Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-04 / 261. szám

&ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 261. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1954 NOVEMBER 4. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: SZEGEDI HALADÁS—DIÓSGYŐRI VASAS 3:0 (1:0J (6. oldal) GONDOLATOK EGY KÖLTEMÉNYRŐL (4. oldal) ISMÉT1 ÉLÜZEM LETT A MÁV RÓKUSI OSZTÓSZERTARA ÉS A 65/8. SEGÉDIPARI VÁLLALAT (3. oldal) A nép jelöltjei Ezer és ezer tanácstagot jelöltek már megyénk választópolgárai. A gyűléseken megfontolják, hogy kire is bízzák körzetük ügyét, gondját-baját. Bizony nem mindegy az, hogy ki lesz a tanácstag, hiszen az elmúlt négy esztendőnek vannak olyan keserű tapasztalatai is, hogy voltak, de mégsem voltak tanácstagok. Több helyen a tanácstagoknak jórésze nem vett részt a társadalmi életben. Nem jártak el a gyűlésekre, nem törődtek a város ügyeivel, sőt még saját utcájuk problémái sem tudták közönyösségüket, nemtörődömségüket megtömi. Igy azután nem sokat cselekedtek a falujukért, városukért. Persze az sem volt ritka eset, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai mire sem becsülték a tanácstagok megbízatását és a néhány cselekedni akarónak sem adtak feladatokat. Nagyon sokszor hiába hangzott el a sok jó javaslat hónapról-hónapra a tanácsüléseken, a végrehajtó bizottságok egyrésze nem fogadta meg. Erre egyesek elkedvetlenedtek s csak legyintettek, ha az utóbbi hónapokban újra hívni kezdték őket. y Tanult ebből a nép, tanultak vezetői is! És most a néppel együtt jelölik a népfront bizottságok az új tanács tagjait. Soha még ilyenformájú gyűlések nem voltak megyénkben. A leendő tanácstagok már most megismerkednek választóikkal, a választók pedig »megnézik« milyen ember is az ő jelöltjük; olyant keresned, aki nemcsak névleg lesz tanácstag. Eddig is már számtalanszor találkoztak, hiszen egy utcában laknak, de most mégis megfontolják: alkalmas-e arra, hogy valamennyiéjüket képviselje. Nem egyszerű dolog tehát tanácstagnak lenni! Széli Sándor algyői szövetkezeti parasztnak is az a véleménye, hogy a jelöltek: «... tanácstaggá választásuk után is tartsák fent a kapcsolatot a dolgozókkal és mindenről tájékoztassanak bennünket*-. Igen, azt vájják el elsősorban a választópolgárok a tanácstagoktól, hogy a néppel való kapcsolatuk necsak pillanatnyi legyen, necsak jelölésük, illetve tanácstaggá választásuk idejére szóljon, hanem állandó és tartós legyen. A bizalom nagyon sokat jelent. Államhatalmunk alapját a tanácsok jelentik, s hogy a dolgozó tömegek legnagyobb része bekapcsolódhassék az államhatalom gyakorlásába, most minden körzet saját képviselőjét küldi be a helyi államhatalmi szervbe, a tanácsba. Az elmúlt évek tapasztalatából ime ezt is megtanulták a párt és az állam vezetői! És ma ezért nézik már meg előre az egyes körzetek választópolgárai, hogy kibe helyezzék bizalmukat, ki lesz legjobb képviselőjük a tanácsban. Igen nagy megtiszteltetés ma tanácstagnak lenni és komoly felelősséggel jár. Minden jelölt tudja, hogy melyik körziet lakosságának érdekeit, képviseli majd megválasztása után, tehát érzi, kiknek tartozik felelősséggel. Ugyanakkor a választók is tanácstagjuk mögött állanak s ez még nagyobb tettekre készteti egy-egy körzet tanácstagját. Az elmúlt hetekben lezajott jelölőgyűléseken tapasztalhattuk, hogy a választók feladatokkal bízzák meg a leendő tanácstagokat. És ez igen jó! Az emberek most már látják, hogy jelöltjük megfelel kívánságaiknak, bizalmuknak és javaslataikkal támogatják, hogy jobban elláthassa tanácstagi feladatát. Petőfi-telepen, a 153-as körzet választópolgárai B. Kovács Imréné és Márton Ferencné háziasszonyokat jelölték városi, illetve körzeti tanácstagnak. Majd felhívták figyelmüket, hogy melyek azok a problémák, amelyeket Petőfi-telepen, az ő körzetükben meg kellene oldani, mit csináljanak, hogy csinálják a munkájukat, hogy tehetnek eleget annak a bizalomnak, amellyel a választók az új jelölt iránt vannak. A 153-as körzet lakói segítséget is ígértek a tanácstag jelölteknek. Móravárosban a 108-as körzet lakói Zöldi Imrénét választották meg tanácstag jelöltnek. Zöldiné eddig is tanácstag volt s jól tudták választói, hogy minden alkalommal segített mind a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak, mind pedig a körzet lakóinak ügyes-bajos dolgát elintézni. Sokat fáradozott azon Zöldiné, hogy amit a fogadóórákon rábíztak, amire megkérték, azokat becsületesen, lelkiismeretesen, szívvel, lélekkel elintézze, teljesítse választói kérését. Ezért fejeződött ki bizalom és szeretet Zöldiné iránt a jelölőgyűlésen, s ugyanakkor kérték, hogy a kis, helyi apróságokkal még fokozottabban törődjön. Minden városban és községben fellelhetők az ilyen esetek. A lakosság kívánságai nyilvánosságra kerülnek. Ami legjobban kell a kerületnek, vagy a körzetnek, azt mondják el az emberek. S ezek közül a kívánságok közül bizony sok kimaradt a Hazafias Népfront helyi bizottságának programmjából — út javítását, dűlőút domborítását, kút kijavítását, járdák megjavítását kérik. Jó, hogy elmondják, hiszen ezek megvalósítására mód és lehetőség is van. De szükséges a lakosság segítsége és támogatása is. Nagyon sok tanácstag jelölt nem várja meg, amíg néhány hét múlva eldől, tanácstag lesz-e vagy sem, hanem máris munkához lát. Olyanok ezek a jelöltek, akik nem tudnak tétlenkedni, akiknek életszükségletük, hogy embertársaik ügyes-bajos dolgait elintézzék és törődjenek körzetük problémáinak megoldásával; olyan emberek, akik máris érzik a nép bizalmával járó felelősséget és kezdik megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a választók rájuk bíztak. Néhányan társadalmi munkásokat szerveznek a Hazafias Népfront helyi programmja egyes pontjainak megvalósítására; mások, elsősorban az állam iránti kötelezettségüket teljesítették példamutatóan és szomszédjaikkal is elbeszélgetnek arról, miért érdemes idejében beadni az államnak járó takarmánygabonát, miért érdemes idejében az adót befizetni. Igen sok azoknak is a száma, akik ismertetik a lakossággal a Hazafias Népfront programmját; beszélgetnek, vitatkoznak a politikáról, szóbahozzák a szántás-vetés kérdését. Szavukkal, felvilágosító munkájukkal segítenek abban, hogy embertársaik megértsék a fejlődés mostani problémáit. Megyénk választópolgárai azokat jelölik tanácstagnak, akiket szeretnek, akikben bíznak. A jelöltek becsüljék meg ezt a bizalmat, s dolgozzanak úgy, hogy választóik szívesen szavazzanak rájuk néhány hét múlva. Forradalmi műszak a Szegedi Gyufagyárban A Szegedi Gyufagyárban a forradalmi műszak harmadik napján 46 ezer 100 doboz gyufával készítettek többet, mint a napi terv. A nagyszerű eredményt a délelőttös műszak érte el. Ciner Gyuláné a famegmunkálóban Rátkai Jáncsné val együtt a dobozosztélyt látja el anyaggal. Mindkét műszaknak előkészíti a gyufásdobozokhoz szükséges faanyagot. 132 százalékos az eredményük — miattuk igazán nincs akadály a dcbozosztályon. Tamaskó István a dobozosztály művezetője a délelőttös műszakban. Már reggel korán az üzemben van. Ilyenkor azzal foglalkozik, hogy mire az üzemrész munkásai elfoglalják helyüket a gépek mellett — kiírja a versenytáblára az eredményeiket. Ezt soha nem mulasztja el, do különösen a forradalmi műszakban igyekszik, hogy mindenki korán megtudja, milyen eredménnyel dolgozott előző nap. — Nincs nálunk fennakadás. Elegendő munkát kapunk a farnegmunkálóktól — mondja Tamaskó elvtárs. — Ha mégis valami miatt nem tudnának elegendőt adni, gondoskodtunk, hogy ne legyen viszszaosésünk. Meg is mutatja rögtön, hogy hány láda válogatott belés küldoboz anyaga áll rendelkezésükre arra az időre, ha a famegmunkálóból nem érkezne anyag. Az ablakok mellett dolgozik Bartók Istvánné. Gépét piros szalaggal díszítette. Kedden tíz deka híján tíz kiló papírt dolgozott fel. Szerdán 11 kilót. Kissé xávolabb tőle Molnár Magda ifjúmunkás igazítja a gyufásdobozokra ragasztandó kék papírt. Az ügyes és jó munkások közé tartozik ö is. Ügyesen, gyorsan válogatja a beldobozhoz szükséges anyagot, a selejtet félredobja — nehogy véletlenül rossz minőségű munkát végezzen. Eredménye jóval magasabb 100 százaléknál. Az egész üzemben mindenki azon igyekszik, hogy a napi tervüket túlteljesítsék és a forradalmi műszakban a vállalásaikat túlszárnyalják. TÚLTELJESÍTETT VÁLLALÁS Kissé furcsa érzés volt hosszúra nyúló hetek után újra bekapcsolódni a Szegedi Kenderfonógyár zajos, zsibongó életébe Rethovszki Júliának. Amint belépett a gyár kapuján, jólísmert arcok, kedves munkatársak üdvözölték. Várták. Pedig ő azt gondolta, hogy senkinek sem. tűnik fel betegsége. Nem volt súlyos beteg, de heteket kellett otthon töltenie a mandulaműtét után. Arcának sápadtsága őrzi még a betegség nyomait, de meleg, barna szemét a dolgozni akarás tüze hevíti. Fiatal még, most töltötte be a 17. évet. Hónapokkal ezelőtt még a Szegedi Vágóhídon a pacallal megrakott kiskocsikat gördítette egymás után. Közben sokat hallott a kendergyárról és úgy hallásból megkedvelte, megszerette a gyárat. El is határozta magát, hogy ide jelentkezik munkára. Nővérével együtt fel is vették. — Ilyen munkáskezek kellenek itt — mondogatták napok múlva a Rethovszki testvérekről. Julika, a fiatalabb testvér ügyességét különösen dicsérték. A nyújtón Nagyné tanítványa volt, s a kislány két nap múlva már felügyelete alatt, de egyedül kezelte a nyujtógépet. Féléve múlt, hogy a szegedi kendergyár munkásai közé tartozik Rethovszki Júlia. Mint a családban a legfiatalabbat, szeretik. Nemcsak fiatalsága miatt, hanem mint egyik legszorgalmasabb munkást, aki jól dolgozik. Ha őt állítják valamelyik gép mellé, mintha fürgébben forognának a gépek fogaskerekei, s gyorsabban siklana a szalag a gépen. De nem, temmi ördöngösséget nem művel miunka közben. Munka szeretető, akarása hajtja gyorsabban a gépel. Mielőtt beteg Iztt. 117 százalékot ért el. De többet akart ezután teljesíteni. „Megcsinálom, meglesz a 120 százalékom a forradalmi műszakban" — határozta el magában és mindent megtett azért, hogy az ünnepi műszakon ne legyen semmi akadály, hogy vállalását teljesíthesse. Az üzem műszáki vezetői segítették munkáját és annak ellenére, hogy az éjszakai műszak mindig nehezebb, első nap 122 százalékot, második nao 125 százalékot ért el. Azaz ennyit ért el Széli Etelka kiváló jelvényes fonónő, akinek munkáját az általa készített jó elő fonal biztositolta. A nyújtások és a fonónők munkája szorosan összefügg, közös erőfeszítés, közös jó munka eredménye, Rethovszki Júlia vállalásának túlteljesítése. A Minisztertanács határozata a tanácsok gazdasági megerősítéséről A minisztertanács legutóbbi ülésén megállapította, hogy a tanácsok — a működésük négy éve alatt elért eredmények ellenére — gazdasági gúzsbakötöttségük miatt nem mindig tudtak megfelelni feladataiknak. A túlzott központosítás akadályozta a helyi kezdeményezések kibontakozását, a helyi szükségletek fokozatos kielégítését. A felszabadulás utáni években meginduló élénk község-politikai munka a tanácsok megalakulása után csaknem teljesen megszűnt, jórészt azért, mert a tanácsok nem rendelkeztek a szocialista községpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges eszközökkel és jogokkal (vállalatok. intézmények, bevételi források stb.) A minisztertanács megállapította: a tanácsok csak abban az esetben válnak területük igazi gazdáivá, ha a gazdasági gúzsbakötöttségüket megszüntetve, továbbfejlesztik önállóságukat a tervezés, a pénzgazdálkodás a beruházás, az anyaggazdálkodás, a központi feladatok helyi feltételeinek megteremtése és a lakosság gazdasági é8 kulturális igényeinek kielégítése terén. Ezért a minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdekében határozatot hozott a tanácsok gazdasági önállóságának növelésére. A határozat kimondja, hogy a tanácsok gazdasági önállóságának kialakítása és megszilárdítása érdekében biztosítani kell hogy a iaaácgok az új tanácstörvényben előírt feladataik megvalósítár sához — mind nagyobb mértékben rendelkezzenek saját eszközökkel. Ezáltal is lehetővé kell tenni, hogy a tanácsok fokozottabban kielégíthessék a lakosság gazdasági, kulturális, kommunális és szociális igényeit. E célok megvalósítása érdekében lényegesen növelni kell a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok, kulturális és szociális intézmények körét, továbbá a tanácsok hatáskörét, önállóságát és anyagi érde kéltségét a lielyi gnzdaság irányításában. A határozat értelmében a tanácsok irányítása alá kell rendelni mindazokat az ipari, építési, közlekedési, kereskedelmi. népművelési és egyéb vállalatokat, illetve intézményeket és piacokat, amelyek a helyi lakosság fogyasztási vagy szolgáltatási szükségleteinek kielégítését biztosítják helyi anyagokat, vagy a nagyiparban gazdaságosan fel nem használható melléktermékeket és hulladékokat dolgoznak fel. A helyi szükségletek kielégítését biztosító üzemek, vállalatok, intézmények stb. irányítását a tanácsok a helyi adottságok folytán gazdaságosabban tudják biztosítani. Ennek valóraváltása érdekében a minisztertanács elrendelte mintegy 7600 bolt, üzemegység és intézmény — köztük az összes budapesti és megyei gyógyszertárak, 641 malom, 2767 filmszínház, 80 járási, 15 városi és mintegy 3800 községi jellegű könyvtár, 98 bolt, 15 színház, 59 múzeum, 4 gyermekkórház,, 15 szülésznő- és ápolónőképző iskola és még sok jelentős helyiipari és közlekedési vállalat átadását a tanácsoknak. A határozat intézkedik a tanácsok vezetése alatt álló vállalatok jelenlegi túlzott központosításának megszüntetéséről is. A tanácsi vállalatokat, intézményeket általában városi, községi, esetleg járási, városi kerületi tanács irányítása alá kell helyezni. A megyei tanács közvetlen irányítása alatt a vállalatok csak kivételes esetben maradhatnak. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek visszaadni a megyei jogú városoknak mindazokat a vállalatokat és intézményeket, amelyek az 1950. évi tanácstörvény hatálybalépése előtt ezeknek a városoknak tulajdonában voltak, igy irányításuk alatt állottak. A tanácsok irányítása alatt álló vállalatok és intézmények köre a fentiek eredményeként jelentősen kibővül. Ez szükségessé teszi, hogy a tanácsok osztályai és végrehajtó bizottságai munkájukat lényegesen megjavítsák, mert e vállalatok eredményes gazdaság) tevékenysége biztosítja számukra a lakosság igényeinek kielégítéséhez szükséges anyagi források jelentős részét. A minisztertanács határozata a tanácsok pénzügyi hatáskörét — a tanácsok pénzgazdálkodásáról szóló 1954 augusztus hó 29-én hozott határozaton túlmenően — Jelentősen 'cvább növeli. A határozat segítséget nyújt a ta(.Folytafás a második oldalról.)