Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

ffLÁG PROLETÁRJAI RGYESŰLJKTm i AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ] XI. ÉVFOLYAM, 12. SZAM 1 SZOMBAT, 1955 JANUÁR 15. MAI SZAMUNKBÓL: TAPASZTALATOK AZ ALKOTMÁNY TSZ VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉSÉRŐL (3. oldal) A SZOVJET KORMÁNY JEGYZÉKE A NYUGAT­EURÓPAI UNIÓBAN RÉSZTVEVŐ ALLAMOKHOZ (2. oldal) AZ OROSZ VÍGJÁTÉK ATYJA. EMLÉKEZÉS GRIBOJEDOVRA (3. oldal) ARA: 50 FILLÉR A talaj és a termés (Cs. J.) Nyugodtan elmondhatjuk: ma már sokkal jobban élünk, mint még az 1953-as júniusi párthatározat vagy az ugyan­ebben az évben megjelent decemberi, a mezőgazdaság fejlesztésé­ről hozott határozat előtt. A sokféle termelési, beadási, adófizetési kedvezmény, jutta­tás nagymértékben növelte a szegedi dolgozó parasztok munka­kedvét is. A mult évben már több terményből lényegesen maga­sabb termésátlagot értünk el, mint az előző években. Eddig elért sikereink azonban korántsem kielégítőek. A jú­niusi út megvalósításának nagy része még előttünk van. Ahhoz, hogy a szegedi gazdák, termelőszövetkezetek még több és na­gyobb jövedelemhez jussanak, az eddigieknél jóval több búzára, kukoricára, paprikára, cukorrépára, gyümölcsre, zöldségfélékre, húsra, zsírra, ruházatunkhoz több gyapjúra, lenre, nyesbőrre és egyebekre van szükség. Fokozódó igényeink napról napra többet követelnek. A növekvő igények kielégítéséhez azonban nem elegendő szövetkezeteink, s az egyéni gazdák megnövekedett termelési kedve, hanem alapvető dolog az is, hogy terméseredményeinket minden rendelkezésünkre álló eszközzel tovább növeljük. Döntő le; adat most, hogy fokozott mértékben javítsuk földjeink talajerő­viszonyait, mert csak így számíthatunk az idén és a jövő eszten­dőkben magasabb terméseredményekre. Tanuljunk meg még job­ban, még észszerűbben gazdálkodni Minden parasztgazda, termelőszövetkezeti tag gyakorlatból tudja: trágyázás nélkül nincs, nem is lehet jó termés. A föld csak ennyit adhat, amennyi erő benne van. A kizsarolt talaj jóformán még az adóját és a ráfordított munka árát sem adja vissza, ter­mése silány. Az ilyen földre csak ráfizethet a termelő. Ilyen gyenge minőségű, kihasznált földek még nagy terüle­tekben vannak a szegedi határban. Saját egyéni érdekeink kíván­ják, hogy ez évben már a jó szegedi határnak egyetlen talpalatnyi darabja se legyen mostoha gyerek. A jelenlegi kedvező időt ki kell használni. Minden trágyát ki a földekre! _ Városunk sokezer parasztudvarában, a különböző iparválla­latok telepein jelenleg is hallatlan nagymennyiségű trágya, érté­kes szemét, hulladék fekszik — évek óta kihasználatlanul. Ezek­nek a trágyakészleteknek hasznosítására eddig sokan nem is gon­doltak. A szeszfőzésből visszamaradó cefre is értékes trágya. Nagymértékiben tudja növelni a föld termőerejét. A talajviszonyok javítására jól fel lehet használni a fűtésből visszamaradt faha­mut is. Ezzel az értékes talajjavító anyaggal eddig leginkább csak a város környékén elterülő kubikgödrök betemetését végezték. Nagy hiba az is, hogy sok szegedi gazda és számos vállalat ahelyett, hogy a trágyát a szegedkörnyéki földek javítására hasz­nálná fel, vidékről jött kupeceknek, üzéreknek adja el. Többen megfigyelték, hogy városunkat naponta rengeteg trágyával meg­rakott autó és kocsi hagyja el, távoli vidékekre szállítják. Tulaj­donosaik mindössze néhány forintért, sok esetben borért adják el, pedig helyben is nagy szükség lenne rá Elvándorol Szegedről a Szervestrágyagyűjtő Vállalat kelezésében lévő hízlaldai sertéstrá­gya. Úgyszintén más vidékeken hasznosítják a fekáltrágyát is. Pedig a városellátó kertgazdaságoknak, gyümölcs- és szőlőtelepek­nek nagy szüksége lenne ezekre a készletekre. Azt sem tudni, hogy a város utcáiról naponta eltakarított nagymennyiségű hasz­nos szemétkészlet hol kerül forgalomba. A vágóhídról kikerült trágyának sem veszi különösképpen hasznát senki. A rókusi állomáson a sertések szállítása után visz­—amaradt trágyát a bajai út melletti gödrök betemetésére hordták ki. 111 ! 1 t*.jí»„|jfcj 4U|x| h ' ! I i ! • I i Ezeknek a hasznos készleieknek a helytelen kezelésével, ész­ozerűtlen felhasználásával sokszáz mázsa búzától, kukoricától, paprikától fosztják meg a várost. Márpedig erre a többlet termésre szükségünk van. |fl \ • • j, ;• I > j i i | | . , j Nagyon fontos dolog, hogy a földdel nem rendelkező trágya­tulajdonosok házuk környékén elfekvő trágyakészleteiket mánéJ előbb ajánlják fel a termelőszövetkezeteknek vagy az egyéni gaz­dáknak. Ajánlatos lenne az is, hogy a Szegedi Szervestrágyagyűjtő Vállalat is csökkentené trágya "exportját*. Készleteit elsősorban Szeged környékén értékesítené. A következő hetekben, hónapokban induljon városunkon be­lül egy lendületes mozgalom az összes trágyakészletek feltárására és azok kiszállítására. Ebben a mozgalomban elsősorban a terme­lőszövetkezeti tagoknak kell élenjárni. Nem lehet olyan termelő­szövetkezet, mint az űjszegedi Haladás, ahol ez évre összesen csak 25 hold föld trágyázását vették tervbe. Ez a terület alig több, mint a kertészetük, tehát egyes földterületeik megtrágyázására ilyen ?lapon csak 5—6 év múlva kerülne sor. Vonatkozik ez a Felszaba­dulás TSZ-re is, ahol ez évre a földterületnek csupán csak a tíz "zúzalékát tervezték be trágyázásra. Rossz, sovány földön gazdál­ksdó TSZ az egyénieknek nem mutathat jó példát. Most van idő rra is, hogy korszerűbb, a követelményeiknek megfelelő trágyatele­peket létesítsünk, ahol a kihordott istállótrágya nem megy tönkre, megtartja a talaj részére szükséges tápértéket. Ugyancsak most kell gondoskodni a műtrágyakészletek beszerzéséről is. Jól felfogott egyéni érdekeinknek megfelelően most még jobban kell értékesítenünk azt az ismert tapasztalatot, hogy több kocsi trágya több szekér termés. A DISZ Központi Vezetősége ja­nuár 13-tán ülést tartott és elhatá­rozta, hogy 1955 május második felé­I i összehívja a Dolgozó Ifjúság I ivetsége II. kongresszusát. A kongresszus napirendje: 1. A DISZ Központi Vezetőségé­\ek beszámolója, A felszabadulási verseny sikeréért 28 szövőgép mellett 18 em&er.. • Molnár Endre művezető partija terven felül 1070 méter anyagot gyártott Az Űjszegedi Kender-Lenszövő­ben hónapról-hónapra nagyszerű eredmények dicsérik Molnár Endre művezető és l-es partija tagjainak munkáját. Sztahánovista szinten termel a 28 szövőgép mellett a 18 ember: a „parti". Közülük pedig tizen két gépet kezelnek. Az új év első dekádjában tervü­ket 115.8 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a 150 centi­méter széles műszaki szövetből 1070 métert adtak terven felül. A munka minősége is igen jó. Az adott szó valóra váltásóórt Az l-es parti kollektívája egyé­nenként is jelentős részt vállalt a gyár felajánlásának teljesítésében. Mind a tizennyolc szövő mennyisé­gileg többet, minőségileg jobbat gyárt. Az egyéni vállalás megtételében az első volt Csányi II. János párt­bizalmi és Varga Jánosné, a szak­szervezeti bizalmi, — így mutat­ták a példát. Lipcsevics Lajosné kifogástalan minőség mellett 115 százalék eléré­sére tett ígéretet. Az első értéke­lésnél megállapították, hogy ered­ménye 120 százalékos volt. Csüllög Mihályné és a többiek is valóra váltják adott szavukat. Csányi II. János és Varga Jánosné a szövő­gép mellett is jól helyt áll. Részük van abban, hogy az l-es parti ja­nuár első dekádjában 1070 méter anyaggal többet gyártott. Munkában a művezető Nem kétséges, hogy az l-es parti kiváló eredményeiben ott tükröző­dik Molnár Endre művezető szor­galmas munkája, szaktudása is. Az egyenes tartású, fekete hajú művezető már korán reggel össze­írja, számba veszi, hogy megvan­nak-e mindazok a feltételek, ame­lyek szükségesek a jó munkához. A szövők akkor tudnak jól és fo­lyamatosan dolgozni, ha van ele­gendő anyag. Ügyel arra a műve­zető, ha kell ott legyenek kéznél a lánchengerek is, amelyekről a szö­vésnél a fonalak futnak. Fontos, hogy ne legyen hiány a gépeknél vetülékben sem. A ve­tülékről a szövésnél a keresztfo­nál fut. Az úgynevezett 1.75 T. II. szárazfonálnál vetülékhiány mu­tatkozott. Molnár Endre időben fel­figyelt erre és intézkedett. Szemé­lyesen felment a kopszoló üzem­részbe és sürgette a vetüléket. Hogy ne álljanak kis időt sem a szövőgépek, maga a művezető is hordta a vetüléket. Ha ba] van . . . A munka nem megy simán, min­den zökkenő nélkül az l-es parti­ban sem. Különböző bajok adőd­nalz, például hibásan dolgozik a gép. Kovács II. Ilona gépe is kiha­gyásokkal működött. A művezető észrevette, s azonnal segített. Érti mesterségét és mindjárt észreveszi a „gép hangjáról", ha valami nincs rendjén. A gépek jó állapotban való tar­tására is nagy figyelmet fordít a művezető. Igen helyesen a partiját váltó Hangyái Károly művezetővel jól együttműködik; jó, munkaképes gépeket adnak át egymásnak. Jó a munkafegyelem Arról is nevezetes az l-es parti, hogy tagjai megtartják a tnuníca­fegyelmet. A művezető igazságos, de nem szívlelheti a hanyagságot. Igazolatlan hiányzás, elkétés már régen nem volt a partiban. Ez is eredményezi a napi terveik túltel­jesítését és a jóminőségü munkát. Nyugodtan mondhatjuk, méltán kapott: „Kiváló dolgozó" jelvényt Molnár Endre művezető, Csányi II. János, a pártbizalmi és Varga Jánosné, a szakszervezeti bizalmi együtt a művezetővel tett azért, hogy jó legyen a munkafe­gyelem, amely része a jó munká­nak, a több keresetnek is. A művezető és partija további új sikereket akar a felszabadulási munkaversenyben. Tervismertető értekezlet — tervismertetés nélkül „Csütörtökön délután fél 3 órakor tervismenlető értekezlet". — hirdették a Szegedi Fémipari Vál­lalat egyik tábláján a fehér kré­tával, gondosan írolit betűk. Ott is volt mindenki a kitűzött időre, aki ai fémipari és finommechanikai részlegben dolgozik. A beszámolót Kovács János elv­társ, az üzem. igazgatója tartotta. A múlti negyedévi eredményekről beszélt. Sorra megdicsérte azokat a dolgozókat, akik kiválóan megáll­lük helyűket a munkában. Megi­érdemelite mindenki, — akinek csak a nevét említette — a dicsé­retet. Ezután „rátért" Kovács elv­társ a hibákra. Saószerint így: „Egyes dolgozók egyes munkahelye­ken még sok hibát követnek el és ezeket a hibákat ki kell javítani". — Ebből azután nem sokat tud­tunk meg — szólalt meg halkan egy munkás, — Legalább a hibát, vagy a dolgozó nevét említette volna Kovács elvtárs! — mondotta fél­hangosan Csányi Antalné, a mór­legkószítő osztály raktárosa. A kö­rülötte ülők és állók halk beszél­getésbe kezdtek e belőle meg le­hetett állapítani, hogy igazat ad­gak Csányi néma k. Es a beszámoló természetesen folytatódott. „Az egymás iránti tiszteletet meg kell adni, igy tud­juk csak egymást megérteni. Egyes fiatal szaktársak nem a megfolelő hangot használják az idősekkel szemben", — mondotta Kováes elvlárs. — Ez a „rész" is általános volt. Minden fiatal, aki a fémipari és finommechanikai részlegen dolgozik, nyugodtan azt gondolta, a 6zavak a másikra vonatkozik. Sajnos az egész beszámolót! nyugodtan el lehetett volna momdéni bármelyik szegedi üzem­ben. Hogy miért? Mert nem szolt; a helyi'feladatokról, s csupa ilyen általánosságokról volt szó benne: „Csökkentsük az önköltséget... Itt épülnek előttünk népi demokráci­ánk nagy alkotásai..Saját jobb­létünknek magunk vagyunk a ko­vácsai ..., Több közszükségleti cikk kell a dolgozóknak". Feltette a beszámoló a kérdést is, hogy mik a feladatok az önköltség­csökkemjtós területén? Választ azon­ban nctm adott rá. így hát nem si­került megtudni, miiyen magas ön­költséggel dolgozik a fémipari rész­leg*. vagy az írógéposztály, esetleg egyes dolgozók. A beszámolóból azt sem tudták meg, hol van az a for­rás, ahonnan az önköltség emelke­dése ered. Április 4-érői is szó esett a terv­ismertető értekezleten. Kovács elv­társ erről annyit mondott: „Ápri­lis 4-óre az üzem egy százalékos önköltségcsökkentést vállalt és ter­ven fölül ötven darab mérleget ké­szít". Ez így szép de ahogy ezek a szavak elhangzottak, el is felej­tették a dolgozók. Nem kérték az ő véleményüket eaem az értekezleten, hogyan lehet a vállalást teljesíteni. S az általános és rossz beszámoló Nyomdászok vállalása Májusban ül össze a DISZ II. kongresszusa 2. Beszámoló a falusi ifjúság kö­zött végzett nervelőmunkárói. 3. A szervezeti szabályzat módo­sítása. 4. A központi vezetőség és a köz­ponti ellenőrző Dízottság újjává­lasztása. iMTI). A Csongrád megyei Nyomdaipari Vállalat Szegeden működik. Dolgo­zói most) csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek kezdeményezéséhez és vállalást tettek. A nyomdászok felajánlották, hogy hazánk felszabadulása 10. évfordu­lójának méltó köszöntéséért ez év első negyedévi tervüket 6 százalék­kal túlteljesítik. Az Akadémiai Kiadó és a Tankönyvkiadó Válla­latok részére készülő könyveket ha­láridő előtt küldik el. A MEO ki­fogásolások számát a minőség ja­vításával 0.7 czázaiékról, 0.5-re szorítják. Vállalták azt is az anyagtakaréfcosság terén, hogy egyéni megtakarításokkal az anyag­hányadot egy százalékkal csökken­tik. Csizmakészíiők A Szegedi Cipőipari Szövetkezet­ben Tassi János fárahúzó naponta 12 pár csizma fárahúzását vállalta. Ma már a felszabadulási verseny­ben 13 pár csizmát) húz fára. Sitt­kei János a szép gazdacsizmák nyelvbevarrását végzi kézzel. Meg­ígérte, hogy naponta 8 pár helyett, 9 pár csizmába varrja be a nyel­vét, Vállalását már teljesiti. rányomta a bélyegét az egész megbeszélésre; nem segiíette jó ja­vaslatok kibontakozását. „Tervismertető értekezlet" igy szólb a falitáblán a kiírás. Aki végighallgata az értekezletet, az sajnálatosan megállapíthatta, az üzem tervéről a beszámolóban egy szó sem esett. Még csak részlegen­ként sem említették, die munkacso­portonként sem, hogy a negyedév­ben, vagy legalább január hónap­ban miből mennyit kell elkészíteni. Nem általános, „hangzatos" sza­vakra kíváncsiak a vállalat dol­gozói. Tudni akarják azt is, milyen részt vállaljanak az üzem tervteije­eítéséjből, mik az akadályok. Ha a tervismertető értekezlet) be­számolója nem mond ezekről sem­mit, akkor később nem kell a vál­lalat vezetőségének azon csodál­kozni, ha valahol elmaradás mu­tai|kozik a munkában. Az első negyedévi munka akadá­lyokba ütközik. Ez a hozzászólá­sokból kiderül. A fúrógépnél, a csiszolónál várakozni kell mindig, ha egy alkatrészt fúrni vagy csi­szolni akar valaki. Erről Csóti Jó­zsef beszélt, aki a mérlegrészlegen dolgozik. Az esztergályos műhelyből Kohn Jenő, — aki a legjobb szak­munkás— a tolómérő, vagy subler pontatlanságát említette. Ugyanis, ha a sublor nem pontos, nem tud­nak méretre esztergálni sem egy csavart, sem pedig nagyobb alkat­részt, vagy szerszámot. A kofamérlegekről is beszéltek. Ezt új cikk és még januárban 250 darabot kell belőle elkészíteni. Hogy miképpen tudják ezt a meny­nyiséget legyártani, — ez még kér­dés. Erről, a helyi teendőkről, az első negyedévi tervről kellelt vol­na a tervismertető értekezleten ke­félni. A beszámoló azonban általá­nosságokat hangoztatott • éppen ezért nem segítette a feladatok megoldását. Ha a teendőket helyi­leg nézi a beszámoló, akkor egészen bizonyos, hogy a dolgozók sokkalta inkább hallattál* volna szavukat. A történtekből le kell vonni a tanulságokat! Ez i9 kell ahhoz, hogy jobb munkát végezzenek és a Fémipari- Finommechanikai Vál­lalat becsülettel helytálljon a fel­szabadulási RUW^sgggjybep.

Next

/
Thumbnails
Contents