Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

#*L4fte PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK i r AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM I SZERDA, 1951 DECEMBER 22 MAI SZAMUNKBÓL: Rákosi Mátyás elvtárs beszéde az országgyűlés ünnepi ülésén (3. oldal) ARA: 53 FILLÉR flzzal a meggyőződéssel indulunk el szabad életünk második évtizedének útján, begy népink vágyai biztosan teljesülnek Ünnepségek Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 10. évfordulója alkalmából 1954 december 21-e reggele, ünnepre kondulnak a debreceni templomok harangjai. Zengő hangjuk szétárad „Basahalmától Ös-Péterfiáig" és hirdetik: az Alföld fővárosa forró szeretettel, történelme folyamán immár harmadszor fogadja falai közé a dolgozó nép választottait, a magyar országgyűlést. Talpig díszben állnak az utcák és terek. Szivárványszínű, tündöklő Debrecen fogadja december 21-ét s a felírások, koszorúk és lobogók sűrűjében mindenütt ott csillog a kétjegyű szám: 10. 1954. december 21. reggele ... Az utcákon tarka sokaság hullámzik, a tereken díszruhás rendőrök sorakoznak, Debrecen népe ma ünnepre hívja és történelmi napokra emlékezteti az egész dolgozó magyar népet. A debreceni ünnepségek sorozata reggel 8 órakor kezdődött. Az ősi városháza nagytermében a debreceni városi tanács ünnepi ülést tartott, ame- ] lyen Bencsik István, a Hazafias Népfront debreceni) bizottságának elnöke, a Debreceni Mezőgazdasági j Akadémia igazgatója mondott ünnepi beszédet. Nem sokkal 9 óra után egymás után gördülnek be a fellobogózott nagyállomásra a különvonatok, amelyek a párt és a kormány vezetőit, valamint a Hazafias Népfront képviselőit, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk számos más kiválóságát hozták Debrecenbe. Megérlzezett az ünnepségre a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az érkezők fogadására a pályaudvaron megjelentek a város vezetői s a pályaudvar előtt díszszázad sorakozott fel. Az ünnepi fogadtatás után megkezdődtek az ünnepségek. Nagy Imre elvtárs beszéde Koszorúzási ünnepség a debreceni szovjet emlékműnél Kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a Debrecen felszabadításáért elesett szovjet hősök Alföldi Palota előtti emlékmüvénél. Az ünnepségen megjelentek a párt- ég a kormány vezetői, az or. szággyülés tagjai az ünnepi ülésre meghívott vendégek. a Hazafias Népfront budapesli cs megye) küldöttségei, Debrecen város és HajdúBihar megye társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. Megjelent valamennyi budapesti diplomáciai képviselet vezetője. Délelőtt 11 őra. Díszjel harsan, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadja az emlékmű elölt felsorakozott díszzászlóalj parancsnokának jelentését. Elhangzik a magyar és a szovjet himnusz, majd elsőnek a Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetőségének koszorúját Rákosi Mátyás, nz MDP Központi Vezetőségének első titkára helyezi el. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a minisztertanács nevében Nagy Imre. a minisztertanács elnöke, a Hazafias Népfront nevében Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a magyar néphadsereg nevében Szabó István altábornagy, hovédelmí miniszterhelyettes, a belügyminisztérium nevében Piros László belügyminiszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Mekis József, a SZOT elnöke, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Szakali József a DISZ központi vezelőségének első titkára, a Magyar Szovjet Társaság nevében Erdei Ferenc, az MSZT elnöke, földművelésügyi miniszter. a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nevében Vass Istvánné, az MNDSZ elnöke, az Országos Béketanács nevében Bugár Jánosné, az OBT titkára a Magyar Szabadságharcos Szövetség nevében | zatán, majd a debreceni üzemek, Szabó József ezredes, az MSZIISZ főtitkára, az MDP Hajdu-bihar megyei Pártbizottságának nevében Barczi Gyula első titkár, a Debreceni Városi Tanács végrehajtóbizottságának nevében Ménes János vb. elnök helyezte el a kegyelet koszorúját az emlékmű talapliivatalok .küldöttei borították el virágcsokraikkal a szovjet hősök emlékművét. Ezután a díszzászlóalj díszmenelben vonult el, majd az Internacionálé hagjával ért véget az ünnepség. Az emléktábla ünnepélyes leleplezése Délelőtt H órakor kezdődött az zött alakult meg 1944 december ünnepség az oratóriumba vezető folyosón ahol a 10 évvel ezelőtti nemzetgyűlés emlékére táblát helyezlek el. Az emléktábla leleplezésén megjelent Farkos Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Jelen volt Kulcsár Ferenc, az. MDP Hajdú-Bihar megyei bizottságának másodtitkára, Balogh Endre, a debreceni városi tanács vb. elnökhelyettese, Ferenczy Károly egyházkerületi főjegyző, a debreceni nagytemplom lelkésze, püspökheiyettes, Tóth Endre, a Debreceni Teológiai Akadémia dékánja. Budapest és a megyék országgyűlési képviselőinek küldöttei. Pontosan 11 órakor az oratórium orgonáján felcsendültek a Himnusz hangjai, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke lépett a fehér lepellel borított emléktábla elé és elmondta ünnepi beszédét. Rónai Sándor beszéde közben hullott le a lepel az oratórium boltíves folyosójának falán elhelyezett emléktábláról. Az 1849-es forradalmi országgyűlés nagyszerű emlékét hirdető freskók alatt fekete márványtábla arany betűi hirdetik mostantól: „Itt, a hazánk dicső történelmi emlékeitől megszentelt falak kö21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a felszabadító Szovjetunió segítségével visszanyert nemzeti önállóságunk és szabadságunk megtestesítője, muükájóvafuJ korszakot nyitott történelmünkben: népünk újjászületésének és felvirágzásának dicsőséges korszakát. Szabad és független nemzeti létünk kezdetének 10. évfordulója alkalmából örök emlékezetül állította e táblát a Magyar Országgyűlés^. Az ünnepi beszéd elhangzása után az MDP Központi Vezetősége nevében Farkas Mihály, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés nevében pedig Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke helyezett el babérkoszorút az emléktáblán, majd megkoszorúzták az 1849-es országgyűlés emléktábláját. Az ünnepség résztvevői ezután bevonultak a történelmi nevezetességű oratóriumba, amelynek falát — éppúgy, mint 10 évvel ezelőtt, a nagy napon — Rákóczi és Kossuth életnagyságú arcképe — a városi tanács kegyelettel őrzött kincsei — díszítették. A nemzet szabadságünnepén Kossuth egykori szószékére Pataki Lajosné, országgyűlési képviselő, a földesi «Rákóczi„ termelőszövetkezet tagja a kegyelet és hála virágait helyezte el. Ekkor ismét megszólalt az oratórium orgonája: a Szózat hangjai zárták be az ünnepséget. — Tisztelt Országgyűlés! — Tisztelt Ünneplő Közönség! — Kedves Elvtársak! Ezeréves hazánk dicsőséges történelmének kimagasló ünnepére gyűltünk ma egybe Debrecenbe, a „szabadság őrvárosába", amelynek ősi falai nagy idők nagy emlékeit őrzik. Egy század messzeségéből is m-gdobogtatja szívünket Kossuth Lajos nagy szelleme, nemzeti multunk egyik legdicsöbb korszakának csodálatos forradalmi lendülete, szabadságáért küzdő népünk szinte felülmúlhatatlan hősiessége. Innen hirdette a nemzetmentés igéit Kossuth apánk és vezette a harcot a magyar szabadságért, a haza függetlenségéért. Alig száz esztendő múlva, 1944 december 21-én a Református Kollégium ódon falai újra történelmet formáló szavakat visszhangoztak. Tíz esztendővel ezelőtt a magyar nép, amely fölött mármár összecsaptak a háború szenynyes hullámai, az utolsó pillanatban magára talált és kezébevette sorsának intézését. Széles demokratikus alapon megválasztotta szuverén és törvényes képviseleti szervét, az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely rávezette az országot aí újjászületés, a nemzeti felemelkedés, a népi demokrácia útjára. — Tíz esztendővel ezelőtt, ugyanebben az órában, 400 esztendőnél öregebb református kollégium ősi falai között dolgozó népünk válaszr tott képviselői történelmi tanácskozásra ültek ös-ze, amely a reménység sugarait gyújtotta fel népünk lelkében és lángoló hazaszeretet fényével ragyogta be hazánk felemelkedésének jövő útjait. Az Ideiglenes Nemzetgyűléssel, amelynél magyarabb, népibb és demokratikusabb parlamentje sem összetételében, sem célkitűzésében azelőtt nem volt az országnak, népünk életének új korszaka kezdődött. — Debrecenből szállt a Szózat a szélrózsa minden irányába: Lesz magyar újjászületés! Debrecen, amely Rákóczi idején végvára volt a kuruc szabadságharcosoknak, g 1849-ben utolsó menedéke a függetlenség ügyének, az újjászülető sznbadság bölcsőjét ringatta falai között 1944 december 21-én. Perg«sük vissza emlékezetünkben a történelem lapjait. Szabadságunk megszületésének körülményei Az országgyűlés ünnepi ülése Három óra. A szikrázó fényárban tűzpiros rózsacsokor vöröslik Kossuth Lajos egykori helyén. A felcsattanó, hosszantartó, lelkes taps jelzi, hogy bevonultak a terembe a párt vezetői és a kormány tagjai. Az országgyűlés felállva ünnepli a párt és a kormány vezetőit. Az ünnepi ülésen megjelent: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének el•5 titkára. Nagy Imre, a Népköz' "•saság Minisztertanácsának elnöi \ Dobi István, a Népköztársaság "~'nöki Tanácsának elnöke. Farkas " T'hnly, Hegedús András, Apró An'1. Hidas István, Ács Lajos, Szal i Bála, az MDP Politikai Bizottf teának tagjai, Mekis József, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Bála és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, V 'doczki János külügyminiszter, P'r-s László altábornagy, belügyn'n'szter, Olt Károly pénziigymin'*zler, Molnár Erik igazságügyminiszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándon szénbányászati miniszter, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és pcstaügyi miniszter. Darvas József népművelési miniszter, Erdev-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter, Berei Andor, az Országos Tervhivatal elnöke, Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Czakó Kálmán, a népköztársaság legfőbb ügyésze, Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke, Vas Zoltán, a minisztertanács titkárságának vezetője, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Résztvettek az ünnepi ülésen Budapest és minden megye küldöttsége, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet, a szocialista építőmunka kiválóságai, s az egyházak számos meghívott képviselője. Megjelent az ülésen valamennyi budapesti diplomáciai képviselet vezetője. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke megnyitó szavai után felhangzik a magyar himnusz. Ebben a pillanatban megdördül a város körül a néphadsereg ágyúinak díszsortüze. A himnusz fenséges dallama, az ágyúk mennydörgése betölti a termet, az utcákat, az egész várost, majd a teremben Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke emelkedik szólásra. A nagy tapssal fogadott elnöki megnyitó után az országgyűlés részvevőinek ielkes tapsa közben Nagy Imre, a minisztertanács elnöke lépett a szónoki emelvényre. — A második világháború szörnyű poklából a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmes harcai szabadították ki hazánkat és hozták meg számunkra a történelmi pillanatot, amikor a horthysta-fasiszta Magyarország romjain újra magasba emelhettük nemzeti lobogónkat — szabadságunk és függetlenségünk szimbólumát, amelyet 1944 decemberében itt lengetett a szél Debrecen falain, ahonnan elindult — most már végső diadalra — a szabadság, a függetlenség, a népi demokrácia magasztos ügye. — A letűnt reakciós rendszer egy elpusztított, felperzselt, romokban heverő országot hagyott maga után. Az országvesztő Horthy-rendszer 25 esztendős népellenes, németbarát politikájával Hitler karjaiba taszította az országot és belesodorta a háborúba a Szovjetunió ellen, az ellen az ország ellen, amelynek soha, semmiféle baja nem volt a magyar néppel, amely sem területi, sem más követelést nem támasztott hazánkkal szemben, amely a vele határos országokkal, így velünk is a jószomszédi viszony fenntartására törekedett. A Horthyrendszer erre a baráti gesztusra gálád orvtámadással válaszolt. — A Horthy-rendszer és a nyilas rémuralom volt az oka annak, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása idején a németek oldalán még mindig harcoltak magyar csapatok, hogy hazánknak a német fasiszta járom alóli felszabadításáért, a Szovjet Hadsereg még súlyos véráldozatokat volt kénytelen hozni. Mi lett volna hazánkkal, mi lett volna a kultúra, a civilizáció sorsa az egész világon, ha nem lett volna a Szovjet Hadsereg? A pusztítás, a barbárság, a sötétség szennyes, fasiszta áradata, a barna pestis hulláma öntött volna el mindent, Ettől mentette meg a világot, ettől mentette meg hazánkat is a Szovjet Hadsereg. Pozdorjává zúzta a német fasizmust, győzelmet aratott a humanizmus, a kultúra, az egész emberiség legádázabb ellensége fölött és meghozta számunkra is a várva-várt szabadságot, a békét. A magunk erejéből és emberségéből nem tudtunk megbirkózni a létünkre tört ellenséges erőkkel. Amikor a Horthy-rezsim, a háborús bűnösök az országot katasztrófa lejtőjére taszították, a szétforgácsolt magyar demokrácia szárnyaszegett volt, erőtlennek bizonyult a nemzeti szerencsétlenség megakadályozására. A magyar nép súlyos árat fizetett ezért. Az országveritők nemzetünk szégyenére ágyú Üli feléknek dobták oda Hitlernek a magyar honvédséget, vágóhídra hajtották a magyar nép fiainak százés százezreit az ukrán mezökre a Don mellé, Voronyezs alá. — A diadalról-diadalra feUsrtóatathatatlanul előnyomuló Szovjet Hadsereg egymás után mérte megsemmisítő csapásait Hitler csatlósaira, majd Berlinben a fasiszta barlangban megadta a kegyelemdöfést a hitlerista fenevadnak. — Az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi ülése idején, tiz esztendővel ezelőtt azonban a német militarizmus vandál hordái, az ország egy részét és a mngyar nemzet élniakarásának. múltjának és jövendőjének szimbólumát, szerelett fővárosunkat, az agyongyötört, megkínzott és kiéhezett Budapestet dúlták és rombolták. — A Szovjet Hadsereg felszabadító harcai nyomán felpirkadt a szabadság hajnala a német militarizmus és a magyar béreneeik által rombadöntött hazánk felett. Az Ideiglenes Nemzelgyülés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány széttépte azokat a rabláncokat amelyekkel a népellenes kormányok hazánkat Hitler hndiszekpréhez kötötték és beletaszították a háború poklába, a Szovjetunió és a többi demokratikus, szabadságszerető nép ellen. — Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzent Németországnak, hogy a magyar nép is kivegye részét saját maga felszabadító harcából és hazánk valamint az egész emberiség legádázabb ellensége, a barbár német militarizmus szélzúzásából, egyben fegyverszüneot kért a Szovjetuniótól és a szövetséges hatalmaktól, hogy megteg" ? az első lépést azon az úton aine'y visszavezeti hazánkat a szabd, demokratikus népek családjába. Első lépésetek fejlődésünk útján *- Tisztolt Ünneplő Közönség! — Hazánk, amelynek földjén a háború szörnyű vihara szántó végig, felszabadulásának idr' j rendkívül súlyos helyzetben veit, (Folytatás a második oldalon.)