Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

345 SZERDA, 1954 DECEMBER 22. 3 ammamm országgyűlés ünnepi ülése I ipari és mezőgazdasági termelését 1 és emeli a nép anyagi és kulturális Színvonalát. -v- Néphadseregünk erejének ez a legbiztosabb záloga. De megsokszo­rozza erejét és hazánk biztonságát az, hogy Magyarország a háborús imperialista front és a demokra­tikus'. békefront erői közötti világ­küzdelemben tántoríthatatlanul a szocializmus és az emberi haladás élenjáró országa, a Szovjetunió ol­dalán áll, hogy olyan szövetségese van, mint a Szovjet Hadsereg, melynek hősiessége és szolidaritása a szabadságszerető népekkel a győ­zelem kiapadhatatlan forrása, amely az emberiség legigazabb ügyéért harcolt, a békéért és sza­badságért, amely minden poklokon keresztül végül is győzni fog az egész világon. < — A Horthy-rendszer árulásából, a második világháborúból le kell vonni a tanulságot, amely a tények tükrében túrja elénk, hogy néphad­seregünk akkor volt hazánk vé­delmének szilárd támasza, akkor hajtotta végre legdicsőbb fegyver­tényeit, győzelmi babérok akkor koszorúzták harci zászlait, amikor hazánk ősi ellensége, a német mi­litarizmus ellen szállt harcba. De amikor a volt uralkodó osztály nemzeti ügyünk elárulásával né­pünket és hadseregét idegen cé­lokért német zsoldba állította, szé­gyenteljes vereségek, mérhetetlen vérveszteségek érték, hazánkat ka­tasztrófába sodorták. Továbbhaladunk a mult év júniusában kijelölt úton! IPolytafds a második oldalról.} getlenségért és békéért vívott harc­ból. Száz év múltán valóra váltot­tuk Kossuth álmát: megvalósítottuk a dunai népek testvéri összefogá­sát, amely nemzeti függetlenségünk­nek egyik biztosítéka. Külpolitikánk alapvető célkitűzé­sét, népünk biztonságát azonban veszélyezteti a német és osztrák kérdés rendezetlensége, illetve a német militarizmus feltámasztásá­ra irányuló törekvés és a vele járó anschluss veszély. Történelmünkből tudjuk, hogy a német hatalmi tc­rskvések, a Drangnach Osten, a Hohenzollern és Habsburg dinasz­tiák, majd nyomdokaikon Hitler letiporták hazánk függetlenségét és szabadságát, visszavetették gazda­sági, társadalmi és kulturális fej­lődésünket, népünket megalázták, hazánkat kirabolták és rombadön­tötték. — Ezzel szemben az egységes, demokratikus, békeszerető Német­ország létrejötte biztosítaná a gaz­dasági és kulturális kapcsolatoknak további fejlődését a német és a magyar nép között mindkét nép javára. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar. Ép­pen ezért el vagyunk szánva arra, hogy minden erőnkkel szembeszál­lunk a német militarizmus feltá­masztásával. A Magyar Népköztár­saság kormánya kijelentette, hogy a Szovjetunió javaslatai alapján kész tevékenyen hozzájárulni a béke biztosításához Európában. A magyar kormány véleménye szerint a Szovjetunió szerződéster­vezete, amelyhez társadalmi rend­jétől függetlenül bármely európai állam, az egységes, békeszerető Né­metország megalakulásáig a Német Demokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság is — az egyenjogúság alapján csatlakoz­hat, a legbiztosabb kiindulópontot jelenti az európai kollektív bizton­ság megteremtéséhez. — A minisztertanács annak a szilárd meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy ilyen kollektív bizr tonsági rendszer megteremtése nagymértékben megkönnyítené a német kérdés békés rendezését, megakadályozná Nyugat-Németor­szág remilitárizálását, és kedvező feltételeket teremtene az egységes, demokratikus, békeszerető Német­ország létrehozásában, ami a német nép és valamennyi európai nép el­sőrendű érdeke. A minisztertanács megállapította, hogy a német kér­désnek ilyen szellemben történő rendezése teljes mértékben megfe­lel a Magyar Népköztársaság érde­keinek, ezért kész minden erejé­vel síkraszállni a német militariz­mus újjáélesztésének megakadályo­zásáért és a moszkvai értekezlet célkitűzéseinek megvalósításáért, — Tisztelt Országgyűlés! •— A német militarizmus feltá­masztására egy támadó német hadsereg létesítésére irányuló im­perialista törekvések arra intenek bennünket, hogy fokozottabban gondoskodjunk hazánk szabadsá­gának és függetlenségének, nem­zeti szuverénitásunk, népünk bé­kés alkotómunkájának, a szocializ­mus építésének védelméről. Több áldozattal kell fejlesztenünk és tö­kéletesítenünk néphadseregünket, melynek őse dicső honvédségünk a 48—49-es népforradalom vihará­ban, az idegen német elnyomók el­leni szabadságharc vérzivatarában született. A népszabadság és a nemzeti függetlenség eszméje he­vítette és lelkesítette azokra a cso­dálatraméltó hőstettekre, amelyek a haladó népek osztatlan bámulatát és elismerését váltották ki. „A multak dicsősége nagy nem­zeti kincs. Nagy emlékezetet alapí­tanak a népeknek nagy jövendőt, mert nemes forrásaik a hazafias nagy tetteknek" — írta emlékira­taiban Kossuth Lajos. Ilyen felbe­csülhetetlen kincs a 48—49-es hon­védség dicsősége, aminek be kell ragyognia fejlődő, izmosodó nép­hadseregünket. Multunk gazdag ilyen lelkesítő hagyományokban. De néphadseregünk korszerű kiépíté­sében döntő szerepe a munkásság és parasztság szövetségén, a nem­zet szilárd egységén nyugvó nép­hatalomnak van, amely sarkából kiforgatta hazánkban a régi vilá­got és diada\ra vitte a népi de­mokráciát. — Néphadseregünk erejének fo­kozása, harcképességének növelése, nemzeti létünk, szabadságunk, füg­getlenségünk és szuverén állami lé­tünk kérdése. A gyengék sorsa a rabság Szabad és független csak az az ország lehet, amely biztonsá­ga élvekében növeli véd"lml ere­je', tójleszti népgazdaságát, fokozza — Mélyen Tiszáéit Ünneplő Kö­zönség! — A debreceni Ideiglenes Nem­zetgyűléstől az országgyűlés mai ünnepi üléséig hatalmas utat tet­tünk meg. De a szocializmus épí­tésének nagyszerű munkájában nincs megállás. Tovább kell ha­ladnunk a kijelölt úton, amelyre múlt év júniusában léptünk, a párthatározat és a kormányprog­ram szellemében, amely köré a ma­gyar népmilliók osztatlan lelkese­déssel tömörülnek és teljes biza­lommal dolgoznak célkitűzései meg­valósításán, amelynek alapjain a párt, a kormány és a nép szilárd egysége kialakulti Dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek tevékeny közreműködése a helyi tanácsok munkájában és a Hazafias Nép­front mind szélesebben kibontakozó mozgalmában biztosítják a párt és a kormány számára népünk egysé­ges támogatását. Erre az erőre tá­maszkodva erőfeszítéseinket most népgazdaságunk fellendítésére, gazdasági terveink megvalósí­tására, a termelés növelésére és olcsóbbá tételére kell összporv­tosítani. A feladat: megoldani és dolgozó népünk, — munkásosztá­Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Tíz esztendeje, hogy újra megteremtődött a magyar állami­ság, s tíz esztendeje, hogy hazánk szabad! Emlékezzünk vissza az akkori időkre. „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetbejn az ország" — mondotta akkor a Magyar Kom­munista Párt, mely ugyanakkor bizakodva és bátran hirdette: „Lesz magyar újjászületés!" Nagy szó volt ez akkor, merész jövendölés, s az elalélt, ezer seb­ből vérző nemzet láttán sokan csüggedéssel, kételkedve hallgatták. De az elmúlt 10 esztendő azokat igazolta, akik a legszörnyűbb ne­hézségek közepette önfeláldozóan, a jobb jövőbe vetett hittel fogtak porbasújtott hazánk talpraállítása .szinte megoldhatatlannak látszó feladatához. S ma tíz év távlatából büszkén állapíthatjuk meg, hogy hazánk ezeréves történelme folyamán né­pünk még nem élt át olyan mély­reható, az élet' minden területére kiterjedő átalakulást, soha nem végzett olyan hatalmas, eredmé­nyes építő és újatalkotó munkát, mint a felszabadulás óta eltelt egyetlen évtized alatt (Taps). Rö­vid néhány év hősi, lelkes, lendü­letes, áldozatos munkája nyomán jórészt begyógyultak a háború leg­súlyosabb gazdasági sebei. Az új­jáépítéssel párhuzamosan megvál­tozott hazánk egész gazdasági rendje. A Kommunista Párt veze­lyunk, egyéni és termelőszövetke­zeti parasztságunk, haladó értelmi­ségünk, a tudomány és technika képviselői közreműködésével — megvalósítani azt a gazdaságpoliti­kai munkaprogramot, amely gaz­dasági életünk mai nehézségeit gyorsan leküzdve, nagy lépésekkel viszi majd előre népünk anyagi és kulturális felemelkedésének ügyét. Sz a kormány legközelebbi tenni­valója. Ez az a láncszem, amelyet megragadva a szocializmus építé­sének újabb sikereivel gyarapítjuk azokat a ragyogó eredményeket, amelyeket Debrecenből, az Ideigle­nes Nemzetgyűlés történelmi ülé­séről elindulva, az elmúlt tíz esz­tendő folyamán hazánk javára, né­pünk boldogságára megvalósítot­tunk, amelyeik nyomán hazánk ma erősebb, függetlensége szilárdabb, népe egységesebb, mint bármikor volt. Ez a mai ünnep tíz esztendős törhetetlen hitünk felemelő meg­nyilvánulása. Igazolása annak, hogy a maga erejébe és szorgalmába ve­tett hittel dolgozó népünk új or­szágot, szabad független hazát épí­tett a korhadt és rombadőlt régi úri Magyarország helyén, s jövőbe ve­tett hitünk ma erősebb, mint va­laha volt. , , , , tésével a munkásosztály, szövetség­ben a dolgozó parasztsággal, szívós, nehéz harcokban megverte és fel­számolta a földbirtokosok osztályát, az ipari burzsoáziát. A dolgozó pa­rasztság annyi évszázados harc után elnyerte jogos tulajdonát, a nagybirtokos földjét és a gyárakat, bányákat, bankokat kisajátította a dolgozó nép. A hatalom a mun­kásosztály vezette dolgozó nép ke­zébe került. Hazánk egy rövid évtized alatt a nagybirtokosok és nagytőkések, a népelnyomók és kizsákmányolók országából a szo­cializmust építő népi demokrácia szabad országává lett! Az elmúlt tíz esztendő egyben az egész dol­gozó magyar nép anyagi és kul­turális felemelkedésének, a nyo­morból, a nincstelenségből, a mun­kanélküliségből és szellemi elnyo­másból való kiemelkedésének év­tizede is volt! A magyar nemzet e tíz esztendő alatt egységesebb és összeforrot­tabb lett, mint valaha: felszámolta a nemzetietlen, hazafiatlan föld­birtokosok és tőkések osztályát, létrejött a munkásegység, megszi­lárdult a munkás-paraszt szövet­ség, az értelmiség zöme felzárkó­zott a mind egységesebbé váló nemzethez. Ezeréves történelme folyamán először lett a magyar nép az ország igazi gazdája, s egy­ségesen el van szánva arra, hogy megvédje kivívott szabadságát, füg­getlenségét s fokozott erővel építse tovább az új, boldog, a szocialista Magyarországot! (Hosszantartó taps) — 1944. december 21-e, a debre­ceni Ideiglenes Nemzetgyűlés, fel­szabadult népünk történelmi csele­l*:dete volt, nagy idő nagy ese­ménye, amely örökké élni fog né­pünk emlékezetében. E régi harcok emlékein keresztül tudjuk igazán értékelni, milyen nagy kincsünk a szabadság, amelynek dolgozó né­pünk birtokába jutott és élvezi an­nak áldásait, immár tíz esztendeje. Egy pillanatra se feledjük, hogy ez a szabadság ma 10 esztendeje, az Ideiglenes Nemzetgyűléssel vált felszabadult népünk közkincsévél A múltban, uralkodó osztályaink áru­lása népünket letérítette a nemzeti érdekek egyedüli helyes útjáról. Ma felszabadult népünk, a párt vezetésével szilárdan és rendület­lenül áll a népek felszabadítója, a szocializmus hazája, a hatalmas Szovjetunió mellett és együtt ha­lad a baráti népi demokráciák­kal, nemzeti felemelkedésünk és boldogulásunk egyetlen járható útján, a szabadság, a béke, a szo­cializmus útján. — Az új évtized küszöbén, az elmúlt 10 esztendő tapasztalatai­val gazdagabban, azzal a meggyő­ződéssel indulunk eL szabad éle­tünk második évtizedének útján, hogy biztosan teljesedésbe mennek népünk vágyai, amelyek a béke, a szabadság és a jólét világában, a szocialista társadalomban öltenek testet. Legyünk méltó harcosai en­nek a magasztos ügynek. (Nagy taps). — Tisztelt Országgyűlés! — E nagy történelmi esemény 10 éves évfordulóján javaslom, hogy a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése az 1944 december 21-i Ideiglenes Nemzetgyűlés ragyogó emlékét törvénybe iktatva örökítse meg a jövendő nemzedékek szá­mára. (Hosszantartó, ütemessé váló taps.) Nagy Imre beszédét hosszantartó tapssal fogadták, majd a megjelen­tek lelkes ünneplése közben Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első tit­kára emelkedett szólásra. beszéde zetésével az orosz munkásosztály, szövetségben a parasztság sokmil­liós tömegeivel, áttörte az imperia­lizmus frontját, megdöntötte a bur­zsoázia uralmgit és létrehozta elő­ször a világtörténelemben a mun­kásosztály szilárd államhatalmát. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom, mely a Szovjetuniót szül­te, következményeivel a magyar dolgozó nép és a magyar nemzet legsajátabb ügyévé vált, hazánk sorsát gyökerében megváltoztató, a magyar történelmet újjáformáló erővé. Ezért iktatta be a hálás ma­gyar nép nemzeti ünnepei sorába november 7-t, s ezért lobog oltha­tatlanul, örökre minden magyar hazafi szívében a magyar—szovjet barátság tüze! (Nagy taps.) A Szovjetunió, miután hősi had­serege győzelmesen szétzúzta a né­met fasizmust, azonnal segítségünk­re sietett. Talpraállásunk és fel­emelkedésünk döntő tényezője volt az, hogy felszabadulásunk első nap­jától kezdve mindmáig szakadatla­nul élveztük a Szovjetunió önzetlen baráti segítségét. A Szovjetunió vé­dőpajzsa volt felettünk az újjáépí­tés legnehezebb éveiben. Ö védett meg bennünket attól, hogy idegen imperialisták véres polgárháborút szíthassanak hazánkban. Tanáccsal és gazdasági segítséggel támogatott bennünket, valahányszor nehéz helyzetbe kerültünk és ez az ön­zetlen segítség, s annak tudata, hogy bármikor számíthatunk a nagy Szovjetunió baráti támogatá­sára, jövendő fejlődésünknek is legbiztosabb záloga. Pártunkat egyetlen cél vezérli: a dolgozó nép érdeke Annak, hogy a 10 év előtt visz­szanyert szabadságunkat minden vonatkozásban hazánk újjászületé­sére és felemelkedésére használ­hassuk fel, volt egy elengedhetet­len alapvető feltétele. Olyan politi­kai szervezetre, olyan politikai pártra volt szükség, amely nemze­tünk szörnyű elesettsége közepette is világosan látta, hová milyen fel­adatok megoldására kell mozgósí­tani a munkásosztályt, összponto­sítani erőit, hogyan kell e célok megvalósítására szövetségesül meg­nyerni a parasztságot, a dolgozó nép legjobbjait. Olyan párt kellett, amely helyesen tudta a magyar vi­szonyokra alkalmazni Marx, En­gels, Lenin, Sztálin győzhetetlen elméletét s így a legnehezebb hely­zetben is biztosan rávezette nemze­tét a helyes útra. Az a politikai erő, az a szilárd szervezet, mely a súlyos időkben bátran és áldozatosan magáravál­lulta és megvalósította a legnehe­zebb feladatokat, a Magyar Kom­munisták Pártja volt! (Taps.) A Magyar Kommunisták Pártja, majd a munkásegység megvalósulása után a Magyar Dolgozók Pártja, a legbonyolultabb helyzetekben is biztos kézzel vezette a dolgozó né­pet, mindenütt lelkesítő példát mu­tatott és szervezte a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a porbasújtott nemzet fel­emelkedéséért, az új, valóban sza­bad és független Magyarországért, a jobb emberibb életért, a szocia­lista jövőért! Ez a párt hosszú, nehéz harcok tüzében kovácsolódott össze, s már a felszabadulás előtti évtizedekben, a Horthy-rendszer véres elnyomása idején, bátran és következetesen küzdött, a fnagyar nép felszabadí­tásáért. E párt állt az 1919-es dicső forradalom élén. Gyökerei messze visszanyúlnak a magyar munkás­mozgalom immár százesztendős hagyományain túl. az 1848—1849-es szabadságharcig. E párt örököse és folytatója mindannak, amiért Dó­zsa György küzdött, ami a magyar történelemben forradalmi haladó, előremutató. Csak ilyen párt irá­nyíthatta és vezethette azt a törté­nelmi átalakulást, mely az új Ma­gyarországot létrehozta. A magyar dolgozó nép legjobbjai bizalommal és egységesen sorakoz­tak fel a mi pártunk mögé, mert a legutóbbi évtizedek sorsdöntő, történelmünket átformáló harcai­ban meggyőződtek róla, hogy pár­tunk a jó utat mutatja, hogy egyetlen cél vezérli: a dolgozó riép érdeke! Sikereink és jövő győzel­meink döntő tényezője változatla­nul a magyar munkásosztály a magyar nép nagy pártja: a Ma­gyar Dolgozók Pártja! (Nagy taps) Az elmúlt 10 esztendő forradal­mi átalakulásának fő hajtóereje az ország felszabadulásának első per­cétől kezdve a munkásosztály, — benne elsősorban a budapesti mun­kásosztály volt. A mi nagyszerű munkásosztályunk a felszabadu­lás első órájától kezdve meg­mutatta, hogy méltó történelmi, nemzetvezető szerepére. Az áldozat­vállalásban, a példamutatásban, a nemzet sebeinek gyógyításában, mindenütt az ipari munkásság járt az élen. A felszabadulás után a magyar munkásosztály elsőnek ug­rott talpra, s szervezte, irányította, harci szövetségbe kovácsolta a dolgozó parasztságot, a hazafias értelmiséget, a forradalom és a demokrácia erőit. A munkásosz­tály végezte önzetlenül a legnehe­zebb munkát az újjáépítés legsú­lyosabb hónapjaiban, fegyelmezet­ten, a jövőbe vetett bizalommal tűrte a pénzromlás szörnyű csapá­sait, s hallatlan lelkesedéssel és lendülettel fogott a szocialista Magyarország építéséhez. Erinek a munkásosztálynak keze nyomán jöttek létre a népi demokrácia ha­talmas alkotásai: Sztálinváros, Ino­ta, Komló, Kazincbarcika és a töb­bi létesítmények, melyekre joggal büszke a magyar munkásság, pa­rasztság, értelmiség, egész dolgozó népünk. (Nagy taps). Ez a számá­ban és öntudatában egyre növekvő munkásosztály volt hegemónja, ve. zető ereje az elmúlt évtized min­den vívmánvának s fokozottabban az lesz az elkövetkezendő időkben Köszönet és hála a mi nagvsze-ű magyar munkásosztályunknak.! 'Hosszantartó taps.) A magyar munkásosztály pár­tunk vezetésével meg tudta győzni a parasztság sokszázezres tömeget arról, hogy a földbirtokosok és tő­kések évszázados jármából csak'c az ipari munkássággal szövet-tó'* ben szabadulhat meg. Ezt a bö'c 'enini tanítást megértette a kő­alapvető, nemzetfenntartó dolgoz' osztály, a munkásság és a paraszt ság is. A parasztság legjobbjai rr 1919-ben a proletárdiktatúra har­caiban is vállvetve küzdöttek fi' ipari munkásság oldalán saját f desuraik és az idegen elnyom '•' len. Horthy börtöneiben, az 11'» zött kommunisták és ipari rr." sok mellett, mindenütt ott v .t a falu dolgozóinak legicbbjsi. a "három millió koldus* kém' i i, akik egy percre sem rr' - k meg küzdelmüket a jobbáp- sc s, a földesúri elnyomás ellen. (Folytatás a negyedik oldal Eredményeink kiindulópontig és alapia a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelme Ha sorra vesszük azokat a té­nyezőket, amelyek dolgozó népünk egy évtizedes építő s nemzetfor­máló munkájában döntő szerepet játszottak, s jövendőnk kialakításá­ban, további felemelkedésünkben is döntő súllyal esnek latba, úgy elsőnek arra kell rámutatnunk, hogy minden eredményünknek és sikerünknek, amelyeket az elmúlt évek folyamán elértünk, kiinduló­pontja és alapja a Szovjetunió vi­lágtörténelmi jelentőségű győzelnv-­a német fasizmus felett. E győze­lem nemcsak a német imperializ­mus igája alól szabadította fel ha­zánkat, de megsemmisítette a Hit­lerrel szövetséges magyar elnyomó osztályok hadseregét és államgépe­zetének legfontosabb részét s ezzel megnyitotta az utat ahhoz, hogy a dolgozók fokozatosan birtokukba vegvék az államhatalmat. A Szovjetunió hadserege verte le kezünkről a kettős bilincset: a né­met elnyomókét és a magyar ki­zsákmányolókét. Vérük hullásával szabadítottak fel bennünket a hő­sök, akiknek porai szerte az ország­ban hazánk földjében pihennek. A magyar nép örökre szívébe zárta felszabadítóit, a szovjet hősöket. S amikor nemzetünk 10 évvel ezelőtt kezdődő újjászületéséről emléke­zünk, első szavunk a hála és kö­szönet legyen azoknak, akik életü­ket és vérüket áldozták szabadsá­gunkért és a jobb magyar jövőért! (Hosszantartó taps.) Az a felmérhetetlen jelentőségű, sorsdöntő történelmi fordulat, melv hazánk és nemzetünk életében 10 esztendővel ezelőtt kezdődött, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomból indult ki, annak talaján jött létre. Ez a forradalom, melyben 1917-ben a lángeszű Lenin és a Lenin-alkotta Kommunista Párt ve­Rákosi Mátyás elvtárs

Next

/
Thumbnails
Contents