Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

2 SZERDA, 1954 DECEMBER TS. A% országgyűlés ünnepi ülése (Folytatás az első oldalról). Fennmaradásáért és felemelkedéséért élet-halál harcot kellett vívnia a német megszállók és hazaáruló, országvesztő magyar csatlósaik ollcn. — Emlékezzünk a tiz év előtti napokra! Semmink sem volt, esak őrös hitünk és törhetetlen bizalmunk. Hittünk és bíztunk a magyúr népben, a magyar nép alkotóképességében és a Szovjetunió támogutásúbnn. Es a magyar nép fáradságot nem Ismerő lelkes munkája a Szovjetunió támogatásával valóságos csodákat müveit. A tegnapi csatateret. amivé a német militarizmus, a Horthy-rcakció és a nyilas bandák segítségével tette az országot, a békés épitő-nlkotó munka, a népi demokrácia és épülő szocializmus hazájává varázsolta. — Felszabadulásunkkal olyan történelmi változások vették kezdetüket, amelyek példátlanul állanak hazátlk gazdasági, politikai és kulturális fejlődésében. Elindultunk azon az úton, amelyen haladva ma már diadalmasan építjük országunkban a szocializmust. Üj honfoglalás volt ez, amelynek nyomán új ország épült a régi helyén, amelyben nem a kiváltságos úri osztályok, hanem a dolgozó nép az úr, amelyben nem a vagyon, hanem a munka a megbecsülés alapja, amelyben az ember a legnagyobb érték. — Bűnös vezetői által végzetes háborúba sodort és porbasujtott hazánk visszanyerte legféltettebb kincsét, szabadságát, függetlenségét és nemzeti szuverénitását. Felszabadulásunkkal végleg lezárult sok megpróbáltatást átélt népünk eletének leggyászosabb szakasza és országunk történetének derűsebb korszaka kezdődött. — Azokban a nehéz időkben hazánk sorsa, népűnk jövője, a szocializmus ügye azon fordult meg, talpra tudjuk-e állítani gazdasági életünket, mert a termelő munka volt az, amely felemelhette az országot abból a szakadékból, amelybe a háborús bűnösök taszították. A nemzet élniakarásának felemelő megnyilatkozása volt, hogy népünk nem várt biztatást a munkára, hanem sajátmaga, családja és a nemzet egyetemes érdekében szívvellélekkel, minden ereje megfeszítésével dolgozott. Nem volt akadály, amelyet el ne hárított volna, nem volt nehézség, amelynek leküzdése előtt megtorpant volna s a háború nyomán ránkszakadt nélkülözés csak fokozta az erőfeszítéseket a jobb élet megteremtésére. Sikerekben gazdag hősi korszak kezdődött, amelynek ragyogó eredményei dolgozó népünk alkotó készségét és tetterejét dicsérik és valamennyiünket a jogos büszkeség érzésével töltenek el. — Hős munkásságunk kétkeze munkája nyomán, az üszkös romokban heverő üzemekben lassan felengedett a megdermedt élet, megindult a termelő munka és nyomában az ország gazdasági vérkeringése, amely megteremtette népünk felemelkedésének anyagi alapját. A felszabadult munkásosztály gazdasági életünk helyreállításának heroikus munkájában az élvonalban dolgozott, öntudatának, áldozatkészségének, az ország jobb sorsáért érzett felelősségének felejthetetlen példáját mutatta. Az elmúlt tíz esztendő történelmének legragyogóbb fejezetét munkásosztályunk írta: oroszlánrészét vállalta a munkának üzemeink felépítésénél és beindításánál, a közlekedés helyreállításánál éppúgy, mint a földosztás gyors végrehajtásánál, a nemzeti bizottságok munkájában, vagy a törvényhozásban. De a termőföld nagyrésze is megműveletlenül tekintett leendő új gazdáira és termékenyítő munkájukat várta. Dolgozó parasztságunk szorgalma és fáradhatatlan munkája a háborútól feldúlt, gránátszaggatta földjeinket aranykalászos mezőkké változtatta. Munkája nyomán életet adott a föld, biztosította népünk mindennapi kenyerét. Eggyéforrva az újjáépítés nagy munkájában, a munkásság, a parasztság és haladó értelmiség közös erőfeszítései eredményeképpen városainkba és falvainkba visszatért a békés élet, a nyugodt termelő munka. — Népünk múltjában voltak dicső korszakok. Dózsa, Rákóczi, Kossuth harca egy-egy ragyogó fejezet. Méltán sorakozik ezek mellé 1945 tavasza, amikor a fiatal magyar népi demokrácia kibontotta szárnyait és nem volt hatalom, amely diadalmas előretörését megállíthatta volna. Befejeztük azt a munkát, amit Kossuth 48-ban megkezdett, de amit a magyar reakciós, feudális rendszer befejezni nem engedett. Három emberöltővel azután, hogy Kossuth Lajos kibontotta a forradalom zászlaját, a feudalizmus utolsó fellegvárában újra meghirdettük a magyar földműves nép új honfoglalását, a földosztást. A földigénylő bizottságok beverték a cövekeket az úri földekbe, amelyiknek mindegyike egyegy koporsószeg volt a nagybirtok ravatalán, de a magyar föld robotosai számára új világ, új élet beköszöntését jelezte azon a nagyszerű tavaszon, szabadságunk hajnalán, Tisztelt Országgyűlés! Nemzeti újjászületésünk a Magyar Kommunista Párt kimagasló érdeme •— A mai ünnepi évfordulón a Magyar Dolgozók Pártja, a kommunisták pártjának méltó utóda, népünk határtalan szeretetét és bizalmát élvezi. Eggyéforrva a néppel, benne látja és tudja a magyar dolgozó társadalom hazánk, jövőnk, sorsunk biztosítékát. — A kishitűek, mert akkoriban ilyenek nem kevesen vo-ltak, nem igen bíztak abban, hogy ebben az országban lesz még szabadság, lesz függetlenség, hogy szabad nemzeti életünket nyugodtan élhetjük, hogy lesz gazdasági felvirágzás. Sokan elvesztették a reményüket, hogy ebben a hazában valaha is boldog lesz még a nép. A kommunista párt volt az, amely a kishitűekkel szemben táplálta az önbizalmat, a reménységet, hogy erős, harcos akarattá váljon, amellyel hozzáfogunk az ország építéséhez. És ma visszapillantva megállapíthatjuk, hogy nem a kishitűeknek, hanem a Kommunista Pártnak volt igaza Bíztunk a magyar népben, mert az országépítés, a felemelkedés, az erejét csak a népből merítheti. Mi a néphez fordultunk, amely annyi szenvedés, megpróbáltatás és keserű csalódás után odaállt a népi demokrácia mellé és mint az eredmények mutatják, a szocializmus — Felszabadulásunkkal a hazánk fölött átvonult vihar elült ugyan, de a javakban és lelkekben okozott romboló munkájának megszüntetése. még reánk várt. Üjjá kellett építeni az ország anyagi és szellemi javalt, újjá kellett alkotnunk nemzeti ideáljainkat, a demokrácia, a humanizmus, a béke, a szocializmus nemes eszményeinek szellemében. — Ezen a téren a magyar nép a felszabadulás után fényes bizonyítékát adta alkotóképességének. A magyar nép millióinak leghőbb vágya az volt, hogy végre eljöjjön számukra az idő, amikor becsületes munkájuknak élhetnek, és munkájuk gyümölcsét zavartalanul élvezhetik. A nép ellenségei, a régi rendszer hívei azonban demokratikus vívmányaink ellen, dolgozó népünk békés élete ellen ádáz harcot indítottak. A demokrácia erejét éveken át alkotó, építő munka helyett, a belső ellenség elleni harcra kellett irányítani, mindaddig, míg munkásosztályunk a dolgozó nép támogatásával teljesen meg nem hódította a hatalmat. A történelem tanúsítja, hogy nemzeti újjászületésünk és jövendőnk számara milyen felbecsülhetetlen szolgáatot tett a Magyar Kommunista alul len a iviiigj-cil iwumiwuw» | uioijtn. — Párt, amely ezekben a nehéz idők-I építése során új országot, boldog, • i i int. „X„: „:ix„ -x V.„.1 Altt+ttf tt-iT-ítrvi)r»tt n ftnlgnben szilárdan állta a régi világ sötét erőinek ostromát és erős kézzel, nz előrelátó politika biztos iránytűjével vezette a népet. — Nemzeti újjászületésünk, a Magyar Kommunista Párt kimagasló érdeme. Azé a párté, amely a 36 esztendős hősi múltjából egynegyed századot a kizsákmányoló, reakciós rendszer ellen bátor és áldozatos harcokban küzdött végiga magyar munkásosztály és a dolgozó nép felszabadításáért. Azé a párté, amely nagyszerű munkásosztályunk élén, népünk bizalmától övezve, a hatalom birtokában eredményesen rakja le a szocializmus alapjait országunkban. Azé a mírté, amelynek vezetésével hazánk rgy évtized alatt fejlődésének olyan útját tette meg, amelyhez foghatót nem ismer történelmünk. — A Kommunista Párt cselekvőképességével és tetterejével egykettőre mély gyökeret eresztett . a magyar társadalomban, amelynek sorskérdéseire, a haza jövőjének Kilátáséira világos feleletet adott, elalélt erőit élctrekeltette és munkára serkentette. A Magyar Kommunista Párt a tíz esztendő küzdelmeiben, az országépítés nagyszerű munkájában elért eredmét-vei és érdemei jogán népnük, hadink vezetőjének tiszteletét, megbecsülését és elismerését vívta ki magának. szabad életet teremtett a dolgo zóknak. — Tisztelt Országgyűlés! — Hazánk a fölötte elviharzott századok folyamán nem egyszer sodródott a pusztulás örvényébe, hol ellenséges túlerő, hol belviszály miatt, hol uralkodó osztályai bűnéből. Történelmünknek sajnos gyakran ismétlődő gyászos fejezetei azt bizonyítják, hogy nyomukban hazánk idegen elnyomás alá került, ami gazdasági és kulturális fejlődését hosszú emberöltőkre, néha századokra visszavetette. Első eset a magyarság évezredes történeimé mus akarta eltiporni. Áz angol— amerikai imperialista körök ugyanezt a sorsot szánták már a másodig világháborúban a meggyöngült, elvérzett országnak. Gyarmati helyzetünkben csak a gazda változott volna. A veszély nagysága, amely fenyegette országunkat, ma már világosan áll előttünk. Meggyőzően mutatja ezt szánjps kisebb nyugati ország, de nem egy nagyhatalom sorsa, amelyet az amerikai imperializmus mind megalázóbb függő helyzetbe, egyre súlyosabb gyarmati sorba süllyeszt. — Abban, hogy tíz eeztedővel ezelőtt nem ismétlődött meg történelmünk gyászos fejezete, hogy ' Debrecen ormain szabadságunk zászlaját lengette a szél, hogy nemzeti himnuszunk hangjai mellett fogtunk hoczá alkotmányos állami életünk törvényes megalapozásához, döntő szerepe volt annak, hogy nem az úgynevezett történelmi osztály, nem a régi uralkodó osztály, hanem a dolgozó nép hallatta szavát az ország sorskérdéseiben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatában, a Nemzeti Kormány kiáltványában a kinyilatkoztatott szabadságjogokban a felszabadult nép adott hangot országépítő célkitűzéseinek, élén a munkában és harcokban megedzett nagyszerű magyar munkásosztállyal, amely ma tíz esztendeje elfoglalta helyét a hatalomban, amelyben döntő szerepe és súlya lett. — Tíz esztendő fejlődése folyamán állami berendezkedésünk demokratizmusa olyan mértékben domborodott ki, úgy lett a néphatalom megtestesítője, amilyen mértékben erősödött a munkásosztály szerepe és befolyása a hatalomban, az ország politikai és gazdasági életében. Az elmúlt tíz esztendő küzdelmei és eredményei, népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása és szocialista építésünk kibontakozása terén fényes bizonyságát nyújtották annak, hogy a cx Iiiuw'^'h — * , o— - —j — 1 "-'0/ ben, hogy tíz évvel ezelőtt nem igy munkásosztály a hatalom hivatott történt, mert a Szovjetunió hadserege nem hódítóként, hanem felszabadítóként lépett hazánk földjére. Hogy hazánk és vele dolgozó népünk nem került idegen hódítókés saját kizsákmányoló urai kettős igájába, hogy az országban dúló szörnyű háború viharától porbasujtott népünk a legsötétebb jövő kiiátástalanságából szinte napok alatt a hit, a bizalom, az újjászületés biztató reményével gyülekezett Debrecenben, annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió szabadította fel hazánkat, megmentett bennünket attól, hogy német gyarmattá legyünk. De megmentett bennünket attól is, hogy bármilyen imperialista militarista törekvések gyarmati sorba süllyesszék hazánkat, amelynek önállóságát és függetlenségét nemcsak a német militarizbirtokosa. Felbecsülhetetlen szere pe van ennek abban, hogy hazánk az elmúlt évtizedben a debreceni elindulás óta ma már a szocializmus építésén fáradozik, szocialista iparunk és kereskedelmünk fejlesztésén, a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, a virágzó szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fellendítésén, dolgozó parasztságunk termelésének messzemenő megsegítésén, kultúrforradalmunk elmélyítésén, nagyszerű eredményeink közkinccsé tételén. Munkásosztályunk volt a múltban és marad a jövőben is a népi demokratikus rendszer és a szocializmus építése újabb sikereinek és végső győzelmének legszilárdabb alapja, legfőbb biztosítéka. Az elmúlt tiz esztendő alatt elért nagyszerű eredményeink — Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! — A debreceni elindulás, az ország újjáépítése, minden eredmény és siker, az elmúlt tíz esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hogy a legragyogóbb célkitűzések is csak úgy valósulhatnak meg, ha a társadalom széleskörű összefogása, a nép lelkesedését és alkotóerejét biztosítják hozzájuk. — A nemzeti egység Jegyében indultunk el Debrecenből. Ma tíz év után ez az egység erősebb mint valaha. Szorosabban tömöritjük a sorokat, szélesebb rétegeket fogunk át, minden magyar dolgozót bevonunk az új, nagy nemzeti összefogásba, a Hazafias Népfront nagyszerű mozgalmába. A Hazafias Népfront olyan szilárd és tartós társadalmi és politikai alapra épül, mint népi demokráciánk két legnagyobb osztályának, a munkásságnak és parasztságnak testvéri szövetsége népünk jövőjének, új életünk építésének lelkes munkájában. — Tíz év tapasztalatai és eredményei meggyőzően bizonyltjaik, hogy e két osztály szövetsége a legnagyobb államfenntartó erő. E körül kell tömörülnie a társadalom minden rétegének, haladó értelmiségünknek, melynek messzemenő közreműködése az ország gazdasági, kulturális, tudományos, művészeti életének fellendítésében, nélkülözhetetlen a szocializmus sikeres építéséhez. — A hazaszeretet, a függetlenség és a szabadság eszméje, valamint sokszázados hagyományaink összeforrása a szocializmus magasztos eszméjével lehetőséget nyújt arra, hogy a néptömegekben szunynyadó energiákat egyetlen nagy erőfeszítésbe kovácsolja. Ez a feladata a Hazafias Népfrontnak, amely a társadalom minden erejét városban és falun azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítására összpontosítja, amelyek biztosítják népgazdaságunk tervszerű fejlődését, a szocializmus építését, dolgozó népünk szebb, jobb, boldogabb életét. — A nagy és nemes célok, szabadságunk és békénk szent ügye, a hazaszeretet érzése, a szocializmus építésének nagyszerű célkitűzései, még soha nem forrasztották nemzetünket olyan erős egységbe mint ma. Hűen tükrözi ez azt a mély és osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a kormány iránt megnyilvánul, a hűséget és ragaszkodást, amelylyel népi demokratikus rendszerünk iránt viseltetik, a dolgozó tömegek erejét, áldozatkészségét és kezdeményezését, amellyel e nagyszerű feladatok megvalósításához hozzájárul. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt tíz év alatt nagyot fordult nálunk a világ. A debreceni i nemzetgyűlés ülésezése óta mind- ] össze egy évtized múlt el és mégis egy egész történelmi korszak! Büsz- J kék lehetünk rá, hogy ml vagyunk az a nemzedék, amelynek a legnagyszerűbb feladatok megoldása jutott osztályrészül. Emelt fővel tekinthetünk tíz év alatt elvégzett munkánkra, népgazdaságunk, társadalmi és kultu rális életünk minden területén. Népgazdaságunkban valóra vájtak a magyar szabadságharc és forradalmi mozgalmak nagyszerű célkitűzései, megszüntettük a feudalizmus maradványait, széttörtük kapitalizmus bilincseit és építjük a szocialista társadalmat, amelynek vezető ereje a felszabadult munkásosztály. Népgazdaságunk az elmúlt években hatalmas fejlődést tett meg, megnőttek az ország termelőerői, nagy arányban növekedett a nemzeti jövedelem. Gazdasági erőforrásaink ma nagyobbak, mint bármikor. Iparunk az elmúlt tíz esztendő folyamán olyan foata! Jias fejlődést tett meg, amely elképzelhetetlen kapitalista viszonyok között és csak olyan országban valósulhat meg, ahol a termelőeszközök a nép tulajdonában nem válhatnak a kizsákmányolás eszközeivé. Az elmúlt tíz esztendő, a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén gyökeres változásokat hozott, egy új társadalom, a szocializmus alapjait vetette meg. S most, amikor számvetést csinálunk, megállapíthatjuk, hogy munkánk eredményeképpen van szocialista iparunk és fejlődő mezőgazdaságunk, megszilárdult és tovább' erősödik termelőszövetkezeti mo&< galmunk, vannak épülő városaink és falvaink, kulturális és tudományos intézményeink, új irodalmi és művészeti alkotásaink, amelyek egybevéve a szoaializmus megalapozása terén végzett munkánkat dicsérik. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy a kapitalizmus és szocializmus, a maradiság és a haladás közötti küzdelemből tíz év alatt az új, a haladó, a szocializmus került ki győztesen. Alapjaiban megváltozott a magyar társadalom, amelynek szilárd alapja a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség testvéri együttműködése. Népköztársaságunk alkotmányában rögzítettük le épülő szocialista társadalmunk alaptörvényeit, az állampolgári és emberi jogokat, az egyesülési és gyülekezési jogot, az egyenlő és titkos választójogot, a vallásszabadságot, amely biztosítja, hogy hazánkban minden polgár vallását hite szerint szabadon gyakorolhatja, a sajtó- és szólásszabadságot, amelyek állami és társadalmi életünk alapjait képezik. Vannak még megoldatlan kérdések és nehézségek is, amelyeket távolról sem szabad sikereink láttán lebecsülni. Nagy és nehéz feladatokat kell még megoldani. De az országnak rendelkezésére állnak azok az erőforrások és eszközök, amelyekkel sikeresen le lehet küzdeni átmeneti gazdasági nehezségeinket, meg lehet teremteni a jobb élet feltételeit. Látnunk kell, hogy a nehézségek nem a visszaesés nehézségei, hanem a növekedés nehézségei, a felemelkedésből fakadó nehézségek, amelyekkel éppen ezért gyorsabban is megbirkózunk. Most minden erőt és akaratot, minden tudást és képességet népgazdaságunk fellendítésére keil fordítani. Azzal az elhatározással kell munkához látni, hogy behozzuk a lemaradást, leküzdjük a nehézségeket, amelyek a nép felemelkedésének útjában állnak A feladat nem könnyű. Népünk, hazánk felemelkedésének, a szocializmus építésének egyetlen járható útján, a júniusi úton kell haladnunk, hogy országunk szabad és független legyen, népünk pedig jókedvben, bőségben éljen. Békében és barátságban akarunk élni a világ minden békeszerető országával Tisztelt Országgyűlés! Az ország gazdasági és politikai helyzete mellett nemzetközi helyzetünk is katasztrófáiissá alakult a Horthy-uralom idején, főképpen azután, hogy Magyarországot Horthyék teljesen a német imperializmus háborús támadásai eszközévé tették a szomszéd országok és a Szovjetunió ellen. A helyzet 1944ben már oda fajuld hogy aiig két-három olyan ország volt a világon, amellyel Magyarországnak meg diplomáciai kapcsolata volt. Teljesen elszigetelődve, Ilorthyék kiszolgáltatták hazánkat a német imperializmus kényére-kedvéi e, súlyosan kompromittálták a világ haladó közvéleménye előtti amit betetőztek azzal, hogy a/ országot Hitler utolsó csatlósának szégyenteljes szerepére kárhoztatták. A Magyar Népköztársaság külpolitikája ezzel szemben arra irányul, hogy a világ minden békeszerető országával a kölcsönös érdekek tiszteletbentartásával, békében és barátságban éljen. Kormányunk külpolitikája ezen elvek és kapcsolatok állandó továbbfejlesztése alapján, már komoly sikereket ért el. Ma baráti szomszédok vesznek körül bennünket. A Szovjetunióval és számos népi demokratikus országgal, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Bulgáriával kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk biztosítja a világ leghatalmasabb államának, a Szovjetuniónak és a baráti országoknak messzemenő támogatását. Jó úton haladunk a régi jószomszédi viszony, a gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatok helyreállítása terén a szomszédos Jugoszláviával, amelylyel máris több fontos egyezményt, illetve megállapodást kötöttünk. Azon vagyunk, hogy helyreállítsuk a normális jószomszédi viszonyt Ausztriával is. Ez a külpolitika emelt ki bennünket abból az elszigeteltségből, ahová a régi uralkodó osztály szomszédaink ellen irányuló bűnös, ellenséges poütikála miatt jutottunk. Helyet foglalunk a békeszerető TI ének között, hngy kivegyük részünket a füg(Foly tatás a harmadik oldalon)