Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

FFTLMAGYÜRORSZBG I VASÁRNAP, 1955 JANUÁR 9. VI SSZATERÜK Talán sohasem irom meg ezt n. kis elbeszélést,, ha a minap lei nem látogatok a bnktói Alkotmány Termelőszövetkezetbe s nem. talál­kozom össze Szűcs János .bácsival, ezzel a kedves, ötven év körüli pu­ruszlemberrel aki, mint elmondta, .v, egyik új belépő az Alkotmány TSZ-ben. Amikor ez a találkozás történt, mindössze néhány holos tagja volt a szövelkezelfcek. de már olyan otthonosan mozgolt az istállóban, a jószágok között, mintha már itt született volna. A párttitkár elvtárs esak úgy mellesleg jegyezte meg: — Szűcs bácsi az egyik kunba­jai belépőnk. Nem értettem. Kunbajai belépői Hisizen az nagyon messze van s mégis itt, az Alkotmányban kun­bajai belépők vannak! Nincs ott szövetkezet, ott nem lehet alakí­tani! Szűcs János nem lepődött meg a osodál kozásomon: — Tudja elvtárs, sohasem voltam én kunbajai. Szegedinek születtem én... Tudja, ml a honvágy! Az sohasem hagyja nyugton, aki mosz­sziro került otthonától. l)e hát kellelt mennem. Fiatalabb korom­ban három évig voltam kocsis a régi Kecskés-telepi kísérleti gaz­daságban, aztán sokáig cseléijked­tem a tompái, kelebiai nagygazda­ságokban is. Komenciós béres, hó­napos kocsis voltam, mikor mi adó­dott. Munka nz volt,, do kereset, megélhetés az nem igen. Gondol­tam máshol, messze innen, talán könnyebb lesz nz élet. "Most már egészen jól értem. Szűcs bácsi azokhoz tartozott hát, akik vándoroltak az ország egyik vészéből n másikba. Ccelédfogadá­«ok napján mentek új gazdát ke­resni. gondolták talán máshol könnyebb lesz, — Emlékszem, annakidején mi­lyen seknn mentek Kistelekről, lia­lústyáról is Fejér megyébe cukor­répát kapáiul, Szabolcsba, Hzat­inárba munkát kereeni. Az én bá­tyáim ls bejárták az ország felét. Valahogy úgy érezlek az emberek: távol, idegen vidékeken még a nagyobb nyomorúság is könnyebb, mint idehaza. Talán a mélyen meg­sértett, megalázott emberi önérzet diktálta ezt így. Amikor már egy­két pengői éreztek a zsebükben, hazajöttek, de aztán újra esak ta­risznyát akasztottak n nyaktikba ® mentek oda. ahol nem ismerlek eenkit, őket sem ismerték, oliol többet, jobbut reméltek, mint ide­haza. így vetődött el sok évi oselédes­kedés után a távoli Kunbajára Szűcs .lano® is. Itt érte a felsza­badulás. A földoMZJ.is ulán egy­szeribe,t gazdng, hétholdas birto­kos lett. Kocsit, lovat is szerzett magának télidőben fuvarozgulott U, később a liolyi egyes típusú lermclflszövotkezeibe i8 belépett. Nem volt éppen rossz sorom már ott sem magyarázza a kucs­más :ipkás, bársonyruhás ember. — De hét az <m szülőföldemet, a szegedi határ jó fekol ©földjeitesak nem felejtenem el. Sokat, nagyon Sokat gondoltam rá: ezóta már odahazi is sokkal masabb leliet az élet, otthon Is új világ van. Újra, Bicg újra rezembe julotti haza ké­110 menni, mégis csuk jobb lesz ott­hon. Ahogy tellek uz évek, úgy lett ez nekem egyre sürgősebb. Jöt­tek a htrek, hegy már Szegeden és környékén is gazdag termelfiazüvct­liezr olt vaunak, várják a munkás­kezeket. Meg lalolgaitnm a dolgot < gy ideig aztán véglegesen dön­töttem. Ezücs bécsi visszatért oda, ahon­nan annakidején elűzték. A hét holdat az ottani csoportban hagyta. Az ingóságokat, amire itt már neki cs az Alkotmánynak sem volt szük­. — eladta. Nem sokat hozott magával, mikor megjött, de mégis hamar gazda lett itthon. Tizenegy nagy tanyája, közel 400 hold földje, sok-sok jószága, tehene, lova, bir­kája, disznója van, mert. ami az Alkotmány TSZ-é, az már az övé ls. A/. Alkotmány TSZ-be nem Szűcs t; : i az egyedüli visszatérő. Tüb­I :-n vannuk itt olyanok, akik már jával korábban hazajöttek, például ii Venczel család is. Régen ők is 6/ jeliek voltak. Az idősebb, éltes Venczel házas­pár már nem is annyira a múltról, i ikjtíb a máról, jelenlegi életükről beszél. Venczelné a férje segítségével szépen összeadja az évi jövedelmet ói csak úgy közben mondja el pár s'óvah — Kunbaján is jó volt^ nekünk éppenséggel, szép szőlőskertünk, földünk s házunk is volt. De azért most már sokkal jobb itthon. — Édesanyám, míg Zsama­pusztán voltunk, nagyon sokat mondogatta — már idős asszony — -én nem halhatok meg itt. jobb lenne nekünk otthon, Szegeden". Pedig Zsarnapusztán is megéltünk — így emlékszik vissza Vologyka Mária, a kisebbik Vologyka-lány a szülőváfosától távol töltött évekre. — Igaz — fűzi tovább a szót — még pár hónapja sincs, hogy haza­érkeztünk, de én is érzem, a nővé­rem is mondja, mennyivel jobb itt­hon. A régi ismerősök barátság­gal, sok-sok szeretettel fogadtak bennünket, amikor eljöttünk, hogy belépjünk a szövetkezetbe. Örültek nekünk, be is fogadtak bennünket. Hosszú évek után Virág Imre is megjött. A régi ismerősei barátai közül még néhányan számon tar­tották, a legtöbben már elfelejtet­ték. Valamikor ő is paraszt volt, an­nak is ázületett, de mert el is kel­leti mennie, először fűtőnek csa­pott fel, később bányász is volt, de azért a paraszti érzés, a föld utáni vágy sohasem halt ki szívé­ből. Akkor hagyta el a környéket, amikor azt a hírt hallotta, hogy Kunbaján földhöz lehet jutni. Ugy gondolta, most talán majd dolgoz­hat olyan földön, amelyikre rá­mondhatja, ez az enyém. Remé­nyei őt is nagyon sokszor becsap­ták. Hosszú volt az út, amely vissza­hozta őt. Az a föld, amelyikből ré­gen csak egy kis darabkát szeretett volna, most már örökre az övé, meg a többieké. Megjöttek Pataki Józsefék is. Annakidején ők is a föld miatt ke­rültek el erről a vidékről. Pár hold kellett volna nekik is, de itt nem jutott. — Akkor úgy gondoltuk — ma­gyarázza Patakiné — nem baj, már akárhol lesz is, csak legyen. Való­ban kaptunk is tíz hold juttatást. Különösen később egész jól ment a sorunk. Ott is TSZ-ben dolgoztunk. Ahogy számolgattuk az emberrel a havi jövedelmünk általában 1200 forint körül mozgott. De azért mé­gis úgy gondoltuk, csak jobb lesz itthon. Sajnáltak is bennünket na­gyon, amikor eljöttünk. Pedig az itthon sok keserűséget fűzött Pa­tak; József emlékéhoz. Evekig ette a kulák Lippai Nagy Antal panaszos kenyerét s akkor ő is sokszor úgy érezte, mindenütt jobb lehet, mint itt. Menjünk minél messzebb, de hát akkor a Lippai Nagy Antalok keze még mindenhová elért. Milyen jó, hogy most már ezek­ről csak mint a múltról beszélünk. Szabadon, teli reménnyel, munka­kedvvel térhetnek vissza, akiket ha­zahív a város, az ismerős utcák, a jó öreg Tiszapart és az acélos bú­zát, paprikát, kukoricát termő ha­tár, Csépi József Fogadóórán — Képzeljék el: a konyhámon keresztül viszik minden áldott nap a fűrészporos töltést, mert azzal tüzel az egyik lakó. Nem segít raj­tunk senki. Mentem én már fűhöz­fához, hogy ez tűrhetetlen állapot. Mindig otthon kell lenni, mert nyitva hagyják az ajtót. Mi a konyhán vagyunk egész nap, ott is eszünk. Hallatlan hibás rendel­kezés az ilyen. Megengedik, hogy más lakásán keresztül járkáljanak a pincébe. Mindenütt csak azt mondták: »Hát majd elintézzük, magának igaza van." Mégse változtatott senki ezen az áldatlan helyzeten, sem a KIK, sem a bíróság, mert már ott van az ügy, éppen fel­lebbezés alatt. Csak úgy dőlt a szó, özv. Joó Bálintné ajkáról, aki a Kossuth utca 17 szám alatt lakik. Ide tar­tozik az első kerület 46-os választó­kerületébe, ahol Tézsla Mihálynét és Gerő Pált választották meg ke­rületi és városi tanácstagnak. Az újságból olvasta, hogy péntek este tartja az Osztrovszky utcában, a Gyógypedagógiai Iskolában Tézs­láné a fogadó óráját. Eljött, hogy segítséget kérjen a tanácstagtól. Ráadásul itt találta Gerő Pált is; így mindkettőjüknek egyszerre el­mondhatta panaszát. A tanácstagok nyugodtan végig hallgatták Joónét, közben kérdése­ket tettek fel, hogy jobban meg­Üdvözöljük az ipari tanulókat A ma! napon az ország figyelme a jövő szakmunkásaira, sztaháno­vlstálra, újítóira a bányász, vas­öntő, esztergályos, építő, traktoros fiatalokra irányul. Ahogyan a dol­gozó nép az év egy-egy napján ün­nepli a pedagógusokat, a vasutaso­kat a honvédség harcos katonáit és általában mindazokat, akik az új ország építésének munkáját vég­zik. minden január 8-hoz legköze­lebb esö vasárnapon az ipari ta­nulókat veszi körül szeretettel, megbecsüléssel és részesíti ünnep­lésben. A szegedi iparitanuló Intézetben évtizedek óta folyik a különböző szakmák oktatása. Természetesen az elmúlt társadalmi rendben más célok érdekében és más köriilni ­nyek közölt folyt az oktatás és kép­zős, mint ma. llárom-négy évig •tartó küzdelmes „inas" sorsban az­ért sínylődött ifjúságunk jelentős részo, hogy a segédvizsga letétele után munkahelyét és sznktndá'át áruba bocsátva biztosítsa kizsák­mányoló kapitalista gyártulnjdo­nrnok számára a maximális pro­fitot. Sem számottevő anyagi jutta­tásijait, sem megbecsülésben nem részesült. Ezzel szemben R ma ipari tanulója éppen azért készül lelkesedéssel megünnepelni hazánk felszabadu­lásának 10. évfordulóját, mert bol­dog jelenét társadalmunk rendjében a felszabadulás nyomán bekövetke­zett mt'lyreható változások eredmé­nyez tűk. Az ipari tanuló képzés számos problémájának megoldása közül a felszabadulás után elsősorban az ipari tanulók jogállása tisztázódott a vállozolt viszonyoknak megfele­lően. 1949-ben megszületett a mar gyar jogalkotás történetében nz elaő ipari tanuló törvény: az 1949. évi IV. törvény. Ez nevezi először nz eddig lené­zeit tanoncot hivatalosan tanuló­nak. Rendezte ez a törvény nz ipari tanulók munkaidejét, biztosította számukra a fizetett ebédidőt, elő­térbe helyezte n tanulók szakmai képzését, reudezle a tanulók fize­téses szabadságát. Hatalmas fej­lődést jelentett ennek a törvénynek megalkotása, do nem változtatott lényegeben az ipari tanuló képzés kisipari jellegén. Ezért módosítás­ra, kiegészítésre szorult. 1949 nya­rán végetvetetttink a tervszerűtlen tanulóképzésnek. De komoly hiá­nyosság volt, hogy az ipari tanuló­képaéstiek nem volt egységes irá­nyító szerve. A minisztertanács 1950 január 8-án megjelent rende­letével létrehívta a Munkaerőtar­lalékok Hivatalát és ezzel megadta a lehetőséget arra. hogy az ipari tanuló képzést valóban kézbevo­gyiik. Ez a rendelkezés az ipari ta­nuló képzés tekintetében egy egész történelmi korszakot zárt le és megnyitotta, az utat az új. modern szocialista ipari tanuló képzés felé. Ezt követően számos rendelkezés jelent meg, amely mind azt igazol­ja, hogy dolgozó népünk nngy meg­becsülésben részesíti az ipari ta­nulókat. Jelenleg Szegeden a mezőgazda­ság számára képezünk olyan irak­loros-gépószoket, akik amellett, hogy biztoskézzel vezoiík gépiiket, értenek a mezőgazdasági- és mun­kagépek javításához és szereléséhez ls. Ezt a megtisztelő fe'adutot a szegedi intézet az elmúlt tanév végéin kapta és azóia igyekezett az oktató- nevelömunka tárgyi és sze­mélyi fel tételeit messzemenően biz­tosítani. Megtörtént nz elméleti és gyakorlati oktatás céljait szolgáló iskola és tanműhely kialakítása s ezzel egyidejűleg az o/szág külön­böző részéről érkezett fiatalok el­helyezésére a tonulóotlhon biztosí­tása. A hatalmas fákkal és szö­kőkúttal körülvett parkban elhe­lyezett intézet olyan környezetet je­lent, amelyben pedagógus és tanít­vány egyaránt szívesen tartózko­dik. A teljesen új kombájnok, cséplőgépek, traktorok, velő- és aratógépek, a tanműhelyi felszere­lések mind az ifjúság fejlődéséi szolgálják. Pedagógusaink a tanév megkezdése előtt továbbképző tan­folyamon vettek részt, liogy fel­készülten . kezdjék meg a követel­ményeknek megfelelő tanító tevé­kenységet. A tanárok és mesterek Szakftai Munkaközössége rendsze­resen készíti elő a tanterv feldol­gozását. Az inlézef párt- és BlSZ-szer­vezete, valamint a pedagógus szakszervezet hathatós segítsé­get nyújt az inléáet vezetője által meghatározott feladatok végrehajtásában. A DISZ emellett mozgósítja fiatal­jainkat a minisztertanács Vörös Vándorzászlnjáért folyó szociális'a nmnkaversonyre. E verseny a gya­A Szegedi MAV Igazgatóság több mint 50 milliós beruházással nagyarányú pálya fejlesztési munkákhoz kezdett A Szegedi MÁV Igazgatóság te­rületén ebben az évben több mint 50 millió forintot fordítanak az el­avult vasúti pályák fejlesztésére, a régi vágányok, kitérők kicseré­lésére. Szentes—Mindszent között mint­egy 15 kilométeres vágányszakaszt építenek újjá. A kis vasutak, gaz­dasági vasutak vágányait szintén 15 kilométeres hosszúságban cseré­lik ki. A Mezőhegyes—Kétegyházi vonalon már megkezdték az elő­készítő munkákat a 20 kilométer­nyi vágány kicserélésére. Az itt létesítendő új pálya az eddiginél nemcsak nagyobb tengelynyomást bír el, hanem a vonatok átlagos menetsebességét 60 kilométerre le­het majd növelni. A vasúti pálya egyik legveszélye­sebb része a kitérő. Ezekre is nagy gondot fordítanak. Ebben az esz­tendőben a Szegedi MÁV Igazga­tóság területén 350 régi kitérőt cse­rélnek ki, _ korlati oktatást támasztja alá. A csoportok nagy jelentőségű fel­ajánlásokat tettek ennek kereté­ben a tanműhely-részlegek kialakí­tása. rakodó építése, kiselejtezett traktorokból szemléttelő eszközök készítése terén. Az ötletnapok is komoly eredményekről tanúskodnak. Segítségükkel oldódott meg a nagy értéket képviselő kombájnok és egyéb gépek téli iárolásn is. Elénk a fiatalok kultúr- és sportélete. Legutóbb a névadó ün­nepségen tettek tanúbizonyságot fiataljaink kulturális felkészültsé­gű kről. Dolgozó népünk büszkén és bi­zakodva tekinthet a jövő szakmun­kásaira. Az ipari tanulók fekete­ruhás seregei értékelik azt az ál­dozatot, amelyet pártunk, kormány­zalünk s OJZ egész dolgozó nép életük és tanulásuk biztosításáért hoz ezért elszántan küzdenek a szakma elméletének és gyakorlatá­nak tökéletes elsajátításáért, a szocialista haza építéséért, mind­eddig elért eredményeink s a béke megvédéséért. Ezek azok a fiatalok, nkik nz elmúlt év őszén közel 100 kai. hold föld mélyszántásával segítettek a szegedkömyéki termelőszövetkezeti esoportokalf hogy dúsabb legyen jövőre a dolgozó nép kenyere és iigyniieiaelc a fiatalok azok, nkik minden esetben felemelik tiltakozó szavukat, ha a béke ílgye veszély­ben van. Ezeket a dolgos fiatalokat ün­nepli nia az ország abban a re­ményben. hogy a rájuk váró fel­adatokat sikerrel fogják megoldani. LÁSZLÓ NÁNDOR, a szegedi iparitanulóinlézet igazgatója MEGJELENT A C \zeqtdi TjiiUöf LEGÚJABB SZÁMA Megjelent a Szegedi Tükör január eleji száma. A füzet — mint eddig is — közli a színházak januári mű­sorát, a darabok szereposztását, is­merteti a vetítésre kerülő filmeket, a színdarabokat, operákat. Emellett a szegedi kulturális élet eseményei­ről számol be. Bőségesen közöl hí­reket is az új szám városunk ese­ményeiről. ,.A sátormozitöl a színes hangosfilmig" című írása a szegedi mozik őskoráról, kialakulásáról szól s megemlékezik Varga József mozi­gépészről, ki immár több mint öt­ven éve dolgozik mozikban. To­vábbá Horváth József — az ismert szegedi baritonista — nyilatkozatát közli a Traviata rendezésével kap­csolatban. értsék a helyzetet, hisz egy család problémájáról van szó. — Meg kell vizsgálnunk <— mondta Tézsláné. — Igazságos megoldást fogunk keresni. Hét órakor vége lesz a fogadó órának, elmegyünk és ott a helyszínen mindjárt megnézzük, mi a helyzet. — Az lesz a legjobb — vágta rá helyeslően Szun Péter bácsi, mert 6 is ott volt az első fogadó­órán feleségével. Nyugdíjas az öreg, bottal jár hófehér a haja, bajusza. Nagyon tetszett neki, hogy nem csak azt mondták a tanács­tagok. majd elintézzük, hanem mindjárt ki is mennek, megnézik. — Tudják •— magyarázza Szun Péter — vannak, akik túl akarnak járni az egyszerű emberek eszén. Nem szabad megengedni, hogy valaki is kijátssza a másik ember­társát. Az ajtó nyílott, egy asszony jött be. Leült a kis tanterem első pad­jába. Végighallgatta a beszélge­tést, aztán ő is elmondta jövetele célját. — Az Osztrovszky utca 20 szá­mú ház lakói nevében jöttem. A mi környékünkön csökkentett vi­lágítás van már hónapok óta. Hai­vanas égő mellett alig lehet látni. A rádió is gyengén szól este. Mi nem értünk hozzá. Valaki ezt mondta túl van terhelve itt a vo­nal, mert késő este, amikor másutt eloltják a villanyokat, jobban vi­lágít a lámpa. Kértük már, nézzéic meg, de eddig még semmi nem törlé"*­Szeretnénk, ha a tanácstag elv­társak elintéznék, hogy rendes áramot kapjunk. lézsláné ezt is felírta, mondván, hogy említették már néki és meg­keresi, hogy a hiba kijavítása ki­re tartozik. Intézkedéséről pedig időben értesítést ad. Más nem jött el a fogadó órára. Tézsláné kicsit bosszankodott: — Igaz, én több lakót felkeres­tem megelőzőleg. Jónéhányan el­mondták panaszukat, javaslatukat. Hetényi Gyulánénak, aki a Szent István tér 6 szám alatt lakik, el is intéztem, hogy megcsinálja a Kéményseprő Vállalat a kéményét. Azér eljöhettek volna többen is. — Nézze — mondta Szun Péter Tézslánénak — kiösi a mi kerü­letünk. Magát megszólítják az ut­cán, felkeresik a lakásán, és ott közlik mondanivalójukat. En rá­érek. Járkálok a szomszédokhoz, a piacra, minden nap, hallom, látom, hogy egyre elégedettebbek az emberek. Persze azt is elmond­hatjuk, hogy mi tetszik az életből. Most az ünnepek alatt is sokkal beszéltem. Van tüzelő, élelmiszer, új üzlet nyílt a kerületünkben, a Juhász Gyula és a Lengyel utca sarkán. Békebeli piac van, szinte százszámra ott a sok szép hízott disznó, baromfi. A tejet már három forintért is adják, a tojásnak is lement az ára. Mondom is az em­bereknek: látják ez a helyes a kormányzat jól gondoskodik. Lmz a kenyeret néha jobban kisúih-o­nék a Kenyérgyárban. A hús, •••? még egy kicsit több lehetne. Na de a húsellátás is jobb lesz. A M'­hász Gyula utcában a járdáról a vízcsap fedőket elvitték. Ez ped'g veszélyes lehet... — A Juhász Gyula utca járdái t az első negyedévben megcsiná'iá'­Tervbe vették válaszolta mindjárt rá Tézsláné. — De azért csak ió lett volna, ha úgy, mint Szun h'­csi. mások is elmondanák vélemé­nyüket, javaslatokat tellek volna az I. kerületi községpolitikai terv elkészítéséhez. — Megmondom én — szólt közbe Szun Péter. — Játszóteret a Lech­ner térre a gyerekeknek. Erről már egyébként úgy is volt szo. Töltsék fel mihamarább a Szent István téren az+ a nagv gödröt. Tisztaság szempontjából is fontos és nagyobb helye lesz a piacnak. Itt a pusztaszeri utcában is több lámpából hiányzik a villanyégő. Persze majd még megbeszéljük, hogv mi is mit tudunk tenni, hisz találkozunk még többször. Hét óra lett. A fogadóóra végét­ért, s a tanácstagok siettek ígére­tükhöz híven Joó Bálintné pana­szán segíteni. Markovits Tibor Budapestre utazik a Busch-cirkusz Berlin <ADN), A közismert, ál­lami tulajdonban lévő Bnsch-clr­lcusz hé'főn hatheles vendégszerep­lésre Budapestre utazik. A cir­kusz január 14.-től kezdve naponta l lúmcgatlák. kétszer tart majd előadást Buda­pcslcn. Sehaeffer igazgató sajirtt konferenciáján kijelentette, bogi az előkés zületek során a mogynr hatéivá gok a legmesszebbmenőleg

Next

/
Thumbnails
Contents