Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-25 / 71. szám

PÉNTEK, 1955. MÁRCIUS K5. 0 ELMB GYIRORSZftG Ma üonepeljük Vásárhelyi Pál vízimérnök születésének 160. évfordulóját Ebben éa a jövő évben számos, a magyar vízgazdálkodás és vízsza­bályozás fejlődősével kapcsolatos évfordulót ünnepelünk- Az Idén ünnepeljük Vásárhelyi Pálnak, a nagy magyar vízimérnök születésé­nek 160. évfordulóját. Vásárhelyi Pál tervei alapján kezdték meg 1846-ban a Tisza szabályozását, s még számos nagy alkotás fűződik nevéhez. A kultúrtörténeti szem­pontból jelentős évfordulóról or­szágszerte megemlékeznek. A fő­városban és a nagyobb városok­ban előadásokat tartanak a ma­gyar vízgazdálkodás és vízszabá­lyozás múltjáról és a felszabadu­lás utáni eredményekről. Szegeden a Vízügyi Igazgatóság rendezésében, tartják meg ma a Vásárhelyi Pál emlékünnepélyt, amelynek keretében délelőtt 11 órakor megkoszorúzzák Vásárhelyi Pálnak a szegedi Széchenyi téren felállított szobrát, majd délután 5 órai kezdettol a Magasépítőipari Technikum I. emeleti dísztermében (Horváth Mihály u. 2.) Dános Va­lér főmérnök, a Vízügyi Igazgató­ság igazgatója emlékbeszédet mond. A délutáni emlékünnepélyen fel­lépnek a szegedi színház művészei is. Ha délután tartják meg a 111. kerületi tanácsülést Ma délután fél 4 órakor a Tol­buchin sugárút 41. szám alatt a Ju­hász Gyula Diákotthon társalgójár ban gyűlnek össze a III. kerület! tanácstagok és lakosok, hogy meg­hallgassák a III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának beszámo­lóját az eddig végzett munkáról. A tanácsülés nyilvános. Több mint kétszázezer napos csibét és kacsát juttat az idén a fSldművesszöveikezet a szegedi es vidéki termelőknek A szegedi és a járás dolgozó pa­rasztjai a múlt években már meg­szokták, hogy a földművesszövet­kezet kirendeltségei tavaszonta el látják őket fajtiszta, továbbtenyész­tésre alkalmas napos csibékkel és kacsákkal. A földmfivesszövetkezetnek ezzel kettős célja van: egyrészt biztosí­tani akarja baromfiállományunk erőteljes fejlődését, másrészt pedig olyan törzsállományokat ad a ter­melőszövetkezeleknek és a dolgozó parasztok gazdaságainak, melyek mentesek a különböző baromfibeteg­ségek fertőzésétől. A földművesszö­vetkezet tavaszi baromfi akcióival hozzásegíti a termelőket ahhoz, hogy aprójószágot korán vihetnek a piacra, s ezzel nagyobb jövede­lemhez jutnak. Az előző évi nagy eredmények alapján a Szeged- és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetke­zet vezetősége és dolgozói most még jobban felkészültek a tavaszra. Az előző évi százezer napos csibe és kacsa helyeit most több mint 200 ezret hoznak forgalomba. A terme­lőszövetkezetek éa az egyénileg dol­gozó parasztok igényeljenek tehát minél több napos csibét és kacsát a helyi földművesszövelkezetek to­jás- és a baromfi begyűjtőinél. Az igényléseket Szegeden a Marx téri telepen Kiszner Mihályné, Tápén Pászti Pálné, Mihályteleken Szabó Mihályné és Gyálaréton Vass Ist­ván veszi fel. Ugyanezek a megbí­zottak pontos tájékoztatást adnak az átvételi árakról is, melyeket a vevők részére igen kedvezően- ál­lapítottak meg. Köszönjük az új ró kosi élelmiszeráradét (LEVÉL) Hétfőn Róknson új élelmiszer árnddt avattunk. Mi rókusl házi­asszonyok is nagyon örülünk ennek a gyönyörű árudénak, amelyben mindent megtalálunk, amire csak szükségünk van a mindennapi élet­ben. Hyefi szép nagy áruda nincs még egy a külvárosokban. Es még sok ilyen árudat akarunk nyitni. Mi rókusiak köszönjük a Kos­suth Lajos sugárúti új nagy élelmi­szer boltot. Dudás Mihályné Igen érdekesnek ígérkezik, a vasárnapi magyar—szovjet film­dalest, amelyet az újszegedi kultúr­otthonban rendeznek meg a ma­gyar—szovjet barátsági hónap al­kalmából. A Nemzeti Színház mű­vészei, Moldován Stefánia, Katona András, Kovács Gyula a legszebb dalokat éneklik a Szibériai rapszó­d iából, a Dériné, a Vidám vásár, a 2x2 néha 5, a Vidám fickók,, a Filmcsillag és még más közkedvelt filmből. A műsort — amely után tánc lesz — Kovács Gyula konfe­rálja. Közreműködik még a Városi Balettiskola és a Szegedi Jutaáru­gyár tánccsoportja. — A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat — írja Pogány László le­velezőnk — március 21-vel elérte a -Kiváló vállalat" szintet. Első ne­gyedévi tervünket március 19-én teljesítettük. A jó eredmény annak köszönhető, hogy a felszabadulási versenyben igyekeznek vállalatunk dolgozói. A 3-as, 34-es, a 11-es, 2-es, 45-ös, a 26-os, a 28-as, a 21-es, 35-ös és a 13-as számú boltjaink jóval a határidő előtt teljesítették negyedévi tervüket. Több dolgozó újításokkal is résztvesz a mumka­versenyben. i SZEGEDI JEGYZETEK Készülődés f Több napla hívoga­tóan szól a zene a Széchenyi téren: a Honvédzenekar ját­szi]:, s az induló üte­mére néphadseregünk egyik alakulata lép­ked. A katonák fején sisak, vállukon szu­ronyos puska, feszes, ünnepélyes a tartá­suk. A téren az egy­séget csoportokba oszt­ják a tiszt elvtársak, vezényszavak röp­ködnek, — a puska­fogásokat gyakorol­ják a katonák. Fér­fiak, asszonyok, lá­nyok, fiúk, gyerekek figyelik a gyakorla­tot. . — Most már jobban megy. Nézd, milyen egyszerre — jegyzik meg a járókelők •.. Tudják a szegediek, mire készülődnek if­jú harcosaink: ha­zánk felszabadulásá­nak 10. évfordulójá­ra, a díszszemlére. Az üzemekben, a földe­ken jobb, gyorsabb, ötletesebb munkával készülődnek az ün­nepre, — néphadsere­günk tagjai, — édes fiaink, akikre oly büszkék vagyunk — pedig a kiképzésben való pontosabb, har­cosabb, szívósabb, fe­gyelmezettebb részvé­tellel. És a legkivá­lóbbak kitüntetésként résztvesznek a fővá­rosban az április 4-i díszszemlén. — Váll-ra! hangzik a vezényszó. A parancs végre­hajtása még nem megy egyszerre. Új­ból kezdik, gyakorol­ják. Aztán „Szu­ronyt szegezz!", — „Váll-rar, — „Láb­hoz!", — puskával tiszte-legj!" vezény­szavak hangzanak. A szemlélődő úgy látja, hogy már minden jól megy, szakavatott szem azonban sok min­dent észrevesz: nincs pontosan a lábfej mellett a puska tusa, a szuronyok egyen­lőtlenül szegeződnek előre, nem jók még a fogások, sok még a felesleges mozgás. , — Adja ide a pus­káját, majd megmu­tatom — mondja az egyik hadnagy a sor­ban lévő katonának. S már jobban is megy. A díszmenetet is gyakorolják. Szól a zene, a csizmák egy­szerre koppannak az aszfalton, nyílegyene­sek a sorok, kemény kezek szorítják a puska tusát, büszkék a tisztelgő tekintetek. Jólesik gyönyörködni katonáinkban. A gyakorlat tovább folyik. A tisztek kard­jai már napfényben csillognak. Az egész egység most együtt menetel. Azfán hosz­8zú kiáltás tölti be a teret: hajrá! hajrá! hajrá!... Készülődnek a dísz­szemlére néphadse­regünk ifjú katonái. (- s - r) i. Éjszakai őrjárat négy szegedi üzemben Az újszegedi gyár szövői között MESSZIRE ELLÁTSZANAK az éjszakában az Üjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat munkatermeinek fényei. A gyári kürt már jelezte az este 10 órát, az éjszakai műszak megkezdésének idejét. S a gyár portásfülkéjében az aranyos-humo­rú Tokai Bálint bácsi — a portás — egy keményfedelű füzetben lar poz és kijelenti: március 12 óta egyetlen elkéső sem volt, Azt mondja azután: — Erősen dolgozik mindenki a versenyben és fel is tűnik ez ké­rem. Régebben, különösein az éj­szakások közül, késtek. Most itt van mindenki még háromnegyed tíz előtt. Valóban így van, erről meg is győződtünk. Az ünnepi műszak előtt este 10-kor pár percre meg­állt néhány szövőgép a váltáskor. Most — az éjszaka dolgozó V-ös.és VI-os szövőparti tagjai — munka­közben veszik át a gépet. j Oláh Anna művezető sietve lép­ked a gépek közti -folyosóin". Ve­tülékkel teli ládát visz magával. A vetülék fontos a szövéshez. A mű­vezetők, hogy könnyítsék a szövők munkáját, helyettük maguk viszik a géphez az előkészítő üzemrészből a vetüléket. A művezetőnő Miklós Ilona és SZÍVÓS Istvánné gépei előtt áll meg és átadja a vetüléke­ket. Aztán még elidőzik Miklós Ilo­na gépénél, aki "újonc- még a szö­vésben, de mégis elérte már a sztahánovista szintet, ALACSONY, fürge mozgású fia­talasszony Szabó II. Lajosné. Több gépet kezel. Egyik gépénél, ame­lyen nagyon érdekes szövetet (úgy­nevezett "kiflisodrót-) szőnek, ott térdel Dobó István művezető és Kapornyai József segédművezető. Nem vert jól a gép -szive-, helyre kell hozni. Dobó István és Kapor­nyai József csavarokat húz meg, alkatrészt állítanak. Megindítják a gépet, csattog a vetélő. De nincs még minden rendben. Az első pil­lanatokban észreveszik ezt a szak­avatottak. Kis idő multán azonban már anyagot sző a gép. A művezető tovább indul, hogy ott legyen, ahol szükség van rá. Szabó II. Lajosné nemrégen ke­rült a gyárba. Munkáját végezve és a zsivalygó gépek zaját túlkiabál­va maga mondja: április 4 tisztele­tére azt ígérte, hogy 95 százalék­ról 105 százalékra növeli teljesít­ményét, kifogástalan minőséggel. — És hogyan áll az ígéret való­raváltása? <— A 103 százalékot már elértem és munkám minősége jó. Minden­képpen szeretném teljesíteni a vállalásom. Bízom abban, hogy úgy is lesz. Szabados Györgyné idős asszony, a nagyon jó munkát végző szövők közül való. 1924 óta — közbeeső megszakításokkal — dolgozik a gyárban, A régi időkről beszélge­tünk. 1944 előtt — ahogy elmondja — nem volt sem fürdő, sem öltöző, Roggyant fabódéban öltözködtek. -Ma már szép fürdőnk, öltözőnk és kultúrtermünk van; meg becwilele a munkásnak". HOGYAN KÉSZOL április 4-re? Jó munkával. Ígérte, hogy 110 szá­zalékát 116-ra emeli. 126 százalékot ért el, s terven felül eddig is je­lentős mennyiségű árut adott, ki­fogástalan minőségben. ...Dolgoznak a szövőgépek. Tel­nek az órák, eljön a virradat. Hat órakor vége az éjszakai műszak­nak. Az éjszakai műszak napi ter­vét 107.8 százalékra teljesítette. A túlteljesítés sok szövetet jelent. Az éjszakások indulnak hazafelé. Jó érezni a reggeli napot, « belé­legezni a tavaszt lehelő március fris6 levegőjét, Rekord a Textilmüvekben Március 23-a. 22 óra 10 percet mutat az óra; büszkélkednek a Textilművek dolgozói. Jogos ez a büszkélkedés, hisz' az ünnepi mű­szak kezdete óta nincs későnjövő, s "napról napra javul a termelés és erősödik a munkafegyelem. "A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka különösen a fiatalok értek el kimagasló eredményt. A Iánccsévélőben Simon Jolán szta­hánovista 124 százalékos, Böde Szilveszterné pedig — aki mároius 10. óta sztahánovista — új éjszakai rekordot: 133.3 százalékot ért el. Az éjszakai műszak összeredménye 1163 százalék. A' felszabadulási műszak első tavaszi éjszakáján jé eredményt értek el a fiatalok, annak ellenére, hogy a „rossz nyelvek" szerint ilyenkor ők esak á szerelemre gondolnak. Az örömhír még a hajnal­hasadás előtt szárnyra kelt: Maduszka Rozália ifjúmunkás, a lánc­csévélő egyik kiváló dolgozója befejezte első negyedévi tervét. A sza­lagegyesítőben Kemper Katalin büszkélkedik: az éj folyamán 123.4 százalékra teljesítette tervét, s ez a 123 százalék első negyedéves ter­vének valóraváitását, teljesítését jelentette. A gyűrűsfonó éjszakás műszaknak eredménye 106 százalék. Ez is rekord. A délelőtti műszak ezen a napon 102.5, a délutános műszak 104.9 százalékot teljesített. Ha az ünnepi műszak kezdete óta nézzük az eredményeket, ak­kor azt mondhatjuk „a gyár minden dolgozója méltón készül ha­zánk felszabadulása 10. évfordulójának megünneplésére. Napról napra, ha csak tized százalékokkal is, de emelkedik a terv teljesítése, a csökken a hulladék. I I I i i '(/•! A munkafegyelem hiányosságai a Szegedi Kenderfonógyárban Műszak-váltás. Sűrűn csenget a blokkoló óra. A délutánosok át­adták gépeiket s hazafelé igyekez­nek. Friss erővel folytatódik a munka. Éjszaka van, de a Szegedi Kender falai mozgalmas, „nappa­li- életet takarnak. Az előfonó osztály mázsájánál emelt hangon vitatkoznak. Fiatal, nyurga fiú hadonászik, arcán dü­hös tekintet. "Mi bajuk van velem! Elvég­zem én a magam munkáját!.,, ­— kiabál a felügyelőnőre. A hangoskoló fiú Tóth Mihály. Közel egy hete, hogy az elő­HIREK — A Móra Ferenc iparitanuló in­tézet DISZ-fiataljainak küldöttsége köszöntötte a Szegedi Textilművek felszabadulási műszakban kitűnt dolgozóit, és az üzemet is, abból az alkalomból, hogy hatodszor nyerte el az élüzem címet. A küldöttség az üzem előcsarnokában várta a | percben kevésbbé szembetűnő s fonóba osztották dolgozni. Fel­adata három gépről hordani az anyagot. Ennek azonban soha­sem tesz eleget. Kapkod jobbra-balra, mindig mást csinál, mint amit kellene. Hosz­szú ideig várt az anyag elszállí­tásra az l-es és a 11-es gépnél is, azidő alatt pedig ő "segített­anyagot hordani a szárazfonóba. A felügyelőnő a fiút hanyag munkák­jáért többször figyelmeztette szép szóval, de eredmény nélkül. Hosszú vaslépcső vezet fel a gombolyítóhoz. Az üzemrészben példás rend, tisztaság, A jobboldali utolsó gépnél dol­gozik Lúgos Éva. Az anyagos ládához támaszkodva, háttal áll gépje mellett. Kezében vaskos könyv; szerelmes re­gény, és azt olvassa. Ugy látszik, már járt arra a fel­ügyelő, nincs mitől "tartani-, s egyébként is a hátsó gép az első így nyugodt lelkiismerettel olvas. Lúgos Éva necsak a kultúrcso­portban legyen kiváló színjátszó, hanem a gépe mellett is állja meg a helyét, hiszen ez saját magának érdeke elsősorban! műszak befejeztével Szabó Gizella gyűrűsfonót, aki 109.8 százalékot, Bugyi Mária előfonót, aki 114.4 szá­zalékot, Maróti Antalné kártolót, aki 107.5 százalékot, Dékány ist­vánné lámccsévélőt, aki 106.1 szá­zalékot, Korányi József esztergá­lyost, aki 117 százalékot és Adomo­vics Gyula bádogost, aki 123.3 szá­zalékot ért el a felszabadulási mű­szakban. A gyárak kürtje! - . . ... ...... már régen jelezték a -Képzőművészeti kiállítás nyi-. délutáni műszak vé­lik Szegeden a Mora Ferenc Mu-j ét S2egedro rábo_ zeum képtárában. Alexander Kobz- ruU az elgő é Bőven ellátták munkával a fi­nomítókat. A hatalmas gépek kö­rül bálákba kötözve várnak feldol­gozásra az anyagok. Zavartalanul működnek a gépek, javításra nincs szükség. Szabó György lakatos a férfi öltözőben hasznosítja "szabad­idejét. Disznóölókést köszörül a legközelebbi disznóöléshez, —i nyilván csak a jövő télre. Szabó György úgylátszik "előrelátó- em­ber. Igaz, a köszörülésről tud a művezető is, de szerinte "inkább "fuseráljon-, mint gépet javítson, hiszen akkor valahol áll a mu­ka-, A munkafegyelemmel "hadilá­bon állnak- az éjszakai műszak­ban. Ezt megerősíti a tizenöt hiányzó is, akinek nagyobb része igazolatlanul volt távol munkahe­lyétől. Minden dolgozónak köte­lessége a munkafegyelem megtar­tása, de kötelességük ezt ellenőriz­ni a vezetőknek is. A felszabadulási műszakban ed­dig szép eredményt ért. el a Sze­gedi Kenderfonógyár. Ne rontsák ezt le a fegyelem gyakori meg­sértésével még az éjszakai mű­szakban sem! (D-né — k. m.) Ahol a kenyér kéasül dej lengyel grafikusművész hosz­szabb tanulmányúton járt Kínában és Vietnamban, Zukrovszkij len­gyel költővel együtt. Tanulmányút­ján szerzett élményeit képsorozat­ban örökítette meg, A képsorozat egyrésze a vietnami nép hősies har­cát, másik része a kínai tájak szép­ségét mutatja be. Érdekessége a kiállításnak, hogy Zukrovszkij min­den képhez külön történetet írt, s ezek a rajzok mellett megtekinthe­tők lesznek. A kiállítást — mielőtt Magyarországra került volna — bemutatták már Kínában és Viet­namban és több népi demokratikus országban, de nagy sikert aratott a velencei Biennálén is. Szegeden március 30-án, délután 6 órakor nyitják meg a kiállítást, aholTom­bácz Imre vb. elnökhelyettes mond ünnepi beszédet. — össztánc lesz vasárnap este 6 órakor a Munkácsy utcai Móra Fe­renc kultúrotthonban. A vezetőség szeretettel várja az ifjúságot. Már­cius 29-én, kedden este 6 órai kez­dettel pedig új társas tánctanfo­lyamot indít a kultúrotthon, vaszi éjszaka. A langyos tavaszi szellő kellemes, friss kenyér-illatot vitt ma­gával a Maros utca 45. szám alól: a Sze gedi Sütőipari Válla­lat 5. számú üzemé­ből. Mert ott is éj­szaka készül a ke­nyér. „A jó lovas katoná­nak de jól vagyon dolga" — énekelték vidáman az üzem se­rényen dolgozó pék­jei. Még a komoly Gaál József fűtő elv­társra is ráragadt a jókedve, ö is fütyöl­te a dalt és közben a gőzkemence vascsővei alá nagy hasáb fát rakott. A nagy teremben két munkafolyamatot végeznek. Dagasztják a kenyeret, A la* munkások pedig az alaktalan tésztá­ból 8zép kenyereket formálnak. Törő Ferenc elvtárs volt a dagasztó. Fe­lelősségteljes a mun­kája, 6 állítja össze a tésztát, ő adja meg az ízét. Aztán tőle függ az üzem munka­tempója, amelyre nincs panasz. A fel­szabadulási mnnka­versenyben csoport­juk 140 százalékot ért el. — Régóta csinálom már ezt a munkát — mondta — és 1932 óta dolgozom itt. Azután mozgásba lendül a hatalmas da­gasztó gép é3 18 pero alatt bedngasz­totta a „cségze" tar­talmát; a 400 kiló tésztát. A dagasztógép ál­tal kidolgozott, finom tészta a „táblásokhoz" került. Ott Pusztai György, Jcnei Sándor és Bors István ügye­sen, gyorsan formál­ta a tésztát Fél óra sem telt el és 200 da­rab vekni nő:t. da­gadt a formákban, A gőzkemencék előtt Katona Károly és Pető Sándor elv­társak álltak. Biztos kézzel helyezték el a nagy kemencékbe a nyers kenyeret. Eb­ben a kemencében a kenyér nem hosszú ideig maradt, csak addig, míg színét és eredeti formáját fel­vette. Azután átke­rült a magyar ke­mencébe, ahová Ko­pasz Mihály és Turi Vilmos elvtársak rak­ták be. Végül Ónozó Géza szedte ki és Lakatos Fereno ko­csijával szállítja el a szép, piroshéjú ke­nyorekel; a város dol­gozóinak kenyerét. J, *,

Next

/
Thumbnails
Contents