Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

jltiC PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK 1 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 17. SZAM I PÉNTEK, 1855. JANUAR 21. ARA: 50 FILLÉR A felszabadulási verseny sikeréért c/Ui&l a sjzífi kái&pszöüetek h izotiqeqtk khziíLtiek Riport az Űjszegedi Kender-Lenszövőgyárból Újszegeden, túl a Tisza-gáton, a Kender-Lenszövőben az elmúlt évek során főkép műszaki szövete­ket, tömlőket, ponyvákat gyártot­tak, s most is ez teszi ki termelésük oroszlánrészét. De részt vállaltak a lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátásában is. 1954. őszén, néhány szövőgépnél „átállás" volt, és megkezdték a bútorszövet, sző­nyeg készítését is, — amint már írtuk. Most már „teljes gőzzel" fo­lyik a fontos közszükségleti cikkek gyártása. Ez év első negyedében 38 ezer négyzetméter bútorszövetet és 62.500 folyóméter szőnyeget készí­tenek. 11 munkanap alatt... Felhallatszik a szövőgépek zaja, a vetélők csattogása ide, a diszpé­cseri szobába is, ahol Szűcs Tibor csalhatatlan számokat néz, s ame­lyek hírül adják: az új évben ja­nuár 14-ia, 11 munkanap alatt ho­gyan dolgozott a szövődé. Eddigi tervüket 20,250.000 vetéssel teljesí­tették túl, a felszabadulási munka­versenyben. Ez annyit jelent, hogy 100 centiméter szélességben és úgy­nevezett tízes sűrűséggel mintegy 20 ezer folyóméterrel készítettek több anyagot. Biztató, bizonyos ígé­ret ez arra, hogy a szövődé és a többi üzemrész dolgozói adott sza­vukhoz hűen az első negyedévi ter­vet 2 százalékkal túlteljesítik. Az űjszegedi gyárban több mint ezer dolgozó tett egyéni vállalást hazáink felszabadulásának 10. év­fordulójára. S a dolgos hétköznapo­kon új sikerek, a munka új hősei születnek. Egyik ember jobban tö­rődik a másik munkájával és se­gítséget is ad. A 12-es partiban Kiss I, Józsefné szövőnő nemcsak a ma­Mjft v v • A szőnyegeket gondos minőségi ellenőrzés után adják át a ke­reskedelemnek. ga, hanem mások munkájával is törődik. A 304-os gépnél Háromszáznégyes gép. Itt dolgo­zik Hruszik Ferencné. Nem fiatal asszony már, de azért fürge mozgá­sú és ahogyan beszél, az is arra vall, szereti a munkáját. — Amikor megtudtam, hogy sző­nyeget is készítünk, örültem ennek. De igaz, egy kicsit meg is „hökken­tem": hogyan állom majd meg a helyem. Alaptalan volt ez az aggo­dalom, mert már jól begyakoroltam az új munkát. Vetélőt cserél. Ütemesen, jól dol­gozik a gép, — készül a szőnyeg. Nyugodt lelkiismerettel írhatjuk, hogy szép és jó minőségű. Erre ügyel és vigyáz Hruszik Ferencné is. — Mi a „titka" a jóminőségü mun­kának? Picit gondolkodik, hogyan is önt­se szavakba. Mert nem olyan egy­szerű kérdés ez, ha részletesen akar 1 felelni rá az ember. Azért igen ta­láló a válasza: — Vigyázni, ügyelni kell és fon­tos az odaadás. S aztán az édesanya szeretetével beszél az általános iskola nyolcadik osztályába járó kislányáról: Mar­gitkáról. Persze majd megnő a kis­lány és ki is kell házasítani. El­mondja azt is az asszony, hogv férje is a gyárban dolgozik, géppucoló. Majd ismét lányára tereli a szót: „Nem tudjuk, hogy Margitka lá­nyunk tanul-e tovább. Ha nem, én szeretném, ha szövőnő lenne itt mi­ná4jnk". Hruszik Ferencné terve napról napró való teljesítését és minőségi munkát vállalt a felszabadulási versenyben. Az első dekádban mint­egy 40 méter szőnyeget gyártott ter­ven felül és teljesen selejtmentesen végezte munkáját. Adott szavát így váltja valóra a nagy évfordulóra készülve ő, mint hozza hasonlóan sokan mások, (morvay) Uj szakmunkásokat nevelnek a Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár a napokban új munkateremmel bővült. Ruha­iparunkban elsőnek városunkban létesítettek úgynevezett tanuló sza­lagot. Az üzembe újonnan felvett fiatalokkal a tanuló szalagban ta­nítják meg a szabóság alapjait, a nagyüzemi szalagrendszerű ruha­gyártás ismereteit. Az új oktatási módszer bizto­sítja, hogy a Ruhagyárban jól képzett új szakmunkások is ké­szítsék majd a dolgozók számá­ra a különféle munkaruhákat, közszükségleti cikkeket. Az új teremben minden lehetősé­gük megvan a fiatal lányoknak a szakma elsajátításához. Jól fűtött, virágokkal díszített, neonvilágítású munkahelyen folyik a gyakorlati és elméleti tanítás. A hófehér falakon az egyik felírat is arra buzdít: »£rd utói a legjobbakat és érj el általá­nos felemelkedést*. Varga Jenő szabászati dolgozóból lett szalag­vezető és Orosz Sándor technikumi előadó szaktudása, pedagógiai kész­sége is egyik biztosíték arra, hogy a tanulószalag tagjai jól megtanul­ják mesterségüket. Az oktatókra és a tanulókra egyaránt komoly feladat vár, mert három hónap áll rendel­kezésükre ahhoz, hogy a kor­szerű, szalagrendszerű ruha­gyártás ismereteit elsajátítsák. Orosz Sándor elvtárs elmondotta: — Ezelőtt az új dolgozó mind­járt a begyakorolt munkással egy szalagba került. Ez bizony kezdet­ben az egész szalag munkáját hát­ráltatta. Ha az új dolgozó már bi­zonyos munkát jól megtanult, az új cikkre való "átállásnál* megint tanulnia kellett a munkafogásokat. A tanulószalagból kikerült fiata­loknál ilyen kérdések nem lesznek, mert jól megtanulják az üzemben előforduló munkák legjobb fogá­sait. Persze a tanulókon is nagyban múlik, hogy megtanulják-e a mes­terséget. A szorgalomnak, lelkese­désnek máris szép jelét adta a 24 lány közül például a 16 éves Sas Anna. aztán Jenei Etelka és Szabó Erzsébet is. A tanulószalag tagjai bekap­csolódtak a felszabadulási mun­kaversenybe is. Azt ígérték a többi között, hogy hazánk felszabadulásának 10. év­fordulójára jól, *vizsgakészre* meg­tanulják a munkafogásokat. Veze­tőjük azt tervezi, hogy az első, jól sikerült munkadarabjaikból kiállí­tást rendeznek majd az üzemben. MAI SZAMUNKBÓL: BEFEJEZŐDÖTT A BÉKE VILAGTANACS IRODAJANAK KIBŐVÍTETT ULESE (2. oldal) UJABB NAGY SEGÍTSÉG A PAPRIKATERMELÜK KÉSZÉRE (3. oldal) SZEGEDI JEGYZETEK: A BABSZINHAZBAN (3. oldal) Befejeződött a Béke ViSaartanács Irodájának kibővített ülése Bécs (TASZSZ) A január 19-i ülésen a Béke-Világtanács Irodája kibővített ülésének résztvevői meg­tárgyalták a Béke-Világtanács Iro­dájának nyilatkozatát, amelyet Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtit­kára olvasott fel. A nyilatkozatot egyhangúlag elfogadták. Donini szenátor (Olaszország) fel­olvasta az Európa népeihez inté­zett felhívást, amelyet az ülés részt­vevői szintén egyhangúan támogat­tak. Ezután Joliot-Curie, a Béke­Világtanács elnöke lépett a szónoki emelvényre. Az ülés résztvevőihez intézett beszédében hangoztatta, szervezzenek széleskörű nemzetközi mozgalmat az atomfegyver alkal­mazása ellen. Joliot-Curie felolvas­ta a világ népeihez intézett felhívás szövegét. A felhívást egyhangúlag elfogadták. Szunderlal (India) zárszavs után a Béke-Világtanács Irodájának ki* bővített ülése bezárult. A Béke-Világfanács Irodájának határozatai Bécs (TASZSZ) A Béke-Világta­nács Irodájának kibővített ülése befejeztével január 19-én jóváhagy­ták a következő okmányokat: a nyilatkozatot, az Európa népeihez és a világ népeihez szóló felhívást. A Béke-Világtanács Irodájának nyilatkozata többek között a kö­vetkezőket tartalmazza: Az új, 1955-ös esztendő bekö­szöntése előtt két veszély bontako­zott ki és kezdte fenyegetni a né­peket: Németország újrafelfegyver­zésének veszélye, továbbá az atom­háború előkészítése és igazolására hozott határozatok. E veszélyek olyan időpontban jelentkeztek, ami­kor a béke új perspektívái nyíltak meg a népek előtt. E veszélyek nem csupán politikusok és katonai vezetők nyilatkozataiban jelentkez­tek, hanem felelős kormányok cse­lekedetei következtében. Ezek a cselekedetek nyilvánvalóan azon népek akarata ellen irányulnak, amelyeket érintenek, másrészt el­lenkeznek az egész világ közvéle­ményével. A népek saját tapasztalataikból tudják, hogy e politika következ­ménye nem lehet más, csak gaz­dasági ziláltság, nyomor és háború. Az egész világra kiterjedő béke­mozgalom felhívja a népeket, mér­legeljék ennek az új veszélynek egész komolyságát és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt e veszély kiküszöbölésére. A népek összehangolt akciói vé­getvethetnek a tömbökre építő po­litikának. Ezek az akciók rákény­szeríthetik a kormányokat arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek, hoz­zálássanak a leszereléshez és az atomerőt kizárólag békés célokra használják. A feladat az, hogy — elutasítva azt a rombolást, elnyomást és nél­külözést, amelyet ez a háború von­na maga után — biztosítsuk a vi­lág minden népének függetlensé­gét és saját erőforrásainak fejlesz­téséhez való jogát, hogy együtt va­lamennyien ráléphessenek a biz* tonság és a felvirágzás útjára. Pontosan ennek a szükségszerű­ségnek felel meg annak a nagy­szabású világtalálkozónak összehí­vása, amelyen — 1955. május 22-én Helsinkiben — valamennyi ország békeszerető erőinek képviselői ta­lálkoznak. • Az Európa népeihez szóló felhí­vásban a Béke-Világtanács felhív­ja a világ férfiait és asszonyait* összpontosítsák minden erejüket, törekedjenek teljes határozottság­gal és bátorsággal a londoni és pá­rizsi szerződések ratifikálásának és végrehajtásának meghiúsítására* akadályozzák meg egyesített és megsokszorozott erőfeszítésekkel a német militarizmus feltámasztását és biztosítsák Európa biztonságát egy békeszerető Németország részt­vételével. Európa népei a többi népek se­gítségével meghiúsítják az új Wehr* macht létrehozását. * A Béke-Világtanács Irodájának: kibővített ülése felhívással fordult a világ népeihez, amelyben felszó­lítja e népeket, ítélje el és fossza meg bizalmától azt a kormányt, amely atomháborút robbant ki. * A Béke-Világtanács Irodája ki­bővített ülésének résztvevői párat­lan lelkesedéssel hagyták jóvá ezt a felhívást. Az ülésen jelenlévők viharos tapssal juttatták kifeje­zésre, hogy egyetértenek ezzel az okmánnyal. Ezután az ülés minden résztvevője aláírta a világ népeihez szóló felhívást és ezzel megkezdő­dött a világméretű aláírásgyűjtési mozgalom e rendkívül fontos ok­mányra. (MTI) Forró teát kap­uik naponta a Vá­íjóhid szabadban tevékenykedő dol­gozói. Képünkön: Török Ilona teát önt Fekete József minőségi ellenőr­iek. Csanádi István a .„Szakma kiváló dolgozója" címet nyerte cl. Képün­kön: a zsírüzem dolgozóinak mun­káját ellenőrzi, mint az üzemrész művezetője. Liebmann Béla felvé­telei

Next

/
Thumbnails
Contents