Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-10 / 292. szám

ffLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 9 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM I PÉNTEK, 1954 DECEMBER 10. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: ATALLAS UTAN A SZEGEDI JUTAARUGYÁRBAN (2. oldal) ÜNNEPI ÜLÉSEN ALAKULT MEG SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROSI TANÁCSA (3. oldal) EGY PEDAGÓGUS NAPLÓJÁBÓL: FELELŐTLEN FELNŐTTEK (3. oldal) B júniusi út és a termelés pártelíenörzése Az új szakasz politikája gazdasági feladatainak megvalósí­tásában a főrész — a mezőgazdaságon kivül — termelő üzemekre, a fogyasztási és közszükségleti cikkeket gyártó üzemekre esik. Ezeknek az üzemeknek tervteljesítésétől függ: hogyan tudjuk el­látni a szükséges iparcikkel az ország és Szeged lakosságát is. Sze­ged az ország egyik könnyűipari központja, városunk ipari üze­meinek tervteljesítésén is múlik tehát a munkások, a dolgozók jobb áruellátása. A pártszervezetek munkájának egyik legfonto­sabb része a termelés, a párt és a kormány gazdasági programja megvalósításának segítése. Ennek a segítésnek egyik módja a gazdasági vezetés, a termelés irányításának pártellenőrzése, ame­lyet pártszervezeteink részére külön jogként biztosít pártunk Szer­vezeti Szabályzata. A Szervezeti Szabályzat által biztosított jog azt a feladatot állítja a pártszervezetek elé, hogy mindenkor nagy figyelmet for­dítsanak a termelőmunkára, a gazdasági vezetés szervező és irá­nyító munkájára. Ez azonban nagyon kevés helyen van meg olyan mértékben, hogy ez az ellenőrzés eredményes legyen. Kevés az olyan pártszervezet, ahol az ellenőrzést tervszerűen, megfelelő hozzáértéssel végeznék. Legtöbb helyen megelégszenek azzal, h.igv pártvezetőségi ülésen egy áltaiános tájékoztatót kérnek a vállalat vezetőjétől, vagy más felelős személytől az üzem munkájáról. Az­zal azonban már kevésbbé törődnek, hogy milyen áron termel az üzem, mennyire gazdaságos az üzemvezetés, hogyan gazdálkodnak a beruházási összeggel, milyen a minőség vagy milyen munkafel­tételeket biztosítanak a dolgozóknak stb. Az ellenőrzésnek ez a módja még kevés helyen alakult ki, bár van javulás az utóbbi időben ebben a munkában. A termelés pártellemőrzésének főkövetelménye, hogy mindig felismerjék és meglássák mi megy rosszul az üzemben, hol van­nak hibák. Ha a tervteljesítés egyenletes és rendben megy. nincs lemaradás, ne elégedjenek meg ezzel, hanem vizsgálják meg. ho­gyan lehetne javítani a minőségen vagy hogyan lehet takarékos­kodni a nyersanyaggal stb. Szegeden általában a textilüzemeink­ben legelfogadhatóbb a gazdasági vezetés tevékenységének ellen­őrzése, s ennek nyomán a segítése is. A Textilművekben, a Juta­árugyárban mindig tudja a pártszervezet, melyek a főbb üzemi problémák, mihez kell javaslatot tenni vagy segítséget adni a vállalat és a műszaki vezetés részére. Ezeknél a pártszervezetek­nél fontos kérdés a termelés ellenőrzése és a pártvezetőségben az iparágat, a szakmát jól ismerő műszakiak is ott vannak, s figye­lembe veszik a dolgozók jelzéseit, észrevételeit is és támaszkod­nak azokra. A Textilművek üzemi pártbizottságának titkára. Pé­ter Szilveszter elvtárs gyakran résztvesz műszaki megbeszéléseken és osztályértekezleteken is és így is megismer sok kérdést. Ellen­őrzés során például a pártbizottsági ülésen előre meghatározott kérdésről szokták beszámoltatni a vállalat vezetőjét, a főkönyve­lőjét, vagy a tervosztályvezetőt, attól függően, hogy mikor mit be­szélnek meg. Nem egy esetben adott már így a pártbizottság hasz­nos tanácsokat a gazdasági vezetésnek, amit meg is fogadtak. Az alapszervezetek kicsiben hasonló módon ellenőrzik a termelést. Legutóbb például az anyagkiíotnási százalék, a minőségi mutató alakulását ellenőrizték és azt, hogy azok a dolgozók, akiknek jár, megkapják-e a szükséges védőételt és a téli védőruházatot. Egyik ilyen ellenőrző beszámoltatásnál kiderült, hogy egyes gépeken magas a hulladékszázalék, ezért az előírt anyagkifonási mennyi­séget nem érik el. A pártszervezet javasolta a műszakiaknak, hogy vizsgálják meg ezeket a gépeket, hogy a dolgozók igyekezete elle­nére is, mi okozza a több hulladékot és ezeket az okokat szün­tessék meg. A gazdasági vezetés ellenőrzése a pártszervezet vezetősége részéről még nem minden. Az a pártvezető, aki az ellenőrzés jo­gát csak arra korlátozza, hogy maga vagy a pártszervezet vezető­sége végezze az ellenőrzést, nem helyesen gondolkodik; az ilyen ellenőrzés kevés eredménnyel is jár. A pártellenőrzés társadalmi ellenőrzés legyen, az egész pártszervezet és az üzem minden dol­gozójának magas színvonalú, ellenőrző munkája gyakorlati útmu­tatást is ad. Legfőbb követelménye az ellenőrzésnek, hogy az ú.l szakasz célkitűzéseinek, a párt és a kormány új politikájának megfelelő követelmények szem előtt tartásával történjen. Küzd­jön az ellenőrzés mindenben a júniusi politika, a kormányprogram megvalósításáért. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy figye­lembe vegyék és támogassák a párt és a dolgozók bírálatát, tá­maszkodjanak munkájukban a tömegek politikai aktivitására, an­nál hatékonyabb lesz munkájuk, a gazdasági vezetés. Aki a ter­melés vezetésének bírálatát tekintélye csorbításának vagy az egy­személyi vezetés elleni támadásnak tekinti, az nem vezetőhöz méltóan gondolkodik. Az a gazdasági vezető, aki elszakad az aktí­vától, a dolgozóktól, azok véleményét figyelmen kívül hagyja, azoknak a vállalat munkájáért érzett felelősségére nem szárrút, az megfosztja magát attól a hatékony segédeszköztől, mely megköny­nyíti és eredményesebbé teszi a gazdasági vezetést. A vállalatvezetés munkájának ellenőrzése akkor eredmé­nyes, ha az ellenőrzés jó pártpolitikai munkán nyugszik, ha a párt politikai munkája szorosan összekapcsolódik a gazdasági fel­adatokkal, a termelési, minőségi, önköltségcsökkentési tervek tel­jesítéséért, a takarékosságért — stb. — végzett tevékenységgel. Ahhoz, hogy a pártelienőrzésnek tekintélye is legyen, elsőrendű fontosságú, hogy a pártszervezetek vezetőségei fokozzák képzett­ségüket, minél jobban sajátítsák el az iparág, a szakma műszaki kérdéseit, itt Szegeden is a textil-, az élelmiszer-, a faipar- és a bőriparban egyaránt. Ismerjék meg a vállalat gazdasági munkájá­nak konkrét problémáit. Enélkül a gazdasági vezetés színvonalas, hozzáértő pártellenőrzése és segítése nem lehetséges. Legyen a pártszervezeteknek saját tapasztalatuk azokról a termelési és gaz­dasági kérdésekről, melyekről a vállalat vezetőit be akarják szá­moltatni és saját tapasztalataikat, véleményüket egyeztessék ösz­sze a megkapott beszámolóval, tájékoztatóval. Foglalkozzanak el­mélyültebben a gazdasági kérdésekkel, s ellenőrzésük legyen na­gyobb hatással az üzem munkájára, a termelés megszervezésére és így is segítsék elő újabb gazdasági sikerek elérését, gazdasági helyzetünk erősödését. Gera József Nagygyűlésen számoltak be a Béke Világtanács stockholmi üléséről a magyar küldöttek Az Országos Béketanács csütör­tökön délután nagygyűlést rende­zett a Sportcsarnokban. A nagy­gyűlésen a Stockholmban járt ma­gyar küldöttek beszámoltak Buda­pest népének a Béke Világtanács legutóbbi ülésszakáról. A nagygyűlés elnökségében a magyar békemozgalom, a Hazafias Uj összeesküvést szőnek a hábo­rú erői Európa és a világ békéje ellen. Az "Európai Védelmi Közös­ség* tervének kudarca után Lon­donban, majd Párizsban kilenc nyugati hatalom, kilenc külügymi­niszter háborús szerződést kötött. Európa régi veszélyei, népünk ősi ellenségét, a német militarizmust akarják most újra feltámasztani, amely negyedszázad alatt két vi­lágháborút idézett fel és amelyre alig tíz éve csúfos vereséget mért a népek egyesült ereje. A Wehr­maclitot, e kegyetlen, gyilkos hor­dát. az európai népek, az európai kultúra pusztítóját újra talpra akar­ják állítani. Félmillió nyugatné­met férfit újra katonaruhába akar­nak bujtatni. Az imperialista vezetők eltökél­ték. hogy mind a kilenc ország par­lamentjében jóváhagyatják. tör­vényerőre emeltetik a párizsi há­borús szerződést. Hogy ezt minél könnyebben elérjék. szeretnének hályogot borítani a népek szemére azzal a közösen hangoztatott jel­szóval: előbb ratifikálni, azután tárgyalni. A háborús szerződés jó­váhagyása megnehezíti a tárgyalá­sokat, akadályozza armegegyezést, útját állja a nemzetközi feszültség enyhítésének és a háború közvetlen veszélyét idézi fel. A népek lelkiismerete ezért — Európában és szerte a világon — nemet mond erre a gyilkos tervre. A népek tárgyalást akarnak, kö­zös tárgyalást a szerződés jóváha­gyása előtt! Meg kell akadályozni a háborús szerződés jóváhagyását! Meg kell akadályozni Nyugat­Németország felfegyverzését! Meg kell akadályozni az új vi­iágháborií előkészítését! Ügy kell harcolni az új háború növekvő veszélye ellen, hogy lás­suk a béke megőrzésének útját és lehetőségét. Ezt az utat megmutatta a Szov­jetunió, amikor ez év februárjában javaslatot tett valamennyi európai ország közös biztonsági szerződésé­nek megkötésére. Ennek az útnak a helyességét erősítette meg az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet, amikor beje­lentette, hogy a béke erői közös, szilárd frontba tömörülnek fenye­getett biztonságuk védelmében. A békés megoldás útja előtt álló akadályok elhárításáért szólította harcba a népeket a Béke Világta­nács stockholmi ülésének felhí­vása. És a népek harcba indulnak! IVIeg akarják és meg fogják akadá­lyozni a jóvátehetetlent. Hatalmas, közös akció bontakozik ki egész Európában, az egész világon. A né­pek egyesítik erejüket, hogy meg­hiúsítsák a párizsi szerződés jóvá­hagyását, Nyugat-Németország új­rafelfcgyverzését. Követelik a négy hatalom haladéktalan tárgyalását Németország békés úton történő egyesítésére. Követelik valamennyi európai ország tárgyalását, béké­jük és biztonságuk megóvására. Követelik a békés rendezést, ame­lyet meg kell cs meg lehet valósí­tani. A koreai és az indokínai háború megszüntetése, az *Európai Védel­mi Közösség* elvetése azt bizonyít­ja, hogy a kilencszáz milliós béke­Népfront, a tömegszervezetek szá­mos vezetője, a társadalmi, poli­tikai és kulturális élet képviselői, az egyházak képviselői foglaltak helyet. A Himnusz hangjai után Nánási László nyitotta meg a nagygyűlést majd Andics Erzsébet emelkedett szólásra. A nagygyűlésen felszólalt Péter Felhívás a magyar néphez tábornak, a tőkés országok békét akaró százmillióinak, a békeszerető emberek összesített erejének módja van a legnehezebb, legveszélyesebb kérdések megoldására is. A hábo­rús kormányok terveit a népek meghiúsíthatják. Meghiúsíthat ják mindenekelőtt azzal, ha az erő. po­litikájával a népek elszánt béke­akaratát, a béketábor országainak növekvő gazdasági és honvédelmi erejét szegezik szembe. Ezért te­kintenek a hazájukat és a békét szerető emberek a moszkvai nyi­latkozatra úgy, mint a béke és biz­tonság megvédésének biztositékára, Induljon harcba a mi népünk is a hazánkat közvetlenül fenyegető, új nagy veszedelem elhárítására. Erősítse harcunkat népünk legjobb­jainak hősi helytállása, amellyel évszázadokon ál szembeszálltak a függetlenségünk. szabadságunk, nemzeti kultúránk megsemmisíté­sére törő német hóditókkal. Ki tudná elfeledni azt a tengernyi kínt és szenvedést, amelyet a né­met hódítók évszázadokon át né­pünknek okoztak? Nincs olyan magyar, akitől a német militariz­mus az elmúlt két világháborúban ne ragadta volna el apját, vagy testvérét, férjét, fiát vagy közeli rokonát! Ki ne gyűlölné annyi bal­sorsunk és annyi szenvedésünk okozóját, a német militarizmust? Népünk és hazánk ma erősebb és egységesebb, mint bármikor. Erőnk és egységünk tudatában, rendíthetetlen elszántsággal száll­junk szembe a háborús gyujtoga­tókkal s ugyanakkor teljes oda­adással gyarapitsuk tovább hazánk erejét, szilárdítsuk meg jobban nemzetünk egységét, támogassuk kormányunkat népünk szabad, bé­kés, virágzó életének biztosításá­ban. Magyar hazafiak, magyar béke­harcosok! A Hazafias Népfrontba János református püspök, a Béke­világtanács tagja. Földvári Ala­dár Kossuth-díjas egyetemi tímár, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Oskar Fischer, a DÍVSZ német titkára. Bugár Józsefné. az Országos Bé­ketanács titkára a következő felhí­vást olvasta fel; tömörült milliók! Mindenki, aki­nek szent ügye hazánk békéje, szabadsága, függetlensége, felvirág­zása! Még szorosabbra zárkózva mutassuk meg az egész világnak, hogy egyek vagyunk nagy, közös ügyünk, a népek biztonságának és békéjének védelmében. A Hazafias Népfronthoz csatla­kozott tömegszervezetek, egyesüle­tek! Népfront-bizottságok. béke­bizottságok! Beszélgetéseken, kis­gyúléseken. beszámolókon, előadá­sokon mutassatok rá a német újra­folfegyverzéssel járó, hazánkat fe­nyegető háborús veszélyre. Idézze­tek fel a német hódító törekvések elleni történelmi harcaink ragyogó emlékeit és helyi hagyományait. Mutassatok rá a béketábor növek­vő erejére is és értessétek meg, hogy a nemzetközi békemozgalom eddigi nagy győzelmei nyomán s a hatalmas Szovjetunió vezette bé­keszerető népek összefogásával fel­vehetjük a harcot az új veszély ellen is. Jussatok el minden ma­evar családhoz, minden otthonba. Szervezzetek tiltakozásokat, hallas­sátok határainkon túl is zengő szóval: nem nyugszunk bele a né­met militarizmus feltámasztásába! Értessük meg mindenkivel, hogy a felemelkedés útján csak úery me­hetünk előre, ha megfeszítjük erőn­ket a béke védelmében is. Ee a német militarizmussal! Előre a béke megvédéséért, a kö­zös európai biztonság megteremté­séért! Előre hazánkért. otthonainkért, szebb jövönkért. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Országos Béketanáes A felhívást a nagygyűlés egyhan­gúan elfogadta. A nagygyűlés a Szózat hangjai­val ért véget. Á Csongrádmegyei Tanács alakuló ülése Az új Csongrádmegyei Tanács szerdán tartotta alakuló ülését a vásárhelyi tanácsháza nagytermé­ben. A tanácsülés ünnepélyes meg­nyitása után díszelnökséget válasz­tottak. majd Németh Károly ta­nácstag, a Csongrádmegyei Párt­bizottság első titkára előterjesztet­te a megye politikai és társadalmi szerveinek javaslatát a végrehajtó bizottság tagjaira. A tanácsülés a 13 javasolt Vb. tagot egyhangúan megválasztotta. A Vb. tagjai: Papp Sándor, a megyei vb. elnöke. Lövő Ferenc, a Csongrádmegyei Pártbi­zottság másodtitkára, Papp István, Kovács Imre, Török István, a me­gyei tanács vb. elnökhelyettesei, Bozó Sándor, a megyei tanács vb. titkára, Bereczki János, a vásárhe­lyi tanács elnöke. Nagyistók József országgyűlési képviselő, Katona Sándor, a makói József Attila tsz tagja, Fövényesi András rendőral­ezredes, Vass József, a vásárhelyi gépállomás főmérnöke, Szappanos Jánosné, a vásárhelyi gimnázium tanára, Darabos György, a megyei tanács pénzügyi osztályának veze­tője. A végrehajtó bizottság ezután sorai közül Papp Sándort elnöknek, Papp Istvánt. Török Istvánt és Ko­vács Imrét elnökhelyettesnek, Bozó Sándort pedig titkárnak választotta meg. A tanácsülésen jóváhagyták a já­rási, illetve a városi tanácstagok végrehajtó bizottságának megvá­lasztását, majd kilenc állandó bi­zottságot választottak. Ezután hoz­zászólások következtek, s a tanács­ülés tiltakozott Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzése ellen. Az újonnan megválasztott vb. tagok nevében Papp Sándor mon­dott köszönetet, majd a tanácsülés a Szózat eléneklésével végetért. Küldöttgyűlést tartanak a földművesszövetkezetek megyei szövetségei nyélről, hibáiról. megbeszélik a legfontosabb feldatokat és megvi­tatják, hogy a foldművesszövelke­zetek miképpen tudnak eredményc­sebben résztvenni a Hazafias Nép­front helyi bizottságainak munká­jában. A küldöttgyűléseken meg­választják a MESZöV-nek választ­mányi és felügyelőbizotIsági tagjait. December 10-e és 19-e között a földmüvesszövetkezelek megyei szö­vetségei küldöttgyűlést tartanak. A gyűléseken a földmüvesszövet­kezetek küldöttei — a szövetkezeti munkában kilünt dolgozó parasz­tok a lcgpéldásabban dolgozó szö­vetkezeti alkalmazottak — számot­vetnek az idei esztendő eredmé-

Next

/
Thumbnails
Contents