Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-21 / 276. szám

TASARNAP. 1954 NOVEMBER 21. Ünnepség a „Délmagyarország" felszabadulás utáni megjelenésének 10. évfordulója alkalmából 3 DELM9GYÜR0RSZ9G November 24-én, szerdán este fél 6 órakor ünnepséget rendez a „Délmagyarország" szerkesztősége és kiadóhivatala a lap felszabadulás utáni megjelenéséneik tizedik évfordulója alkalmából a Közalkalmazottak Szakszervezetének kultúrotthonában. Az ünnepségen Szánthó Zoltán elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke mond beszédet. Felszólalnak: Benkő Sándor, az orvostudományok kandidátusa, a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Belklinikájának adjunktusa és Gera Júlia, a Szegedi Ecsetgyár dolgozója. Az ünnepségen a „Délmagyarország" munkás-paraszt levelezőinek, a Szeged felszabadulása 10. évfordulójára indított rejtvénypályázat díjnyerteseinek, a legjobb üzemi és hivatali sajtófelelősöknek és lapkézbesítőknek a szerkesztőség jutalmakat ad át, A műsorban fellépnek a Nemzeti Színház művészei: Moldován Stefánia Arutjunjan: Bölcsődalát és Kodály: Székelyfonó című művéből a Kitrákotty mesét énekli. Harmath Éva Kálmán: Csárdáskirálynő cimű operettjéből Sylvia belépőjét és Lehár: Messze a nagy erdő című dalát, Szabady István pedig Erkel: Bánk Bán című operár jából a Bordalt, Kodály: Háry János című daljátékából a Toborzót. Kormos Lajos, Juhász Gyula: Ének a toll katonáiról című versét szavalja. Kaló Flórián Petőfi: „AXIX. század költői" című versét mondja el. A Pedagógiai Főiskola énekkara Kodály: Lengyel László, Szeghy: Három orosz népdal, és Bárdos: Szeged felől című művét énekli. A főiskola énekkarát Erdős János vezényli. Zongorán kísér Paulusz Elemér. A „Délmagyarország" szerkesztősége és kiadóhivatala szeretettel várja az ünnepségre a lap olvasóit. Táviratok a „Dé1magyarország"-hoz Szombaton ismételten táviratokban köszöntötték lapunk olvasói a 10. évfordulót ünneplő „Délmagyarország"-ot. Táviratot küldött a Zeneművészeti Szakiskola tantestülete, a Zeneművészeti Szakiskola növendékei, a Magyar írók Szövetsége Szegedi Csoportja, a Szegedi Textilművek üzemi pártbizottsága, a Textilművek szerkesztősége, a MEZÖKER dolgozói, a MAV Igazgatóságának dolgozói, a Csongrádmegyei Hírlapvállalat dolgozói. Horváth György levelezőnk a következőket írta: A 10. éves évforduló alkalmából én is üdvözlöm a „Délmagyarország" szerkesztőségét, melynek munkás levelezője vagyok. A „Délmagyarország" segíti munkánkat. Mint levelező továbbra ls jó munkát kívánok a „Délmagyarország" valamennyi dolgozójának. Gyorsítsuk meg az őszi mélyszántást a szegedi határban rAz 'Alföldön, — itt, Szeged vidékén is — leeselt az első hó, ajtónkon kopogtat a tél. Pedig még a szegedi termelőszövetkezetekre és az egyéni gazdákra is még igen sok fontos őszi munka elvégzése vár. A közeli napokat és heteket elsősorban a mélyszántásra és a trágya kihordására kell fordítani. A mélyszántásban eddig a legjelentősebb eredményeket termelőszövetkezeteink érték el. Az Uj Élet termelőszövetkezet eddig már 130 holdon, a Táncsics tsz 250 holdon fejezte be a mélyszántást, de már a többi tsz-ben is befejezéshez közeledik ez az igen íonlos talajelőkészítő munka. Minden dolgozó paraszt régi. Sokéves tapasztalatból tndja. hogy az őszi mélyszántás a tavaszi kapásnövények jó termésének egyik fontos alapfeltétele. Tudják ezt a dorozsmai és a deszki gépállomáson is, azonban a dorozsmai gépállomás vezetősége még sem készült fel jól az őszi mélyszántásra. Számos erőgépük nem a legjobb állapotban van és ezért gyakran vannak kiesések a munkából. Ez történt a Felszabadulás tsz-ben is, ahol a dorozsmai gépállomás két traktora dolgozik, az egyik azonban legtöbbször csak dolgozna. nemrégen is több napon keresztül javítgatták. A dorozsmai gépállomásnak és a deszkinek is még mindig vannak olyan szerződéseik, amelyeket két hónappal ezelőlt kötöttek egyes dolgozó parasztokkal vetőszántásra és még eddig sem végezték el. Becsei József Felsővárosi feketeföldek 28. szám alalt lakó dolgozó paraszt még mindig nem vethetett el a gépállomás gyenge munkája miatt. Vannak ilyen dolgozó parasztok még az alsótiszaparii részen is. Késésük a deszki traktorosok lelkén szárad. Nincs idő késlekedésre, a munkát meig kell gyorsítani, biztosítani kell az erőgépek folyamatos működését. Ezek a hibák nem kis mértékben elkerülhetők lettek volna, ha ezeken a gépállomásokon többet törődnek a munkaverseny szervezésével és emellett nem hanyagolják el a gépek szakszerű, folyamatos karbantartását sem. Kapásnövényoink jövőévi jóterméséről van szó. Ezeken a gépállomásokon az eddigi hibákból le kell vonni a tanulságot s a hátralévő időt úgy kell kihasználni, hogy a mulasztást lehetőleg még a téli idők beállta előtt pótolni lehessen. „N^ugat-Mémetoarszág felfegyverzése lehetetlenné tenné Németország egyesítését Ilja Ehrenburg felszólalása a Béke Világtanács ülésszakának november 18-i ülésén Munkánkat elsőízben nem kíséri baljós ágyúdörgés és bombarobbanások zaja. Ez a béke minden hívének érdeme — mondotta többek között Ehrenburg. Az erőpolitika hívei természetesen nem adták fel céljaikat. Mindent elkövetnek, hogy megbontsák a népek egységét és nyugtalanítsák a népeket. E célból megtesznek minden tőlük telhetőt, de ez most már nem sokat használ. Vájjon a manilai egyezmény elhomályosíthatja-e az ázsiai népek tudatában a genfi értekezlet roppant jelentőségét? Vájjon a londoni és a párizsi egyezmények véka alá rejthetik-e az európai védelmi közösség szégyenletes bukását? Vájjon az erőpolitika ilyen vagy olyan követője — bármily fecsegő természetű legyen is és bármily nagy legyen a hangja — elfojthatja-e India vezetőinek józan szavát? Az erőpolitika halványulni kezd, azaz: a politika megmarad, az erő elvész. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szükségességéről hangoztatott szavaink kezdenek eljutni a politikailag 1 egfejletlenebb országok legelmaradottabb lakósainak tudatába is. Nemcsak a bckés egymás mellett élés lehetőségét kell tehát szorgalmaznunk, hanem az öszszes államok együttműködésének szükségességét is, hogy megóvjuk mindegyikük biztonságát és felemeljük az emberiség anyagi és kulturális nívóját. Az erőpolitika hívei azt mondják, hogy az emiitett célok európai katonai tömb megszilárdításával, a fegyverzet fokozásával és a többi között Nyugat-Németország felfegyverzésével valósíthatók meg. Európa két ellenséges tömbre való végleges kettéosztása azonban aligha segítené elő a keleti és a nyugati államok együttműködését, vagy akár békés egymás mellett élését is. A fegyverzet fokozásával —folytatta a szónok — nem lehet kivívni a nemzetközi feszültség enyhülését. Az egyik kizárja a másikat. Nyugat-Németország felfegyverzése és katonai tömbbe való bevonása nem tartozhat a békés egymás mellett élést vagy a békés együttélést elősegítő lépésekhez. Sőt, az ilyen lépések új helyzetet teremtenek és Európa, valamint az egész világ újbóli fenyegetését is jelentik. Támogatnunk kell minden olyan észszerű javaslatot, bárhonnan is eredjen az, amely a fegyverzet csökkentésére, a hadsereggel rendelkező államok fokozatos leszerelésére irányul. Ez nem távoli cél, hanem a ma feladata. De vájjon Nyugat-Németország felfegyverzése az általános leszereléshez vezető utat jelenti-e? Természetesen nem. Háromszorosan igaza volt hát Edouard Herriot-nak, amikor arra emlékeztette polgártársait, hogy a béke nem a háborúhoz vezető úton hever. Mi, megmondtuk és ismételjük: Nyugat-Németország felfegyverzése, lehetetlenné tenné Németország egyesítését. Ez mindenki számára világos. A német militarizmus feltámasztása veszélybe sodorhatja Európa minden népét, a német népet is. Ezért tiltakozik a londoni egyezmények ellen több olyan politikus, aki korántsem rokonszenvez a Német Demokratikus Köztársasággal, mint például Ollenhauer vagy a belga Rolin szenátor. Ami Franciaországot illeti, ennek az országnak a hangulatát találóan írta le a New York Times párizsi tudósítója: »Még a pisztollyal házasságkötésre kényszerítétt vőlegény sem tanúsítana oly nagy kedvetlenséget, mint amilyent Franciaország tanúsított ezen a héten Németországnak a nyugati katonai unióba való belépésével kapcsolatban". Természetesen az a meggyőződésem, hogy Franciaország kikerülhet a zsákutcából és hogy békeakarata megmutatja számára a méltó utat. A nagy Szovjetunió — folytatta Ehrenburg — kijelentette, hogy Németország egyesítésére törekszik. A Szovjetunió tárgyalásokat javasol a három nyugati hatalommal és hajlandó megtárgyalni a németországi szabad választásokra vonatkozó nyugati javaslatokat. Miért nem fogadták el tehát mindezideig a szovjet javaslatokat? Komolyak talán az olyan érvek, hogy »az oroszokkal nehéz megegyezni", hogy >*a berlini értekezlet mindenkit lehűtött", hogy "ostobaság időt veszíteni puszta beszélgetésekre", vagy hogy >*az oroszok propagandájuk terjesztésére használják fel az értekezletet?" Dc hiszen az oroszok Is kijelenthetnék, hogy mivel nehéz mcgcgyezniök az amerikaiakkal, nem akarnak tárgyalni. A Szovjetunió mégis azt tartja, hogy a tárgyalások útja az egyedüli észszerű út. A Szovjetunió kormánya javasolja az összes európai államok értekezletének összehívását az Egyesült Államok képviselőinek részvételével és indítványozza, tárgyalják meg ezen az értekezleten, hogyan szavatolják közösen Európa biztonságát. Az értekezlet minden résztvevője előterjesztheti a maga tervét és a vitából valami konkrét és minden résztvevő számára elfogadható egyezménynek kell születnie. Nem várhatunk tovább: itt az Ideje, hogy együttműködésre szólítsunk minden európai államot, függetlenül attól, milyen elvek irányítják belső politikáját. Valamennyi európai állam képviselői megegyezhetnek és meg ia kell, hogy egyezzenek a biztonság megszervezése ügyében. Most Európa népeitől függ, hogyan válaszolnak a kormányok az összes államok biztonságának szavatolására irányuló javaslatra, megnyílik-e az igazi békéhez vezető út. A népeknek nem szabad megengedniük, hogy a háború kísértete ismét rettegéssel töltse el Európa szivét. Engedjék meg, hogy néhány személyi jellegű szóval fejezzem be beszédemet. Én, a szovjet állampolgár, az orosz író, a két világháborút átélt ember, aki romjaiban látta Reims városát és Novgorodot, az európai, aki odaadó szeretettel ragaszkodik Európához és gyakran ismételgeti Herzen nagyszerű szavait Európa szent köveiről, e döntő napokban meg akarom mondani minden európainak: óvjuk meg azt a nagyszerűt, amit meg tudtunk szerezni, védjük meg a jövőt, mentsük meg Európát a lángoktól és a könnyektől, teremtsük meg a békét! Minden nap drága. Barátaim! Emlékezzünk itt, ebben a nagyszerű városban tett egykori fogadalmunkra. Itt, ebben a városban kélt szárnyra az a felhívásunk, amely talán megmentettea világot a szörnyű atomháború borzalmaitól. Annakidején sokkal gyengébbek voltunk, most széles folyammá dagadtak a csermelyek. Most mellettünk áll az egész világ közvéleménye. Ám fel kell lobbantanunk a szivekben a régi szenvedélyt. Olyan lendületre van szükség, mint a stockholmi felhívás kibocsátásának napjaiban. Ne engedjük meg jóvátehetetlen dolgok elkövetését! Védjük meg a békéhez vezető utat! Mendes-France tárgyalása Dulles-szal (MTI). Az AFP jelenti, hogy Pi erre Mendes-France francia miniszterelnök pénteken délután az amerikai külügyminisztériumban közel háromórás megbeszélést folytatott Foster Dulles amerikai külügyminiszterrel. Először háromnegyedórás négyszemközti megbeszélést folytattak, majd csatlakozott hozzájuk több szakértő, köztük Harold Stassen, a külföldi gazdasági műveletek hivatalának igazgatója. Mendes-France és Dulles szombaton ismét találkoznak. Mézszáilítási szerződéseket kőinek a méhészek Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat november 10-től a földművesszövetkezetek útján méz., szállítási szerződéseket köt a méhészekkel. A feltételek igen kedvezőek. A méhészek a szerződés megkötésekor a méz minden kilója után egy kiló kristálycukor vásárlására jogosító utalványt kapnak, amit bármelyik földművesszövetkezetben vagy népboltban beválthatnak. Cukor helyett méhészcsoporti tag kilónkint 5, az egyéni méhész kilónkint 4 forint előleget kérhet. A szerződés aláírásakor a termelő készpénzért megállapított mennyiségű műlépet is kaphat. A szállítási szerződéshez szükséges nyomtatványok és utalványok a földművesszövetkezeteiknél rendelkezésre állanak. NÉPÜNK JELÖLTJEI A TANÁCSOKBA DÉNES LEÖ a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Az első kerület 1. választó körzetében egyhangúlag jelöltek tanácstagnak. Dénes elvtárs már a felszabadulás napjától kezdődően intézi városunk lakóinak ügyes-bajos dolgát, tíz esztendeje áll a város élén. §§""'< A m ' m * NAGYGYÖRGY MARIA, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója Ismerős a II. kerület 31-es választó körzetében. Kiváló munkája nyomán a Szegedi Kcnderi'onógyár igazgatója lett. Eddigi munkáját mint tanácstag kiválóan végezte, s újból jelölték kerületi és városi tanácstagnak 'ff: BITE VINCE elvtársat a 177-es választási kerület lakói jelölték városi tanácstagnak. Bitc elvtárs régi harcosa a munkásmozgalomnak. Most a MAV igazgatóságon dolgozik. A 177-es választói körzet egyöntetűen jelölte és 28-án minden bizonnyal reá szavaznak MÁGORI IMRÉNÉ a III. kerület, 28-as választókerülete lakóinak jelöltje. A választókerület lakói előtt Mágori Imréné megígérte, hogy tőle telhetően segíti a kerület lakóit. Mint a tanács dolgezója eddig is sok ügyes-bajos dolgot elintézett. Jelölői bíznak benne és 28-án rá szavaznak SZILAGYI ANDRÁS elvtársat sokan ismerik Szegeden. A III. kerület 2-es választókerületében egyöntetűen jelölték tanácstagnak. Tarsolyát megrakták javaslatokkal, kérésekkel, s most azért szavaznak rá, hogy Szilágyi Ar .'rás teljesíthesse is a válr-"-r'i'et lakosainak megbízását I