Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-25 / 71. szám

DÉlMAGYflRORSZAG „Legyen elég bátorságunk Franciaország felemelkedésének megvalósításához, az ország és a Francia Unió érdekében" A francia Köztársasági Tanács folytatja a párizsi egyezmények vitáját PÉNTEK, 1955. MÁRCIUS 25. Szerdán délután három órakor kezdődött meg a párizsi egyezmények ratifikációs vitája a Köztársasági Tanács előtt. A vita megnyi túsa előtt négy javaslatot nyújtottak be a Köztársasági Tanács elnökségéhez. Az elnök megnyitó szavai után Marcilhacy független szenátor indokolta meg halasztó javaslatának beterjesztését, majd Faure miniszterelnök emelkedett szólásra. Ulána Michel Debré szenátor, a külügyi bizottság előadója szólalt fel és az egyezmények elfogadását javasolta. De Maupéeu független szenátor, majd Bardon-Darmazid radikális szenátor után, akik a javaslat mellett szólaltak fel, André Armengaud független szenátor mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükség van módosító javaslatra. — A Köztársasági Tanács elé terjesztett szöveg — mondotta — lényegében katonai szerződés és ezért feltétlenül szükséges, hogy Franciaország biztosítékot kapjon a fegyverkezési közösség felállítása tekintetében, amelynek szabványosítania, elosztania és ellenőriznie kell a megrendeléseket. A kormány szívesebben venné, ha a Köztársasági Tanács csupán egyszerű óhajt fejezne ki, én azonban módosító javaslatot ajánlok. — Azzal vádolnak bennünket — folytatta —, hogy engedünk a külső nyomásnak. Ellenkezőleg: Ml visszautasítjuk ezeket, beleértve Churchill nyomását s az -üres bársonyszék" érvét. Már a vichyi időkben, 1940 júliusában, olyan választás elé akartak állítani bennünket, hogy vagy elfogadjuk, amit ajánlanak, vagy jön a semmi. így akartak akkor kedvező eredményt kicsikarni a parlament tagjaitól. Hát erre az érvre ml azt feleljük, hogy mi inkább a semmit választjuk, mint ezt. — Hagyjuk már abba a lebomlást az aranybálvány előtt — fejezte be felszólalását — és legyen elég bátorságunk Franciaország felemelkedésének megvalósításához, az ország és a Francia Unió érdekében. Romanl független szenátor, a tengerentúli területek bizottságának előadója hangoztatta, hogy Franciaország tengerentúli területeinek népei nyugtalankodnak a német hadsereg újjászületésének lehetősége miatt, s azért is, mert a jelek szerint a németek behatolhatnak majd e tengerentúli területekre. A német terjeszkedési törekvések közismertek. Mi lesz majd akkor amikor Németország helyreállított hatalmának teljes súlyával nehezedik a mérlegre. >— Nem vagyok hajlandó csatlakozni a lemondásnak ahhoz a hangversenyéhez, amelyet eddig hallgattam — mondotta. Marogen független szenátor a pénzügyi bizottság nevében elismerte, hogy a párizsi szerződések mai szövegükben nem jók, de hangoztatta: mégis meg kell szavazni őket s később még mindig lehet javítani rajtuk. Eisenhower sajtóértekezlete Washington (MTI) Mint az Associated Press amerikai sajtóügynökség jelenti, Eisenhower elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Az amerikai elnök főként a tárgyalások kérdésével foglalkozott és úgy igyekezett feltüntetni ma^át, mint mindenrendű, akár a "legmagasabb színvonalú" tanácskozások hívét. Mindamellett most is megismételte azt a már teljesen elcsépelt érvet, hogy e tárgyalások előtt ratifikálni kell a párizsi egyezményeket. Eisenhower röviden érintette tajvani kérdést és eközben hangoztatta, hogy Nagy-Britannia, amely diplomáciai kapcsolatot tart fenn a Kínai Népköztársaság kormányával, amikor tárgyal Pekinggel, "mindig az Egyesült Államok szempontjait képviseli". Szóbakerült végezetül az atomés hidrogénbomba felhasználásának kérdése is és Eisenhower e fegyverek alkalmazása mellett foglalt állást, mondván, hogy "értelmetlenség lenne nem felhasználni a nagy robbanóerőt...« Előadások az élenjárd szovjet technikáról i Á siovjef kormány elfogadta az atoméra békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezletre szóló meghívást A. Szoboljev levele az ENSZ főtitkárához New York (TASZSZ). Az ENSZ főtitkára 1955 február 1-én meghívást küldött az ENSZ valamennyi tagjának és az ENSZ szakosított intézményei tagállamainak arra a nemzetközi értekezletre, amely 1955 augusztusában Genfben ül össze, hogy megtárgyalja az atomerő békés felhasználásának kérdését. A, Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője ezzel kapcsolatban a következő levelet intézte március 22-én Dag Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához: Tisztelt Főtitkár Űr! Folyó év március 1-i keltezésű és a Szovjetunió külügyminiszteréhez címzett levelével kapcsolatban, amely hiwitalos meghívást tartalmaz az atomerő békés felhasználásával foglalkoSpaak állást foglalt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a parlamenti küldöttségek cseréjére vonatkozó javaslata mellett Brüsszel (MTI) Mint az AFP jelenti, Spa&k belga külügyminiszter az alsóház külügyi költségvetési vitájában foglalkozott a parlamenti küldöttségek cseréjére vonatkozó szovjet javaslattal, valamint Kína ENSZ-tagságának kérdésével. A belga külügyminiszter a többi között kijelentette: "A nemzetközi feszültség enyhítése érdekében készek vagyunk arra, hogy kedvezően válaszoljunk a parlamenti küldöttségek kicserélésére tett szovjet javaslatra-. Spaak kérdésekre válaszolva állástfoglalt Kína ENSZ-tagsága mellett. "Itt az ideje — mondotta —, hogy Kínát felvegyék az ENSZbe. Reálisan kell gondolkozni. Lehetetlenné vált a béke meg? teremtése Ázsiában, a Mao Cetunggal való tárgyalás nélkül". A külügyminiszter azonban ehhez még hozzáfűzte, hogy Kína ENSZtagságával várni kell, "amíg a helyzet javul a Távol-Keleten". — Kazakevics: Tavasz az Oderán című regényéről tart előadást Szekeres László egyetemi tanársegéd pénteken este 6 órai kezdettel a Juhász Gyula kultúrotthonban, a kultúrotthon és a Gorkij Könyvtár rendezésében. A könyvankétot műsor követi. A városi balettiskola növendékei lépnek fel és mikrobarázdás lemezek hallhatók. zó nemzetkőzi értekezletre, megbíztak annak közlésével, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya elfogadja az 1955 augusztusában Genfben összeülő és az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezletre szóló meghívást. Van szerencsém közölni továbbá, hogy a Szovjetunió részéről D. V. Szkobelcin akadémikust javasolják az értekezlet alelnöki tisztségére. Tisztelettel: A. SZOBOLJEV, a Szovjetunió állandó ENSZképviselője Üzemélelmezés és ruházat Most nem a dolgozók ruházkodásáról szólunk általában — bár errőr is érdemes volna írni. Nem volna haszontalan kiinduló pontjától napjainkig végig kisérni azt a folyamatot, amelynek során nem egyszerűen megnövekedett, hanem a szó szoros értelmében kinőtt a múltban megszokott keretek közül a dolgozók öltözködési igénye. Érdemes volna szembe állítani a felszabadulás előtti évtizedek fonó- és szedölányának típusát azzal a mai munkáslánnyal, aki igényli a mozit, a hétvégi táncmulatságot, épp ezért szemmel láthatóan ad a külsejére, s ha nehezen is. ha sokszor kuporgatva is a filléreket, de öltözködik Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkájuk elismeréséül kormánykitüntetéseket adományozott számos orvosnak, egészségügyi dolgozónak. A „Munka érdemrend" kitüntetést kapta Csongrád megyéből dr. Kukán Ferenc kandidátus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánja. Az élenjáró technika napjai címmel rendezte meg az MTESZ a magyar—szovjet barátsági hónap keretében az MSZT-vel karöltve a szovjet technika eredményeivel, hatásával kapcsolatos előadásait. A barátsági hónapban eddig mintegy harminc előadást tartottak az MTESZ kötelékébe lartozó egyesületek a legkülönbözőbb témákról. Voltak ezek között népszerűbb, az ismeretterjesztéshez közelebb álló előadások, érdekes szakmai előadások és speciális műszakit tudományos kérdésekről tarlott beszámolók, ankétok. Az előadások anyaga sokkal változatosabb, mint például tavaly voltak. Találunk előadásokat a Szovjetnnió szőlészetéről, a légkörkutatás eredményeiről, a növényfényképezésről vagy a szegedi Fehértó zuzmóiról. Ez a gazdag program azonban még nem ért véget. Ebben a hónapban körülbelül 15 előadás lesz még. Ezek között az Optika és Ki® notechnikai Egyesületbea a művészi porlrófényképezésről, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egycsületben a Szovjetunió nyomdaipará® nak fejlődéséről és az önköltségről, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesületben a Szovjetunió szőlészetéről, a töretés és daratisztítás összefüggéséről. A Magyar Biológiai Egyesület XXXil. tudományos előadó ülését is e hő® nap végén tarlja, ahol a szovjet biológusok és a magyar biológiai kutatások, az aratási idő hatása a rizs hántolóipari tulajdonságaira, a nyári pajzsosrák, mint a rizsvetések állati kártevője és a szegedi Fehértó zúzmói — címmel számolnak be a kutatásokról. A Közieke® dés- és Közlekedésépítési Tudományos Egyesületben pedig klubdélután lesz „A kulturális utazás feltételeinek biztosítása és az ezzel kapcsolatos igények kielégítése" címmel. Lehei-e mérni a vízesések .érveréséi"? Heuss nyugatnémet köztársasági elnök aláirta a párizsi egyezményekei Berlin (MTI). Bonni távirat szerint Heuss nyugatnémet köztársasági elnök aláírta a párizsi egyezményeket, — A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület rendezésében a töretés és a daratisztítás összefüggéséről tart előadást ma, pénteken este 6 órakor az MTESZ előadótermében Thernesz Vilmos. — A Faipari Tudományos Egyesület rendezésében a balesetelhárításról tart előadást Rebecsák Sándor, a Szegedi Bútorgyár kultúrtermében, ma, pénteken délután fél 3 órakor. Lenyűgöző látványt nyújt, amint zúgva és tajtékot vetve zuhan 1© a víz a duzzasztógótról a mélységbe. Persze a hidrotechnikusok másképp látják a természetnek ezt a színjátékát, mivel jól tudják, ipilyen veszedelmes a víztömeg a gát alapépítményeire. A folyó medrét betonpáncéllal vonják be, hogy megakadályozzák a kimosást. Harckocsi-akadályokhoz hasonló betonpiramisok fogják fel a lezuhanó víztömeg irdatlan erejét. Hosszú időn keresztül találomra építették ezeket a beton víztörőket, mert hiszen nem mérték, milyen ereje van a leeső víznek. D. I. Mendelejev technikus megállapította, hogy a vízsugarakban belső lökések keletkeznek, amelyek egyenletesen lüktetnek, fi elsősorban ezek a lökések támadják meg a betont. Ha tehát az ember megbízható egyenleteket akar kidolgozni a gátépítéshez, nemcsak a le® zuhanó víztömegek össznyomását kell mérnie, hanem azoknak "ér® verését" is. M. A. Markin és Sz. I. Csud® jakov szovjet technikusoknak sike® rült erre a célra megfelelő mű® szert szerkeszteni. A készülék négy finom laprugóból áll, amelyek egyformán futnák össze, mint a délkörök a földgömb sarkainéi, • egy gumimembránnak támaszkodnak Ha a műszer a vízesésben van, a membránra hatnak a víztömegek lökései, amelyeket a villamosság segítségével regisztrálnak. Egy fénysugár fényfoltokat rajzol a lepergő filmre, s ezeknek a fényfol® toknak a nagysága arányban áll a víztömegek lökőerejével. Ezt az értékes műszaki talál® mányt most felhasználják a gátak építésénél, azonkívül a nagy erő® műveik modelljeinek elkészítésénél, Végeiért a csehszlovák nemzetgyűlés ülésszaka Prága (TASZSZ) Március 23-án Prágában befejeződött a csehszlovák nemzetgyűlés ülésszaka. Az Otakar Simuneknek, az Állami Tervhivatal elnökének és Julius Duris pénzügyminiszternek beszámolójával, valamint az illetékes parlamenti bizottságok jelentéseivel kapcsolatos vitában a képviselők kiemelték, hogy , a kormány által előterjesztett népgazdaságfejlesztési terv és az 1955. évi állami költségvetés teljes mértékben megfelel a termelőerők továbbfejlesztésével, az ország védelmi képesséflz emberség útja Sqq dzeqedi naqqúnem dóiqAMinali ételéül m. tós ennél a minden dolgozót megillető munka-, illetőleg védőruha (köpeny, gumicsizma stb.) — ugyancsak olyan vívmány, amely a múltban teljességgel ismeretlen volt. Hcmanem Ez is a munkaviszonyokhoz tartozik. Mert talán még az anyagiaknál is fontosabb a megbecsülés, az Most azonban nem erről akarunk emberség, a munkás-demokráciászólni, hanem a gyári juttatásokról, ennek ruházati és élelmezési részéről. Mondani sem kell, hogy azelőtt semmiféle gyári élelmezés nem volt a Kenderfonóban. De hogy változtak az idők, ma már ebben is nagyobbak az igények. Elvégre is az ország gyáriparának jelentős részében kielégítő üzemélelmezést találhatunk. Nos. étkező helyisége már a Kenderfonónak is van. De saját konyhája még nincs, az ebédet a „Budapesti Diákellátó Vállalat" szállítja. A koszt ellen pedig sok a panasz. Sajnálatos, hogy a diákellátó vállalat — legalább is az ebédek minőségéből ítélve — nem sokat törődik az étkezdét látogató dolgozók jogos kifogásaival. Legmesszebbmenő önkritikájuk igy hangzik: „csináljatok magatoknak saját konyhát..." Érdekes volna tudni, vajon a vállalat ellátását elsősorban élvező menzai étkezők panaszait is ilyen fölháborítóan kevésbe \'eszik-e? Az élelmezés körébe tartozik még az a védőétel (sóskeksz), amelyet a simítóosztály dolgozóinak és az a védőital (forró tea), amelyet a hideg helyen dolgozó munkásoknak osztanak ki, Nagyobbarányú juttanak az a légköre, amelyben a legegyszerűbb dolgozónak is van szava, szavának pedig visszhangja, foganatja. Természetes, hogy ez szorosan összefügg azzal, kik vezetik az üzemet: a Wimmer Fülöpök-e vagy pedig a Nagygyörgy Máriák, az üzem munkásai közül kinőtt gazdasági és politikai vezetők? A Kenderfonót ma már a Nagygyörgy Máriák vezetik: azok, akiket a párt emelt ki és állított vezetőhelyre, a munkásosztály emberei. És a gyárban uralkodó hangnemet is a párt alakítja ki, a szocialista eszmék formálják az öntudatban egyre gyarapodó munkásosztály képére. Egy-két évtizeddel ezelőtt a felügyelőnők még pofozták a munkáslányokat. S ami a lealázó durvaságnál is fontosabb volt: mély szakadék tátongott a munkás és föllebbvalója között. Szinte sérthetetlen volt a törvény, hogy a munkás és fölöttese közti vitában csak az utóbbinak lehet igaza. Évtizedek teltek el anélkül, hogy a munkásoknak vagy szervezeteiknek — ha ilyenek egyáltalában működhettek — a legcsekélyebb beleszólásuk is lett volna a gyár dolgaiba, Ma fordítva van. A Kenderfonóban — csakúgy mint az ország többi gyárában — a törvény ma az, hogy a' munkás szavát meg kell hallgatni. A termelési értekezleteken egyenesen kikérik a dolgozók véleményét a munkamenet, a helyi vezetés, a szükséges technikai és szervezeti intézkedések felől. És a hatalommal együtt megváltozott a munkás egész szociális helyz.te. Megkérdeztük a gyári fegyelmi bizottságot, volt-e a közelmúltban arra példa, hogy művezető vagy munkafelügyelő durvaságra vetemedett volna valamelyik beosztottjával szemben. A válasz nemleges volt. Még egy olyan eset is nagy port vert fel, mint az előfonó egyik idősebb munkásáé, aki a napokban, műszakváltáskor, egv öszszetüzés hevében pofont kent le fiatalabb váltótársának. Még ez a lényegében személyes, két egyenlőrangú munkás között lezajlott jgy is fegyelmi bizottság elé került. Hűség Mesélik, hogy a 30-as évek gazdasági pangása idején sokat kellett annak kilincselnie, aki munkát akart kapni a Kenderfonóban. Akadt a munkások között olyan is, aki az ügyet pártfogoló tisztviselőnek egy esztendőn át ingyen házkörüli munkát végzett — puszta há- hogy a Kenderfonó sem Iából azért, hogy besegítette az ak- született, mint amilyen ma. És ezkori, kérkednivalókkal igazán ke- zel együtt természetesen, minden véssé rendelkező üzembe. Érthető, szónál nagyobb meggyőző erővel, hogy ilyen elhelyezkedési viszonyok folytatni kell a gyár munkaviszogének megszilárdításával, a dolgozók anyagi és kulturális jólétének állandó emelésével öszszefüggő feladatoknak. Hangsúlyozták, hogy a népgazda® ságfejlesztési terv és az állami költségvetés a csehszlovák nép újabb hozzájárulását jelenti a bé® ke védelméhez és a demokratikus, tábor erősítésének ügyéhez. A nemzetgyűlés egyöntetűen jóváhagyta az 1955. évre szóló népgazdaságfejlesztési állami tervet, az 1955. évi állami költségvetést és az 1953. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló jelentést. lencszázan hagyták ott az üzemet, hogy másutt próbáljanak szeren® csét. Mire hivatkoztak? A három szakrnánnyal járó hátrányokra. A modernebb üzemekhez képest kedvezőtlen egészségügyi viszonyokra, Azt is mondják, hogy az eltávozottak túlnyomórészt nemrég odakerült munkások voltak. Akárhogyan is van — a tény figyelemreméltó. Lehet-e egyszerűen finnyáskodás® nak tekinteni ezt az elvándorlást —• ahogy azt a gyér sok öreg, Ínségben és harcokban megedzett munkása véli. Csak akkor, ha a magasabb igényeket a maguk egészében finyáskodásnak minősítjük. Azt jelenti tehát ez, hogy az elvándorlást üdvös jelenségnek tartjuk? Nem. De úgy véljük, figyelembe kell venni a következményeiben káros jelenség pozitív indítékait: a mai munkásgeneráció magasabb igényeit — mert csak ennél fogva lehet megragadni és megnyugtatóan megoldani ezt a nehéz és bonyolult problémát. A régi gárda derekasan helytáll és kitart, mert megszokta és mai megváltozott formájában megszerette ezt az öreg gyárat. És mellettük gyökeret ver egy új generáció is. amely megérti, hogy a gyár jövendő képe nem kis mértékben rajta múlik. Ezt kell megértetni azokkal az elvándorlókkal is, akik pusztán néhány múló pillanaté nvi hátrányból ítélnek. Azt kell megértetni velük, hogy ami ma van, nem ideális ugyan, de mégis összehasonlíthatatlanul jobb, mint ami tegnap volt — és holnap jobb lesz mint ma. Azt kell megértetni, hogy a szocializmus vívmányai nem készen hullanak az ölünkbe, s olyannak \ mellett kevés volt az önkéntes kilépő. Ma másképp van. Azt mondják, hogy az elmúlt évben mintegy kenyainak megjavítását. (Folytatása következik.) L. KENDE PÉTER 4-