Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-29 / 307. szám

W9LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM SZERDA, 1954 DECEMBER 29. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: 1IAZANK FELSZABADULÁSA 10. ÉVFORDULÓJÁNAK MÉLTÖ KÖSZÖNTÉSÉÉRT (3. oldal) AZ UJSZEGEDI KENDER-LENSZÖVOVALLALAT DOLGOZÓINAK LEVELE EGY FRANCIA GYAR MUNKÁSAIHOZ (3. oldal) KIADÓS SZEGEDI DISZNOTOR (3. oldal) A nagy évforduló méltó megiinn>eplésére készülnek Szeged üzemeiben Megszoktuk mi már, hogy hazánk, életünk kiemelkedő napjaira, évfordulóira odaadó, jó munkával készülünk. Ez a még eredményesebb munka előre viszi az ország és az egyén ügyét. Mert az igazság az, hogy az eredmények akarattal, tettekkel, munkával születnek meg. S a tett, a munka alakítja jobbá élőtünket. Most, mikor közeled.k hozánk felszabadulásának 10. évfordulója. erre a nagy napra készülnek az ország dolgozói, köztük Szeged üzemeinek munkásai is. A Rákosi Mátyás Művek — mint ezt már jelentettük is — új szocialista versenyt kezdeményezett, a haza és népe szabaddá válásának 10. évfordulójára. Jól tudjuk, hogy életünkben vannak még bajok és gondok; olyanok, amelyektől szabadulni akarunk. De a gondok és bajok ellenére is a tíz szabad esztendő alatt a párt vezette dolgozó nép hatalmasat alkotott, s nagyok eredményei. Sokat jelent a szabadság, hogy az urak országa a nép hazája lett. Vegyünk csak egy példát. Kálmán Imréné a Szegedi Erőmű dolgozója. Most Hévizén töltött több napot, s betegségét ott gyógyították. Nem is olyan régen az egyszerű dolgozó embernek Héviz elérhetetlen volt. S Kálmán Imréné levelében ezt is írja a Hévizén töltött napokról: „Ott is igen éreztem, hogyan gondoskodnak az, emberről a mi népi demokráciánkban*. Az R. M. Művek kezdeményezésére Szegeden is kibontakozik a felszabadulási munkaverseny. A mi tiszaiparti városunkban az üzemek munkásai nemrégiben felszabadulási hetet tartottak Szeged és népe felszabadulásának tiszteletére Akkor is jó eredmények születtek, Most készülnek az ország felszabadulásának 10. évfordulójára. Már eddig is több szegedi üzem — például a Szőrme- és Bőrruhakészítő, a Ládagyár — csatlakozott az RM Művek kezdeményezéséhez. A vállalásokban a legfontosabb kérdésekre kell gondot fordítani. Azokra, amelyek egy-egy üzemben sajátosak és amelyeknek a megoldásával nő a termelékenység, csökken az önköltség és javul a minőség. A Szőrme- és Bőrruhakészítő dolgozói igen helyesen határozták meg, hogyan készülnek fel a következő év jó megkezdésére, az 1953-ös év első negyede teendőinek végrehajtására. Nem szabad erről sem megfeledkezni. A szegedi XI. számú Autójavító Vállalat dolgozói a fontos kérdéseket vették figyelembe, úgy tették meg a vállalásukat. Igy is kell ezt csinálni. De meg kell mondani, hogy eddig — Szegeden is megtörtént —, egyes üzemek a vállalásukban általánosan szabták meg a teendőket, nem a helyi, üzemi viszonyoknak megfele- • lően. Az általános vállalás jobbára csak papíron maradt, végrehajtását ellenőrizni igen körülményes volt, s így igen kevés sikert hozott. A felszabadulási munkaversenyben szüntessük meg az ilyen hibákat és a vállalásokat szorosan a sajátos üzemi teendőkhöz kapcsoljuk. A Szegedi Textilművekben egyik fontos kérdés a hulladék csökkentése. Bizonyára ezt nem tévesztik majd szem elől. Városunk élelmiszeripari üzemei, — amint ezt hírül adtuk már — kölcsönös együttműködési szerződést kötöttek egymással. Ennek fontos szerepe lehet az élelmiszeripari üzemek felszabadulási munkaversenyében is. A felajánlásokat gondosan készítsük elő, s vegyenek részt ebben is a munkások. Rossz és elítélendő az olyan felajánlás, amelyről csak a vezetők tudnak, de a munkások nem. Éppen ez/.'t a vállalások egy-egy üzemben a dolgozók megkérdezésével, javaslataikkal kerüljenek papírra. Igy lesz ez például az Ujszegedi Kender-Lenszövőben is, ahol most érlelődik a vállalás felszabadulásunk 10. évfordulójára. A dolgozókkal megbeszélt és velük együtt készített vállalás nyomán minden munkás érzi majd felelősségét az ígéret valóra váltásában. A Szegeden most bontakozó felszabadulási munkaversenynek alapjai vannak. Sokoldalúak ezek, de a lényeget tekintve azonos az R. M. Müvekben és más üzemben meglelhető alapokkal. Ezt a Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói így fejezték ki vállalásukban: „Soha nem felejtjük el, hogy eredményeinket, szabad és szebb életünket felszabadulásunknak köszönhetjük*. S a felszabadulási muíJcaversennyel a jobb életért folyó munka új állomásához érkeztünk. A vállalásokban meghatározzuk — és meg kell határoznunk —, hogy az eddiginél jobb munkával egy-egy üzemben miként érhetünk el nagyobb eredményeket. Azt akarjuk, hogy emelkedjen: az életszínvonal, kevesebb legyen a mindennapi gond; ezért növeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget, javítsuk a minőséget. Az is igaz, értékesebb a szabadság, ha több és olcsóbb a ruha, a cipő, ha több a zsír és a hús. Szeged textil- és élelmiszeripari üzemei, — a többi üzemek — fontos szerepet töltenek be a lakosság szükségleteinek kielégítésében. A felszabadulási munka verseny ben legyenek új sikerek, — a jobb életért. A nagy napra való készülődésben pedig — mint már annyiszor — most is járjanak az élen a kommunisták, övezze megbecsülés, tisztelet és szeretet mindazokat, akik tudásuk legjavával munkálkodnak az életszínvonal növeléséért. Hegesztés a nap melegével Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Tudományos Akadémia energetikai intézetének u nap fényét tanulmányozó laboratóriumában érdekes 1 isérleteket folytattak a napfénytől nyert hő felhasználására. Egy parabola alakú görbetükröt összekapcsoltak egy külön szabályozó készülékkel és a tükör egész napon át állandóan a napfény felé fordult. A görbetükör gyújtópontjában összegyűlt napsugarak hőfoka olyan magas volt, hogy vasat lelhetett hegeszteni vele. sőt nemcsak a vas, hanem a 3500 fokon olvadó wolframérc is megolvadt a tükör gyűjtőpontjában keletkezett bőtől. Igy új módszer alkalmazása válik lehelővé a hegesztésben: a nap energiájának segítségével történő hegesztés. Mentsük meg Európát a lángoktól és a könnyektől - tiltakozzunk Mpptnéitielország újrafelfegyverzése ellen Békenagygyülés Szegeden Tegnap délután, békenagygyiílésre jöttek öszsze Szeged dolgozói az MSZT nagytermében. A hatalmas terem kicsinek bizonyult, mert még a folyosókon is várakoztak, hogy meghallgassák a Bekc. Világtanács stockholmi üléséről a beszámolót. Szőkefalvi-Nagy Béta sajnos betegsége miatt nem tudta megtartani beszédét, de megkérte Kalmár lAszló Kossuth-díjas egyetemi tanárt, hogy ö ismertesse beszámolóját Szeged békeharcosaival. Néhány perccel 5 óra előtt vanult fel az elnökség a díszemelvényre. Az elnökség tagjai között ott voltak: Móricz Béláné, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának titkára. Farkas Istvánné, az MNDSZ városi bizottságának titkára, Nagy István, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vetető je, a Szegedi Békebizottság alelnöke, kacsán Mihályné, a Városi Békebizottság titkára, Kalmár l.ászló, Kossuth-díjas egyetemi tanár, Waltner Károly, egyetemi tanár, az orvostudományok kandi• dátusa_ Bónis György, egyetemi tanár, Szécsi Antal, püspöki hely nők és még sokan mások, munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek, A nagygyűlést Nagy István, a Városi Békebizottság elnökhelyeilese nyitotta meg, majd fel* kérte Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanári, tolmácsolja Szőkefalvi-Nagy Béla, a Béke-Világtanács sla-kholmi ülésén résztrett küldött beszámolóját. Beszámoló a Béke-Világtanács stockholmi ülésszakáról A Béke-Világ tan ács november 18-tól 25-ig Stockholmban ülést tartott. Hazánkból Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a magyar Orsz.ágos Béke tanács elnöke, Péter János, debreceni református püspök, a Béke-Világtanács tagja Bugár Jánosné, az Országos Békelánács titkára, Déry Tibor Kossuth-díjas író, Földvári Aladár Kossuth-díjas debreceni egyetemi tanár és én magam utaztunk el. Az összes külföldi küldöttek száma 400 körül volt — irta beszámolójában Szőkefalvi-Nagy Béla Kossuthdijas egyetemi tanár, majd a beszámoló elmondta, hogy a tanácskozás sok üt napirend köré csoportosultak. A napirendi pontokat referátumok vezették be majd a különböző országok küldöttei szólaltak fel. Az egyes problémák így lettek a világ összes népeit érintő közös problémák. A napirend első pontjával kapcsolatban legtöbben a nyugatnémet ú jraf el fegy verzésével foglalkoztak. Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár Szőkefalvi-Nagy Béla beszámolóját felolvasva elmondta, hogy Varsót és Rotterdamot Coventrit és Sztálingrádot leromboló náci tábornokok kezébe újra fegyvert akarnak adni. A Béke* Világtanács ülésén felszólalók elmondották, hogy a londoni és párizsi egyezmények megvalósulása nemcsak Nyugat-Németország katonai megszállását hosszabbítaná meg, hanem az egyezményben résztvevő összes európai országokat idegen csapatok tartanák megszállva. — "Segítségül kell hívni minden ország közvéleményét* — — jelenteltc ki de Chambrun francia képviselő. „Az idö egyre inkább sürget. Bizonyos hivatalos körökben rendkívül siettetik a londoni és párizsi egyezmények ratifikálását. szeretnék, ha a közvéleménynek nem lenne elég ideje a riadóra és erejének élesztetésére". De Chambrun a hála és elismerés hangján sorolta fel a szovjet kormánynak a második világháború befejezése óta újra és újra megismétlődő javaslatait, a német problémai békén rendezésére. Szőkefalvi-Nagy Béla beszámolója ezután részletesen kiiért Déry Tibor Kossuth-díjas magyar író, Kornejcsuk neves szovjet író és Ilja Erenburg felszólalásaira. — A béke minden igaz hívének szívéből beszélt Ilja Erenburg: „Sem a katonai blokkok, sem Németország katonai felfegyverzése nem biztosíthatja Európa boldog jövőjét. Más utakat kell keresnünk, új utakat a béke útjait. Barátaim, emlékezzünk, itt ebben a nagy városban kelt szárnyra egyik felhívásunk. Annak idején sokkal gyengébbek voltunk, most széles folyammá dagadtak a csermelyek. Most mellettünk áll az egész világ közvéleménye. Nem engedhetjük meg jóvátehetetlen dolgok elkövetését! Mentsük meg Európát a lángoktól és a könynyektől! Minden nap drága! Az első napirendi pont tárgyalásának eredményeképpen a Békevilágtanács azzal az ismeretes felhívással fordult a világ népeihez, hogy lejtsenek ki ellenállást a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával szemben és követeljék a négyhatalmi tárgyalásokat, Németországnak szabad választások útján való újraegyesítése, nz osztrák államszerződés megkötése céljából. Beszámolójában Szőkefalvi-Nagy Béla ezután a Béke-Világlanács tanácskozásainak második napirendi pontjával, Ázsia különböző részeiben a külföldi nyomás, valamint a blokk-rendszerek és katonai koalíciók alakítása következtében létrejött helyzettel foglalkozott. Elmondotta, hogy a Világtanécs stockholmi ülésén Burma, a Vietnami Demokratikus Köztársaság. a Szovjetunió, cs Indonézia kormányának vezetői ismételten kísérletet tettek arra, hogy megterem Isék a kollektív biztonságot Ázsia minden vidékén. A harmadik napirendi pontban a Latin-iamerikai helyzetet, a guatemalai eseményeket vitatták meg, ahol külföldi beavatkozás vezetett el nemrég a polgárháborúhoz. Ezmtán a beszámoló rátért a negyedik, majd az ölödik napirendi pont ismertetésére. — A Béke-Világlanács a kulturális kapcsolatok gyors fejlődése érdekében — folytatta. SzökefalviNagy Béla beszámolója — a következőket ajánlotta az országos békemozgalomnak: A lehető legszélesebb körben, a nép minden rétegében folytassanak akciót a eseroforgalom fokozásának mindennemű akadálya ellen, mint például a nemzetközi értekezletek és találkozók megtartásának megtiltása, kulturális kiadványok terjesztésének betiltása stb. Harcolni kell a gyűlölködés és kegyetlenséget tápláló irodalom és művészet ellen. Meg kell akadályozni a tudományos kutatásoknak a pusztítás érdekében való kihasználását. Támogatni kell minden olyan megmozdulást, amely a nemzeti kultúra védelmét ós fejlesztését szolgálja. Minden módon elő kell mozdítani Írók, zenészek festők. pedagógusok és tudósok összejöveteleit és találkozóját. A nép minden rétegében, különösen a tanítók közölt támogatni kell minden olyan mozgalmat, amelynek célja megvédelmezni az embereket a háborús politika hatásától, a durvaság, az erőszak ós a faji gyűlölet befolyásától. A beszámoló ezután kitért a Béke-Világlanács haiározalaira, az 1955 évben lévő évfordulók megünneplésére. Kalmár László professzor ezután így folytatta Szőkefalvi-Nagy Béla beszámolójának felölvasáát: — Miuí a tudomány embere, igyekeztem magam is stockholmi felszólalásomban a kulturális kapcsolatoknak, a béke megerősít ésében való jelentőségét kiemelni. Mint országunk békés együttműködési készségének egyik érdeklődésre szamottartó b'.zo1 nyitékát említem meg azt a megállapodást. amelyet legújabban kötöttünk egyes külföldi könyvkiadókkal. Arról van szó. hogy több magyar szerző által irt, nemzetközi érdeklődésre számottartó tudományos szakkönyv, a Magyar Tudományos Akadémia kiadója éa egy-egy nagy franoia. angol vagy német könyvkiadó közös kiadásában jelennék meg. Az első ilyen, a párizsi Gauthier-Villars-céggel közös kiadásban januárban már meg is fog jelenni. Ez a Riesz Frigyes professzorral együtt, francia nyelven irt matematikai könyvünk bővített harmadik kiadása, amelynek a címe: „Előadások a funkcionálanalízisről". Ezt a könyvet itt ívtuk Szegeden első két kiadása is itt jelent meg Szegeden 1952-ben és 53-ban, a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat gyönyörű nyomdai kivitelezésében. A mostani kiadás is itt készül. Frz a könyv, a többi ugyancsak Szege.den nyomott magyar matematikai szakkönyvvel éa folyóirattal együtt nem kis mértékben járult hozzá a külfölddel való tudományos kapcsolataink kifejlesztéséhez. A paprika, gulyás és szalámi Szegedjén kívül a tudományos világban éppen azt a Szegedet ismerik és respektálják, amely a szegedi Bolyai Intézet híres matematikai folyóiratát, az -Acta Scientiarum Malhematicarum*-ot, röviden az -Acta Szeged«-et produkálja. 'A Béke-Világtanáes ülései között maradt szabad időmet igyekeztem éppen a békés kulturális kapcsolatok kiépítésének jegyében úgy hasznosítani, hogy személyes érintkezésbe léptem a svéd tudományos élet képviselőivel. Mindazok, akikkel találkoztam, a legnagyobb barátsággal és megbecsüléssel fogadtak. Felkértek két matematikai szakelőadás tartására is, az egyiket a régi uppsalai-egyelcmen, Stockholmtól mintegy 60 kilométernyire a másikat a stockholmi Műegyetem matematikai intézetének épületében tartottam. A további meghívásokra csak az idö rövidsége miatt nem keTüihetett sor. Svédországban egyébként mindenütt tapasztalhattuk, mit jelentett az ott élő népeknek a 150 esztendős béke. A magyar követségen például meglepetéssel hallgattuk, hogy az a kevés és silány minőségű, a miénknél gyengébb termőföld mennyivel magasabb terméshozamot biztosít a lakosságnak. A hoszszú béke alatt lehetőség nyílt a mezőgazdaság magasabbfokú fejlesztésére. Nálunk a mezőgazdaság fejlesztése hihetetlen perspektívákat nyit meg majd előttünk Ehhez azonban béke kell. a termelés zavartalan rendjének kiépítéséhez szükséges béke. A tapasztalt jólét mellett azonban láthattunk egyes nehézségeket is. A lakáskérdés égető és általában a keresetük aránytalanul magas részét kell a svéd dolgozók(Folytatás a második oldalon.)