Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-18 / 299. szám

OElMflGYHRORSZAG SZOMBAT, 1954 DECEMBER ra A bonni parlament a bizottságokhoz tette át a párizsi szerződések ratifikációs törvényjavaslatait Tiz éve Berlin (MTI) A bonni parlament ( csütörtökön a késő esti órákban befejezte az első olvasásban tárgyalt párizsi szerződések megvitatását. A csütörtöki ülés első szónoka Uaasler, az Áttelepültek Pártjának Képviselője hangsúlyozta, hogy néite szerint Németország egységét csak a nyugatnémet hadsereg megszervezése és megerősítése után lehet helyreállítani. A képviselő kijelentette, hogy az újraegyesítés! -akció- nem szorítkozhat a mai szövetségi köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egybeolvasztására, hanem kl kell terjednie az Odera— Neisse vonaltól keletre eső egykori német területekre is. Merkatz, a fasiszta Német Pórt szóvivője, a következő felszólaló egyebek között azt fejtegette, hogy Nyugat-Németországnak -feny egereit helyzete- miatt kétszerakkora haderőre van szüksége, mint a brüsszeli egyezményben részvevő többi államnak együttvéve. Merkatz a közhangulattal számotvetve bejelentette, hogy pártja a Saaregyezménnyel kapcsolatban fenntartással él mindaddig, amíg az egyezmény -értelmezése- körül támadt ellentéteket nem sikerül a nyugatnémet követeléseknek megfelelően áthidalni. A ratifikációs vita tetőpontja, helyesebben mélypontja Hasso von Manteuffel, az egykori náci páncélos tábornok beszéde volt. Manteuffel, a Szabad Demokrata Párt képviselője és katonai szakértője a -temet militarizmus újjáélesztésének problémáival, mondhatnók •zakmal kérdéselvei foglalkozott. Kijelentette, hogy a bonni kormány újrafelfegyvereésl tervének megvalósítását nem szabad a nyugatnémet ifjúság katonáskodás! készségétől függővé tenni. Nem fogjuk kérdezni a húszévesektől, hogy hajlandók-e fegyvert fogni, vagy sem — mondta Manteuffel, majd követelte, hogy a nyugatnémet hadsereget szereljék fel a legkorszerűbb és leghatásosabb fegyverekkel, köztük atom-, biológiai- és vegyi-hadieszközökkel is. A volt náci tábornok ezzel öszszefüggésben felszólította az Adenauer-kormónyt, hogy rendelje haza azokat a külföldön működő német szaktudósokat, akik az ABC-fegyverek (atom-, biológiai- és vegyifegyverek) tökéletesítésén dolgoznak. Manteuffel ezután a francia közvélemény éberségének elaltatósára kijelentette, hogy «a nyugatnémet haderő fegyverzetét a szovjet hadsereg fegyvereinek figyelembe vételével kell megtervezni, mert hadseregünk sohasem fog öszszetű/hi nyugati szomszédainkkal, hanem kizárólag a Szovjetunió és szövetségesei ellen harcol majd-. Manteuffel, Hitler megvert tábornoka, akinek páncélos egységeit a szovjet csapatok pozdorjává zúzták, beszéde végén további revansvágyó szólamokat hangoztatott. A nácitábornok beszéde közben többször viharos szóváltás^ ra került sor a szociáldemokrata és a kormánypárti képviselők között. Ezután Fritz Erler szociáldemokrata képviselő lépett a szónoki emelvényre és hangsúlyozta, hogy az elhangzott militarista uszító beszédek mindennél világosabban megmutatták, mennyire alaptalanok a bonni kormánynak azok a kijelentései, amelyek szerint a nyugatnémet hadsereg egyetlen célja a védekezés, a szövetségi köztársaság biztonságának szavatolása lesz. Erler a Szociáldemokrata Párt nevében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Németország biztonságát és jövőjét csak a béke megőrzése és a német egység helyreállítása biztosíthatja. A következő felszólaló, Jaeger, a Kereszténydemokrata Unió képviselője, Manteuffel uszító kijelentéseihez kapcsolódva kiemelte, hogy az új német hadsereg, ha kerülőúton is, eléri azt, amit a régi német haderőnek (értsd a hitleri rablóbandának) nem sikerült elérnie. Egyébként jellemző, hogy Jaeger beszéde során idézetet olvasott fel Hitler Mein Kampfjából. Az esti ülés további részében heves szócsaták zajlottak le a Keresztény Demokrata Párt és a Német Szociáldemokrata Párt képviselői között. A vitába Adenauer és Ollenhauer több ízben beavatkozott. A parlament 236 szavazattal 153 ellenében elutasította a szociáldemokrata képviselői csoportnak azt az indítványát, hogy a szövetségi gyűlés ne folytassa a párizsi szerződések ratifikálását célzó tárgyalásokat addig, amíg a négy hatalom külügyminiszterei nem fejezik be tanácskozásaikat a német kérdés békés rendezéséről. Három képviselő tartózkodott '» szavazástól. A bonni parlament ezután szavazás nélkül az illetékes bizottságokhoz utalta a párizsi szerződések ratifikálásáról szóló törvényjavaslatokat és a Német Szociáldemokrata Párt két további indítványát. Ollenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke a szavazás után kijelentette, hogy pártja csütörtökön elutasított indítványát megismétli majd a törvényjavaslatok második és harmadik olvasásakor, ha ezekre egyáltalában sor kerül és a párizsi szerződések addig nem jutnak a megbukott ->európai védelmi közösség* sorsára. A bonni parlament ratifikációs vitája világosan megmutatta, hogy a német imperialisták agresszjós terveket szőnek. A Neues Deutschland, Németország Szocialista Egységpártjának központi lapja megállapítja: A szövetségi gyűlésben lezajlott kétnapos vita arról tanúskodik, hogy az új háború fenyegető veszélyét a koalíciós pártok mandátumainak számszerű többsége miatt csupán parlamenti küzdelemmel nem lehet elhárítani. A béke német híveinek, elsősorban a német munkásoknak, együttesen vívott parlamenten kívüli harccal kell a párizsi szerződések ratifikálását és végrehajtását megakadályoznak. te«B»fi, 10441. tfscemMr tO. fi add Ettra* nxfcnv fim 30 WM GYAROH M t\ tf y a r Semzal! rUtí»cl!cn»Ct»S r r <> rx * Lap|a 8 Bah,®* v«- dr. SnM fmm>• .V»«M*M V* wmmmmmmmmm fil6K*6? Szeged népe megválasztotta az Ideiglenes Nemzetgyiüé: szegedi kiküldötteit A népgyűlés lelkesen fennpelts és (tngsd követének választotta f Rákom Mátyást t/j magyar nemzett hadtereget hPvelet Steged a németek «K«* A közei! napokban összeül me Idaiglones Nemzetgyűlés IA lA-ai-tli AVmA-il riíxlHí(t i ffiptralfiot fafifi I :iw«t<et»>ft my-i oítx turul, hgy 3 6rfi>«r 'ifpuvü »t <»«. o Mrtrírujt Muri >rr>• raMfc hfilfa... ItiwfiW HUlítklt, Mr **r»n « /drternrt A'rmtrff(tt, MS*í»#slt?r<4W5.1>»ií fiíítifi»f< cUlf reltil -U fa tetfaí issalowKia «* Wli-ttó* Krmitt Uúe-nnmvf altiM íoapro Csou En-laj hajlandó fogadni Hammarskjöldöt Pekingben Peking (Uj Kína). Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára december 10-én táviratot intézett Csou En-laj miniszterelnökhöz. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminisztere pénteken táviratban válaszolt Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának s közölte vele, hogy hajlandó fogadni Pekingben több kérdés megvitatása céljából. A távirat szövege a következő: „Megkaptam az ön 1954 december 10-i táviratát, amelyben azt az óhaját jelzi, hogy ellátogat Kínába. Az amerikai kémeknek az ön táviratában említett ügyével kapcsolatban álláspontomat már kifejtettem az önhöz intézett korábbi táviratomban. A béke és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kész vagyok fogadni önt fővárosunkban, Pekingben, hogy megvitassam önnel a szóbanforgó kérdéseket. Örömmel fogadjuk önt Kínában. Kérem, határozza meg látogatásának Időpontját és értesítsen bennünket döntéséről.'* A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK az Állami Könyvterjesztő Vállalattól egymillió forint értékű könyvet — köztük sok új szépirodalmi művet — rendeltek, hogy a téli könyvvásáron minél nagyobb mértékben kielégíthessék a falusi olvasók kulturális igényeit. TKiíaifaíd* faiifafabt.iUi' xtrffl*. tj-öiÁficfc»«fc xaorrtftlt «j»A ftftlyct * trmjttfi gAnla, tdtp&fi MIMMO owfott m*B • rtattgf idp. *t frkílyxtrt 31 Kjlí l.Un.ijiyí tspte « A Iwrobea fi ttrtSmliftí -fú.*livefi rfafartlíwfc fiífittiMott. Miikor l*»w>uil fi itítfulKí « Kw»«« MJOMJJ, tfia a- ' " " &M&**: i i iflvil moraj. fcwrftrt klfaa. *s loísJBtfi far-J «»!»& > Történelmi eseménynek voltak tanúi 10 évvel ezelőtt a szegediek. Összejöttek, hogy megválasszák az Ideiglenes Nemzetgyűlés szegedi küldötteit. A Szabadság filmszínházban, — az akkori Belvárosi moziban — ifjak és öregek, tettrevágyó emberek hallattik szavukat és választották meg a város küldötteit, köztük Rákosi Mátyás, Gerö Ernő, Révai József, Komócsin Mihály, Gyolai István, Farkas István, Agócsi János elvtársakat. Számtalan beszéd, felszólalás hangzott el ezen a népgyűlésen. Csak egyet idézünk; — Révai József elvtárs beszédének egyik részét. Lesz újra gazdája az országnak. Az utóbbi napokban, mint Önök tudják, gazdátlan volt az ország, néma gyerek volt. A nemzetgyűlés megalakulásával az új, ideiglenes kormány felállításával újra lesz, aki szólni tud a világhoz." És lett gazdája az országnak. Szólni tudtunk a világhoz. MegköEtmak a oíklíaJk rmifit |.»<ilfd>e Síij I ríriw kíafc Aafclp j'JK'X, 4t, (kiiapft /1 WS», «»n>4« AsaíMl, fiai HiÉrtSiÉltr Fnifau 1. /t» tl.i muttik.iuii tant tOífata. » Wbfci »4M«IMUBI « l>«kll«kOB>k « NMIiMI BIlOO 5tMk,»Wt7kft««ttUk tiWnkiwJ>3 láttok fi luajiik mu. olíM lípt. kAtilkfalk, fitt vitfaMk htotMfaa A» cpfal WiMiiiasli wtjyM Ml*ÍSvr+tfVfvfSTSSl' keldSíír 4 kSlfa)M4« Htotttf. fiuk BaÓSSÍNi Blttttttea! iittin* MkiÜaUtt iMMKtmk, f.i töttük a fegyverszünetet a szövetséges hatalmakkal. „Független Magyarországot akarunk, amit Rákóczi és Kossuth akartak — mondotta ezen a népgyűlésen Révei József elvtárs, majd így folytatta: — Nem akarjuk azt, hogy a magyar szabadságot mások vívják ki helyettünk. Azt akarjuk, hogy a magyar nép maga is résztvegyen Magyarország felszabadításában. Demokrata Magyarországot akarunk. Szabadságot, politikai jogokat akarunk, a dolgozó embereknek biztos megélhetést és azt, hogy hallgassák meg szavukat. Nemzeti egységet akarunk, a romokban heverő országot felépíteni. Földreformot akarunk; a magyar parasztság évszázados álmainak megvalósítását, hogy felemelhessük a magyar népnek legkisemmizettebb rétegét." Es amit az ideiglenes nemzetgyűlés küldöttei akartak, azt az egész ország akarta. Bizonyítja ezt az elmúlt tíz év minden napja, minden cselekedete. Miről iunáeshozoii Eden, Dulles és Mendes-France csütörtökön? Párizs (MTI) Eden angol külügyminiszter Párizsba érkezett, hogy résztvegyen az Atlanti Tanács pénteken kezdődő kétnapos ülésszakán. A párizsi esti lapok úgy tudják, hogy az angol külügyminiszter közvetlenül megérkezése után az angol nagykövetség épületében külön megbeszéléseket folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel és Lester Pearson kanadai külügyminiszterrel, majd a francia külügyminisztérium palotájába ment, ahol megkezdődött a „hármak különtanácskozása". Ennek célja részben az Atlanti Tanács tárgysorozatának áttekintése, részben pedig — és ez a pont foglalkoztatta őket hír szerint a leghosszabb ideig — hogy közös haditervben állapodjanak meg a békeellenes párizsi egyezmények francia ratifikálásának „biztosítására", valamint Nyugat-Németország remiLAMARCK halálának 125. éves fordulójára magyar vászna, festő amely A legnagyobb megrendítő Miltont, a vak angol költőt ábrázolja, Jean Baptiste Lamarck, a tragikus életű nagy francia természetbúvár sorsát idézi emlékezetünkbe. A mindenkitől elhagyatott, öregségére megvakult aggastyánt leánya, Róza ápolja. Atyja reszkető kezeiben csiga- és korallpéldányokat tartva, igyekszik kitapogatni azoknak alaktani sajátságait, miközben tollba mondja leányának készülő, a „gerinctelen állatok természetrajza" c. könyvének szövegét. értelemben vett „nemességet" a tudomány területén vívta ki magának élete gazdag munkásságával. A tudomány mártírja volt, ha nem is vetették máglyára tanaiért, mint tették volna talán egy évszázaddal korábban. Ettől megóvta őt a francia forradalom akkortájt haladó szellemisége, amelyhez rajongó lelkesedéssel csatlakozott. „... Fogadd, ó nagylelkű és minden ellenséged felett győzedelmeskedő Nép ... amelyik vissza tudtad hódítani a természettől fogva neked járó szent jogokat; fogadd, mondom Hosszú, rögös, tövisekkel telt út. nem hízelgő hódolatként, mellyel a van már mögötte. Lerakta pilléreit' régi rendszer csúszómászó rabjai, a a haladó, modern, materialista fejlődéstan elméletének. Megvívta harcait, mégis elismerés helyett gúny és megnomértós jutott osztályrészéül. „Meglátod atyám, az utókor csodálni fog s megbőszül majd Téged!..." — Csupán ezek a szavak vigasztalják. S valóban egy fiatal kutató néhány év múlva már elindul a „Beagle" vitorláson világtörténelmi jelentőségű útjára ... Lamarck 1744 augusztus 1-én született. őseitől egy hosszú, nemesi előnevet örökölt, vagyon nélkül királyok, miniszterek és az őket támogató előkelőségek elé járultak..." — írja 1794-ben egyik könyve ajánlásában. (JÍ ajlongani nem tudott s ez lett a veszte. Maró gúnnyal ostorozták, támadták elmélete gyenge pontjaiért. Tanítását, a lamarckizmust így foglalhatjuk dióhéib"-! össze: hosszú idő alatt, mióta földünk létezik, felszínén folytonosan változó élőlényeket hordoz, amelyeknek jellegzetességei az egyes nemzedékeken keresztül fokozatosan eltávolodnak őseiktől. Lamarck Élete az anyagiakat tekintve mind-; beszél először szerzett tulajdonsávéeig. nyomorúságos volt. Az igazi goknak az utódokra történő atorokléséről. Kortársai nem vették figyelembe sok alapvető igazságát. Elméletét amúgyis megrostálta az idő, de ami abban maradandó, kiállta a kritikát, elegendő volt ahhoz, hogy a késő utókor a biológia történetének egyik legkimagaslóbb szellemeként ünnepelje. \ TTIT egy kis kiállítással áldoz most emlékének, halála 125. évfordulója alkalmából. Az Egyetemi Könyvtárban rendezett kiállításon többek közt eredetiben látható Lamarck néhány egykorú munkája, francia nyelven, melyeket a Szegedi Egyetemi Növénytani Intézet professzora, dr. Greguss Pál engedett át a rendezés céljaira. (A növénytani intézet amúgyis gazdag könyvanyagában különös értéket jelent a „Francia Flóra" c. 3 kötetes munka, amely a pecsétek tanúsága szerint a nagyhírű francia zoológus. Geoffroy Saint Hilaire, Lamarc barátja és tanítványa példánya volt.) A kiállítás arra is figyelmeztet: mennyivel tartozik még a magyar tudományos irodalom Lamarck munkássága széleskörű ismertetéséneik. Csongor Győző, a TTIT biológiai csoportjának alelnöke litarizálása kérdésének mielőbbi megkezdésére. Jelentések szerint az eszmecserék középpontjában három kérdés állott: a háborús egyezmények ratifikálása és azok életbeléptetése, az Atlanti Szervezet új „atomstratégiája", végül a manilai háborús szerződéssel kapcsolatos kérdések. Diplomáciai tudósítók értesülése szerint a hármas tanácskozás során „teljes megegyezés" jött létre arravonatkozólag, hogy a három nyugati nagyhatalom továbbra is elutasítja a Szovjetunióval való tárgyalások gondolatát, nemcsak a párizsi egyezményeiknek az összes ér. dekelt országok által történő ratifikálásáig, hanem túl is mindaddig, amíg nem kezdték meg NyugatNémetország remilitarizálásának megvalósítását. A hármak tanácskozásán a francia ratifikálás kérdésével összefüggően szóbakerült a Saar-kérdés is. Francia laptudósítók jelentései szerint Dulles amerikai és Eden angol külügyminiszter határozottan és eltökélten védte azt az álláspontját, amely szerint *nem engedhető meg, hogy a Saar-egyezmény értelmezése körüli bárminő további huzavona akadályokat gördítsen a francia ratifikálás útjába*. Egy francia szóvivő kijelentette: Semminő változás nem következett be a francia kormány felfogásában, miszerint a Saaregyezmény jelenlegi formájában nem teszi szükségessé a különleges értelmezést*. Hozzáfűzte azt is, hogy ez idő szerint nincs szo újabb találkozásról Mendes-France miniszterelnök és Adenauer kancellár között. Tény azonban az is, hogy a bonni kancellár most vasárnap mégis csak Párizsba érkezik, hivatalos jelentés szerint azért, hogy jelen legyen az Európa Tanács miniszteri bizottságának összejövetelén. A hármak tanácskozásának egy másik fontos pontja az atlanti szervezet úgynevezett -atom-stratégiájának* megbeszélése volt. Az újnak mondott *atom-stratégia« keretében arról van szó, kit illessen meg háború esetén a végső döntés joga az atomfegyver bevetéséről • Alfréd Gruenther amerikai tábornok, atlanti főparancsnok döntsön-e végső fokon, vagypedig a halálos döntésért viselendő felelősséget az érdekelt kormányokra rítsák-e. a M n:srerTantcs határozata az 1951 év'ien a karácsonyi ás az újéve? imjelüzj nipik munkaidejéről és a bérfizetésekről minisztertanács határozatot 1 következő négy héten belül hozott az 1954. évben a karácsonyt és az újévet megelőző napok munkaidejéről, valamint a bérfizetésekről. A határozat szerint az egyes miniszterek az illetékes szakszervezetek elnökségével egyetértésben engedélyezhetik, hogy a karácsonyt és az újévet megelőző napon az egy műszakban dolgozó vállalatoknál, hivataloknál, intézeteknél a szombati munkarend szerint dolgozzanak, a két és három műszakban dolgozó vállalatoknál az első két műszak munkaidejét hat órára csökkentsék, illetve a harmadik műszakot elhagyják. Annak érdekében, hogy a termelésben ne legyen fennakadás, s a dolgozók keresete a munkaiáőkiesés következtében ne csökkenjen, a vállalatok igazgatói —a dolgozók kívánságára — elrendelhetik, hogy az elmaradt munkaidőt akár a megelőző napokon, akár a (harmadik műszak esetében vasárnapon is) munkában kell tölteni. Ez a munkaidő nem tekinthető túlmunkának, illetve heti pihenőnapon végzett munkának. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a folyamatos termelést folytató üzemekre. A bérfizetési napok a következőképpen módosulnak: a december 21-én és 24-én esedékes munkabéreket december 81-én, a december 22-én, 25-én és 26-án esedékes munkabéreket december 22-én, a december 23-án és 27-én esedékes munkabáreket december 23-án, a december 29-én és 30-án esedékes munkabéreket december 29-én, a január l-én és 2-án esedékes munkabéreket december 30-án kell kifizetni, #