Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-04 / 261. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 NOVEMBER 4. —— —«U JUI ... -. N-MR -MAMMTOCG J A lakosság johb ellátásáén: Fejlesztjük Szegeden és vidékén az öntözéses gazdálkodást London (MTI) A "Glasgow He­rald* borini tudósítója szerint nem enyhült Adenauer amerikai látoga­tásának ideje alatt az a népi fel­háborodás, amelyet Nyugat-Német­országban a Saar-egyezmény rob­bantott ki. A "The Times* bonni tudósítója hosszasan fejtegeti, hogy Aden­auert újabb bajok is fenyegetik: a pénzügyi viták kormánya kebelé­ben, amelynek fő oka a bizonyta­lanság a nyugatnémetországi fegy­verkezés terheinek méreteit ille­tően. Adenauer aligha lesz képes szigorú fegyelmet fenntartani a belpolitikában akkor, amikor Szerda reggel ismét fellobbant a sztrájk a londoni kikölőben London (MTI). A Reuter Iroda jelenti, liogy a londoni kikötőben szerdán ismét mintegy 500!) rakó­dóm un Ív ás lépett sztrájkba. Ismeretes, hogy kedden újabb • dréjk kezdődött, mert n munkál­tatói a legulóbbi nagy sztrájbon f 3! halmozódott árumennyiség el­szállítására szervezetlen gépkocsi­vezetőket is alkalmaztak. A sztrájkoló!; kedden délután azonban úgy döntöttek, hogy szerdán reggel felveszik a mun­kál miután megállapodás tör­tént. hogy a szervezetlen (lép­kocsivczelők záros határidőn belül szakszervezetbe lépnek be. Szerdán reggel azonban az tör­I '-it, hogy n munka újrakezdése­1 a munkáltatók elbocsátottak t '> olyan rakodómunkást aki a VOli sztrájkban szerepet játszott. / újubb sztrájk ez ellen tiltako­zik. nagy szüksége lesz minden egyes szavazatra, hogy keresz­tülerőszakolhassa a parlament­ben a párizsi egyezményeket. A londoni rádió kommentátora azokkal a nehézségekkel foglalko­zik, amelyek a hazatérő Aden­auerre várnak, s ezek ecsetelésére egy hamburgi lapban megjelent karikatúrát ismertet. A képen a hazatérő Adenauert két férfi üd­vözli, s ajándékként az egyik egy szivart, a másik pedig egy rózsa­szálat nyújt át neki. A két férfi a kormánykoalícióban résztvevő két jobboldali pártot képviseli. Aden­auer gyanakvóan szemléli őket, mi­vel a háttérben a szivar egy tőr, a rózsaszál pedig egy furkósbot ár­nyékát vetíti a falra. Lehet, hogy ez a rajz kissé eltú­lozva érzékelteti az Adenauerra váró fogadtatás légkörét — foly­tatja a kommentátor —, de azért van benne valami. Adenauer korábban érkezik ha­za, hogy részt vehessen Ehlersnek, a Bundestag elnökének temetésén. A jövő héten a Bundestagban reá váró válságos napokban nagyon fog hiányozni számára Ehlers, aki rendkívül ügyesen tudott bánni a rakoncátlankodó képviselőkkel. Már pedig most a képviselők ra­koncátlankodni fognak. Adenauer visszaérkezett Berlin (MTI). Adenauer az Ame­rikai Egyesült Államokban tett látogatása után szerdán délelőtt visszaérkezett Nyugat-Németország­ba. A brémai repülőtérről gépkocsin folytatta útját .Oldenbuígbu, akol Már a mult héten bővebb rész­leteket szerettek volna hallani a Párizsban kötött egyezmé­nyekről, többet annál, amit Adenauer mondett, de a kancel­lár Amerikába utazott. Közben pedig csak növekedtek a gyanakvás, a kétség és a sértő­döttség érzései. A szociáldemokraták ellene van­nak annak, hogy a szövetségi köz­társaság fegyveres szövetségre lép­jen a Nyugattal. Azért ellenzik ezt, mert attól félnek, hogy ez örökös­sé teszi majd az országnak immár kilenc éve tartó kettéosztottságát Azzal is vádolják Adenauert, hogy eladta a németül beszélő és néme­tül gondolkodó Saar-vidékieket. Ebben az utóbbi pontban egyet­ért a szocialistákkal sok olyan képviselő is, aki eddig támo­gatta Adenauert, így a Szabad Demokrata Párt csaknem va­lamennyi tagja és Adenauer saját pártjának számos tagja is. Azt mondják, hogy nem fogadhat­ják el a Saar-ról szóló megállapo­dást. Adenauer pártjának csak egy főnyi többsége van a Bundestag­ban és nem kormányoz.hat a többi koalíciós párt nélkül. A londoni és párizsi egyezmények ratifikálásá­nak kilátása tehát meglehetősen sötét.., Nyugal-Néme országba résztvett Ehlersnek, a bonni par­lament elhunyt elnökének teme­tésén. Adenauer délután visszatéri Bonnba. A kancellár nem vol( haj­landó nyilatkozatot adni a foga­dására egybegyűlt újságíróknak. A Hazafias Népfront szegedi bi­zottsága szeptember 26-án a „Dél­magyarország' hasábjain közzé, tetlc programmját. A pregramm magába foglalja a mezőgazdasági és ipari termelés, a szociális es kulturális létesítmények, a sport és egészségvédelem stb. további emelését, megjavítását. A pro­gramm megvalósítása hatalmas lé­péssel viszi előre a dolgozó nép jólétének emelését. Népünk állandóan növekvő igé­nye is komoly feladatok megoldó, sát sürgeti. Sokkal több, j"bt> és o'osóbb mezőgazdasági terméket kell előállítani. Ezt a feladatot azonban csak a legfejlettebb ag­rotechnikai módszerek alkalmazá­sával tudjuk megoldani. Éppen ezért a Hazafias Népfront szegedi bizottsága az öntözéses gazdál­kodás fokozását is programm­jába vette. Nézzünk körül házunk táján, hogyan állunk jelenleg az öntözé­ses gazdálkodással és milyen adottságaink vannak az öntözés fejlesztéséhez. A mezőgazdaság fejlesztését cél­zó kormányhatározattal kapcsolat­ban az öntözéses gazdálkodás szé. lesítését Szeged város úgy tervezte, hogy az 1954. évi 415 katasz­trális holdnyi öntözött terüle­tet 195G-ra 1.155 katasztrális holdra emeli. Ezt a területet és a távolabbi vi­dékek öntözését a következő víz­rendszerek látják el. A két leg­fontosabb — egymás mellett fek­vő — és a legnagyobb fejlődés előtt álló tényező, az algyői fő­csatorna és a fertői legelő öntö­zési rendszere. Az algyői főcsator­na ezidőszerint a Szegedi Mező­gazdasági Technikum tangazdasá­gát látja el vízzel. A főcsatorna Algyő vasútállomás előtt áthalad a töltés alatt és a baktó részen Szeged felé körülbelül 500 méter hosszaq ki van építve, üzemké­pes. Ez,, a főcsatorna, tovább épít­hető és belekapcsolódhat az egész baktói rész; mind az Alkotmány és a Felszabadulás tsz.ek, mind az egyéni gazdálkodók tömege, A főcsatorna vizét a Tiszától kapja, így nagyon jó lehetőségei vannak és többezer hold öntözhető belőle. A harmadik, • Szeged közelében lévő lehetőség a gyálaréti Holt­Tisza, mely ezidőszerint főképp a bodomi városi gazdaságot látja el vízzel. Ebbe a rendszerbe bele­kapcsolódhatnak a környező tsz-ek, és egyéni gazdálkodók, mert a te. rület alkalmas akár sekély, akár mélybarázdás öntözési rendszer létrehozására. Ha az ottani fű­szerpaprika termelők a Hazafias Népfront szegedi bizottságának tervezete szerint a jövő évben j megkezdik a fűszerpaprika öntözés sét, fűszerpaprika termelésünk ug. rásszerűen fog emelkedni, anélkül, hogy a termőterületet emelni kel­lene. Meg kell említeni, hogy a Szegedi Mezőgazdasági Technikum idevágó kísérletei szerint az öntözött fűszerpaprika leg­alább kétszeres termést ad ax öntözés nélkülivel szemben. Külön fejezetet érdemel a per­csorai öntözési rendszer. Vizét a Tiszából kapja, a bőséges vízellá­tás nagy öntözési lehetőségeket biztosít. Már 1955-ben megindul­hat az öntözőhajós, esőztető öntö­zés. Igen fejlett a lúdvári önöSzégi rendszer. Ezidőszerint is rizsfele­peket táplál vízzel. A tet 'ízet szerint újabb többszáz holdas rizstelepeket létesítenek segítségé­vel. Deszken a fehértó szivattyú­telep mellett hatalmas szikes te­rület van. A Hazafias Népfront ezt a területet szintén felvette programmjába. Itt is éppen a ta­laj összetétele miatt jelentős rizs­termelés kezdődhet. A termetetaö­vetkezetek vonalán öntözéses gaz­d.Ukcdás folyik például a szegedi Alkotmány, Dózsa és Hala.xís tsz-ekben is. 1955-ben megkezdődik az ön­tözés új bb szegedi és szcged­vidélti tsz-ekben, leginkább se­kély, vagy mélybarázdás ázta­tó öntő vési rendszerrel. A szö­vetkezetek közül például a szegedi Alkotmány, a területén lévő artézi kutakból biztosít­ja a szükséges vízmennyisé­get. Szeged határában több ártézi kút áll, amely önföz'-s szempontjából kihasználatlan. Az elkövetkezendő időben eze­ket mind beállítják az öntö­zéses gazdálkodás szolgálatába. A mezőgazdaság fejlesztését cél­zó kormányrendelet megvalósítása Szeged várost is komoly fel,-dalok elé állítja. Több gabona, tej, zsír, hús, baromfi, zöldség is ke'l a dolgozók asztalára. Több és főleg olcsóbb is. Hogy ezt el tudiuk érni, jobban, többet kell termelni. Ter­mőterületünk növelésének ha­tárai vannak, mely határokat nagyjából már elértük. Nincse­nek, vagy csak nagyon korlátolt mennyiségben állnak rendelkezés­re szűzföldek. Termésünk fokozását tehát fejlettebb agrotechnikai eljá­rásokkal kell kiharcolnunk. Éppen ezért vette programm­jába a Hazafias Népfront szegedi bizottsága az öntözé­ses gazdálkodás széles alapok­ra való helyezését. Szabó Miklós •nnár QíLMflGYSRORSZaG a Minisztertanács határozata a tanácsok gazdasági megercsüéséröl (Folytatás az első oldalról). nácsoknak ahhoz, hogy a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgáló beruházási és felújítási hi­teleknek anyag- és kapacitáshiány miatt évről-évre bekövetkező nem teljesítése ezévben elkerülhető le­gyen. A minisztertanács ezért felelőssé teszi a tanácselnököket, s egyben felhatalmazza őket. hogy azokról a beruházásokról, ame­lyeknek teljesítésére ezévben már nincs lehetőség, a hitele­ket. a kapacitást, az anyagot olyan jóváhagyott beruházá­sokra csoportosítsák át, ame­lyeket ezáltal 1954-ben be le­het fejezni. A minisztertanács a felújítások céljára terven felül 150 millió fo­i intőt is engedélyezett, A határozat meghonosítja a köz­ségpolitikai távlati tervek rendsze­rét is. A város- és községpolitikai tervek a Hazafias Népfront pro­grammja, a lakosságnak, a taná­csok bizottságainak es a tanácsta­goknak a javaslatai alapján a nép­gazdasági és a helyi erőforrások figyelembevételével készülnek. A községpolitikai tervet — amely ma­gában foglalja a helyi erőforráso­kat, a társadalmi munkát és a la­kosság önkéntes vállalásai által nyújtott lehetőségeket, — a ta­nács fogadja el. A tanácsok köz­ségpolitikai tervükön belül gazdál­kodásukat természetesen továbbra is a minisztertanács által jóváha­gyott éves népgazdasági tervnek és az országgyűlés által jóváha­gyott költségvetésnek megfelelően folytatják. A tanács területén mű­ködő minisztériumi vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek terveik el­készítésénél figyelembe kell ven­niök a tanács községpolitikai ter­vét. A határozat a továbbiakban irányelveket cd a tanácsok gazdál­kodása, a tervezés, beruházás, anyaggazdálkodás, létszám- és bér­alapgazdálkodás területén. Intézke­dik a tanácsok hatáskörének bőví­téséről mindezeken a területeken. A minisztertanács határozata je­lentős segítséget jelent a tanácsok­nak a helyi politika kialakításához, a lakosság igényeinek, szükségle­teinek kielégítéséhez. A határozat á tanácsok hatáskörének kiszélesíté­sével növeli államhatalmi tekinté­lyüket, területük igazi gazdáivá te­szi a tanácsokat. ftagy az ipari és a mezőgazdasági munkaei*ő!i5ány Kossá István nyilatkozata a munkaerőirányítás és az ipari tanulóképzés néhány Jontos kérdéséről A Munkaerőtartalékok Hivatalá­nak íonios feladatokat kell megöl, duniu a racionalizálással kapcsolat­ban, így elsősorban a munkaerő­irányítást. Az ipar átszervezésével kapcsolatban az eddiginél több te. endöt ró erre u szervre az ipari tanulók képzése is. Ezekről a kér­désekről Kossá István, a Munka­erőtartalékok Hivatalának elnöke nyilatkozatot adott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. A nyi. latkozatban többi között ez áll: A Munkaerőtartalékok Hivatalá­nál szeptember 14-től október 23-ig 10.969 volt a bejelentett szakmun­kás és 14.586 a segédmunkás niun­kaerőszükséglet. összesen tehát 25.555 munkahe­lyet tartottak nyilván. Munkaerő­igények jelentősebben az építőipar, ban, a könnyűiparban, az élelmi­szeriparban, a nehéziparban és a közlekedésben jelentkeznek. Nagy számban keresnek az üzemek la Ha­tosokat, hegesztőket, asztalos szak­munkásokat, valamint a lakosság szükségletét ellátó szakmunkám, kat és betanított munkásokat: így például szabókat, cipőipari mun­kásokat. Ugyancsak szeptember 14-től október 23-ig a 15 budapesti munkairányító irodán összesen 18 ezer 532-en jelentkeztek. A fel­ajánlott munkahelyekre 11.228 an fogadták el az irányítást. A je­lentkezők között nagyobb számban vannak a nők és a fiatalok. Ezek a könnyebb fizikai munkahelye­ket keresik. A vidéki irodák íor. gpima nem jelentős. A bejelentett ipari és mező­gazdasági munkahelyek száma sokszorosan felülmúlja a je­lentkezők számát. Például Szé­kesfehérvárott naponta 4—5 dolgozó jelentkezik munkára s ugyanakkor 2129 betöltendő munkahelyet tartanak számon. Miskolcon naponta 20—30-an je­lentkeznek, viszont a nyilvántar­tott munkahelyek száma több, mint. 5000. Áttérve az ipari tanulókkal kap­csolatos kérdésekre, ezen a téren komoly feladataink vannak. Igy például a bányaipari tanulólétszám biztosítása, a munkaerőfelesleggel rendelkező szakmunkákra jelentke­ző tanulók más területre irányúé, sa, a kisiparosok ipari tanuló igé­nyének kielégítése. A bányaipari tanulólétszám kielégítésére minden vasipari intézetet köteleztünk, hogy a fiatalokat — akik a bányaiparba szívesen átmennének — irányítsák át, továbbá, hogy végezzenek fel­világosító munkát. Meg kell jegyezni azonban azt Is, hogy nem minden vasipari szakmára van elég jelentkező. Például kohász-, öntő- és ko­vács-szakmára nem jelentkez­tek elég számban fiatalok, míg más vasas-szakmában — például motorszerelő, idomszerész, stb. — a jelentkezők száma több­szörösen túlhaladja a szükség­letet. A jelenlegi vasipari tanulók kö­zül többet olyan vasipari jellegű szakmákhoz irányítottunk át. ame­lyekben jelenleg képzés nem fo­lyik, de szükséglet van. Például: hegesztő, bádogos, bánvakarbantar­tó, lakatos-villanyszerelő, műlaka­tos, karosszérialakatos, stb. szak. mába. Ezzel meg akarjuk oldani a kihaló iparágak munkaerőinek utánpótlását is. Az erre vonatkozó képzési tervet november közepére dolgozzuk ki. Az a tény, hogy a kisiparosok is foglalkoztatnak ipari tanulókat, egyben önmagában hordja a kér­dést: hogyan oldjuk meg oktatá­sukat. A különféle szakmákban, a magán-kisiparosoknál foglalkozta, tott tanulók oktatási problémái az illetékes minisztériumok hatáskö­rébe tartoznak. Megszervezik a ta­nulóiskolákat és megfelelő szakmai ismerettel rendelkező tanárokkai, rendszeres elméleti képzésben is részesítik a tanulókat. A gyakorlati oktatás úgyis biz­tosítva van. mert a magánkis­iparos egy-két tanulót foglal­koztat, így több ideje van a ta­nuló munkájának ellenőrzésé­re és jobban figyelemmel kí­sérheti a tanuló szakmai kész­ségének fejlődését. Az ipari tanulók jobb képzését elősegíti az a KoHilrftStift hó^jt eb. béri az iskolaévben már a nyolc általános iskolát végzett tanulók közül' főleg a jeles és jórendű osz­tályzatot elért fiatalokkal kötöttünk szerződést. Ezzel megteremtettük a magasabb színvonalú, eredménye­sebb szakmunkásképzés legfonto. sabb alapjait. Felszámoltuk a ko­rábbi éveknek azt a helytelen gyakorlatát, hogy ioari tanulónak csak az mehet, akit klzéoisknlába nem vettek fel, az általános iskolai gyenge előmenetele miatt. Válsiíg előtt a nyugatnémet kormánykoalíció politikája Angol lapok Adenauer helyzetének súlyosságáról SZEGEDI JEGYZETEK Újdonságok a tanítónöképsöben Mikor elhaladok a tanítónőképző szép, nagy épülete előtt, sohasem mulasztha­tom el, hogy egy ki­csit búcsúzkodás, öreg diákos érzéssel ne gondoljak arra a négy esztendőre, amit ennek az épü­letnek falai között éltem, tanultam, iz­gultam és bosszan­kodtam. keresztül. Azonban nem elég­szem meg ezzel a multat kutató érzés­sel, hanem bekuk­kantok az ablakok mögé s megpróbálom összegezni, mi min­den változás történt itt tavaly június óta. Meglepetéssel kell megállapítanom, hogy csak néhány hó­nap is milyen vál­tozást hozott az isko­la epületében. Már a felszabadulási ünnep­ségen feltűnt, hogy a képző új, hatalmos nemzetiszínű zászló­val vonult ki A zászló más újdonságok meg­honosítását hozta maga után. melyek mind hozzájárulnak, hogy a tanulóifjúság büszke lehessen zászlajára és a kép­zős jelvényre sapká­ján. Mindenekelőtt vég­re valóságot öltött az a régóta melengetett terv, hogy az iskola keretén belül öná'lj ifjúsági zenekar ala­koljon. A zenelcart Mi­hálka György éne'.c­zeneszakos tanár szervezte és vezeti párhuzamosan az énekkar irányításá­val. Egyelőre még túlnyomóan hegedű­sök működnek közre, de a közeljövőben új hangszerekkel gaz­dagszik az ifjúsági zenekar, mely első felléptekor a Szeged felszabadulása évfor­dulóján rendezett há­zi ünnepségen Haydn vonósnégyesének má­sodik átdolgozott té­telével mutatkozott be. Dr. Szabó Tibor igazgató megismer­tetett még az iskola másik büszkeségével, az alakuló iskola­múzeummal. Az erre a célra kiválasztott te­rem már elég bő és szép anyaggal áll az érdeklődők rendelke­zésére. Láthatunk fényképeket, elisme­rő okleveleket a diá­kok nyári termelő munkájával kapcsola­tosan, melyek azt bi­zonyítják, hogy a Szegedi Tanítónőkép­ző fiataljai mind Sztálinvárosban, mind a baraltyosi állami gazdaságban rászol­gáltak a dicséretre. Külön falrész foglal­kozik a tavalyi isko­lanap adataival. Egy másik sarokban az iskola sporleredmé­nycit hirdetik a kü­lönböző statisztikák, újságcikkek, okleve­lek. Más oldalról azok az arcok moso­lyognak a nézőre, akik a feltüntetett eredményeket elér­ték, tudniillik az osz­tályok csoportképei, végzett növendékek tablói sorakoznak üt. Külön falat kapott a tanulószoba, külön egyet a kirándulások élményanyaga. He­lyet kapnak a gya­korló iskola megőr­zésre méltó emléke'*. Máris mennyi min­dennel ismerteti meg az idegent ez az ér­tékes gyűjtemény, amely az évek folya­mán csak gyarapod­ni, fejlődni fog, s mennyi kedves, régi emléket, élményt idéz fel azokban, akik — mint én is — nemrég diákjai, de ma már csak látogatói va­gyunk ennek az isko­lának. FENÁKEL JUDIT

Next

/
Thumbnails
Contents