Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁRCIUS S. DELMQGYllRORSZflG Pártélet * Atapszervezeteink tag- és (agjelolÜelvételi manaajának tapasztalatai „Egyszer * nílideukorrm emlékeze­tünkbe kell vésni, hogy a párt, kfilS­nüsen a kommunista párt ereje és súlya nem annyira a párttagok szá­mától, mini minőségüktől, áilliaUtos­sigukiól, a proletáriátus ügye Iránti odaadásuktól függ..." (Sztálin) Pártunk Politikai Bizottságát ez az eJv vezérelte, amikor 1952 ápri­lisában határozatot hozott a tag­és tagjelöltfelvételi munkáról. A határozat napjainkra is megszabja a pártépítés feladatait Kimondja: pártszervezetcink gondoskod­janak a párt egészséges tagje­lölt utánpótlásáról, állítsanak magasabb követelményeket a felvételre jelentkezők elé és javítsák pártunk szociális ősz* A sze tételét. Az ennek szellemében végzett pártépítési munka jelentősen nö­veli pártunk erejét, inert valóban olyanok kerülhetnek csak a párt­tagok sorába, akik méltók erre, A határozat óta javult is a tag- és tagjelölt felvételi munka pártszer­vezeteinkben. Alaposabban megné­zik a tagjelölt felvételre jelentke­zők munkáját, politikai (képzettsé­gét és családi körülményei^ Alapszervezeteink egyrésze azon­ban helytelenül értelmezi azt, hogy magasabbak a követelmények a felvételt kérők iránt. Ügy vélik, csak Igen kivételes esetekben kell tagokat vagy tagjelölteket felven­rriök. Az elmúlt évben a Gázmű­veknél, a Kertészeti Vállalatnál, a Postán, a Villamosvasúton , egyáltalán nem vettek fel ű] • tagot, sem tagjelöltet. Arra hl* : vatkoetak: nincsenek olyan I dolgozók, akik méltóak a párt* tagságra. Pártunk ITI, Kongresszusa rá­mutatott erre a hibára, tévedésre, Ezek a példák azonban azt mutat­ják, a kongresszuson elhangzott figyelmeztetés ellenére sem sokat javult a pártépítés. Ez arra mu­tat, hogy üzemeinkben még mindig nem foglalkoznak kielégítően a pártépítéssel. A legfőbb hiányosság a tervszerű politikai nevelés elha­nyagolása a pártonkívüli dolgozók között Alapszervezeteink nem kí­sérik figyelemmel az üzembe újon­nan belépő dolgozók munkáját, az idősebb dolgozók elért eredmé­nyeit, politikai fejlődését, Pártunk gerincoszlopát az üze­mi munkás párttagok adják, ! A Politikai Bizottság határo­, zata ls kimondja, elsősorban j ipari munkásokat kell felvenni pártunkba. Pártszervezeteinknél azonban a "-könnyű munka* keresése tapasz­talható. A figyelmet nem a párt összetételének javulása szempontjá­ból fontos rétegek felé (fizikai dol­gozók, műszaki értelmiség, tsz. pa­rasztok) fordítják, hanem a kiemelt munkáskáderekre, vagy az alkal­mazotti beosztásban lévő dolgozók­ra. A m. pártkongresszus felhívta figyelmünket azoknak a pártszer­vezeteknek megerősítésére is, ame­lyeknek jelentősége az új szakasz politikájának végrehajtásában meg­nőtt Fontos tehát a kereskedelmi pártszervezetek megerősítése is. Az elmúlt, hónapok azonban azt mu­tatták, a szegedi kereskedelmi vállala­tok igen nehezen fogtak hozzá a pártépítési munkához. A kon­gresszus eltelte óta mindössze nyolc új tagjelöltet vettek fcL Elenyészően kicsi ez a szám, a ke­reskedelemben foglalkoztatott dol­gozók számához hasonlítva. A ter­melőszövetkezetek pártépítési ered­ménye pedig még ennél is gyen­gébb, A pártépítésben nem közömbös, hogy a dolgozók legjobbjaiból fel­vett tagjelöltekkel hogyan törőd­nek tovább a pártszervezetek; mi­lyen párttagokat nevelnek. A tag­jelölteket nem elég beosztani csu­pán a politikai oktatásra. A tagje­löltek nevelése főleg a pártcso­portokon belül történik. A pártibi­zalmiaknak és idősebb párttagok­nak a feladata tehát az alapszerve­zet vezetőinek segítségével jó párt­tagokat nevelni. Igen jó nevelő­munka az is, ha pártmegbizatáso­kat adnak a tagjelölteknek. De helytelen az —> ez nem egy helyen tapasztalható —, hogy 3—4 feladat­tal is megbízzák a tagjelöltet. Igy nem segítjük elő fejlődésüket, sőt elvesszük a kedvüket a pértmun­kától, Á tagjelöltekben lássuk meg az embert, akinek jó szóra, megértésre, segítségre van szüksége. Fontos, hogy lássa; törődnek vele, számítanak munkájára. Nagyon sok pártszervezetünknél azonban nem tapasztalható ez. A Szegedi Kenderfonógyárban, a Ru­hagyárban, az Űjszegedi Kender­Lenszövő Vállalatnál, az egyetemen sok olyan tagjelölt van, akinek már régen lejárt a hathónapos tag­jelöltségi ideje és a pártvezetőség elfeledkezett ügyük rendezéséről. Van tehát tennivaló bőven. Párt­szervezeteinknek alaposabban neki kell fogni a pártópítő munkának. Azokat, akik alkalmasak a párttag­ságra, állandóan segítenünk kell, hogy sorainkba állva együtt harcol­hassanak velünk pártunk célkitűzé­seiért ii- i 11< i. Az Újszegedi Kender-lenszövő Vállalat feladatai gazdaságos termelés megvalósításában a választék bevitesében Február 14-én és 15-én Buda­pesten könnyűipari tanácskozás volt, ahol az ipar fontos feladatait határozták meg. Igaz, hogy a köny­nyűipar 1954. évi tervét 101.9 szá­zalékra teljesítette, azonban a ter­melékenységi, önköltségcsökkentési előirányzatokkal, az exportterv teljesítésével elmaradtak. A kony­nyűipari tanácskozás után az a ten. nivaló, hogy az üzemek, vállalatok megjavítsák munkájukat. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóinak is sok a teen­dője. Igaz, hogy a gyár az utóbbi években exporttervét minden hó­napban, a vállalt kötelezettségek­nek megfelelően teljesítette. Az ex­portterveknél tehát a túlteljesítés­re kell gondot fordítani. Célunk az, hogy az első negyed* év exporttervének teljesítése mellett a második negyedévi exporttervünknek június 15-ig eleget tegyünk. Ügy vélem, ha a június 15-i határ­időt sikerül valóra váltani, akkor nem lesz akadálya az exportterv teljesítésében a 15 napos előny megtartásának. Az exportterv-tel­jesítés alapvető kérdése a jó minő­ségű gyártás. Eddig száz méter árut kellett gyártanunk ahhoz, hogy belőle 85 méter exportképes le­gyen. Ezen is javítanunk kell. Ha sikerülne a 15 százalék exporttar­talékot nyolc százalékra leszoríta­ni, akkor nemcsak alapanyagot ta­karítanánk meg, hanem a szállítást is előbb tudnánk végezni. Gyárunkban az exportálható minőségek növelése összefügg az eddigi impregnálási techno­lógia megváltoztatásának kér­désével. Az utőbbi félévszázadban Magyar­országon és mondhatni egész Eu­rópában az úgynevezett alumínium­szappanos impregnálást alkalmaz­ták. Ez a módszer nem elégíti ki az exportkívánalmakat és így azon változtatni kell. A megoldás nem megy gyorsan, de a tudomá­nyos intézetekkel együttműködve megoldható. A Szegedi Tudomány­egyetem kémiai tanszéke tervébe is vette az új impregnálási eljárás megoldását. Az első kísérletek igen biztatóak. Mi ez alkalommal is kö­szönetet mondunk a kémiai tanszé­ken dolgozóknak eddigi munká­jukért. Nagyfontosságú a minőség. So­hasem feledkezzünk meg arról, hogy száz- és százezrek mon­danak bírálatot a könnyűipari vállalatokról, azok gyártmá­nyairól, a vállalatok igazga­tóinak. főmérnökeinek és egyéb dolgozóinak munkájáról. Gondolunk erre gyárunkban, ami­kar a bútorszövet minőségének megjavításáról, az olajozódás meg­szüntetéséről, a szálhiányról beszé­lünk. Sohasem tudhatjuk, hogy mikor kerülünk mi is a vásárlók közé, A termelési értekezleteken kerüljön az első helyre a minóseg ügye is. Ez évben nagy gondot fordítunk a választék bovítesére. Igen sok, régen nem gyártott áru kerül for­galomba. Üzemünk évek óta nem gyártott szőnyeget és bútorszövetet. Ezévben már sokezer méter bútor­szövetet ós szőnyeget készítettünk. Ne maradjunk azonban meg csu­pán a kétféle cikk gyártása mel­lett, s üzemünkben mindenki gon­dolkozzék azon, milyen árucikket kellene még forgalomba hozni a lehetőségek kihasználásával A választék bővítése nem köny* nyű, mert szinte minden gyár­tő vállalatnál kényelmi szem­pont uralkodik Kétségtelen, kényelmesebb olyan árukat gyártani, amelyeknek ismer­jük a követelményeit, a technoló­giáját. Szakítanunk kell azonban ezzel a kényelmi szemponttal. Nagyon fontos a termelékenység növelése, az önköltség csökkenté­se. Ezzel kapcsolatban kell beszél­nünk a műszaki intézkedési tervek sokkal következetesebb valóravál­tásáról. Feltétlenül meg kell szüntetni azt az elméletet, hogy az ön­költségi terv teljesítése a köny­velés feladata. Az önköltséget operatív eszközökkel kell csök­kenteni. Ha az Űjszegedi Kender-Lenszövő dolgozói az év folyamán megvaló­sítják az egyforma súlyú cérna­csévék gyártását, a szövődében a szalagfékezés bevezetését a féktár­csák egységesítése nyomán, s aztán megoldják a műszintervben sze­replő többi teendőt, akkor egészen biztos jelentkeznek az eredmények. Elengedhetetlen a vezetés szín­vonalának javítása. Az egyik leg­főbb teendőt abban látom, hogy a vezetők gondjaikat, egy-egy kérdést gyakrabban tárjanak fel a dolgo­zók előtt Nem helyes az olyan vezetési módszer, amely abban csúcsosodik ki, hogy a probléma megoldása a főmérnök, fődiszpé­cser, főtechnológus gondja csupán. Biztos, hogy a dolgozók sok ötlettel tudnak segíteni a ma­gaskultúrájú termelés kialakí­tásában. A munkaversenymozgalmat a legfőbb gazdasági feladatok meg­oldására kell irányítani. A verseny célkitűzéseinél, felajánlásainál még nem követtük eléggé az MDP III, Kongresszusának útmutatásait A mérnököket, technikusokat, művezetőket az eddigieknél jobban be kell vonni a munka­versenybe, hiszen nélkülük nem lehet igazi eredményt el­érni. Kevés az olyan felajánlás, ami se­gíti, "-alátámasztja* a műszaki in* tézkedési terv végrehajtását. A műszaki értelmiség és a munkások együtt megoldhatják — és meg is oldják — a gyárunk előtt álló fel­adatokat és így gazdaságosabb lesz a termelés. Ez a jobb munka pe­dig a lakosság szükségleteinek ki­elégítését az életszínvonal növelé­sét segíti. Sugár Miklós ta. Űjszegedi Kender-Len­szövő Vállalat főmérnöke Bemuiaió a szegedi Nemzeti Színházban A szegedi Nemzeti Színház szom­baton este 7 órakor ünnepi előadás­ban bemutatja Kodály Zoltán, két­szeres Kossuth-díjas: Székelyfonó című daljátékát és Mascagni: Pa­rasztbecsület című operáját, Mind­két mű Megy esi Pál rendezésében kerül színre. A színház zenekarát Rubányi Vilmos zeneigazgató ve­zényli, a Székelyfonó koreográfiá­ját Mezey Károly tervezte és taní­totta be. A bemutatóra a színház a jegyek árusítását megkezdte. Ma a „Délmagyarország1* fogadónapot tart Mórahalmán Ma egész nap fogadónapot tart a mórahalmi tanácsházán a -Délmagyarország* szerkesztősége. Kérjük levelezőinket, lapunk olva­sóit, keressék fel kiküldött mnnka társainkat problémáikkal, pana­szaikkal, Élüzemavató ünnepség a Köztisztasági Vállalatnál A Szegedi Köztisztasági Vállalat­nál is megtartották az élüzem-avató ünnepséget. A legjobb dolgozók kö­zött hatezer forint jutalmat osztot­tak ki. A Köztisztasági Vállalat dol­M ' ' ' gozói az ünnepi beszédek után még sokáig együtt maradtak, s jól szó­rakoztak. A Köztisztasági Vállalat már harmadszor nyerte el a kitün­tető élüzem címet, I7sty Vtő* ember, lép a mikrofon *•* • elé. Foglalkozása orvos. Megható rajongással, szeretettel beszél otthonáról, arról a városról, ahol él, azokról az em­berekről, kik üzenetüket küldték a kong­resszusra. Utoljára egy gyönyörű nagy albumot tesz az elnöki asztalra: „Életünk, 9 mindenünk ebben van. Orvos feleségem­mel ketten vigyázunk, őrködünk azon, hogy testben, lélekben erős, egészséges em­berekké váljanak. Nem a halálnak, az élet­nek neveljük őkel". Az album lapjairól halszáz Tatabánya-újvárosi vidáman mo­solygó, egészséges kisfiú és kislány tekint ránk. i i • i i A szcretS 'édesanya még a halálban is ölelte három kicsiny gyermekét. !Amikor rájuk találtunk, már valamennyi­ben halottak voltak. Az anya újjairól hi­ányzott a hús. Tíz körmével akart utat nyitni gyermekeinek a beomlott fedezék, kötömege alól. Ujjaival addig véste a be­dőlt falakat, míg azok csontig koptak. Csak azután halt meg. Egy diósgyőri kohász vádol a szónoki emelvényről- ö mondja el ezt a rettenetes történetet. Nem mesélték neki, saját sze­mével látta Diósgyőr egyik bombázása után. Lelkében még nagyon frissek a múlt háború okozta sebek. Szemében az elszánt­ság, félelmetes lángja lobog, amikor mond­ja: „Nem engedjük ezt mégegyszer. Mikor eljöttem, a martinászok már 12S tonna vasat adtak a februári terven felül a ha­zának. Ezután még nagyobb lelkesedéssel dolgozunk, még több acélt küldünk békénk védelmében. Igy is harcolunk az atom­bomba-gyárosok ellen". * Jsmét egy idős orvos beszél. Szarai ránehezednek a hallgatók agyára, visszhangzónak a hatalmas -csarnokban. G már három háborút élt át. A má­sodik háború alatt a kőszegi, később a mathausmi koncentrációs táborban operált A nagy tanácskozáson N" éjjel-nappal. Gyógyította a bombaszilánk, repeszgránát okozta sebeket, amputálta az aranyat érő munkás kezeket. A harmadik háborút Koreában élte át. Phenjanban és másutf oltotta a napalm-bombák tüzét, melyek iskolákat, kórházakat égettek fel. Felidézi egyik borzasztó élményének em­lékeit. A város felett órákon keresztül, ki tudja hányadszorra kezdődött újra, s tar­tott a bombatámadás. Szakadatlanul jöt­tek a Bákosi Kórházba is a hordágyak. Az áldozatok százait hozták. Az egyik hord­ágyon két kislány feküdt. Az egyik négy­éves, a másik pedig még csak másfél éves volt. Agyukban repülő gépágyú-golyó. Szüleik elégtek. Ez Koreában történt, de az atombomba őrültjei ezt szeretnék most kiterjeszteni az egész világra. Kicsavar­juk kezükből ezt a gyilkos szerszámot. Megtehetjük, mert mi vagyunk többen, mi vagyunk az erősebbek. • A kongresszus előtt még azt mond­tuk, ez a találkozó a béke magyar erőinek nagy seregszemléje lesz. Most azt mondjuk, sokkal, de sokkal több volt ez ennél. A magyar nép és a világ békesze­rető embereinek nevében kétezernyi mun­kás, dolgozó paraszt, mérnök, orvos, jo­gász. író és mások üllek itt nagy törvényt. Az élet és az igazság nevében emeltek vá­dat az atombomba-imádók, a gyilkosok és az ismét gyilkolni akarók ellen. • |7V>/ bányász, Bakoskőháti István lép a szónoki emelvényre. — Két gondolat foglalkoztat most en­gem. — kezdi beszédét. — A felszabadulás óta új életet élünk. Csak ott, ahol én dol­gozom, rövid idö alatt több új széntáró épült. Kinőtt a földből egy szép bányász város is. Nemrégen 52 új tokáit 92 lakás pedig most készül el. Nem sokára új otthonra találnak bennük bányásztár­saim. Egyre szépül a mi életünk. De, hogy még szebb legyen, ahhoz alkotó, teremtő békére van szükségünk. Ez az én egyik gondolatom, Munkában és otthon is fog­lalkoztat ez. A másik, hogyan dolgozhat­nék még jobban, hogy még jobb békehar­cos legyek. A bányász már az eredményekről, munka hőstettekről szeretne beszélni, ami­kor táviratot kap kézhez. Amit mondani akart azt már mások leirták. Odahaza már teljesítették társai a felszabadulási ver­senyvállalást, a szénfejtésben 126 százalé­kos eredményt értek el. Tanítók, mérnökök, papok, művészek egyaránt nagy lelkese­déssel, tapssal üdvözlik ezt az újabb béke­győzelmei. • 17ov gyönyörű vers hangzik el a szónoki emelvényről. Mészáros Agi, a kiváló színésznő szavalja: Nazim Hik­met, a török nép nagy költője irta, — szintén itt van a kongresszuson. Az élők­nek szól a halálról és az atombombáról, egy hétéves hirosimai kislány nevében, akit már az atombomba ölt meg. Sokan könnyeznek még a keménykötésű meglett férfiak közül is, amikor hallják a verset: nem akarok már semmit, nem akarok édes­anyám ölében ülni, nem kérek cukrot, já­tékot sem, örökre hétéves maradok. Hamu­mat elhordta a szél. de azt kérem, hogy menjetek, zörgessetek be mindenhova. Mondjátok el mindenkinek, ne engedjék, hogy több gyermeket megöljenek• Ezek maradták emlékezetünkbe a versből. Meg­fogadjuk a japán kislány nevében mondott szavakat. Elmegyünk, bezörgetünk minden. Jincs ember a kongresszuson, aki ne emlékezne most vissza gyerme­kérc, apjára, anyjára, vagy más hozzátar­tozóira, Kovács Pál olimpiai kardvivó baj­nok Kabos Endréről, a magyar sport egyilt régi nagy büszkeségéről beszél, aki nem szerezhetett több dicsőséget a magyar sportnál^ A németek által felrobbantott Margit-hídon lelte halálát. Emeljük fel szavunkat a békéért, a háborús gyújtoga­tok ellen• Mi a sportpályán, a küzdőtéren akarjuk elsősorban összemérni erőnket, nem a harcmezőn — mondotta. A magyar sportolók nevében fogadom, újabb és újabb világraszóló sport győzelmekkel erő­sítjük ezután is a béke erejét. • Tudtuk mindig, hogy mi, békét akarók sokkal erősebbek vagyunk a háború erői­nél. Erőnk nagyságáról, felmérhet ellensé­géről itt, ezen a kongresszuson is meggyő­ződhettünk. Egy pécsi orvosprofesszor mondta: — Mi otthon, városunkban, tudósok, munkások, s parasztok egyaránt a jobb­létért, a szocialista társadalom felépítésé­ért harcolunk• Vannak köztünk azonban olyanok is, akik némely kérdésben nem osztják véleményüket, más nézeten van­nak. De a béke kérdésében minden becsü­letes ember egyetért velünk. IV" j"héz lenne igy papíron kifejezésre juttatni azt a sok-sok harcos bé­kelörekvést, amely itt. ezen a kongresszu­son napvilágot látott. Sok távoli ország küldötte vett itt részt. Hírt adtak arról, hogy a világ minden részében harcolnak a békéért. L esz tehát elég erőnk ahhoz hogy az ítéletet, amelyei a kongresszuson is ki­mondták a háború erői felelt, végre is hajtsuk... CSÉPI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents