Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

DELM1GYURÖRSZI1G SZERDA, 1055 JANUÁR 19. „4 szovjet javaslatok a német kérdés maradandó megoldásához vezetnek" A szovjet kormánynyilatkozat visszhangja a v.lágsajtóban A nyugatnémet kormány hivata- mények ellen. Ez az újabb szovjet los hírszolgálata, az Informations- akció azzal a veszéllyel jár, hogy dienst hétfőn ismertette a szövet- súlyos nehézségeket támaszt a ségi kormány állásfoglalását a Szovjetunió kormányának január 15-1 nyilatkozatéról. A bonni kor­mány a párizsi egyezményeket úgy igyekszik feltüntetni, mint -a béke eszközeit*. Az új Wehrmacht fel­támasztására törekvő Adenauer­kllkk odáig megy, hogy a Szovjet­unió javaslatával kapcsolatban, amely szerint a békeszerződésmeg­kötése után az újraegyesített Né­metország biztonságának biztosítá­sára megszervezheti nemzeti had­erőit, azt állítja: *az újraegyesí­tett Németországnak nincs módjá­ban saját erejéből az ilyen védel­met megteremteni*. Végezetül az tnformationsdienst minden alap nélkül ismételten azt hangoztatja, hogy a Szovjetunió a párizsi egyez­mények ratifikálása után is haj­landó tárgyalni a német kérdésről. Az AFP illetékes francia körök véleményét közli a Szovjetunió kormányának nyilatkozatáról, amely szerint, az új szovjet nyilatkozat *ncm téríti el Mendes-France kormányát arra Irányuló szán­dékától, hogy végrehajtsa a pá­rizsi egyezmények ratifikálását*. Ugyanakkor a fentemlítatt körök a közvélemény félrevezetésére most is ahhoz a fogáshoz folyamodnak, hegy a kormány a ratifikálás után -folytatja erőfeszítéseit a Kelet és Nyugat közötti enyhülésnek diplo­máciai előkészítés után történő ke­resésére*. Az AFP szerint az angol fővá­rosban a szovjet kormánynyilatko­zat különböző fogadtatásra talált. A hivatalos források azzal az ürüggyel zárkóznak el a kom­mentálás elöl, hogy a kormány­nyilatkozat *nem diplomáciai közlemény*. Másfelől — ugyancsak az AFP szerint — *egyes londoni körökben a szovjet nyilatkozatot a legna­gyobb horderejű diplomáciai offen­zívának tekintik a párizsi egyez­Megnyllt az afomerfi békés felhasználásával foglalkozó nemzetkiizi konferencia előkészítésére alakult tanácskozó bizottság ülése New York (TASZSZ) Január 17-én az Egyesült Nemzetek szék­házában megkezdte munkáját az atomerő békés felhasználásával fog­lalkozó nemzetközi értekezlet elő­készítésére alakult tanácskozó bi­zottság. A tanácskozó bizottságot az ENSZ 9. közgyűlésének az atomerő békés célokra való felhasználására irányuló nem­zetközi együttműködéssel kap­csolatos határozata értelmében alakították meg. A tanácskozó bizottság munkájá­ban a Szovjetunió, Anglia, az Egyesült Államok, India, Kanada, Franciaország és Brazília képvise­lői vesznek részt. A Szovjetuniót a I bizottságban Sz. V, Szkovelcin akadémikus képviseli, , , nyugati szövetség kebelén belül és különösen érzékeny kihatásokkal Járhat a német közvéleményre*. A hétfő reggeli londoni lapok hírmagyarázói kommentárokat fűz­nek a Szovjetunió kormányának nyilatkozatához. A The Times és a Daily Teleg­raph vezércikke elismeri, hogy a szovjet nyilatkozat életbevágóan fontos engedményt ajánl: az össz­német választások nemzetközi el­lenőrzését. A The Times vezércik­ke hangoztatja, hogy a választá­sokra vonatkozó ellenőrzésbe való beleegyezéssel a szovjet kormány­nyilatkozat közelebb kerül a nyu­gati állásponthoz. A Manchester Guardian vezér­cikke is beismeri, hogy *a Moszk­va—Bonn közötti diplomáciai össze­köttetés felvételének ígérete na­gyon csábító hatást gyakorolhat a legkülönbözőbb pártállású nyugati németekre, akik sóvár pillantásokat vetnek a vasfüggöny felett incselkedő gazdag és csábító gyümölcsre, mint amilyen például a keres­kedelmi nyereség és a diplomá­ciai tekintély*. — A Nyugat ismét azt mondja majd — írja a Daily Worker ve­zércikkében —, hogy a Szovjetunió javaslata nem őszinte és célja a párizsi szerződések ratifikálásának, azaz a nyugatnémet militarizmus felélesztésének elhalasztása. De mit árthatna bárkinek, ki­véve az engesztelhetetlen nyu­gatnémet militaristákat és ame­rikai pártfogóikat, ha elhalasz­tanák a német militarizmus feltámasztását, amíg a szovjet javaslatokat négyhatalmi érte­kezleten komolyan megvizsgál­ják? Ha a szovjet javaslatot egy ér­tekezleten alaposan megvizsgálnák, akkor ez nem jelentene semmiféle kockázatot. Ellenben sokat lehetne nyerni, ha ezek a javaslatok kellő módosítások után a német kérdés maradandó megoldásához vezetné­nek. — A Szovjetunió javasolta kon­ferencia helyett a másik út csak az európai háborús veszedelem bor­zalmas súlyosbodásához vezetne. Ezt a zord kilátást az angol nép­nek vissza kell utasítania. Trágyázás nélkül nincs és nem is lehet jó termés Beszélgetés Szögi József és Vass János egyénileg dolgozó 1 parasztokkal i Folyik a betolakodók felgöngyölítése Costaricában Figueres, costarioai elnök, minién látogatást tett a kormánycsapatok­nál, a fővárosba visszatérve kije­leníettio, hogy a háború kimenetelét illetően bizalommal néz a jövőbe. A londoni rádió jelentése sze­rint, a Coetarieai Köztársaság -wa­shingtoni nagykövetsége közzétett egy nyilatkozatot, amelyet az or­slzág fővárosából, San Jóséból ka­pott. A nyilatkozat szerint a kormánycsapatok leküzdték a behatoló erők támadását és most az ellenséges alakulatok felgöngyölítése folyik. A Daily Herald a oostariai ese­ményekké! kapcsolatban néhány adatot közöl Somoza nicaraguai el­nökről, aki, mint a lap megállapít­ja, „az invázió mögött van". Somoza — írja Eric Sttenton, a lap tudósí­tója, ­a harmincas évek elején vált Nicaragua diktátorává, amikor „hasznos" kapcsolatba lépett az amerikai United Fruit Com­panyval — Közép-Amerika leghatalmasabb kereskedelmi érdekeltésével. Azóta Somoza a világ e részének egyik loggaadagabb embere letlt, több mint ötven ranohója (állat­gazdasága) és 40 kávéül'tetvénye van. Minisztertanácsi határozat az egvetetni és féiskoiai hailgalék ösztöndíjrendszeréről forintnál nem nagyobb (két eltar­tott családtagot számítva) anyagi helyzetükhöz igazodó szociális tá­mogatást kapnak, függetlenül at­tól, hogy ösztöndíj Dan részesülnek-e vagy sem. A szociális támogatás összege ha­vi 50 forinttól 320 forintig (szak­érettségizetteknél 330 forintig) ter­jedhet, Nem kaphat szociális támoga­tást az a hallgató, aki két vagy több tárgyból bukott és ennek következtében ismétli a tanul­mányi évet, továbbá az, aki az utóvizsga időszakában nem vizsgázott le. Azok a hallgatók, akik demonstrá­torként működnek, havi 100 forint külön ösztöndíjban részesülnek.. A hallgatók ezenfelül rendkívüli se­gélyben is részesíthetők. A határozat szabályozza a Szov­A Magyar Közlöny január 18-i, 6. száma közli a minisztertanács határozatát az egyetemi és főisko­lai hallgatók ösztöndíjrendszeréről. A határozat kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság az egyetemi és főiskolai hallgató­kat — amennyiben tanulmányi előmenetelük és anyagi helyze­tük indokolttá teszi — rendsze­res havi juttatásban részesíti. E juttatás öszitöndíjból és szociális támogatásból áll. A kitűnő, a jeles és a jó (szakérettségizettek közül ezenkívül a közepes) tanulmányi előmenetelő hallgatók, amennyiben szüleiknek, illetve a házastársuk­nak havi jövedelme nem nagyobb kétezernyolcszáz forintnál (legfel­jebb két eltartott családtag esetén) ösztöndíjban részesülnek, melynek összege havi 90 forinttól 230 fo­rintig terjedhet. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók, amennyiben szüleik (házastár- I jetunióban tanuló magyar egyetemi suk) együttes jövedelme havi 1.600lés főiskolai hallgatók ösztöndíjátls. Künn zimankós idő van. Cse­resznye-nagyságú hópelyhek hull­nak, csapja őket a szél, s közben sűrű csepekkel az eső is esik. örül ilyenkor a gazda. Ugy gondolja: es­sen csak. Minél több télen a hó, meg az eső, annál jobb lesz a ter­més. Nagyobb haszonra számíthat, de azért tudja azt is, hogy a sok csapadék nem minden. Erről beszélgetünk Szögi József és Vass János egyénileg dolgozó gazdákkal. Szögi József Daru-utcai dolgozó parasztot sokan ismerik Alsóváro­son. Nincs mintagazda jelvénye, er­ről szóló oklevele sem, de azért a legtöbben mégis annak tartják, mert az ő földje termése, munká­ja és a házatája minta lehet minden parasztember számára. Él­hal a földjéért. Ismeri is a talaj csínját-bínját, tanulmányozta már annak minden fortélyát. Évekre visszamenőleg fejből tudja, mikor, miből, milyen termése volt s mi­lyenre számít ez évben és a követ­kezőkben. 64 és 47 mázsás paprika holdan­kinti átlagról, 12 mázsa búzáról, a kukorica- meg a burgonyatermelés titkairól magyaráz Szögi gazda. Beszélgetés közben többször is visszatér egy dologra, újra, meg újra megállapítja: Való igaz, a földnek a trágya a lelke. Enélkül nincs, nem is lehet jó termés. Ép­pen ezért én minden esztendőben trágyázom a földjeimet. Ha éppen valamennyi hiányzik, veszek, cse­rélek 6zalmáért, de trágyának len­ni kell, akármibe kerül is. 1953-ban tagosítás miatt kicserél­ték a földjeimet — mondja Szögi gazda. — Az új földek se voltak rosszak, csak az előző gazdáik vol­tak hozzájuk mostohák, mert bi­zony az én csereföldjeimet nagyon kizsarolva vettem át. Elhatároz­tam, hamar rendbehozom én azért ezeket. Akkor egy jó ideig szinte éjjel nappal hordtam rájuk a trá­gyát. Az ismerősök közül többen kinevettek, gúnyolódtak, csipkelőd­tek, ugyan minek az a sok trágya. Beleölöm csak a sok munkát, s le­het, hogy aztán újra eltagosítják. Nem baj — mondtam '—, de ez a föld akkor is az országban marad, a ]ó földre pedig sziikség van itt, akárkié legyen is az. Pontosan emlékszem, hetven fuvar trágyát hordtam akkor ki. A következő év­ben már én nevettem az ismerősö­ket. A megtrágyázott, jól megmun­kált talaj egy holdról 47 mázsa paprikát adott. A paprika után bú­zát vetettem. Most már nem is trá­gyáztam, de a feljavított földön mégis 12 mázsás búza átlagtermé­sem lett. Az elmúlt évben ugyan­csak megadta a magáét. Nem egé­szen két holdról száz mázsa fűszer­paprikát adtam át a beváltónak. Esett érte pénz szépen, a trágyá­zásnak, meg a sok munkának meg­térült az ára. Szögi József olyan gazdaember, aki sosem elégszik meg még a leg­szebb eredményekkel sem. Megem­líti, hogy 1951-ben, amikor külö­nösen kedvező esztendő volt, pap­rikából 64 mázsás termése volt. Ilyeneket akar ezután is, de szá­mít ő a rossz időjárásra is. Tudja, hogy a trágyázás mellett érteni kell a föld víztartalmának a meg­őrzéséihez is. 1952-ben, amikor az aszály a legtöbb paprikatermést elpusztította, neki akkor is 12 má­zsa termett. Igy mondja: — Ami­kor mások három zsák paprikát ss-edtek, étn szedtem nyolcat. Beszélgetés közben szóba kerül egy-két panasz is. Szögi József, meg Vass János is a Szervestrágya Értékesítő Vállalatot hibáztatja egy-két dologban. Amellett, hogy elszállítják Sze­gedről a szervestrágya készleteket, még azt a trágyát is elviszik, amelyre a gazdáknak okvetlen szükségük lenne. A szegedi terme­lők jogos kéréso, hogy a saját udvarukban össze­gyűlt szervestrágyát maguk hasz­nálhassák fel. A Szervestrágya Ér­tékesítő Vállalat évente általában egyszer szokott szállítani tőlük, azelőtt pedig ők évente többször is kihordták a trágyát. Egészségi szempontot tekintve sem káros te­hát, ha a termelők visszakapják a szervestrágya felett való rendelke­zési jogot. A rövidnek indult beszélgetés igen hosszúra nyúlt. Szögi bácsi és Vass János is mégegyszer — befe­jezésül — újra leszögezik: — Adjunk minél több trágyát a földnek. Kutassuk fel — van rá időnk — a városban minden trá­gyakészletet, s hordjuk ki azokat, mert szükségünk van minél na­gyobb terméseredményekre s a jó földre. Bizonyára valamennyi egyéni gazda s termelőszövetkezet megfo­gadja ennek a két jól dolgozó pa­rasztnak a tanácsát. A Vegyesipari Javító Vállalat dolgozóinak készülődése a nagy évfordulóra A Szegedi Vegyesipari Javító Vállalat dolgozói termelési értekez­letükön beszélték meg, miképpen köszönthetik a legméltóbban ha­zánk felszabadulásának születés­napját. Csatlakoztak az R. M. Művek fel­hívásához, s a többi között vállal­ták, hogy első negyedévi tervüket 5 nappal a határidő előtt teljesítik, Megígérték, tovább javítják a mun­ka minőségét, az anyaggal való ta­karékoskodást. A romépületek át­alakításánál úgy szervezik meg a munkát, hogy a baleseti lehetősége­ket megszüntetik, Az árvízvédelmi kormánybiztos közleménye: Kárpát-Ukrajnában hétfőn — fagypont körüli hőmérsékleten át­lagosan 15 mm csapadék hullott. Ennek következtében újabb árhul­lám indult el és a Felső-Tisza ma­iryur szakaszán 'Mez a becsnél a fo­lyó vízszintje hétfő délutántól is­mét emelkedik. A vízállás a köz­ségnél kedden délben 444 cm volt. Az áradás üteme kedden dél­előtti órákban már meglassu­dott, így az árhullám tetözése előreláthatólag a január li-i vizszintmagasság körül lesz. A Tisza mellékfolyói közül a Sza­mos lassan árad, a Tur npad, a Kraszna vízállása alig változik. A fk'jes-Körös romániai vízgyűjtő to­rülotén hétfőn esőzések voltak, iv érti n folyó ismét árad. A Feke­ta-Xörös vízállása Anitnál szintén cmolkcdett. A Fehér-Körös lassú apadásban van, A Duna magyar szakaszán az áradás ütemo igen lassú. A gyorsan változó időjárás bár­mikor újabb árhullámokat in­díthat meg a hazánk határain kívül eső vizgyljtő területekről. Az árvízvédelmi szervek ezért a 1 gkisebb vizszintomelkedésckot is figyelőmmel -tur-íok. J oso Figueres. Costarica elnöke Január 11-én bejelentette, hogy fegyveres támadás érte az országot. Az ország hátárán áttett agresszióé csapátok meglehetősen mélyen behatoltak Costarioa terü­letére. Figueres hangoztatta, hogy a betöréls „évek óta előkészített ag­resszió" kezdete. Önkénteseket hí­vott fegyverbe a főváros védelmére. A costaricai kormánycsapatok felvették a harcot a betolakodókkal. A vezérkari főnök közleménye sze­rint oz intervenciós erőket Picadó volt elnök és elődje, Caldcror Gu­ardia vezetik. A Figueras-kormány még a be­törés előtt, január 10-6n az Ameri­kai Országok Szervezetéhez for­dult azzal, hogy a szomszédos Ni­caragua felől „komoly" veszély fe­nyegeti Costaricát. A tanács ülé­séin Nicaragua b/pvisolőjo kijelen­tette, hogy csak a következő, ja­nuár 12-i ülésen hajlandó választ aidni Costlarieának. Másnap, január .llr-ón Nicaraguából támadás érte Costaricát. Jellemző, hogy washingtoni hi­vatalos személyiségek sl-cttok kóp­mutátóan kinyilatkoztatni az Egye­sült Államok „semlegességét" eb­ben a konfliktusban. A Cosharicált ért támazlás fa a múlt évi guatemalai intervenció között szembetűnő a hasonlatosság. Guatemalában i», akárcsak most Costnrleábnn, amerikai fogyverek­kel ellátott zsoldos bandák hajtó Agresszió Costarica ellen gua diktátora, az amerikaiak ke­nyerén élő zsarnok Somoza, ez­úttal is az intervenció egyik szer­vezője, mint) Guatemala esetében volt. Figueres, Costarica elnöke Ar­bemz guatemalai elnökhöz hason­lóan szintén jóelőre figyelmezte­téssel élt, hogy országa ellen tá­madás készül. Az Amerikai Orszá­gok Szervezet® azonban, amelyet Washington irányít, nem tolt hat­hatós intézkedéseket, A z amerikai sajtó mindenképpen Costarica „belügyének", Fi­gueres costaricai elnök és Somoza nicaraguai diktátor személyes vi­szályénak próbálja beállítani a costarioai intervenciót. Ml az igazság! Mint tudjuk, Costarioa, ez a kö­rülbelül egymilliós lakosságú kis, középamerikai állam, ugyanúgy, mint Guatemala, a „United Fruit Company" északamerikai gyü­mölosmonopólium és más amerikai társnságok kizsákmányolásának tfárgya. A „United Fruit Company" tulajdonában van Costarica meg­művelt f pld tor illetőnek löbb mint egyharmada, az összes vasút és dokk. Az utóbbi időben a megerősödött nomzoli fölszabadító mozgalom ve­szélyeztetni kezdte e hatalmas mc­| nopólium egyeduralmát. Ezeknek I az erőknek nyomására az 1953. évi iák .YÚgxo az jntorytetaciót, lupára- l választások után hatalomra került Jose Figueres elnök megígérte, hogy államosítani fogja a „United Fruit Company" birtokait és az „Elecitrio Bond and Sharte" amerikai társa­ság fiókvállalatait, emelni fogja a béreket stb. A néptömegek köve­telték az ígéretek beváltását, Jose Figueres. jólleheti általában reak­ciós, amorikabarát politikát foly­tatbit, kénytelen volt számolni ezekkel a követelésekko'.. A töme­gek nyomására a múlt évben meg­próbált bizonyos engedményeket ki­csikarni a „United Fruit Compnny"­tól, többek között azt akarta, hogy a társaság egyezzen bele 15 száza­lékos jövedelmi adójának felemelé­sébe (50 százalékra). A társaság perszo elutasította ozt a követelést. p1 igueres ezenkívül olyan „14­zadó" cselekedetet is megen­gedett magának, hogy például el­utasította Costarica részvételét a caracasi pánamerikai értekezleten. 1953-ban megengedte u „United Fruit Company" tízezer banánmun­kásának sztrájkját. Costarica elnöke végezetül odáig merészkedett, hogy ellenezte az Egyesült Államok latin-amerikai tőkebefektetéseit és arra tz állás­pontra helyezkedett, hogy a latin­amerikai országok „saját megtaka­rításaikból" fejlesszük gazdaságu­kat. „Husz évvel ezelőtt az Egye­sült Államok visszahívta Laiin­. Amerikából tengerész gyalogságát — írta Figuores. a „New Leader" című amerikai lapban... Most viszont másfajta „gazdasága-meg­szállás alatt vagyunk, amely ugyan nem korlátozza olyan közvetlenül a megszállt ország szuverenitását, mint a katonai megszállás, de an­nál hathatósabban és zsarnokibban". Am, mint a guatemalai esemé­nyek mutatták s mint most Costa­ricában is kitűnik, a katonai el­nyomás korszaka még korántsem múlt el. Az amerikai monopóliu­mok nemcsak dollárral, hanem vér­j rel és vassal is iparkodnak elfoj­tani a latinamerikai országok ön­állósodási kísérleteit. A „Uniled Fruit Company" láthatóan Somo­zához, vagy Armashoz hasonló zsarnokét akar Figuereg helyére ültetni Costa Ricában, vérbe akar­ja fojtani n costaricai n p s-nbad­ságvágyát és füsg3llonségi törek­vései!. A z a tény azonban, hogy az amerikai imperialisták Latin­Amerikában egyre pyakrr.bbr.il kénytelenek fegyveres erőszakkal fenntartani uralmukat, helyzetük ingatag voltát tanúsítja. A cos'a­rioai támadás, rkároeak a guate­malai intervenció óriási felháboro­dást váltolt ki a la'innmorikai or­szágokban. Ezeknek az erszágo' n; k függetlenaégükórt harco'.ó népei örz;relén rokons'cnvo nek Cortor'ca népének harcával. Az egé z h ladó emberiség megblíyegzi az amerikai rabtartók újabb bűntettét. V. Borovszkij

Next

/
Thumbnails
Contents