Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-09 / 291. szám

CSÜTÖRTÖK. 1954 DECEMBER 9. 3 BELMSGYDRORSZÍG Megalakult Szeged megyei iogű Városi Tanácsa Tegnap délután öt órakor a Vá­rosi Tanács dísztermében ünnepé­lyes keretek között választották meg az új Városi Tanács Végre­hajtóbizottságának tagjait, akik a tanácstagok előtt esküt tettek. Ez­uán a 12 állandóbizottság tagjait választotta meg a tanácsülés — megalakult az új megyei jogú Városi Tanács. A tanácsülés egyhangúlag jóvá­hagyta a hétfőn megválasztott ke­rületi tanácsok végrehajtóbizottsá­gának tagjait. Ezután Dénes Leó elvtárs a Városi Tanács Végrehaj­tóbizottságának elnöke beszédet mondott, majd Szilágyi András, a Végrehajtóbizottság titkára ismer­tette a Végrehajtóbizottság határo­zati javaslatát, amelyhez számosan szóltak hozzá. A tanácsülés részletes ismerteté­sére holnapi számunkban vissza­térünk. A gyermekekkel és serdülőkkel foglalkozó albizottság Az uráli vagongyár szakszerve­zeti bizottsága elhatározta, hogy a gyereknevelés megjavítása céljá­ból a garázs üzemi bizottsága mel­lett szülői tanácsot szervez. A szü­lői tanácsba nagy szakmai és élet­tapasztalattal rendelkező aktivis­ták kerültek be s a munkába be­vonták a komszomolistákat is. Előszöris megállapították, hogy a garázs munkásainak gyerekei me­lyik iskolákba járnak és érintke­zésbe léptek a tanítókkal. Külö­nösen figyelemmel kísérték a gyen­ge vagy rossz magaviseletű tanu­ióikat. Ez az előkészítő munka sok segítséget nyújtott a továbbiak­hoz. Az aktivisták ismerve a mun­káscsaládok életét, szükség esetén megfelelő befolyást gyakorolhattak a szülőkre is, meg a gyermekekre is. A szülők minden negyedév vé­gén összegyűlnek a garázsban es ezen a szülői tanács tagjai beszá­molnak a gyerekek tanulmányi előmeneteléről és viselkedéséről. Ez megnöveli a szülők felelősség­érzetét. Kezdetben a munkások idegen­kedve fogadták az aktivistákat és húzódozva számoltak be a családi dolgokról, gyakran bizony meg is sértődtek. Ma már sokan hálásan emlékeznek meg a szakszervezeti aktivisták munkájáról, szívesen fordulnak hozzájuk segítségért. Egyszóval a garázs szülői tanácsa .jól bevált. ,, A múlt év végén a pártbizott­ság is foglalkozott a tanács mun­kájával. Jóváhagyták a garázs kez­deményezését és javasolták, hogy a gyár minden üzemrészében léte­sítsenek hasonló szülői tanácso­kat. Ez meg is történt és a taná­csokba több mint 300 aktivista kapcsolódott be. A gyári üzemi bizottság mellett is megalakult a gyermekek és ser­dülők ügyeivel foglalkozó albizott­ság. ' Ez az albizottság két csoportra ofezlott. Az egyik rész szoros kap­csolatot létesített az iskolákkal, irányította az egyes üzemrészek szülői tanácsait, a másik rész pedig a serdülők munkábahelyezésével foglalkozott és figyelemmel kísér­te életüket az üzemben. Az albi­zottság érdeklődési köre igen szé­les. Tagjái segítséget nyújtanak az iskoláknak, lelkére beszélnek azok­nak a gyerekeknek, akik lema­radnak a tanulásban, esetleg abba akarják hagyni azt, megvizsgálják a fiatalkorúak helytelen viselke­désének okait. Az albizottság minden tagja felelős egy-egy iskoláért. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanárokkal, támogatja őket mun­kájukban. Az egyik elemiiskolában régebben igen gyönge volt a tanul­mányi eredmény, a tanulók nagy­része osztályismétlő volt. A taní­tók hosszú időn keresztül nem tud­tak összeköttetést találni a szü­lőkkel. Az albizottság tagjai az üzemek vezetőinek közreműködé­sével behívatták a szülőket az is­kolába, akik megállapodtak abban, hogy naponta egy-egy -szülő ügye­letes szolgálatot vállal a tanítás idején. A fegyelem megszilárdult és könnyebbé vált a tanítók mun­kája. Lassan megjavultak a tanul­mányi eredmények is. Előfordult az is, hogy az albi­zottság egyik tagjának kezdemé­nyezésére az egyik üzem dolgozói segítettek tanműhelyt berendezni a 77-es iskolában. P. Szkacsihin Kitüntették a néphadseregnek a nyári mezőgazdasági munkákban élenjáró tagjait A Népköztársaság' Elnöki Taná­csa a földművelésügyi miniszter előterjesztésére kitüntetéseket ado­mányozott a néphadsereg tisztjei­nek, tiszthelyetteseinek és harco­sainak, akik a nyáron odaadó munkájukkal elősegítették a mező­gazdasági termények gyors és idő­beni betakarítását. Négyen a „Ki­váló szolgálatért" érdemérmet, 31­en pedig a „Szolgálati érdemérem" kitüntetést kapták. SZEGEDI JEGYZETEK Kifolyók építése — a lakók segítségével Hogyan születhet meg társadalmi mun­ka segítségével egy kifolyó, ami nagyon kell, égetően szüksé­ges — erről szól ez a történet. Ott kezdődött a ta­nácstagjelölő gyűlé­sen, kint Újszegeden, ahol kinyíltak a szí­vek, s bátran el­mondták az emberek, hogy mit akarnak, mit szeretnének, mit várnak a tanácstól. Egyik legégetőbb pro­blémájuk volt, hogy nincs a Műhely-utcá­ban, a Borostyán-ut­cában, a Hargittai­utcában, a Tiszavirág­utcában kútkifolyó, messzire kell menni vízért, — kérték a tcC­nácsot, hogy építtes­sen a környék lakói számára kifolyót. A kérést tettek követ­ték. Év vége van. Ilyenkor már a be­ruházásokat felhasz­nálták, de mégis meg­vizsgálták a lehetősé­geket. 56 ezer forint jutott erre a célra, de ez nem futotta, csak három kifolyó építé­sére, — el kellett ha­lasztani a Borostyán­utcai lakók kérésének teljesítését. És ekkor kezdő­dött az, amiről be­szélni kell, ami kicsi, de az emberek kezde­ményező készségét mutatja, bizonyítja. A Műhely-utcai lakók háromszáz méter hosszú árkot ástak a vizet vezető kifolyó csöveknek társadalmi munkában, hogy ke­vesebbe kerüljön a kifolyó építése. A Borostyán-utcai lakók azonban nem nyugodtak bele, hogy ők ne kapjanak ki­folyót — Papp Mi­hály tanácstaggal az élén egy küldöttség kereste fel a tanács műszaki osztályát. — Mi is szeretnénk, ha még ebben az év­ben kifolyónk lenne. Kell, nagyon kell. — Sajnos, most nincs rá pénz. Majd később — válaszol­ták. — De hát a Mű­hely-utca lakói segí­tettek, árkot ástak. Mi is ásunk, mi is segítünk. Ez megta­karítást jelent. Nem lehetne valahogy mégis elintézni? Lehetett. A Viz- és Csatornaművek veze­tőivel megbeszélték: a Hargittai-utcai ki­folyóhoz nem szüksé­ges száz milliméteres cső, megfelelő a 80 milliméteres is. A vé­konyabb cső keveseb­be kerül. A Műhely­utcaiak és a Boros­tyán-utcaiak elvégzik a csövek lefektetésé­hez szükséges árok­ásást. — a megtakari­tásból kaphatnak a Borostyán-utcaiak is kifolyót. Öröm, megelége­dettség és büszkeség uralkodik most a ki­folyók építését segítő lakók között. Ennyit ér az, ha az emberek nemcsak kérnek és várnak a tanácstól — hanem saját érdekük­ben tesznek is. Markovits Tibor A moszkvai értekezlet mellett — Nyugat-Németország újraielfiegyverzése ellen Szeged dolgozói Nyugat-Német- ^ ország újrafelfegyverzése elleni til­takozásukat békegvúléseken beszél­ték és beszélik meg. Egyre több üzemből, lakókerületből érkeznek hozzánk a jelentések, tiltakozó le­velek a röpgyúlésekről. összevont békeértekezlet volt szerdán a Szegedi Víz- és Csatornamű Vauaiainál. Siprikó Gyula elvtárs a vállalat igazgatója tartott beszámolót. Az üzem több dolgozója felajánlást tett. Nagy Vince vízóra-szerelő fel­ajánlotta hogy a jubileumi ünnep­ségre az 1954. évi tervét befejezi. A vállalat dolgozói ugyanis decem­ber 18-án ünneplik üzemük fenn­állásának 50. évfordulóját. Markó Gyula Technikus maga és munka­társai nevében ajánlotta fel, hogy ezévi tervüket ugyancsak 18-ig be­fejezik. Az üzem dolgozói elhatá­rozták az értekezleten, hogy hét­főtől kezdve békemúszakot tarta­nak. Majd a békegyúlés határoza­tot hozott, hogy levelet küldenek az Országos Béketanácsnak tiltako­zásul Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen. A Szegedi Ruhagyárban is tartottak békegyúlést. A gyűlésen az üzem több dolgozója. — Kovács Jánosné, Szabó Ernőné, Majdán józsefné, Schwarcz Lajosné, Szabó Ferenc — felszólalt. A felszólalók tiltakoztak a felfegyverzés ellen. A Ruhagyár dolgozói elhatározták, hogy munkájuk minőségét megja­vítják, több és jobb árut készíte­nek, ezáltal járuinak nozzá jólé­tünk emeléséhez, békénkhez. A MÁV Igazgatóságnál több helyen volt röpgyúlés. AY I. osztály dolgozói tegnap reggel tar­tottak. A röngyűlésen Juhász Gyu­la elvtárs hozzászólásában a kö­vetkezőket mondotta: „A párizsi egyezmény a békeszerető népek világosan kifejezett akarata elle­nére szabad kezet adna Nyugat­Németország militaristáinak és fo­kcZná az európai országok bizton­ságát fenyegető veszedelmet. A de­mokratikus tábor országainak a bé­ke és az általános biztonság meg­szilárdítását célzó politikája, vala­Békegyűlések Szegeden mint a moszkvai értekezlet altal előirányzott intézkedések megfelel­nek az összes békeszerető nép er­dekének. Ha a két világháborúban elpusztult emberek millióira gon­dolunk, úgy érezzük: mindent meg keil tennünk, hogy a nehezen meg. mentett életeket ne semmisítse meg egy újabb háború. Ez a mi nagy és magasztos feladatunk." Az igazgatóság tervosztályán ugyancsak tegnap tartották meg a békegyúlést. Az osztály dolgozói valamennyien jelen valtak és töb­bem fel is szólaltak, így: Sztász István, Bogáts László és György Béla. „Minden becsületes magyar dolgozónak kötelessége a béke megvédése, ezért szükséges, hogy becsületes, jó munkával még ered­ményesebbé tegyük a békeharcot" — mondotta felszólalásában Bogáts elvtárs. Az igazgatóság könyvelőségében Motika Zoltánr^ béketitkár tartott beszámolót. „A nyugati imperialis­ták már a második világháború alatt is a Szovjetunió ellen készü­lődtek. Ezt maga Churchill is el­ismerte egyik választási beszédé­ben. Feladatunk, hogy szorosan­egységesen a béketábor erőivel együtt tiltakozzunk a párizsi szer­ződések ratifikálása ellen. Tiltako­zásunk képes lesz arra, hogy az imperialistákat tárgyaló asztal mel­lé kényszerítse," — mondta felszó­lalásában Tóbiás István, a könyve, lőség dolgozója. Az igazgatóság H. osztályán teg­nap megtartott röpgyúlésen Barta Béla elvtárs hozzászólásában a kö­vetkezőket mondotta: »'Valamennyi békeszerető dolgozó munkája köz­ben a béke megvédésére, a dolgo­zók jólétére gondol. A moszkvai tárgyalások fényesen bizonyítják a Szovjetunió által vezetett béketá­bor békeakaratát és a békéért foly­tatott küzdelmét. Mi magyar dol­gozók büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió oldalán a többi népi demokráciák között nyíltan harcol­hatunk a béke megvédésének érde­kében. Minden erőfeszítésünket ar­ra irányítjuk, hogy megakadályoz­zuk az imperialisták újabb ilyen törekvéseit*. Az Igazgatóság IV. osztályán az előadó ismertette a moszkvai érte­kezlet határozatait és szembe állí­totta azokat a párizsi értekezlettel. Bite Vince felszólalásában kiemel* te a kínai megfigyelőnek a mosz­kvai értekezleten mondott szavait, melyekben kifejezte egyetértését az értekezlet határozataival és egyben közölte azt, hogy a béketábor or­szágai a hatszázmilliós kínai népre mindig számithatnak. Majzik Sán­dorné a következőket mondotta: -Mi anyák és dolgozó nők kétsze­resen érezzük a háború borzalmait. A német megszállás alkalmával el­tűntek az élelmiszerek és a köz­szükségleti cikkek, s ezt nekünk mind a családunktól kellett meg­vonnunk. A bombázás borzalmai elől nem tudtuk hova rejteni gyer­mekeinket. A háborúban minden családnak volt vesztesége: apák, fiúk, testvérek. Nem engedhetjük, hogy az imperialisták céljaikat megvalósítsák*. A Szegedi RÖVIKÖT vállalatnál is tegnap tartottak bé­keröpgyúlést. Jeddi Tibor elvtárs tartott beszámolót és a vállalat dolgozói közül többen hozzászól­tak. *Amilyen aggódással figyeltük a párizsi egyezmény körüli híre­ket, olyan bizakodás tölt el ben­nünket a moszkvai deklaráció óta*, — mondotta Hegyeshalmi Mi­hály. Balogh Lajos hozzászólásá­ban azt emelte ki, hogy — mint a jelek mutatják — nyugaton nem­csak a munkásság, hanem a pol­gári politikusok is támogatják az ellenállást a nácik újraűelfegyvér­zésé ellen. A Bizományi Áruház dolgozói hasonlóan a Víz- és Csa­tornaművek dolgozóihoz, levélben fejezték ki tiltakozásukat a nyu­gatnémet újrafelfegyvérzés ellen és helyeslésüket a moszkvai értekez­let békénket védő határozatai mel­lett. A tiltakozó gyűlések még nem fejeződtek be, új és új üzemekben, lakókerületekben, üzletekben és hivatalokban tartanak röpgyúlést, tiltakozásul a békét sértő nyugati törekvések ellen. Ezekben a tilta­kozásokban megmutatkozik a dol­gozók töretlen békevágya és biza­kodása abban, hogy törekvéseik célt érnek, s megmutatkozik a bé­két háborítok elleni haragja is. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának december 6-i ülése New York (TASZSZ) Az ENSZ­közgyűlés politikai bizottsága foly­tatja a koreai kérdés vitáját. A bizottság december 6-i délelőtti ülésén felszólalt K. V. Kiszelev, a Bjelorusz SzSzK küldöttségének vezetője. Beszédében rámutatott arra á körülményre, hogy a koreai beavatkozásban résztvext több or­szág, köztük az Egyesült Államok és Anglia képviselői úgy próbálják feltüntetni a dolgot, mintha a genfi értekezlet az a koreai kér­déssel foglalkozó politikai értekez­let lett volna, amelynek megtar­tását az ENSZ közgyűlés 1953 au­gusztus 28-i határozata előírja. Kiszelev a továbbiakban han­goztatta, hogy a közgyűlésnek a távolkeleti helyzet rendezése ér­dekében hatálytalanítania kell a közgyűlés 1951. május 18-i jogel­lenes határozatát, amely embargó alá vonja a Kínai Népköztársaság­gal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal folytatott kereske­delmet. A Bjelorusz SzSzK küldöttsége — mondotta Kiszelev — támogat­ja a Szovjetunió javaslatait, ame­lyek szerint meg kell szüntetni a „Korea egyesítésére és újjáépíté­sére alakult ENSZ-bizottságot" és az érdekelt államok tárgyalásának újrakezdésével kell megoldani a koreai kérdést. A december 6-i délutáni ülésen I,. F. Palamarcsuk, az Ukrán SzSzK küldöttségének vezetője be­szélt. Ágronómusolcat keres az Altami Biztosító Az Állami Biztosító állandó munkára, mezőgazdasági kárbecs­lőnek egyetemi vagy ezzel egyen­értékű képzettséggel rendelkező agronómusokat keres. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, Budapesten az Ál­lami Biztosító főigazgatóság sze­mélyzeti osztályánál (IX., Ullői-út 1.) Vidéken az Állami Biztosító megyei fiókjainál. Ünnepi gyűlés Párizsban a francia-szoviet szerződés aláírásának és a francia-szovjet diplomáciai viszony megteremtésének évfordulóján Párizs (TASZSZ) December 7-én a Chaillot-palota nagy hangver­senytermében ünnepi ülést tartot­tak a francia-szovjet szerződés alá­írásának 10. és a francia-szovjet diplomáciai viszony megteremtésé­nek 30. évfordulója alkalmából. A színpadot szovjet és francia zászlók díszítették. A gyűlés elnö­ke Weill Halle egyetemi tanár volt, az elnökség tagjai között Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt központi bizottságának főtit­kára, Petit tábornok, EugenieCot­ton, Bourguignon professzor, Bou­lier apát, Mme Farge, a Francia­Szovjet Társaság és a CGT vezetői, valamint a francia békebizottság kiemelkedő tagjai foglaltak helyet. Az ünnepi gyűlést a Szovjetunió és Franciaország nemzeti himnusza vezette be, majd Weill Halle pro­fesszor megnyitó szavai után Petit tábornok mondott beszédet. Petit tábornok beszámolt a szer­ződést megelőző tárgyalásokról és a szerződés aláírásának körülmé­nyeiről. Felolvasta a francia-szov­jet szerződés szövegét, valamint az évfordulók megünneplését előké­szítő bizottság deklarációját. Ezután hangversenyt adtak, ame­lyen Muszorgszkij, Csajkovszkij, Prokofjev és francia zeneszerzők művei szerepeltek. Dél-Koreában új politikai csoportosulás alakult Li Szin Man politikája ellen Phenjan (TASZSZ) A Habton Thonszim délkoreai hírügynökség jelentése szerint Szöulban új Li Szín Man-ellenes politikai csopor­tosulás alakult Palcsok Cshok Csín Hve néven. A csoportot ellen­zéki képviselők alakították, tilta­kozásul Li Szin Man mesterkedé­sei ellen, amelyekkel a nemzetgyű­lésben kierőszakolta az alkotmány­módosítást. Az alkotmánymódosítás tudvalevően Ll Szin Mant élet­hossziglani elnökké teszi. Az új po­litikai csoport szervezetének és te­vékenységének kidolgozására bi­zottságot alakítottak, amelynek tagja Csan Tiak Szan volt délko­reai miniszterelnök és több más személyiség. Az új délkoreai poli­tikai csoportosulás megalakítása azt bizonyítja, hogy még az ország uralkodó köreiben is fokozódik az elégedetlenség Li Szin Man poli­tikája miatt. Németország Szocialista Egységpártja magáévá ' ' • * •• ­évá tette a moszkvai deklarációt Berlin (MTI) Németország Szo­cialista Egységpártja központi bi­zottságának legutóbbi üléséről köz­leményt adtak ki: A központi bizottság egyhangú­lag hozott határozattal jóváhagyta Ulbricht elvtárs beszámolóját az Európa békéjének és biztonságá­nak megszilárdításával foglalkozó moszkvai értekezletről* valamint a Német Demokratikus, Köztársaság küldöttségének a moszkvai értekez­leten tett nyilatkozatát és magá­évá tette a moszkvai értekezlet deklarációját. Németország Szocia­lista Egységpártjának központi bi­zottsága elhatározta, hogy mindent megtesz a deklarációban kitűzött feladatok megvalósítása érdekében,

Next

/
Thumbnails
Contents