Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

OELMOGYRRŰRSZBG PÉNTEK, 1955. JANUÁR 21. Szkobelcín akadémikus előterjesztette a Szovjetunió javaslatát az első szovjet atom-villanytelep működésének ismertetésével kapcsolatban A* atomerő békéit felhasxnáláeáral foylalltoxó nemzetközi konferencia előkészítésére alakult New York, január 79. (TASZSZ) Az a lom erő békés fölhasználásával foglalkozó nemzetközi konferencia előkészítésére alakult tanácskozó bi­zottság január 18-án folytatta mun­káját. Mint ismeretessé vált, a tanácskozó bizottság tagjai első ükeiikön meg­egyeztek abban, hogy a nemzetközi konferencia Genfben üljön össze. Szkobelcín akadémikus, a Szovjet­unió képviselője az általános vitá­ban felszólalva kijelentette, hogy amikor* hozzálátnak a bizottság előtt álló feladatok megoldásához nem szabad elfelejteni, hogy az atomerö békés felhasználása terén megvaló­sítandó átfogó nemzetközi együtt­működést nagyban akadályozza, hogy nincs olyan egyezmény, amely megtiltaná az atomfegyver alkalma­zását. A szovjet képviselő többek között rámutatott arra, hogy ami­kor a tervezett konferencián meg­via?gálják majd a különleges ener­getikai reaktorok kérdését, nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy az ilyen reaktorok létrehozása problé­májának megoldása útján elérhető ENSZ-bixottság ülései minden technikai eredmény katonai jelentőségű, mivel a nem aktív atomanyag átalakítása nukleáris üzemanyaggá, olyan robbanóanyag egyidejű felhalmozását jelenti, ame­lyet fel lehet használni háborús célokra, ez pedig szükségképpen to­vábbi atomfegyverkezési hajszához és az atomháború veszélyének fo­kozódásához vezet. Az Egyesült Államok kipviselője javaslatot tett a konferencia prog­ramjára vonatkozóan és ezzel kap­csolatban általános jollcgü nyilat­kozatolt olvasott fel. Amerikai és más külföldi tudósítók, akik isme­rik a tanácskozó bizottság munka­menetét, az amerikai képviselő fel­szólalásának azt a részét emelik ki. ahol kijelentette, hogy a terve­zett konferencián ne tárgyaljanak olyan kérdésekről, amelyek túllé­pik az atomerö békés célokra való felhasználásának technikai vo­natkozásait. Külföldi tudósítók sze­rint az amerikai képviselő e kije­lentését úgy kell tekinteni, mint az Egyesült Államok félreismerhetet­len kísérletét arra, hogy megkerül­jön egy olyan fontos kérdést, mint ai atomerö békés célokra való tényleg átfogó felhasználásának és az atomfegyverkezési hajsza foly­tatásának összeegyeztethetellensé­ge. Kibedro, Brazília képviselője és Baba, India képviselőjo felszólalá­sukban hangsúlyozták: remélik, hogy a nemzetközi konferencia bi­zonyos segítséget nyújt az iparilag elmaradott országoknak az atomerö iparosítási célokra való felhaszná­lásában. ENSZ-körökből szerzett értesülés szerint a január 18-1 dél­előtti és esti ülésen tanácskozó bi­zottság a konferencia programjá­val foglalkozott. A bizottság min­den tagja ismertette kívánságait e kérdés kapcsán. Szkobeloin, a Szovjetunió képvi­selője egyebeik között javasolta, tűzzenek a konferencia napirendjé­re egy külön pontot azzal kapcso­latban, hogy a szovjet kormány kcez besnámolóit terjeszteni az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi konferencia elé a Szov­jetunióban működő első ipari atom­villanytelepről és annak munkájá­ról. A párizsi egyezmények ratifikációs törvényjavaslatai a köztársasági tanács bizottságai előtt Külpolitikai krónika „Made in USA' Északnyugat-Burma hegyeit és Asszam indiai állam leg­keletibb zugát ősi idők óta a harcias naga törzs lakja, ötszáz­ezer naga Indiában, 200.000 Burmában él. Két éve mezőgazdasági „szakértőknek" és „egészségügyieknek" álcázott gyanús egyének érkeztek Burmából Indiának a yuiga törzs lakta vidékére, ki­használva azt a körülményt, hogy az indiai—burma határt nem őrzik. A gyanús „szakértők" nem annyira a rizstermelés és a köz­egészségügy kérdéseivel foglalkoztak, mint inkább politikai agi­iációval. Azt hangoztatták, hogy a naga törzsnek „függetlensé­get" kell adni. Rá akarták beszélni a nagákal, hogy bojkottálják az indiai parlamenti választásokat. Hasonló agitációt folytattak burmai területen is. Nemrég a naga törzs egyik vezetője, Hong­kin, kikiáltotta magát a „Naga szövetségi köztársaság" fejének kormányt alakított és hadsereget kezdett felállítani. Hogy történhetett, hogy két szuverén állam területén, a két állam ludta nélkül harmadik „állam" jött. létre? A „Daily Times" cimü indiai lap erről azt írja, hogy az Egyesült Álla­mokban kiképzett fizetett ügynökök propagálták a naga-törzs „függetlenséget". Hongkin, a „köztársaság feje" és „miniszterei­nek" többsége a lap szerint szintén az óceánon túl nyert kikép­zést és szoros kapcsolatban áll a Mandalay-i amerikai kémügy­nökséggel, A „Naga szövetségi köztársaság" vezetői együttmű­ködnek a Burmában tartózkodó kuomintangistákkal és közvetíté­sükkel amerikai fegyvereket kapnak. Az egész úgynevezett Naga szeparatista mozgalom tulajdon­képpen az amerikai imperialisták provokáHója. Az amerikaiak viszályt akarnak szítani India és Burma között, mint annakide­jén India és Pakisztán között szították a viszályt Kasmírért. A „Daily Times" véleménye szerint Washington arra számit, hogy ilyenmódon aláássa az együttműködési Burma ég India között s Burmát bevonja a SEATO-egyczm énybe, A burmai kormány mind­eddig vonakodott ettől a lépéstől. Ez is egyike azoknak a ravasz módszereknek, amelyekhez a washingtoni militaristák folyamodnak, hogy megvalósítsák ag­resszív ázsiai terveiket. Pdrizg i MTI). A Francia Köztár­sasági Tanács hadügyi és külügyi hízol tságai szerdán kezdték meg a békeeülencs párizei egyezmények mogvitartáaájt. A külügyi bizottság ülésén igen érdekes fejleményekre korült sor, amidőn az elnöklő Plaisant radi­kális-szocialista szenátor beszámollt Mondes-Franco miniszterelnökkel kedden folytatott megbeszéléséről. Közölte a miniszterelnök kívánsá­gájt. hogy a Köztársasági Tanácsa ratifikációs vitat még január vé­gén kezdje meg. Szerinte azonban ennek nincs semmi értlalmo s így a teljes vita megkezdlSsére február 8-a vagy 10-e elölt gondolni sem lehet. A miniszterelnöktől kapott mogorusitiós alapján, bejelentette azt is. hogy Edgár Faurc Jelenlegi pénzügy­miniszter hajlandó elvállalni a külügyminiszteri tárcát, de csak azzal a feltétellel, hogy ha „nem neki kell képviselnie a párizsi I egyezményeket a Köztársasági Tanács ratifikációs vitájában''. így azuílán Edgár Fauro számára „külföldi diplomáciai utazásit" tar­tottak fenn, hogy teljesíteni lehes­sen az általa támasztott foltért olt. Mendes-Frnnoo pedig mngárn vál­lalta, hogy új külügyminisztere tá­vollétében a Köztársasági Tanáes­bun ts a párizsi egyezmények vé­delmére keljen. Végül ft bizottság elnöke bejelentette, hogy Marius Montci'j szocialistapárti szenátor elhárította a meghívást, hogy a bizottságban a párizsi egyezmé­nyek c'.őodói tisztségét vállalja. Hzzpl kaposoiatban a francia la­pok parlamenti tudósítói rámutat­nak airra, hogy a szocialista sze­nátor húzódozása az előadói tiszt­ééig vállalásától nagyon is érthelő. Először is azért, mert a nemzet­gyűlés ratifikációs szavazatta óta szerfelett kiéleződtek az ellentétek a Francia Szocialista Pártban, másrészt pedig a szóbanforgó sze­nátor Drome mogyét képviseli ós több más megyével együtt ebben a megyében is rövidesen sor kerül a szonáhisi képviselet újjáválasztá­sára. így azután abban maradtak, hogy a volt gaulleista Michel Debré szenátor vállalja a párizsi egyezmények előadói tisztségé­nek hálátlan feladatát, kivéve a Saar-egyezmónyt. Debré azonban már be is jelentette, hogy a maga részéről előadói jelentésé­ben bizonyos fenntartásokkal fog élni a ratifikációs törvényjavasla­toknak a nemzetgyűlés által meg­szavazott szövegével szemben és „ilyen vagy amolyan" formában módosításokat: fog javasolni. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy Mendes-Franco miniszterel­nök váltig azon lesz, hogy a Köz­társasági Tanács Debré által jel­zett módosításokat nem kifejezseit­ien indítvány, hanem csak hatá­rozati javaslóit formájában fogadja el, amelyet azulán hozzácsatolná­nak a törvényjavaslatok megfelelő sző vegponií j aihoz. Utóbbi esetben ugyanis szüksé­gessé válna, hogy a nemzetgyű­lés második olvasásban és eh­hez csatlakozó szavazással fog­laljon állást. Az ülés további folyamán a ra­dikális-szocialista Pinton szenátor fcetto meg megjegyzéseit a párizsi egyezmények keretében tartozó Saar-megállapodáshoz. Bírálattal illette a kormányt és fenntartotta magának a jogot, hogy küvotelje Mendes-Francetól: a teljes ratifi­kációs vita során jelentse ki „vég­legeseknek és nuegváLtoztathatatla­noknak" a eaarvidéki egyezmény azon pontjait, amelyeket Adenauer kancellár most ismét vitássá kí­ván tenni. Végül is a bizottság 22 szava­zattal kettő ellenében — utóbbiak a kommunista szená­torok — hajlandó volt a ratifikálást ja­vasló előadói jelentést elfogadni. Az ülést berekesztése előtt a kül­ügyi bizoílíság úgy határozott, hogy január 26-1 ülésén fogja meghall­gatni Mendes-France miniszterel­nököt a párizsi egyezmények egésze ügyébon. Eizerinlt Michel Debré szenátor csak a bizottság február másodliki ülésén terjesztheti be véglegesen megfogalmazott jelenté­sét. A Szabad Nép ankétja Hódmezővásárhelyen A be'ga kepviselóház ratifikálta a párizsi egyezményeket Az AFP jelenti, hogy a belga kép­viselőház csütörtökön száznyolcvan­egy szavazattal kilenc ellenében és két tartózkodás mellett ratifikálta a párizsi egyezményeket. (MTI) A Szahad Nép szerkesztősége teg­nap, csütörtökön délül án ankétot tartott Hódmezővásárhelyen a Párt­oküátók Háza nagytermében. Meg­jelent Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének titkára, Lövő Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Papp Sándor elvtárs, a megyei ta­nács elnöke, Nngyistók József, a Hazafias Nicpfront megyei bizott­ságának elnöke, a Szabad Nép és a Magyar Nemacit számos munkatár­sa, Forgó László ós Retkes István, a városi pártbizottság titkárai, Be­reczki János, a városi tanács elnö­ke. a hódmezővásárhelyi és a szomszédos városi és járási nép­front-bizottságok több tagja, a tömegszerv özeitek te egyes tanyai olvasókörök vezetői. Az ankétot Matusek Tivadar elv­társ, a Szabad Nép szerkesztőbi­zottságának tagja nyitotta meg. A vita Gyáni Imrénok, a Ha­zafias Népfront vásárhelyi bizott­sága elnökéneik felszólalásával kez­dődött. A felszólalók arról beszél­tek, hogyan teremtheti meg a Nép­front a várog lakossága minden rétegének egységét, hogyan vál­hat a véleménynyilvánításnak, az alkotó kezdeményezéseknek és ja­vaslatoknak fórumává, továbbá ho­gyan működjók együtt a népfront­bizottság a tanáccsal. Az anket elő­segítette a népfronú-mozgalom szá­mos elvi és gyakorlati kérdésének tisztázását. Árubemutató a »Virág« cukrászdában Csütörtökön délben árubemutató kezdődőit a Virág Cukrászdában A cukrászok azokat a süteményo­klejt és kéöizíttnjéiuyekeit mulatták be, amelyeket a felszabadulási verseny során készi tanok. A sütemények kiváló minőségben olcsó áron ke­rülnek a fogyasztókhoz. Havalccz Istvánné, a Hungária Étterem ne­vében üdvözölte a megjelenteket, majd a vállalat dolgozóival együtt bemutlátta a cukrászda készílmi:i­nyoit. Elmondta, hogy az olosó ára­kat és a változatos készítményeik előállítását az telte lehetővé, hegy a készítéshez szükséges tojás, liszt ÖB egyebek ára olcsóbb, mint az elmúlt évek során. Mison Gusztáv, A Szovjetunió népei az idén meg­emlékeznek az első orosz forrada­lom 50. évfordulójáról. Az 1905—1907. évi forradalom — a három orosz forradalom közül az első — Oroszország és az egész vi­lág forradalmi mozgalmának tör­ténetében kiemelkedő esemény volt, amely előkészítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét. Lobogó fáklyaként vi­lágította be a történelem legnagy­szerűbb korszakának, az egész vi­lágot megrázó forradalmi viharok korszakának kezdetét. Az első orosz forradalom újtípu­sú polgári demokratikus forrada­lom volt, az imperializmus korsza­kának első népi forradalma. A ré­gebbi európai forradalmaktól elté­rően, a polgári demokratikus for­radalom vezetője Oroszországban korunk leghaladóbb és legkövetke­zetesebb forradalmi osztálya: a proletariátus volt. A proletariátus szövetségben állt a földesúri föld­birtok megszüntetéséért és a de­mokratikus szabadságjogokért küz­dő forradalmi parasztsággal. Az orosz Imperialista burzsoázia ret­tegett a munkásmozgalomtól és el­lenforradalmi erőt képviselt. így természetesen nem állhatott a cáriz­mus megdöntésére irányuló forra­dalom élére. A forradalom az 1905. január 9-i (a rr.ai időszámítás szerint január ??-i) „véres vasárnappal" kezdő­dött.. A cári kormány tüzet nyitta­tott a Téli Palota elé békésen vo­r 15 ptlcrvári munkásokra. Orosz­< : :zág munkássága hatalmas srivájkmozgalommal válaszolt. Csu­Az 1905—1907-es oroszországi forradalom 50. évfordulójára pán januárban több mint 440.000 munkás sztrájkolt, vagyis több, mint a megelőző évtized folyamán együttvéve. A proletariátus a cárizmus ellen, a demokráciáért vívott önfeláldozó harcával méltónak bizonyult a for­radalom vezérének szerepére. Rop­pant arányú sztrájkmozgalom bon­takozott ki. 1905-ben a sztrájkolok száma megközelítette a hárommil­liót. A forradalmi néptömegek általá­nosan elismert vezetője az oroszor­szági munkásosztály harcos élcsa­pata, a bolsevikok pártja volt. A bolsevikok forradalmi jelszavai — demokratikus köztársaság, a földes­úri földek elkobzása, a nyolcórás munkanap — a dolgozó tömegek harci jelszavai lettek. A bolsevikokat a harcban a III. pártkongresszus határozatai és V. I. Lenin „A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forrada­lomban" című lángeszű művének tételei irányították. Ebben a könyv­ben Lenin a marxizmus történeté­ben először — kidolgozta az im­perializmus korszakában lejátszódó polgári demokratikus forradalom sajátosságainak, mozgatóerőinek és távlatainak kérdéseit. Az orosz proletariátus a bolsevik párt vezetésével kemény harcot ví­vott a cárizmus ellen. Megnyilvá­nultak nagyszerű forradalmi képes­ségei: hősiessége, kitartása, határ­talan odaadása a forradalom ügye iránt. Az 1905-ös politikai sztrájk, amelyet a moszkvai vasutasok in­dítottak, s amely az egész ország­ra kiterjedt, nyilvánvalóan megmu­tatta a forradalmi proletariátus ha­talmas erejét. Az októberi politikai sztrájk tü­zében jöttek létre a munkásküldöt­tek szovjetjei. Az orosz proletariá­tus forradalmi kezdeményezése te­remtette meg a szovjeteket, ame­lyek először a sztrájkmozgalom irá­nyító szervei voltak, majd a fegy­veres felkelés szerveivé váltak, és az új forradalmi államhatalom csí­ráját jelentették. A győzelmes 1917. évi Októberi Forradalom után a proletariátus a szovjetek hatalmá­nak formájában teremtette meg a maga diktatúráját. A forradalom tetőpontja az 1905. decemberi fegyveres felkelés volt. Moszkva volt a felkelés központja. A moszkvai munkások a bolsevi­kok vezetésével több napon át hő­sies harcot vívtak az ellenséges túlerővel szemben. A munkásosztály forradalmi mozgalmának hatására a paraszt­ság körében, sőt a cári hadseregben és hajóhadban is forradalmi meg­mozdulásokra került sor. Az orosz munkásosztály példája harcra buzdította a cári elnyomás alatt sínylődő Lengyelország, Uk­rajna, Kaukázus, Baltikum terület népeit is, A cárizmusnak sikerült ugyan az európai és amerikai imperialisták •segítségével ideiglenesen vérbefoj­tani a forradalmat, de a forradalom ennek ellenére alapjaiban megingat­ta a cárizmust és a földesúri bur­zsoá rendszert. Hatalmas csapást mért az egész vilá'gimperializmusra is. Nyomán sztrájkok és tüntetések hulláma csapott végig Franciaor­szágon, Németországon, az Osztrák­Magyar Monarchián, Csehszlová­kián és más országokon, kiszélesí­tette a nemzeti felszabadító mozgal­mat Ázsia gyarmati és félgyarmati népei körében. Az első orosz forradalommal kez­dődött meg az ázsiai polgári és pol­gári demokratikus forradalmak kor­szaka is. Iránban és Törökország­ban polgári forradalom tört ki 1911-ben a kínai nép megdöntötte a császári klikk uralmát és létrejött a Kínai Köztársaság. • Az orosz munkásosztály, a Szov­jetunió minden dolgozója hatalmas ! tc tinelmi utat tett meg az első orosz forradalom óta eltelt ötven év alatt. Az első orosz forradalom hőseinek vére nem omlott hiába A szovjet nép a kommunista párt vezetésével diadalra vitte a szocia­lizmust és ma sikerrel építi a kom­munizmus fenséges épületét. Erősö­dik és fejlődik a béke, a demokrá­cia és a szocializmus hatalmas tá­bora. Az orosz forradalom példája és eszméi a kapitalista országok dolgozóit lelkesítik és harcra buz­dítják felszabadulásukért. P. Volobujev, a történettudományak kandidátusa az I. kerületi tanács elnöke örönv­mol üdvözölte a Virág Cukrászda dolgozóinak kezdőmén ezésiíi. Az árubemutuíki során a Csemege Bolt vezetői már is több süteményt és cukrász készítményt, mint például őznyelvct, mignonokat, képviselő­fánkot megrendelt és így a Virág Cukrászda kószí'tmiényel a Cseme­ge Boltban is kaphatók. Az árubemutató megnyitásával a süteményeik mínősvigévol és főleg az olosó árral példamutató kezde­mónyezóo'i tetteik a Virág Cukrász­da dolgozói. Belga édesanya kéri, hogy a debieceni szetikl n kán operálják meg kislányát A Magyar Távirati Iroda tudósi" tása alapján belga újságok is kö­zölték, hogy a debreceni szemkli­nikán újszerű műtéttel visszaír­ták az ötéves Csillag Erzsike látá­sát, aki hathónapos kora óta szem­szaruhártyájának elszürkülése mi­att nem látott. A napokban a mű­téttel kapcsolatban két levél is ér­kezett Belgiumból a klinikára. Az egyikben J. Laurent Fromont kér tanácsot szembetegsége gyógyításá­hoz. A másikat egy brüsszeli édes­anya írta, aki tudatja, hogy öt és féléves kislánya ugyancsak szaru­hártyájának elszürkülése miatt nem lát és szeretné, ha Kettesi Aladár professzor vizsgálná és ope­rálná meg. (MTI) 4 Szegedi Vízügyi Igazgatóság közleménye Január 20-án délelőtt 8 óra. Az Igazgatóság szakaszán Csongrád, SaentrrJ között a Ti.'za folyó lassú áradása tovább tart. Csongrádnál 33, Mindszentnél 29, Szegednél 28 cm-t áradt a folyó. A Tisza felső szakaszáról már apadást j:leztek. A Hármas-Körös áradása is meg­lassult, míg a Maros vízállása Ma­kónál előrelőj hatólag ma délután telőzik. Makón az áradás 24 óra alatt 5 üiu-t tett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents