Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

oelmigyimrszug VASÁRNAP, 1955 FEBRUÁR 19. II I HOL SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR ? Tudósítás az évszázados Petőfi-per ügyében 1837-ben a Vasárnapi Újság egyik számában, érdekes cikk jelent meg. Sárkány János kiskőrösi evangéli­kus lelkész közölte Petőfi Sándor kerosztelési anyakönyvének kivo­natát. A cikk megcáfolhatatlan lényekkel és ndatokknl bizonyítot­ta: Petőfit 1823. január l-én, Kis­kőrösön koresztelték. Petőfi születésének helyéről már 1857 olőlt is vitatkoztak. Sárkány János közlése azonban egészen új dolgot mondott. Petőfi kiskőrösi születéséről adatot előtte nem kö­zölt senki. Hatalmas vita kerekedett a cikk megjelenése után. Évtizedekig pör­lekedtek benvntottnk és rajongók, hivatalosak és kívülállók a születé­si helyről, míg végre 1896-ban meg­jelent a nagytekintélyű Eerenczi Zoltán háromkötetes Petőfi életraj­za, amely határozottan Kiskőröst nevezle Petőfi szülővárosának. Azóla ezt az iskolákban is IffV tanítják. Egy bátor hníató Hn nz irodalomtudomány Eeren­czi Zoltán könyvével kt ls mondta az utolsó szót Petőfi születésének ügyében, a vitn napjainkig tnrtotl. Bizonyos azonban, hogy nkik n „hl­vnlalos" álláspont ellen, szólni me­részeltek, nem sok megértésre szá­míthattak, kicsit le ls nézték őket, mint olyanokat, nkik nem számol­nak a tudomány eredményeivel. Volt azonban egy zavaró körül­mény. Pelőfi születésének vitaanya­gul ugyanis senki sem lette tudo­mányos vizsgálat tárgyúvá, kriti­kailag senki nem vizsgálta át az i dótokat. A vila újságokban, fo­lyóiratokban, hetilapokban zajlott L\ s nemcsak nz igazság, — nz erő is szerepet játszott benne. A szegedi Móra Ferenc Múzeum­ban a most létesült Irodalmi mú­zeum munkatársai, kutatói, nem­rég értekezletet tnrtottnk. Az ér­tekezleten Mezősi Károly, a kis­kunfélegyházi tanítóképző tudós igazgatója, régebben egyetemi ma­gántanár, elmondotta, hogy kandi­dátusi dolgozatában összefoglalta és kritikailag fnllilvlzsgálla Petőfi szüloiésének irodalmát. Kutatásai szerint Patőfi nem Kiskőrösön született! Merész állítás ez. Az Irodalom­iöriénet múlt századbeli állásfog­lalása Után ezzel a problémával foglalkozni bátor dolog volt. hi­szen, a kiskőrösi születés gondolata beleivódott az emberekbe, a tudo­mányba. Mindenki úgy 'tekintette, mini magától értetődő tényt. A kiskőrösi születés Tévedés lenne persze azt hinni, hogy ai irodalomtudomány csak azért fogadta el Petőfi kiskőrösi születését, mert annakidején a Va­sárnapi Újság közötte a kereszte­lésl anyakönyvi kivonatot. Ezenfe­lül sok más bizonyító nnyng lg üsz­s-.:egy(ilt. Milyen bizonyítékok t Levéltári adatok igazoljuk például, hogy Pe­tőfi szülei — Sándor szülelésének idején — a kiskőrösi mészárszéket li.félték, s haszonbért ls fizettek­Több tanúvallomás is szól Petőfi 1, skőrüsi születéséről. Például Ku­IUBZ Zsuzsanna vallomása, akit az irodalomtörténet Petőfi szoptntós dajkájának vallott, özv. Dinka Já­nosné vallomása, akit a költő ke­resztanyjaként ismortok. Az állítások kritikája Mezősi Károly eredetileg nem nít nkatta megírni, hogy nagy köl­tőnk nem Kiskőrösön született. Összefoglaló munkát szándékozott készíteni arról, milyen Irodalma van ennek a régi, nagy viharokat 1 I váltott ügynek. Munka közben jött rá arra. hogy a kiskőrösi sztl­I tést. bizonyító r.datok és tények cáfolhatók. Legérdekesebbek e tekintetben a tonáva lloinások. Kiderült, hogy pél­dául Knruct Zsuzsanna, a dajka, aklnok a kiskőrösi temetőben díszes sírhelyet állítottak, Petőfi születé­sünk idején 9 és féléves gyerek volt. Aligha tehetett Petőfi szopta­ós dajkálni A másik és a legfon­tosabb tanú, a kercszlnnyánnk mon­dott Dinka Jánosné vallomása ls hntnls volt. Mezősi Károly hiteles okmányokkal bizonyította. hogy Petőfi keresztanyja Dinga Sámuel­né Pe'yko Eva volt ée nem Dinka Jánosné Fekete Anna, A kiskőrösi mészárszék sem per­döntő bizonyíték. Petrovies István, a nagy költő édesapja ugyanis ab­ban az időbon egyszerre löbb he­lyen ls bérelt mészárszéket — pél­dául Szabadszálláson é9 Fólogyhá­zán — mert a közös bérlet akkor állatában szokásos volt. 8 éppen ezért nem döntő bizonyí­ték u keresztelést anyakönyvi ki­vonat sem. Gyulai Pál sokáig til­takozott is az ellen, hogy a ke­resztelés) okmány alapján a szü­letési helyre következtessenek. Hi­szen az is megesett már a Petro­vies-csahidban, hogy 1825-ben, ami­kor István, a költő öccse született, a szülők állandóan Félegyházáti laktak, s a gyerek mégis Szabad­szálláson lálla meg a napvilágot. A kiskőrösi „Pelőfi-ház" Mindez azt jelenti, hogy Mezősi Károly azokat a bizonyító, vagy bizonyítónak vélt adatokat és té­nyeket, melyeknek alapján ez Iro­dalomtudomány „hivatalosan" kis­kőrösi szillelésűhek mondta Pető­fit, megcáfolta, illetve kiderítette róluk, hogy korántsem bizonyítóak. Nem csodálhatná tehát senki — hiszen ezek az adatok, umelyeket a félegyházl tanítóképző igazgatója felkutatott, annyira meggyőzőek — ha mindez még a múlt században, a végső szó kimondása előtt kidr­rtttt volna. De nem derülhetett ki, met'1 a kiskőrösi születést világi és egyházi hatalmasságok is támogat­ták — ez volt az az erő, amely beavatkozott a tudomány dolgába. Ezért vált dokumentummá a kis­kőrösi „Petőfi-húz" is, a költő ál­lítólagos szülőhaza. A házat a múltszáznd egyik neves, tekintélyes embere, a kerület országgyűlési képviselője, Ivánka Imre jelöltette meg 1862-ben emléktáblávnl. Az azonban, hogy milyen bizonyítékok alapján nyilvánították éppen azt a házat Petőfi szülőházának, — nom ismeretes. De ismeretes pél­dául -özv. Hauzer Farkasáé tanú­vallomása, aki azt mondotta, hogy Pelrovlesék kiskőrösi tartózkodási ideje alatt vele egy épületben lak­lak — másutt, mint az utólag ki­jelölt „szülőház". Ez » szegedi törvényszéken tör­tént tanúvallomás azonban nem korült nyilvánosságra, Néhány adat Ha nincs bizonyíték arra, hogy Petőfi Sándor Kiskörösön született, hol látta meg a magyar irodalom legnagyobb költője a napvilágot! Mit mondanak a tények! Az első és nagyon fontos tény: PelŐfit tíz éven út — tizenhat éves korától haláléig — kunsági, félegy­házl születésűnek ismerték. Egyik taimlótársa, SzeberényS Lajos sze­rint Petőfit. Selmecen kunsági fiú­nak Ismerték. 1843-ben Szuper Ká­roly színész azt Irta naplójában, hogy Petőfi félegyházi születésű, 1845-ben Lisznyai Kálmán a költő­höz írott versében „kun-fiúnak" nevezi Petőfit. Arany János egy­szer nzt közölte Gyulai Pállal, hogy Petőfi „nem ott kereszteltnek mondú magát, ahol született". A nagykőrösi nagytekintélyű tanári knr tngjní ebben nz ügyben nzt mondották, hogy Petőfi Félcgyhú­zán született. Amiben nem hiszünk Petőfinek Azok nz adatok, nmelyek arra vonatkoznak, hogy Petőfi születé­sének helye Félegyháza, még foly­tathatók lennének, de náluk sokkal lényegesebb az, hogy Petőfi egész életében következetesen félegyházi születésűnek vallotta magát. Szülő­földem című költeményében hatá­rozottan Félegyházát vallja szülő­városának. A vers első fogalmazá­sában Petőfi ezt irta: „Most először vagyok itten — Húsz év óta hol születtem". 1847. szeptember 8-án házasságkötésekor az erdődi kato­likus plébánia' anyakönyvében Pe­tőfit félegyházi születésűnek írták, nyilván saját közlése alapján. Ami­kor 1848-ban a küvetválasztáskor a kiskun választópolgárok között pro­klamációt osztott szét Petőfi, azt írta benne, hogy kiskunsági szüle­tésű, Kiskőrös pedig tudvalévőleg nem tartozó^ a Kiskunsághoz 1 Dc Petőfi nemcsak vallotta félegyházi szülelését, hanem azt, hogy más­hol született, határozottan tagadta. Az irodalomtörténet azonban eb­ben nem hitt Petőfinek- Minden sorát elfogadjuk, igaznak tartjuk, esküszünk rá, csak éppen azt nem tudjuk elfogadni hitelesnek, amit szülőhelyével kapcsolatban mon­dott. Mezősi Károly tamilmányá­nak alapgondolata az, hogy a szü­letési hely megállapításában Petőfi kijelentéseit kell érvényeseknek el­fogadni, hiszen a kiskőrösi szüle­tés nom bizonyiíható. A Szilveszter éj Lehetséges-e, hogy télen nz egy­napos csecsemőt olyan messzire el­vitték keresztelni! Ha Petőfi Fé­legyházán született, el kellett, hogy vigyék. Félegyházán ugyanis abban az időben csak katolikus plébánia volt. s tekintettel arra, hogy az akkori népszokás szerint a kisgyereket születése ntán azon­nal meg kellett keresztelni, elkép­zelhető, hogy ha Petőfi 1822. Szil­veszter éjszakáján Félegyházán, megszületett, január elsején kora reggel a kiskőrösi evangélikus plébániára indullak kereszteltetni. A nép is beszél n régi Szilvesz­ter éjről. Mezősi Károly osodála­toaan szép népi elbeszéléseket gyűjtött össze tanulmányában Pe­tőfi születéséről, amelyek azt mondjak el, hogy Pelőfi a klskun­Bág fia. „Nagy csillag született a Kiskunságban" — meséli a nép. Mi az igazság ? Mezősi Károly dolgozata már a Magyar Tudományos Akadémián van. Az értekezés bírálói majd kritikailag vizsgálják munkáját­0 az első, aki alaposan, tudomá­nyos módszerekkel vizsgálta Petőfi szülelésének irodalmát. Műve egyedülálló. A kritikai vizsgálat eredménye mosi már valóban pon­tot tehet a Petőfi születése körüli vitákra. Mi lesz a végső eredmény! Természetesen nem tudhatjuk, de semmi okunk nincs kételkedni ab­ban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az igazság szerint fog dönteni. Ökrös László HÍREK — A BÓLYAI JÁNOS Matemati­kai Társulat rendezésében vasárnap reggel 8 órai kezdettel tartják a szegedi középiskolák matematikai tanuló versenyét a Marx téri Vegy­ipari Technikumban. — MAGYAR—SZOVJET barát­sági heteket rendeznek a szegedi középiskolák. Tanárok és tanulók egyaránt készülnek előadásokkal és kiállításókkal a barátsági hetek­re. — HÁNDEL „MESSIÁS" című oratóriuma kerül előadásra ma es­te 0 órai kezdettel a Központi Egye­tem aulájában mikrobarázdás hang­lemezről a londoni filharmonikusok tolmácsolásában, Beecham vezény­letével. Az előadást Kertész Lajos egyetemi karnagy vezényli. — YMA SUMAC LEMEZEI SZE­GEDEN. A nagyhírű, négy oktáv hangterjedelmű perui indián éne­kesnő lemezeit 15-én, kedden este fél 8-kor ismét játssza a Közolkal­mazottak „Juhász Gyula" kultúr­ottthona. A műsor keretében Yma Sumac keesua nyelven délamerikai indián népdalokat énekel zenekari kísérettel. A farsangi muzsika című zeneesten Yma Sumac énekszámain kívül Berlioz Bál-zenéje, Respighi Olasz karneválja, Saint-Saens érde­kes műve, az Allatok farsangja is előadásra kerül. A műsor után mikrobarázdás lemezekről tánczenét és új buenos-airesi lemezekről szó­rakoztató zenét közvetítenek. — BELVÁROS BÉKEBIZOTT­SÁGAI és u Szendrel Júlia MNDSZ csoport műsoros délutánt rendez ma délután 5 órai kezdettel a Vá­rosi Békebizöttság nagytermében. (Széchenyi tér 11.) Közreműködnek a városi Balettiskola, a Szegedi Ci­pőgyér és több más kultúresoport. — DOROZSMAI NÉPI JÁTÉK készül a hagyományok feldolgozá­sával. A népi játékot a Népművé­szeti Intézet segítségével Vincze András írja felhasználva Kálmán Lajos. Péczeli Attila és Késő Vince gyűjtéseit. — A CSÁRDÁSKIRÁLYNÖT 22­én és 23-án, kedden és szerdán 0 órai kezdettel mutatja be a Nemzeti Színház, hogy az előadásra vonattal érkező falusi dolgozók visszautaz­hassanak. Az előadás előrelátható­lag 10 óra 5 perckor fejeződik be. Amennyiben sikeres lesz, a színház minden hónapban meg fogja ismé­telni a korán kezdődő előadásokat. — ORSZÁGOS FILHARMÓNIA Hangversenyközpontja négy bérleti előadást rendez Szegeden, a Nem­zeti Színházban, a Magyar Állami Operaház tagjai és a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar közre­működésével. Az első hangversenyt február 21-én, délután 6 és fél 9 órakor tartják; Gounod: Faust című operájából részleteket adnak elő, a Magyar "Állami Operaház magán­énekesei. Védekezzünk a csócsárló ellen Nagyobb termést nemcsak a ta­lajerőit növelésével, helyes vetés­forgó alkalmazásával érhetünk el, hanem azzal is, ha vetéseinket megvédjük a különböző kártevők pusztításaitól. Nagy gondot kell fordítanunk most az őszi vetéseinkre, mert a gabonafutrinka lárvája, a csócsár­ló tönkre teheti egész termésün­ket. Az ősszel városunk határában csak néhány helyen jelentkezett ez a kártevő, de miután igen eny­he a telünk, a gabonafutrinka lár­vája minden veszély nélkül áttelel­het, s tavaszra nagyobb arányú megjelenésére számíthatunk. Ép­pen ezért figyeljük őszi vetésein­ket. A kártételt már messziről fel­ismerhetjük, mert a táblában, köralakban elszíneződést látunk. A csócsárló Jelenleg alig egy cen­timéter nagyságú, szürkés színű fekete fejű lárva, a hátán tojásdad alakú barna folttal. Tavasszal ki­fejlődésekor eléri a két-három centiméter nagyságot is. Ez a kár­tevő a gabonatö mellett függőleges aknában él, főleg éjjel dolgozik, nappal csak borús napokon jön elő. Lehúzza aknájába a kikelt ve­tés levelét és azt széjjel rágja, úgy, hogy annak csak a rostjai maradnak meg. Ezért van elszíne­ződés a búzában. Az élénkzöld le­— HERMÁN LIPÓT GYŰJTE­MÉNYES KIÁLLÍTÁSA ma dél­előtt tárlatvezetéssel tekinthető meg a Horváth Mihály utcai kép­csarnokban fél 12 órakor. — A BELÜGYMINISZTÉRIUM CSONGRADMEGYEI Főosztályá­nak Városi és Járási Osz­tálya Szabó Mihály, Nagy István és Németh József szegedi lakosokat 100 forint pénzbírsággal büntette, mert a nevezetteknek a személyi igazolványhoz szükséges okiratai megvoltak és annak ellenére sem jelentkeztek személyigazolványu­kért. Az osztály vezetője ezúttal hívja fel a város lakossága figyel­mét. hogy személyi igazolványaikat sürgősen szerezzék be, mert aki ezt saját hibájából elmulasztja február 26-ig és a személyi igazolványát nem hordja magával, 100 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetik. — A SZALAGÉGETÉS századik sikeres műtétjét végezték csütörtö­kön a Városi Tanács Kórháza tüdő­gondozó osztályán. Ezt a műtétet a tüdőtöltés kiegészítésére alig két éve vezették be az osztályon. — A PEDAGÓGUS SZAKSZER­VEZET Szeged Városi Bizottságá­nak nyugdíjas csoportja február 14­én, hétfőn délután 4 órai kezdettel a Pedagógus Klubban (Április 4. útja 1., a Hősök Kapujánál) meg­beszélést tart, melyre az érdeklődő nyugdíjúsokat hívja és elvárja a vezetőség. — A JUHASZ GYULA KUL­TÚROTTHON vezetősége február 13-án, vasárnap délelőtt fél U órai kezdettel a Szabadság Filmszínház­ban Puccini emlékhangversenyt rendez. Közreműködnek: Neményi Lili, Laczó István az Állami Opera­ház művészei, Moldován Stefánia, Megyesi Pál, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete kultúrotthoná­nak szimfónikus zenekara. Vezényel Markó Leó. \ — A TÁRSADALOM ÉS TER­MÉSZETTUDOMÁNYI ISMERET­TERJESZTŐ TÁRSULAT történel­mi szakosztálya és a Magyar Tör­ténelmi Társulat Délalföldi cso­portja február 18-án este 7 órai kezdettel tartja első klubestjét a társulat (Szeged, Horváth Mihály utca 3. II. emelet) klubhelyiségében. A bevezető előadást Mérey Gyula egyetemi tanár, a történelmi tudo­mányok kandidátusa, az egyetem történeti Intézetének igazgatója tartja, „A reformkorszak egyes pro­blémái a legújabb kutatások tük­rében" címmel. A klubestre a veze­tőség az érdeklődőket szívesen látja. — A SZEGEDI TUDOMÁNY­EGYETEM Állam- és Jogtudomá­nyi Kar Tudományos Bizottsága hazánk felszabadulásának 10. év­fordulója méltó megünneplése cél­jából előadássorozatot rendez. Az előadássorozat keretében február 18-án, délután 5 órakor az Állam­és Jogtudományi Kár IV. sz. tan­termében (Sztálin körút 50. I. em.) dr. Horváth Róbert egyetemi tanár „Az 1945/46-os magyar infláció el­méleti kérdései, a tudomány tízéves távlatában" címmel tart előadást. Érdeklődőket szívesen lát a tudo­mányos bizottság. Anyakönyvi hírek velek világos sárgászöld színt kapnak. A csócsárló általában má­jusig veszélyes. Erre az időre már a gabona kinő a foga alól. Hogyan védekezzünk ellene? Legjobb módszer, ha a vetésforgó­kat rendszeresen betartjuk. A tar­lóhántást közvetlenül az aratás után elvégezzük és a kizöldült tarlót mielőbb leszántjuk. így a bogár nem talál eleséget, éhezésre, pusztulásra vagy elvándorlásra kényszerítjük. A vegyszerek kö­zül a legjobban bevált az Agrltox. Ha a csócsárló a vetésben megje­lenik, azt azonnal be kell jelenteni a helyi tanácsnak. A termelő Ag­ritoxot díjtalanul kap. Kisebb fer­tőzött foltok esetén a területeket egy ásónyom mély és másfél ásó­nyom széles meredekfalú árokkal vegyük körül úgy. hogy az árokig a folt szélétől két-három lépés tá­volság legyen. Az árkon belül lévő gabonát letaroljuk, s az árkot pe­dig beszórjuk Agrltoxal. így a csó­csárlótól elvonjuk a táplálékot, az vándorolni kénytelen s az árok­ba kerül, ahol az Agrltox elpusz­títja. Erősebb fertőzés esetén az egész táblára Agrltoxot szórunk, illetve porzunk ki. Fóki István a Szegedi Városi Tanács főagronómusa Február 4-töl—12-ig HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Bende Lajos és Juhász Ilona, Mészáros László és Vass Kornélia Aliz, Kerényl Mátyás és Horváth Margit. Gyenge Ba­lázs és Tóth Julianna, Paréj József és Jutig Eva. Oláh István és Tóth Edtt, Kálmán Sándor és Csikós Margit. Szabó Mihály és Nyári Ilona, Péter Szabó Imre cs Péter Szabó Piroska, Balogh László és Asszony Éva. Popity t.ajos cs Tarnal Ilona. Rácz András és Tápnv Anna To­rók Lajos és Teszár Erzsébet, Nagypál István és Nemes Zsuzsanna, Rózsa Imre és Forró Erzsébet; Hárs László és Halász Zsuzsanna. SZÜLETCSEK 1 Horváth József és Szórál Julianna Ka­ta. In, Moszlényi Mihály és Nagy Margit Erzsébet, Madlen Pál és HaLsz Ilona Gusztáv, Mucsi István és Farkas Erzsé­bet Károly, Orincsák László és Katlcié Etelka Judit, dr. Trebits Kudolí és Sípos Magdolna Dóra, Kocsis János és Vaj Ja Erzsébet Éva, Lakatos István és Jávor Mária István, Bnkró Imre és ördógh Ilona Imre, Szflke Mihály és Mo'nár tío­zálla Julianna, dr. Blncsi Sándor és Lan­desz Olga Zsolt. Lévai Kovács Mihály és Pintér Jolán Mihály. Vass Ferenc és Bá­rányi Sára Sára, DobSk István és Bngi Katalin István, Fürtön Ferenc é's Vargn Anna Ibolya, Horváth Ferenr és N.-gv Zsófia Marianna, dr. Já-may Pá1 és Ben­ke Margit Magdolna. Kócs János és La­katos Veronika Árpád. Vidéki Im-c és Dcme I'ooa Ilona, Lalkó Ká'otv és Fekete Mária Mária, Oláli József ás Dobó Jolán Jolán. Sípos József és Matuskn Gttol'á Arnád. R*<Ms Mlitoes Imre és Ni"v Vik­tória Árpád. Tart János és Onndl Pn?4­lia Irén. Zs»mber1 Gvflrgv és Korsó Er­zsébet Erzsébet, Tórök Jen6 és Kovács Kata In Terézia, Molnár Pál és Virág Mária Pál, Botlyán Gyulo és Nagy Er­zsébet Zsuzsanna, Balázs Lajos és Deák Bva Oyörgy, Fcil Tibor és Futaka Ilona Tibor, Fortuna István és Kovács Erzsé­bet István, Ftlle Imre és Tanács Ilona Erzsébet, Horváth Józsel és Kutak Julian­na Géza. Kriván István és Török Erzsé­bet József, Pádl László és Borbély Ma­tild Gábor. Szűcs István és Varga Vcro­n ka Dorottva, Szögi Zo'tán é» Papp Ju­lianna Zoltán, Mélykúti Ernő és Illa trén Irén. Bélteki Lajos és Kálmán Klára lelos. Farkas And-ás és Józse Julianna Julianna. Joó Imrének é« Po'al Irénnek Endre nevű gyermeke született. ELHALTAK: Gombkötő János 67, Árva Sándor József 40. Mik ós Mihá yné Szabó Rozália 7S, Konya András 93. Bolford Mária 70, Ju­hász Agoaton 68 éves. Huszka Antal 8 hónapos. Csata Irén Ilona 7 éves, Fekete Sándor 5 hónapos, Lnczkó Antalné Tár­kány Jutlanno 06. Csetnkey Lajos 68 éves, Pa agl László 3 hónapos, Nagy Irén 1 hóna-os, Mé záros Ferencné Drapp Enimn 04, Körmendi Béla fid. Makra I a­lo-né Llppnl Etelka 05, Bencsák fiéláná Ki n- Do-ottya 49. Lteszkrtvszka Kálmán­né Kal-U Terézni R7i Mlhaltezki János 64. Dávid M'há'vné Tápv R-zál'a 82 éves. Kozsuch Judit 10. Kn-nics Latos I hó­nonos. sinmn Istvánná P'utér Viktória 70 TVIvAlffvl T.a|os-é Mu'nt'nszM I'ons 09. Pálfv Stodor Mlklósn* I.ohnzár Julianna 01 7o-bo-l J-'nosná .Inh4" Fon? *5 r|r rteta Tthnr M MM"--ísi József 78. Árráf. rtt And-Zsoé Ko-c? F-zséhef 01 év'es. Kö. f-lvi Mária 17 hónapos. So-l n-zsö pj ná'ori RZndo-n.'. Tánel Rozália 87 Po-W József 98. Rznhó Irtván 41 Kristóf t n­losné Bus Póz* 77. Nsgv Ferenc Ro Für­dők János Gyula 50 éves korában. '

Next

/
Thumbnails
Contents