Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-29 / 307. szám

W9LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM SZERDA, 1954 DECEMBER 29. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: 1IAZANK FELSZABADULÁSA 10. ÉVFORDULÓJÁNAK MÉLTÖ KÖSZÖNTÉSÉÉRT (3. oldal) AZ UJSZEGEDI KENDER-LENSZÖVOVALLALAT DOLGOZÓINAK LEVELE EGY FRANCIA GYAR MUNKÁSAIHOZ (3. oldal) KIADÓS SZEGEDI DISZNOTOR (3. oldal) A nagy évforduló méltó megiinn>eplésére készülnek Szeged üzemeiben Megszoktuk mi már, hogy hazánk, életünk kiemelkedő nap­jaira, évfordulóira odaadó, jó munkával készülünk. Ez a még eredményesebb munka előre viszi az ország és az egyén ügyét. Mert az igazság az, hogy az eredmények akarattal, tettekkel, munkával születnek meg. S a tett, a munka alakítja jobbá élő­tünket. Most, mikor közeled.k hozánk felszabadulásának 10. év­fordulója. erre a nagy napra készülnek az ország dolgozói, köz­tük Szeged üzemeinek munkásai is. A Rákosi Mátyás Művek — mint ezt már jelentettük is — új szocialista versenyt kezdemé­nyezett, a haza és népe szabaddá válásának 10. évfordulójára. Jól tudjuk, hogy életünkben vannak még bajok és gondok; olyanok, amelyektől szabadulni akarunk. De a gondok és bajok ellenére is a tíz szabad esztendő alatt a párt vezette dolgozó nép hatalmasat alkotott, s nagyok eredményei. Sokat jelent a sza­badság, hogy az urak országa a nép hazája lett. Vegyünk csak egy példát. Kálmán Imréné a Szegedi Erőmű dolgozója. Most Hévizén töltött több napot, s betegségét ott gyógyították. Nem is olyan ré­gen az egyszerű dolgozó embernek Héviz elérhetetlen volt. S Kálmán Imréné levelében ezt is írja a Hévizén töltött napokról: „Ott is igen éreztem, hogyan gondoskodnak az, emberről a mi népi demokráciánkban*. Az R. M. Művek kezdeményezésére Szegeden is kibontako­zik a felszabadulási munkaverseny. A mi tiszaiparti városunkban az üzemek munkásai nemrégiben felszabadulási hetet tartottak Szeged és népe felszabadulásának tiszteletére Akkor is jó ered­mények születtek, Most készülnek az ország felszabadulásának 10. évfordulójára. Már eddig is több szegedi üzem — például a Szőrme- és Bőrruhakészítő, a Ládagyár — csatlakozott az RM Művek kez­deményezéséhez. A vállalásokban a legfontosabb kérdésekre kell gondot fordítani. Azokra, amelyek egy-egy üzemben sajátosak és amelyeknek a megoldásával nő a termelékenység, csökken az ön­költség és javul a minőség. A Szőrme- és Bőrruhakészítő dolgozói igen helyesen határozták meg, hogyan készülnek fel a következő év jó megkezdésére, az 1953-ös év első negyede teendőinek végre­hajtására. Nem szabad erről sem megfeledkezni. A szegedi XI. számú Autójavító Vállalat dolgozói a fontos kérdéseket vették figyelembe, úgy tették meg a vállalásukat. Igy is kell ezt csinálni. De meg kell mondani, hogy eddig — Szegeden is megtörtént —, egyes üzemek a vállalásukban általánosan szab­ták meg a teendőket, nem a helyi, üzemi viszonyoknak megfele- • lően. Az általános vállalás jobbára csak papíron maradt, végre­hajtását ellenőrizni igen körülményes volt, s így igen kevés si­kert hozott. A felszabadulási munkaversenyben szüntessük meg az ilyen hibákat és a vállalásokat szorosan a sajátos üzemi teendők­höz kapcsoljuk. A Szegedi Textilművekben egyik fontos kérdés a hulladék csökkentése. Bizonyára ezt nem tévesztik majd szem elől. Városunk élelmiszeripari üzemei, — amint ezt hírül adtuk már — kölcsönös együttműködési szerződést kötöttek egymással. Ennek fontos szerepe lehet az élelmiszeripari üzemek felszabadu­lási munkaversenyében is. A felajánlásokat gondosan készítsük elő, s vegyenek részt ebben is a munkások. Rossz és elítélendő az olyan felajánlás, amelyről csak a vezetők tudnak, de a munkások nem. Éppen ez/.'t a vállalások egy-egy üzemben a dolgozók megkérdezésével, javas­lataikkal kerüljenek papírra. Igy lesz ez például az Ujszegedi Kender-Lenszövőben is, ahol most érlelődik a vállalás felszaba­dulásunk 10. évfordulójára. A dolgozókkal megbeszélt és velük együtt készített vállalás nyomán minden munkás érzi majd fele­lősségét az ígéret valóra váltásában. A Szegeden most bontakozó felszabadulási munkaverseny­nek alapjai vannak. Sokoldalúak ezek, de a lényeget tekintve azonos az R. M. Müvekben és más üzemben meglelhető alapokkal. Ezt a Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói így fejezték ki vállalá­sukban: „Soha nem felejtjük el, hogy eredményeinket, szabad és szebb életünket felszabadulásunknak köszönhetjük*. S a felszaba­dulási muíJcaversennyel a jobb életért folyó munka új állomásá­hoz érkeztünk. A vállalásokban meghatározzuk — és meg kell határoznunk —, hogy az eddiginél jobb munkával egy-egy üzem­ben miként érhetünk el nagyobb eredményeket. Azt akarjuk, hogy emelkedjen: az életszínvonal, kevesebb legyen a mindennapi gond; ezért növeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget, javítsuk a minőséget. Az is igaz, értékesebb a szabadság, ha több és olcsóbb a ruha, a cipő, ha több a zsír és a hús. Szeged textil- és élelmiszeripari üzemei, — a többi üzemek — fontos szerepet töltenek be a lakosság szükségleteinek kielégí­tésében. A felszabadulási munka verseny ben legyenek új sikerek, — a jobb életért. A nagy napra való készülődésben pedig — mint már annyiszor — most is járjanak az élen a kommunisták, övezze megbecsülés, tisztelet és szeretet mindazokat, akik tudásuk legja­vával munkálkodnak az életszínvonal növeléséért. Hegesztés a nap melegével Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Tudományos Akadémia energetikai intézetének u nap fényét tanulmá­nyozó laboratóriumában érdekes 1 isérleteket folytattak a napfény­től nyert hő felhasználására. Egy parabola alakú görbetükröt összekapcsoltak egy külön szabá­lyozó készülékkel és a tükör egész napon át állandóan a napfény felé fordult. A görbetükör gyújtópont­jában összegyűlt napsugarak hő­foka olyan magas volt, hogy va­sat lelhetett hegeszteni vele. sőt nemcsak a vas, hanem a 3500 fo­kon olvadó wolframérc is megol­vadt a tükör gyűjtőpontjában kelet­kezett bőtől. Igy új módszer alkalmazása vá­lik lehelővé a hegesztésben: a nap energiájának segítségével történő hegesztés. Mentsük meg Európát a lángoktól és a könnyektől - tiltakozzunk Mpptnéitielország újrafelfegyverzése ellen Békenagygyülés Szegeden Tegnap délután, békenagygyiílésre jöttek ösz­sze Szeged dolgozói az MSZT nagytermében. A ha­talmas terem kicsinek bizonyult, mert még a fo­lyosókon is várakoztak, hogy meghallgassák a Bekc. Világtanács stockholmi üléséről a beszámolót. Sző­kefalvi-Nagy Béta sajnos betegsége miatt nem tud­ta megtartani beszédét, de megkérte Kalmár lAszló Kossuth-díjas egyetemi tanárt, hogy ö ismertesse beszámolóját Szeged békeharcosaival. Néhány perccel 5 óra előtt vanult fel az el­nökség a díszemelvényre. Az elnökség tagjai között ott voltak: Móricz Béláné, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának titkára. Farkas Istvánné, az MNDSZ városi bizottságának titkára, Nagy István, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vete­tő je, a Szegedi Békebizottság alelnöke, kacsán Mi­hályné, a Városi Békebizottság titkára, Kalmár l.ászló, Kossuth-díjas egyetemi tanár, Waltner Ká­roly, egyetemi tanár, az orvostudományok kandi• dátusa_ Bónis György, egyetemi tanár, Szécsi Antal, püspöki hely nők és még sokan mások, munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek, A nagygyűlést Nagy István, a Városi Béke­bizottság elnökhelyeilese nyitotta meg, majd fel* kérte Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanári, tolmácsolja Szőkefalvi-Nagy Béla, a Béke-Világta­nács sla-kholmi ülésén résztrett küldött beszámo­lóját. Beszámoló a Béke-Világtanács stockholmi ülésszakáról A Béke-Világ tan ács november 18-tól 25-ig Stockholmban ülést tartott. Hazánkból Andics Erzsé­bet Kossuth-díjas akadémikus, a magyar Orsz.ágos Béke tanács el­nöke, Péter János, debreceni refor­mátus püspök, a Béke-Világtanács tagja Bugár Jánosné, az Országos Békelánács titkára, Déry Tibor Kossuth-díjas író, Földvári Aladár Kossuth-díjas debreceni egyetemi tanár és én magam utaztunk el. Az összes külföldi küldöttek száma 400 körül volt — irta beszámolójá­ban Szőkefalvi-Nagy Béla Kossuth­dijas egyetemi tanár, majd a beszá­moló elmondta, hogy a tanácskozás sok üt napirend köré csoportosul­tak. A napirendi pontokat referá­tumok vezették be majd a külön­böző országok küldöttei szólaltak fel. Az egyes problémák így lettek a világ összes népeit érintő közös problémák. A napirend első pont­jával kapcsolatban legtöbben a nyugatnémet ú jraf el fegy verzésével foglalkoztak. Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár Szőkefalvi-Nagy Béla beszámolóját felolvasva el­mondta, hogy Varsót és Rotterda­mot Coventrit és Sztálingrádot le­romboló náci tábornokok kezébe új­ra fegyvert akarnak adni. A Béke* Világtanács ülésén felszólalók el­mondották, hogy a londoni és pá­rizsi egyezmények megvalósulása nemcsak Nyugat-Németország ka­tonai megszállását hosszabbítaná meg, hanem az egyezményben részt­vevő összes európai országokat idegen csapatok tartanák megszáll­va. — "Segítségül kell hívni minden ország közvélemé­nyét* — — jelenteltc ki de Chambrun fran­cia képviselő. „Az idö egyre in­kább sürget. Bizonyos hivatalos körökben rendkívül siettetik a lon­doni és párizsi egyezmények rati­fikálását. szeretnék, ha a közvéle­ménynek nem lenne elég ideje a riadóra és erejének élesztetésére". De Chambrun a hála és elismerés hangján sorolta fel a szovjet kor­mánynak a második világháború befejezése óta újra és újra megis­métlődő javaslatait, a német pro­blémai békén rendezésére. Szőkefalvi-Nagy Béla beszámo­lója ezután részletesen kiiért Déry Tibor Kossuth-díjas magyar író, Kornejcsuk neves szovjet író és Ilja Erenburg felszólalásaira. — A béke minden igaz hívének szívéből beszélt Ilja Erenburg: „Sem a katonai blokkok, sem Né­metország katonai felfegyverzése nem biztosíthatja Európa boldog jövőjét. Más utakat kell keresnünk, új utakat a béke útjait. Barátaim, emlékezzünk, itt ebben a nagy városban kelt szárnyra egyik fel­hívásunk. Annak idején sokkal gyengébbek voltunk, most széles folyammá dagadtak a csermelyek. Most mellettünk áll az egész vi­lág közvéleménye. Nem enged­hetjük meg jóvátehetetlen dol­gok elkövetését! Mentsük meg Európát a lángoktól és a köny­nyektől! Minden nap drága! Az első napirendi pont tárgya­lásának eredményeképpen a Béke­világtanács azzal az ismeretes fel­hívással fordult a világ népeihez, hogy lejtsenek ki ellenállást a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával szemben és köve­teljék a négyhatalmi tárgyalásokat, Németországnak szabad választások útján való újraegyesítése, nz oszt­rák államszerződés megkötése cél­jából. Beszámolójában Szőkefalvi-Nagy Béla ezután a Béke-Világlanács tanácskozásainak második napiren­di pontjával, Ázsia különböző ré­szeiben a külföldi nyomás, vala­mint a blokk-rendszerek és kato­nai koalíciók alakítása következ­tében létrejött helyzettel foglalko­zott. Elmondotta, hogy a Világta­nécs stockholmi ülésén Burma, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság. a Szovjetunió, cs Indonézia kormányának vezetői ismételten kí­sérletet tettek arra, hogy megte­rem Isék a kollektív biztonságot Ázsia minden vidékén. A harmadik napirendi pontban a Latin-iamerikai helyzetet, a guatemalai eseményeket vitatták meg, ahol külföldi beavatkozás vezetett el nemrég a polgárháború­hoz. Ezmtán a beszámoló rátért a ne­gyedik, majd az ölödik napirendi pont ismertetésére. — A Béke-Világlanács a kultu­rális kapcsolatok gyors fejlődése érdekében — folytatta. Szökefalvi­Nagy Béla beszámolója — a kö­vetkezőket ajánlotta az országos békemozgalomnak: A lehető legszélesebb körben, a nép minden rétegében folytassanak akciót a eseroforgalom fokozásá­nak mindennemű akadálya ellen, mint például a nemzetközi értekez­letek és találkozók megtartásának megtiltása, kulturális kiadványok terjesztésének betiltása stb. Har­colni kell a gyűlölködés és kegyet­lenséget tápláló irodalom és művé­szet ellen. Meg kell akadályozni a tudományos kutatásoknak a pusztí­tás érdekében való kihasználását. Támogatni kell minden olyan meg­mozdulást, amely a nemzeti kul­túra védelmét ós fejlesztését szol­gálja. Minden módon elő kell moz­dítani Írók, zenészek festők. pe­dagógusok és tudósok összejövete­leit és találkozóját. A nép minden rétegében, különösen a tanítók kö­zölt támogatni kell minden olyan mozgalmat, amelynek célja meg­védelmezni az embereket a háborús politika hatásától, a durvaság, az erőszak ós a faji gyűlölet befolyá­sától. A beszámoló ezután kitért a Bé­ke-Világlanács haiározalaira, az 1955 évben lévő évfordulók meg­ünneplésére. Kalmár László professzor ezután így folytatta Szőkefalvi-Nagy Béla beszámolójának felölvasáát: — Miuí a tudomány embere, igyekeztem magam is stockholmi felszólalásomban a kulturális kap­csolatoknak, a béke megerősít ésé­ben való jelentőségét kiemelni. Mint országunk békés együtt­működési készségének egyik érdeklődésre szamottartó b'.zo­1 nyitékát említem meg azt a megállapodást. amelyet leg­újabban kötöttünk egyes kül­földi könyvkiadókkal. Arról van szó. hogy több magyar szerző által irt, nemzetközi érdek­lődésre számottartó tudományos szakkönyv, a Magyar Tudományos Akadémia kiadója éa egy-egy nagy franoia. angol vagy német könyv­kiadó közös kiadásában jelennék meg. Az első ilyen, a párizsi Gau­thier-Villars-céggel közös kiadás­ban januárban már meg is fog jelenni. Ez a Riesz Frigyes pro­fesszorral együtt, francia nyelven irt matematikai könyvünk bőví­tett harmadik kiadása, amelynek a címe: „Előadások a funkcionál­analízisről". Ezt a könyvet itt ív­tuk Szegeden első két kiadása is itt jelent meg Szegeden 1952-ben és 53-ban, a Csongrádmegyei Nyomda­ipari Vállalat gyönyörű nyomdai kivitelezésében. A mostani kiadás is itt készül. Frz a könyv, a többi ugyancsak Szege.den nyomott ma­gyar matematikai szakkönyvvel éa folyóirattal együtt nem kis mérték­ben járult hozzá a külfölddel való tudományos kapcsolataink kifej­lesztéséhez. A paprika, gulyás és szalámi Szegedjén kívül a tudományos világban éppen azt a Szegedet ismerik és respektálják, amely a szegedi Bolyai Intézet híres matematikai folyóiratát, az -Acta Scientiarum Malhemati­carum*-ot, röviden az -Acta Szeged«-et produkálja. 'A Béke-Világtanáes ülései kö­zött maradt szabad időmet igye­keztem éppen a békés kulturális kapcsolatok kiépítésének jegyében úgy hasznosítani, hogy személyes érintkezésbe léptem a svéd tudo­mányos élet képviselőivel. Mind­azok, akikkel találkoztam, a leg­nagyobb barátsággal és megbecsü­léssel fogadtak. Felkértek két ma­tematikai szakelőadás tartására is, az egyiket a régi uppsalai-egyelc­men, Stockholmtól mintegy 60 kilométernyire a másikat a stock­holmi Műegyetem matematikai in­tézetének épületében tartottam. A további meghívásokra csak az idö rövidsége miatt nem keTüihetett sor. Svédországban egyébként minde­nütt tapasztalhattuk, mit jelentett az ott élő népeknek a 150 esztendős béke. A magyar követségen pél­dául meglepetéssel hallgattuk, hogy az a kevés és silány minőségű, a miénknél gyengébb termőföld mennyivel magasabb terméshoza­mot biztosít a lakosságnak. A hosz­szú béke alatt lehetőség nyílt a mezőgazdaság magasabbfokú fej­lesztésére. Nálunk a mezőgazdaság fejlesz­tése hihetetlen perspektívákat nyit meg majd előttünk Ehhez azonban béke kell. a terme­lés zavartalan rendjének kiépítésé­hez szükséges béke. A tapasztalt jólét mellett azon­ban láthattunk egyes nehézségeket is. A lakáskérdés égető és általá­ban a keresetük aránytalanul ma­gas részét kell a svéd dolgozók­(Folytatás a második oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents