Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-26 / 48. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MAI SZAMUNKBÓL: Az Edgár Faure-kormány tegnap tartotta első minisztertanácsát (2. oldal) j . . i . i A szegedi járásban a tavaszi búza vetésére irányul a figyelem ' . (3. oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 48. SZAM I SZOMBAT, 1955 FEBRUÁR 26. | ARA: 50 FILLÉR Milyen bemutatókra készül az idén a szegedi Nemzeti Színház (3. oldal) Köszöntjük a tanácskozást Ma és holnap az egész ország szeme Budapestre, a Sportcsarnokra szegeződik, ahol a IV. Magyar Békekongresszus tilésezik hogy a magyar nép nevében tiltakozzék a német ujrafelfegyverzés a német militarizmus feltámasztása, egy atomháború kirobbantása ellen. Mélyről felbuzgó tiltakozó szavak hangzanak a békeharcosok e nagy országos seregszemléjén, s ezek a szavak eljutnak a világ legtávolibb zugába is. Az ilyen tiltakozások segítették elő a háború megszűnését Koreában és Vietnamban. Az ilyen megmozdulások erősítik azt a sereget, amely a fehér galambos kék zászló alatt a Szovjetunió vezetésével menetel a béke megvédésének nagyszerű harcában. Ez a hadsereg, a béke hadserege szembenáll a pusztítás és a rombolás hadseregével. Az egyik hadsereg élére a Kesselringeket és Mannsteineket akarják állítani, a háborús bűncselekményeik miatt elítélt és a börtönökből csak nemrégen kiengedett egykori náci tábornokokat. A másik hadsereg vezetői Frédéric Joliot-Curie, a nagy tudós, Ilja Erenburg a lánglelkű szovjet író, Anna Seghers a kiváló német írónő és a tudomány sok más kiemelkedő képviselője. Az egyik hadsereg fegyvere a gyilok és a tőr, az ágyú és a bomba, a másiké a termelés és a munka eszköze. Az egyik hadseregbe erőszakkal és fenyegetésekkel kell a katonákat belekényszeríteni, a másik hadseregbe önként áradnak a becsületes emberek milliói. Az egyik hadsereg az emberiség ellen készül harcba szállni, a másik az emberiségért küzd. Egy és ugyanaz az energia: az atom — az egyik hadsereg kezében az öldöklés, a megsemmisítés, a másikéban a gyógyítás, az építés, a felemelkedés célját szolgálja. Ugyanakkor, amikor az imperialisták lázasan szövik háborús terveiket, amikor egyre növekvő iramban gyártják a betonaknákat, a gyújtóbombákat, a tengeralattjáró berendezéseket, a különböző atom- és más tömegpusztító fegyvereket, a békemozgalom is fokozza tevékenységét, A legyőzhetetlen erőt képviselő 900 milliós béketábornak teljes egysége az egész világ előtt nyilvánvalóvá vált a moszkvai értekezleten. Az értekezleten elfogadott közös nyilatkozat megállapította, hogy olyan időpontban, amikor a nemzetközi feszültség enyhülése folytán nagyobb lehetőség nyílik a nemzetközi problémák békés rendezésére, a nyugati hatalmak űj tömböt igyekeznek összekovácsolni Nyugat-Európában. Ebben a tömbben helyet kapna a felfegyverzett Nyugat-Németország is. A párizsi egyezmények ratifikálása esetén megnövekszik a háborús veszély Európában, az egyezmények elvetése viszont a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez vezetne, . A nyilatkozat megjelölte a német kérdés rendezésének útját. Ez pedig: le kell mondani a párizsi szerződések ratifikálásáról. 1955-ben általános, szabad választásokat kell tartani egész \Németországban, nemzetközi ellenőrzés mellett; azután pedig össznémet kormányt kell alakítani. A nyilatkozat kijelentette azt is, hogy á moszkvai értekezlet résztvevői készek az európai béke érdekeit előmozdító bármely más javaslatot megvizsgálni, Az új háború kirobbantására irányuló törekvésekkel szemben harcba lendültek a tőkés országok hatalmas népi erői, a béketábornak e nagy küzdelemben hűséges szövetségesei is. A francia nép lankadatlan kitartással folytatja harcát a párizsi egyezmények ellen. Szerte Franciaországban izzó hangulatú tiltakozó gyűlések folynak; az aláírások gyűjtésére megindított országos mozgalom egyre jobban kiszélesedik. Hatalmas visszhangra talált a tömegek szivében a francia békemozgalom felhívása: «Az utolsó szó a francia népé lesz!? Erős fellendülésben van a felfegyverzés elleni tömegmozgalom magában Nyugat-Németországban is. Most már nemcsak l egyes szervezetek foglalnak állást a német militarizmus feltámasztása ellen, hanem a nyugatnémet tömegek. Főleg a nyugatnémet ifjúság körében mind szélesebb mederben bontakozik ki a katonai szolgálat megtagadására irányuló mozgalom. Az egymást gyors ütemben követő utcai tüntetéseken a fiatalság antimilitarista jelszavak hangoztatásával, feliratokkal, képekkel és rajzokkal juttatja kifejezésre valódi érzelmeit a «Wehrmacht?-al szemben. Mindez csak néhány kiragadott példa a tőkés országokban folyó hatalmas békeküzdelemből. A IV. Magyar Békekongresszuson kifejezésre kell juttatnunk, hogy népünk milyen felháborodással ítéli el azokat, akik háborús cselszövényeikkel békés életünket fenyegetik és az emberi kultúra mindnyájunk javát szolgáló értékeinek megsemmisítésére törnek. Kifejezésre kell juttatnunk, hogy a magyar népnek mennyire egységes és elszánt a békeakarata és hogy a békeküzdelemben milyen odaadással és izzó lelkesedéssel vesz részt. És kifejezésre kell juttatnunk, hogy ámbár népünk tudatában van a háborús gyújtogatok által felidézett veszélynek, mégis mélységesen meg van győződve arról, hogy a béke és a háború erőinek összecsapásában a béke erőinek kell győzedelmeskedniök, mert ahol az igazság és az erő — ott a győzelem. A IV. Magyar Békekongresszuson ott lesznek Szeged és a szegedi járás békeküldöttei is. Egytől-egyig olyan emberek, akik | erre a kitüntető megbízatásra jó munkájuk és a békeharcban ; szerzett érdemeik alapján a legméltóbbak voltak. Reájuk vár a feladat, hogy a kongresszuson beszámoljanak arról, hogy milyen lelkesedéssel készültek Szeged városának és a szegedi járásnak dolgozói erre a nagy eseményre. Megkapó és sokszor felemelő cselekedetekben nyilatkozott meg békevágyuk az izzó hangulatban lefolyt küldöttválasztó gyűlésen is. Mondják el, milyen lendülettel fokozták munkateljesítményüket és milyen egységes a békeakaratuk. De küldötteinkre vár az a feladat is, hogy visszaérkezésük után beszámoljanak a tanácskozáson hallottakról és további békeharcos munkájukkal lelkesítsék a dolgozókat a kongresszusi határozatok végrehajtására. Éljen a IV. Magyar Békekongresszus, az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép seregszemléje! Dr. Schultheisz Emil egyetemi tanár, a Városi Békebizottság elnöke Ma kezdődik a IV. Magyar Békekongresszus Békeőrség a Ruhagyágban Szegedi Ruhagyár, február 25, péntek. „Köszöntse első dalunk a jó munkáért II. Kiss Ferencné szalagját" — jött a hang a gyári stúdióból. Aztán egy ismert dalt közvetített a mikrofon. Lent a gyártásban, amíg csak a nótát hallották, egymás gondolatait fürkészve, össze-össze mosolyogtak a szalag dolgozói. — A békeműszak harmadik napja a mai — mondta aztán Kissné, s figyelte a szalag munkásait, akik vele együtt örülnek. — Szalagom minden tagja sztahánovista akar lenni — mondta tovább Kissné. Tekintete végig siklott a 32 emberen, akik rég vele dolgoznak, s naponta találkoznak a 8-as teremben, a „vatta-szalagban". Olyan ez a gépsor, mint egy népes család. Mind egyért és egy mindért. Eddig még nincs veszélyben a szalag egyik tagjánál sem a sztahánovista cim elnyerése. Most nem is lehet, hiszen április 4-ig békeőrséget vállaltak minden napra. Ki is íratták a falon levő táblára személy szerint ki, mit ígért, hogy lássák vállalásukat, s a teljesítést. — A békéért teszünk és a jobb életért! — mondta Kissné, a szalagvezető. — Azért dolgozunk együttes erővel. Amint beszél, mellette türelmet-, lenül megszólal Keszi Zoltán, a szalag egyik fiatal gépese. — Eltörött a tűm. Emiatt négy darabbal elmaradok. — Még be sem fejezte, a mikrofonból, mintegy visszhangként hallja, hogy sürgetik a műszerészt: jöjjön a 8-as terembe, Az meg is érkezik rövid idő múlva, Kcszi Zoltán aztán a békéről szó: — Megszüntetem én az elmaradást, mert munkámmal állok őrt.a békéért. Innen üzenem a IV. békekongresszusuak, hogy nevemben is tiltakozzanak Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. ' Kissné szalagjában mindenkinek megvan a maga munkája. A 120 vattakabát megvarrásához — amit naponként ad ki a szalag, — minden erőre szükség van. Különösen akkor, ha túlteljesítést vállallak. Azt ígérték, hogy 105 százalékra teljesitik a tervet. — Nem akárhogyan végezzük el munkánkat; rendesen, becsületesen dolgozunk. — beszéli Némelh Ferencné. — Nekem is három gyermekem van, s boldog, békés jelenünket, jövőjüket akarom biztosítani. A kongresszus is azért tárgyal, hogy békénk biztosítva tegyen. Ehhez a békekongresszus résztvevőinek mostani eredméhyünkk'el adunk segítséget. Márkus Katalin, az ügyes lány is a Kissné-szalagban dolgozik. Elmondja, most is iszonyodva gondol vissza a bombázás borzalmaira- Pedig akkor még egészen gyerek volt. — Sokszor esténként, amikor a rádió mellett ülök, — beszélte a lány, — arra gondolok, milyen jó most nekem. Szeretném is mindig ilyen boldognak érezni magam. Békében akarok élni, dolgozni tovább: magunkért és családunkért. A szalag dolgozói nemcsak mondják. lettekkel is bizonyilják, hogy a béke mellett vannak. Mert a napi 120 vattakabát helyett a héten egyszer már 139 darabot, egyszer pedig 155 darabot készítettekMa reggel indulnak küldötteink a békekongresszusra Ma reggel indulnak Szeged békeküldöttei is Budapestre a IV Magyar Békekongresszusra. A feldíszített vonat reggel 6 órakor indul a Szeged Állomásról. A küldötteket kikísérik az áüomáshoz-az üzemek és a kerületek dolgozói és ünnepélyesen búcsúztatják őket. Magukkal viszik a küldöttek az ajándékokat, a sok-sok ezer aláírást amelyek odakerülnek az ország dolgozóinak aláírásai közé, kifejezve városunk lakóinak békeakaratát. Amíg küldötteink a Sportcsarnokban tárgyalnak, itthon sem szünetel a bekeharcos munka. Vasárnap délután 5 órakor a Városi Békebizottság kultúrtermében a IV. Magyar Békekongresszus tiszteletérc a „Szcndrei Júlia" MNDSZ-csoport és a belvárosi kerületi békebizottságok „Edcsanyak béketalálkozóját" rendezik meg. Az igen érdekesnek Ígérkező találkozón, amelyen sok szegedi édesanya vesz részt, Somfai László író tart beszédet. Az előadás után változatos kultúrműsort mutatnak be. Levelek a szegedi középiskolák Magyar—Szovjet Baráfsági Hetéről Tíz éve szabadította fel a magyar népet a Szovjet Hadsereg. Az idén a magyar—szovjet barátsági hónapjában — ezt a tíz szabad évet, s a felszabadító, baráti Szovjetuniót ünnepeljük. A magyar—szovjet barátsági hónap küszöbén a szegedi középiskolák diákjai barátsági hetet tartanak. A diákok a DISZszervezetekben és a szakkörökön tanáraik segítségével komoly munkát végeztek és szép műsorokat rendeztek; ezzel is ünnepelték a magyar—szovjet barátságot. A diákok mindenhol iskolájuk jellegének megfelelően emlékeznek meg a magyar—szovjet barátságról. Az osztályfőnökök óráikon külön felhívták tanítványaik figyelmét a magyar—szovjet barátsági hét jelentőségére. A T •ftílónől ép-őhen ... A történelmi szakkör tagjai szokatlanul nagy aktivitással és érdeklődéssel készülődtek a heti szakköri 'ülésre. Mire az ülés megkezdődött, zsúfolásig megtelt az osztályterem. Nyerges Margit III. *a. osztályos tanuló nagy lendülettel, de a nagyszámú diák- és tanárvendég miatt kissé elfogódottan tartotta meg előadását „Hogyan értékelik az orosz és szovjet történészek az 1848 —49-es szabadságharcot?" címmel. Farkas Katalin hozzászólása Guszev kapitánynak és társainak nemes alakját idézte, akik a cári parancssal szembefordulva, életük kockáztatásával ügyünk mellé álltak. De szakmailag legtöbbet vendégünknek, Sál-közi elvtársnak, volt szovjet ösztöndijas történésznek a hozzászólása adott. Nemcsak a szabadságharcra, hanem népünk egész történelmére vonatkozólag mondott el eddig még nem hallott igen érdekes részleteket orosz és szovjet történészek munkáiból. ( Mintegy rögtönzött tapasztalatcsere formájában egyúttal képet kaptunk arról is, milyen nagy gonddal és alapossággal készülődnek pontosan kidolgozott módszerek szerint a szakkörökre a szovjet középiskolások, ... A komoly munka után derűs percek következtek. Bálint elvtárs, ugyancsak volt szovjet ösztöndíjas, közvetlen beszélgetés formájában mondta el, hogyan élnek a diákok Leningrádban. Leírta, mennyi jóindulattal és megértéssel segítik a szovjet emberek a külföldi diákokat, akik bizony eleinte valamenynyien átesnek egy-két humoros jeleneten nyelvi nehézségek miatt Elbeszélte Bálint elvtárs, hogy Leningrádban a város északi " fekvése miatt, a nyári hónapokban éjszaka olyan világos volt, hogy még éjfélkor is tudott az utcán vagy a parkban újságot olvasni. Ugy véljük, hasznos és kellemes volt a magyar—szovjet barátsági het első napja. Patik István Szeoed konaresszusi kü'döttei SZÁDECZKY KARDOS SÁMUEL, a Szegedi Tudományegyetem, docense KÓSZÖ LAJOS egyénileg dolgozó paraszt NAGY SÁNDOR Sztálin-díjjal kSüntrtett Kossuthdíjas író, az Országos Békelanáes tagja 4