Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-10 / 292. szám

QELMfflGYSlRQRSZflG VASÁRNAP, 1954 DECEMBER 19. „Átállás" után a Szegedi Jalaárugyárban Alig néhány héttel ezelőtt a Szegedi Jutaárugyár dolgozói az idén mér másodízben vették át Jó munkájuk jutalma, elismeréseként az élüzem kitüntetést. Akkor az ünnepségen számosan megígérték, úgy végzik továbbra is munkájukat, hogy a következő negyedév értékelése után harmadszorra is kitűzhessék üzeimük homlokzatára az élüzem csillagot. Azóta az ünnepi műszakok során is sok kiváló termelési eredmény született. Az egyre jobban kifejlődő versenymozgalom, az üzem vezetőinek és fizikai dolgozóinak jó munkája nyomán októberben ás novemberben 34.4 tonnával teljesítették túl tervüket. Az elmúlt hónap végén azonban új nagy feladatot kellett megoldania az eddig is jól együtt működő műszaki gárdának. Biztosítani kellett • vékonyabb lanalból készülő gabonás zsákok termelésére való zökkenőmentes áttérést, s azt, hogy ugyanannyi anyagból ezután több árut készíthessenek. Nimis Antal, műszaki igazgató, és Kaukál Károly, a fonóda osztályvezetője sok órát eltöltöttek gondokba, s a számokba merülve, miközben azt kutatták, hogyan tudják a 11 fajta nyersanyagból a legmegfelelőbb új keverési anyagot megtalálni. A gondos felkészülés ellenére is azonban az áttérés első napján a nyersanyag összeállítása nem volt tökéletes. Sok volt még a szálszakadás, s így a fonóda csak 98.9 százalékra tudta teljesíteni tervét. A következő napokban — felhasználva az első nap tapasztalatát — több juta hozzáadásával javították a láncfonal minőségét, új összetételt állapítottak meg az anyagot pácoló olajféléknek is. Ezek eredményeként is a fonóda napról-napra fokozatosan emelte termelését. Ma már rendszeresen 110 százalók felett teljesítik a tervet. Az új, vékonyabb anyag az első napokban • szövődében Is nehézséget okozott. December elején csaknem egy tonnával kevesebbet termeltek az előirányzatnál. Az elkövetkezendő napokban azonban éppen a láncíonal minőségének javításával, a szövődében is emelkedett a teljesítmény.! I Most már a szövődében sincs lemaradás, sőt a hónap eleji egy tonI na elmaradás legnagyobb részét is megszüntették. Az eredményekben nagy része van a fonóda és a szövődé osztályvezetőinek: Kaukál Károlynak és Sztori N. Lászlónak, akik jól együtt működtek. Az áttérés napjaiban különösen sokat jártak a két üzemrészben; a szövődeiek a fonódéban, a fonódaiak a szövődében tanulmányozták az új, vékonyabb fajta anyaggal a termelést. Közös munkával javult a láncfonal minősége és csökkent a szálszakadás. Most már a fonóda vékonyabb fonalból naponta 13.600 kilométerrel többet készít. Igy a szövődében is megvan a lehetőség, hogy ugyanannyi anyagból, mint novemberben, most ebben a hónapban 10.121 gabonás zsákkal több készüljön. Nemcsak a műszakiak, hanem a dolgozók is mindent elkövettek, hogy az újfajta anyaggal is jó eredményeket érjenek el. Az elmúlt héten Gábor Ilona, Polyák Lajosné szövőnők csaknem 150 százalékra teljesítették tervüket. Horváth Imréné vetülék csévélő, aki a közelmúltban vett részt a Hazafias Nép-, front országos kongresszusán, 158 százalékot ért el. Hegedűs Júlia keresztorsózó pedig csaknem 500 kilóval teljesítette túl heti tervét. Az eredmények mellett azonban nem feledkezhetünk meg a hibákról sem. Az elmúlt hónapban növekedett az elkésők és igazolatlanul hiányzók száma. Jackó Mihály, Móricz Imre, Miklós Irén neve kétszer is szerepelt az elkésők tábláján. Ezért szép szóval is kell fordulni az elkésőkhöz, igazolatlanul hiányzókhoz, megmagyarázva, hogy a nemtörődömség, fegyelmetlenség bizony saját maguknak is kárára van. Az elkésők által az elmúlt hónapban mulasztott 36 3 óra alatt egy dolgozó annyi fonalat gyárthat, amelyből csaknem ezer gabonászsák készülhet. Az üzem előtt — s ez hiba volt — nem volt gyalogjárda, s így a sáros téli napokon az országúton közlekedtek a dolgozók. Nemrégen ez balesethez is vezetett. Az üzem vezetősége most — éppen ideje — a kijárattól a villamos megállóig mintegy 250 méter hosszú új salakos gyalogjárdát építtett. A járda hamarosan elkészül. A moszkvai értekezlet mellett — Nyugat-Németország újraielfegyverzése ellen ,Tiltakozunk, mert békét akarunk!'1 A Radnóti gimnáziumban szerdán tartottak békegyűlést. Tihanyi Nándor előadása után többen felszólaltak. Zsadányi Nagy Árpád a következőket mondotta: *A moszkvai értekezlet több volt egyszerű megbeszélésnél. Megmutatta a béketábor egyre növekedő, az egész világ politikáját helyes irányba terelő hatalmas erejét. A béke erőinek megszervezése nem lezárt katonai tömb, nem más országok ellen irányul. Éppen ellenkezőleg. Hatalmas távlatokat nyújtó békés csoportosulás, mely minden békeszerető ember és állam csatlakozását várja». Pappós Mihály történelemszakos tanár a párizsi konferenciát a versaillesi konferenciához hasonlította, ahol szintén a népek meghallgatása nélkül döntöttek sorsuk felett. Ligeti Margit kémiaszakos tanárnő az atomenergia békés célokra való felhasználásáról beszélt. A hozzászólások során felvetődött: *van-e magasztosabb feladat annál, hogy egybekapcsoljuk pedagógiai munkánkat a békés célokért küzdő munkával?" — Nincs — állapították meg a pedagógusok. A Szegedi Gyógyszertár Vállalat dolgozói is békegyűlésen adtak kifejezést Nyugat-Németország felfegyverzése iránti tiltakozásuknak. A vállalat dolgozói levelet írtak az Országos Béketanácsnak. Levelükben a következőket írták: -Európában az utóbbi félévszázad alatt két vérzivatar vonult végig. Mindkettőt a német imperialisták kezdték. Ugyanazok, akik ma a német újrafelfegyverzést erőszakolják, pusztulásba taszították hazánkat is. Még emlékezünk a vijjogó stukákra, a kenyérjegyre, az óvóhelyekre. Mi, munkánkat becsületesen ellátó magyar dolgozók, akik felépítettük hazánkat a romokból, mindannyian érdekelve vagyunk a béke megvédésében. A háború mindenkire kihat. Ezért nőttön-nő szerte a világon a békét akaró emberek száma, és ezért törődünk mi is saját életünkkel, gyermekeink jövőjével. Mint őrjöngő kezéoen a kés, olyan az imperialista lakájok kezében a fegyver. Nem akarjuk ismét a vérzivatart hazánkban, ezért tiltakozunk a német újrafelfegyverzés ellen!" A levelet aláírta a vállalat 47 dolgozója és eljuttatták a Városi Békebizottsághoz, hogy továbbítsa az Országos Béketanácsnak. Tiltakozó táviratok Tegnap este az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói béke röpgyűlóseken tiltakoztak Nyugat-Nemetország felfegyverzése ellen. Kifejezésre juttatták, hogy a moszkvai értekezleten elhangzottakat magukévá teszik és támogatják a Szovjetunió és a népi demokratikus államok határozatát. A dolgozók közül többen, köztük Melegh Ferenc elvtárs is, emlékeztetett a német-fasiszták szegedi gaztetteire és a háború borzalmaira. Halmi Gézáné tiltakozó távirat megszövegezését javasolta. „Mi, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói a legmeszszebbmenőkig tiltakozunk a Nyugat-Német hadsereg felállítása és annak felfegyverzése ellen. Tiltakozunk a párizsi egyezmények ratifikálása ellen, amely új európai háború előkészítésére irányul. Egyetértünk és egy emberként támogatjuk a moszkvai értekezlet határozatait és a moszkvai értekezleten résztvevők deklarációját. Követeljük, hogy a négy nagyhatalom még a ratifikálás előtt kezdjen tárgyalásokat a béke biztosítása, a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. Az üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói." Tiltakozó táviratot juttattak el az Országos Béketanácshoz az Újszeged! Rostkikészítő Vállalat dolgozói is: „Mi, az Újszegedi Rostkikészítő Vállalat dolgozói tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Övni akarjuk családunkat azoktól a következményektől, melyekkel 1944-ben már találkoztunk. Békében akarunk élni és dolgozni, mert ez nekünk létérdek. Az U.iszegedi Rostkikészít'i Vállalat dolgozói." A német militarizmus a német nép legnagyobb ellensége — mondotta Ottó Grotewohl Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság Moszkvában járt kormányküldöttsége a népi kamara szerdai ülésén beszámolt a Szovjetunió kezdeményezésére tartott európai biztonsági értekezlet munkájáról és jelentőségéről. Ottó Grotewohl miniszterelnök, a kormányküldöttség vezetője részletesen ismertette az értekezleten elhangzott felszólalásokat és a moszkvai deklarációt, majd többi között kijelentette: — A német militarizmus a német nép legnagyobb ellensége, amely nemcsak a német népet, hanem a szomszédos országok biztonságát és nyugalmát is állandóan veszélyezteti. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége hangsúlyozta, hogy „amennyiben Nyugat-Németországban reguláris haderőt, űj Wehrmachtot hoznak létre, köztársaságunk a béke és a munkás-paraszt állam biztosítására nemzeti hadsereget állít fel. E hadsereg senkit sem fenyeget majd, mert zászlónk a béke zászlója marad. Ml változatlanul a szabad össrnémet választások megtartásáért, Németország békés és demokratikus újraegyesítéséért küzdünk. A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti haderejének — ha létre kell jönnie — egyetlen célja H l éke megmentése lesz." Nemet szempontból — folytatta Grotewohl — a moszkvai deklaráció következő öt célkitűzése a legjelentősebb és legfontosabb: 1. Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének megakadályozása. 2. Szabad össznémet választások végrehajtása 1955-ben. 3. A német békeszerződés megkötése. 4. Valamennyi Kelet- és NyugatNémetországban lévő külföldi megszálló csapat kivonása. 3. Európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. Több hozzászólás után a népi kr.mara egyhangúan elfogadott határozattal jóváhagyta a miniszterelnök beszámolóját s helyesléssel és köszönettel tudomásul vette a Moszkvában járt kormányküldöttség tevékenységét. A népi kamara határozatában felhívta egész Németország békeszerető hazafias lakosságát, hogy fokozza ellenállását Adenauer nemzetáruló újrafelfegyverzés! politikájával szemben, akadályozza meg a párizsi szerződések ratifikálását és végrehajtását s kényszerítse ki a Németország újraegyesítéséről szóló össznémet tanácskozás és a négyhatalmi értekezlet megvalósítását. Rövid külpolitikai hírek London (MTI) A londoni rádió jelenti, hogy a belga parlament külügyi bizottsága jóváhagyta a párizsi egyezmények keretében megvalósuló német újrafelfegyverzés és a Nyugateurópai-Unió elvét. Berlin (MTI) A bonni parlament szerdán megkezdte az 1955/53. évi állami költségvetés tervezetének tárgyalását. A költségvetési törvényjavaslatot az „egészségügyi" szabadságon lévő Schöjfer pénzügyminiszter helyett Hartmann államtitkár terjesztette elő. A költségvetési tervezet szerint az állami bevételek és kiadások ö. í zege külön-külön 27.78 milliárd márka. A legnagyobb kiadási tételt, 9S milliárdot, azaz a költségvetési összeg 35 százalékát, a megszállás-: és újrafelfegyverzési költségek alkotják. Nyugat-Németországnak a jövő évre előiru íyzott katonai kiadásai összesen 12.8 milliárdra rúgnak. v Két ember halálát okozta a gondatlan gépkocsivezető Boros Imre gépkocsivezető december 7-én délután a Józsa és Hajdúböszörmény közötti műúton szabálytalanul akarta előzni az úttesten haladó tehéncsordát. Nem törődött azzal, Ihogy a síkos úttesten fokozott gondossággal kell vezetni a járművet és emiatt elgázolta Hegedűs István és Kövesdi Ferenc hajdúböszörményi lakosokat, akik életüket vesztették. A felelőtlen gépkocsivezető ellen eljárás indult. „ftteqkezdő(LöU a eieluzlooák filmhét Tegnap este 7 órai kezdettel mutatták be a Vörös Csillag filmszínházban a „Szülőföld muzsikája" című csehszlovák filmalkotást, mely a szlovák népi együttes életét eleveníti fel. A film bemutatása előtt a MÁV-zenekar eljátszotta a magyar és csehszlovák himnuszt. Majd Kaló Flórián, a Szegedi Állami Nemzeti Színház művésze elszavalta Neruda cseh költő „Csak tovább" című versét. A szavalat után Adám Ottó a színház rendezője, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Ezután megkezdődött a film vetítése. A bemutatón megjelent és az ünnepség elnökségében helyet foglalt a hazánkban tartózkodó csehszlovák kulturális küldöttség két tagja, a „Szülőföld muzsikája" című film női főszereplője és kitüntetett rendezője is. A csehszlovák filmeknek mindig nagy közönsége volt Szegeden. Most a filmhét keretében bemutatásra kerülő alkotások szintén nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Nemcsak a Szülőföld muzsikája, hanem a „Zűrzavar a cirkuszban" című új filmprodukció is. Vál? szolnak az illetékesek Lapunk november 20-i számában "Gázvasalóból — gőzvasaló* címmel megjelent írásra az Oktatásügyi Minisztérium közölte, hogy az ügyet megvizsgálva az észszerűsítési javaslatot elfogadhatónak tartja. Az észszerűsítés diját a minisztérium kiutalja, mihelyt az újítási előadó az ehhez szükséges összegszerű határozatot a minisztériumnak megküldi. Htinemann volt bonni belügyminiszter szerint „meg kell akadályozni a párizsi eivezmányek ratifikálását ' Stuttgart (ADN) Dr. Heinemnnn, össznémet Néppárt vezetője a Pie Stimme der Gemeinde című folyóirat legfrissebb száméban össznémet akciókra szólítja fel a rémet népot a párizsi háborús <zor. •/ődósek ellen. TTeir.emann a többi között ezeket, Írja: „A párizsi szerződések ratifikái lását meg kell ukadályozni! Ellenkező esetben nincs kilátásunk nri ra hogy meg tudjuk gátolni hazánk feldaraboltságának állandósu(lását. Az ország részokre-darnbollsága — időzített bomba. És mint | ilyen, nemcsak bennünket, hanem I szomszédainkat is veszélyezteti." (16) Hanem akárhogy igyekeztem jóba foglalni magamat, az igazgatóm egyre kapta a névtelen leveleket, amelyek részben előttem is ismeretlen adatokat szolgáltattak életrajzomhoz. Még az is kitudódott, hogy hol én hordom a feleségem szalmakalapját, hol a feleségem megy a vásárcsarnokba az én szvetteremben, ami világos bizonyítéka annak, hogy mi a közösségi elv alaptételeit a gyakorlatban is megvalósítjuk. A direktorom rendesen eldobálta a névtelen leveleket, matematikus volt és a logarithmus örök törvényei bizonyos erkölcsi bátorságot adnak az embernek, egyet azonban megmutatott: — Nézd csak, ez nő-írás. — Az, de férfidiktandóra készült. Látod, itt dolgozatjavításhoz szokott férfikéz rakott bele helyesírási hibákat, hogy olyan legyen, mint egy spontán elhatározásból született női levél. Végre is férfi kéz vágta el a nyakamat, aszszonyi segítséggel. Hannibál szövetkezett az elbuktatásomra, Emese anyáinkkal. Húsvéti konferenciát tartottunk, egy kicsit meg is késtem, mert nagyon elácsorogtuk az időt a kirakatok előtt. Húsvét hetében mégis csak tartozik egy szerető férj a feleségének azzal, hogy megmutatja neki, mennyi szépség van a világon az Attila-kőrúttól a Retek-utcáig. — Tessék, tessék! — integetett az Igazgató az asztalfőről, mikor restelkedve bekeszegeltem az ajtón — már csak a kollégára várakozunk. Szegény feje nem is sejtette, mennyire én rám várakoztak! A magyar irodalom professzora napirend előtt kért szót. Azt mondta, fontos bejelentést akar tenni. Ez abból is látszott, hogy a cvikkerét nem az orrán tartotta, hanem a kezében. — Megengedik az urak? — kérdezte udvariasan a direktor. Én bólintottam elsőnek, hogy "meg*. — Kölcsey mondása szerint félve szólamlok meg méltóságos elnök úr és nagytekintetű tanári kar! Egy olyan hallatlan kegyeletsértést vagyok kénytelen a nagyérdemű testületnek tudomására HahM&ál föltámasztása %Á>ia. IAA&hc te$é*u+e hozni, amely nemcsak felháborodással, hanem fájdalommal is eltölti keblemet. Amint hazánk nagy költője, Jókai Mórra írja, őseinknél, a vachonitáknál az anyagyilkosságot olyan elképzelhetetlennek tartották, hogy szavuk sem volt rá, ezt a gonosztettet névtelen bűnnek nevezték. Uraim, mély megdöbbenéssel jelentem, hogy egyik megtévelyedett kartársunk, aki sorainkban ül, elkövette ezt a névtelen bűnt, elkövette a szellemi anyagyilkosságot! Engedelmet kérek. A kolléga azért kért engedelmet, hogy szájára vehesse a vizespoharat az asztal közepére hegyezett tálcáról. Mint gyakorlott szónok, a megszakítással is fokozni óhajtotta a hatást. — Halljuk! Halljuk! — kiabáltak a kollégák. Sőt én magam is halljukoztarn, nemcsak udvariasságból, hanem őszinte kíváncsiságból is. (Sőt az igazgatón kívül én voltam az egyetlen kíváncsi a társaságban.) Ki az ördög lehet az, e között a sok gentleman között, aki megölte az édesanyját. Magamra természetesen nem gondoltam, nem is gondolhattam. Először is, mert az én édesanyám él, hála Istennek; ő a levélhordó Kutyanyakon, ami nagyon szép állás volna. Csak az a baj, hogy darabszám szerint fizeti a postamester. Mivel pedig Kutyanyak levélforgalmi statisztikájában egyetlen levél szerepel havonta; az, amit én küldőt haza minden elsején, abba kénytelen vagyok beletenni a fizetésem harmadát. Másrészt, ha anyagyilkos volnék is, a szónok azt köteles volna nekem megbocsátani, hiszen nekem köszönheti nagy irodalmi sikerét. A Judaeus Apella nélkül nem írhatta volna meg nagy feltűnést keltő értekezését "Horatius antisemitizmusáról", különös tekintettel a magyar ódaköltészetre. Igen nagy sikere volt, különnyomat is készült belőle, németre is le van fordítva (kéziratban). Igaz, hogy a tanulmány heves polémiára is okot adott, amelynek során kiderült, hogy Horatius maga is zsidó volt, ennélfogva az antiszemitizmusa nem lehetett őszmte, dehát ezért igazán nem lehetett engem okolni. (Folytatjuk)