Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-11 / 8. szám

f9llG PROLETÁRJÁT EGTRSŰLJETTRÍ4 # AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: NÉHÁNY GONDOLAT A TISZATAj fjJ SZÁMÁRÓL (2. oldal) EGY ÉV A SZEGEDI LEVÉLTARBAN (3. olJal) VÁLTOZÁS AZ ÁRUDABAN (3. oldal) CSOU EN-LAJ ÉS KOCSA POPOVICS TAVIRATVÁLTASA (2. oldal) Ünnepélyesen választották meg a Hazafias Népfront második kerületi bizottságát Tegnap délután zsúfolásig megtöltötték a Felsővárosi, a Petőfitelepi a rókusi lakosok a Vásárhelyi sugarú ion lévő Postás Kult 'irotthopt: gyűlésre jöttek össze, hogy maguk közöl megválasszák a 1T. kerületi Hazafias Népfront-bizottságot. Rövid kuMúrműsor szórakoztatta a megjelenteket. majd elfoglalta helyét a színpadon az e'.nöksóg, amelynek soraban ott ült Dénes Leó, a Városi Pártbizottság tagja, a Városi Tanács vb. elnöke, J'perjeri Júlia, a Városi Pártbizottság tagja. Tombárz Imre, a Váarosi Tanács vb. elnökhelyettese Bozsó Antal, a felsővárosi pártszervezet titkára. Nagy Sándor, az Alkotmány TSZ elnöke, a második kerület élenjáró munkásai, parasztok, értelmiségi dolgozók, háziasszonyok. Tombácz Imre nyitotta meg a gyűlést és beszédében emlékeztette a megjelenteket a II. kerület li agy ományaira. — Olyan emberek kerüllek kí a város « területéről, mint LadvánKzki József a munkásmozgalom nagyszerű harcosa — mondotta többek között. — A mai cipőgyár helyén gyűltek össze az illegális időkben a munkásmozgalomban résztvevő szegedi dolgozók, a Hétvezér utcában a Munkásotthon falai közt több olyan elvtárs nevelkedett, akik közül ma párt és állami funkciót töltenek be. A felszabadulás utáni tíz év alatt sok telt fűződik a kerület lakosainak kezomunkájához, akik elősegítették mai eredményeinket. Toníbácz Imre felhívta a kerület lakosait, hogy amíg a jelölőbizottság megteszi javaslatát a Hazafias Népfront II. kerületi bizottságának tagjaira, addig mondják ol. mit várnak a megválasztandó bizoltságlól. adjanak munkájukhoz útravalót. Gaál Pál felszólalásában egyszerű szavaival ezt fejezte ki: Tíz évvel ezelőtt összefogott a magyar náp és eredményeket ért el. Csak úgy tudunk boldogulni, ha mos: kerületünk népe ismét összefog a Hazafias Népfrontba, segítjük egymást munkálkodnunk jobb életünkön. — Kérte azután a megválasztandó bizottság tagjait és a tanácsot, hogy minden intézkedést tegyenek meg, hogy elegendő irtószer legyen az amerikai szövőlepkék ellen és tegyék kötelezővé mindenki számára a védekezést. Szekeres János kifogásolta, hogy nem megfelelő csemete fát kaplak az utcák fásításához. Dénes Leó, a Városi Pártbizottság nevében üdvözölte a gyűlést ég méltatta a most megalakuló kerületi Hazafias Népfront-bizottság jelentőségét, a városrész községpoliiikai tervének kialakításában és megvalósításában. Márta Lajosné, Dudás Demeterné sokgyermekes családanya is felszólalt a kerület lakosai nevében. Ezután n«gy lelkesedéssel egyenkint megválasztották a 30 tagú 11. kerületi Hazafias Népfront-bizottságot s ez a bizottság maga közül választja meg az elnökség tagjait. Kilenc éves az Albán Népköztársaság Kilenc évvel ezelőtt, 1946 január 11-én kikiáltották az Albán Népköztársaságot. Ezzel Albánia belépett a béke a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborába. Az albán nép évszázadokon ke resztül idegen hódítók súlyos járma alatt nyögött. Területe évszú zadokig a nyugateurópai hatalmak harcainak színtere volt, amelyek kifosztották Albánia természeti kin cseit, elnyomták nemzeti kultúra ját. 1944 novemberében felszabadult az ország. Az albán kormány a felszabadulás után mindenekelőtt megszilárdította a népi demokratikus rendszert, társadalmi és gaz dasági reformokat hajtott végre, normális kapcsolatokat teremtett más országokkal. Államosították a külföldi koncessziókat, a bankokat, az ipari üzemeket; hozzáláttak a A Ruhagyár dolgozóinak vállalása a noqy ávfordulóra: Terven felül 1400 vattakabátot, 1340 esőköpenyt, 430 munkanadrágot és 330 overált gyártanak Juhász Gyuláról navaziák el a közalkalmazottak szegedi kultúrotlhonáf Juhász Gyuláról, a nagy szegedi költőről nevezték el a közalkalmazottak szakszervezetének szegedi kultúrotthanát. A hétfő esti névc.dó ünnepségen résztvett a költőnek több közeli rokona, egykori kartársai, és sokan mások. Béres József, a szakszervezet területi bizottsága elnökének megnyitója után Vajda László főiskolai tanár ismertette a költő életét és munkásságát, a szegedi Nemzeti Színház művészeinek és a kultúrotthon szimfonikus zenekarának közreműködésével kultúrműsor következett. Többek között előadták: Király (Kőnig) Péter szegedi zeneszerző, Juhász Gyula egykori barátjának, a költővel közös -"Tisza kantáta" című művének több részletét. u ii" i 1 1 A kultúrotthonban az ünnepség keretében leleplezték Juhász Gyula portréját. A névadó ünnepség alkalmával kiállítás is nyílt, ahol diorámákban helyezték el a költő több könyvét és számos írását. A kiállításhoz szükséges anyagot a költő Szegeden élő rokonai és a szegedi irodalmi múzeum bocsátották a kultúrotthon rendelkezésére. :, , A Szegedi Ruhagyár dolgozói lelkesen csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek kezdeményezéséhez és hazánk felszabadulásának 10, évfordulójára vállalást tettek. Felajánlották és vállalták azt is. hogy ez év első negyedévi termelési tervüket 1.5 százalékkal túlteljesítik. A lakosság szükségleteinek ki elégi léséért az első n gyed évben terven felül 1400 vattakabátot, 1340 esőköpenyt, 450 munkanadrágot és 350 overált készítenek. Nagy figyelmet fordítanak az önköltség csökkentésére. Megígérték, hogy önköltségcsökkentési tervüket 0.2 százalékkal túlteljesítik. Ezért a többi között a szabászaton csökkentik a terítési veszteséget, s anyaghányad megdöntési versenyt hoznak létre. A hulladék gazdaságosabb hasznosításáért szélesítik a Gazda-mozgalmat. Megszigorítják a kellékgazdálkodást és az elszámolás rendjét. A raktárgazdálkodás megjavításával, a befejezetlen termelés állományának elszámoltatásával, s az ezzel kapcsolatos varrodai és raktári adminisztráció átszervezésével több hiányosságot megszüntetnek. Forgóeszközcsökkentési tervüket 5 százalékkal teljesítik túl. A készlettervezés előbbrehozásával az anyagbeszerzési terv és a termelési terv jobb összehangolásával, a felesleges készletek további értékesítésével is kívánják forgóeszközcsökkentési tervüket túlteljesíteni. Igen helyesen a minőség javítására is figyelmet fordítanak. A gyártott cikekkből I. osztályú minőségű 98.7 százalék volt decemberben. Ez év | 98.9 százalékban első negyedében a gyártott cikkek lesznek. első osztályúak Azonnali intézkedés a „Délmagyarország" cikke nyomán Mégegyszer a múzeumi építkezésrőt A „Bélmagyarország" január 9-1, vasárnapi számában: „Pazarlás, felelőtlenség a múzeumi építkezésnél" címmel cikket közölt. A cikk foglalkozott a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Könyvtár bővítésével kapcsolatos építkezési munkákkal s az ott meglévő hibákkal. Hétfőn délelőtt a Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Könyvtár épületében megbeszélést tartottak a Csongrád megyei Építőipari Vállalati vezetői a különböző szakipari vállalatok képviselői s ott volt az építkezés műszaki vezetője is. Az épület bővítési munkáinak befejezését — amint azt a megbeszélés résztvevői is megállapították — az elmúlt év december l-re vállalták. Ezt a határidőt a Csongrád megyei Építőipari Vállalat (volt 65/1. Építőipari Vállalat) nem tudta megtartani, mert a munkát egyéb közbejött fontos teendők miatt meg kellett szüntetni, az illetékes minisztérium utasítására. Ebből adódik, — amint a „Délmagyarország" is megírta —, hogy a könyvtár és a múzeum feladatát nem tudja jól teljesíteni. TÍZ ÉV AZ ÁLLATKERT tmnetéM Tíz éve, hogy a pesti Városligetben és környékén elnémultak a fegyverek. Nyomukban bombatölcsérek, derékbalört fák. üszkös falak maradtak. A háború vihara nem kímélte az állatkertet sem. Nehéz időket éltek át az állatkert dolgozói s maguk az állatok is. Az ősz folyamán légitámadások és bombarobbanások közepette hordták szét az eleséget s a forró étel kihűlt, mire az állatokhoz eljuttatták. Ezután jött a tél. S karácsony után már alig tudtak az állatokhoz kimenni. Hárman maradtak a dolgozók közül s szomorú foglalkozásuk volt: temetlék az elpusztult állatokat. Nem is a bomba és az éhezés ölte meg pket, hanem főként a hideg. 'A 3400 állatból mindössze öt víziló, egy elefánt, egy teve, egy zebra és egy láma élte túl a harcokat. Rőtek József. az állatkert legrégibb dolgozója emlékezik így a tíz év előtti napokról. — Ez a kép fogadta január 11-én az első szovjet tisztei — meséli, — aki nem sokkal utána már autóval fért vissza e együtt mentünk eleségért. A közeli gazdaságból silót hoztunk, de az állatok nem ették a furcsák takarmányt. A főhadnagy azonban nem nyugodott bele s olajpogácsát hozatott: szalmával és korpával kevertük, ami már ízlett az állatoknak. Három nap múlva történt az első nagy esemény, kieresztettük a vízilovakat a külső medencébe. Ez Sem ment simán. 'A levezetá:satorna ugyanis megrongálódott s a régi vizet nem tudtuk kiereszteni. Vállalkoztam rá, hogy a pincében — amelyet elborított a víz — megkeresem a csapokat. Szerencsésen sikerült. Telt-múlf az idő. A romokat eltakarították, a legfontosabb házakat kijavították, mindent a magunk erejéből s elkövetkezett o várva-várt nap, 1945 május l-e, amikor újra megnyílt az állatkert. Sok látnivaló nem volt. A megmaradt állatok mellett még néhány póniló és majom növelte az állományt, ez volt az egész. 1946-ban már nagyobb, bár még mindig szegényes állatsereg fogadia a látogatókat. A kert régi barátai különböző állatokat ajándékoztak. Atvészeték az infláció nehéz hónapjait is s a jó forint lehetővé tette. hogy kapcsolatokat keressünk külfölddel. 1948-ban érkezett az első szállítmány Hollandiából: oroszlánok, majmok, antilopp és kajmán. A következő években egyre gyakrabban mentek az állomásra új „lakókéri". 1949—1950 és 1951 volt az állatkert újjáépítésének igazi korszakka. Moszkva, Szófia, Prága, Basel. Peking állatkertjei ragadozókat, szárnyasokat küldtek. Ma 12 állatkerttel és külföldi állatkereskedővel állnak kapcsolatban. így épült, szépült az állatkert együtt a fővárossal, az egész országgal s ma elmondhatjuk: sokkal többen látogatják, mint azelőtt. Több könyvállvány befalazása valóban megtörtént és kihozni azokat csak szétszedés után lehet. A megbeszélés megállapította, hogy a szekrények kiviteléről az építtetőknek kellett volna gondoskodni. Megállapította a megbeszélés, hogy a mennyezet átázása, továbbá a radiátorok elhelyezésénél, illetve a'z ablakoknál mutatkozó bajok, a fehértói kiállítás termo mennyezete egyrészének beázása igaz s különböző okok miatt adódott. Az ablaknyílások magassági kitűzése kivitelezési hiba és ezért felelősség terheli az építésvezetőt, illetve a művezetőt és beosztottját. A' hiba megszüntetésére megtették az intézkedést s megtalálták rá a megoldást. A mennyezet beázása — ami szintén kétségtelen hiba — azért következett be, mert Csongrád megyei Építőipari Vállalat felügyeleti szerve utasítására hirtelen végrehajtott átcsoportosítás miatt nem volt palafedő szakmunkás. Ebből a többszöri és gyors átcsoportosításból adódött, hogy a könyviári, múzeumi építkezés gyakran ötletszerű volt és oz vonta magaután a határidő eltolódását. Felelősség terheli a Csongrád megyei Építőipari Vállalat felsőbb szerveit ászért, hogy a vállalatot erejét meghaladó, „zsúfolt" feladatokkal bízták meg, A múzeum alagsorában a bemeszeit szobák falainak feltörése szervezési nehézségekből keletkezett. Felelős ebben mind az építtető, mind a kivitelező. A megbeszélésen a Csongrád megyei Építőipari Vállalat részéről ott volt Csánk Elemér elvtárs Juhász János elvtárs és Novodonszky György elvtárs. A múzeumi építkezés vezetője: Novodonszky György, továbbá Csánk Elemér és Juhász János elmondották, hogy a meglévő hibákat teljesen megszüntetik és az elkövetkezendő időkben — okulva a hibákon — fokozottabb figyelemmel kísérik a mukákat; — örködnek a nép vagyona fölött. Nem engednek teret a pazarlásnak, felelőtlen mnukának. Ugyanakkor a téli időszakban a múzeum, illetve a könyvtár építkezési munkálatait fokozott ütemben végzik, úgy, hogy a tavaszi hónapokban átadhatják rendeltetésének. népgazdaság helyreállításához, továbbfej lesztéséhez. Az Albán Népköztársaság fennállásának kilenc esztendeje alatt az albán nép nagy sikereket ért el. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével létrejött az albán ipar. Évi 20 millió méter pamutszövetet gyártó textilkombinát, vízerőmű, fafeldolgozó kombinát, két gyapottisztító üzem, cukorgyár és sok más üzem épült az országban. Vízierőmű épül a Mát-folyón. Négy vasútvonal bonyolítja le a forgalmat az egykori játékvasútszerű, egyetlen keskenyvágányú vasútvonal helyett, amelyen az olasz gyarmatosítók a bitument szállították ki az országból. Az albán nép eredményesen hajtja végre a népgazdaság fejlesztésének első ötéves tervét, amely Albániát agrár-ipari országgá változtatja. Az ipari tenmelés 1954-ben több mint ti zenegyszerese volt az 1938. évinek. Nagy változások mentek végbe a mezőgazdaságban is. Az elmúlt évben több mint másfélszer annyi földet műveltek meg, mint a háború előtt. A parasztgazdaságok öt százaléka termelőszövetkezetekben egyesült. A népi hatalom nagy figyelmet fordít a kultúra és a népegészségügy fejlesztésére. Az albán dolgozók a történelem során először részesülnek ingyenes orvosi ellátásban. A nép jóléte évről évre emelkedik. A nemzeti jövedelem 1954-ben 50 százalékkal nagyobb volt, mint 1951-ben. Nemrég hajtottak végre újabb árleszállítást. Az albán kormány külpolitikájának alapja a béke védelme és normális kapcsolatok létesítése a többi állammal. Az albán kormány lépéseket tett és tesz, hogy jószomszédi kapcsolatokat létesítsen Görögországgal és Olaszországgal, Ezeknek a kapcsolatoknak elengedhetetlen feltétele azonban az, hogy tiszteletben tartsák az Albán Népköztársaság szabadságát és függetlenségét. 1954-ben helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Albánia és Jugoszlávia között és intézkedéseket tettek a két ország viszonyának normalizálására. Az Albán Népköztársaság képviselői résztvettek az európai országok moszkvai értekezletén, amely az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozott. kerületi népfront-bizottságok választása Szerdán délután 5 órakor az I. kerület lakói jönnek össze a Közalkalmazottak Szakszervezetének Juhász Gyula kultúrotthonában, hogy megválasszák a kerület Hazafias Népfront bizottságát. A III. kerületben pénteken délután szintén 5 órakor lesz a választási gyűlés Alsóvároson, a Földműves utca 7. szám alatt. A két kerület lakói minél nagyobb számban jelenjenek meg a gyűléseken, hogy egységesen válasszák meg maguk közül a kerületi népfront bizottságok tagjait. Csökkent a szegedi járásban a fertőző megbetegedések száma A' múltban szinte korlátlanul pusztítottak hazánkban a ferlözö betegségek: a tífusz a vérhas a gyerekekn 1 a' skarlát stb. A szegedi járásban is szedlek áldozataikat ezek a betegségek — kellő orvosi ellátás és gyógyszer hiányában. A felszabadulás óta egyre kevesebb a fertőző megbetegedés. Amíg 1953-ban 119 vérha* megbetegedést jegyeztek fel, addig tavaly csak 67 volt a hetiegek száma. A tífuszos megbetegedés is 50 százalékkal csökkent, az elmúlt évben 1953-lioz viszonyítva. Kevesebb a skarlát megbetegedés is, amíg 1953-ban 100 volt, 1954-ben csak 67 megbetegedés történt. A tavaly egyetlen egy ember sem halt meg a fertőző betegsegekben a járás területén.