Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

jltiC PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK 1 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 17. SZAM I PÉNTEK, 1855. JANUAR 21. ARA: 50 FILLÉR A felszabadulási verseny sikeréért c/Ui&l a sjzífi kái&pszöüetek h izotiqeqtk khziíLtiek Riport az Űjszegedi Kender-Lenszövőgyárból Újszegeden, túl a Tisza-gáton, a Kender-Lenszövőben az elmúlt évek során főkép műszaki szöveteket, tömlőket, ponyvákat gyártottak, s most is ez teszi ki termelésük oroszlánrészét. De részt vállaltak a lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátásában is. 1954. őszén, néhány szövőgépnél „átállás" volt, és megkezdték a bútorszövet, szőnyeg készítését is, — amint már írtuk. Most már „teljes gőzzel" folyik a fontos közszükségleti cikkek gyártása. Ez év első negyedében 38 ezer négyzetméter bútorszövetet és 62.500 folyóméter szőnyeget készítenek. 11 munkanap alatt... Felhallatszik a szövőgépek zaja, a vetélők csattogása ide, a diszpécseri szobába is, ahol Szűcs Tibor csalhatatlan számokat néz, s amelyek hírül adják: az új évben január 14-ia, 11 munkanap alatt hogyan dolgozott a szövődé. Eddigi tervüket 20,250.000 vetéssel teljesítették túl, a felszabadulási munkaversenyben. Ez annyit jelent, hogy 100 centiméter szélességben és úgynevezett tízes sűrűséggel mintegy 20 ezer folyóméterrel készítettek több anyagot. Biztató, bizonyos ígéret ez arra, hogy a szövődé és a többi üzemrész dolgozói adott szavukhoz hűen az első negyedévi tervet 2 százalékkal túlteljesítik. Az űjszegedi gyárban több mint ezer dolgozó tett egyéni vállalást hazáink felszabadulásának 10. évfordulójára. S a dolgos hétköznapokon új sikerek, a munka új hősei születnek. Egyik ember jobban törődik a másik munkájával és segítséget is ad. A 12-es partiban Kiss I, Józsefné szövőnő nemcsak a maMjft v v • A szőnyegeket gondos minőségi ellenőrzés után adják át a kereskedelemnek. ga, hanem mások munkájával is törődik. A 304-os gépnél Háromszáznégyes gép. Itt dolgozik Hruszik Ferencné. Nem fiatal asszony már, de azért fürge mozgású és ahogyan beszél, az is arra vall, szereti a munkáját. — Amikor megtudtam, hogy szőnyeget is készítünk, örültem ennek. De igaz, egy kicsit meg is „hökkentem": hogyan állom majd meg a helyem. Alaptalan volt ez az aggodalom, mert már jól begyakoroltam az új munkát. Vetélőt cserél. Ütemesen, jól dolgozik a gép, — készül a szőnyeg. Nyugodt lelkiismerettel írhatjuk, hogy szép és jó minőségű. Erre ügyel és vigyáz Hruszik Ferencné is. — Mi a „titka" a jóminőségü munkának? Picit gondolkodik, hogyan is öntse szavakba. Mert nem olyan egyszerű kérdés ez, ha részletesen akar 1 felelni rá az ember. Azért igen találó a válasza: — Vigyázni, ügyelni kell és fontos az odaadás. S aztán az édesanya szeretetével beszél az általános iskola nyolcadik osztályába járó kislányáról: Margitkáról. Persze majd megnő a kislány és ki is kell házasítani. Elmondja azt is az asszony, hogv férje is a gyárban dolgozik, géppucoló. Majd ismét lányára tereli a szót: „Nem tudjuk, hogy Margitka lányunk tanul-e tovább. Ha nem, én szeretném, ha szövőnő lenne itt miná4jnk". Hruszik Ferencné terve napról napró való teljesítését és minőségi munkát vállalt a felszabadulási versenyben. Az első dekádban mintegy 40 méter szőnyeget gyártott terven felül és teljesen selejtmentesen végezte munkáját. Adott szavát így váltja valóra a nagy évfordulóra készülve ő, mint hozza hasonlóan sokan mások, (morvay) Uj szakmunkásokat nevelnek a Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár a napokban új munkateremmel bővült. Ruhaiparunkban elsőnek városunkban létesítettek úgynevezett tanuló szalagot. Az üzembe újonnan felvett fiatalokkal a tanuló szalagban tanítják meg a szabóság alapjait, a nagyüzemi szalagrendszerű ruhagyártás ismereteit. Az új oktatási módszer biztosítja, hogy a Ruhagyárban jól képzett új szakmunkások is készítsék majd a dolgozók számára a különféle munkaruhákat, közszükségleti cikkeket. Az új teremben minden lehetőségük megvan a fiatal lányoknak a szakma elsajátításához. Jól fűtött, virágokkal díszített, neonvilágítású munkahelyen folyik a gyakorlati és elméleti tanítás. A hófehér falakon az egyik felírat is arra buzdít: »£rd utói a legjobbakat és érj el általános felemelkedést*. Varga Jenő szabászati dolgozóból lett szalagvezető és Orosz Sándor technikumi előadó szaktudása, pedagógiai készsége is egyik biztosíték arra, hogy a tanulószalag tagjai jól megtanulják mesterségüket. Az oktatókra és a tanulókra egyaránt komoly feladat vár, mert három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a korszerű, szalagrendszerű ruhagyártás ismereteit elsajátítsák. Orosz Sándor elvtárs elmondotta: — Ezelőtt az új dolgozó mindjárt a begyakorolt munkással egy szalagba került. Ez bizony kezdetben az egész szalag munkáját hátráltatta. Ha az új dolgozó már bizonyos munkát jól megtanult, az új cikkre való "átállásnál* megint tanulnia kellett a munkafogásokat. A tanulószalagból kikerült fiataloknál ilyen kérdések nem lesznek, mert jól megtanulják az üzemben előforduló munkák legjobb fogásait. Persze a tanulókon is nagyban múlik, hogy megtanulják-e a mesterséget. A szorgalomnak, lelkesedésnek máris szép jelét adta a 24 lány közül például a 16 éves Sas Anna. aztán Jenei Etelka és Szabó Erzsébet is. A tanulószalag tagjai bekapcsolódtak a felszabadulási munkaversenybe is. Azt ígérték a többi között, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára jól, *vizsgakészre* megtanulják a munkafogásokat. Vezetőjük azt tervezi, hogy az első, jól sikerült munkadarabjaikból kiállítást rendeznek majd az üzemben. MAI SZAMUNKBÓL: BEFEJEZŐDÖTT A BÉKE VILAGTANACS IRODAJANAK KIBŐVÍTETT ULESE (2. oldal) UJABB NAGY SEGÍTSÉG A PAPRIKATERMELÜK KÉSZÉRE (3. oldal) SZEGEDI JEGYZETEK: A BABSZINHAZBAN (3. oldal) Befejeződött a Béke ViSaartanács Irodájának kibővített ülése Bécs (TASZSZ) A január 19-i ülésen a Béke-Világtanács Irodája kibővített ülésének résztvevői megtárgyalták a Béke-Világtanács Irodájának nyilatkozatát, amelyet Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtitkára olvasott fel. A nyilatkozatot egyhangúlag elfogadták. Donini szenátor (Olaszország) felolvasta az Európa népeihez intézett felhívást, amelyet az ülés résztvevői szintén egyhangúan támogattak. Ezután Joliot-Curie, a BékeVilágtanács elnöke lépett a szónoki emelvényre. Az ülés résztvevőihez intézett beszédében hangoztatta, szervezzenek széleskörű nemzetközi mozgalmat az atomfegyver alkalmazása ellen. Joliot-Curie felolvasta a világ népeihez intézett felhívás szövegét. A felhívást egyhangúlag elfogadták. Szunderlal (India) zárszavs után a Béke-Világtanács Irodájának ki* bővített ülése bezárult. A Béke-Világfanács Irodájának határozatai Bécs (TASZSZ) A Béke-Világtanács Irodájának kibővített ülése befejeztével január 19-én jóváhagyták a következő okmányokat: a nyilatkozatot, az Európa népeihez és a világ népeihez szóló felhívást. A Béke-Világtanács Irodájának nyilatkozata többek között a következőket tartalmazza: Az új, 1955-ös esztendő beköszöntése előtt két veszély bontakozott ki és kezdte fenyegetni a népeket: Németország újrafelfegyverzésének veszélye, továbbá az atomháború előkészítése és igazolására hozott határozatok. E veszélyek olyan időpontban jelentkeztek, amikor a béke új perspektívái nyíltak meg a népek előtt. E veszélyek nem csupán politikusok és katonai vezetők nyilatkozataiban jelentkeztek, hanem felelős kormányok cselekedetei következtében. Ezek a cselekedetek nyilvánvalóan azon népek akarata ellen irányulnak, amelyeket érintenek, másrészt ellenkeznek az egész világ közvéleményével. A népek saját tapasztalataikból tudják, hogy e politika következménye nem lehet más, csak gazdasági ziláltság, nyomor és háború. Az egész világra kiterjedő békemozgalom felhívja a népeket, mérlegeljék ennek az új veszélynek egész komolyságát és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt e veszély kiküszöbölésére. A népek összehangolt akciói végetvethetnek a tömbökre építő politikának. Ezek az akciók rákényszeríthetik a kormányokat arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek, hozzálássanak a leszereléshez és az atomerőt kizárólag békés célokra használják. A feladat az, hogy — elutasítva azt a rombolást, elnyomást és nélkülözést, amelyet ez a háború vonna maga után — biztosítsuk a világ minden népének függetlenségét és saját erőforrásainak fejlesztéséhez való jogát, hogy együtt valamennyien ráléphessenek a biz* tonság és a felvirágzás útjára. Pontosan ennek a szükségszerűségnek felel meg annak a nagyszabású világtalálkozónak összehívása, amelyen — 1955. május 22-én Helsinkiben — valamennyi ország békeszerető erőinek képviselői találkoznak. • Az Európa népeihez szóló felhívásban a Béke-Világtanács felhívja a világ férfiait és asszonyait* összpontosítsák minden erejüket, törekedjenek teljes határozottsággal és bátorsággal a londoni és párizsi szerződések ratifikálásának és végrehajtásának meghiúsítására* akadályozzák meg egyesített és megsokszorozott erőfeszítésekkel a német militarizmus feltámasztását és biztosítsák Európa biztonságát egy békeszerető Németország résztvételével. Európa népei a többi népek segítségével meghiúsítják az új Wehr* macht létrehozását. * A Béke-Világtanács Irodájának: kibővített ülése felhívással fordult a világ népeihez, amelyben felszólítja e népeket, ítélje el és fossza meg bizalmától azt a kormányt, amely atomháborút robbant ki. * A Béke-Világtanács Irodája kibővített ülésének résztvevői páratlan lelkesedéssel hagyták jóvá ezt a felhívást. Az ülésen jelenlévők viharos tapssal juttatták kifejezésre, hogy egyetértenek ezzel az okmánnyal. Ezután az ülés minden résztvevője aláírta a világ népeihez szóló felhívást és ezzel megkezdődött a világméretű aláírásgyűjtési mozgalom e rendkívül fontos okmányra. (MTI) Forró teát kapuik naponta a Váíjóhid szabadban tevékenykedő dolgozói. Képünkön: Török Ilona teát önt Fekete József minőségi ellenőriek. Csanádi István a .„Szakma kiváló dolgozója" címet nyerte cl. Képünkön: a zsírüzem dolgozóinak munkáját ellenőrzi, mint az üzemrész művezetője. Liebmann Béla felvételei