Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁRCIUS S. DELMQGYllRORSZflG Pártélet * Atapszervezeteink tag- és (agjelolÜelvételi manaajának tapasztalatai „Egyszer * nílideukorrm emlékezetünkbe kell vésni, hogy a párt, kfilSnüsen a kommunista párt ereje és súlya nem annyira a párttagok számától, mini minőségüktől, áilliaUtossigukiól, a proletáriátus ügye Iránti odaadásuktól függ..." (Sztálin) Pártunk Politikai Bizottságát ez az eJv vezérelte, amikor 1952 áprilisában határozatot hozott a tagés tagjelöltfelvételi munkáról. A határozat napjainkra is megszabja a pártépítés feladatait Kimondja: pártszervezetcink gondoskodjanak a párt egészséges tagjelölt utánpótlásáról, állítsanak magasabb követelményeket a felvételre jelentkezők elé és javítsák pártunk szociális ősz* A sze tételét. Az ennek szellemében végzett pártépítési munka jelentősen növeli pártunk erejét, inert valóban olyanok kerülhetnek csak a párttagok sorába, akik méltók erre, A határozat óta javult is a tag- és tagjelölt felvételi munka pártszervezeteinkben. Alaposabban megnézik a tagjelölt felvételre jelentkezők munkáját, politikai (képzettségét és családi körülményei^ Alapszervezeteink egyrésze azonban helytelenül értelmezi azt, hogy magasabbak a követelmények a felvételt kérők iránt. Ügy vélik, csak Igen kivételes esetekben kell tagokat vagy tagjelölteket felvenrriök. Az elmúlt évben a Gázműveknél, a Kertészeti Vállalatnál, a Postán, a Villamosvasúton , egyáltalán nem vettek fel ű] • tagot, sem tagjelöltet. Arra hl* : vatkoetak: nincsenek olyan I dolgozók, akik méltóak a párt* tagságra. Pártunk ITI, Kongresszusa rámutatott erre a hibára, tévedésre, Ezek a példák azonban azt mutatják, a kongresszuson elhangzott figyelmeztetés ellenére sem sokat javult a pártépítés. Ez arra mutat, hogy üzemeinkben még mindig nem foglalkoznak kielégítően a pártépítéssel. A legfőbb hiányosság a tervszerű politikai nevelés elhanyagolása a pártonkívüli dolgozók között Alapszervezeteink nem kísérik figyelemmel az üzembe újonnan belépő dolgozók munkáját, az idősebb dolgozók elért eredményeit, politikai fejlődését, Pártunk gerincoszlopát az üzemi munkás párttagok adják, ! A Politikai Bizottság határo, zata ls kimondja, elsősorban j ipari munkásokat kell felvenni pártunkba. Pártszervezeteinknél azonban a "-könnyű munka* keresése tapasztalható. A figyelmet nem a párt összetételének javulása szempontjából fontos rétegek felé (fizikai dolgozók, műszaki értelmiség, tsz. parasztok) fordítják, hanem a kiemelt munkáskáderekre, vagy az alkalmazotti beosztásban lévő dolgozókra. A m. pártkongresszus felhívta figyelmünket azoknak a pártszervezeteknek megerősítésére is, amelyeknek jelentősége az új szakasz politikájának végrehajtásában megnőtt Fontos tehát a kereskedelmi pártszervezetek megerősítése is. Az elmúlt, hónapok azonban azt mutatták, a szegedi kereskedelmi vállalatok igen nehezen fogtak hozzá a pártépítési munkához. A kongresszus eltelte óta mindössze nyolc új tagjelöltet vettek fcL Elenyészően kicsi ez a szám, a kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók számához hasonlítva. A termelőszövetkezetek pártépítési eredménye pedig még ennél is gyengébb, A pártépítésben nem közömbös, hogy a dolgozók legjobbjaiból felvett tagjelöltekkel hogyan törődnek tovább a pártszervezetek; milyen párttagokat nevelnek. A tagjelölteket nem elég beosztani csupán a politikai oktatásra. A tagjelöltek nevelése főleg a pártcsoportokon belül történik. A pártibizalmiaknak és idősebb párttagoknak a feladata tehát az alapszervezet vezetőinek segítségével jó párttagokat nevelni. Igen jó nevelőmunka az is, ha pártmegbizatásokat adnak a tagjelölteknek. De helytelen az —> ez nem egy helyen tapasztalható —, hogy 3—4 feladattal is megbízzák a tagjelöltet. Igy nem segítjük elő fejlődésüket, sőt elvesszük a kedvüket a pértmunkától, Á tagjelöltekben lássuk meg az embert, akinek jó szóra, megértésre, segítségre van szüksége. Fontos, hogy lássa; törődnek vele, számítanak munkájára. Nagyon sok pártszervezetünknél azonban nem tapasztalható ez. A Szegedi Kenderfonógyárban, a Ruhagyárban, az Űjszegedi KenderLenszövő Vállalatnál, az egyetemen sok olyan tagjelölt van, akinek már régen lejárt a hathónapos tagjelöltségi ideje és a pártvezetőség elfeledkezett ügyük rendezéséről. Van tehát tennivaló bőven. Pártszervezeteinknek alaposabban neki kell fogni a pártópítő munkának. Azokat, akik alkalmasak a párttagságra, állandóan segítenünk kell, hogy sorainkba állva együtt harcolhassanak velünk pártunk célkitűzéseiért ii- i 11< i. Az Újszegedi Kender-lenszövő Vállalat feladatai gazdaságos termelés megvalósításában a választék bevitesében Február 14-én és 15-én Budapesten könnyűipari tanácskozás volt, ahol az ipar fontos feladatait határozták meg. Igaz, hogy a könynyűipar 1954. évi tervét 101.9 százalékra teljesítette, azonban a termelékenységi, önköltségcsökkentési előirányzatokkal, az exportterv teljesítésével elmaradtak. A konynyűipari tanácskozás után az a ten. nivaló, hogy az üzemek, vállalatok megjavítsák munkájukat. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóinak is sok a teendője. Igaz, hogy a gyár az utóbbi években exporttervét minden hónapban, a vállalt kötelezettségeknek megfelelően teljesítette. Az exportterveknél tehát a túlteljesítésre kell gondot fordítani. Célunk az, hogy az első negyed* év exporttervének teljesítése mellett a második negyedévi exporttervünknek június 15-ig eleget tegyünk. Ügy vélem, ha a június 15-i határidőt sikerül valóra váltani, akkor nem lesz akadálya az exportterv teljesítésében a 15 napos előny megtartásának. Az exportterv-teljesítés alapvető kérdése a jó minőségű gyártás. Eddig száz méter árut kellett gyártanunk ahhoz, hogy belőle 85 méter exportképes legyen. Ezen is javítanunk kell. Ha sikerülne a 15 százalék exporttartalékot nyolc százalékra leszorítani, akkor nemcsak alapanyagot takarítanánk meg, hanem a szállítást is előbb tudnánk végezni. Gyárunkban az exportálható minőségek növelése összefügg az eddigi impregnálási technológia megváltoztatásának kérdésével. Az utőbbi félévszázadban Magyarországon és mondhatni egész Európában az úgynevezett alumíniumszappanos impregnálást alkalmazták. Ez a módszer nem elégíti ki az exportkívánalmakat és így azon változtatni kell. A megoldás nem megy gyorsan, de a tudományos intézetekkel együttműködve megoldható. A Szegedi Tudományegyetem kémiai tanszéke tervébe is vette az új impregnálási eljárás megoldását. Az első kísérletek igen biztatóak. Mi ez alkalommal is köszönetet mondunk a kémiai tanszéken dolgozóknak eddigi munkájukért. Nagyfontosságú a minőség. Sohasem feledkezzünk meg arról, hogy száz- és százezrek mondanak bírálatot a könnyűipari vállalatokról, azok gyártmányairól, a vállalatok igazgatóinak. főmérnökeinek és egyéb dolgozóinak munkájáról. Gondolunk erre gyárunkban, amikar a bútorszövet minőségének megjavításáról, az olajozódás megszüntetéséről, a szálhiányról beszélünk. Sohasem tudhatjuk, hogy mikor kerülünk mi is a vásárlók közé, A termelési értekezleteken kerüljön az első helyre a minóseg ügye is. Ez évben nagy gondot fordítunk a választék bovítesére. Igen sok, régen nem gyártott áru kerül forgalomba. Üzemünk évek óta nem gyártott szőnyeget és bútorszövetet. Ezévben már sokezer méter bútorszövetet ós szőnyeget készítettünk. Ne maradjunk azonban meg csupán a kétféle cikk gyártása mellett, s üzemünkben mindenki gondolkozzék azon, milyen árucikket kellene még forgalomba hozni a lehetőségek kihasználásával A választék bővítése nem köny* nyű, mert szinte minden gyártő vállalatnál kényelmi szempont uralkodik Kétségtelen, kényelmesebb olyan árukat gyártani, amelyeknek ismerjük a követelményeit, a technológiáját. Szakítanunk kell azonban ezzel a kényelmi szemponttal. Nagyon fontos a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése. Ezzel kapcsolatban kell beszélnünk a műszaki intézkedési tervek sokkal következetesebb valóraváltásáról. Feltétlenül meg kell szüntetni azt az elméletet, hogy az önköltségi terv teljesítése a könyvelés feladata. Az önköltséget operatív eszközökkel kell csökkenteni. Ha az Űjszegedi Kender-Lenszövő dolgozói az év folyamán megvalósítják az egyforma súlyú cérnacsévék gyártását, a szövődében a szalagfékezés bevezetését a féktárcsák egységesítése nyomán, s aztán megoldják a műszintervben szereplő többi teendőt, akkor egészen biztos jelentkeznek az eredmények. Elengedhetetlen a vezetés színvonalának javítása. Az egyik legfőbb teendőt abban látom, hogy a vezetők gondjaikat, egy-egy kérdést gyakrabban tárjanak fel a dolgozók előtt Nem helyes az olyan vezetési módszer, amely abban csúcsosodik ki, hogy a probléma megoldása a főmérnök, fődiszpécser, főtechnológus gondja csupán. Biztos, hogy a dolgozók sok ötlettel tudnak segíteni a magaskultúrájú termelés kialakításában. A munkaversenymozgalmat a legfőbb gazdasági feladatok megoldására kell irányítani. A verseny célkitűzéseinél, felajánlásainál még nem követtük eléggé az MDP III, Kongresszusának útmutatásait A mérnököket, technikusokat, művezetőket az eddigieknél jobban be kell vonni a munkaversenybe, hiszen nélkülük nem lehet igazi eredményt elérni. Kevés az olyan felajánlás, ami segíti, "-alátámasztja* a műszaki in* tézkedési terv végrehajtását. A műszaki értelmiség és a munkások együtt megoldhatják — és meg is oldják — a gyárunk előtt álló feladatokat és így gazdaságosabb lesz a termelés. Ez a jobb munka pedig a lakosság szükségleteinek kielégítését az életszínvonal növelését segíti. Sugár Miklós ta. Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat főmérnöke Bemuiaió a szegedi Nemzeti Színházban A szegedi Nemzeti Színház szombaton este 7 órakor ünnepi előadásban bemutatja Kodály Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas: Székelyfonó című daljátékát és Mascagni: Parasztbecsület című operáját, Mindkét mű Megy esi Pál rendezésében kerül színre. A színház zenekarát Rubányi Vilmos zeneigazgató vezényli, a Székelyfonó koreográfiáját Mezey Károly tervezte és tanította be. A bemutatóra a színház a jegyek árusítását megkezdte. Ma a „Délmagyarország1* fogadónapot tart Mórahalmán Ma egész nap fogadónapot tart a mórahalmi tanácsházán a -Délmagyarország* szerkesztősége. Kérjük levelezőinket, lapunk olvasóit, keressék fel kiküldött mnnka társainkat problémáikkal, panaszaikkal, Élüzemavató ünnepség a Köztisztasági Vállalatnál A Szegedi Köztisztasági Vállalatnál is megtartották az élüzem-avató ünnepséget. A legjobb dolgozók között hatezer forint jutalmat osztottak ki. A Köztisztasági Vállalat dolM ' ' ' gozói az ünnepi beszédek után még sokáig együtt maradtak, s jól szórakoztak. A Köztisztasági Vállalat már harmadszor nyerte el a kitüntető élüzem címet, I7sty Vtő* ember, lép a mikrofon *•* • elé. Foglalkozása orvos. Megható rajongással, szeretettel beszél otthonáról, arról a városról, ahol él, azokról az emberekről, kik üzenetüket küldték a kongresszusra. Utoljára egy gyönyörű nagy albumot tesz az elnöki asztalra: „Életünk, 9 mindenünk ebben van. Orvos feleségemmel ketten vigyázunk, őrködünk azon, hogy testben, lélekben erős, egészséges emberekké váljanak. Nem a halálnak, az életnek neveljük őkel". Az album lapjairól halszáz Tatabánya-újvárosi vidáman mosolygó, egészséges kisfiú és kislány tekint ránk. i i • i i A szcretS 'édesanya még a halálban is ölelte három kicsiny gyermekét. !Amikor rájuk találtunk, már valamennyiben halottak voltak. Az anya újjairól hiányzott a hús. Tíz körmével akart utat nyitni gyermekeinek a beomlott fedezék, kötömege alól. Ujjaival addig véste a bedőlt falakat, míg azok csontig koptak. Csak azután halt meg. Egy diósgyőri kohász vádol a szónoki emelvényről- ö mondja el ezt a rettenetes történetet. Nem mesélték neki, saját szemével látta Diósgyőr egyik bombázása után. Lelkében még nagyon frissek a múlt háború okozta sebek. Szemében az elszántság, félelmetes lángja lobog, amikor mondja: „Nem engedjük ezt mégegyszer. Mikor eljöttem, a martinászok már 12S tonna vasat adtak a februári terven felül a hazának. Ezután még nagyobb lelkesedéssel dolgozunk, még több acélt küldünk békénk védelmében. Igy is harcolunk az atombomba-gyárosok ellen". * Jsmét egy idős orvos beszél. Szarai ránehezednek a hallgatók agyára, visszhangzónak a hatalmas -csarnokban. G már három háborút élt át. A második háború alatt a kőszegi, később a mathausmi koncentrációs táborban operált A nagy tanácskozáson N" éjjel-nappal. Gyógyította a bombaszilánk, repeszgránát okozta sebeket, amputálta az aranyat érő munkás kezeket. A harmadik háborút Koreában élte át. Phenjanban és másutf oltotta a napalm-bombák tüzét, melyek iskolákat, kórházakat égettek fel. Felidézi egyik borzasztó élményének emlékeit. A város felett órákon keresztül, ki tudja hányadszorra kezdődött újra, s tartott a bombatámadás. Szakadatlanul jöttek a Bákosi Kórházba is a hordágyak. Az áldozatok százait hozták. Az egyik hordágyon két kislány feküdt. Az egyik négyéves, a másik pedig még csak másfél éves volt. Agyukban repülő gépágyú-golyó. Szüleik elégtek. Ez Koreában történt, de az atombomba őrültjei ezt szeretnék most kiterjeszteni az egész világra. Kicsavarjuk kezükből ezt a gyilkos szerszámot. Megtehetjük, mert mi vagyunk többen, mi vagyunk az erősebbek. • A kongresszus előtt még azt mondtuk, ez a találkozó a béke magyar erőinek nagy seregszemléje lesz. Most azt mondjuk, sokkal, de sokkal több volt ez ennél. A magyar nép és a világ békeszerető embereinek nevében kétezernyi munkás, dolgozó paraszt, mérnök, orvos, jogász. író és mások üllek itt nagy törvényt. Az élet és az igazság nevében emeltek vádat az atombomba-imádók, a gyilkosok és az ismét gyilkolni akarók ellen. • |7V>/ bányász, Bakoskőháti István lép a szónoki emelvényre. — Két gondolat foglalkoztat most engem. — kezdi beszédét. — A felszabadulás óta új életet élünk. Csak ott, ahol én dolgozom, rövid idö alatt több új széntáró épült. Kinőtt a földből egy szép bányász város is. Nemrégen 52 új tokáit 92 lakás pedig most készül el. Nem sokára új otthonra találnak bennük bányásztársaim. Egyre szépül a mi életünk. De, hogy még szebb legyen, ahhoz alkotó, teremtő békére van szükségünk. Ez az én egyik gondolatom, Munkában és otthon is foglalkoztat ez. A másik, hogyan dolgozhatnék még jobban, hogy még jobb békeharcos legyek. A bányász már az eredményekről, munka hőstettekről szeretne beszélni, amikor táviratot kap kézhez. Amit mondani akart azt már mások leirták. Odahaza már teljesítették társai a felszabadulási versenyvállalást, a szénfejtésben 126 százalékos eredményt értek el. Tanítók, mérnökök, papok, művészek egyaránt nagy lelkesedéssel, tapssal üdvözlik ezt az újabb békegyőzelmei. • 17ov gyönyörű vers hangzik el a szónoki emelvényről. Mészáros Agi, a kiváló színésznő szavalja: Nazim Hikmet, a török nép nagy költője irta, — szintén itt van a kongresszuson. Az élőknek szól a halálról és az atombombáról, egy hétéves hirosimai kislány nevében, akit már az atombomba ölt meg. Sokan könnyeznek még a keménykötésű meglett férfiak közül is, amikor hallják a verset: nem akarok már semmit, nem akarok édesanyám ölében ülni, nem kérek cukrot, játékot sem, örökre hétéves maradok. Hamumat elhordta a szél. de azt kérem, hogy menjetek, zörgessetek be mindenhova. Mondjátok el mindenkinek, ne engedjék, hogy több gyermeket megöljenek• Ezek maradták emlékezetünkbe a versből. Megfogadjuk a japán kislány nevében mondott szavakat. Elmegyünk, bezörgetünk minden. Jincs ember a kongresszuson, aki ne emlékezne most vissza gyermekérc, apjára, anyjára, vagy más hozzátartozóira, Kovács Pál olimpiai kardvivó bajnok Kabos Endréről, a magyar sport egyilt régi nagy büszkeségéről beszél, aki nem szerezhetett több dicsőséget a magyar sportnál^ A németek által felrobbantott Margit-hídon lelte halálát. Emeljük fel szavunkat a békéért, a háborús gyújtogatok ellen• Mi a sportpályán, a küzdőtéren akarjuk elsősorban összemérni erőnket, nem a harcmezőn — mondotta. A magyar sportolók nevében fogadom, újabb és újabb világraszóló sport győzelmekkel erősítjük ezután is a béke erejét. • Tudtuk mindig, hogy mi, békét akarók sokkal erősebbek vagyunk a háború erőinél. Erőnk nagyságáról, felmérhet ellenségéről itt, ezen a kongresszuson is meggyőződhettünk. Egy pécsi orvosprofesszor mondta: — Mi otthon, városunkban, tudósok, munkások, s parasztok egyaránt a jobblétért, a szocialista társadalom felépítéséért harcolunk• Vannak köztünk azonban olyanok is, akik némely kérdésben nem osztják véleményüket, más nézeten vannak. De a béke kérdésében minden becsületes ember egyetért velünk. IV" j"héz lenne igy papíron kifejezésre juttatni azt a sok-sok harcos békelörekvést, amely itt. ezen a kongresszuson napvilágot látott. Sok távoli ország küldötte vett itt részt. Hírt adtak arról, hogy a világ minden részében harcolnak a békéért. L esz tehát elég erőnk ahhoz hogy az ítéletet, amelyei a kongresszuson is kimondták a háború erői felelt, végre is hajtsuk... CSÉPI JÓZSEF