Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-24 / 70. szám

0 ELMOGVflRORSZ BG CSÜTÖRTÖK. 1955. MÁRCIUS 2Í. Atomfizika az orvostudományban Egyre gyakrabban hallunk hírt arról, hogyan alkalmazzák a szovjet tudósok az atomfizika eredményeit az orvostudományban. Leningrádot G. J. Vlagyimirov professzornak, a Szovjetunió Orvostu­ciományi Akadémiája levelező tagjának irányításával nagyszámú kol­lektíva tanulmányozza a jelzőatomok segítségével a vér képződését és pusztulását, az idegtevékenység alapját képező vegyi folyamatokat A ós elsősorban az agyban lezajló folyamatokat. Georgij Jefimovics Vlagyimirov professzor elbeszélgetett a Trud snunkatársával és ennek során a következőket mondta: Vásárhelyi Pál emlékezete (179S—1846) — A radlóaktív izotopok lehetővé ' tették számunkra, hogy megismer­jük az anyagcserének azokat a fo­lyamatait, amelyeket eddig egyál­talán nem tanulmányozhattunk. Gyakran előfordul, hogy az élő szö­vet valamelyik vegyi anyaga nem változtatja tartalmát. Mégsem mondhatjuk azt, hogy ez az anyag .nem bomlik. Tehát az történt, hogy amennyi anyag az adott időközben elbomlott, ugyanannyi keletkezett ls. A testben állandóan valamennyi alkotóelem felújulása megy végbe. Ez a felújulás a különböző anyagok­nál és a lét különböző körülményei­től függően más-más sebességgel ^történik. « A radió&ktfv izotópokkal Je­lölt anyagok alkalmazásával megállapítható, hogy az anyag­. nak mely része cserélődik ki , újonnan keletkezett moleku­lákkal, ugyanis az új molekulák mór tar­talmazzák ezeketa radióaktívizotó­pokat. A kutatások azt mutatták, hogy a májban a foszfortartalmú zsírne­mű anyagok Igen gyorsan — egy napnál is rövidebb idő alatt — fel­újulnak. Másrészről viszont az olyan szövetek, mint a csont, vagy a fog dentin anyaga jóval lassabban újulnak fel. Kiszámították például, hogy az étellel az emberi szerve­zetbe kerülő háromszázezer foszfor­atomból egyetlen atom kerül bele a fog anyagába. A radióaktív izotopok segítségével megállapítható, hogy hogyan hatol­nak el a bennünket érdeklő anya­gok a szervezet különböző részébe. Igy például a radióaktív ként tar­talmazó penicillnt annak tanulmá­nyozására használták fel, hogyan hatol be ez a szer az agyszövetbe. Lépten-nyomon alkalmazzák a ra­dióaktív izotopokat a felszívódás vizsgálatára. A vas cseréjének meg­figyelése közben megállapítottuk, hogy amennyi vas jut az emberi szervezetbe a szájon keresztül, ugyanannyi távozik a vastagbélen át. Az a felfogás alakult ki, hogy a vas rosszul szívódik fel a tápcsator­nában. Mikor azután a radióaktív izo­topokat használtak, kiderült, hogy a vas a tápcsatorna fel­ső részén felszívódik, s az alsó részen pedig az a vas kerül ki, amely a vastartalmú anya­gok bomlása következtében képződik a testben. A vas, kén, szén radióaktív izo­tópjaival megvizsgáltuk az átöm­lesztett vér vörös vértestecskéinek élettartamát. Megállapítást nyert, hogy minél hosszabb ideig tartják a vért a konzervált állapotban, an­nál gyorsabban bomlanak az étöm­lesztett vér vörös vértestecskéi. Ré­gebben nem volt tudomásunk erről az összefüggésről. Tanulmányoztuk azt ís, hogy mi­lyen gyorsan képződik az oxigén továbbítója a vérben — a hemoglo­bin — különböző körülmények kö­zött, például vérveszteség után, ke­vésvérűség esetén, vagy abban az esetben, ha a szervezet ritkított at­moszférába kerül, ami nagyobb magasságokban szokott előfordulni. Kiderült, hogy amikor az embert szervezet ritkított atmoszférába kerül, a hemoglobln képződésének sebessége megsokszorozódik. Megállapítást nyert az is, hogy mi­A magyar—szovjet barátság hónapja a szegedi járásban ' A szegedi járás községeiben ís egyik legnagyobb kulturális esemé­nye a magyar—szovjet barátság hónapnak a szovjet film ünnepe, amelyen bemutatják a Szovjetunió legújabb, az elmúlt hónapokban a legnagyobb sikert elért filmalkotá­sait. Ehhez kapcsolódik szorosan a azovjet könyv ünnepe. A falvakban rendezett könyvkiállltásokon és könyvvásárokon a legkiválóbb szovjet írók művet mellett megta­lálhatók a nagy orosz klasszikusok munkái ls. Szép kiállításokon ismertetik ' 1 azokat a hatalmas eredménye­ket, amelyeket a Szovjetunió a háború befejezése után a kom­munizmus építésében elért. A barátsági esték keretében meg­tartott előadássorozatokon az eddi­ginél sokkal gazdagabban ismertet­jük a Szovjetunió eredményeit, összekapcsolva országunk gazdasági és politikai épitő munkájának 10 éves eredményeivel. Szatymazon például a négyzetes vetés és a nagyüzemi mezőgazdaság kérdéseit megmagyarázó színes rövid filmek­nek igen nagy sikerük volt. A kö­zeli napokban a szőlőtermeléssel foglalkozó községekben a barátsági hónap alkalmából "A peronoszpora elleni védekezés* című mezőgazda­sági, oktató jellegű keskenyfilmet vetítjük. A járás területén, azokban a községekben, ahol a Magyar— Szovjet Társaság, a községi ak­cióbizottságok pártszervezeteink aktív segítségével serényen dol­goznak, meg van a megfelelő eredmény. Tápén, Szatymazon eredményes aZ MSZT alapszerv munkája. A községben március 0-tól -Ünnepi falusi hét* keretében tartalmas műsort állítottak össze, ahol a szovjet könyv és a szovjet film ün­nepi megnyitóján kívül hanglemez­bemutató és ismeretterjesztő elő­adássorozat keretében mezőgazda­sági szakelőadás hangzott el. Tevékenyen kapcsolódtak be a járásban a magyar—szovjet barát­ság hónapja munkájába a DISZ-fia­talok. A járás községeiben DISZ ünnepi taggyűléseken a lenini Kom­szomolról, a Szovjetunió nagy if­júsági tömegszervezetéről tartanak előadást. Példamutató kezdeményezéssel találkozunk a járásban MN­DSZ-szervezeteinknél is. Szorgos asszonykezek, anyák és lá­nyok ápolják, feldíszítik azoknak a szovjet hősi halottaknak sírját, ket adták népünk felszabadulásá­ért, boldog Jövőnkért. A magyar—szovjet barátság hő­napjának ünnepi időszakában ké­szülünk a felszabadulási ünnepsé­günkre. I | Sajó Gyula, a Szeged járási MSZT * elnökségének elnöke lyen szerepet játszik az emberi szer­vezetben lévő vastartalmú anyag, amelynek révén a hemoglobin-kép­ződés végbemegy. Az egyik ilyen anyag — a fer­ritin — vérveszteség esetén a máj­ból kerül a vérbe, s a ferritin va­sából képződik a hemoglobln. Az agy vegyi folyamatainak megvizsgálásánál fő feladatként meg akarjuk állapítani az agyban lezajló anyagcserének azokat a sa­játosságait, amelyek 'jellemzőek egyrészt az ingerület állapotára, másrészt a gátlásra. Mint ismere­tes a gátlás korlátozza az agy te­vékenységét, valamint elősegíti azoknak az anyagtartalékoknak a helyreállítását, amelyek az élethez szükségesek. Sikerült megállapí­tani, hogyan vesznek részt a kü­lönböző foszfortartalmú anyagok az ingerületben. Rájöttünk egyes foszfortartalmú fehérjék különle­ges szerepére is. Bebizonyítást nyert, hogy a foszfortartalmú zsír­nemű anyagok nem tehetetlenek az agy tevékenységében, mint ahogy régebben gondolták. Igen nagy figyelmet szenteltünk azok­nak az anyagoknak, amelyek kü­lönleges szerepeit játszanak az agy tevékenysége számára szüksé­ges energia biztosításában. Megál­lapítást nyert az is, hogy milyen mértékben fékeződik az agy egyes alkotórészeinek cseréje különböző altatószerek következtében beálló alvás közben. Az agyszövetek jellemző sajátos­sága, hogy igen gyorsan elpusz­tulnak, ha nem kapnak elegendő oxigént és cukrot. Tekintettel ar­ra, hogy egyes műtéteknél, például a szív műtétjeinél, az agy vér­ellátása egy időre megszűnik, az orvostudománynak igen fontos fel­adata az, hogy fokozza az agyszö­vetek ellenálló képességét arra fiz esetre, ha elégtelen cukor-, vagy oxigén-ellátásuk. Az agy anyagcseréjének ta­nulmányozása lehetővé teszi, hogy olyan eljárásokat dolgoz­zunk ki, amelyeknek segítségé­vel eredményesebben -feléleszt­hetjük a szervezetet a klinikai halálból. Olyan korban élünk, amikpr a Szovjetunióban az atomfizika min­den vívmányát az ember hasznára fordítják, nem pedig háborús cé­lokra. Az atomfizika eredményei végtelen távlatokat nyitnak meg az orvostudomány előtt, vagyis az előtt a tudományág előjt, amely a legnagyobb értékért, az emberi életért, és egészségért küzd, MÁRCIUS 25-ÉN, HOLNAP lesz 160 éve, hogy egy kis felvidéki vá­roskában, Szepeeolasziban, a köz­ség kánlortanítójának házában megszületett az a gyerek, akinek későbbi tevékenysége a Tisza-völgy gazdasági és nemzetpolitikai fej­lődésére oly nagy mértékben befo­lyással volt és akinek zseniális elő­relátása, kiváló mérnöki érzéko hosszú időre megszabta a Tisza­völgy rendezésének irányelveit é9 lefektette ennek a világviszonylat­ban is hatalmas munkának az alapjait. Vásárhelyi Pál fellépése a múlt század húszas évelnek kezdetére, az úgynevezett reformkorszakba esik, amikor az évszázados, tétlen dermedtségéből ébredező nemzetet oly sok kiváló, baladó gondolko­dónk igyekezett a modernebb fejlő­dés útjára terelni. A már fejlett kultúrával rendelkező, nyugatot járt legjobbjaink megdöbbenve eszméltek rá nemzetünk mérhetet­len elmaradottságára- Fclsőbűkki Nagy Pál, majd Széchenyi István fellépésével megindult országunk­ban is az az egészséges fejlődés, amely minden téren igyekezett fel­számolni a múlt elmaradottságát. Á TISZA' SZABÁLYOZÁSÁNAK:, a Tisza-völgy rendezésének szük­ségességére már Széchenyi előtt is számosan rámutattak, d© ahhoz, hogy a felismerés fénnyé változzék, hogy az álmodozásokból valóság legyen, Széchenyi törhetetlen aka­raterejére és nem utolsósorban nagy befolyására és fáradhatatlan munkásságára volt szükség. Ennek a méreteibon is hatalmas munkának műszaki megoldására éles szemmel jelölte ki Vásárhelyi Pál mérnököt, akinek addigi munkássága biztosí­tékot nyújtott arra nézve, hogy ezt a feladatot is sikerrel fogja meg­oldani. Megépült, ngyanesak Vásárhelyi tervei alapján, a Duna balpart­ján, a járhatatlan sziklaszorosokban az aldunai, úgynevezett „Széchenyi út", befojezték a Tisza völgyének 1mappációjá"-t és tervek készültek a Rába ós mellékfolyói, a hanság é8 Eertő tó, a Berettyó és a Körö­sök szabályozására. Általában a vizek rendezése, folyóink szabályo­zásában, oly egészséges, lüktető élet Indult meg, amely évtizedek, sőt évszázadok mulasztásait szeret­te volna néhány év alatt helyre­hozni. Ebben a hatalmas munká­ban politikailag Széchenyi István­nak, műszakilag pedig Vásárhelyi Pálnak jutott a vezető szerep. Vá­sárhelyi' fáradhatatlan munkálko­dással győzi le a rendkívüli mű* szaki nehézségeket, alkot, szervez* irányít és közben arra is szakít Időt, hogy a Magyar Tudós Társa­ság felkérésére — melynek 1835 éta tagja — beadott értekezésekről, tanulmányokról szakszerű bírálatot mondjon. Rőezlvesz a Lánchíd ter­vezési, majd építést munkálataiban és elkészíti a folyami sebességek változására vonatkozó, akkoriban teljesen új utakon járó értekezését. A Tisza szabályozásának tervét a már végrehajtott szabályozási munkákon ég a külföldi tanulmány­utakon nyert tapasztalatok felhasz­nálásával, hihetetlenül gyors ütem­ben állítja össze és amikor Szé­chenyi kitartó szervezésével létre­jön a munkálatok végrehajtására alakult Tiszavölgyi Társulat, Vá­sárhelyi Pál, mint a társulat. te88­gaíó-mérnöke a maradi ellenzékkel szemben hihetetlen szívóssággal vé­delmezi szabályozási tervét. Ekkor* élete derekán, 51 éves korában rop­pan össze a hatalmas ember, a zse­niális mérnök, a fejlődés irányának lánglelkü megálmodója, a kiváló magyar, nagyszerű gondolkodó fő. HOGY MILYEN ÓRIÁSI TER­HET cipelt Vállain, mennyire egyé­niségének varázsa, hatalmas tudá­sának iránytmutató és kijelölő, szervező tehetségének lenyűgöző ereje volt a döntő tényező mun­kásságában, mennyire megelőzte korát, legjobban a korai és várat­lan halála utáni események mu­tatták. Az Alduna végleges szabá­lyozása több mint 50 évvel elodá­zódik, vízfolyások rendezésére vo­natkozó tervei csak évtizedek el­múltával kerülnek újból megvita­tásra és megvalósításra, és a Ti­sza-szabályozással kapcsolatos el­gondolásait is — ha életben ma­rad — minden bizonnyal az elkö­vetett hibáktól, ha nem is teljesen mentesen, de mindenesetre átgon­doltabban, a folyószabályozás köz­beni fejlődéséhez jobban . hozzási­mulva hajtják végre. EMLÉKÉT — születésének' 180. évfordulója alkalmával — hé^ás kegyelettel újítjuk fel. Vásárhelyi Pál joggal idézhette az Alduna­szabályozásokról írt egyik. jelenté­sében a klasszikus költő soraitj -Exegi monumentum aere peren* nius* —, ő valóban minden érc­nél időtáUóbb emléket állított ma­gának munkásságával, alkotási­val és a nemzet önzetlen szolgála­tára vonatkozó példamutatásával. Dévény István Egy régi újságcikket idéztünk, századelejei tannlságtételt arról, milyen volt a Kenderfonó az első világháború ©lőtt, a magyar kapi­talizmus aranykorában. Amióta e vádoló sorokat leírták, sok víz lefolyt, a Tiszán. Két há­ború zúgott el az ország fölölt, majd jött a fölszabadulás és nyomában Rz emberség útja Syy dMfedi nagyüzem, dólyvtóinak életeiéi IL a korosabbak kímélése ls elkezdő­dölt. A munka terhe már nem az öregek vállát nyomja; emellett ál­talános elv az, hogy könnyű mun­kán: raktárban, portán, öltözőben* konyhában és bölcsődében helyezik el az Idősebb dolgozókat, akik na­gyobb megterhelést már nem bír­nának. Megjegyzendő, hogy e mun­kahelyek zömét az újonnan létesí­tett szociális intézmények adják, amelyek ilymódon kettős szociális hivatást töltenek be. az államosítás. Sok kemény évet ..,. ...... - , .... „ ért meg e félévszázad folyamán. uh a tudöt- Ezenfelül egyes mühe- munkafolyamatot. Folytatódott a a Kenderfonó munkássága, nehéz felben a por, más részeiben a modernizálás egy sor technikai úji­évlizedeket, amelyeknek súlya ro- nedvesség uralkodik. Egy bizonyos fással. A dolgozók fizikai crökifej­botja. elnyomása alatt nemzedékek ha1árig cz a munka természetéből ,ésének mcgkíméléséro transzportőr­görnyedtek meg. A zsúfolt gyár adódik. Az adott cselben azonban szalagot vezettek be a kovács-rak- Tisztálkodás fojtó levegője férfiak és asszonyok közrejátszik az üzem hátramaradt tárban, gépesítették a préselési el- —• ezreiből szívta ki az erőt. egészsé- technikai színvonala is járást a szárító és gombolyító osz- Ré , ,t. . részlé­gét, életkedvet. De sok kemény csa- , A kender onó tagadhatatlanul tályon, a korábban gyakori balese- v* ^affitak a kS£2 t eHtöltöt tát is megvívott a gyár munkássá- zé*imddi ,üzem; Ez nemcsak tek elkerülésére védőráccsal látták ^ " ™ ™ ™ukba ga, nem egyet közülük eredmény- épütólének és berendezésének meg- cl a kártológépeket stb. Jelenleg ^^ úgy mosták tó viselt volta. hanem beosztásának egy ói ZnífZ™ V BK !l vl*~ <s u«y mosias íe célszerütlensége épületének és berendezésének meg­nyel. E régi harcok vívták ki a vteelt volta. hanem beosztásának egy új üzemrész építése folyik, kezüket ^Mo^óhefviség munkaidő leszorítását, vagy a f^erütlensége is mutatja. Mai amelynek elkészülte után csökkenni ™at' J^™' „"a ™ szervezkedés - ha nem is teljes, formájában a gyar megannyi tol- f0g a gyár több részlegének zsú- ^^ Xsekedhetett vaíami nagy de legalább részleges - jogát-Volt ?°z/8;'oldozá8 er?dmény6' \ e*Í8Z fol,sö*a. Ez annál is szükségesebb, t^LTággal Az ll amos tás ótá . VX faíénítésóbeír mavánvisell a kanita- mert a trvár termelfikfm„nH,",=,-,„„1, iug"ssng+ni. AZ aiiamosnas oia idő, „em is olyan régen, a múlt há- felépítésében magánvise 1 a kapita- mert a gyár termelőkapacitásának öit^Tró fürdőhe viség lé ború idejében, amikor már-már e gyárfejtesz lés ötletszerűségét növelése és a három szakmányra ^u80)^gj szerény jogok ís veszendőbe men- é8 f^" gazdaságosságát. Ehhez való áttérés még az ésszerűbb bel- tWmlt' ,9''4 Pedl* elké" tek, s a munkásérdek „hagyomA- j^rul még az a szerencsétlen kö- gő beosztás mellett is fokozta a nyös" lökés-rendőri elnyomását ka- rülmény, hogy n gyár épülete liá- zsúfoltságot, tonai diktatúra, a hadiüzem teljes rom utca, a negyedik oldalon pe- 7 ,, , i,Ari,n-t«i,v BnrtfinuM dig munkáslakóházak közé van be- KOrOS7iaiYOIC Ma már nincs kit a gép alá búj­közé tatul, ha jön az ellenőrzés — még­pedig szült az üzem dísze, büszkesége: a 600 személyes modern, szekrényes öltöző és fiirdő. Do a megújításnak ez a fejezole még nem zárult te. Az öltözőkben ég fürdőkben még nem jut valamennyi munkásnak hely. Ha korlátoltak is n helyviszo­némaságra kárhoztató, börtönnel és d'B rögtönbíráskodással sújtó rendje szorítva. Mindez hatart szab a súlyosbította. Végül is csak el- bővítésnek, csakúgy, mint a mo­™oit Teljajinílrtóu- „ —nviet fen,, dernizálásnnk, sőt korlátok közé te-.—, — verek elsöpörte. népszabadfág borítja az üzem tisztántartásának szűnt a testet-lclket nyomorító gyer- "yok nem szabad nyugodni amíg DÍrkadó hajnala néP8ZabadSft* ^ belső csinosításának lehetőségeit mekmunka. A gyár urává lett ez a hlány véglcg el nom tünik" n ' . , , is. munkásság nem akarja, hogy gyer- Hadd gzurjunk be ide még egy Lohetenen volna • nos8ZtI ®v" Annál nagyobb eredmény, hogy mekei a gép szolgálatában töltsék rövid megjegyzést. Meglátogattuk a ilin lés TőfTz Jaz elmúlt években a gyár termelő- legszebb játszó é9 tanutóéveiket. Példás tisztaságban tartott öltö­legutóbbiét is lépésről-lépésre vé- kapaclt4|iának álIandó növeiése Még dolgoznak a Kenderfonóban zőt és fürdőt és ott - a fclvigyá­g,gkísérni. Elégedjünk meg annak me 8ÍkcröU helyet szorítani egy idősebb asszonyok, akik 11—12 éves zók szájából - a következő panaszt a közismert tón^ek,i leszogozésé- Mr r gy4rban azelöt(. lgmeret]en korukban kezdték gyári mnnkás hallottuk. Vannak fiatal munkás­vei hogy a Kenderfonógyarban wooí41i* fc„iturális és egészség- életüket. A jelen törvényei azon- lányok, akik civilizált munkáshoz csakúgy, mint az ország sosezer intézménynek fl7 orvosi rDn_ ban már í6 évben szabják meg a ős a hely tisztaságúhoz méltatlan más üzemében a társadalmi fejlődés ve knUúrtermen At legalsó korhatárt. És 8 órában a magatartást tanúsítanak a fürdő­új korszaka kezdodott. Lássuk tehát, mit talál ma az jssürssr - - »* rgfÁSs^ a nemrég felépült 600 személyes öl­Modemizálás Madártávlatból Az üzem technikai megújítása az tanulságos. Húsz éven aluli (de 16­államositással kezdődött, s azóta is náí nem fiatalabb) a munkások 10 Kötelességünknek tartjuk előre­bocsátani, hogy a Kenderfonú nem első lépcsőfoka az üzemrészek ésszé- 7.2 százaléka, azaz egy tizennegye­tartozik a kollemes munkahelyek rübb elhelyezése volt, amely meg- de. Ez azt jelonlí, hogy nemcsak a munkaidőt, szemben az egykori 10 ben. A panaszt a gyár munkásköz­vagy 12 órával. véleményéhez továbbítjuk. mert Vessünk egy pillantást a dolgo- a yóteményünk hogy ugyanon­,, , . • (. i. ask a munkusontudatnnk, amelv zók korcsoport szerint, megosztó- létrehozla „ fel8Zabadult gyór sara, mert ez más szempontból is szociális vívmányait, kell kultú­rára nevelnie a modern közösségi folyamatosan halad. A modernizálás százaléka, ötven éven felüli pedig Jív\Seketályalban boUad°ZÓ akik legdrágább kincsüket, életű- közA Már a kender szaga te meg- könnyítette és leegyszerűsítette . a gyermekmunka szűnt meg. hanem (Folytatjuk.) ^ENDE PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents