Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-10 / 58. szám

CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁRCIUS 10. DÍLMSGYÜRORSZÍG Szombaton Szegedre érkezik Koszmogyemjanszkaja asszony Kedves vendég érkezik szombaton délben városunkba: Koszmogyemjanszkaja asszony, Zója és Suza édesanyja. Koszmogyemjanszkaja ellátogat a móravárosi úttörőházba délután fél 3-kor, ahol beszélget a fiatalokkal. A szovjet vendég meglátogatja a szakköröket, majd az úttörők kultúrműsorral kedveskednek neki. Koszmogyemjanszkaja asszony a szegedi látogatása után Hódmezővásárhelyre utazik, hogy résztvegyen a Harisnyagyár névadó ünnepségén. Szovjet vendégek látogatása Szegeden Kedden délután Szegedre érkezett P. Brovka Sztálin-díjas belorusz költő és Kartasov szovjet mezőgazdasági szakember. Este 1 órakor az MSZT rendezett baráti találkozót a szegedi írók számára. A találkozón Dér Endre, az írócsoport titkára köszöntötte Brovka elvtársat, aki válaszolt a barátságos fogadtatásra. Brovka elvtárs beszédét Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író köszönte meg. Ezután az írók közül többen kérdéseket intéztek a szovjet elvtárshoz, aki készséges örömmel válaszolt. Kartasov elvtárs a TTIT klubhelyiségében találkozott a szegedi mezőgazdászokkal. Itt Novak Károly elvtárs, megyei főagronómus számolt be a megye mezőgazdasági helyzetéről. Ezután igen élénk beszélgetés alakult ki a kukorica, a vetőmagtermesztés és a nemesítés kérdéseiről, Kartasov elvtárs és a szegedi mezőgazdasági szakemberek, a szegedi Mezőgazdasági Ki sérleti Intézet vezetője és munkatársai között. A közvetlen hangulatú beszélgetés a késő esti órákig elhúzódott. A nemzetközi nőnap alkalmával a ruhagyári nőgyüléuen javaslatot fogadtak el kérik az illetékesektől, hogy üzeműk Hámán Kató oevét viselhesse A Szegedi Ruhagyár kultúrtermében hétfőin nőgyűlést tartottak a nemzetközi nőnap tiszteletére. A nőgyűlésen Komócsin Balázsné elvtársnő a nők szerepéről, gyári életéről is beszélt. Hangoztatta, hogy az anyák, feleségele, lár nyok feladata is a béke védelme. A Ruhagyárban — kevés kivétellel — nők dolgoznak a gépeknél, a szalagok élén és más vezető helyeken. A nők valamennyien érzik a felelősséget, azért a munkáért. amit rájuk bíztak. Ördögh Lajosné is szót kért a nőgyűlésen. Javasolta: a Ruhagyár ezután Hámán Kató nevét viselje. Azét a kiváló harcosét, aki a nők jogaiért, a munkásakért dolgozott, s halt meg. Javaslatát nagy tetszéssel, lelkesen fogadták. A dolgozók az illetékesektől kérik, járuljanak hozzá, hogy gyáruk Hámán Kató nevét viselhesse. Uj községek Csongrád megyében 'A Magyar Közlöny 28. számában közlemény jelent meg az újonnan szervezett községekről. Csongrád megyében új község': Bokros (azelőtt: Bokrospart), amely a csongrádi járáshoz tartozik. Uj község Eperjes (azelőtt Istvánhegyes, Szabadságtelep), amely a szentesi járáshoz tartozik. Rákos község néven a makói járási Rákosi-tanya alakult új községgé. Az új községek szervezésével egyidoben Kiskirályság község megszűnt és belterületének egyrésze a Békés megyei Gádoros községhez. Szentes város különálló haláxrésze pedig Eprejes községhez csatlakozott. Ugyanakkor Makó város északi területei a Békés megyei Nagykopáncs, illetőleg Békéssámsonhoz csatlakoztak. „SZIVÜNK PARANCSA SZERINT ÍRUNK - SZIVÜNK PEDIG NÉPÜNKÉ" Petrusz Brovka elvtárs találkozása a szegedi írókkal Janka Kupala, a beloruszok klasszikus költője 1907-ben fájdalmasan állapította meg: Másutt a kOHö Izzó, drága kincs. A népről zeng-bong versei harangja, — S a belorusznak még költője sincs ... Azóta nagy költészetet teremtettek a belorusz nép tehetséges fiai. Maga Janka Kupala is büszke örömmel énekelhette idősebb korában: A ,,népköltő" címet büszkén fogadtam (»>. Forró szivem fölött a Lenin-rend ragyog, S boldog vagyok, hogy Sztálin-dijat | [érdemel A szabad költő és az új, szabad daloki A szabad belorusz hazában sorban szólaltak meg Janka Kupala után Jakub Kolász, Arkadij Kulesov, Petrusz Brovka, Maxim Tank és költeményeikben a belorusz nép új életének igézően szép élményeit türöztetik, népük helytállásáról énekelnek a kommunizmus építésében, a honvédő háború dicső napjainak emlékét idézik, s a költő fegyverével állnak be a népek nagy és szent ügyéért, a békéért folyó világméretű harcba. Ennek a kiváló költő-generációnak egyik tagja. Petrusz Brovka elvtárs, Sztálúvdíjas író, a Belorusz írószövetség elnöke, találkozott kedden este a szegedi író-csoport tagjaival. Brovka elvtárs a belorusz irodalom megszületésének körülményeiről s fejlődésének állomásairól beszélt, majd röviden összefoglalta a szovjet írók második kongresszusának tanulságait. — A szovjet írók második kongresszusának legnagyobb érdeme — hangoztatta —, hogy a hetven nyelven író szovjet költők és írók hatalmas seregszemléjévé nőtt. E seregszemle jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy az említett hetven nyelv közül tizenkilencnek egyszerűen nem volt írása a forradalomig ... A kongresszus legnagyobb eredménye, hogy az írók egyöntetűen foglaltak állást a szocialista-realista irodalmi módszer mellett, világosan fogalmazták meg az alapvető módszer elveit, s a módszer fejlesztését illető, soron következő feladatokra is félreérthetetlenül mutattak rá. Rámutattak a szocialista-realizmus módszerének rendkívül sok stiláris lehetőségére. Kifejtették azt, hogy irodalmunk főcélja: segíteni azt a harcot, amely az új társadalmat építi a régi felett. Az írók egyöntetűen foglaltak állást az irodalom pártossága mellett. A burzsoá firkászok azt szokták szemünkre vetni: nekünk a párt diktál, mi a párt parancsa szerint írunk. Solohov erre vonatkozóan mindnyájunk feleletét így fogalmazta meg: «Mi a szívünk parancsa szerint írunk, szívünk pedig a mi népünké és pártunké«. A szegedi írók arra kérték kedves vendégüket, mondja el véleményét a magyar irodalomról is. i— A magyar költészet antológiájának s a mai magyar írók és költők műveinek orosz nyelvre való fordítása révén meglehetősen jól megismerhettem és megszerettem a magyar költészetet és a magyar irodalmat. Belorusz nyelven egyelőre kevés magyar mű jelent meg. Petőfi költeményeit, sőt a szegedi Nagy Sándor írását azonban már belorusz nyelven is olvashatjuk. Ebben az esztendőben fokozott erővel fogtunk hozzá a mai magyar költészet és irodalom gyűjteményes kiadásához, s mindent meg akarunk tenni, hogy népünk a magyar irodalom kiváló alkotásait minél szélesebb körben megismerhesse. Brovka elvtárs az írók kívánságára azt is elmondta, hogyan lett tizenegy-gyermekes, három holdas szegényparaszt gyermekéből az új társadalom lehetőségei között íróvá, s hogyan hatottak rá, hogyan segítették őt írói fejlődésében az idősebb, im-t már klasszikussá vált belorusz írók, Janka Kupala és Jakub Ko-> lász, Az egyre közvetlenebbé váló légkörben lefolyt, kedves élmé* nyekben bővelkedő beszélgetés al-> kalmából a szegedi írók elszaval* ták Brovka elvtárs magyarra for* dított költeményeit, és saját írásaikból is felolvastak, Az író-csoport tagjai eszmeileg és szakmailag igen sokat gazdagodtak a Brovka elvtárssal folytatott beszélgetésből s az ötven esztendős, de a húsz esztendős fiatalokat is megszégyenítően lelkes vendég minden szavát maradandóan szívükbe zárták. I <-«-) A deszki iíatalok készülnek az ifjúság kulturális seregszemléjére A szegedi járás DISZ kultúrcsoportjainak legtöbbje új műsorral készül az ifjúság kulturális seregszemléjére. A fiatalok, akullurális élet irányításába egyre jobban bekapcsolódó pedagógusok vezetésével tanulják az új színdarabokat, a régi népi táncokat. Műsoraikkal március 15-én már a kultúrotthonokban akarják szórakoztatni a falvak lakóit. A deszki fiatalok egy régi népszokást, a lányszöktetést mutatják majd be. A hagyományok után kutató fiatalok Radity Velimir délszláv tanító vezetésével meglátogatták a falu idős délszláv dolgozó parasztjait. Zsivity Tosoné régi népszokásokat mesélt nekik, Krisztin Zsubomirnétól délszláv népdalokat tanultak, Tucakov Jocó pedig a gyurgyévka nevű régi nemzetiségi tánc lépéseit mutatta be a fiataloknak. A régi hagyományok feldolgozásából született meg a leányszöktetés című több mint kétórás, öt képből álló népi játék, amely két fiatal fonóbeli ismeretségét, régi népszokást, a leányszöktetést, a vőfélydíszítést, majd a lakodalmat mutatja be. A deszki délszláv fiatalok úgy tervezik, nemcsak falujukban, hanem a környező községekben és Szegeden is előadják műsorukat. Április 2-án a fővárosban a nemzeti kultűrcsoportok fesztiválján is Állják adott szavukat az Erőmű dolgozói A Szegedi Erőmű valamennyi dolgozója teljesíti a nagy évfordulóra tett felajánlását. A gépházban kazánházban, s a karbantartó lakatos műhelyben dolgozók tudásuk és képességük legjavát adják, A fűtőházi dolgozók a februári értékelés szerint a versenyben 173 tonna szenet takarítottak meg. A szénmegtakarításban kitűnik Genszterensz Károly brigádja, A gépházi dolgozók helyes módszerrel, kevesebb költséggel több áramot állítottak elő. Eredményük 137 százalék volt. A vagonkirakók közül id. Kacmayer János 274, Csikós Ferenc 273, Bakos Sándor pedig 252 százalékot ért el, A karbantartók most fejezték be kecskeméti erőmű telepünk kazánjának javítását. A javításnál Szűcs György, Nyári Ernő, lényi János, Lork Ferenc eredményeket ért el. Misán György A nemzetközi nőnap alkalmából vasárnap nagygyűlést tartanak a Szabadság moziban Az MNDSZ Városi Bizottsága a nemzetközi nőnap alkalmával vasárnap délelőtt tíz órakor nagygyűlést rendez a Szabadság moziban. Az ünnepség előadója Vass Istvánné elvtársnö, az MNDSZ országos elnöke. Az ünnepségen 48 sokgyermekes anyát tüntetnek kL A nagygyűlés után színes kultúrműsort mutatnak be a szegedi kultűrcsoportok. Ipari tanulók gyakorlati munkán Edeszép A szegedi 600-as számú ipari tanulóképző intézetben gyakorlati munkára készül a közeljövő húsz vasöntője. Városunk vasöntödéjében ismerkednek a szakmával, kedvvel, szívesen. A vasömtő tanulók közül a második félévi ellenőrző munkáknál Sarnyai István 134, Szécsi István 130, Báló János — aki egyébként a Szegedi Vasas labdarugója — 117 százalékos teljesítményt ért el. Megmutatták így is, hogy komolyan veszik munkájukat, a tanulást. Gyakorlati mimkára megy a MÁV szegedi szere| lésvezetőség 40 elektroműszerész tanulója is. A gyakorlati munkára való kihelyezést alapos vizsga előzte meg. Ezek a vizsgaeredmények jók, s biztató ígéretet adnak arra, hogy az ipari tanulók megállják helyüket az üzem életében. S a tanulók az üzemben bővítik elméleti és ezzel lépnek majd fel. : ,Yvwv*ervvwvvvAWYVVWVVVVvvvvvreeeto^^ /wwwvywwvwwwwvvwvvvvwvvvvwwvvvyyvv^ 16. Mindent indok. >— Elérzékenyült hangon kérleli a leányt: — De hagyd ezj. édesem, ne légy hideg, ne légy ilyetí ezívtelenül okos, amikor a boldogságunkról van szó. Hagyd most a politikái, Julka, drágám, hagyd most... Ne hidd ... — magyarázza —, hogy bekötött szemekkel, bedugott fülekkel élek. De azért, azt sem lehet állítani, hogy itt, nálunk minden, talán még az anyák dala, amit a bölcső fölé hajolva énekelnek, az is a háborút szolgálja. — Biz' az is, szegény Achmed... Ha nem óvják karjukkal is a gyermekeiket, ha csak altatják őket cs tétlenül kivárják, amit ezek terveznek. •• ezek az-., ellenségeink... bizony akkor — megint ellentmondok neked, drágám — akkor valóban — ha akaratlanul is — a háborút szolgálják ... Fáj nekem, hogy nem mindenben értünk egyet aranyos Achmed, tudom, neked rosszul esik ez. Nekem is... — Rosszul, Julka, nagyon rosszul — mondja keserűen Achmed — mert a szívemben hordozom a képedet, mert mindig az eszemben jársz, mindig a te szemed néz rám. Elhallgat, lehajtja a fejét. Kis idő múltán — mint akinek valami mcntőötlot jutott az eszébe — felvillanyozva, újra megszólal: — Tudod mit? Teszek egy ajánlatot Julka. Rövidesen, megjelenik a kőolaj, megkezdik a telepen a vezetékek lerakását. Győződj meg jó&a, módod lesz ráí —. hogy. hova yiezik, fcrenc mire használják fel a kőolajai. 'Addig függesszük fel a vitát. Rendbon van? — Beleegyezem Achmed — mondja a leány mosolyogva. — Csak azt kérem, hogy akkor majd, amikor szükség lesz rá, higyj a szemednek. — Szeretsz? — kérdezi Achmed újra. Felsóhajt. Kedvesen, mint egy siheder, akinek arcára rózsákat rakott, a boldog öröm, csillogó szemmel nézi a leányt. Várja a választ. — Szeretlek — mondja Julka csendesen. Lassan lépdelnek, kart karbaöltve Julka szállása felé. Nem beszélnek, de mindkettőjükben ott viharzanak az előbbi kérdések, a remények és aggodalmak. Búcsúzáskor megint hosszan összeforr az ajkuk. • Reggel hétkor vészesen süvölt a sziréna hangja a telep fölött. — Tűz van! Tűz van! — kiabálják az emberek — ég a kút! Abban a pillanatban, amikor a kút lángrakapott, Nikosszal együtt hárman voltak fent az acéltornyon. A tűz sisteregve tört elő a fúrólyukból, fekete, sűrű füstje eltakarta a tornyot, annak láíhaií haragosa®, mind naélesebbem lobogó sárgásvörös lángok nyaldosták. Nikosz és társai a lángokon át ugrottak le a toronyról. A fiú nagy lélekjelenléttel ég önfeláldozással, nem magával törődött; a halál torkában ís arra gondolt, hogy segítse társait. Csak másodpercekről volt szó. Mire azok kisebb zúzódásokkaf földet értek, Nikosz ruhájába már belekapott a láng, karján, mellén tenyérnyi égési sebek voltak. Összeszorított fogakkal, félájultan hever Nikosz a földön. Arca vértelen, csaknem hamuszürke. Mindenki lót-fut fejveszetten. A lángok mind magasabbra csapnak, a hőség fokozódik. Senki sem merészkedik a kút közelébe. Carev, a gépész rohan előregörnyedte:!, karját a szája elé tartva Nikoszért. Nyomában az egyik kútfúró — őszhajú öreg — lihegve, zihálva. Ugy érzi, kiég menten a tüdeje. Tenyerét védekezően szorítja a mellére. Mindennél fontosabb most — gondolja —, hogy biztonságban legyen a gyerek — Labanac, Nikosz a szobatársa, akit bátor becsületességért mindannyian nagyon megszerettek. Valahogy — maga sem tudná pontos magyarázatát adni, hogy miért — úgy tör át a fojtó, forró füstakadályon, mintha tulajdon, egyetlen fia megmentésére rohanna. — Hamar, csak hamar — tör ki belőle szaggatottan, amikor Iván Carcv lehajol Nikoszért. — Hadd segítsek, mielőtt magam is leesek mellé. Í*9(aMMti, gyakorlati tudásukat, ismerkednek az üzem életével. Először valósul meg a szegedi intézet életében, hogy tanulói több napos gyakorlati munkára mennek. A fiatalok nem felejtik el, hogy a szegedi iskola már eddig is sok jól képzett szakmunkást adott az országnak, s ez a hírnév is kötelez. A gyakorlati munkára menő ipari tanulók legyenek követői a sztahánovistáknak, kiváló dolgozóknak. Kövessék tanulótársaik közül Laurik Antal műszerész példáját is. Az intézet tanárai, mesterei a gyakorlati munkánál figyelemmel kísérik az ipari tanulók tevékenységét, segítenek abban, hogy a fiatalok jó szakmunkásokká fejlődhessenek. A fiatalok pedig használják jól ki a lehetőségeket, s végezzék becsülettel teendőiket az üzemben. I : .! I Török Imre Montesquieu francia író halálá* nak 200 éves évfordulója alkalmából ma este 8 órakor a TTIT és a Városi Békebizottság mellett működő kulturális bizottság klubestet rendez a TTIT klubjában (Horváth Mihály utca 3.) Szegvári János. Szeged, Szilléri sugárút 8. szám alatti lakos, volt vállalati gépkocsivezető 1953 nyarától 1954 nyaráig úgy igyekezett bűnös módon haszonra szert tenni, hogy a fővárosban különböző helyeken összevásárolt nagymennyiségű gépkocsialkatrészt, kerékpárgumikat és azokat Szegeden jelentős felárral továbbadta, ezzel mintegy 7000 forint haszonra tett szert. A bíróság ezért Szegvári Jánost árdrágító üzérkedés büntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A Közalkalmazottak "Juhász Gyula* kultúrotthonában igen érdekes és időszerű előadást tart A. Nagy Miklós főiskolai tanár: MIÉRT JÁRJÁK A SARKVIDÉKEKET — címmel. A kultúrotthon vezetősége szívesen lát minden dolgozót az előadáson, ma este iá1 8 órator, %