Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-25 / 279. szám

&LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I —v AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 279. SZAM IjSÜXÖRTÖK, 1954 NOVEMBER 25 I ARA: 50 FILLÉR Választásra készülnek az üzemekben Hatvan pár cipővel több a napi terven felül A Szegedi Cipőgyár dolgozói is azon vannak, hogy mennyiségileg többet, minőségileg jobban termeljenek. A tanácsválasztásokat új munkasi­kerekkel kívánják köszönteni —i ünnepi műsza­kok;*!. Hétfőn és kedden is túlteljesítették a Cipő­gyár munkásai napi tervüket. Hétfőn és kedden a napi terven túl 60—60 pár cipővel készítettek többet. A legjobban dolgozott a szabászat és napi tervükön túl 80 pór cipő felsőrészt szabtak ki. ilost azon vannak a Szegedi Cipőgyár veze­tői és munkásai, hogy a tanácsválasztásokra ké­szülve megnöveljék eredményeiket és terven fe­lül több cipőt készítsenek. Törleszteni is kívánnak számottevő mennyiséget az adósságukból. Gyártják már a szőnyegei és a báiors2iDet&t az Újszegedi Kenderben Az Újszegedi Kender-Lenszövőben már meg­kezdték a lakosság részére a futószőnyeg és bú­torszövet készítését. Hétfőn a szövődé a tervét 326 ezer veréssel teljesítette túl. Kedden futószőnyeg­ből szép mennyiséget gyártottak. A 9-es partiban F.ácz Jánosné és Rózsa Antalné gépjén szövik a futószőnyeget. Eredményük még nem nagyon nagy. de igyekeznek kifogástalan minőségben készíteni az új árut. A bútorszövetet minta nélkül I. Ko vács Jánosné és délutános társa készíti a 345-ös gépen. A mintás bútorszövetet a 40-es gépen gyárt, ják. Kovács Antalné és Lippai Ferencné dolgozik itt. Az első eredmények is jók, biztatóak. Dicséri a szövőnők jó munkáját. Készítik a gyermekjátékokat karácsonyra Sok szegedi kisgyermek áll meg mostanában is napról-napra a já­tékboltok kirakatai előtt. A zord, hidegre fordult időjárás nem aka­dálya annak, hogy alaposan szem­ügyre vegyék a szebbnél-szebb ba­bákat, mackókat, kisautókat és a többi játékokat. A nagyobbak lá­zas alkudozásba bocsátkoznak szü­leikkel; elmondják, hogy melyik játéikot szeretnék legszívesebben látni néhány hét múlva, kará­csonykor, a csillogó fenyőfa alatt. A szülők a kirakat előtt is meg­ígérik, hogy teljesítik majd gyer­mekeik kívánságát, hiszen azzal, jól tudják, örömet szereznek. So­kan már most megvásárolják az óhajtott játékokat. Napról-napra nő a játékboltok forgalma, s egyre több árura van szükségük. De nézzük meg, hogyan készült fel a várható nagyobb karácsonyi forgalom, a nagyobb kereslet meg­felelő kielégítésére a szegedi NIVÖ Játék és Tömegcikk kisipari szö­vetkezet. Az üzemben mindenütt' szorgos munka folyik. Százával,. katonás rendben sorakoznak a már elké­szült olcsó, csinos babakocsik. Bár­merre nézünk, azt látjuk, hegy a szövetkezet dolgozói nagy sze­retettel, gondossággal készítik a mackókat, a különféle fajáté­kokat, amelyekkel legdrágább kincseink­nek, a gyermekeknek akarnak örö­met, boldogságot szerezni. Nem vé­letlen ez a szeretettel teli gondos munka, hisz' az üzem dolgozói csak­nem mindegyikének van gyerme­ke, s így személyes tapasztalatból tudják, hogy milyen örömet hoz a kicsinyeknek például egy-egy szép mutatós mackó. — A mi munkánk — mondja qgy játékot készítő fiatalasszony, aki maga is édesanya — a szív ipara, a szeretet iparága. Szükség is van a szövetkezet dolgozóinak erre a szeretettel teli munkájára. Nagy gonddal kell ké­szíteni ezeket a kicsiny játékokat, annál is inkább, mert 65 százalékban olyan faanyag­ból dolgoznak, amelyet a kör­nyéken lévő faipari üzemek már nem tudnak hasznosítani. A Szegedi Bútorgyár, a Szegedi Le­mezgyár, a Szegedi Gőzfűrészek és még több más üzem havi három­négy vagonnyi fahulladékából ké­szítenek itt teherautókat, kis teke­játékokat, kicsiny falitáblákat és mást. A szövetkezet dolgozói az idén több újfajta játék készítését kezdték meg. Ezek a készítmények eljutottak az ország számos városába, s minde­nütt megnyerték a vásárlók tetszé­sét. A gyermekek nagy örömmel fogadták az új Ikarusz autóbuszt, az áramvonalas villamoskocsi ki­csinyített másait és a sok újfajta konyha- és szobabútort. Bizonyítja ezt az is, hogy bár a szövetkezet dolgozói az idén a tavalyinál 30 ezer darabbal több fajátékot és csak­nem 15 ezer darabbal több mackót készítettek, a játékok iránti nagy keresletet mégsem tudták kellően kielégíteni. Ezért a dolgozók most elhatározták, hogy a választás tisz­teletére indított egyhetes műszak lendületével és a versenymozgalom kiszélesíté­sével karácsonyra csaknem tíz­ezer gyermekjátékot készítenek terven felül. Többezer mackó, olcsó, nyolc fo­rintos, építőkockával megrakott Jtis teherautó és sok más játék kerül majd rövidesen az üzletekbe. A terven felül vállalt játékokból több­száz játék teke, a kislányok által kedvelt gyúródeszka és sok más já­ték már el is készült a választási műszak első két napján. Hétfőn és kedden a szövetkezet legtöbb dol­gozója jóval túlszárnyalta tervét. Például a mackókat készítő Szol­noki Béláné 30 darabbal több já­tékot munkált meg, mint ameny­nyit terve előírt. Különös gondot fordítanak a szövetkezetben a gyermekjátékok misőségére. A szegezés mellett eny­vezéssel ls növelik a fajátékok tar­tósságát. A játékok kivitelezésénél ügyelnek arra is, hogy a vékony, letörhető részekre erősebb anyagot alkalmazzanak. A NIVO Játék- és Tömegeik]; Kisipari Szövetkezet dolgozóinak jó munkájával egyre több játék készül. Nem lesz majd hiány ka­rácsonyra a szegedi játéküzletek­ben Sem a közkedvelt iskolatáblá­ból, autókból, babakocsikból és a többi sokfajta szebbnél-szebb fajá­tékokból. A szép Szegedi Tex­tilművek termében dolgozik a fiatal Ba­kacsi Júlia, Munka­érdemrendes, sztahá­novista szalagegyesí­tő, a Hazafias Nép­front szegedi bizott­ságának tagja. A ta­nácsválasztások tisz­teletére folyó ünnepi műszak első napján — hétfőn — befejez­te évi tervét. Gépénél most má­sik munkásnő is áll, Kalmár Jánosné, fia­talasszony. Most ta­nulja a szakmát, amelynek „fogásaiba" jó szívvel vezeti be öt Bakacsi Júlia. Mindjárt az első na­Segítés pon összebarátkoztak. Ahogy Kalmár Já­nosné elmondja, bi­zony először új volt számára az egész üzem, közelebbről a szalagegyesítés mun­kája. Bakacsi Júlia mindent töviről-he­gyire már az első naptól kezdve ma­gyarázni kez­dett neki és így aztán egyre bátrab­ban ismerkedik a mesterséggel, meg­tanulja azt. Szépen dolgozik a gép, egyre több a gyapotszalagos te­kercs. De közben el­szakad egy szalag. Bakacsi Júlia szól Kalmár Jánósnénak. — így csináld Má­ria — és mutatja is, miképpen kell az el­szakadt gyapotszalag­gal bánni, hogy jól haladhasson a mun­ka. Kalmár Jánosné igen figyel és már ő is tudja, hogyan kell például az elszakadt szalaggal bánni. Munka után is együtt indul el a mester és a tanítvá­nya. S Kalmár Já­nosné jól meg akarja tanulni a szakmát, hogy aztán majd ön­állóan is dolgozhas­A nsphatalom a fanácsokra épiil. Erősítsd szavazatoddal! Tanácsválasztások e'őtt Irta: Szécsi Antal püspöki helytarló \fint Szeged város küldötte, én is t -*- ott ültem Budapesten a Haza­fias Népfront kongresszusán az or­szág legtágasabb színházának né­zőterén cs egészen átszcllcmcsítclt az a mélyen átérzett ludat, hogy most az egymásra talált magyar nemzet történelmi óráit éljük át. Ez az érzés, ez a gondolat egyéb­ként a gyűlés folyamán több meg­nyilatkozásból is kicsendült. Ami­kor felgördült a függöny, a közel száztagú elnökségben az ország ve­zető emberei mellett ott láttam az egyházi, kulturális, művészeti élet reprezentánsai között a fejkendős parasztasszonyt, a sztahánovista bányászt és textilmunkásnőt, ön­kéntelenül Petőfi egyik legszebb verse lebegett a szemem előtt: A porszemet, mely csak magiban él Elfújja egy kis szellő, egy lehelet. De hogyha összeolvad, összenő, ha A porszemből szikla nő, a fergeteg sem ingatja meg. A modern építészeiben évről-év­re nagyobb szerepet játszik a be­ton, mert ennek segítségévid na­gyobb fesztávolságú és magasságú épületeket tudnak az építészek emelni. A beton alapanyaga sok apró kavics és cement. A modern társadalom kötőereje: sok ember­nek az egymásrautaltsága. mert csak ennek a felhasználásával, il­letve tudatosításával lehet az em­beri társadalom fölé nagy fesztá­volságú és befogadóképességű csar­nokot emelni. Ilyen érzés kavar­gott mindazok lelkében, akik ott ültek a Hazafias Népfront kon­gresszusán, mert mindannyian éreztük, hogy ez a mozgalom ne­véből eredően a hazaszeretetet teszi meg működésének fundamentumá­vá. Működésével olyan hazát akar felépíteni minden becsületes honfi­társ számára, amelyben értelmisé­günk munkájánálc és dolgozó pa­rasztságunk is értékének és súlyá­nak megfelelően kap majd szere­pet, ahol minden önzetlen magyar hazafi vállvetve együtt munkálkod­hat drága hazánk felvirágoztatá­sán. ffn magam is résztvetlem Kis­telek község jclölőgyűlésén, onnan ellátogattunk Sándorfalvára és friss élmények alapján szögez­hetem le a lényállást, hogy meg­mozdult a magyar nép és az ed­dig még közömbösek, sőt még azok is, akik távol állottak a politikai élettől, bekapcsolódtak a nemzet vérkeringésébe, városban és falun egyaránt nagy figyelemmel kísé­rik az új szakaszt. Az ember annál tökéletesebb lény, minél több szeretet irányítja érzését, gondolatvilágát, cselekede­teit. Ez a szeretet sugárzik ki szülőből a gyermek felé és fordít­va. Felnőtt emberből a család, ké­sőbb a község, város és a haza felé. Drága kincs nekünk a haza. A magyar rög, a magyar föld de­rűs, virágos magyar mező, magyar levegő, melyben egy ezeréves nem­zetnek ezeréves reményei xtilósul­nak meg. Dombok és hegyek, ame­lyek között szinte még most is halljuk a tárogató szavát, rónasá­gok, amelyeken a magyar nóta te­rem s melynek földjében csendesen pihennek őseink hamvai. Rétsége­ink a szabadságharc emlékeit hord­ják. Levegőjében még rezeg a ro­hamra induló, halálraszánl 48-a* honvédseregek forró csatakiállása. Kövek, sziklák, amelyeket bőven öntözött a hősi vér. Ez a magyar. haza. ^ TJjságjaink napról-napra köz­lik a felszabadult városok, falvak fizéves felszabadulási ün­nepségének programját, t ilyenkor önkéntelenül is felrémlik az em­ber előtt a tiz év előtti állapot. Én magam Budapesten vészeltem át ezeket a borzalmas hónapokat és jól emlékszem a pesszimisták kézlegyintő mozdulatára, amikor azt hangoztatták, ebből a városból ötven év múlva sem lesz az, ami egykor volt. S ma Budapesten, sőt az egész országban lüktetőbb élet dübörög, mint 1944 elölt. Igaz, hogy a túlságos nagylendülettel meginditolt épitő és szervező mun­kában itt-ott hibák is csúsztak be, őszinte vallomásokról hallunk gyű­léseken és olvashatunk sajtóban egyaránt. De hányszor fordul elő, hogy a család minden tagjának, sokszor még a rokonság anyagi és erköl­csi támogatásával is olyan nagy­méretű családi ház építkezésbe kezdett, hogy azt a kitűzött időre nem tudja befejezni. Ilyenkor tető alá hozzák a házat s egyelőre a család minden képességének latba­vetésével egyszobdt. konyhát hoz­nak rendbe, hogy az ott-tartózko­dás otthonos legyen. Ezt teszi most a magyar nemzet. Minden réteget, az országban fellelhető minden ké­pességet összegyűjt, hogy az egye­lőre túlságosan nagyra méretezett ház helyett egy kisebb lakásrészt tudjon barátságosan berendezni. Ezért álltak át termelésükben a nagy gyárak, hogy több közszük­ségleti cikket gyártsanak. Ezért szüntették meg sokhelyütt a nagy beruházásokat, hogy főbb lakás, több bútor készüljön, az átszerve­zés után elegendő munkás álljon rendelkezésre a házaknak kívülről és bcvülről való tatarozására. A november 28-i tanácsválasz­tásokon olyan jelöltekre sza­vaz majd népünk, akik. ebből a munkából önzetlenül akarják ki­venni részüket és községüket, vá­rosukat, megyéjüket barátságos otthonná akarják átvarázsolni. Több mint száz évvel ezelöll Pe­tőfi ezt a nagy nemzeti összefogást így énekelte meg: Tartsuk meg a szép. a szent kézfogást. Tartsuk meg azt, ó édes nemzetein. Az ünnepi miszak élenjárói közül 'l'.'.^ 'ri"-:- /) HANCSUREK MIHÁLY BÖRCSÖK ANDRÁSNÉ, sztahanovista lakatos a Szegedi Erőműben; a kazánok szelepjeinek a Sze8edi Fémipari és Finomme MIHÁLY LAJOS FORTUNA ISTVÁN a Bútorgyárban mindig fontos munkát végez. Hétfőn a felsőma­SZEKERES JÁNOS, a Szegedi Erőmű vagonkirakó doi- a Szegcdi Vasöntöde ifjúmunkás -5n d0i„0,ntt itt i?T ~ ívT", - un h chanikai Vállalat munkásnője na- gozója az ünnepi műszak első nap öntője jó eredményeket ér el. Je- kwmiw. ui izs szaza.ekot ert karbantartásanal 1-5 szazaieKot tel- ponta 27 darab háztartási mérleg ján. hétfőn, 309 százalékot ért el. Ienleg gépformázást végez s napi e1' Keddcn az előkészítő munkák­j esi tett. Tapasztalatait átadja mun. helyett 43-at készít elő festésre és Á megállapított időnél jóval előbb tervét 183 százalékra teljesítette. katársainak. 30 darabot be is csomagol. ral;ja ki a vagonokból a szenet. jó minőséggel nál 140 százalékra ts\" tervét. napi

Next

/
Thumbnails
Contents