Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-16 / 297. szám

OÍLMRGíflRORSZflG 4 CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 1«. NYELV ES KULTÚRA cA jaudcwú/aikfásókat megelőző értekezleteken sok értékes felszólalás hangzott el; javaslatok, bírálatok, melyeket az új tanácstagok bizonyára gyümölcsözően használhatnak majd fel munkájukban. De érdemes és tanulságos ezeket a felszólalásokat megfigyelni abból a szempontból is, hogy miiyen formában, milyen nyelvi köntösben jelennek meg. Bizony az eredmény nem kedvező. Sokan még mindig nom tudpnk jé. vagy rosszul dolgozni csak. »g munkához viszonyulni* vagy legjobb esetben -munkát végezni*. Nem igyekeznek, nem törekednek valaminek az elvégzésére, hanem -irányt vesznek*. Javaslatot legtöbben nem a tanácsnak vagy tanácstagoknak tesznek, hanem csak a -tanács felé*. (Vajon mit szólnának ezek az elvtársak, ha például prémiumosztáskor csak -feléjük* nyújtanák a jutalmat, nem nekik? Sokan kérdezték, hogy -nem-e lehet* egyszerűbbé tenni az adminisztrációt. (Helyesen: nem lehet-e?) Azt meg éppenséggel únos-úntalan halljuk, hogy ezekből a példákból is -lássuk, megfigyelhessük* a csúnya nyelvi hibákat — látjuk, megfigyelhetjük helyett. Életünk objektív törvénye, hogy a gazdasági helyzet színvonalának emelkedése csak a kulturális fejlődéssel párhuzamosan történhet. De lehet-e a kultúra fejlődéséről beszélni a kultúra egyik alapelemének: a nyelvi kultúrának figyelembe vétele nélkül? Ha igaz az, hegy a nyelv elválaszthatatlan a gondolkodástól, -hogy a nyelv a gondolat élő valósága, a gondolat formája, akkor igaz az is, hogy kultúráltan beszélni és frni, ez valójában és lényegében annyit jelent, mint kultúráltan gondolkodni. Ezért a nyelvi kultúra a kultúráltság lényegéhez, gyökeréhez trrtozik, nyelvi kultiúra nékül nincs kultúrált ember*. (Ezek a szavak nem a magyar nyelv va1 amelyik hivatalos művelőjének, hanem egy jogtudósnak az ajkáról hangzottak el: Világhy M. Felsőokt. Szemle. 954. 459.) Fejlesztenünk kell tehát az általános nyelvi kúlíűfátt H)t. ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha népünk most kibontakozó másik nagy aicarat-megnyilvánulását: a Hazatias Népfront munkáját, vizsgáljuk. Lehetséges-e az igazi hazafiságnak, a nemzeti érzéjhek ható, cselekvő erővé izzitása a r.emzet lényegének egyik alapvető tényezője: a (nemzett nye.v ápolása nélkül? Nyelvünk művelése, nyelvi kultibánk fejlődése tehát elsőrendűen fontos feladat és egész népünk fejlődésének egyik alapfel. tétele, t , "• t A nyelv ugyanis szerszám, eszköz, melynek segítségével az emberek egymás közt kicserélik gondolataikat. A nyelv együtt keletkezett, együtt él és együtt fejlődik a társadalommal. A nyelv tehát olyan emberi alkotás, amelyet a nemzedékek végtelen sora teremtett meg és munkált; olyan eszköz, amelyet naponként és pillanatonként használunk, amelyet sohasem nélkülözhetünk. Attól kezdve, hogy kicsi korunkban az első hangokat gügyögtük, a nyelv — anyanyelvünk — végigkísér bennünket egész életünkön. Világos tehát, hogy ennek a becses szerszámnak a gondozása, ápolása nemcsak azokra tartozik, akik a nyelvtudományt hivatalosan művelik. A nyelvvel való foglalko-, zás, nem elvont, elefántcsonttoronyba zárkózó tudomány. Nem iireg, vaskalapos professzorok bogarászó játéka, mint azt valaha a félrevezetett közfelfogás vélte. De nem is olyan gazdátlan vadászterület. ahol olcsó sikerekre vágyó álhazafiak felelőtlenül elpuffogtrt hatják vaktöltényeiket. mint ahogyan az elmúlt korszakban, a soviniszta magyarkodás idején so. kan képzelték. c4 nyelő a dolgozd embernek, a fejlődő társadalomnak legtökéletesebben megalkotott gépezete. Éppen ezért gondos kezelést igénylő, megbecsült kincsünk. O'yan gép, amely önmagát folytonosan javítja, váltogatja, tökéletesíti, mégpedig nem egy-két szakember, mérnök irányításával, hanem a nyelvet beszélő egész népközösség állandó és tevékeny közreműködésével. Tehát abban, hogy nyelvünk teljesíthesse társadalmi funkcióját, térét, mindenkinek része van, aki a nyelvet, anyanyelvünket beszéli. Ezért mindnyájunknak egyformán törekednünk kell anyanyelvünk gépezetének hibátlan, gördülékeny, minél tökéletesebb működésére. Arra, hogy fokozzuk, fejlesszük óránkat. A nyelvvel való foglalkozás, mint maga a nyelv is, nem öncélú, hanem az ember, a társadalom érdekét. szolgálja. így a nyelvtudomány is a szó legigazibb értelmében társadalomtudomány. Feladata, hogy segítsen, irányítsa az egész közösség nyelvi kultúrájának fejlődését, a gondolatok világos, tökéletes, könnyen érthető kifejezéséi. Ezt jelenti a' mai értelemben vett nyelvművelés. (A régi nyelvművelés ezzel szemben egyes idegen vagy idegenszerűnek vélt szavak üldözésében merült kl.) Szükléyiink oan-e a nyelvtudománynak arra a segítségére, hogy irányítsa, fejlessze gondolataink kifejezési formáját? Kétségtelenül! Hallgassuk csal; végig az értekezleteken elhangzó felszólalásokat! Nézzük csak meg a gondc latok rögzített formáját, a különböző írásokat, feliratokat! Százával találunk olyan csúnya nyelvi hibákat, mint amilyeneket az imént bemutattam. Üton-útfélen tapasz, taihatjuk, hogy ma még nem tudjuk megfelelően kezelni nyelvünk bonyolult szerkezetű, finom mechanizmusát. Nagyon sokszor erőszakosan bánunk vele, visszaélünk tartósságával, rongáljuk szerkezetét, mert nem ismerjük eléggé, nem tudjuk megfelelően kezelni. Hogy milyen nagy az általános nyelvművelés jelentősége, azt a Központi Vezetőség határozatai, a minisztertanács elnökének nyilatkozata egyaránt jelzik. Am a nyelvi kultúra fejlesztésében ránk váró feladatok elvégzéséhez alapos felkészültségre, szervezett munkára van szükség. Altalános- és középiskoláinkban egyre inkább elfoglalja méltó helyét az anyanyelv oktatás. Működnek azok a hivatásos szerveink is, melyek a nyelvápolás elvi kérdéseinek, tudományos elméletének őrei és művelői. A nyelvművelés központja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, mely állandó közönségszolgálatot is tart fenn. Városunkban a Szegedi Tudományegyetem nyelvészeti inté. zete, a Pedagógiai Főiskola nyelvészeti tanszéke a nyelvművelés hivatott szervei. ' A pedagógiai főiskola már tavaly megszervezte nyelvművelő szolgálatát; legutóbb pedig a TTIT irodalmi szakosztálya keretében megalakult a nyelvi munkaközös, ség, amelynek elsőrendű feladata a nyelvi kultúra terjesztése Szegeden és az egész Csongrád megyében. Előadások, tanfolyamok, szakkörök rendezésével szolgálja majd a munkacsoport a nyelvi tudatosítás ügyét mindazok számára, akik az iskolában nem sajátíthatták el a szükséges nyelvi ismereteket, vagy mélyebben akarnak behatolni a nyelvi kérdések, anyanyelvünk szépségeinek vizsgálatába. cd nyelői kuliúra fejlesztése nemcsak általános, társadalmi, nemcsak szűkkörű szakmai kérdés! -Az írás- és beszédmódja mindenkit leleplez — állapítja meg találóan Illyés Gyula. Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazából jellemkérdés!* Benkő László főiskolai tanár L a TTIT nyelvészeti munkabizottságának vezetője hirek 7-elüíteieit oagy óeAtödoü énekkat? 'A Városi Tanács Népművelési Osztálya felkérte az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat énekkarát, hogy december 6-án a felsővárosi postás kultúnptthonban az új kerületi tanács megalakulása alkalmával énekelje el a Himnuszt. Ugyanakkor felkérték szereplésre a Közalkalmazottak Szakszervezetének zenekarát is. Szerencsére még az ünnepély előtt kiderült a párhuzamos szervezés. De ekkor már lehetett lemondani sem az énekkar, sem a zenekar fellépését. Mi történt tehátf Megjelent az énekkar is, a ze. ne/car is. Mindkettő áldozatot hozott ezzel. Végül azonban meg. is csak a zenekar szerepelt. Az énekkar tagjai azt mondják: elküldték őket azzal, hogy nincs szükség rájuk. Tasnádi elvtárs. o kerületi tanács Vb. titkára viszont úgy tudja, hogy az énekkar sértődött meg és vonult ki, mikor tudomásukra hozták, hogy a zenekarral közösen szerepelhetnek csak. m Hol há/ az igazságf Ugy gondolom otl, hogy vem szabad ilyen „párhuzamot szervezéseket" csinálni. Azért vanruik az illetékes szervek, hogy azok intézkedjenek. Ha már meghívnak valakit. próbálják megadni a lehetőséget arra, hogy képességei szerint szerepelhessen. Mert éppen ilyen joggal — vagy jog nélkül — a szereplök is meg. tehetnék azt. hogy nem jelennének meg. Ugy.r ez sem lenne helyes1 Erre ta godolni kell. n. — „FELSZABADULÁSUNK ÚTJA A DEBRECENI ORSZÁGGYŰLÉSIG" címmel előadást rendez Szeged Város Tanácsának Végrehajtóbizottsága és a TTIT Csongrád megyei szervezete pénteken este fél 7 órai kezdettel a Közalkalmazottak Szakszervezetének Kultúrotthonában. Előadó: Székely Lajos aspiráns. — A LAKÓTERÜLETI, ÜZEMI. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉS HIVATALI BÉKEBIZOTTSÁGOK titkárai részére értekezletet tart a Városi Békebizottság Széchenyi tér 11. sz. alatti nagytermében pénteken délután 5 órakor. Tekintettel a békeharc jelenlegi feladatainak fontosságára, minden béketitkárt vár a Városi Békebizottság. — A SZÍNHÁZ, ÜNNEPI ÉS SZILVESZTERI, valamint a Ka maraszínház előadásaira, megkezd a gondolatok kölcsönös közveti^te a jegyek árusítását, =5 Á SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA felkéri bérlőit, hogy az esedékes negyedik bérletrészletet december 22-ig rendezzék, tekintettel arra. hogy a színház ötödik bemutatóját: a „Csárdáskirálynőt" 22-én tartja. Az előadást csak rendezett bérlettel lehet megtekinteni. — MŰSOROS DÉLUTÁNT rendeznek a Mátyás téri leányiskola és a Földműves-utcai fiúiskola úttörői szombaton délután 4 órakor az alsóvárosi kultúrházban. Az előadáson népballadákat adnak elő az úttörők. — VERDI: ,,RIGOLETTÖ"-ja kerül előadásra mikrohanglemezről a newyorki Metropolitaine előadásában, Erna Berger, Italo Tajo és L. Warren szereplésével a felsővárosi postás kultúrotthonban (a Nemzeti Színház Kamaraszínháza helyiségében) ma este fél 7 órai kezdettel. — KŰNFALVI ANDRÁS tanár tart előadást „Meteorok és üstökösök" címmel ma este fél 8-kor a Közalkalmazottak Szakszervezetének Klutúrotthonában. Bírósági hírek — Csivás László 32 éves budapesti lakos, árudavezető, ezév november elején ittasan vezette motorkerékpárját és Kecskemét határában elgázolt két asszonyt. A gázolás után az áldozatokat otthagyva, igyekezett elmenekülni, hogy tettét ne leplezhessék le. A járókelők azonban idejében közbeléptek és megakadályozták Csávás László távozását. A szegedi Közlekedési Bíróság Csávás Lászlót testiépség veszélyeztetése és az elütöttek cserbenhagyása miatt 4 évi börtönbüntetésre ítélte. — Horváth Ferenc Újszeged, Bethlen u. 1. szám alatti lakos ez év október eleién kerékpárkulcsokat vett magához, hogy a városban őrizetlenül hagyott kerékpárok közül lopjon. Az „Alföldi Étterem" előtt sikerült is egv őrizetlenül hagyott kerékoárt ellopnia. A város szélén a kerékpárról a gumikat leszerelte. Azokat el akarta adni. Visszafelé lövet azonban a rend. őrség igazoltatta és fénv derü't bűncselekménvére. A Járásbíróság Hcrváth Ferencet 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. — Oláh István szegedi lakos ez év áprilisától kezdve mint ipavengedély nélküli fogtechnikus, fogkészítés címén több embertől előleget vett fel. A vállalásának nem tett eleget és a felvett pénzt, körülbelül 3 ezer forintot elsikkasztotta. A Szegedi Járásbíróság Oláh | Istvánt 1 év és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. SS"" PITVAROSOK A napokban meghívót kaptam: a megyei népművelési osztály és Pitvaros község megyei népművészeti találkozót rendez. A szombati és vasárnapi találkozó mintegy seregszemléje lesz megyénk népművészeinek. Fontos és szükséges az, hogy a néphagyományok gyűjtésével, értékelésével és újbóli életrekeltésével foglalkozó szakemberek s e hagyományok legkiválóbb megtartói, hordozói: a népművészek öszszegyüljenek és számotvessenek eddigi eredményeikkel és kialakítsák további terveiket. Hasznos segítséget jelentett a 'találkozó minden résztvevője számára az elmúlt napokban Budapesten megrendezett országos népművészeti konferencia, amelyen Mnharay Elemér ,.A falusi népművelési és művészeti munka új formái" című előadásában felhívta a figyelmet a hagyományokra amelyeknek fejleszthető értékeivel állandóan gazdagítani kell népművészetünket. A budapesti megbeszélésen a népi kultúra és néphagyományok jelenlegi helyzete nagy vonalakban tisztázódott, kialakultak a megoldásra váró feladatkörök is, de mindez aligha helyettesítheti megyénk hasonló jellegű találkozóját. A pitvarosi találkozó műsora nem igér kevesebbet, min helyi népi kultúránk számos területének tüzetes megvizsgálását; előadásokat a néprajz, a népművészet, valamint a rilmusmozgalom területéről, a népi együttesok szakmai bemutatóit tapasztalatcserével egybekötve s a népi alkotók műveinek kiállítását. Vegyük sorra e műsorponlokat, mit is kell tisztáznunk velük kapcsolatban, i, Oléfnait, éá néftmméd*el Á jelenlévő szakembereknek előadásaikban abból kell kiindulniok, hogy a néprajz a szülőföld ismeretének és szeretetének tudománya. A népművészetben és minden más kifejezési formában pedig azt kell megragadni ég kihangsúlyozni, ami sajátosan magyar és jellegzetes egyes népcsoportjaink etnikai arculatára. Gondolunk Itt az egymáshoz, közelfekvő helységek eltérő táncaira, szokásaira. Természetesen mindennek nem szabad elkülönülést, elzárkózást jelentenie a magyarsággal szoro9 életközösségben élő nemzetisigeink irányában. A megyében élő szlovák, román, délszláv népi kultúra ma már teljesen egyenjogú, — vagy azzá kell lennie — a mi népünk kultúrájával. Egymás mellett, vagy együtt élő nemzetiségi kultúrák megbecsülése közelebb kell, hogy hozza a magyar ís nemzetiségi népcsoportokat egymáshoz. A magunk kultúrájának meghe. csillése olt kezdődik. hogy megbecsüljük más népek kultúráját is. De más fontos kérdések is megoldásra várnak. Az elmúlt kultúrversenyen számos helység együttese bemutatta néphagyományokra épült műsorát. Az együttesek vezetői, tagjai, néprajzos szakemberek nehéz ég kitartó munkával bányászták elő a néplélek tárnáiból az egykor eleven, s mára elfelejtett hagyományokat. Több-kevesebb sikerrel színpadra is alkalmazták e hagyományokat. De n kultnrverscnyek után — nem tudjuk — folytatják-e munkájukat? Számos együttes kampányszerűen készült e versenyekre, s lia nem értek el számottevő sikert, vagy jó helyezést kodvelleniil abbahagyták a munkát. Ezek a csoportok szem elöl tévesztették a célt: az egykori haladó hagyományok cletrekeltését és beillesztését a mai falu élehsbe. öncélnak fogták fel a szereplést; hírt, nevet, dicsőséget hajszoltak, s ha ezt nem kapták meg, hátaifordítottak a további munkának. Pedig eredményt csak szivós és következetes munkával lehet elérni. Hibásak voltak a különböző népművelési szervek, amelyeket csak a nagy számok eléréso hajtott. Azt gondolták hR ennyi, meg annyi népi együttest, tánccsoportot verbuválnak, akkor jó munkát végeznek. Kirakatpolitika volt ez, s a minőség mércéjét is nékülözte. Hagyomány minden faluban van, de megfelelő vezetők, alkalmas színjátszók népi táncosok nélkül hiába áll össze egy csoport, eredményeket nem érhetnek el. Kevesebb, de jól megalapozott csoportot. kell tétrehozni, életben tartani. Akik érzik, élik és igen lik a néphagyományok újjáélesztését. Vannak aggodalmaskodók is, akik a lárlatot kiérik számon a szakemberektől. — Mi lesz. ha a faluban felgyüjtöjiük és bemutattuk a lakodalmast, a,. ípnóT, a bundázást, a -lollfosztókalákát, a disznótorost! Jogos kérdést 8 a találkozón a szakembereknek választ keit adni az aggodalmakra. IfUymidöló Meg kell mondanunk, a rigmusmozgalmat illetően túlzásokba estünk. Ennek az lett az eredménye, hogy ez az életképesnek Induló műfaj kátyúba jutott. Tudomásul kell venni, hogy semmiféle kultúra nincsen hagyományok nélkül. A szocialista kultúra sem kivétel. Szocialista kultúránk alapjait pedig csak a népi-nemzeti haladó hagyományok képezhetik. Dc a rigmusmozgalom irányítói ezt széni elől tévesztették. így jutottunk el addig, hogy társadalmunk súlyos problémáit, melyek megoldásáért munkával és verejtékkel küzködik hazánk népe és vezetői trivális kis dalocskékban pársoros rigmusokban vélték megoldani. Ez zsákutcába vezetett és ti találkozón minden kertelés és mellébeszélés nélkül szembe kell nézni ezzel a kérdéssel is, /héfá alkotók kin<Uáe A néprajzos szakembereket , gyakran vádolják a laikusok és i liozzánemértők azzal, h»gy ezőrI szálhasogat ók és ukafékoskodók népművészeti kérdésekben. Igen azok, ha giccsel állunk szemben 1 Népművészet örvén számos tehetségtelen konjunktúralovag kísérli meg elsütni „alkotásait". Kötelességünk az ilyenekkel szemben megvédeni az igazi alkotókat és a közönséget is, melyben érdeklődés él a népművészeti készítmények iráni. Nem valami merev ortodox dogmák vezetnek bennünket, hanem a magyar nép hagyományainak mély szeretete. Szívesen fogadjuk és támogatjuk az új kezdeményezéseket, ha a hagyományokra támnszkodnak ós nem igyekeznek gyökértelen és a valódi népművészettől idegen elemeket „népművészetnek" kikiáltani, A népművészeti alkotás, mint minden alkotás ihlet dolga. Valami friss, hamvasság érződik egy szép pásztorfaragáson. De ha ugyanaz a népművész rendelésre, normába készit hasonló dolgokat, megérzik rajta a mühelyszag, stilizál, csak jelzi a motívumokat ís nem dolgozza ki úgy. mint mikor a maga számára készítette időtöltésből. szórakozásból, művészi ihlettől sarkalva. Ezzel a kérdéssel is szembe kell néznie a találkozónak. Dalos, táncos szórakozást lg igér ii meghívottak számára a meghívó. Örömmel üdvözöljük ezt a kezdeményezést és mindanyiunkon múlik, hogy emlékezetessé tegyük a magunk és példamutatóvá más Hasonló rendezvények számúra. Énekeljünk közösen; énekeljük el ezen a találkozón a megye legszebb népdalait, balladáit; mondjuk eloz ismeri és népszerű betyártörténetekel: láncoljuk a megye jelleg• zetes táncait és menjen ál minden résztvevő agyába. szivébe, vérébe az igazi népi szórakozás ezen a társasalkalmon. Elevenítsük fel a népi társasalkalmak vidám emlékeit és harcoljunk gyakorlatilag is a mindent elöntéssel fenyegető „szenny-kultúra" ellen. Örömmel üdvözöljük ezt a találkozót, mely alkalmat ad megyénk népművészeinek, együtteseinek közelebbi megismerésére. Nagy Dezső — „A HUS FELDOLGOZÁSA beérkezéstől a készáru kiszállításáig a szalámiiparban" címmel tart előadást ma délután 5 órai kezdettel Dozzi József, a Szegedi Szalámigyár szalámimestere az MTESZ '••h Mihály utca 3. sz. alatti előadótermében a Mezőgazdasági I és Élelmiszeripari Tudományos I Egyesület rendezésében. ' — A KÉPZŐMŰVÉSZEK és az üzemek képviselői vasárnap, 19-én este 6 órai kezdettel baráti összejövetelt tartanak a TTIT klubhelyiségében. (Horváth Mihály utca 3. sz. II. emelel). A városunk kultúréletében igen jelentős baráti találkozón a képzőművészek megbeszélik az üzemek képviselőivel azt, hogy a jövő évben milyen formában nyújthatnak segítséget a szegedi üzemeknek,