Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-24 / 304. szám

ígLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM I FÉNIEK, 1951 DECEMBER 24. MAI SZAMUNKBÓL; A SZEGEDI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG .V.GTARGYALTA A VÁLASZTÁSI MUNKA TAPASZTALATAIT (2. oldal) KARÁCSONYI ÜNNEPEK TANÁCSKOZNI KELL. NEM PEDIG RATIFIKÁLNI FUTÓSZALAGON KÉSZÜLT HAZ (2. oldal) (3. oldal) (3. oldal) ARA: 50 FILLÉR A szegedi patronázs (Cs. J.) A gazdasági év véget ért, a szegedi termelőszövetkezetek is csaknem kivétel nélkül szép eredményekről, munkájuk újabb győzelméről adtak számot. Általában mindenütt alaposan megnövekedett az egy munkaegységre járó osztalék, s az elkövetett hibák ellenére is sokat gyarapodott a közös vagyon. Ujabb, szebb, kövérebb jószágok, értékes gépek, felszerelések, új gazdasági épületek és hasznos termelési tapasztalatok mutatják a júniusi útnak, ennek a nagy népszerűségnek örvendő politikának szegedi győzelmét. Pár évvel ezelőtt még egyes rosszindulatú emberek gúnyolódva, kihívóan mondták, némely szövetkezet tagságára: "rongyos gárda*. Erre talán a Dózsa tsz tagjai emlékeznek legjobban. Valóban akkor a ruházkodásnál előbbvaló volt a mindennapi kenyér-. Ma mái- még a legelvetemültebb ellenség sem mondhatja ezt a megalázó, gúnyos elnevezést a szegedi tsz-tagokra. A legtöbb termelőszövetkezetben dolgozó családnak szép háztartása, tehene, kocája, gazdag baromfiállománya, takaros kis háztáji gazdasága van. A végzett munkaegységek arányában bőven jutott már pénz jó meleg téli ruhákra, csizmákra és ünneplőre is. Van hús, zsír, szalonna, téli és nyárra való eleség. Sok családnál már megtörtént a disznóölés. Hogy most, az újév küszöbén, ilyen szép eredményekről adhatnak számot a termelőszövetkezetek, ez nem kis mértékben köszönhető a szegedi üzemek munkásainak is. A Víz- és Csatornamű, a Fémipari Vállalat, a Köztisztasági Vállalat, a Kovács—Bognár KSZ és a többi üzemek öntudatos dolgozóinak, és a többieknek. Valamennyien emlékszünk még: ezek az öntudatos, bátor szívű emberek voltak azok, akik 1945 után, amikor a föld megvédéséről volt szó, idővel, fáradsággal nem törődve, munka után mentek a környező falvakba, hogy érvényt szerezzenek a földhöz jutott paraszt igazának, hogy többé ki ne húzhassák lába alól az életet adó földet. Most ismét a munkásbecsület, a hazaszeretet nagyszerű erényeiről tettek ezek az emberek tanúbizonyságot. Lelkesülve pártunk júniusi politikáján, a patronázs-mozgalmak formájában harcot indítottak a szövetkezeti vagyon megvédéséért, a nagyüzemi mezőgazdaság fölényének bebizonyításáért Áldozatkés* munkájuk nem is lett. eredménytelen. Az újszegedi Haladás tsz-t ezévben az ÉM. (55,'6. Szakipari Építő Vállalat patronálta. Az üzem munkásai különösen gazdasági téren felbecsülhetetlen segítséget adtak a tsz tagjainak. Csak egyet említsünk meg, az üvegházak felépítését. Nemcsak tanácsokkal, ötletekkel szolgáltak a szövetkezetieknek, hanem anyaggal, szakmunkával is hozzájárultak ahhoz, hogy a szükségessé vált üvegházak olcsón, szinte potom áron felépüljenek. A Vízmű dolgozói kutat fúrtak többek között a mihályteleki Üj Élet tsz-nek. A gazdasági épületekbe is bevezették a nélkülözhetetlen vizet, öntözéses kertészethez csöveket fektettek le. A szövetkezetnek éppen csak az elhasznált anyag árát kellett megtéríteni. Ugyancsak itt történt, hogy a szövetkezet daráló-malma nem működött rosták hiányában. A Vízművek dolgozói teljesen ingyen, napi munkájuk után elkészítették a szükséges rostákat, hogy a szövetkezetnek végre egy üzemképes darálója is legyen. A Köztisztasági Vállalat dolgozói a Dózsa termelőszövetkezet tagjaival kötöttek szocialista szerződést, melyben vállalták, hogy — mivel a gazdaságnak nincsen kovácsa — rendszeresen, díjtalanul elvégzik a tsz lovainak vasalását, s ugyancsak fizetés nélkül javítják a munka közben megromlott gépeket is. Vállalásaikat, mint a többi üzemek, becsülettel teljesítették. Hála és köszönet ezért az értékes segítségért a szegedi üzemek derék dolgozóinak. Az ő áldozatos munkájuk nyomán, nemcsak a szövetkezetek erősödtek sokat, hanem ezekkel együtt szilárdult a munkásosztály és a parasztság baráti szövetsége is. Még jobban összefűződtek, elmélyültek a testvéri kapcsolatok. És ha e két baráti osztály számíthatott eddig egymásra, ezután még jobban elmondhatjuk ezt. 1 1 , a Az új év új feladatok elé állítja a tsz-eket és az őket segítő üzemi munkásokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyszerű eredmények mellett, gyakran csúsztak hibák is a munkába. A felbecsülhetetlen értékű anyagi támogatás mellett elmaradt a tsz-ek politikai és szervezeti megerősítése. Az üzemi munkásoknak, különösen a kommunistáknak, sokéves gyakorlati tapasztalataik vannak a szocialista munkafegyelem kialakításában, a termelő munka észszerű megszervezésében. Az idén ezeket a módszereket még nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem adták át az általuk patronált termelőszövetkezeteknek. Az üzemiek jól emlékeznek még: milyen kemény harcot vívtak annakidején a bércsalókkal, a normalazítókkal szemben. Ezt a jó fegyvert kellett volna alkalmazni a nyáron a tudatos munkaegység-hígítókkal szemben is. Különösen nagy szükség lett volna erre az újszegedi Haladásnál, vagy a Táncsics tsz-ben, de más helyeken is. A tsz-ek pártszervezeteinek még nincs keöő gyakorlatuk a magas színvonalú pártmunkában, a folyamatos oktatásban és a céltudatos népnevelésben sem. Az üzemi pártszervezetek viszont már bővelkednek ezekben a tapasztalatokban. A fiatalság szervezésének kérdése szintén olyan terület, ahol a problémák megoldását a patronáló üzem munkásaitól is várják. A tsz-eknél még sok kívánnivaló van a vezetéssel kapcsolatban. A legtöbb helyen többszáz ezer forinttal lehetett volna még nagyobb a jövedelem, ha az igazgatósági tagok, elnökök, jobban kezükben tartják a vezetés sokrétű, szerteágazó fonalát. Fodor István elvtárs, a Haladás tsz elnöke mondotta: "Az ügyes, tapasztalt elnök ott is százezreket jövedelmezhet a közösségnek, ahol a képzetlenebb vezetők nem is gondolják«. Ehhez természetesen az üzleti, gazdasági és értékesítési ügyekben való nagy jártasságra van szükség. Munkásigazgatóinknak, a műszaki vezetőknek, beszerzőknek ezekben a dolgokban is régi gyakorlatuk van, át kell, hogy adják azokat. Az új év a tsz-ekkel szemben új igényeket, nagyobb követelményeket támaszt. Több élelmiszert, nyersanyagot, mezőgazdasági terméket kell adniok. Erre az új feladatra a patronáló üzemeknek is fel kell most készülniük. A fokozott gazdasági segítség mellett, jóval nagyobb erkölcsi-politikai támogatásra van szükség. A Textílművekben készülnek az új tervév megkezdésére Az idén terven felül több mint 300 ezer női ruhának való anyagot gyártanak Ahogy as ember belép a Szegedi Textilművek szép előcsarnokába, mindjárt szemébe tűnik egy díszes és kedves felirat. „Kellemes karácsonyi ünnepeket". Készülődnek is a fonónők és a többiek a karácsonyra. S valljuk be, hogy a Textilművek szinte minden dolgozója a maga posztján jól tett azért, hogy az idei karácsony gazdagabb legyen a tavalyinál. Mert az ember munkájával teremtődik a jobb sor. Napokkal előbb jelentették már a Textilművekből, hogy éves tervüket befejezték. Megbecsülés és dicséret illeti ezért a vezetőket és munkásokat: fonónőket, kártolókat és a többieket. Most már a parkettás, neonfény világítású üzemrészekben a gépek mellett álló emberek terven felül dolgoznak. Derekasan végzi munkáját — hogy csak néhány példát említsünk — Berta Mária gyűrűsfonó, Simon Jolán, Varga Vera, Rutai Jánosné lánccsévélők, az úgynevezett nyújtóban pedig Tóth Imréné, Radics Sándorné. Ez év hátralévő napjaiban a gyár dolgozói több mint 300 ezer női ruhához elegendő anyagot gyártanak terven felül. Ezekben a napokban készülődnek az 1955-ös esztendő — az új év — megkezdésére. A jövő év is szép, de nehéz feladatokat ró a Textilművek dolgozóira. Milyen a készülődés? Erről beszélgetünk Nagy Sándorral, a gyár kitüntetett főmérnökével, aki imimár majd egy negyed százada munkálkodik a textilszakméban, s mestere annak. ÖatseállUoiták az intézkedési tervet. Ez magában foglalja a legfontosabb kérdéseket. A közeledő új év jó megkezdésének egyik fontos feltétele, hogy az üzemrészek minden gépe kifogástalanul működjék. El kell tehát végezni karbantartásukat, javításukat. A karbantartó, javító-brigád Tombácz Ferenc vezetésével jó munkát végez. A fonodában minden gép kijavítva, s tökéletesen működik. A csévélő üzemrészben most végzik a javításokat. Igaz, hiába vannak tökéletesen kijavítva a gépek, a zavartalan munkához nyersanyag is kell. Gondoskodás történt azért, hogy legyen elegendő nyersanyag, a folyamatos munkáért. Különböző okok miatt rövidebbhosszabb darabon nem egyenletes, nem egyforma a fonál. Ez hiba és a fonal egyenetlensége a szövésnél is mutatkozik. Bizony egy női szövött mellénynél is ,.szemet szúr" a fonal egyenetlensége, — a szövés azt nem tudja eltüntetni. A következő esztendőre úgy is készülnek, hogy a fonal vastagságát egyenletesebbé, jobbá kívánják tenni. Ezirányban folynak a kísérletek, új technika, gyártási eljárás alkalmazásával. A tehetséges műszaki gárda jól tevékenykedik ilyen vonatkozásban is. Nagy figyelmei fordítanak a hulladék csökkentésére, főképp a gyűrűsfonódában. Az a célkitűzés, hogy a hulladékot 3.5 százalékra csökkentsék le, a mostani 4 százalékról. Nem kicsiség ez. De szavak helyett bizonyítsák a számok jelentőségét. A hulladék fél százalékkal való csökkentése, — amint ezt a főmérnök pontosan kiszámolta — egy nap alatt 150 női ruhához való anyagot jelent. A kevesebb hulladék aztán csökkenti az önköltséget, növeli a termelékenységet. i A B urevesztnyik- mozgalo m a termelékenység növelésénél és a nyersanyag kihasználásánál már eddig is igen szép eredményeket hozott. A mozgalom nyomán a fonónők közül például Berta Mária, aztán Seregi Mária és Papp Viktória is jól hozzájárult az önköltség csökkentéséhez. Berta Mária havonként több mint 400 forinttal csökkenti az önköltséget. A gépeknél — a Burevesztnyik-mozgalom keretében — ott a felírás arról, ki hogyan termel, miképp használja ki a nyersanyagot. Ezek után tudják a munkásnők, hol kell jobban munkálkodniok. A segédanyaggal való takarékosság sem keveset jelent. Ebben az évben segédanyagokból — amelyek a gyártási eljárásnál szükségesek — 196.290 forintot takarítottak meg. Itt kell megmondani, hogy Jónás Antal, a tervosztály dolgozója is gondosan foglalkozik a segédanyagok és a Burevesztnyik-mozgalom számontartásával. A közelgő új évben a Burevesztnyik-mozgalom eredményeit tovább kívánják szélesíteni. Ehhez is kell — és bizonyára meg is lesz — a népnevelök felvilágosító szava. De kell a szép, okos szó azért is, hogy az anyag minőségének javításához meg legyen a jó társadalmi ellenőrzés. Ez az, hogy az egyes munkafolyamatokban a dolgozó figyelmezteti társát a hibákra. A műszakiak sztahánov komplex-mozgalma az idén is gyümölcsöző volt. A műszakiak minden hónapban az egyes hibák kijavítására vállalást tettek, hogy a termelés jobb legyen. A legjobban tevékenykedett a sztahánov komplex-mozgalomban Túri Sándor, a rezsiműhely vezetője, Erdész Antal, az előfonó művezetője és Medgyesi László, a gyűrűsfonó művezetője. A helyes és meglévő kezdeményezésre a jövőben is nagy gondot fordítanak. Teendő, hogy a műszakiak méginkább segítsék egyes gépeknél is a minőség javítását, A gyárnak még nincs saját üzemi konyhája. Ez sok bosszúságot okozott már. Igaz, lehet ebédelni az üzemben, — az ebédet azonban úgy viszik ki. Gondoltak arra, — és igen jól tették —, hogy a következő év első felében saját üzemi konyhájuk legyen. De a női öltözőt is bővíteni kívánják. >Ü Pörögnek az orsók, halkan duruzsolnak a gépek. Készül a fonal, hogy az ember javát szolgálja, S most érlelődik az üzem vállalása hazánk felszabadulásának 10, évfordulójára, -I (morvay) A téli munka szervezése a szegedi bérház építkezéseinél A hőmérő higanyszála a 0 alá szállt a múlt hélen. Beköszöntött a tél. A múlt évi téli építkezések tapasztalatait felhasználva jó előre tervszerűen elkezdtük a bérház építésénél a folyamatos téli munka feltételeinek biztosítását. Az építkezés központi vezetői, a helyi építésvezetőséggel már előre elkészítette, megbeszélte a „téliesítés" ütemtervét melyet a határidők szigorú megtartásával november 30-ra végre is hajtottunk. A „téliesitési" munkák mellett megindítottuk a téli anyagtárolást. Eizt. a munkát is befejeztük november 30-ra. Nálunk a Marx-léri bérház építkezésénél a múlt télen az önköltség alakulását nem figyeltük eléggé következetesen. A helytelen és erőltetett szervezés következtében az önköltség összege magas volt, fWért a megengedettnél drágábban építettünk az elmúlt télen. Előfordult, hogy 10 fokos hidegben égő kokszkosarak melleit külső felmenő falai falaztak. Ez felesleges pazarlás volt. Okulva a mult hibáin, úgy kívánjuk megszervezni a munkát, hogy a drága fűtőanyagokat gazdaságosan hasznosítsuk. Ennek érdekéhen három részre osztottuk az épülettömböt. Először: a bontott rész építésére, melyet csak akkor végzünk, ha a hőmérséklet 2 fok felett van. Másodszor: a már tető alatt lévő épületrészek válaszfalai felépítésére és vakolási munkáinak végzésére; ezeket a munkákat egészen 8 fokos lehűlésig tudjuk végezni mert a külső ahlakés ajtónyilásokat nádpallóval, üveggel elzárjuk cs belülről kályhával + 2 fokra felfutjuk a helyiségeket. Harmadszor: a pinceépítésénél szerveztük meg a munkát úgy, hogy — 8'fokos hidegben is tudjunk dolgozni. Igy télen is jelentős számú munkaerőt foglalkoztatunk. A bontott, épületrész építésénél a födémelemek, boltozatok, erkélykonzolok és lemezek, lépcsőpanellek és áthidalók mind előregyártottak s már csak a beemelésre várnak. Ezek elhelyezése sem fiigg az időjárástól. Minden vasbetont azonban, előgyártani nem lehet. A helyszínen is kell betonozni. Ugyanígy vagyunk a vakolással is. Nyers, folyékony és plantikus anyagokkal is dolgozni fogunk. Ezeket az anyagokat 30—40 fokos állapotban keli bedolgozni hogy a befagyásokat elkerüljük. Erre a célra az épülettömb Attila-utcai meghosszabbításában épülő áthajtórészét minden oldalról körülzártuk. s így- készítettük elő a téli mnn* kára. A gépeket és az adalék anyagokat fedél alá vittük s itt fogjuk az előmelegített anyagokat megkeverni gőz és melegvíz felhasználósával. A gépek csillékbe rakják az anyagot, melyet a daru perceken belül eljuttat a megfelelő helyre. Az adalék anyagokat is védett helyen tároljuk, hogy ezzel gátoljuk a fagyást. Biztosak vagyunk abban, hogy előkészületi munkánk eredményes lesz. És rövidesen újabb szép és egészséges lakásokat tudunk átadni Szeged dolgozóinak. Katona József főművezető Tegnap este megnyílt a Szegedi Állami Nemzeti Színház Kamaraszínháza Tegnap este nyílt meg a Szegedi Aliami Nemzeti Színház Kamaraszínháza a Vásárhelyi-sugárúton lévő Postás-kultúrotthonban. A kamaraszínház megnyitását hatalmas érdeklődés kísérte: a Postás-kultúrotthon nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az előadás előtt Tasnádi Lajos elvtárs, a II. kerületi tanács VB-titkára méltatta a kamaraszínház megnyitásának jelentőségét Szeged kulturális élete fejlődésének szempontjából. Elmondotta, hogy a Hazafias Népfront nemrégen megalakult szegedi bizottsága programmjába vette a kamaraszínház megnyitásának te' vét. A programnak ez a része is rövid idő alatt megvalósult. Tasnádi Lajos elvtárs beszéde után hatalmas sikerrel mutatták be a színház művészei Ben Jonson világhírű vígjátékát, a *Volpone"-t Kiosztották az 1954. évi A Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében csütörtökön délelőtt adták át az 1954. évi akadémiai jutalmakat. Kiemelkedő eredményei elismeréséül számos tudós, tudományos kutató kapott jutalmat, összesen 300 ezer forint akadémiai Jutalmakat értékben. Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a jutalmazottakat, majd Osztrovszkt György, az akadémia főtitkára Mta át a jutalmakat,