Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-20 / 67. szám

DELMSGYQRORSZAG A NEGYVENNYOLCAS ESZMÉK VASÁRNAP, 1955. MÁRCIUS 2fl. MÓRA FERENC abban az alföldi, kiskun városban született, nőtt fel, töltötte ifjúkorát, ahol a függetlenségi gondolat és 1848 szabadságeszniéi a nép szivében a kiegyezés utáni évtizedekben is töretlenül tovább éltek, eleven erővel hatottak. Ennek a városnak politikai életét, állásfoglalását legtovább jellemezte az egész országban az a szólás, hogy „nem engedtek a negyvennyolcból", Az a város ez, amelyet a márciusi magyar forradalom megindítója, történelmi hőse, a szabadságharc lelkesítő költője, Petőfi Sándor is a szülővárosának vallott. A félegyháziak természetesen úgy vélekedtek mái- Móra Ferenc ifjúsága idején, még előbb is, és azt vallják ma is, hogy ha Petőfi így nyilatkozott: „Ez a város születésem helye", akkor ezt nekik el kell hinnlök, hirdetniük kell. Móra István, Móra Ferenc bátyja Ls ezt hirdette Petőfiről „Mienk..." című versében; Mienk,.. Fakó írások holt betűinek S mind az egész világnak ellenére, — Azt vallja bennem minden szál Ideg S szivemnek minden dnbbanásnyl vére ... Mienk .., Hisz Itt volt boldog csak. ezen (a földűli! Móra Ferenc rajongását Petőfi •ránt kétségkívül a szülővárosa alakította kl. A szegény szűcsmester fia ugyanabban a városban volt „cseprő" gyerek, amelyikben a mészárszékbérlő Petrovlts István fia. Azokon a tereken játszadozott, amelyeken a kis Petőfi Sándor Ls nádparipán lovagolt. Megható, példamutató az a hűség, szeretet és tisztelet, amellyel Móra Ferenc Petőfi költészetét, eszméit, embert nagyságát már ifjú korában, de későbbi írásaiban is övezte, PETŐFI SZÜLETÉSÉNEK századik évfordulójára Móra Ferenc külön kis .munkát adott ki Petőfi oltárára címen (Szeged, 1924). Ebben ezt írta: gyertyácskáim... nagyon szerény helyet foglalnak el a Petőfi-oltár sarkán..." Ez időben Mórt! egyik beszédében ezt mondta: „úgy kell Petőfit oltárra tenni, ahogy magyar költőt még nem adorálták." Heves szemrehányással ostorozta Petőfi eszméinek meghamisítóit, „együgyű gonosztevőknek" bélyegezvén őket. „Petőfi: szentírás, űgy kell venni, ahogy van, akár hiszünk benne, akár nem. Se elsikkasztani nem lehet, ami benne van, se javított kiadást csinálni belőle. Ügy tenni, mintha nem volna, lehet, de meghamisítani az egész világ szemeláttára nem szabad" — mondotta Petőfiről Móra Ferenc. Március IS című Félegyházán megjelent versében a 18 éves Móra Ferenc — abban az időben első éves egyetemi hallgató — a kiegyezés utáni ellenzéki politika eszméit foglalta össze: a magyar szabadság elbukott. „Vagyunk a régi, bitang rabok". Beérjük a „Tépett szabadság foszlányival", sőt még ezt is „féltve féltjük". Móra bizonyára kora költőire gondolt, amikor azt irta, hogy a „Siró sirály" is elhallgatott, ..A sima vízen lustán halászgat". Fájdalommal emlékezik a szabadságharc hőseire, a „Villám (lóbáló istenfiak"-ra. Sírjukat ne háborítsák meg „olcsó babérral", hadd álmodozzanak ők tovább szabad hazáról. Móra elégikus hangja azonban végül izzó szenvedélybe csap át. midőn a „Világszabadság apostola", Petőfi szellemét idézi, ő villámként sújtana le e rabszolganépre, hogy új világot teremtsen. Móra Ferencnek Petőfi Sándorról, a költő halálának 50. évfordulójára írt szintén félegyházi újságban megjelpnt vezércikke Móra első nyomtatásban megjelent prózai írásai közül való. Petőfi apoteózisának gazdag irodalmában ls a legszebbek közé tartozik ez az eddig ismeretlen Móra-írás, FIGYELEMREMÉLTÓ már maga az is, hogy Móra Ferenc első irodalmi alkotásai abban az újságban, a Félegyházi Hírlapban jelentek meg, amelyet Holló Lajos alapított. Móra még csak kis gyermek volt, amikor ugyancsak Félegyháza szülöttét, Holló Lajost 48-as függetlenségi programmal Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselőjévé választották (1887). Ettől kezdve haláláig, 31 éven ét egyfolytában képviselte a parlamentben városa ellenzéki álláspontját. Holló Lajos lett azután a 48-as eszmék erszágos nevű bajnoka, pártvezére. A teljes függetlenségért. a demokratikus magyar nemzeti állam kiépítéséért, szociális, népjóléti intézkedésekért, az általános titkos választójog megvalósításáért küzdött, ö alapította 1893-ban Yfíota T-cum UcUaifran és szerkesztette a Magyarország cí- | Bízik abban, hogy kisüt még a mű 48-as párti politikai napilapot, [magyar szabadság napja. 1900 márEnnek munkatársa lett utóbb Móra cius 15-én Móra Ferenc ezt a költeIstván is. Holló Lajosról úgy vélekedett az akkori osztrák-barát politika, hogy „amíg ez az ember él, addig Magyarországot nem lehet kigyógyítani a függetlenség őrült agyréméből". Félegyházán még ma is emlékeznek arra, hogy Móra Márton, Ferenc atyja is milyen lelkes híve volt Holló Lajosnak. Közvetlenül tehát a Móra-család ültette el írónk lelkében a 48-as függetlenségi gondolat és szabadságeszmék iránt megnyilvánuló, egész életét végigkísérő rajongását Móra Ferenc maga írta meg, hogy apja, „a szűcs is segített kergetni" az ellentábor képviselőjelöltjét, midőn azt még a határból ls kiűzték, mert „a kiskunok nem hagyták Holló Lajost, meg a negyvennyolcat". Édesapja még fiatalabb céhbeli szűcs korában Kossuth Lajos arcképét faragta kl a borotvatokjára és ezt a felírást: „Éljen a negyvennyolc". Mikor azután jött hatvanhét, a kiegyezés, „a kiskun szűcsök . •, keserves káromkodások közt erős fogadást tettek, úgy, ahogy Mártontól látták.Szárítsa el az isten a kezem, ha én még egyszer az életben megborotválkozok!" Márton kalapáccsal verti ki a borotvája élét és ekkor kezdett Kossuth-6zakállt növeszteni, Móra Ferenc viszont így emlékezett vissza édesapjára, mint a szabadságeszme hűséges képviselőjére: „.,. nem tudom én soha az édesapámat elválasztani a március tizenöttől. A szabadság, egyenlőség, testvériség miatyánkjára ő előbb tanított mint Kossuth Lajos és Petőfi Sándor és egy-egy keserű káromkodásából hamarabb ismertem meg a magvarok Istenét, mint a Talpra magyar-ból. Ahogy mifelénk mondják, az Isten is megverne, ha úgy írnék a törvénnyé emelt március tizenötről, hogy ne az édesapámé volna az első gondolatom." LETT IS Móra Ferencből „márciust ifjú". Amint ő maga írta: „az apa vétke örökbe maradt a fiára". Mert voltak a félegyhézi városházán is olvan felsőbb közigazgatási parancsoknak engedelmeskedő „fiatalabb tekintetes urak", akik Móra Mártonnak is a szemérevetették már: „Hja, nem kellett volna anynyit márciustizenötödikézni!" Ezzel utasították el adóhaladék iránti kérését, Móra Ferenc Március 15. című költeményén kívül Örökké címmel egy másj .. március tizenötödik! verset is írt. Ebben az ódában fennen hirdeti; . .. nincs a harcnak vfge ma sem még! Világos földje nem lett sírgödör! Sarló, Branyiszkó, Szolnok, Szent-Tamás Az em'ék vérpiros tüzében égi Aradnak szent határa, mint a vulkán Omlesztl szét az eszmék tűzgolyóját! ís a szabadság dalnak-angyalának Szila] danái Csapongva szállnak Széles e honban, mint a szikra, Mely perzsel, lángol, égét, gyújtogat! Nincs, nincs a harcnak vége még ma (semt IVVWVWeVVWVVWVVVVWVVYVSYVVVYVVVVY^CAYY/VVYVVWW\-,VAY,V 21. — Beszéljenek értelme Rcn az istenért — kiáltja. — Lehetetlen eligazodni a szavaikon. Odakint milliós értékek vesz* nek karba cg maguk bizonytalankodnak, tehptetlenkcdnek. Mondják meg végre nyíltan és egyenesen, akarnak-e egyáltalán valamit csinálni! Ez mégis csak... Capulosz vezérigazgatót is elhagyja a hidegvére. Leszáll az Íróasztalról és ijedtséggel vegyes kárörömmel noszogatja Jalcsint. — Ismertessék a mentési tervet — eúgja — aatán lássunk munkához. Valóban jogos Dickson úr felháborodása — mondja hangosan. — Ugy látom, nem veszeti kellő eréllyel a munkálatokat, kedvég Jalcsin. — Lehetetlen, hogy ne volna megoldás — lép oda hozzájuk, kezével hadonászva az egyik minisztériumi küldött, — Csak nem maradunk szégyenben!... Jalcsinnak kínjában verejtékezik a homloka. Minden igyekezetével azon van, hogy kiszabaduljon az őt körülvevő gyűrűből. Achmeddel szeretne négyszemközt beszélni. Egy pár szót legalább, — Megpróbálunk minden lehetőt — feleli színtelen hangon. — De hagyjanak legalább kissé gondolkozni. Nem egyszerű dolog ez, gondolhatják — teszi hozzá siránkozón. Az amerikai bőszülten hadonászik, csapkod maga körül. ményét maga szavalta tl Kiskunfélegyháza Petőfi-terén. 1902 március 15-én Móra Ferenc a félegyházi szabadságünnepen az ünnepi beszédet mondta. — „Magyarország alkotmánya már háromszáz esztendőn keresztül csak arra volt jó, hogy a magyar király palástjába öltözött német császároknak legyen min esküszegést elkövetni" — mondta többek között. Az osztrák önkényuralom megfosztotta a szabadságtól a politikát, megfosztotta a költészetet: „Vedd el a szabadságot a politikától s a nép az állatszelídítő vesszejétől rettegő öntudatlan csordává fajul.., vedd el a szabadságot a költészettől, nem lesz az többé a madár éneke, nem a mennydörgés harsonája..* csupán üres szavakkal való hitvány játék, melynek: annyi értéke sincs, mint a szélütött ember dadogásának!" — szólt tovább Móra Ferenc. Március 15-ét „a hazaszeretet soha ki nem apadó forrásának" nevezte. Beszéde befejezésében ezeket mondotta: „szeretettel köszöntöm Félegyháza ifjúságát, mely sohase lesz hűtelen szülővárosa hagyományaihoz és azon reménnyel fordulok Félegyháza apró gyermekeihez, hogy ők még meg fogják érni az Időt, midőn korunk romlott szelleme önmagát fojtja meg, »,. midőn a miénknél tisztább áldozatot fognak bemutatni a március 15-iki hősök oltárán!" A 48-as eszmék és emlékek szebb, mélyebb értelmű, megindítóbb megbecsülésének aligha adtak még kifejezést, mint Móra Ferenc tette édesapja temetése előtt: „A földigérő szép fehér szemfödő alatt beloptam egy szűcstűt egy gombolyag piros berlinerrel, egy követválasztési emléket, piros tollal, zöld levéllel, amin még el lehetett olvasni az arany-nyomást: Éljen dr. Holló Lajos, 48-as követünk e a szivére tettem egy Kossuth-bankót..." A régész Móra Ferenc tudta azt, hogy a halottak mellé ősi szokás szerint a legfontosabb használati tárgyaikat, fegyvereiket, ékszereiket, kincseiket temették, öreg Móra Mártonnak élete végére nem maradt más értéke, mint szűcstűje, amelylyel a subákat foltozta és rendíthetetlen hűsége az 1848-as szabadságeszméhez. Ezeket vitte magával a sírba, EZT AZ ESZMÉT örökölte tőle a fia. vitte magával Szegedre. Kulinyi Zsigmond, akinél Móra Ferenc mint újságíró 1902-ben elszegődött, Szegeden volt a függetlenségi párt vezető embere, alelnöke, majd díszelnöke. Mindannak, amit az 1848-as eszmék jelentettek a demokratikus haladás érdekében, a nép szeretetében, jogaiért való küzdelemben, az ország függetlenségének kivívásában és biztosításában: Móra Ferenc egész életében hűséges, bátor harcosa volt, , i • ' * Mezősi Károly HIREK — A szovjet képzőművészet útjáról tart vetítettképes előadást Szegi Pál március 23-án és 24-én este 6 órai kezdettel az MSZT képzőművészeti szakosztály klubjában, Horváth Mihály utca 3. szám alaitt, az első emeleten a magyar—szovjet barátsági hónap keretében. Az előadás első részét szerdán, a második részét csütörtökön tartják. i— »Üj magyar polgári perjog 1945—1955* címmel dr. Hábermann Gusztáv ügyvéd tart előadást kedden, március 22-én este 6 órai kezdettel az Ügyvédi Kamarában. A Magyar Jogász Szövetség szegedi csoportja szívesen látja az érdeklődőket is. — A IV. magyar békekongreszszusról közösen tartanak beszámolót a Városi Tanács, a bankok, az Állami Biztosító és az Igazságügy békebizottságai március 22-én, kedden déluitán 5 órai kezdettel a Városi Békebizottság Széchenyi tér 11 szám alatti nagytermében. Előadó dr. Benkő Sándor egyetemi tanár, az Orvostudományi Egyetem kongresszusi küldötte, — A MAV nyugdíjas bizalmiak' részére március 21-én, hétfőn a Kossuth Lajos sugárút 9 szám alatt ülést tart a vasútasszakszervezet nyugdíjas csoportja. Az alsóvárosi, móravárosi és róku6i bizalmiak részére délelőtt 9 órakor, a belvárosi, felsővárosi és újszegedi bizalmiak részére pedig délelőtt 11 órakor. A vezetőség kéri a bizalmiakat, hogy okvetlen jelenjenek meg az ülésen. — Megyei énekkar) bemutatót rendez a Szegedi Szövetkezeti Bízottság Móra Ferenc kultúrotthona ma, vasárnap délután. Közreműködnek a csongrádi, maikói, szentesi és szegedi kisipari szovétke* zetek énekkarai. Megnyitó beszédet Mison Gusztáv, Szeged város I. kerületi tanácsának vb. elnöke mond. Délután 2 órai kezdettel tapasztalatcsere, énekbemutató, értékelés, vita majd emléktárgyak kiosztása este 7 órakor pedig ünnepi hangverseny lesz. — A csehszlovák fűszerpaprika szabványról tart előadást dr. Benedek László tudományos kutató március 22-én, kedden este 6 órai kezdettel az MTESZ előadótermében. Új mikrohanglemez-sorozai kezdődik Szegeden UJ, négy előadásból álló mlkrohanglepiez-sorozatot indít az MSZT a magyarszovjet barátsági liónap alkalmából. A sorozatra bérletek 8 forintos árban válthatók az MSZT titkárságán, Horváth Mihály utca 3. szám alatt «z első emeleten éa a Lenin utcai HORIZONT könyvesboltban. A hanglemezsorozat műsora a kővetkező: Március 22, kedd este fél 8-kor a Juhász Gyula Kultúrotthonban: Glinka: Patétikus trió (zongora-klarinét-lagott); RimszkiJ-Korszakov: Seherezade; Musszorggzlj—Ravel: Egy kiállítás képei. Ismertefőt mond Király József egyetemi adjunktus. I i Március 2». kedd, eate tél 7-ker az Egyetemi Diákklubban: Musszorgszklj: Borisz Goduuov. Előadja a moszkvai Opera együttese, vezényel Golovanov. Ismertetőt mond Korek József, a Horizont vezetője. Április 7, csütörtök, este 7-kor az MSZT székházban: Glinka: Ivau Szuszanyin. Előadja a moszkvai Opera egyfltlese, vezényel Golovanov. Ismertetőt mond Erdős János főiskolai tanársegéd. Április 14, csUtörtök este fél 7-kor az MSZT székházban: Csajkovszkij: Vonósszerenád; Rimszkij-KŐfszakov: Mozart és Salieri (opera egy felvonásban); Csajkovszkij: Olasz capriccio. Ismertetőt mond Keszthelyi Béla. An7akön7vi hírek Március 14-től 19-lg HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Szabó Miklós—Blczó Margit, Tarnay Péter—Barna Mária, Tóth L. János—Doktor Jusztina, Halmai Tivadar—Nagy Ilona, Takács Miklós—Kkdár Ilona, Szűcs József —Gárgyán Mária, Nádasdi Elemér—Dudás Anna, Horváth Lajos—Varga Erzsébet, Endrödi Míhály-Sós Irén. Rúzsa MihályNagy Anna, Czimmermanii Tibor—Apró Julianna, Szrumai Sándor—Felegyl Mária, l.ukács Ernő—Görbe Ilona, Bóné JózsefBari Irén. ELHALTAK Vasvári Etel 83, Gulyás József 5ó, Németh Ferenc 63, Pécsi János 85, Körösi János 29. Mészáros Józsefné Virág Julianna 79, Dobozi Istvánné Csorba Etelka 72, Vér Antalné CsótI Rozália 88, Rózsa Antalné Kispéter Anna 71, Llppai Józsefné Juhász Piroska 67. Nikolovics Sándorné Grünvald Rózsa 51, Kátal Albertné Kocsó Lídia 78, Hegedős Antalné Kollár Katalin 79, Fohsz Istvánné Berenyáncz Ilona 63. Kis Erzsébet 2. Légrádl Zoltán I. Vilber Istvánné Lengyel Julianna 77, Gera Antalné Palotás Mária 61, Deutsch Mór 86, Rózsa István 74, Szegedi Terézia 71. Váll Elemér Lajosné Beznóczkl Erzsébet 76 éves korában. SZÜLETÉSEK Király István-Morzsik Klára Józ ef, Molnár László—Molnár Piroska, László, Batyik János—Tóth Etelka János, Buborék Antal—Tanács Matild Antal, Beck György -Könyvesi Judil Viktória, Császár Géza— Szélpál Mária Klára, Francz Jenő—Gácser Rozália Gábor, Gáspár Béla—Szúágyt Magdolna György, Halász Árpád- Kállai Ilona Andris, Király Józset—Lepoya Margit Éva, Komjáti József—Takács Erzsébet József, Magyar Béla—Horváth Teleki Mária Mária, Márta István-Hódi Erzsébet István, Piros György-Pócsik Erzsébet György, Sípos Miklós—Gergl Erzsébet, Erzsébet, Ujhidy Aurél—Perkas Klára Klára, iiadobás Sándor—Havrik Aranka Tibor, Székelv Károiy—Juhász Gabriella, Gabriella. Borós Tlbor-Papp-Vária Ilona l.ászlo, Bóka Vilmos—Börcsök Ilona Sándor, Farkas János—Szilágyi Hona Imre, dr. Molnár Lajos—Kovács Ilona Lajos, Savanya Imre—Adimov Judit László, Sebők Káro'y—Varga Erzsébet Gizella, Szeinerédi Imre—Lehoczkl Rozália Irén, Szőke Béla—Szűcs Zsuzsanna Gábor, Szekeres Antal—Nyíri Julianna Antal, Szabó József—Erdei Julianna Mária, Vass Ferenc —Ambrus Mária György, Vámos László— Gresz Klára Klára, Virág Mihály—Balázs Erzsébet Erzsébet, Cseh János—Kövesül Etelka Etelka, Kardos József—Schweikowsky Alojzia Gábor, Kis Rudolf—Pulaí Katalin László, Koszó Bé'a—Vidács fíkzter Anlal, Mityók János—Mucsi Erzsébet Sándor, Tanács Vince—Masa Irén József, Tóth Pál—Nyerges Etelka Zoltán, B. Szűcs Sándor—Varga Irén Ágnes, Lele András— Csepregl Rozália Márta, Csillag István-* Míg Julianna Erika, Fárl Sándor—Révész Mária Ilona, Jancsck István—Kancsár .Mária István, Kósa Pál-Török Mária Mária, Turl János—Nemes-Nagv Rozália Franciska, Tóth József—Stetner Margit József, Aranyos István-Biró Mária István, Széli Józser—Vecsernyés Ilona l.ona, Szilágyi Károly-Nyári Ilona László, Czirok Károly —Fflrl Etelka Ágnes. Martonosi Józsefnek —Sándor Máriának Mária nevű gyermeke született. wwvwwvwovwvwwvwvw IANG0KAIEJSIAKÁBAN — Szabotázs! — ordítja. — Közönséges szabotázs. Akárha vulkánra építene palotát az ember, olyan ez a maguk országa. A tetejébe még azt se teszik meg, amit megtehetnének. ülnöknek fel kellett volna készülniük ilyen eshetőségekre... Ki az oka, hogy ezt elmulasztották! Jalesin nagy üggyel-bajjal egérutat nyer és Aohmedhez törleszkedik. Hal álra váltan, reszketve súgja neki: — Segítsen kolléga, az Isten szerelméért! Mondjon valamit... Abadin Jalcsin most, nem nagy legény. Megalázkodik, bármire hajlandó volna e percben, csak történjék végre valami, ami kigzabnditja szorult helyzetéből, Dickson végképp sutbadobja a pártatlan ós érdektelen vendég álarcát. — Nem tűrhetjük tovább a maguk jáiékát! — bömböli magából kikelve. — Arra bízzuk a vezetést, aki érti a dolgát és megszolgálja u keresetét. Mi sem természetesebb.. Julka nézi Achmed Rézárat. Szemei kutatják a férfi arcvonásait. Érted-e, megúr'ted-e, látod-e .végre, hogy kinek éa iáiért, dolgozol! VVAAAAAAA\VA//YVYVVV-Y,Y/YvYVVVYVVYVYVVYVVYVVYAYVVV\YV^ — Ezt kérdezi hangta* lanul, miközben összey szorított ajakkal áll szemtől szemben azzal aZ emberrel, akit szeret. — Mondhatom, száualmas ez az ötletszegénység — tombol újra és újra fellobbanj dühvel a yenki. — A mi mérnökeink percek alatt, eloltaraak egy Ilyen tüzet. Akár otthon.. Kaliforniában, akár a világ bármelyik pontján. Achmed először gúnyosan elmosolyodik aztán pirosság önti el arcát. Julka észreveszi, hogyan rángatózik a szája széle. Nemcsak a düh keríti hatalmúba a fiatal mérnököt. Sokkal inkább a mérhetetlen szégyen érzete. Alávalónak érzi magát, megvetésre méltónak. Nem mer Julkára nézni, kerüli a tekintetét. Zavartan, megsemmisülteu lesüti a szemét. Ez hát az élelmiszergyár energiaellátása — gondolja szégyenkezve. — ezek hát a békés, építő célok. Miért sürgős a kőolaj az amerikainak! Nem, nem azért, hogy a mi népünk, a mi szerencsétlen, szenvedő népünk jobban éljen.., Igazad volt Julka. Igazad van, édesem, pjryotlenem . .. Milyen együgyű, mily hiszékeny és értelmetlen tud lenni az ember. (,, '(Folytaink.]