Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-21 / 17. szám
OELMOGYRRŰRSZBG PÉNTEK, 1955. JANUÁR 21. Szkobelcín akadémikus előterjesztette a Szovjetunió javaslatát az első szovjet atom-villanytelep működésének ismertetésével kapcsolatban A* atomerő békéit felhasxnáláeáral foylalltoxó nemzetközi konferencia előkészítésére alakult New York, január 79. (TASZSZ) Az a lom erő békés fölhasználásával foglalkozó nemzetközi konferencia előkészítésére alakult tanácskozó bizottság január 18-án folytatta munkáját. Mint ismeretessé vált, a tanácskozó bizottság tagjai első ükeiikön megegyeztek abban, hogy a nemzetközi konferencia Genfben üljön össze. Szkobelcín akadémikus, a Szovjetunió képviselője az általános vitában felszólalva kijelentette, hogy amikor* hozzálátnak a bizottság előtt álló feladatok megoldásához nem szabad elfelejteni, hogy az atomerö békés felhasználása terén megvalósítandó átfogó nemzetközi együttműködést nagyban akadályozza, hogy nincs olyan egyezmény, amely megtiltaná az atomfegyver alkalmazását. A szovjet képviselő többek között rámutatott arra, hogy amikor a tervezett konferencián megvia?gálják majd a különleges energetikai reaktorok kérdését, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ilyen reaktorok létrehozása problémájának megoldása útján elérhető ENSZ-bixottság ülései minden technikai eredmény katonai jelentőségű, mivel a nem aktív atomanyag átalakítása nukleáris üzemanyaggá, olyan robbanóanyag egyidejű felhalmozását jelenti, amelyet fel lehet használni háborús célokra, ez pedig szükségképpen további atomfegyverkezési hajszához és az atomháború veszélyének fokozódásához vezet. Az Egyesült Államok kipviselője javaslatot tett a konferencia programjára vonatkozóan és ezzel kapcsolatban általános jollcgü nyilatkozatolt olvasott fel. Amerikai és más külföldi tudósítók, akik ismerik a tanácskozó bizottság munkamenetét, az amerikai képviselő felszólalásának azt a részét emelik ki. ahol kijelentette, hogy a tervezett konferencián ne tárgyaljanak olyan kérdésekről, amelyek túllépik az atomerö békés célokra való felhasználásának technikai vonatkozásait. Külföldi tudósítók szerint az amerikai képviselő e kijelentését úgy kell tekinteni, mint az Egyesült Államok félreismerhetetlen kísérletét arra, hogy megkerüljön egy olyan fontos kérdést, mint ai atomerö békés célokra való tényleg átfogó felhasználásának és az atomfegyverkezési hajsza folytatásának összeegyeztethetellensége. Kibedro, Brazília képviselője és Baba, India képviselőjo felszólalásukban hangsúlyozták: remélik, hogy a nemzetközi konferencia bizonyos segítséget nyújt az iparilag elmaradott országoknak az atomerö iparosítási célokra való felhasználásában. ENSZ-körökből szerzett értesülés szerint a január 18-1 délelőtti és esti ülésen tanácskozó bizottság a konferencia programjával foglalkozott. A bizottság minden tagja ismertette kívánságait e kérdés kapcsán. Szkobeloin, a Szovjetunió képviselője egyebeik között javasolta, tűzzenek a konferencia napirendjére egy külön pontot azzal kapcsolatban, hogy a szovjet kormány kcez besnámolóit terjeszteni az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi konferencia elé a Szovjetunióban működő első ipari atomvillanytelepről és annak munkájáról. A párizsi egyezmények ratifikációs törvényjavaslatai a köztársasági tanács bizottságai előtt Külpolitikai krónika „Made in USA' Északnyugat-Burma hegyeit és Asszam indiai állam legkeletibb zugát ősi idők óta a harcias naga törzs lakja, ötszázezer naga Indiában, 200.000 Burmában él. Két éve mezőgazdasági „szakértőknek" és „egészségügyieknek" álcázott gyanús egyének érkeztek Burmából Indiának a yuiga törzs lakta vidékére, kihasználva azt a körülményt, hogy az indiai—burma határt nem őrzik. A gyanús „szakértők" nem annyira a rizstermelés és a közegészségügy kérdéseivel foglalkoztak, mint inkább politikai agiiációval. Azt hangoztatták, hogy a naga törzsnek „függetlenséget" kell adni. Rá akarták beszélni a nagákal, hogy bojkottálják az indiai parlamenti választásokat. Hasonló agitációt folytattak burmai területen is. Nemrég a naga törzs egyik vezetője, Hongkin, kikiáltotta magát a „Naga szövetségi köztársaság" fejének kormányt alakított és hadsereget kezdett felállítani. Hogy történhetett, hogy két szuverén állam területén, a két állam ludta nélkül harmadik „állam" jött. létre? A „Daily Times" cimü indiai lap erről azt írja, hogy az Egyesült Államokban kiképzett fizetett ügynökök propagálták a naga-törzs „függetlenséget". Hongkin, a „köztársaság feje" és „minisztereinek" többsége a lap szerint szintén az óceánon túl nyert kiképzést és szoros kapcsolatban áll a Mandalay-i amerikai kémügynökséggel, A „Naga szövetségi köztársaság" vezetői együttműködnek a Burmában tartózkodó kuomintangistákkal és közvetítésükkel amerikai fegyvereket kapnak. Az egész úgynevezett Naga szeparatista mozgalom tulajdonképpen az amerikai imperialisták provokáHója. Az amerikaiak viszályt akarnak szítani India és Burma között, mint annakidején India és Pakisztán között szították a viszályt Kasmírért. A „Daily Times" véleménye szerint Washington arra számit, hogy ilyenmódon aláássa az együttműködési Burma ég India között s Burmát bevonja a SEATO-egyczm énybe, A burmai kormány mindeddig vonakodott ettől a lépéstől. Ez is egyike azoknak a ravasz módszereknek, amelyekhez a washingtoni militaristák folyamodnak, hogy megvalósítsák agresszív ázsiai terveiket. Pdrizg i MTI). A Francia Köztársasági Tanács hadügyi és külügyi hízol tságai szerdán kezdték meg a békeeülencs párizei egyezmények mogvitartáaájt. A külügyi bizottság ülésén igen érdekes fejleményekre korült sor, amidőn az elnöklő Plaisant radikális-szocialista szenátor beszámollt Mondes-Franco miniszterelnökkel kedden folytatott megbeszéléséről. Közölte a miniszterelnök kívánságájt. hogy a Köztársasági Tanácsa ratifikációs vitat még január végén kezdje meg. Szerinte azonban ennek nincs semmi értlalmo s így a teljes vita megkezdlSsére február 8-a vagy 10-e elölt gondolni sem lehet. A miniszterelnöktől kapott mogorusitiós alapján, bejelentette azt is. hogy Edgár Faurc Jelenlegi pénzügyminiszter hajlandó elvállalni a külügyminiszteri tárcát, de csak azzal a feltétellel, hogy ha „nem neki kell képviselnie a párizsi I egyezményeket a Köztársasági Tanács ratifikációs vitájában''. így azuílán Edgár Fauro számára „külföldi diplomáciai utazásit" tartottak fenn, hogy teljesíteni lehessen az általa támasztott foltért olt. Mendes-Frnnoo pedig mngárn vállalta, hogy új külügyminisztere távollétében a Köztársasági Tanáesbun ts a párizsi egyezmények védelmére keljen. Végül ft bizottság elnöke bejelentette, hogy Marius Montci'j szocialistapárti szenátor elhárította a meghívást, hogy a bizottságban a párizsi egyezmények c'.őodói tisztségét vállalja. Hzzpl kaposoiatban a francia lapok parlamenti tudósítói rámutatnak airra, hogy a szocialista szenátor húzódozása az előadói tisztééig vállalásától nagyon is érthelő. Először is azért, mert a nemzetgyűlés ratifikációs szavazatta óta szerfelett kiéleződtek az ellentétek a Francia Szocialista Pártban, másrészt pedig a szóbanforgó szenátor Drome mogyét képviseli ós több más megyével együtt ebben a megyében is rövidesen sor kerül a szonáhisi képviselet újjáválasztására. így azután abban maradtak, hogy a volt gaulleista Michel Debré szenátor vállalja a párizsi egyezmények előadói tisztségének hálátlan feladatát, kivéve a Saar-egyezmónyt. Debré azonban már be is jelentette, hogy a maga részéről előadói jelentésében bizonyos fenntartásokkal fog élni a ratifikációs törvényjavaslatoknak a nemzetgyűlés által megszavazott szövegével szemben és „ilyen vagy amolyan" formában módosításokat: fog javasolni. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy Mendes-Franco miniszterelnök váltig azon lesz, hogy a Köztársasági Tanács Debré által jelzett módosításokat nem kifejezseitien indítvány, hanem csak határozati javaslóit formájában fogadja el, amelyet azulán hozzácsatolnának a törvényjavaslatok megfelelő sző vegponií j aihoz. Utóbbi esetben ugyanis szükségessé válna, hogy a nemzetgyűlés második olvasásban és ehhez csatlakozó szavazással foglaljon állást. Az ülés további folyamán a radikális-szocialista Pinton szenátor fcetto meg megjegyzéseit a párizsi egyezmények keretében tartozó Saar-megállapodáshoz. Bírálattal illette a kormányt és fenntartotta magának a jogot, hogy küvotelje Mendes-Francetól: a teljes ratifikációs vita során jelentse ki „véglegeseknek és nuegváLtoztathatatlanoknak" a eaarvidéki egyezmény azon pontjait, amelyeket Adenauer kancellár most ismét vitássá kíván tenni. Végül is a bizottság 22 szavazattal kettő ellenében — utóbbiak a kommunista szenátorok — hajlandó volt a ratifikálást javasló előadói jelentést elfogadni. Az ülést berekesztése előtt a külügyi bizoílíság úgy határozott, hogy január 26-1 ülésén fogja meghallgatni Mendes-France miniszterelnököt a párizsi egyezmények egésze ügyébon. Eizerinlt Michel Debré szenátor csak a bizottság február másodliki ülésén terjesztheti be véglegesen megfogalmazott jelentését. A Szabad Nép ankétja Hódmezővásárhelyen A be'ga kepviselóház ratifikálta a párizsi egyezményeket Az AFP jelenti, hogy a belga képviselőház csütörtökön száznyolcvanegy szavazattal kilenc ellenében és két tartózkodás mellett ratifikálta a párizsi egyezményeket. (MTI) A Szahad Nép szerkesztősége tegnap, csütörtökön délül án ankétot tartott Hódmezővásárhelyen a Pártoküátók Háza nagytermében. Megjelent Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének titkára, Lövő Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Nngyistók József, a Hazafias Nicpfront megyei bizottságának elnöke, a Szabad Nép és a Magyar Nemacit számos munkatársa, Forgó László ós Retkes István, a városi pártbizottság titkárai, Bereczki János, a városi tanács elnöke. a hódmezővásárhelyi és a szomszédos városi és járási népfront-bizottságok több tagja, a tömegszerv özeitek te egyes tanyai olvasókörök vezetői. Az ankétot Matusek Tivadar elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagja nyitotta meg. A vita Gyáni Imrénok, a Hazafias Népfront vásárhelyi bizottsága elnökéneik felszólalásával kezdődött. A felszólalók arról beszéltek, hogyan teremtheti meg a Népfront a várog lakossága minden rétegének egységét, hogyan válhat a véleménynyilvánításnak, az alkotó kezdeményezéseknek és javaslatoknak fórumává, továbbá hogyan működjók együtt a népfrontbizottság a tanáccsal. Az anket elősegítette a népfronú-mozgalom számos elvi és gyakorlati kérdésének tisztázását. Árubemutató a »Virág« cukrászdában Csütörtökön délben árubemutató kezdődőit a Virág Cukrászdában A cukrászok azokat a süteményoklejt és kéöizíttnjéiuyekeit mulatták be, amelyeket a felszabadulási verseny során készi tanok. A sütemények kiváló minőségben olcsó áron kerülnek a fogyasztókhoz. Havalccz Istvánné, a Hungária Étterem nevében üdvözölte a megjelenteket, majd a vállalat dolgozóival együtt bemutlátta a cukrászda készílmi:inyoit. Elmondta, hogy az olosó árakat és a változatos készítményeik előállítását az telte lehetővé, hegy a készítéshez szükséges tojás, liszt ÖB egyebek ára olcsóbb, mint az elmúlt évek során. Mison Gusztáv, A Szovjetunió népei az idén megemlékeznek az első orosz forradalom 50. évfordulójáról. Az 1905—1907. évi forradalom — a három orosz forradalom közül az első — Oroszország és az egész világ forradalmi mozgalmának történetében kiemelkedő esemény volt, amely előkészítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét. Lobogó fáklyaként világította be a történelem legnagyszerűbb korszakának, az egész világot megrázó forradalmi viharok korszakának kezdetét. Az első orosz forradalom újtípusú polgári demokratikus forradalom volt, az imperializmus korszakának első népi forradalma. A régebbi európai forradalmaktól eltérően, a polgári demokratikus forradalom vezetője Oroszországban korunk leghaladóbb és legkövetkezetesebb forradalmi osztálya: a proletariátus volt. A proletariátus szövetségben állt a földesúri földbirtok megszüntetéséért és a demokratikus szabadságjogokért küzdő forradalmi parasztsággal. Az orosz Imperialista burzsoázia rettegett a munkásmozgalomtól és ellenforradalmi erőt képviselt. így természetesen nem állhatott a cárizmus megdöntésére irányuló forradalom élére. A forradalom az 1905. január 9-i (a rr.ai időszámítás szerint január ??-i) „véres vasárnappal" kezdődött.. A cári kormány tüzet nyittatott a Téli Palota elé békésen vor 15 ptlcrvári munkásokra. Orosz< : :zág munkássága hatalmas srivájkmozgalommal válaszolt. CsuAz 1905—1907-es oroszországi forradalom 50. évfordulójára pán januárban több mint 440.000 munkás sztrájkolt, vagyis több, mint a megelőző évtized folyamán együttvéve. A proletariátus a cárizmus ellen, a demokráciáért vívott önfeláldozó harcával méltónak bizonyult a forradalom vezérének szerepére. Roppant arányú sztrájkmozgalom bontakozott ki. 1905-ben a sztrájkolok száma megközelítette a hárommilliót. A forradalmi néptömegek általánosan elismert vezetője az oroszországi munkásosztály harcos élcsapata, a bolsevikok pártja volt. A bolsevikok forradalmi jelszavai — demokratikus köztársaság, a földesúri földek elkobzása, a nyolcórás munkanap — a dolgozó tömegek harci jelszavai lettek. A bolsevikokat a harcban a III. pártkongresszus határozatai és V. I. Lenin „A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban" című lángeszű művének tételei irányították. Ebben a könyvben Lenin a marxizmus történetében először — kidolgozta az imperializmus korszakában lejátszódó polgári demokratikus forradalom sajátosságainak, mozgatóerőinek és távlatainak kérdéseit. Az orosz proletariátus a bolsevik párt vezetésével kemény harcot vívott a cárizmus ellen. Megnyilvánultak nagyszerű forradalmi képességei: hősiessége, kitartása, határtalan odaadása a forradalom ügye iránt. Az 1905-ös politikai sztrájk, amelyet a moszkvai vasutasok indítottak, s amely az egész országra kiterjedt, nyilvánvalóan megmutatta a forradalmi proletariátus hatalmas erejét. Az októberi politikai sztrájk tüzében jöttek létre a munkásküldöttek szovjetjei. Az orosz proletariátus forradalmi kezdeményezése teremtette meg a szovjeteket, amelyek először a sztrájkmozgalom irányító szervei voltak, majd a fegyveres felkelés szerveivé váltak, és az új forradalmi államhatalom csíráját jelentették. A győzelmes 1917. évi Októberi Forradalom után a proletariátus a szovjetek hatalmának formájában teremtette meg a maga diktatúráját. A forradalom tetőpontja az 1905. decemberi fegyveres felkelés volt. Moszkva volt a felkelés központja. A moszkvai munkások a bolsevikok vezetésével több napon át hősies harcot vívtak az ellenséges túlerővel szemben. A munkásosztály forradalmi mozgalmának hatására a parasztság körében, sőt a cári hadseregben és hajóhadban is forradalmi megmozdulásokra került sor. Az orosz munkásosztály példája harcra buzdította a cári elnyomás alatt sínylődő Lengyelország, Ukrajna, Kaukázus, Baltikum terület népeit is, A cárizmusnak sikerült ugyan az európai és amerikai imperialisták •segítségével ideiglenesen vérbefojtani a forradalmat, de a forradalom ennek ellenére alapjaiban megingatta a cárizmust és a földesúri burzsoá rendszert. Hatalmas csapást mért az egész vilá'gimperializmusra is. Nyomán sztrájkok és tüntetések hulláma csapott végig Franciaországon, Németországon, az OsztrákMagyar Monarchián, Csehszlovákián és más országokon, kiszélesítette a nemzeti felszabadító mozgalmat Ázsia gyarmati és félgyarmati népei körében. Az első orosz forradalommal kezdődött meg az ázsiai polgári és polgári demokratikus forradalmak korszaka is. Iránban és Törökországban polgári forradalom tört ki 1911-ben a kínai nép megdöntötte a császári klikk uralmát és létrejött a Kínai Köztársaság. • Az orosz munkásosztály, a Szovjetunió minden dolgozója hatalmas ! tc tinelmi utat tett meg az első orosz forradalom óta eltelt ötven év alatt. Az első orosz forradalom hőseinek vére nem omlott hiába A szovjet nép a kommunista párt vezetésével diadalra vitte a szocializmust és ma sikerrel építi a kommunizmus fenséges épületét. Erősödik és fejlődik a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas tábora. Az orosz forradalom példája és eszméi a kapitalista országok dolgozóit lelkesítik és harcra buzdítják felszabadulásukért. P. Volobujev, a történettudományak kandidátusa az I. kerületi tanács elnöke örönvmol üdvözölte a Virág Cukrászda dolgozóinak kezdőmén ezésiíi. Az árubemutuíki során a Csemege Bolt vezetői már is több süteményt és cukrász készítményt, mint például őznyelvct, mignonokat, képviselőfánkot megrendelt és így a Virág Cukrászda kószí'tmiényel a Csemege Boltban is kaphatók. Az árubemutató megnyitásával a süteményeik mínősvigévol és főleg az olosó árral példamutató kezdemónyezóo'i tetteik a Virág Cukrászda dolgozói. Belga édesanya kéri, hogy a debieceni szetikl n kán operálják meg kislányát A Magyar Távirati Iroda tudósi" tása alapján belga újságok is közölték, hogy a debreceni szemklinikán újszerű műtéttel visszaírták az ötéves Csillag Erzsike látását, aki hathónapos kora óta szemszaruhártyájának elszürkülése miatt nem látott. A napokban a műtéttel kapcsolatban két levél is érkezett Belgiumból a klinikára. Az egyikben J. Laurent Fromont kér tanácsot szembetegsége gyógyításához. A másikat egy brüsszeli édesanya írta, aki tudatja, hogy öt és féléves kislánya ugyancsak szaruhártyájának elszürkülése miatt nem lát és szeretné, ha Kettesi Aladár professzor vizsgálná és operálná meg. (MTI) 4 Szegedi Vízügyi Igazgatóság közleménye Január 20-án délelőtt 8 óra. Az Igazgatóság szakaszán Csongrád, SaentrrJ között a Ti.'za folyó lassú áradása tovább tart. Csongrádnál 33, Mindszentnél 29, Szegednél 28 cm-t áradt a folyó. A Tisza felső szakaszáról már apadást j:leztek. A Hármas-Körös áradása is meglassult, míg a Maros vízállása Makónál előrelőj hatólag ma délután telőzik. Makón az áradás 24 óra alatt 5 üiu-t tett ki.