Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-25 / 279. szám

OEIMIGYSRORSZBG CSÜTÖRTÖK. 1954 NOVEMBER 25 „A népeknek szembe kell szállniok a londoni es a párizsi egyezmények ratifikálásával" A Béke Világtanács határozatai Stockholm (MTI) A Béke Világtanács kedd éjszakai záróülésén megválasztották a Béke Világtanács új tagjait. Üj tagok lettek: Jósé Frota Moreira képviselő, a Brazil Munkáspárt főtitkára, Alberto Cavulcanti brazíliai filmművészeti szakember, Cesar Dacorso, a braziliai metodista egyház vezetője, Jons Ivens holland filmművészeti szakember, Purbodiningrat közgazdász, egyetemi tanár, az indonéz békebizottság elnöke, Siradjuddin Abbas indonéz képviselő és Nino Fogliaresi olasz professzor, újságíró. A Béke Világtanács stockholmi ülésszaka a következő határozatokat hozta: 1. üzenet a népekhez •Ugyanakkor, amikor a koreai és indokínai háború befejeződése és az európai védelmi közösségről szóló egyezmény elvetése azt a reményt nyújtotta a világ számára, hogy fel fogják számolni a nemzeteket megosztó viszályokat, a londoni és párizsi egyezmények az új Wehrmacht újjáélesztésének veszélyével állították szembe a népeket- — mondja bevezetőben az üzenet, majd rámutat, hogy a londoni és párizsi egyezmények véglegessé akarják tenni Németország és Európa megosztottságát. A párizsi egyezmények a fegyverkezési ver• -ny fokozására vezetnek és ezáltal elviselhetetlen terheket raknak mindenkire. Az üzenet kifejti, hogy nz említett egyezmények 1ényegpsen befolyásolnák a tárgyalások lehetőségét és olyan helyzetet teremtenének, amely veszélyeztetné a békét Európában és az egész világon. *A népeknek szembe kell szállniok a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával- — hangsúlyozza az üzenet. 2. Határozat a külföldről gyakorolt nyomás, valamint a (ömbök és katonai koalíciók rendszere következtében Ázsia különböző részcin teremtett helyzetre vonatkozóan. Ázsia békéjének és biztonságának biztosítására a Béke Világtanács felhívja Ázsia és a világ népeit: teremtsék meg az egyetemes békét és biztonságot az öt alapelv alapján, mérjenek vereséget a délkeletázsiai paktumra és minden más hasonló katonai tömbre; követeljék, hogy Ázsia valamennyi részén vessenek véget a külföldi beavatkozásnak, követeljék, hogy Tajvan kínai területén szüntessék meg a külföldi beavatkozást és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalhassa helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében; követeljék, hogy a koreai és indokínai kérdést végleg rendezzék; szálljanak szembe japán felfegyverzésével — hangzik a határozatban. 3. Határozat a nemzetek belső életébe való külföldi beavatkozás által Latin-Amerikában teremtett helyzetről. 4. Határozat a béke erőinek tevékenységéről a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek betiltása érdekében.' 5. Határozat a külföldről gyakorolt nyomás, valamint a tömbök és katonai koalicjók rendszere következtében a függő és félig függő országokban teremtett helyzetre . Az „engedetlen" munkáspárti képviselők elleni határozat Lontlon (MTI). Az Angol Munkásnál-! parlamenti csoportja — mint már jelentettük — kedden ülést tartott a képviselőházbnn, hogy döntsön annak a hét munkáspárti képviselőnek nz ügyében, aki a múltheti ratifikációs vitában nem engedelmeskedett a pártx :otőség tartózkodást előíró utai- ásónak. Hat munkáspárti képv'se'.ő uz egyezmény ollon szavazott, a hetedik pedig mellette. A munkáspárt parlamcnli csoportjának vezetősége — az "gyv ve,-ett árnyékknbinet — hétfőn ú rr hniározott, hogy ci /iá' .,zondülötöl" megvonja a „párt figyelmeztető" kör ir/ttokat. Ez azt jelenti, hogy megszűnnek a munkáspárt parlamenti csoportjának tagjai lenni. de továbbra is tagjai maradnak a pártnak és mint a parlamenti csoporton kívüli munkáspárti képviselők vehetnek részt nz alsóház munkájában. Kedden este a parlamcnli csoport 130 szavazattal 93 ellenében ugyancsak a kitiltás mellett döntött. vonatkozóan. 6. Felhívás a békeerők képviselői világtalálkozójának összehívására. A Béke Világtanács azt a határozatot hozza — hangzik a többi között ebben a felhívásban —, hogy 1955 májusának második felében nagy világtalálkozót kell tartani mindazon erők és irányzatok képviselőinek részvételével, akiknek tevékenysége a békére irányul. 7. Javaslatok a békevilágmozgalom szervezési kérdéseire vonatkozóan. 8. Felhívás a nagy kulturális évfordulók megünneplésére. A határozat az emberiség közös kultúrája nagy képviselőinek 1955ben történő megünnepléséről szól. A következő évfordulókat tartják 1955-ben: Schiller halálának 150. évfordulója, Mickiewicz halálának 100. évfordulója, Montesquieu halálának 200. évfordulója, Andersen születésének 150. évfordulója, Cervantes Don Quijote-ja közzétételének 350. évfordulója, Walt Whitman Leaves of Grass című műve első kiadásának 100. évfordulója 9. Javaslatok a világbékemozgalom kulturális tevékenységére vonatkozóan. Mendes-France beszéde az ENSZ-ben Párizs (MTI) Mendes-France miniszterelnök hétfőn az ENSZ közgyűlés előtt beszédet mondott. Mindenekelőtt megismételte a -tárgyalunk, de csak a ratifikálás után* jelszó sokat hangoztatott érveit, majd kijelentette, hogy a párizsi egyezményeket aláíró országok tavaszra befejezik a ratifikálást s ezután sor kerülhet egy négyhatalmi értekezletre. -Számítani lehet arra — mondotta —, hogy tavaszra befejeződik a ratifikálás. Ez biztosra vehető Franciaország esetében. A nemzetgyűlés decemberben dönt, a köztársasági tanács pedig februárban. Más országokban a parlamenti eljárás talán kissé lassúbb lesz, de a legközvetlenebbül érdekelt országok március-április táján meghozzák végleges döntésüket. ivéért ne lehetne ekkor elhatározni, hogy egy négyes értekezlet üljön össze például májusban? A francia kormány a maga részéről kész ezt megszervezni Párizsban, ha ez megfelel a többi résztvevő félnek-. A francia miniszterelnök a továbbiakban foglalkozott a Szovjetunió november 13-1 jegyzékével. Azt állította, hogy az összeurópai biztonsági értekezlet összehívására irányuló szovjet javaslatok «nem reálisak-, minthogy nincs elegendő idő a megfelelő előkészítésre s így •semmiféle konkrét alap nem látszik, amiből arra lehetne következtetni, hogy az értekezlet sikeres lesz-. Mendes-France — hivatkozva a Szovjetunió november 13-i jegyzékének arra az utalására, hogy azok az európai országok, amelyek veszélyeztetve látják biztonságukat, megfelelő intézkedéseket hozhatnak biztonságuk biztosítására — kijelentette: -A magam részéről szívesen látnám, ha a Nyugateurópai Unió mintájára létrejönne egy keleteurópai védelmi szövetség*. ... -Később — folytatta a francia miniszterelnök — a két rendszer között -tájékoztatáscserére és kölcsönös biztosítékokra kerülhetne sor s talán a korlátozás, sőt az ellenőrzés szerződéses formában is létrejöhetne*. Az osztrák államszerződésről szólva Mendes-France felvetette azt a lehetőséget, hogy a7, osztrák államszerződés ratifikálásától számított két évre el lehetne halasztani a megszálló csapatok kivonását, majd az osztrák kérdés megoldását -a kedvezőbb nemzetközi helyzet előkészítéséhez hozzájáruló tényezőnek* nevezte. A jelenlegi nemzetközi légkörrel foglalkozva Mendes-France megállapította, hogy -a légkör megjavult és egyes elhatárolt, de tegnap még nem remélt egyezmények felhatalmaznak rá bennünket, hogy kissé nagyobb bizalommal nézzünk a jövőbe-. Ezzel összefüggésben kiemelte a leszereléssel kapcsolatos ismeretes öthatalmi közös határozati javaslatot, amelyet az ENSZ-ben egyhangúlag elfogadtak. Az atomenergia felhasználására vonatkozó nemzetközi együttműködés kérdésére rátérve a francia miniszterelnök leszögezte: -"Megelégedésünkre szolgálna, ha az ENSZ politikai bizottsága egyhangú határozattal fejezné be az erre vonatkozó vitát-. A távolkeleti helyzetről beszélve Mendes-France hangsúlyozta: a Távol-Keleten létrejött béke annak biztosítéka, hogy "jóakaratú emberekkel lehetséges a tárgyalás harc helyett- és, hogy egymásra lehet találni, ha megvan a megegyezés vágya, ahelyett, hogy egymás elpusztítása céljából szembeszállnának egymással-. Párisiti lapok Mendes-Franeenak az ENSZ közgyűlésén mondott beszédéről Párizs (TASZSZ). Á párizsi sajtó beszámol Mendes-Francenak az ENSZ közgyűlésén mondott beszédéről ég hangsúlyozza, hogy a francia miniszterelnök elutasította azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak össze általános európai értekezletet az európai biztonság kérdéséhen. A lapok idézik Mendes-France kijolentését, hogy beleegyezik egy négyhatalmi értekezlet megtartásába, de csak a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása után. A jobboldali lapok üdvözlik Mendes-France beszédét. A Combat azonban — bár helyesel MendcsFranceiiak — kétségét fejezi ki az iránt hogy a Szovjetunió ilyen körülmények között részt venne-e a tárgyalásokon. Mint a Libération írja, a francia kormányfő azért utazott Washingtonba, hogy „olyan értékes és ritka ajándékot ajánljon fel Eisenhower elnöknek, amelyet soha egyetlen más francia miniszterelnök nem ajánlhatott fel: a Wehrmachtot". Eisenhower sajtóértekezlete Washington (MTI). Eisenhower elnök kedden sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten a korábbi nyugati nyilatkozatokhoz hasonlóan ügy állította be a dolgot, mintha a nyugati hatalmak hajlanMegalakffollák a Szovjetunió Villamaserőmű-épitési Minisztériumát Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, tekintettel a vízierőművek, a kerületi hőerőművek és az Országos jelentőségű villamoshálózatok építésének megnövekedett volumenére, a Szovjetunió Minisztertanácsának előterjesztésére megalakította a Szovjetunió villamoserőműépítési minisztériumát. A Szovjetunió villamoserőműépítési miniszterévé Fjodor Georgijevics Loginov-ot nevezték ki, dók lennének tárgyalni. Előszeretettel használta a „békés egymásmelleit élés" kifejezéseket is. Eisenhower ugyanakkor a tárgyalások előfeltételeként azt követelte, hogy „1. véglegesen ratifikálni kell a párizsi egyezményeket; 2. szükséges lenne olyan jelekre, amelyek sejtetni engedik, hogy a konferencia gyümölcsöző lesz; 3. olyan időpontra kell kitűzni a konferenciát, amely lehetővé teszi a tárgyalások alapos előkészítését". A sajtóértekezleten megkérdezték az elnöktől, hogy vájjon a sokát hangoztatott négyhatalmi értekezlet külügyminiszteri értekezlet lenne, vagypedig a kormányfők találkozója. Eisenhower ezzel kapcsolatban kijelentette, nem igen tudná elképzelni, hogy a kormányfők találkozója sikerre vezetne anélkül, hogy előbb külügyminiszteri találkozót ne tartanának, Külpolitikai krónika A gyarmatosítók demokráciája Londonban november elején fehér könyvben kiadták a britguyanai alkotmánnyal foglalkozó Robcrlson-féle bizottság jelentését. A bizottság arra a következtelésre jutott, hogy Brit-Guyanának „meghatározott ideig" nem lehet önkormányzatot adni. A jelentés alapgondolata az, hogy Brit-Guyana alkotmányát semmiesetre sem szabad visszaállítani, mert a gyarmat lakossága újra á népi haladó pártra szavaz. Az angol hatóságok a mult évben tudvalevőleg félreértették a törvényesen megválasztott kormányt, amelynek élén Cheddi Jagan, a népi haladó párt vezetője állt, hatálytalanították az alkotmányt és katonai diktatúrát létesítettek az országban. Büntető csapatokat és hadihajókat küldtek a guyanai nép elnyomására. Mi váltotta ki ezt az intézkedést? Az, hogy a haladó képviselők választási programjukhoz híven védelmezték a guyanai dolgozók jogait a cukor- és aluminiumkirályokkal szemben. A brit-guyanai alkotmány eltiprása heves felháborodást keltett nemcsak magában Guyanában, hanem Angliában és más országokban is. A közvélemény nyomására jelent meg a színen a Robertson-féle bizottság, amely bejelentette, hogy megfelelően „módosítani" kívánja a brit-guyanai alkotmányt. Salamoni ítéletével fentebb már megismerkedtünk. Brit-Guyana közvéleménye teljes joggal szégyenletes bohózatnak minősítette a Robertscm-bizottság tevékenységét. Jagan, Brit-Guyana volt miniszterelnöke kővetkezőképpen jellemezte azt I a „szabad választási" rendszert, amelyet a bizottság dolgozott ki: „A népnek joga van szavazni, de csak gazdái jelöltjeire. Ellenkező esetben megfosztják szavazati jogától, mindaddig, amíg nem változtatja meg álláspontját, nem tántorodik el harcos vezetőitől és nem mond le antiimperialista politikájáról". A brit-guyanai alkotmány története újra megmutatja, mit ért a nyugati propaganda „szabad választások alatt". Részvétlávíratok A. i. Visinszkij halála alkalmából Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke részvéttáviratot intézett a Szovjetunió Minisztertanácsához A. J. Visinszkij halála alkalmából. L. Boltz, az NDK külügyminisztere V. M. Molotovnalc, a Szovjetunió külügyminiszterének fejezte ki részvétét. Németország Szocialista Egységpártjának központi bizottsága a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságához intézett részvéttáviratot. A. J. Visinszkij halálával kapcsolatban a Vietnami Munkapárt központi bizottsága és a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma részvéttáviratot intézett a Szovjetunió Kommunista Pártjához és a Szovjetunió külügyminiszteréhez. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere első helyettesének elhunyta alkalmából az Országos Béketanács levelet intézett a Szovjetunió magyarországi nagykövetségéhez. Menőn, India ENSZ-képviselŐjének nyilatkozata A. J. Visinszkijiől New York (TASZSZ). Menőn, India ENSZ képviselője A. J. Visinszkij munkásságát méltatva kijelentette: „Mélyen elszomorít bennünket Visinszkij úrnak, a hatalmas ország kiemelkedő képviselőjének váratlan halála.., Az Egyesült Nemzetek a viták legerősebb résztvevőjét, kiváló eszű embert, kiemelkedő államférfit vesztett el. Igen fájdalmas, hogy épp most Jia't meg, amikor egészséges változások tűntek fel a láthatáron. Nagy szerepet játszott volna e változások megvalósításában, amint ez látható volt nemrégi fetiseólalásai* ból". A. J. Visinszkij — hangsúlyozta Menőn — az ENSZ szilárd híve volt és mindig, ingadozás nélkül támogatta az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A Kínai Népköztársaság legfelső népbíróságának katonai törvényszéke amerikai kémeket ítélt halálra, illetve fegyházbüntetésre Peking (Uj-Kina). A Kínai Népköztársaság legfelső népbíróságának katonai törvényszéke kedden mondott ítéletet 22 amerikai kém felett. Közöttük van az Egyesült Államok légi haderőinek egy ezredese és egy őrnagya. A vádlottak két kémkedési ügyben vettek részt. Az egyik kémcsoport vezetője John Knox Arnold washingtoni illetőségű ezredes, aki mellett Wiliam Huri Baumer pennsylvánia-i illetőségű őrnagy működött. A másik kémkedési ügyben John Thomas Downey Conecticuti és Richárd George Fecloau massachuséttsi illetőségű amerikai állampolgár veit részt, mindkettő a CIA amerikai kémszervezet ügynöke. I>owney-t é8 Focteau-t 1952. november 29-ére virradó éjjel fogták el, amikor az Egyesült Államok légihaderőinek egyik repülőgépén behatoltak Északkelet-Kínába és érintkezésbe léptek az ottműködő kínai nemzetiségű ügynökökkel. A kínai nemzetiségű kilenc különleges ügynök, akiket Kivin és Laoning tartományban ejtőernyővel dobtak le, a Csang Kaj-sek banda volt tisztjei. Ezeket 1951-ben a „Szabad Kína Mozgalom" nevű Hongkongban működő amerikai kémszervezet szerződtette és képezte ki. Mikor Északkelet-Kínában ejtőernyővel ledobták őket feladatukká azt tetlék, hogy ott előkészítsék egy széleskörű amerikai kémhálózat kiépítését é8 hogy a Kínában folyó védelmi munkálatokról, ipari központokról stb. tájékoztalásokat szerezzenek és a Csang Kaj-sek banda ott élő egyes maradványait lázadásra szervezzék. Arnold ezredes megbízása az volt. hogy kémtevékenységet folytasson a I CIA számára és különleges iigyI nököket csempésszen be Kínába és a Szovjetunióba. William Huri Baumer őrnagy többízben végzett légi felderítést Kína védelmi berendezései felett. A Kínai Népköztársaság legfelső népbíróságúnak katonai törvényszéke John Thomas Downeyt élet* fogytiglani, Richárd George Feoteaut húsz évi. John Knox Arnoldot 10 évi, William Baumert nyolc évi fegyházra a többi — részben amerikai, részben kínai nemzetiségű — vádlottat pedig halálra, vagy négy évtől életfogytiglan terjedő fegyházbüntetésre ítélte. Az európai tanácskozáson résztvevő csehszlovák kormányküldöttség tagjai Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Köztársaság kormánya november 23-án jóváhagyta a Bzovjet kormány kezdeményezésére november 29-ére összehívott európai értekezleten résztvevő kormányküldöttség összetételét. A küldöttségei V. Siroky miniszterelnök vezeti. A küldöttség tagjaivá a kormány V. Dávid külügyminisztert J. Plojhnr egészségügyi minisztert, E. Slcchta építésügyi minisztert és J. Voeahlikot, a moszkvai csehszlovák nagykövotet nevezte ki. aélkül5zhete«len az agitáció* Blunkábaa 4