Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

ffLÁG PROLETÁRJAI RGYESŰLJKTm i AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ] XI. ÉVFOLYAM, 12. SZAM 1 SZOMBAT, 1955 JANUÁR 15. MAI SZAMUNKBÓL: TAPASZTALATOK AZ ALKOTMÁNY TSZ VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉSÉRŐL (3. oldal) A SZOVJET KORMÁNY JEGYZÉKE A NYUGATEURÓPAI UNIÓBAN RÉSZTVEVŐ ALLAMOKHOZ (2. oldal) AZ OROSZ VÍGJÁTÉK ATYJA. EMLÉKEZÉS GRIBOJEDOVRA (3. oldal) ARA: 50 FILLÉR A talaj és a termés (Cs. J.) Nyugodtan elmondhatjuk: ma már sokkal jobban élünk, mint még az 1953-as júniusi párthatározat vagy az ugyanebben az évben megjelent decemberi, a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat előtt. A sokféle termelési, beadási, adófizetési kedvezmény, juttatás nagymértékben növelte a szegedi dolgozó parasztok munkakedvét is. A mult évben már több terményből lényegesen magasabb termésátlagot értünk el, mint az előző években. Eddig elért sikereink azonban korántsem kielégítőek. A júniusi út megvalósításának nagy része még előttünk van. Ahhoz, hogy a szegedi gazdák, termelőszövetkezetek még több és nagyobb jövedelemhez jussanak, az eddigieknél jóval több búzára, kukoricára, paprikára, cukorrépára, gyümölcsre, zöldségfélékre, húsra, zsírra, ruházatunkhoz több gyapjúra, lenre, nyesbőrre és egyebekre van szükség. Fokozódó igényeink napról napra többet követelnek. A növekvő igények kielégítéséhez azonban nem elegendő szövetkezeteink, s az egyéni gazdák megnövekedett termelési kedve, hanem alapvető dolog az is, hogy terméseredményeinket minden rendelkezésünkre álló eszközzel tovább növeljük. Döntő le; adat most, hogy fokozott mértékben javítsuk földjeink talajerőviszonyait, mert csak így számíthatunk az idén és a jövő esztendőkben magasabb terméseredményekre. Tanuljunk meg még jobban, még észszerűbben gazdálkodni Minden parasztgazda, termelőszövetkezeti tag gyakorlatból tudja: trágyázás nélkül nincs, nem is lehet jó termés. A föld csak ennyit adhat, amennyi erő benne van. A kizsarolt talaj jóformán még az adóját és a ráfordított munka árát sem adja vissza, termése silány. Az ilyen földre csak ráfizethet a termelő. Ilyen gyenge minőségű, kihasznált földek még nagy területekben vannak a szegedi határban. Saját egyéni érdekeink kívánják, hogy ez évben már a jó szegedi határnak egyetlen talpalatnyi darabja se legyen mostoha gyerek. A jelenlegi kedvező időt ki kell használni. Minden trágyát ki a földekre! _ Városunk sokezer parasztudvarában, a különböző iparvállalatok telepein jelenleg is hallatlan nagymennyiségű trágya, értékes szemét, hulladék fekszik — évek óta kihasználatlanul. Ezeknek a trágyakészleteknek hasznosítására eddig sokan nem is gondoltak. A szeszfőzésből visszamaradó cefre is értékes trágya. Nagymértékiben tudja növelni a föld termőerejét. A talajviszonyok javítására jól fel lehet használni a fűtésből visszamaradt fahamut is. Ezzel az értékes talajjavító anyaggal eddig leginkább csak a város környékén elterülő kubikgödrök betemetését végezték. Nagy hiba az is, hogy sok szegedi gazda és számos vállalat ahelyett, hogy a trágyát a szegedkörnyéki földek javítására használná fel, vidékről jött kupeceknek, üzéreknek adja el. Többen megfigyelték, hogy városunkat naponta rengeteg trágyával megrakott autó és kocsi hagyja el, távoli vidékekre szállítják. Tulajdonosaik mindössze néhány forintért, sok esetben borért adják el, pedig helyben is nagy szükség lenne rá Elvándorol Szegedről a Szervestrágyagyűjtő Vállalat kelezésében lévő hízlaldai sertéstrágya. Úgyszintén más vidékeken hasznosítják a fekáltrágyát is. Pedig a városellátó kertgazdaságoknak, gyümölcs- és szőlőtelepeknek nagy szüksége lenne ezekre a készletekre. Azt sem tudni, hogy a város utcáiról naponta eltakarított nagymennyiségű hasznos szemétkészlet hol kerül forgalomba. A vágóhídról kikerült trágyának sem veszi különösképpen hasznát senki. A rókusi állomáson a sertések szállítása után visz—amaradt trágyát a bajai út melletti gödrök betemetésére hordták ki. 111 ! 1 t*.jí»„|jfcj 4U|x| h ' ! I i ! • I i Ezeknek a hasznos készleieknek a helytelen kezelésével, észozerűtlen felhasználásával sokszáz mázsa búzától, kukoricától, paprikától fosztják meg a várost. Márpedig erre a többlet termésre szükségünk van. |fl \ • • j, ;• I > j i i | | . , j Nagyon fontos dolog, hogy a földdel nem rendelkező trágyatulajdonosok házuk környékén elfekvő trágyakészleteiket mánéJ előbb ajánlják fel a termelőszövetkezeteknek vagy az egyéni gazdáknak. Ajánlatos lenne az is, hogy a Szegedi Szervestrágyagyűjtő Vállalat is csökkentené trágya "exportját*. Készleteit elsősorban Szeged környékén értékesítené. A következő hetekben, hónapokban induljon városunkon belül egy lendületes mozgalom az összes trágyakészletek feltárására és azok kiszállítására. Ebben a mozgalomban elsősorban a termelőszövetkezeti tagoknak kell élenjárni. Nem lehet olyan termelőszövetkezet, mint az űjszegedi Haladás, ahol ez évre összesen csak 25 hold föld trágyázását vették tervbe. Ez a terület alig több, mint a kertészetük, tehát egyes földterületeik megtrágyázására ilyen ?lapon csak 5—6 év múlva kerülne sor. Vonatkozik ez a Felszabadulás TSZ-re is, ahol ez évre a földterületnek csupán csak a tíz "zúzalékát tervezték be trágyázásra. Rossz, sovány földön gazdálksdó TSZ az egyénieknek nem mutathat jó példát. Most van idő rra is, hogy korszerűbb, a követelményeiknek megfelelő trágyatelepeket létesítsünk, ahol a kihordott istállótrágya nem megy tönkre, megtartja a talaj részére szükséges tápértéket. Ugyancsak most kell gondoskodni a műtrágyakészletek beszerzéséről is. Jól felfogott egyéni érdekeinknek megfelelően most még jobban kell értékesítenünk azt az ismert tapasztalatot, hogy több kocsi trágya több szekér termés. A DISZ Központi Vezetősége január 13-tán ülést tartott és elhatározta, hogy 1955 május második feléI i összehívja a Dolgozó Ifjúság I ivetsége II. kongresszusát. A kongresszus napirendje: 1. A DISZ Központi Vezetőségé\ek beszámolója, A felszabadulási verseny sikeréért 28 szövőgép mellett 18 em&er.. • Molnár Endre művezető partija terven felül 1070 méter anyagot gyártott Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben hónapról-hónapra nagyszerű eredmények dicsérik Molnár Endre művezető és l-es partija tagjainak munkáját. Sztahánovista szinten termel a 28 szövőgép mellett a 18 ember: a „parti". Közülük pedig tizen két gépet kezelnek. Az új év első dekádjában tervüket 115.8 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a 150 centiméter széles műszaki szövetből 1070 métert adtak terven felül. A munka minősége is igen jó. Az adott szó valóra váltásóórt Az l-es parti kollektívája egyénenként is jelentős részt vállalt a gyár felajánlásának teljesítésében. Mind a tizennyolc szövő mennyiségileg többet, minőségileg jobbat gyárt. Az egyéni vállalás megtételében az első volt Csányi II. János pártbizalmi és Varga Jánosné, a szakszervezeti bizalmi, — így mutatták a példát. Lipcsevics Lajosné kifogástalan minőség mellett 115 százalék elérésére tett ígéretet. Az első értékelésnél megállapították, hogy eredménye 120 százalékos volt. Csüllög Mihályné és a többiek is valóra váltják adott szavukat. Csányi II. János és Varga Jánosné a szövőgép mellett is jól helyt áll. Részük van abban, hogy az l-es parti január első dekádjában 1070 méter anyaggal többet gyártott. Munkában a művezető Nem kétséges, hogy az l-es parti kiváló eredményeiben ott tükröződik Molnár Endre művezető szorgalmas munkája, szaktudása is. Az egyenes tartású, fekete hajú művezető már korán reggel összeírja, számba veszi, hogy megvannak-e mindazok a feltételek, amelyek szükségesek a jó munkához. A szövők akkor tudnak jól és folyamatosan dolgozni, ha van elegendő anyag. Ügyel arra a művezető, ha kell ott legyenek kéznél a lánchengerek is, amelyekről a szövésnél a fonalak futnak. Fontos, hogy ne legyen hiány a gépeknél vetülékben sem. A vetülékről a szövésnél a keresztfonál fut. Az úgynevezett 1.75 T. II. szárazfonálnál vetülékhiány mutatkozott. Molnár Endre időben felfigyelt erre és intézkedett. Személyesen felment a kopszoló üzemrészbe és sürgette a vetüléket. Hogy ne álljanak kis időt sem a szövőgépek, maga a művezető is hordta a vetüléket. Ha ba] van . . . A munka nem megy simán, minden zökkenő nélkül az l-es partiban sem. Különböző bajok adődnalz, például hibásan dolgozik a gép. Kovács II. Ilona gépe is kihagyásokkal működött. A művezető észrevette, s azonnal segített. Érti mesterségét és mindjárt észreveszi a „gép hangjáról", ha valami nincs rendjén. A gépek jó állapotban való tartására is nagy figyelmet fordít a művezető. Igen helyesen a partiját váltó Hangyái Károly művezetővel jól együttműködik; jó, munkaképes gépeket adnak át egymásnak. Jó a munkafegyelem Arról is nevezetes az l-es parti, hogy tagjai megtartják a tnunícafegyelmet. A művezető igazságos, de nem szívlelheti a hanyagságot. Igazolatlan hiányzás, elkétés már régen nem volt a partiban. Ez is eredményezi a napi terveik túlteljesítését és a jóminőségü munkát. Nyugodtan mondhatjuk, méltán kapott: „Kiváló dolgozó" jelvényt Molnár Endre művezető, Csányi II. János, a pártbizalmi és Varga Jánosné, a szakszervezeti bizalmi együtt a művezetővel tett azért, hogy jó legyen a munkafegyelem, amely része a jó munkának, a több keresetnek is. A művezető és partija további új sikereket akar a felszabadulási munkaversenyben. Tervismertető értekezlet — tervismertetés nélkül „Csütörtökön délután fél 3 órakor tervismenlető értekezlet". — hirdették a Szegedi Fémipari Vállalat egyik tábláján a fehér krétával, gondosan írolit betűk. Ott is volt mindenki a kitűzött időre, aki ai fémipari és finommechanikai részlegben dolgozik. A beszámolót Kovács János elvtárs, az üzem. igazgatója tartotta. A múlti negyedévi eredményekről beszélt. Sorra megdicsérte azokat a dolgozókat, akik kiválóan megálllük helyűket a munkában. Megiérdemelite mindenki, — akinek csak a nevét említette — a dicséretet. Ezután „rátért" Kovács elvtárs a hibákra. Saószerint így: „Egyes dolgozók egyes munkahelyeken még sok hibát követnek el és ezeket a hibákat ki kell javítani". — Ebből azután nem sokat tudtunk meg — szólalt meg halkan egy munkás, — Legalább a hibát, vagy a dolgozó nevét említette volna Kovács elvtárs! — mondotta félhangosan Csányi Antalné, a mórlegkószítő osztály raktárosa. A körülötte ülők és állók halk beszélgetésbe kezdtek e belőle meg lehetett állapítani, hogy igazat adgak Csányi néma k. Es a beszámoló természetesen folytatódott. „Az egymás iránti tiszteletet meg kell adni, igy tudjuk csak egymást megérteni. Egyes fiatal szaktársak nem a megfolelő hangot használják az idősekkel szemben", — mondotta Kováes elvlárs. — Ez a „rész" is általános volt. Minden fiatal, aki a fémipari és finommechanikai részlegen dolgozik, nyugodtan azt gondolta, a 6zavak a másikra vonatkozik. Sajnos az egész beszámolót! nyugodtan el lehetett volna momdéni bármelyik szegedi üzemben. Hogy miért? Mert nem szolt; a helyi'feladatokról, s csupa ilyen általánosságokról volt szó benne: „Csökkentsük az önköltséget... Itt épülnek előttünk népi demokráciánk nagy alkotásai..Saját jobblétünknek magunk vagyunk a kovácsai ..., Több közszükségleti cikk kell a dolgozóknak". Feltette a beszámoló a kérdést is, hogy mik a feladatok az önköltségcsökkemjtós területén? Választ azonban nctm adott rá. így hát nem sikerült megtudni, miiyen magas önköltséggel dolgozik a fémipari részleg*. vagy az írógéposztály, esetleg egyes dolgozók. A beszámolóból azt sem tudták meg, hol van az a forrás, ahonnan az önköltség emelkedése ered. Április 4-érői is szó esett a tervismertető értekezleten. Kovács elvtárs erről annyit mondott: „Április 4-óre az üzem egy százalékos önköltségcsökkentést vállalt és terven fölül ötven darab mérleget készít". Ez így szép de ahogy ezek a szavak elhangzottak, el is felejtették a dolgozók. Nem kérték az ő véleményüket eaem az értekezleten, hogyan lehet a vállalást teljesíteni. S az általános és rossz beszámoló Nyomdászok vállalása Májusban ül össze a DISZ II. kongresszusa 2. Beszámoló a falusi ifjúság között végzett nervelőmunkárói. 3. A szervezeti szabályzat módosítása. 4. A központi vezetőség és a központi ellenőrző Dízottság újjáválasztása. iMTI). A Csongrád megyei Nyomdaipari Vállalat Szegeden működik. Dolgozói most) csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek kezdeményezéséhez és vállalást tettek. A nyomdászok felajánlották, hogy hazánk felszabadulása 10. évfordulójának méltó köszöntéséért ez év első negyedévi tervüket 6 százalékkal túlteljesítik. Az Akadémiai Kiadó és a Tankönyvkiadó Vállalatok részére készülő könyveket haláridő előtt küldik el. A MEO kifogásolások számát a minőség javításával 0.7 czázaiékról, 0.5-re szorítják. Vállalták azt is az anyagtakaréfcosság terén, hogy egyéni megtakarításokkal az anyaghányadot egy százalékkal csökkentik. Csizmakészíiők A Szegedi Cipőipari Szövetkezetben Tassi János fárahúzó naponta 12 pár csizma fárahúzását vállalta. Ma már a felszabadulási versenyben 13 pár csizmát) húz fára. Sittkei János a szép gazdacsizmák nyelvbevarrását végzi kézzel. Megígérte, hogy naponta 8 pár helyett, 9 pár csizmába varrja be a nyelvét, Vállalását már teljesiti. rányomta a bélyegét az egész megbeszélésre; nem segiíette jó javaslatok kibontakozását. „Tervismertető értekezlet" igy szólb a falitáblán a kiírás. Aki végighallgata az értekezletet, az sajnálatosan megállapíthatta, az üzem tervéről a beszámolóban egy szó sem esett. Még csak részlegenként sem említették, die munkacsoportonként sem, hogy a negyedévben, vagy legalább január hónapban miből mennyit kell elkészíteni. Nem általános, „hangzatos" szavakra kíváncsiak a vállalat dolgozói. Tudni akarják azt is, milyen részt vállaljanak az üzem tervteijeeítéséjből, mik az akadályok. Ha a tervismertető értekezlet) beszámolója nem mond ezekről semmit, akkor később nem kell a vállalat vezetőségének azon csodálkozni, ha valahol elmaradás mutai|kozik a munkában. Az első negyedévi munka akadályokba ütközik. Ez a hozzászólásokból kiderül. A fúrógépnél, a csiszolónál várakozni kell mindig, ha egy alkatrészt fúrni vagy csiszolni akar valaki. Erről Csóti József beszélt, aki a mérlegrészlegen dolgozik. Az esztergályos műhelyből Kohn Jenő, — aki a legjobb szakmunkás— a tolómérő, vagy subler pontatlanságát említette. Ugyanis, ha a sublor nem pontos, nem tudnak méretre esztergálni sem egy csavart, sem pedig nagyobb alkatrészt, vagy szerszámot. A kofamérlegekről is beszéltek. Ezt új cikk és még januárban 250 darabot kell belőle elkészíteni. Hogy miképpen tudják ezt a menynyiséget legyártani, — ez még kérdés. Erről, a helyi teendőkről, az első negyedévi tervről kellelt volna a tervismertető értekezleten kefélni. A beszámoló azonban általánosságokat hangoztatott • éppen ezért nem segítette a feladatok megoldását. Ha a teendőket helyileg nézi a beszámoló, akkor egészen bizonyos, hogy a dolgozók sokkalta inkább hallattál* volna szavukat. A történtekből le kell vonni a tanulságokat! Ez i9 kell ahhoz, hogy jobb munkát végezzenek és a Fémipari- Finommechanikai Vállalat becsülettel helytálljon a felszabadulási RUW^sgggjybep.