Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

4 SZERDA, 1954 DECEMBER 22. Az országgyűlés ünnepi ülése (Folytatás a harmadik oldalról.) A demokratikus erök összefogása felemelkedésünk egysk legjelentősebb tényezője S amikor a Szovjetunió győzelmeinek nyomán felszabadult az ország, ez a dolgozó parasztság, az jpari munkásság támogatásúval lelkesen, ellcnállhataitlan erővel vette birtokába a földesúri földeket. A földosztás, hazánk forradalmi átalakulásának e nagyszerű tette, eg^yé kovácsolta a munkásságot és a dolgozó parasztságot. Még szorosabbá lett ez a szövetség, amikor a régi rend hívei ellentámadásba indulva vissza akarták venni a Jdosztott földeket. Az ipari munkásság pártunk vezetése alntt egyejmbérként állott újra talpra, megvédelmezte szövetségesének, a dolgozó parasztságnak jussát és -Földet vissza nem adunk!* jelszó alatt végleg biztosította a forradalom c nagy vívmányát. A magyar dolgozó parasztság soha el nem felejti ezt a testvéri támogatást. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e harcokban kialakult szilárd szövetsége, a népi demokrácia államának alapja: alapja volt az elmúlt tíz esztendőben és nlapja, hajtói ereje marad a jövőben is! (Nagy taps) j A felszabadulás megnyitotta és szélesre tárta a dolgozó nép fiai előtt a műveltség kapuit, amclvek a Horthy-rendszer idején zárva voltak előtte. Hazánk történelme folyamén először jött létre új, a népből jött, a néppel összeforrott értelmiség. De a régi értelmiség zöme is megváltozott, közelebb került a dolgozó néphez, a népi demokráciához. Történelmünk folyamán először forr egybo a dolgozó nép és az értelmiség. Ez az egybeforrús erősíti és elmélyíti nemzeti egységünket. Hazánk felemelkedésének egyik legjelentősebb tényezője volt a hazafias, demokratikus erök egységes összefogása. A felszabadulást követő időkben pártunk vezetése alatt a magyar nemzeti függetlenségi frontban tömörültek a magyar nép hazafias, demokratikus erői, hogy együttműködjenek az ország talpraállításában, jobb, boldogabb jövőnk kialakításúban. Hasonló célokat követeti 'a Függetlenségi Népfront ls. Az előttünk álló feludatok jobb, gyorsabb megvalósítására, a legszélesebb dolgozó tömegek közreműködésének biztosítására, pártunk kezdeményezésére létrejött a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront lelkes kongresszusa, vall amint az azóta eltelt hetek sokszáz példája azt mutatja, hogy ez a legszélesebb tömegeiket átfogó mozgalom úgy országos, mint helyi viszonylatban rendkívül jelentékeny mértékben hozzá tud járulni népünk politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósításához. A Hazafias Népfrontra nemzetünk egységének szorosabbá fűzésében és az előttünk álló feladatok megoldásúban igen jelentős szerep vár. Hazánk tízesztendős fejlődésében nagy szerepet játsz>t a nemzetközi erőviszonyok megváltozása. Felszabadulásunk idején a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista ország. Az elmúlt 10 év folyamán, a Szovjetunió felszabadító harca nyomán Európában a szocializmust építő népi demokratikus államok egész sora keletkezett. Hősi harcokban felszabadult a hatalmas kinai nép és rátért a szocializmus építésének útjára. Hasonló irányban fejlődik a koreai, a vietnami nép Jelentékeny része. Ma már kilencszáamilló ember, a vilég lakosságának majdnem 40 százaléka él a szocializmust építő országokban. Ez a szám magába véve mutatja, hogy milyen irányban gördül a történelem szekere. (Taps.) Ez a fejlődés természetesen elősegítette 6s megkönnyítette újjászületésünket és azt, hogy rátérhettünk a szocializmus útjára. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok, kölcsönösen segítik egymást. baráti szövetség fűzi őket , össze, melyet éthat a bizalom, a kölcsönös megbecsülés és támogatás szelleme, míg a kapitalista államok viszonyát a kölcsönös gyanakvás, versengés és kizsákmányolás jellemzi. Annak tudata, hogy a magyar nép olyan hatalmas 900 millió főt számláló tömörülésnek részese, mely az emberi haladást, a szabadságot, a népek függetlenségét tűzte zászlajára, fejlődésünk és nemzeti egységünk hatalmas tényezője. A magyar nép mindig akkor írta évszázados történetének legfényesebb lapjait, amikor a haladás zászlaja alatt küzdött. De a2 ilyen harcot legtöbbször elszigetelten, erős és biztos szövetségesek nélkül kellett megvívnia, s ezért j e küzdelmek legtöbbje elbukott. Ma gyökerében más a helyzet. A magyar nemzet újra elfoglalta helyét a szabad népek büszke családjában és a 900 milliós szocialista tábor hű tagjaként emelt fővel nyugodtan és bizakodóan építi jobb jövőjét. (Taps.) ze kötelékeit és megmutassa, hogy oldalán áll nemcsak az emberi haladás és a béke igaz ügye, de az erő is. (Hosszantartó, ütemes taps.) Ebben a helyzetben, amikor a béke erőinek sorozatos sikereire a nyugati imperialisták Hitler hadseregének feltámasztásával válaszolnak, természetes, hogy nekünk is erősítenünk kell békénk és függetlenségünk őrét, néphadseregünket, erősítenünk kell államvédelmünket is. De ez nem elég. Nemcsak honvédelmünket kell erősítenünk, hanem ki kell küszöbölni a legcsekélyebb ingadozást ls azoknak a rendszabályoknak a végrehajtásában, melyeket szocialista építésünk Jelenlegi szakaszára elhatároztunk. Ezek a rendszabályok népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére, a mezőgazdaság — benne a mezőgazdaság szocialista szektorának, a termelőszövetkezeteknek fejlesztésére —, az iparosítás helyes ütemére és arányaira vonatkoznak. Ezeket a célkitűzéseket csak úgy fogjuk elérni, ha szorosabbra fűzzük a kötelékeket, melyek dolgozó népünket pártunk, kormányunk, népi demokráciánk köré tömörítik. De meg kell erődítenünk minden téren az állampolgári fegyelmet, a munkafegyelmet is. Végre kell hajtanunk mindazokat a rendszabályokat: a takarékosságot, az önköltség csökkentését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, melyek a termelés általános emelése mellett népjólétünk emelésének elengedhetetlen feltételei. Fel kell lépni minden ellenséges megnyilvánulás ellen! Végül, de nem utolsósorban, fel kell lépni minden olyan jelenséggel vagy megnyilvánulással szemben, amely az elmúlt másfél esztendő helyes, szükséges és eredményes rendszabályait és intézkedéseit a népi demokrácia gyengeségének tulajdonltja, mely alá akarja ásni pártunk tekintélyét és vezetőszerepét, lazítani akarja a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráciánk alappillérét. E kérdésekben nincs helye lazaságnak és meg kell értetnünk békénk, szocialista jövőnk minden ellenségével, hogy minden kísérletükre megfelelő csattanós választ fogunk adni. (Taps). S biztosak vagyunk benne, hogy ebben a kérdésben teljes erővel támogat bennünket pártunk minden tagja, a DISZ derék ifjúsága, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, minden becsületes hazafi (Taps). Mint nz elmúlt években, úgy az elkövetkezendő esztendőkben is pártunk és népi demokratikus államunk fő irányvonala a szocializmus alapjainak lerakása országunkban és ami ezzel jár: a szocialista ipar és mezőgazdaság további fejlesztése, népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése és álhatatos, szakadatlan küzdemünk azért, hogy szocialista építőmunkánkat békében folytathassuk. Ezeknek a célkitűzéseknek valóraváltásáért az első követelmény, hogy pártunk tovább szilárdítsa ideológiai, politikai és szervezeti egységét. Minden győzelmünk előfeltétele és biztosítéka: pártunk egységei (Taps) Egységes pártunk köré az eddiginél szorosabban kell felsorakoztatni hazánk vezetőerejét, a magyar munkásosztályt és még erősebbé, megbonthatatlanabbá kell tennünk népi demokratikus államunk alapját: a munkás-paraszt szövetséget. Erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszerető demokratikus hazafias erők legszélesebb összefogását. További győzelmeink és sikereink biztosításának alapja — csakúgy, mint az elmúlt tíz esztendő folyamán —, hogy még jobban elmélyítsük, megszilárdítsuk ée még szorosabbra fűzzük őszinte baráti kapcsolatainkat, hazánk felszabadítójával, a világbékeharc zászlóvivőjével, a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal és mindazokkal a népekkel, melyek a békééit, függetlenségükért és ezabadaságukért harcot folytatnak. Ez és csak ez az út biztosítja, hogy az elkövetkező években tovább erősödik hazánk, tovább nő anyagi és kulturális jóléte, szilárdul nemzeti függetlensége és önállósága. Az első nehéz, küzdelmes, de győzelmes évtized tapasztalataival gazdagodva küzdjünk fokozott erővel a szabad, erős, virágzó szocialista Magyarországért! (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps.) Felszólalások az országgyűlés ünnepi ülésén A béke megőrzése köré tömörül nemzetünk minden igéz tia Dolgozó népünk egységének és szocialista építésünk alkotó erőinek kiapadhatatlan forrása, hogy a tábor. melyhez tartozunk, s melynek hű katonái vagyunk, a békét védi. Hu létezik egy gondolat, mely minden becsületes hazafit egy táborba tömörít és összekovácsol, ez a beke megőrzésének gondolata. Mi száz formában tettünk bizonyságot a béke mellett, valljuk, hogy a magyar nép a béke népe, mely gyűlöli a háborús uszítást, a háborús uszítókat. A magyar dolgozó nép mindenütt hallatta hangját, ahol a béke mellett, nz imperialista háborús uszítók ellen folyt a harc. A béke megőrzése, a béke megvédése köré tömörül legszorosabban, legegységesebben nemzetünk minden igaz fia! (Nagy taps.) És ez nemcsak hazánkban van így. Szerte a földkerekségen, még ír* imperialista államokon belül ls hatalmas, világméretű mozgalommá fejlődött az egyszerű emberek százmillióinak az a vágya, hogy megőrizzék békéjüket, hogy ne engedjek megismétlődni a háború borznlmait, melyet a tömegpusztító fegyverek gyártása még pusztitóbbi tenne. A népek békevágya ma v itágszerte hatalmas tényező, anyaf i erő, amellyel a legelszántabb háborús uszítóknak is számolnlok kell. A békemozgalom jelentősége és világmérete azonban nem jelenti ezt, hogy az Imperialista háborús t yujtogntók, élükön az Egyesült Államok hadigyárosaival és milliárdosaival — megváltoztatták célkitűzéseiket és n népek százmillióinak egyszerű békeóhaja vissza fogja őket rettenteni bűnös terveiktől. A békét nemcsak óhajtani kell! A békéért harcolni ls kell! (Lelkes, nagy taps.) & oiyan békéért kell harcolnunk, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista jövőnket. Ezért legnépszerűbb a2 a jelszó, melyet minden magyar hazafi egységesen magáénak vall, hogy „megvédjük a békét!* (Hoszszantartó lelkes taps.) Ezt annál inkább alá kell húzni, mert éppen ezekben a napokban vagyunk tanúi annak a szégyenletes látványnak, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik újra fel akarják támasztant a német militarizmust s azt a fasiszta náci hadsereget, mely annyi mérhetetlen szenvedést, pusztulást, nyomort hozott Európa népeire, A magyar népi demokrácia teljes erővel . és minden alkalommal támogatja a Szovjetuniónak aZókat a békekíséiletelt, amelyek az európai biztonság megvalósítására törekednek és amelyek útját állnák a német militarizmus újra feltámasztásának. Hazánk jó része tíz évvel ezelőtt még ugyanannak a német milttarizmusnuk igájában szenvedett, amelyet most az amerikai Imperialisták és csatlósaik újjá akarnak éleszteni. Ha valaki, úgy a magyar nép tudja, milyen szenvedést, gyptrelmet, megaláztatást és rabságot jelentett számára a német militarizmus. A magyar nép ezeréves történelmén vörös fonalként húzódik végig a német hódítás, a német leigúzési kísérletek sorozata. Majdnem négyszáz esztendeig volt hazánk német gyarmat és ennek a gyarmatosításnak hatásait még ma is száz formában érezzük. A magyar nép ezért egységesen és elszántan áll azoknak az oldalán, akik minden eszközzel meg akarják védeni a békét és küzdenok a német militarizmus feltámasztása ellen. Ha az amerikai imperialisták keresztül viszik terveiket és újra fegyvert adnak Hitler tábornokainak kezébe, úgy ml helyeseljük és támogatjuk, hogy a szocialista tábor is szorosabbra fözEzután Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, elnöke lépett a szónoki emelvényre. Dobi István elvtárs beszédében visszapillantást vetett, rrülyen mélyreható változás ment végbe az elmúlt 10 év alatt a parasztság életében. A régi, űri világban szó sem lehetett arról — mondotta —, hogy ez a réteg részese legyen az államhatalomnak. Nem egy történelmi esemény tanúskodik pedig arról, hogy a dolgozó parasztság hazánkban is ismételten síkraszállt demokratikus jogaiért. A régi Magyarország ural tűzzelvassal arra törekedtek, hogy láyoltartsák egymástól a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot, mert tudatában voltak, hogy ha egymásra talál e két, nagy dolgozó osztály, létrejön az az erő, amely megdönti uralmukat. Ez volt a mult. Azóta, az elmúlt 10 év során elválaszthatatlanul egymásra talált a két nagy baráti osztály, a munkásság és a parasztság. Gyökeresen megváltozott közben a dolgozó parasztság társadalmi, politikai és gazdasági helyzetp A dolgozó parasztság felismerte érdekazonosságát a munkásosztályéval és ez a felismerés vezette és vezeti, amikor, különösen az utóbbi évben, olyan lelkesedéssel és a magyar parasztra mindig jellemző szorgalommal végezte és végzi a soronkövetkező munkákat. Dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége a legjobb akaratával és igyekezetével fogott hozzá azoknak a lehetőségeknek kihasználásához, amelyeket az új szakasz biztosít számára. Különösen jól lehet élni ezekkel a lehetőségekkel a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Ma már dolgozó parasztságunk százez, i gazdálkodnak szövetkezetekben. A jó szövetkezet, amelyben szabadon érvényesül a szövetkezeti demokrácia, nagy teret biztosít a benne tömörülő dolgozó parasztok képességének és tudásának kibontakozására, megkönnyíti a paraszti életet. Ismerünk jól gazdálkodó szövetkezeteket, ahol már kezd kialakulni az új típusú szövetkezeti ember, aki mindinkább átérzi, hogy egyéni boldogulása egyet jelent a közösség érdekeinek szolgálatával. Dolgozó parasztságunk az elmúlt tíz év alatt meggyőződött arról, hogy csakis a munkásosztállyal szövetségben és a párt vezetésével tudott kiemelkedni évszázados elmaradottságából. A dolgozó parasztság felemelkedése egybeforrt baráti harcostársa és vezetője, a munkásosztály. útmutatója, a Magyar Dolgozók Pártja nagy politikai és gazdasági vívmányaival. Ezután Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. A nagy tapssal fogadott bestéd után Péter János debreceni református püspök mondott beszédet. Ezután Beresztóczy Miklós projonotúrius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békeblzottsúgának elnöke mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet, majd Vass Istvánné, az MNDSZ elnöke szólalt fel. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új korszak nyílt meg a magyar nők számára is — mondotta. — A nők választójogát nem korlátozza többé sem az életkor, sem a vagyoni helyzet, sem más egyéb. — Az asszonyok megtanulták az államvezetés módszereit is. Jól és okosan oldották meg a rájuk háruló hatalmas feladatokat, szívügyükké vált a néppel való törődés. Ezután Erdei Ferenc földművelesügyi miniszter emelkedett szólásra. Akkor, 1944 december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldöttje voltam — mondotta. — Az a város küldött követének, amelyet a győzelmes Szovjet Hadsereg fegyverei az elsők között szabadítottak fel. ( Ml töltött el akkor, amikor ilyen küldetésben 10 év előtt részt vettem az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi tanácskozásain és határozathozatalában? Határtalan reménykedés és bizalom abban, hogy nemzetünk sorsa jórafordul, hogy felszabadulásunkkal ráléptünk arra az útra. amely egyszersmlndenkorra véget vet népünk elnyomásának. Beteljesült ez a reménykedés. Független ország vagyunk, államunk irányítása a munkásosztályunk iés a vele szövetséges dolgozó parasztság kezében van, s állami életünkben a párt vezetésével a legszélesebb dolgozó tömegek érdekei érvényesülnek. Országunk ma népköztársaság, amelynek alkotmánya törvényerővel szentesíti a dolgozó nép jogait és hatalmát. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT titkára, majd Kádas István, a DISZ központi vezetőségének titkára szólalt fel. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés jelentőségének törvénybeiktatása Kádas István nagy tapssal fogadott beszéde után Rónai Sándor elnök feltette a kérdést: — Elfogadja-e az országgyűlés az Ideiglenes Nern?.etgyúlés történelmi jelentőségének törvén.vbeiktatásáról szóló törvényjavaslatot, majd az országgyűlés lelkes tapsai közben megállapította, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A törvény szövege a következő: Tíz évvel ezelőtt a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének a fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme és népünk legjobbjainak a Magyar Kommunista Párt vezetésével íolytatott szabadságküzdelme lehetővé tette, hogy Magyarország visszanyerje szabadságát, állami függetlenségét. A magyar népnek a Nemzeti Függetlenségi I'rontba tömörült képviselői Debrecenben, a dicsőséges 1848—49-es forradalom és szabadságharc országgyűlésének színhelyén. 1944 december 21-én megalakították az államhatalom legfőbb szervét, a* Ideiglenes Nemzetgyűlést és létrehozták az Idegilcnes Nemzeti Kormányt. Ezzel népünk annyi hősi küzdelem után. valóra váltva sok évszázad szabadságharcainak célkitűzéseit, nemzetünk legjobbjainak törekvéseit, kezébe vette sorsának irányítását, az ország ügyelnek intézését és megvetette a független, demokratikus magyar állam alapját. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés azzal, hogy hadat üzent a fasiszta Németországnak, csatlakozott a Szovjetunió felszabadító harcához, meghirdette a küzdelmet a fasiszta elnyomók és a veltik együttműködő hazaáruló, reakciós erők ellen hazánk területének teljes felszabadításáért. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés meghirdette a hazafias erők legszélesebb összefogását és ezzel megkezdte a magyar nép egységének összekovácsolását. Dolgozó népünk ezt az egységet a munkásosztály vezetése alatt egyre jobban megszilárdítja és a Hazafias Népfrontban tömörülve tovább erősíti. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés széleskörű szabadságjogokat biztosított a magyar munkásosztálynak, az egész dolgozó népnek. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kormánya földhöz juttatta a föld művesnépet és megkezdte rombadöntött országunk újjáépítését. Népi demokratikus államunk alkotmányunkban biztosította az állampolgári jogok teljességét cs megvalósította azt az elvet, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Népünk az elmúlt 10 év alatt a háború romjait eltüntette és ma már a Szovjetunió állandó testvéri támogatása és a népi demokratikus országokkal való baráti együttműködés mellett, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a szociíCzmust építi. Az országgyűlés az, Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a következő törvényt alkotja: Az országgyűlés átérezve annuk a történelmi fordulatnak fontosságát, amelyet sok évszázados rabság utón p. független, demokratikus magyar állam megalkotásában az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása jelentett, megemlékezve arról nz eredményes munkáról, amellyel az Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar nép szabad fejlődésének alapjait lerakta, az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségét törvénybe iktatja. Debrecen, 1951. évi december hő 21-én. NAGY IMRE s. k. a minisztertanács elnöke Az országgyűlés ülése a Szózat hangjaival ért véget,