Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-03 / 28. szám

QÉIMÜGYBRORSZRG CSÜTÖRTÖK. 1955 FEBRUÁR 3. Felhívás a magyar fiatalokhoz, művelődésink munkásaihoz „iz Hjóság felszabadulási kulturális seregszemléjének" megrendezésére A Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteinek vezetésével, az ál­lami és társadalmi szervezetek szé­leskörű támogatásával mifiden üzemben, faluban, iskolában, hiva­talban, a fegyveres erők egységei­nél, járásokban, városokban, kerü­letekben a tavasz folyamán a DISZ kongresszusának megtartásáig ren­dezzük meg a magyar ifjúság fel­szabadulási kulturális versengéseit, szemléit. A párt politikája sikeréért vég­zett orszúgépitö tettek mellett a szocialista kultúra művelésé­vel is ünnepelje fiatalságunk felszabadulásunk 10. évfordu­lóját, ezzel is készüljön az ifjú magyar hazafiak egységes szövetsége: a DISZ II. — májusi — kongresszu­sára, s a világ békéjéért és barát­ságáért harcoló ifjúságunk V. nagy nemzetközi találkozójára: a varsói VIT-re. Hirdesse a seregszemle a felszabadult haza ifjúságának de­rűjét, biztató és töretlen alkotó­kedvét, kovácsolja a szovjet nép­hez fűződő szolidaritását, barátsá­gunkat és segítse ifjúságunk el­szántságát a német új rafelf egy vér­zés elleni harcban, hazánk védel­mében. DISZ-szervezetek, úttörő csapa­tok! Hazánk felszabadulása 10. év­fordulójának napjáig, április 4-ig mindenütt rendezzétek meg tagjaitok és a DISZ-cn kívülálló helyi fiatalság szá­mára az ifjúság egyéni kultu­rális versengéseit: szavaló, ének-, tánc-, hangszerszóló versenyeket. A győzteseket a DISZ központi ve­zetősége emlékoklevéllel tünteti kl. Ifjúsági művészegyüttesek, DISZ­szervezetek, úttörő csapatok! Március 15-e és a DISZ kong­resszusa között rendezik meg a já­rásokban, városokban, kerületek­ben s előzőleg a járások körzetei­ben az ifjúsági művészegyüttesek helyi versengéseit, tavaszi szem­léit. Vegyetek részt a versenyeken, kapcsolódjon a versengésbe va­lamennyi kultúrotthon, szak­szervezet, a falu egységes mű­vészegyüttese Is. A felszabadulási kulturális sereg­szemlére a DISZ-szervezetekben, úttörő csapatokban, tanyákon, fa­lun, iskolákban alakuljanak új kul­tűrcsoportok. Elsősorban énekka­rok, zenekarok, színjátszó csopor­tok. Erősítsük tovább a meglévő egységes kultúresoportokat, üzenji művészegyütteseket, sokszorozódjék a bennük szereplő diszisták és fia­talok száma. A versenyeken, szem­léken részvevő valamennyi együt­tes mutassa be előbb tudását saját helysége, környezete dolgozói, fia­taljai előtt, lépjen fel hazánk nagy ünnepeinek helyi műsoraiban: már­cius 15-én, április 4-én, május 1-én és 8-án. Az ifjúság felszabadulási kultu­rális seregszemléjén való részvé­telre a kultűrcsoportok, DISZ-szer­vezetek és úttörő csapatok március l-ig jelentkezhetnek a DISZ járási, városi és kerületi bizottságainál. Fiatal alkotó- és előadóművészek! Vegyetek részt ti is a seregszem­lén! Mérjétek össze erőiteket, tu­dástokat s e versenyben dőljön el, hogy ki képviselje a magyar mű­vész ijúságot az V. Világifjúsági Találkozón. Versenyt hirdetünk minden 30 éven aluli fiatal alkotóművész számára az ifjúságot ábrázoló irodalmi-, képzőművészeti- és zeneművek alkotására bármely műfajban. A pályaművek beadásának határ­ideje a DISZ II. kongresszusa. Ver­senyt hirdetünk az ének-, zene- és tánc-szólisták számára, s meghívá­sos versenyt a legjobb ifjúsági énekkarok, népi együttesek részé­re. A versenyre március l-ig lehet jelentkezni a DISZ országos köz­pontjában. Kérő szóval fordulunk a kultúra minden munkásához, az ifjúság ba­rátaihoz, a népművelési, kulturális szervekhez, pedagógusokhoz: szak­tudásukkal, tanácsaikkal, segítő kézzel támogassák, vezessék az if­júság kulturális versengései meg­rendezését, a DISZ-szervezetekben alakuló új csoportokat. A népfront-bizottságok, taná­csok, szakszervezetek, tömeg­szervezetek, vállalatok, szövet­kezetek díjak felajánlásával ju­talmazzák, ösztönözzék a helyi ifjúságban a nemes versengés szellemét, erkölcsileg és anya­gilag támogassák a fiatalok kulturális szemléinek megren­dezését. Magyar Fiatalok! Tükrözze ez a seregszemle azt a szerető gondoskodást, amellyel sza­bad hazánk övezi ifjú nemzedékét, s ami hozzásegít benneteket nagy­szerű erényeitek kibontakoztatásá­hoz. Mutassa meg ez a hatalmas seregszemle az új élet, a szocia­lista kultúra, a béke ügye iránti rendíthetetlen ragaszkodástokat, erősítse, mélyítse bennetek a haza olthatatlan szeretetét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Szakszervezetek Országos Tanácsa. DISZ központi vezetősége. Népművelési Minisztérium. Másodszor is leszavazták a francia kormányt Párizs (MTI). 24 óra leforgása alatt kedden délután a francia kormányt másodízben szavazták le a nemzelgyűlré költségvetési vi­tája során, méghozzá ez alkalom­mal 580 szavazattal 34 ellenében. Csupán a miniszterek és az állam­titkárok szavaztak a kormány mel­lett. A keddi szavazásra a köztisztvi­selők fizetésrendezésének részlet­kérdése folyamán került sor, s a nemzetgyűlés óriási többsége úgy döntött, hogy a javaslatot alaposabb "kidolgo­zás végett visszaküldi a kor­mányhoz. Á vita során René Lamps kom­munista kápvlselő követelte, hogy függesszék fel a pénzügymi­nisztérium egész költségvetésé­nek vitáját, s a kormány a tisztviselők és a nyugdíjasok kérdésében nyújtson be jobban kidolgozott terveket a nemzet­gyűlésnek. Az MRP részéről Cayeux képvi­selő hasonló természetű, de sokkal enyhébben megfogalmazott, halasz­tó javaslatot terjesztett be. A nemzelgyülés rövid vita után 328 szavazattal a kommunista, ha­ladó, szocialista és néhány radi­kális képviselő 220 szavazata elle­nében elvetette Rentt Lamps in­dítványát, viszont rögtön utána 580 szavazattal 34 ellenében elfogadta a Cayeux-féle javaslatot. Parlamenti körökben a szavazás eredményét a. kormány újabb ku­darcának minősítik. Nehru indiai miniszterelnök felszólalása a brit nemzetközösség keddi ülésén London (MTI). Mint az AFP je­lenti, Nehru indiai miniszterelnök kedden- felszólalt, a brit nemzetkö­zösség miniszterelnökeinek érte­kezletén. Az Indiai miniszterelnök a töb­bi között arra kérte tárgyalópart­nereit, támogassák a Kínai Népköz­társaság jogainak helyreállítá­sát az ENSZ-ben és követelje­nek iűzszünetet Tajvannál olyan egyezmények alapján, amelynek értelmében a sziget végül is a népi kormány fenn­hatósága alá jutna. Nehru a továbbiakban olyan tí­pusú békeértekezletct javasolt a Kelet és a Nyugat között, amely Genfben az indokínai megegyezést eredményezte. „Egy ilyen értekez­let — jelentette ki Nehru — lehe­lévé tenné, hogy megegyezés jöj­jön létre mind Formozát, mind pe­dig a német kérdést illetően". Hatalmas sikerrel mutat-kozott be Párizsban a Magyar Állami Népi Együltas Párizs (MTI) A Magyar Távirati Iroda párizsi tudósítója jelenti: Hatalmas siker jegyében zajlott le kedden este a párizsi l'Empire­Színházban a Magyar Állami Népi Együttes bemutatkozó előadása. A zsúfolásig megtelt színházban a közönség soraiban megjelentek a francia hivatalos körök, a Párizs­ban akkreditált diplomáciai képvi­seletek tagjai, a francia művészet és a sajtó világának legismertebb képviselői. A francia közéletet Monnerville, a köztársasági tanács elnöke, to­vábbá sok képviselő, szenátor és magasrangú állami funkcionárius képviselte. Magyar részről jelen volt Kulas Imre, a Magyar Népköztársaság párizsi követe, valamint a követ­ség munkatársai. Ott volt Vinog­radov, a Szovjetunió franciaorszá­gi nagykövete, a lengyel,, a cseh­szlovák, a román, a bolgár, az indiai, az indonéz, a jugoszláv, a mexikói, a brazil stb. diplomáciai képviselet vezetője, s úgyszólván valamennyi párizsi diplomáciai képviselet — köztük az Amerikai Egyesült Államok, Argcntina stb. — kultúrattaséi. A közönség soraiban helyet fog­lalt Aragon, Elsa Trio'.et, André Wurmser főszerkesztő, a párizsi nagyopera és az Opera Comiquo balettkarának csaknem valamennyi vezető táncosa, a Párizsban ven­dégszereplő spanyol és amerikai balett-táncosok, valamint igen sok nagyhírű zeneművész. Megje­lentek a francia rádió és televízió vezetői is­Jellemző a Magyar Állami Népf Együttes bemutatkozását megelőző hatalmas érdeklődésre az a tény, hogy Párizsba érkezésük óla a fran­cia rádió már négyszer szó­laltatta meg az együttes tag­jait, a televízió pedig ripor­tot készített az együttesről. Már a műsor első számát, a Kállai-kettőst kirobbanó taps fo­gadia, s a siker az est folyamán egyre fokozódott. A legtöbb szá­mot. meg kellett ismételni, néhá­nyat kétízben is, vagy ráadással kellett megtoldani. A siker méreteire jellemző, hogy az előadás után az eső ellené­ra hatalmas tömeg gyűlt ösz­sze, s várakozott hosszú ideig a művészbejáró előtt az együt­tes tagjaira. Az előadás jóval éjfél után ért véget, ezért a szerda reggeli la­poknak még csak egy része fog­lalkozik a bemutatóval- Jellem­ző, hogy még a népi demokráciák­kal szemben ellenséges beállítottsá­gú, szélsőjobboldali Aurore ls kénytelen elismerni a bemutató si­kerét- A ]ap idéz „Egy előkcíál társaságbeli hölgyet", aki kijelen­tette: „A zeno démona minden bi­zonnyal Magyarországon szüléiéit". Az Aurore ezután nagyhírű fran­cia ós külföldi táncosokat szólal* tatta meg, akik egyhangúlag di­csérik az együttes egészen meg­lepő ritmusérzékét, A Liberation első rövid beszá­molója közli, hogy a l'Empire-szín­házat, zsúfolásig megtöltő kö­zönség tombolva ünnepelte a Ma­gyar Állami Népi Együttest. A sztálingrádi csata befejezésének 12. évfordulóján Berlin (MTI) A szovjet harcosok 12 évvel ezelőtt, 1943. február 2-án a sztálingrádi „katlanban" kapitu­lációra kényszerítették Hitler 6. hadseregének, a német fasiszták vá­logatott csapatainak maradványait. A hitíeri Németország 330.000 főt számláló, kiválóan felszerelt had­seregcsoportja elpusztult. A sztá­lingrádi csata után 91.000 német katona és tiszt került fogságba. A csatateret a fasiszta agressziós had­sereg 147.000 tisztjének és katoná­jának holtteste borította. A hadtörténelem legnagyobb csatája a betolakodott német fasiszták megsemmisítő veresé­gével végződött és ezzel egy­szersmindenkorra szertefoszlott a hitleri hadigépezet legyőzhe­tetlenségéről költött dajka­mese. A német demokratikus sajtó az évforduló alkalmából méltatja a szovjet csapatok nagyszerű sztálin­grádi győzelmének történelmi je­lentőségét. A Neues Deutschland cikkében megállapítja: a hitleri imperia­listák szerepét az amerikai im­perialisták vették át. Világuralmi törekvéseik megvaló­sítása érdekében ők is azt a mód­szert, az „erő politikáját" alkalmaz­zák, amelyhez annakidején Hitlerék folyamodtak. Sztálingrád ezért ko­moly intelem mindazok számára, akik „erőpolitikát" folytatnak, vagy hisznek benne. Kitüntették a pedagógusok szakszervezetének kiváló dolgozóit A pedagógusok szakszervezete megalakulásának 10. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi ülést tartott. Rácz János titkár méltatta az évforduló jelentőségét, majd Jo­boru Magda, az oktatásügyi minisz­ter első helyettese átadta „Az okta­tásügy kiváló dolgozója" kitüntető jelvényt, illetve „Kiváló dolgozó" kitüntető jelvényt, a kitűnő mun­kát végzett szakszervezeti aktívák­nak. TETT ÉS BIZALOM Lehoczki Lajos magas, szikár em­ber. Hatvan esztendő gondja-bajá­nak súlyos emlékét cipeli magával, s egyre több fehér hajszál kevere­dik hollófekete fürtjei közé. Oly korba ért, melyben az emberek sze­retik magukat fölöslegesnek érezni, csöndes, nyugodt öregségre várnak a családi körben és az unokáknak mesélve töltik el az álmos téli délutánokat.. Talán Lehoczki elv­társ is így festette magának a jö­vőt képzelete vásznán, s talán sa­ját gondját is ólomnehéznek érezte, mikor száz és száz ember gondját­baját vette a vállára. A dolog úgy történt, hogy az I. kerület XXVII. választókörzetének jelölőgyűlésén felállt egy férfi és így kezdett beszélni. — Nem értek egyet a jelöléssel! Ügy gondolom, hogy Lehoczki Jó­zsef elvtársat, a postaigazgatóság előadóját jelölnünk kell az új ta­nácsba, mert munkájáról és az em­berekhez való viszonyáról a legjobbakat tudom mondani. Lelkiismeretes, pontos, becsületes, szívén viseli munkatársai és em­bertársai gondjait. Lehoczki elvtárs meghökkent ezeken a szavakon. Különös érzés fogta el, mintha villanyáram futott volna rajta keresztül. Szívébe nyi­lallott ez a felszólalás, örült és ha­ragudott is egyszerre, örült, hogy negyvenhároméves postai szolgálat után. végre méltányolják is munká­ját. és bosszankodott, hogy ez a fel­szólaló még majd szégyenbe hozza ennyi ember előtt, ha a jelölés el­döntésére, a szavazásra kerül a sor. Kinek kell az ilyen idős ember I munkája, mikor friss, fiatal erők­ben ls nagy a választék? Szavazás­kor a torkába szorult a szíve, s ott kalapált sokáig és keményen, s még akkor sem csillapodott idegfe­szültsége, mikor a választók ma­gasba lendített karral ráadták sza­vazatukat, őt jelölték tanácstagnak. De az unokáknak mesélő nagyapa képe ködbeborult előtte, új képek, új életcélok tolakodnak a szemébe, s azóta ezek nyűgözték le minden idegszálát. Most itt ül velem szemben, és ahogy visszagondol eddigi működé­sére, elégedetlen. Hogy szerénysége, vagy valami más tiltja-e az önelis­merésben, azt nem tudom, de ko­moly arcáról látom, hogy nagyon elgondolkozik és nagy dolgok forog­nak a fejében. — Tudja, nem sikerült eljárnom Béres elvtárs ügyében — mondja. Nagy fába vágtam a fejszémet, de inkább el sem mondom, mert ha nem is rajtam múlott, restellem a dolgot. Kis biztatás kel! csak, s máris tiszta előttünk az egész dolog. Bé­res elvtárs lakáshelyzetére panasz­kodott. Lehoczki elvtárs meghall­gatta, lelkiismeretesen megvizsgálta a lakást és megállapította, hogy valóban minden szó igaz a panaszból. A I Béres-család egy szoba-konyhás, egészségtelen házfelügyelői lakás­ban kuporog. Hatan vannak, most várják a harmadik gyermeket. A panasszal Lehoczki elvtárs a Város- és Községgazdálkodási Osz­tályhoz fordult, de sajnos, az sem tudott segíteni. Most úgy érzi, mintha adós ma­radt volna a bizalommal, mintha semmit sem csinált volna a Béres­család érdekében. Valóban nagy fába vágta a fej­szét. De mindent megtett, ami raj­ta múlt és Béres elvtárs is megér­tette, hogy az új tanácstagok sem tudják máról-hónapra megjavítani a lakásellátást. Lehoczki elvtárs szívéről lehen­gerelt a nagy kő, de nem mondott le arról, hogy a Béres-család ügyé­ben megnyugtató eredményt érjen el. Magában hordja, szívén viseli ezt a panaszt és nyomoz, vajon hol lehetne találni egy megfelelő, sza­bad lakást! De ezer más gond fészkel még fejében. — Most igen nagy munkába fogtam — mondja lelkesen. — Az egész választókerületet végig fogom jáni és beszélgetek a lakosokkal. Sajnos, még most így kell. Sokan jönnek ugyan hozzám bizalommal, de a lakosság nagyrészéből úgy kell kiásni a panaszt, kívánságot, A fogadóórákat legtöbben egyéni panaszok, sérelmek orvoslására ve­szik igénybe. Ezeknek a panaszok­nak az útja nem akad el Lehóczki elvtárs jegyzetfüzetében, hanem to­vábbmegy a Tanács illetékes osz­tályához és a választ, a megoldást, maga Lehoczki elvtárs közli a vá­lasztókkal. — A múltkori fogadóórán érde­kes dologgal találkoztam — meséli tovább tapasztalatait. — Eljött egy elvtárs a Szél utcából, am: nem ís a mi kerületükbe tartozik, és el­mondta, hogy nagyon kellene egy kútkifolyó az utcába. Gondolkoz­tam, mit csináljak. Nem az én kör­zetem, de hát csak nem utasítom el kérésével ! Feljegyeztem kérését és átadtam az ő körzetében megválasztott egyik tanácstagnak. Milyen szép ez a munkastílus. A bürokata azt mondta volna: — ké­rem nem rám tartozik! — jóllehet öröke elvette volna annak a dol­gozónak a kedvét attól, hogy va­laha is a tanácstagokhoz fordul­jon. Igy terem a bizalom tanács­tagjaink munkája nyomában, s így érzi az a Szél utcai választó is, hogy a tanács mindenütt a dolgozó emberekért van. — Aki nem kap semmit, attól nem is lehet egyebet várni. Azért én mindig azt mondom, hogy adni kell az embereknek, mint ahogy adunk is. Ha én nem járok el vá­lasztóim ügyében úgy, mint a sajá­tomban tenném, nem építhetek al­kotó erejükre, akkor magamra ma­radok és nem számíthatok arra, hegy sok mindenre képesek a ma­guk erejéből is. A bizalom tetteket nevel. Volt nálam egy újszegedi választó és azt mondta: — Meg kellene tisztítani az új­szegedi utcákat a térdig érő gaztól­— De mindját azt is hozzátette: —> Megcsinálnánk magunk is, csak kérjük a tanács támogatását. Ha kényelmeskednék, ráhagynám, hogy csinálják, de igényesebb vagyok magammal szemben is és elmegyek Újszegedre, hogy a házmegbízottak­kal karöltve. megszervezzem a munkát. Ez a közvetlen kapcsolat teszi erőssé, termővé a tanács és a nép kapcsolatát, s ezt a kapcsolatot ápolja Lehoczki elvtárs meleg szív­vel és minden gondolatával. Még csak két hónapja dolgozik az új tanácsban, s e két hónap alatt nem mozgatott meg hatalmas kősziklákat, de kiérdemelte a ta­nácstag legnagyobb kincsét: a vá­lasztó bizalmát. (-N — N) 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents