Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

DÉLMöGíflRORSZIG KEDD, 19&5 MÁRCIUS 1. „A bonni parlament döntése nem felel meg a német nép akaratának" — mondotta Ertek Ollonhouer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke . a bánni parlament vitáján Berlin (MTI). A bonni parlament szombaton . este 11 órakor második 0.vasiLbun is befejezte a párizsi t :erzfldéssk ratifikálásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Röviddel éjfél után Adenauer szava•• .'.gépezete a német nép szenvedésen. nyilvánított akaratát sem::,ibe véve — na alább közölt raa\ .ntraegoszlás szerint — jóvál;«gyta a n«gy szerződést. Elsőnek A megszállási rendszer 1. gszünietise cimü Jegyzőkönyv felett szavaztak. A szavazásban 478 1 ovlselő vett részt. A jegyzőkönyvre szavazott 327, ellene 151 képviseld. Lznlán a megszálló csapatok nyu(lat-némstorszigi tartózkodásáról • :óló törvény került szavazásra. .4 szavazásban résztvett 477 képviselő köt iii 323 az emlitell törvényre, 150 ellene szavazott, négy képviselő tartózkodott a szavazástól. Ezt kővetően A'yugat-Némelors.ágnak a Nyugat európai Unióba és az északatlanti tömbbe való felre teléről szavaztak. A, szavuzásban •177 képviselő veit részt. Jláromszdzluenöt képviselő a felvétel mellett, 153 ellene szavasolt, kilenc képviselő tartózkodott a szavazástól. Végül a Saar-vidék státuszáról s:Oló egyezmény felett szavaztak- A szavazásban résztveit 477 képviselő közül 2*4 at egyezmény melleit, 304 pedig ellene szavazott. Kilena képviselő tartózkodott a szavaxdstótJellemző tényként jegyozholjük meg, hogy a Szabad Demokrata part miniszterei közül Blüchcr alkuncellár a Saar-ogyeamény mellett szavazott, Neumayer igazságügyin iniszter ellene, a párt két másik minisztere pedig tartózkodott a szavazástól. Jákob Kaiser, ne össznémet ügyek minisztere szintén a tartózkodók között volt. A Saar-cgyezmény nem kapott kétharmad többséget. Mintán a szavazásban 1 Ml szociáldemokrata képviselő vett részt, az eredményből megállapítható, hogy a koalíciós kormánypártok képviselői közül 63 Adenauer minden fenyegetése ellenére sem hagyta Jóvá a Saar-egyezményt. A szavazás bofejozése után a méltán felháborodott német közvélemény megnyugtatására határozati Javaslatot fogadtak el, amely felszólítja a bonni kormányt, tegyen meg minden erőfeszítést a német egység helyreállítását szolgáló nyugat—keleti értekezlet létrehozására. Nz a határozati Javaslat ismét figyelmen kivül hagyja a .Szovjetunió többször megismételt, kijelentését. hogy tudniillik a párizsi egyezmények ratifikálása után a Németország újraegyesítésével foglalkozó négyhatalmi órtekezlol tárgytalanná válnékA Szociáldemokrata Párt nevében Wenzel képviselő ismételten indítványozta, liogy halasszák el a militarista szerződések harmadik olvasásban történő tárgyalását mindaddig, amíg a német kérdés }>ékés megoldásúval foglalkozó négyhatalmi értekezlet befejezi munkáját- A bonni parlament 'Adenauer-párti többsége elutasította ezt az indítványt. A képviselők a vasárnapra virradó hujnaion két órakor hagyták el a parlament épülelét. A koalíciós pártok képviselőit, akik a szerződések jóváhagyása után a felháborodott lakosság kemény fellépésétől tartottak, rendőrük kisértékei szállásukra. Vasárnap délbe™ 12 órakor újból összeült a bonni pnrlarnent, hogy Adenauer követelésére harmadik olvasásban tárgyalja a párizsi egyezményeket. Az ülés megnyitása után Adenauer rövid felszólalásban igyekezett bagatellizálni a kormánypártok belső ellentéteit, noha ezek n ratifikációs vitában teljes élességükben megmutatkoztak. Ollenhauer, n Szociáldemokrata Párt elnöke, aki vasárnap délután a ratifikáció,, vita megkezdése óla elsöizbcn jelentkezőit szólásra, kétórás beszédében összefoglalta és megokolta pártjának elutusitó álláspontját. Megdllapitolta, hogy a többség a ratifikációs törvényjavaslatok elfogadásával ország-világ előtt bebizonyította: nem kivan ja a német kérdés békés rendezését, hanem kész követni Adenauert a mindinkább levitézlett crűpolilika végzetes útján• Ollenhauer hangsúlyozta, hogy R B31íüjriífiá8CíiHS2ti6i BSfii ffiüSa galom fokozódó erősödése mindennél szemléltetőbben mutatja, hogy a bonni parlament döntése nem felel meg a nép akaratának, és eeért a szerződések végrehajtásának Nyugat-Németországban. nincs reális alapja, nincs jövője. A Szociáldemokrata Párt elnöke ezzel kapcsolatban közölte, hogy több nyugatnémet, választókerületben tartott próbanépszavazáson a választópolgároknak átlag 56 százaléka — tehát többsége — aláírta a frankfurti kiáltványt, amely a azerződések elutasítását és a német kérdéssel foglalkozó négyhatalmi értekezlet összehívását követeli. Ez az arány annál figyelemreméltóbb — mondotta Ollenhauer —, mivel a szerződések igen sok ellenzője, a kormánypártok bosszújától tartva, nem merte aláírni a frankfurti kiáltványt. A szónok ismételten leszögezte: Adenauer és a kormánypártok képviselői megbocsáthatatlan bűnt követtek el azzal, hogy a Szovjetunió intelmei és javaslatai ellenére a négyhatalmi értekezlet megvalósítása előtt hozzájárultak a párizsi egyezmények ratifikálásához. Ollenhauer rámutatott arra, hogy az egyezmények súlyos belpolitikai következményekkel: a militarista, soviniszta és neofasiszta elemek további térhódításával fenyegetnek. Nyugat-Németország munkásosztálya, amely az elmúlt hetekben megacélozta erejét, nem hagyja abba, sőt, tovább fokozza a harcot és megakadályozza NyugatNémetország fasizálását — jelentette kl Ollenhauer. Befejezés il köszönetet mondott azoknak, akik a terror és uszítás ellenére kitartottak a béke, az egység és a reálpolitika eszményei mellett. A jórizsi szerződések ellenfelei erkölcsi győztesekként hagyják el a ratifikálás kérdésében fellángolt politikai harc porondját — jelentette ki Ollenhauer. Dehler, a bonni kormánykoalícióban részvevő Szobád Demokrata Párt elnöke, élesen támadta Adenauert a Saar-egyezmény önhatalmú aláírása, valamint parancsr szükség. uralmi kormányzati módszerei miatt. Felszólalása ismét feltárta a kormánykoalíció belső ellentéteit. E felszólalással kapcsolatban heves szóváltás fejlődött ki Dehler és Brentano között. Ezután Haasler, az Áttelepültek Pártja, Merkatz pedig a fasiszta Német Párt nevében beszélt, majd az elnöklő Garstenmaier lezárta a vitát, A harmadik olvasás befejeztével lomét szavazásra került .sor. A szavazás eredménye a következő: / a megszállási szabályzat hatálytalanításáról szóló szerződés mellett 324, ellen 151 képviselő szavazott, a külföldi csapatok nyugat-németországi állomásozásáról szóló szerződésre 321 helyeslő és 153 ellenző szavazat jutott; Nyugat-Németország részvételét az atlanti katonai szervezetben és az úgynevezett Nyugateurópai Unióban 314 képviselő hagyta jóvá, 157 utasította el és 2 képviselő tartózkodott a szavazástól; a Saar-egyezményt jóváhagyta 263 képviselő, elutasította 202, továbbá 9 képviselő tartózkodott a szavazástól. A Szociáldemokrata Párt pótlólag javasolta, hogy az a szerződés, amely NyugatNémelországnali az atlanti szervezethez és az úgynevezett Nyugalevrópai Unióhoz csatlakozásáról intézkedik, csak akkor lépjen életbe, ha a bonni parlament határozatban állapította meg, hogy a német kérdésben összehívott négyhatalmi értekezlet munkája nem járt eredménnyel. A szociáldemokrata javaslatot Adenauer iöbbségo elutasította. A vasárnapi ülés után, amely délután 19,15 órakor ért véget, a koalíciós pártok képviselői újra rendőri védelem alatt távoztak a parlament épületéből. A párizsi szerződések nyugatnémetországi végleges ratifikálásához a törvényes előírások érteimében a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanács és Ileuss államelnök hozzájárulására van A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatai Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előterjesztésére a következő határozatokat hozta: a) A Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyetteseivé nevezte ki L. M. Kag&novicson és V. M. Moiotovon kívül A. I. Mlkojant, M. G. Pervuhlnt és M. X Szaburovot. b) A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyetteseivé nevezte kl A. P. Zavenyagint, V. A. KucseV. renkot, P. P. Lobanovot és M. Ilrunyicsevct. c) Tekintettel arra, hogy V. A. Malisev, a Szovjetunió Minisztertanácsában a gépipari minisztériumok egy csoportjának vezetése terén kapott feladatokat, felmentette V. A. Malisevet, a Szovjetunió középgépipari miniszterének tisztségéből. ; d) A Szovjetunió középgépipari miniszterévé A. P. Zavenyagint,' a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét nevezte ki. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az országgyűlés elnöksége és az országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását. a világ népeihez és parlamentjeihez. Az országgyűlés külügyi bizottsága a felhívással kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az országgyűlés elnöksége részleteiben megtárgyalj, A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andlcs Erzsébet, Nánási László és Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a határozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége őszinte örömmel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyfontosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kezdeményezésének a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista körök az Egyesült Államok kormányával az élen arra törekednek, hogy Európában, Ázsiában és a világ más részein a már létrehozott agresszív tömböket megerősítsék és újakat szervezzenek, melyek jclpnlős mértékben növelik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása érdekében a háborús uszítók minden erővel fokozzák a fegyverkezési hajszát és a katonai támaszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rágalomliadjáratukat a békeszerető népek ás kormányaik ellen, annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomháborút készítenek elő, mely mérhetetlen szenvedést okozna a népeknek, bár nem kétséges, hogy egy Ilyen új háború az imperialista agresszorok végső megsemmisülését vonná maga után. A magyar népet mély felháborodással tölti el a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogy néhány állam részvételével létrehozzák a Nyugatenrópai Uniónak nevezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra feltámasszák az európai népek biztonságát veszélyeztető német milit&rizmpst, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A rcvansvágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére törekszenek, új Anschluss-t készítenek elő. melynek megvalósulása esetén az újjáéledő német imperializmus támadó hadserege ismét megjelenne a magyar határokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét és függetlenségét. A magyar nép szilárd meggyőződése, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehajíágáí. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya minden intézkedést megtett és a jövőben is megtesz a moszkvai értekezlet határozatainak megfelelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására., A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonságának megőrzése érdekében őszintén helyesel és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására, a béke megszilárdítására irányul, és ennek érdekében a maga részéről teljes erejével elő kívánja segíteni az európai kollektív biztonságnak, az általános leszerelésnek, az atom- &i más tömegpusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyar nép nagy nyomatékkal juttatta mindezt kifejezésre most befejeződött IV. békekongresszusán is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az országgyűlés elnökségének meggyőződése szerint a világ békéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma inkább, mint valaha, meg kell sokszorozni erőfeszítéseit, hogy a különböző, nagy és kisállamok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműködésének elvére alapozzák. Mindennek elengedhetetlen követelménye egymás területi sértetlenségének és szuverénitásának kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mcQett élés elvének alkalmazása. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége magáévá teszi és melegen ild® vözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát, hogy valaniepynyi ország parlamentje vállalja a bóké megőrzésének és megszilárdításának felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cseréjét, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége a magyar nép békéjének és függetlenségének biztosítását következetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemében mindent meg fog tenni, hogy szorosabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más né^ck törvényhozó testületeivel és ezzel tevékenyen hozzájáruljon a tarjés béke biztosításához. 8. YAVAW.VM'-YM^VAW'AVW/rtW/vVVWMVVl /VWíVYYZ/yVWWlYA'YVAW V/VW/VWV Napokig tart, Másnap hire jár a telepeire. megrongálták a villanyvezetéket. Nyomozás indul a tettesek után. Mi lehetett a céljuk? nyilvánvaló: a kutatás eredményét hátráltatják vele. míg a hibát kijavítjákJulka szívdobogva lesi az emberek arcát: kinek a tekintetében találja meg, ki nem mondott érzéseinek visszfényét 1 • Nyugtalan és izgatott Nikosz Labancé. Fiatal életében még soha sem voltak a mostanihoz fogható érzései, gondokkal, vívódásokkal teli hotel. Naphosszat úgy dolgczik u fúrótornyon, hogy szinte nem is ha'.lja a mester szünielen kiáltozását, vad káromkodását, amely korábban állandó ellenkezésre ösztönözte. Szinte nem is érzi a szél fúvását. uz őszt. ami néha-néha már érezteti a fogát, különösen odafent nz állványzalon, ahol a hideg vasat markolva már gyorsabban kékül az ember keze. mind gyakrabban koccan üszsze a foga. Nem, nz ilyen apró dolgok mos» észrevétlenül múlnak el fölötte. Gépiesen végzi munkáját, gyakran azon kapja magát, hogy gondolatai tnessze-messze, járnak. Mennyi minden történt az életében néhány rövid hét alatt. Amióta megismerkedett Julkával. új irányba fordult az életo. Korábban ls hallott 6zép, igaz, szívíorrÓ6ító szavakat egyik vagy másik társától az állványzaton. T)o a Julkával való első találkozása óta minden, ami korábban volt, új érleimet nyert, fokozott jelentőségre emelkedett. Megértette, hogy á jót, nz igazságot és a békót nem elég szeretni, védeni kell, harcolni órto, győzelcmro juttatni. Mi az útja onnckl Le freif gaiaai asekaL akik a békének, az rtcA-szy* verette e » ÍÁNGOKAIUSIAKÁBAN emberek szép életének ellenségei. Két kezét nadrágzsebébo süllyeszti, fázósan összehúzott vállal csatangol Nikosz. Utjának nincs határozott célja. Azelőtt is szerette az ilyep bolyongásokat. Ilyenkor tud az ember a legszabadabban gondolkodni, amikor legalább egy-egy félórára azt képzeli, liogy olyan, mint a madár, ö maga jól tudja, hogy ilyenkor sem szabad — mennyi ezó esik erről keltőjük között mostanában —, hogy kegyotlen kalitka, vasrácsos börtön körülölte ez o gyönyörű, égbenyúló hegyekkel szegélyezett ország- De azért gondolkodni így mégis jobban lehet, ha csak a dombok, a bokrok, a szomorú, kietlen vidék a tanója bolyongásainak. Jutka •.. Vele van színültig tele a lelke. Az 6 neve kíséri mindenüvé, mintha mindig hallaná, mintha valaki súgná, mondaná, kiáltaná: Jnlka, Julka, Julka! Mindig hallja a hangját, látja a mosolyát. Mi ez? Szerelmes vagyok! — kérdezi ijedten önmagától. — Talán csak nem? Mindjárt felel is rá: nem, nem szabadi A mi barátságunk egészen más, sokkal komolyabb, fontosabb dolog.., A homoksivatag felől, délnyugatról erődidik a szél. A löszös talaj csikorog Nikosz lába alatt. A finom, sárga homokot ez a metsző szél hozta ide, a telep mögötti Innkákra. nyöszörgő, vézna bokrok mintha a közeledő i- yészet miatt sírnának. Nikosz hangulata anélkül, hogy akarná, hegy. ezámot tudaa adni ennek pkárólj fokról fokra komorabb lesz. Szomorúság, keserű, fájó érzég keríti hatalmába. Eh, milyen szerencsétlen vagyok, — gondolja — milye™ szerencsétlenek is vagyunk valamennyien- Szemagákiirül az egész gonosz retnó megrázni mindenséget. Csendesen dúdolgatni kezd egy régi nólát: „— Három inező, három mező, sehol sit»eson árnyék . .• Elhallgat, kis idő múltán újra kezdi, aztán tovább folytatja: i „— Csak egy rózsa, csak egy rózsa, csak egy oltott rózsa .. Valahogy hozzáülik most ez n nagyanyjától tanult nóta a hangulatához. Mégis hamar nbhahngyjn. Szomorúan is, fájón is, tán egy kicsit haragosan is, igy suttog: — Ah Julka ... Nikosz kihúzza magát és dobhant a lábával. Magára haragszik, saját olérzókenyüléséro. Megfordul. Hosszan néz a táborra, a barakkok felé. A tájra gyorsan, súlyosan ereszkedik le a sötétség. Elindul visszafelé. Most emeli ki jobbkezét először a nadrágzsebéből és a fogyatkozó világosságnál szemügyre veszi a markában * szorongatott krétát. Szaporázza a lépteit. Csak akkor lassít Isméi, amikor a sötétzöld, komor barakkok közé ér. Lakói közül azok, akik nappal dolgoznak, már lepihentek. Néma csend van. Mint az árnyék lopakodik előre. Nikosz a középső barakk falához elmúlva. Körülnéz, aztán lábait inegcövekeli, karja szélesen lendül, s keze alól nagy, kövér belük kerekednelc a barakk falán: ' tm&tm.