Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 55. SZAM VASÁRNAP, 1955 MÁRCIUS 6. | ARA: 50 FILLÉR Ma nyitják meg Szegeden a magyar-szovjet barátság hónapját A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága és a Magyar— Szovjet Társaság szegedi elnöksége ma, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a Szegedi Állami Nemzeti Színházban tartja a magyar—szovjet barátság hónapjának megnyitó ünnepségét. Ünnepi beszédet Vereska András elvtárs, az MDP Szeged Városi Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának elnökhelyettese mond. Az ünnepségen fellép a Belügyminisztérium művészegyüttese. Erkel, Mojszejev, Novikov stb. műveket ad elő. Ének-, zeneés tánckara gazdag műsorral szórakoztatja a közönséget. Igaz barátság ünnepe Ma kezdődik Szegeden a magyar—szovjet barátság hónapja. A Nemzeti Színházban az ünnepélyes megnyitón azok az emberek gyűlnek össze, akik tíz esztendeje dolgoznak városunk, hazánk felvirágoztatásán, akik tíz éve napról napra szövik azokat a szálakat, amelyek a két ország és a két nép barátságát erősítik. Tíz esztendő... Emlékezzünk vissza e történelmi korszak néhány emlékezetesebb dátumára. Ma tíz éve Szeged már felszabadult a fasiszta megszállás alól, hónapok óta forrt, erjedt az új élet tervekkel, alkotókedvvel teli városunkban. A szovjet katonák áldozatos harca hozta el ezt a szabadságot. És a szovjet hatóságok bátorítására és tevékeny támogatásával indult meg Szegeden a termelő munka, a rend helyreállítása, a megújult szellemi élet. íme egy hír a tíz év előtti lapokból: szegedi egyetemi tanárok és szovjet katonaorvosok találkozója... A baráti beszélgetésen "valamennyien az orosz—magyar kultúrkapcsolatok kiépítésének szükségességét hangoztatták". Hosszú évtizedek mesterséges elidegenítése után, nehéz körülmények között, de nagy történelmi feladatok tudatában így indult meg lépésről lépésre a két nép fiainak barátsága, közeledése. Tíz év alatt e barátság reális erővé, széttörhetetlen sziklává szilárdult. Nyomait megtaláljuk mindenütt ,az azóta eltelt években. öt évvel ezelőtt, 1950 februárjában a Textilművek dolgozói nagy ünnepségre készülődtek. Pénteken — 18-án — reggel az üzem dolgozói egyébről sem beszéltek, mint arról, hogy megérkezik Natalja Iljicsna Dubjága elvtársnő, a Lenin-renddel kitüntetett szovjet sztahánovista szövőnő. Amikor pedig megérkezett, az üzem kapujában virágcsokorral fogadták a dolgozók. És Dubjága elvtársnő bejárta a vadonatúj, szovjet gépekkel felszerelt üzemet, beszélgetett a dolgozókkal. Elmondta tapasztalatait a magyar Szthánov-mozgalommal kapcsolatban. *A Sztahánov-mozgalom .— mondotta Dubjága elvtársnő — nem a puszta erőkifejtésre épül fel, hanem a munka tökéletes megszervezésére, különösen az újításokra és ésszerűsítésekre, amellyel a dolgozók a technikai normát döntik meg*. S most, felidézve e rég elhangzott szavakat, arra kell gondolnunk, hány újítás született, hány ésszerűsítés var lósult meg azóta a szegcdi textilüzemekben a szovjet dolgozók, a szovjet technika indítékai nyomán. Hát nem ezek a tettek bizonyítják-e legragyogóbban a két nép barátságát? Bizony, az ilyen tettek azok, melyek alkotóvá, tartalmassá, valósággá teszik a barátságot. Így válik két nép barátsága termékennyé, olyanná, hogy a békés, munkás jövőt építi, amely mindkét népnek érdeke. Számtalan élmény, emlék figyelmeztet e barátság gazdagodására. A Pjatnyickij együttes gazdag műsora tárul elénk az emlékezet távolából. Alekszandra Balasova elvtársnő, 6zovjet történész szavai csendülnek fel emlékeinkből, amelyeket az egyete* műnk történeti intézetének egyik munkaértekezletén mondott el. Konsztantyin Ivánovlcs Szkrjábin Sztálin-díjas akadémikus alakja jelenik meg előttünk, aki ugyancsak itt járt, az Orvostudományi Egyetemen, s GaJerij Pavlovics Druzin elvtársé, aki a Bölcsészettudományi Karon tartott előadást, majd a szegedi írókkal beszélgetett el meghitt baráti körben. Felrémlik emlékeinkből J. K. Oszipova, a kitűnő szovjet pedagógus alakja, ki Itt járt közöttünk, ellátogatott az Űttörőházba, a pedagógusok közé, elbeszélgetett velük, megnézte a diákok füzeteit, munkáit, és számtalan hasznos tanácsot adott nekik. S tavaly járt itt Gluscsenko professzor is, a kétszeres Sztálin-díjas, aki meglátogatta a Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet ós az egyetemet. Az idei magyar—szovjet barátsági hónap semmivel sem maradhat el az eddigiek mögött, sőt! — hiszen most, hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója előtt, a szovjet nép barátságának legnagyobb tettére emlékezünk. Most is ellátogatnak közénk a szovjet emberek, közöttük Zója édesanyja, Koszmogyemjanszkája asszony is. Az 6 jelenléte közvetlenül a vérzivataros évekre, a 6zovjet nép nagy áldozatára emlékeztet bennünket. De eljön Szegedre Brovka Sztálin-díjas bjelorusz író, Konsztantyinov, a neves társadalomtudós és filozófus, Kartasov, a kiváló mezőgazdasági szakember. Meggyőződésünk, hogy a magyar—szovjet barátság szavaik, tanácsaik, gazdag tapasztalataik nyomán tovább erősödik. S különösen akkor, ha ezek a tapasztalatok a mi országépítő munkánkban — hétköznapi tevékenységünkben éppúgy, mint nagy terveink végrehajtásában — életre kelnek, valósággá válnak, ha alkotó módon használjuk fel őket. Ez az igazi tartalma, módja ennek a tíz év alatt terebélyessé és gazdaggá növekedett barátságnak. Ezért kívánjuk mind jobban megismerni a szovjet emberek életét filmről, regényből és kedves vendégeink szavaiból is. Minden ismeret minket gazdagít és új ismeretek megszerzésére ösztönöz, minden ismeret barátságunkat erősíti. A barátsági hónap megnyitásán ezekre az értékekre gondolunk ós megerősödött lélekkel haladunk előre új, országépítő tettek felé. Vasárnap délután négy órakor kezdődik az idei államkölcsön sorsolás Szeged és a szegedi járás életéből A gyár büszkeségei: a fiafal szövődések Verseny a Dorozsmai Pamuiszövőben 'A' Dorozsmai Pamutszövő sűrűn csattogó vetélői szorgos munkáról beszélnek. A gépeken most készülő hófehér szövet nagy része rövidesen olt látható majd valamelyik szegedi, vagy vidéki üzletben ágynemű vászonként, vagy éppen divatos szövetként. így, nyers szövésben is szépen mutatnak az áruk. Gondos, ügyes szövőnők vigyáznak szépségükre. Az üzemben mindenki jól dolgozik, nem akad most senki, aki ne teljesítené a felszabadulás ünnepére tett felajánlását. Szinte csupa dorozsmai ember dolgozik a gyárban, s most elhatározták, hogyha üzemük kicsi ls, nem maradnak el a szegedi textilüzemek mögött. Teljesítik a tervei — méghozzá elsőrendű minőségű árut adunk. Ezt vállalták április 4. megünneplésére. Dudásné, a® üzemi bizottság elnöke bü®kén mondja el: — A felszabadulási verseny •— Igazi verseny. Hyen versengés még nem volt a partik között. A februárban 105.1 százalékra teljesítettük a tervet s a minőség ;8 javult: januárban 97.23, februárban 99,5 százalékra emelkedett az első osztályú áruk aránya. Dudásné asztalán papírlapok fekszenek. Ezeket nézi, s töpreng, melyik dolgozót is említse az élenhaladók közül. Nehéz a választás. Mégis, az eredmények legjobban a DISZ-eseket, helyesebben az egész DISZ-partit dicsérik: a fiatalok egy lépéssel mindenkit megelőztek, az idős szövőnőket is, akik őket tanították. A DISZ-parti készíti e legjobb minőségű árut: eredményük csaknem 100 százalék. Kikből áll a DISZ-parti? Csupa egészen fiatal szövőlányból. Hadd mutassunk be kettőt közülük: Josrai Piroska, a mindig mosolygó, piros arcú lány, csak tizenhét esztendős. Egy éve került a gyárba, s hamar megtanulta a szövést, s néhány hónap múltán már 7 gépért, azok pontos munkájáért felelt- Később ezt is keveselte. Szólt a DISZ-tit kárnak, Radica Bélának, hogy elvállalna tíz gépet ls. Kérését teljesítették. Most már két hete tíz gépet kezel. A napokban ismét beszélt a DISZ-titkárral. Azt tudakolta tőle, elégedettek-e munkájával? Mert nagyon iparkodik. S amikor meghallotta a választ, mintha szárnyat kapott volna a fiatal szövőlány. Azóta még szaporábban dolgozik. A tíz gépen is hibátlanul szövi a hófehér árut. •Tosvai Piroska szomszédja Ocskó Marika. ő valamivel korábban kezdett tiz gépen dolgozni, s a szövet, ami az ő gépeiről kerül le, ugyancsak hibátlan. Nem könnyű tíz gépet ellátni, n lányok azonban nem félnők a munkától. Partimesterük, Vári András bácsi mindig segít nekik. hogy megbirkózhassanak a merészen vállalt feladattal. A lányok apjukként tisztelik, ő pedig gyerekeiként szereti „lányait". Gépeikre pontos terv ! szerint vigyáz, naponta megvizu : gálja a DISZ-parti hatvan szövő| gépét. A gépjavításokban kitűnő segítő'.ársa Dudás István segédmester, aki akárcsak a szövőlányok, mindössze 17 esztendős. A ! lányok elégedettek a fiatal segédmester munkájával. A Dorozsmai Pamütszövönek a Szegedi Textilművek küldi a fonalat, az előhengerl. Az előhengerek miatt azonban olykor elégedetlenek a szövők. A felszabadulási verseny drága perceiből a Textilművek hibája miatt már 36 órát elvesztettekMór többször kérték a Szegedi Textilművekot, hogy ne küldjenek hibás előhengert. A szegediek meg is ígérték, hogy a jövőben jó hengereket küldenek, meri ők is tudják: a Dorozsmai Pamutszövö dolgozói becsülettel akarják teljesíteni április 4-re fett ígéretüket. t Rikk Júlia ik a gépek „egészségére" vigyáznak A Szegedi Jutaárugyárban zúg a sok szövőgép. Szép eredmények születnek a felszabadulási munkaversenyben. Tízezer gabonászsákot készítettek el már eddig, terven felül. Ennek a sikeres munkának egyik előfeltétele a gépek zavartalan.míb.. ködése. Mert a gépek kopnak, elromlanak és alkatrészeiket cserélni kell és mindezt gyorsan fennakadás nélkül. Erről gondoskodnak a karbantartók. A kisebb hibákat az egyes üzemrészek lakatosai hozzák rendbe. Ha nagyobb javításokra van szükség, a műhely lép közbe. A varrodában nincs olyan nap. hogy valami helyrehozni való ne akadjon. Ha eltörik a tű, akkor a művezető: Ábrahám Jenő elvtárs gyorsan kicseréli, aztán a hibát kijavítja s máris tovább folyik a munka. A varrodában még a generáljavításokat is 5 végzi s csak ritkán fordul segítségért a műhelyhez. A szövőknél például Sándor Béla és Kertész Márton lakatosok is igen jó munkát végeznek. Éberen őrködnek a gépek „egészségi állapota" felett. Ha valamilyen alkatrészre szükség van, időben értesítik a műhelyt. A legszükségesebb pótalkatrészeket mindig kéznél tartják. Sándor elvtárs előre számolva a szükséglettel, például ütőgörgőket kért a műhelytől s gyorsan meg is kapta azokat. A műhelyben Hódi elvtárs, a főmechanikus helyettese elmondja: — A műhely dolgozói felajánlották, hogy a kongresszusi versenyben 100 százalékos minőségi munkát végeznek, s takarékoskodnak az anyaggal. így van ez és állandóan gondoskodnak tartalék alkatrészekről, hogy az üzemrészekben ne álljanak tétlenül gépek, s a munka ne akadozzon. Igen nagy szükség lenne a műhelyben maró és gyalugépre. Ezek hiányában igen sokszor csak idöés pénzveszteség árán tudják helyrehozni a gépeket. Igen jó lenne, ha a Jutaárugyár felsőbb gazdasági szerve segítségével beszerezné a két gépet, mert így gyorsabban és olcsóbban végezhetnék el a nagyobb javításokat, s készíthetnének alkatrészeket. Ez pedig csökkentené a gyár önköltségét. (bézi) Áz első országos vásár Mórahalmon Összefogott a falu népe: megkapták a vásártartási jogot A IV. Békekölcsön második sorsolását vasárnap délután négy órakor ünnepélyesen kezdik meg a Zalaegerszegi Ruhagyár feldíszített kultúrtermében. Ezúttal — száz forintos kötvényeket — alapul véve — 78.500 kötvény 6zámát húzzák ki a szerencsekerékből, összesen 24 millió 913.800 forint értékű nyereménynyel. — Mégis csak lesz vásár —• mondogatták a község gazdái és nagy igyekezettel rakták le kocsijukról a jó erős akácfa-oszlopokat. Azután csoportokba verődve beszélték meg, milyen jó is, hogy a község megkapta a vásártartási engedélyt. Nem kell az eladó jószágokai törni behajtani Szegedig — felesleges terményüket itt, helyben is eladhatják. Hát még mekkora az asszonyok öröme! A féltve nevelt aprójószágot, meg a tojást, a megtakarított zsírt és szalonnát most itt, Mórahalmán adhatják el. Szabó Imre nagyot rántott a gyeplön, lovai megálltak. — Szomszéd.' jöjjön már segíteni — szól oda a hozzá legközelebb álló emberhez. Egy-kettőre lerakják a kocsiról az oszlopokat. — No ez már megvan — mondja Szabó Imre. — Most pedig a karókat kell leásni. Ott mindjárt helyben brigád alakul Szabó István, Mészáros Ferenc, Lázár I'ál gazdák vezetésével, a karók beásására. A hat holdnyi vásártér bekerítéséhez sok karóra volt szükség. A mórahalmi Október TSZ húsz, az Uj Világ TSZ Hz, Kopasz Szilveszter egyénileg dolgozó paraszt hat oszlopot adott a vásártér bekerítéséhez — s még hosszan lehetne ezt a felsorolást folytatni. összegyűlt a szükséges 468 oszlop. He ezután következett még a nagyobb munka. A község apraja-nagyja a vásártéren volt, ástak, oszlopokat állítottak, drótot húztak. A földmüvesszövetkezet udvarából a nagy mérleget is átépítették a vásártérre. Itt dolgoztak a község dolgozó parasztjai, szövetkezeti tagok, a községi tanács férfimunkatársai, a földmüvesszövetkezel és a malom dolgozói. Nagy elégtétel ez Kopasz Szilveszter elvtársnak. Kopasz elvtárs tanácstag, a mórahalmi Hazafias Népfront Bizottságának elnöke, aki ismeri a község dolgozóinak kívánságait. Sok gazdával beszélgetett és azok kérték, tegyen valamit, hogy legyen vásár• Igenám, de az engedélyt csak úgy kapják meg, ha bekerített tér van, ahol a vásárt meg lehet tartani. Ezért javasolta az egyik fanácsülésen Kopasz elvtárs, hogy kerítsék be a falu végén lévő nagy teret. Akadtak kishitűek, akik nem bíztak Márahalom dolgos népének összefogásában. De a többség, élükön Kopasz Szilveszterrel és Pálinkó Lajos tanácselnökkei, hittek, bizlak — és nekik lett igazuk. A mórahalmi dolgozók nemcsak a vásárierüket kerítették be, hanem gondoskodtak arról is, hogy a környező községekből érkező kocsik jó utakon haladhassanak " mórahalmi vásárra. A Tüsök-sort és a Gáesért összekötő , iton töltést, új átereszeket építettek, a vasútállomás és a Széna-telep mellett vezető utat megjavították. Hagy napra virrad ma Mórahalom. Most először lesz községük országos vásár színhelye.