szellemet, mely odaadóan és éberen őrködik hazánk béké­je felett. A béke megvédésének ha­talmas tényezője népi de­mokráciánk egészséges to­vábbfejlődése'is. Ha az im­perialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kulturális és anyagi életszínvonala emelkedik, ak­kor megérti, hogy az ilyen nép minden rendelkezésére álló erővel védeni fogja bé­kéjét és vívmányait, A béke megvédése és a népjólét fokozása megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység emelése, flz önköltség csökkentése, a tervek pontos teljesílése csönöz az, hogy kiinduló­pontja az új, a második öt­éves tervnek. A munkások, mérnökök, technikusok, al­kalmazottak, egyéni és szö­vetkezeti parasztok ez évi odaadó, jó munkája jelenté­keny részbein elősegíti népi­jólétünk további fokozását, békénk jövendő védelmét. A szocialista építés sikeres folytatásának döntő feltétele pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága Ezek a feladatok megköve­telik az éberség fokozását, a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezését és ártalmatlanná tételét. Az elmúlt tíz év tapasztala­tai mutatják, hogy vala­hányszor dolgozó népiünk új, nagy feladatok megoldásá­hoz fog, az ellenség is össze­szedi megmaradt erejét, és igyekszik gáltolni, hátráltatni célkitűzéseink megvalósítá­sát. Ebben teljes erővel, a legkülönbözőbb formában támogatják a nyugati impe­rialisták, a háborús gyújto­gatok. Az elmúlt másfél esz­tendő alatt megnőtt az ellen­séges, a jobboldali elemek bátorsága és aktivitása. Ez is parancsolóan megköveteli tőlünk a fokozottabb ébersé­get, a bátor kommunista ki­állást, és minden ellenséges megnyilvánulás azonnali, ha­tározott elutasítását és vis­szaverését. A megerősödött jobboldali elhajlás elleni harc fokozását pártunk Köz­ponti Vezetőségének plénu­ma éppen ezekben a hetek­ben tűzte napirendre. Egész dolgozó népünk lelkes he­lyesléssel fogadta, hogy ezen a téren is határozottan, ke­ményen lépünk fel. (Nagy taps.) A szocialista építés sikeres folytatásának, békénk meg­védésének, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszín­vonalának döntő feltétele és záloga pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága. Példamutatással, áldozatkészséggel, vasfegye­lemmel és a dolgozó nép ügyének odaadó szolgálatá­val pártunk köré az eddigi­nél szorosabban kell felsora­koztatni hazánk vezető ere­jét, szocialista államunk derék­hadát, a harcedzett, kipró­bált, fegyelmezett munkás- i, osztályt, és még szilár­dabbra, szorosabbra kell fűznünk népi demokratikus államunk alapját: a meg­bonthatatlan munkás-pa­raszt szövetséget. Fejlesztenünk és erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszerető, demokratikus, haladó erők legszélesebb összefogását. A párt és a nép összeforrottsá­ga a párt erejének és legyőz­hetetlenségének alapja! A bé­ke megvédése, a szocializmus további építése, népjólétünk emelése annál sikeresebb lesz, minél egységesebben tö­mörül az egész dolgozó nép pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré! Tegyük meg­bonthatatlanná pártunk, kor­mányunk és népünk egysé­gét! (Hosszantartó taps.) További sikereink és győ­zelmeink alapja a jövőben csakúgy, mint a felszabadu­lás óta eltelt tíz esztendő alatt, hogy még jobban elmé­lyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé te­gyük kapcsolatainkat hazánk felszabadítójával, a kilenc­százmilliós, szocializmust építő tábor vezetőjével, a vi­lágbéke-harc zászlóvivőjével, a kommunizmust építő Szov­jetunióval (Taps.), valamint a népi demokratikus orszá­gokkal, s mindazokkal, akik világszerte küzdenek az im­pierialista háborús gyujtoga­tók ellen függetlenségükért, szabadságukért, jobb jövő­jükért. a békéért! Éljen és erősödjék dolgozó népünk harcedzett, kipróbált vezetője: a Magyar Dolgozók Pártja! (Nagy, ütemes taps.) Éljen és viruljon dolgozó népünk szilárd állama, a Ma­gyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Éljen, virágozzék és erő­södjék felszabaditónk és tá­mogatónk: a hatalmas Szov­jetunió! (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen az örök, megbontha­tatlan magyar—szovjet ba­rátság! (Hosszantartó, viha­,ros taps. Az operaházi ün­nepség részvevői perceken át ünneplik felszabadulásunk napját, a felszabadító, dicső Szovjetuniót, a győzelemről győzelemre vezető nagy pár­tunkat.) Ezután a hazánk felszaba­dulásának tizedik évforduló­jára Budapestre érkezett kormányküldöttségek vezetői mondottak üdvözlő beszédet, elsőnek K. J. Vorosilov elv­társ. K. J. Vorosilov elvlárs beszéde A népgazadaság, a termelés kérdései tehát szorosan összefüggnek a béke kérdé­sével. Ezt tudja dolgozó népünk is, amely most, a felszabadulás tízéves évfor­dulóját hatalmas, városra és falura egyaránt kiterje­dő munkaversennyel ün­nepli meg, mert megérti, hogy továbbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalmasabb lendítőke­reke és előrevivője, s egy­ben a béke erősítője a több és olcsóbb termelés. Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadu­lási munkaverseny meg ne torpanjon, ne essen vissza, tovább folytatódjék, s foko­zódjék a legközelebbi hetek­ben és hónapokban. Az elmúlt másfél esztendő ifolyamán nem egyszer szem elől tévesztettük a szocialis­ta ipar és benne külön a ne­hézipar fejlesztésének jelen­tőségét, és éppen ezekben a hetekbén gyűrkőztünk neki, hogy a hibákat, melyek e té­ren mutatkoztak, kijavítsuk. Üjra alá kell húzni, hogy I további fejlődésünk alapja a szocialista ipar, és külö­: nősen a nehézipar növelé­i se. A béke megvédése és a ! népjólét fokozása parancso­I lóan megköveteli, hogy a termelésben mindenütt elő­I térbe kerüljön a termelé­kenység emelése, az ön­! költség csökkentése, a mi­I nőség megjavítása, a ta­karékosság, a műszaki szín­vonal emelése, a tervek pontos teljesítése és túltel­jesítése. Meg kell erősítenünk a megla­zult munkafegyelmet, az ál­lampolgári fegyelmet. Gon­doskodnunk kell a begyűjtés és adózás terveinek pontos végrehajtásáról. Mindezek a követelmények elválasztha­tatlanok a nép anyagi jólé­tének emelkedésétől, békénk megvédésétől. Be kell vinni egész dolgozó népünk tuda­tába, hogy mindezek a té­nyezők, elsősorban a terme­lékenység emelése és az ön­költség csökkentése, együt­tesen biztosítják zavartalan továbbfejlődésünket. Ezek megvalósítására kell minden erőt összpontosítani. A termelés terén nagy fe­ladat vár szakszervezeteink­re, melyeknek majdnem két­milliós tagsága szocialista építésünk derékhada. Ezt a hatalmas erőt mos úgy kell mozgósítani, hogy minden tagja egymással versenyez­ve, lelkesen küzdjön a szo­cialista célkitűzések megva­lósításáért. A szocialista ipar fejlesz­tése mellett szakadatlanul szem előtt kell tartanunk a mezőgazdaság továbbfej­lesztését. Az egyénileg dol­gozó parasztság támogatá­sa mellett most a terme­lőszövetkezetek megerősíté­se és számszerű növelése, a falu szocialista átépítése fokozott fontosságot nyer. Folytatnunk kell mindazokat a rendszabályokat, melyek­kel az egyénileg dolgozó pa­rasztok termelését és jöve­delmét emelni tudjuk, de egyidejűleg az önkéntesség elvének szigorú betartásával újra erősítenünk kell a ter­melőszövetkezeteket. Az idei népgazdasági terv­nek különös jelentőséget köl­Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és kormá­nya, és az egész szovjet nép nevében forró üdvözletemet és jókívánságaimat adom át önöknek és az önök szemé­lyén keresztül az egész ma­gyar népnek, nemzeti ünne­pük, Magyarországnak a hit­leri megszállás alól való fel­szabadulása és a népi hata­lomnak országukban való megalakulása tízéves évfor­dulója alkalmából. Tíz évvel ezelőtt a hős szovjet hadsereg a fasiszta hordák üldözése során a szol­gaságba döntött Magyaror­szág területére lépett és 1945. április 4-én befejezte a hitleri hadseregek szótzú­zását, és Magyarországnak a német fasiszta megszállók uralma alól való felszabadí­tását. Ez az esemény fordu­lópont volt a magyar nép életében. Sok évszázad folyamán a szabadságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bátorsággal harcolt nem­zeti függetlenségéért és sza­badságáért a török, osztrák— német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagy­birtokosok és tőkések bűnös politikája következtében — akik nem egyszer elárulták az ország nemzeti érdekei c — a nép törekvései nem való­sulhattak meg. Még az első alapjai építése korszakának kezdetét is jelentette. A szovjet emberek, mint a világ valamennyi szabad­ságszerető népe, őszinte örömmel és mély megelége­déssel üdvözölték a dicső magyar nép ezen történelmi jelentőségű győzelmét. (Nagy taps.) Elvtársak! Több mint tíz évvel ezelőtt, 1944. december 21-én, Magyarország Ideigle­nes Nemzetgyűlése az éppen akkor felszabadított Debre­cenben tartott első ülésén a magyar néphez szóló szóza­tában kimondotta: „Tudva tudjuk: lesz ma­gyar felemelkedés! A bizton eljövendő erős, boldog Ma­gyarország alapjait akarjuk lerakni. Független Magyar­országot akarunk!" A magyar népnek ebben a felhívásban kifejezett kíván­ságai megvalósultak! Az az­óta eltelt tíz esztendő az or­szág valódi felemelkedésének és újjászületésének, mély gazdasági, politikai és kultu­rális átalakulásoknak. Ma­gyarország igazi felvirágzá­sának tíz éve volt. Magyarország életében e történelmi évtized legfon­tosabb eredménye, hogy a politikai hatalmat a mun­kásosztály által vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi függetlensége és szuveréní­tása, megerősödött a népi 3UUloiil«n. „ | .......... - a világháború után is, amikor [ demokratikus rendszer, nagy Magyarország formailag ön álló állammá vált, a valóság­ban megmaradt hűbéri füg­gőségben a nagy imperialista hatalmaktól. A magyar nép egész tör­ténelme során először csak akkor kapott tényleges lehe­tőséget valóban független, önálló államának megalakí­tására, amikor a szovjet had­sereg kiűzte Magyarország­ról a fasiszta megszállókat. A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg lépett Magyarország terü­letére, a magyar népnek teljes szabadságot nyújtott, hogy úgy rendezze be éle­tét, ahogy akarja, olyan társadalmi és politikai rendszert létesítsen, ame­lyet legmegfelelőbbnek tart a maga számára. A magyar nép mindörökre leszámolt a tőkések és nagy­birtokosok politikai és gaz­dasági uralmával, saját' ke­zébe vette az államhatalma c, és népi demokratikus rend­szert hozott létre. A népi demokratikus ma­gyar állam megteremtése ily módon nemcsak a magyar nép nemzeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzelmes befejezése volt, hanem a magyar történelem új korszakának, a népi de­mokrácia és a szocializmus sikerek születtek a szocializ­mus alapjainak építésében. A magyar nép felszabadu­lása első napjaitól kezdve a munkásosztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjá­val, harcot indított a népgaz­daság helyreállításáért és az ország demokratizálásáért. Az új népi hatalom igen fontos cselekedete volt a földreform, amely valóra váltotta a földnélküli és kis­parasztok százezreinek év­százados álmát. A földre­form, amelynek megvalósí­tása során felszámolták a feudalizmus maradványait és a nagybirtokos osztályt, óriá­si történelmi jelentőségű ese­mény volt. A földreformért vívott küzdelemben megerő­södött a munkásosztály és a dolgozó parasztság harci szö­vetsége, amely a népi demo­kratikus rendszer szilárdsá­gának és megingaflhatatlan­ságának alapja. Nehéz túlértékelni a ma­gyar dolgozók önfeláldozó munkáját, amelyet népgaz­daságuk helyreállítása érde­kében végeztek. A hitleri hordák kifosztották az or­szágot, számos várost és fa­lut romhalmazzá változtat­tak. Csak a szovjet hadsereg gyors előnyomulása akadá­lyozta meg a hitleristákat abban, hogy. Magyarorszá­|got pusztasággá változtassák, hogy megfosszák a magyar embereket hajlékuktól és kenyerüktől, hogy teljesen rombadöntsék az önök gyö­nyörű fővárosát, Budapestet. Magyarország népgazdasá­gának helyreállítása és to­vábbi fejlődése a népellenes erők ádáz ellenállása köz­ben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyar népgazdaság helyreállításá­hoz sok évtizedre lesz szük­ség és csak abban az eset­ben valósítható meg, ha Ma­gyarország segítséget kap az amerikai milliomosoktól'. Ezek a jóslatok azonban nem igazolódtak be. A magyar dolgozók sikeresen legyőzték az összes nehézségeket és nemcsak újjáépítették nép­gazdaságukat, hanem szocia­lista alapon át is szerveznék iparukat és közlekedésüket. A régi Magyarország, mint ismeretes, elmaradt agrár­ország volt gyengén fejlett iparral, melynek jelentős ré­szét a külföldi tőke tartotta kezében, A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elmaradottságát. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a második világháborút megelőző húsz év alatt a régi Magyarország egész gyáripari termelése csak 20 százalékkal növekedett, a népi demokratikus rend­szer első évtizede alatt vi­szont az ipari termelés háború előtti színvonal há­romszorosára emelkedett, vagyis az átlagos évi nö­vekedés nem 1 százalék volt, mint a régi Magyar­országon, hanem teljes 30 százalék. Magyarország iparilag el maradt agrárországból fej­lett, szocialista iparral ren delkező országgá vált. Sikeresen fejlődik a szocia­lista népgazdaság alapja, a nehézipar és annak szíve, a gépipar. A szén-, olaj- és vil­lamosenergia-termelés öt év alatt kétszeresére emelke­dett. Több mint kétszeresére nőtt a gépek, az acél és hen­gerelt vas, az alumínium és más igen fontos anyagok ter­melése. Egész sor új iparág jött létre, amelyek a háború előtt egyáltalán nem létez­tek. Elsajátították az ország népgazdasága szempontjából igen fontos új gépek és bo­nyolult gépi berendezések gyártását. A magyar nép hő­si munkája nyomán új ipari központok keletkeztek, tucat­jával épültek új ipari üze­mek. Az ország iparának sike­res fejlődése megteremtette a mezőgazdaság új, haladó, szocialista alapon való gyors felemelkedésének összes elő­feltételeit. Kétségtelen, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a népi hatalom éveiben bizonyos si­kereket ért el a mezőgazda­ság terén is. Ugyanakkor a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa helyesen mu­tatott rá a mezőgazdaság to­vábbi felemelkedésének szükségességére, és azt a fel­adatot tűzte ki, hogy a leg­közelebbi években jelentős mértékben emelni kell a ga­bona, hús, zsír és más, az ország növekvő szükségletei kielégítéséhez szükséges ter­mékek termelését. Ennek az igen fontos népgazdasági fel­adatnak a sikeres megoldása Magyarország egész lakossá­gának elsőrendű érdeke. Ismeretes, hogy a mező­gazdasági termelés növelésé­re az egyéni parasztgazdaság lehetőségei igen korlátozot­tak, A nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés­nek, amely lehetővé teszi a modern gépi technika és a mezőgazdasági tudomány vívmányainak teljes mér­tékű kihasználását, vitat­hatatlan előnyei vannak az egyéni parasztsággal szem­ben. Ezt Igazolták nemcsak a szocialista építés törté­nelmi tapasztalatai a Szov­jetunióban, hanem maguk­nak a magyarországi élen­járó mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknek tapasz­talatai is. A Magyar Dolgozók Párt­ja és a Magyar Népköztársa­ság kormánya helyesen azt tartja, hogy a mezőgazdasági termelés igazi fellendülése és felvirágzása csak a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése alapján érhető el. Élenjáró magyar parasztok már nem sokkal a földre­form után megalakították az első mezőgazdasági termelő­szövetkezeteket, mert úgy látták, hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem növekvő szellemi szükségleteik kielégítése fe­lé Ls — a közös munkán ke­resztül vezet. A közös gaz­dálkodás eszméje azóta mély gyökereket eresztett a ma­gyar falun. A közös gazdál­kodás előnyeinek láttán ma már a magyar parasztok százezrei egyesültek termelő­szövetkezetekben, amelyek az állami gazdaságokkal együtt az ország egész szán­tóterületének egyharmadát foglalják el. Saját tapaszta­latuk alapján győződtek meg arról, hogy a társas gazdál­kodás az egyéni gazdálkodás­sal szemben a mezőgazda­ságban a növénytermesztés terén lényegesen magasabb terméseredmények, az állat­'(Folytatás a 4. oldalon.} i

Next

/
Thumbnails
Contents