Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-14 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK F AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZÁMUNKBÓL: MA LESZNEK AZ ELSŐ VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEK A SZEGEDI JÁRÁSBAN (3. oldal) VASÁRNAPI LEVÉL A BEVONULÓ ÚJONCOKHOZ EGY TANACSTAGJELÖLTTEL A VÁLASZTÓPOLGÁROK KÖZÖTT (4. oldal) (5. oldal) X. ÉVFOLYAM, 270. SZAM I VASÁRNAP, 1954 NOVEMBER 14. ARA: 50 FILLÉR Falusi nevelők tanácskozása Gyermekek ezrei kerülnek évente hazánk falusi és tanyai altalános iskoláiból felsőbb iskolába vagy a termelő munkába. Ezeknek a gyermekeknek fejlődése, oktatása és nevelése azonban még ma sem olyan, amilyennek korunk és országunk helyzete szerint jogosan megkívánhatnánk. Még nem tudjuk számukra biztosítani a tanulás jó feltételeit, hiszen falusi és tanyai iskoláinkat az elmúlt tíz év alatt az elmaradottnál is elmaradottabb állapotból kellett felemelni. S meg kell vallani, nem is törődtünk ezeknek az iskoláknak az ügyével annyit, amennyit kellett volna. Az első lényeges változást ebben is a kormányprogramm hozta meg, s teljes lendülettel megindult a mulasztások pótlása. Az alsófokú oktatás kérdése azóta kezd egyre nagyobb mértékben társadalmi üggyé is válni azonkívül, hegy egész sor helyes intézkedés próbálja megoldani falusi iskoláink sorsát. A társadalom: szülők, üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok anyagi áldozatokat vállalnak, az állam pedig tervszerűen és fokozatosan szervezi az oktatás egyre jobb feltételeit. A szegedi járásban a nyáron csaknem valamennyi iskolát tatarozták, Forráskúton és Zsombón egy-egy teljesen új épületet adtak át most ősszel, új pedagógus lakásokkal együtt. Lényegesen bővült a járás iskoláinak szertári felszerelése, és főleg több intézkedés született és érvényesült, amelyeknek célja, hogy a nevelőket ezekbe az iskolába vonzzák és ott is tartsák. Nagy szükség volt erre, mert sok pedagógus és különösen az iskolákból, főiskolákról most kikerülők nagy része nem szívesen „ásta el magát az isten háta mögé". Nem helyes magatartás, kétségtelen. Államunk türelemmel és a kedvező feltételek megteremtésével próbálja a fennálló ellenkezést leküzdeni és megszüntetni a tanerőhiányt. Ilyen intézkedések a tanyai és falusi nevelők fizetésének felemelése, földhözjuttatása ez év őszétől. Ez egyrészt jutalma az olyan nevelők munkájának, mint — a szegedi járásban — Borozi Gáboré például, aki 60 éves elmúlt, de még ma is tovább képezi magát, most vizsgázik éppen orosz nyelvből, megszerezve az annak tanítására való képesítést, és aki 100 év óta a negyedik tanerő Rókaböggyösön, tehát elődei példája szerint egy életet töltött el megszakítás nélkül állomáshelyén. Ilyen Vida László is, aki 41. szolgálati évét tölti Belső-Domaszéken, ahol 36 éve tanítja a felnövekvő nemzedékeket. A fizetésemelés másrészt vonzerő a fiatalok számára, hiszen a felemelt kezdő fizetés, a juttatott föld és a lényegesen olcsóbb megélhetési viszonyok mellett, nem megvetendő dolog. Az állam segíteni akar azzal is, hogy az újonnan falura, tanyára kerülő nevelőknek, ha ott akarnak maradni, 2000 forintos letelepedési segélyt is ad. A helyi szervek sajnos nem mindenütt szereznek érvényt a rendeleteknek. A járás több községében még mindig nem intézték el, vagy rosszul intézik a nevelők földdel való ellátását. A dorozsmai tanács még az iskolától régebben jogtalanul elvett, gyakorló-területnek használt földet sem akarja visszaadni, nemhogy újat biztosítana. Kübekházán adnak ugyan földet, de messze a falutól, s annak művelését így a pedagógusok nem tudják megoldani. Szatymazon, Üllésen viszont példamutató módon oldotta ímeg a tanács ezt a kérdést, szemben a mórahalmival, ahol jogtalanságok történnek nemcsak a földdel, hanem az iskolához tartozó pedagógus lakások kiadásával is. Az elkövetkező egy-két hónap meg kell hogy oldja ezeket a bajokat. Az anyagi segítség mellett az állam nagy gondot fordít a szakmai segítségadásra, a felkészültség továbbfejlesztésére. Ennek bizonysága a hétfőn, november 15-én, holnap kezdődő Budapesten összehívott országos konferenciája a falusi nevelőknek. Ilyen jellegű tanácskozás még nem volt sem a felszabadulás előtt, sem azóta. A falusi nevelöknek először van most módjuk arra. hogy együttesen, az ország nyilvánossága előtt tárják fel és vitassák meg problémáikat. A felsőbb szervek arra számítanak, hogy valóban vita, termékeny és eredményes megbeszélés, sok kezdeményezés fog megszületni a konferencián. A falusi nevelők fokozott önállóságára, egész szívére van szükség, hogy alsóoktatácunk kérdései végre a szocializmus építésének korszakához méltó módon oldódjanak meg. Ma még igen erős a különbség falusi és városi iskoláink között. Pedig a falusi iskolák minőségi munkájától is függ nagymértékben középiskoláink tanulmányi színvonala, de függ ettől népünk általános műveltsége, kulturáltsága is. Ma még gyakori jelenség, hogy a tanyai iskolából kitűnő bizonyítvánnyal érkezett gyerek alig közepes eredményt tud elérni a gimnázium vagy technikum első osztályában. Az osztatlan, gyengébben felszerelt iskola nem képes azt nyújtani, mint a jobban 'elszerelt városi. A színvonalkülönbséget ki kell egyenlíteni. S nemcsak a továbbtanuló gyermekek miatt. Azok a tanulók, akik a VIII. osztály elvégzése után rögtön a termelő munkába kerülnek, népünk általános műveltségének színvonalát szabják meg jelentős mértékben. A termelő munkába induló gyermek nevelőének el kell érnie, hogy el nem veszíthető szellemi és erkölcsi t.a valót vigyen magával tanítványa, amikor végleg becsukódik ..jgötte az iskola kapuja. Nem könnyű feladat teljesíteni mindazt, amit korunk és táradalmunk a falusi nevelöktől elvár. Egyedül nem is lehetséges, á nevelőnek meg kell szerveznie, hogy a felnőttek, a falu táridalmi szervei és elsősorban a szülők közössége segítsék munkáját Ugyanakkor pedig a nevelőnek is bele kell kapcsolódnia a falu életébe és segíteni azoknak a feladatoknak a megoldásában, rmelyek most nemcsak a falu, hanem az egész ország számára i'lyan fontosak és sürgetőek. A nevelő társadalmi munkáján keresztül, — a DISZ-munka vagy a kultúrmunka támogatásával, ce főleg a Hazafias Népfrontban vállalt szerepén keresztül, — hatni képes a falura, segíteni tud. És világos, hogy társadalmi munkája a maga számára is megtérül, hiszen ahol a tanítónak irányító szava van a falu életében, ott könnyebben oldódnak meg az iskola problémái is. Sokan várják érdeklődéssel és eredményeket kívánva a falusi évelők országos konferenciáját, amelynek lényeges változást ill hoznia a falusi, tanyai iskolák és nevelők életében. Lenyen ez a választás is újabb bizonyítéka a nép, a kormány és a párt megbonthatatlan egységének Nagy Imre elvtárs beszéde Budapest két fontos ipari üzeme: a MÁVAG és a Ganz Vagon sokezer dolgozója gyűlt össze a MÁVAG-gyár mozdonyszereidéje előtti udvaron szombaton délután, hogy meghallgassa Nagy Imre elvtársnak, a minisztertanács elnökének beszédét a választási nagygyűlésükön. A választási gyűlés elnökségében helyet foglalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Piliiikai Bizottságának tagja, Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Kovács István, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Biró Ferenc, a kohóés gépipari miniszter első helyettese, Szőnyi Miklós, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A Himnusz hangjai után a nagygyűlést Szendrői Rudolf, a MÁVAG pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Nagy Imre elvtárs mondott beszédet. A belpolitika liárom jelentőd eseménye Nagy Imre elvtárs beszéde elején megköszönte a MÁVAG dolgozóinak azt a bizalmat, amellyel tanácstagnak jelölték, majd belpolitikai életünk kérdéseiről beszélt. Ismertette 10 éves fejlődésünk nagyszerű eredményeit, kiemelve, azokat a hervadhatatlan érdemeket, amelyeket a nagyszerű győzelmek és sikerek kivívásában a magyar munkásosztály szerzett. Ezután Nagy Imre elvtárs rátért a legutóbbi belpolitikai események jelentőségének ismertetésére. A helyi tanácsok választására — mondotta — nagy politikai fellendülés, rendkívül mozgalmas közéleti tevékenység, az országos ügyek iránti nagy érdeklődés légkörében készül az ország. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése, majd a Hazafias Népfront országos kongresszusa és a tanácsválasztások előkészítése olyan nagyarányú népmozgalom méreteit és jellegét öltötte, amire nem igen volt példa felszabadulásunk óta. Nagy Imre elvtárs ezután elemezte a Központi Vezetőség ülésének, a Hazafias Népfront megalakulásának és a tanácsok választásának jelentőségét, majd a következőket mondotta: Pártunk Központi Vezetőségének októberi határozatát a Hazafias Népfront kongresszusának felhívását és a megválasztandó helyi tanácsok munkáját egyeséges célkitűzések, közös feladat hatja át — dolgozó népünk életviszonyainak állandó javítása, anyagi és kulturális igényei egyre fokozottabb kielégítése, másszóval: a júniusi célkitűzések következetes és maradéktalan végrehajtása. így kapcsolódik az idei mozgalmas ősz három jelentős belpolitikai eseménye szoros egységbe, és lesz egy-egy összefüggő láncszeme annak a politikának, amely, mint tavaly júniusban, most októberben is dolgozó népünk, munkásosztályunk, egyéni és szövetkezeti parasztságunk mellett városi és falusi értelmiségünk lelkes helyeslésével találkozott, s amely iránt az egész ország ugyanúgy, mint a népfront kongresszuson, az eljövendő tanácsválasztáson is bizonyára osztatlan bizalmát nyilvánítja. Ha a három nagy feladatot — a népgazdaságnak az októberi határozattal kijelölt továbbfejlesztését, a legszélesebb dolgozó tömegek fokozottabb közreműködésének biztosítását, és a tanácsválasztásokkal az eddigi szilárdabb és munkaképesebb helyi állami szervek létrehozását, együtt, a maguk szoros öszszefüggésében nézzük, még inkább kidomborodik az a fontos szerep, amely a munkásosztályra vár. Ez a szerep nem korlátozódik a termelő munkára, bár a termelés a munkapadnál valósul meg ipari munkásságunk kétkezi munkájával. A munkásosztály nem puszta végrehajtója a párthatározatból és a kormányprogramból folyó feladatoknak, hanem vezető ereje, szervezője és egyesítője annak a hatalmas népi erőfeszítésnek és akaratnak, amely egyedül képes valóra váltam nagy országos célkitűzéseinket. Ezen a téren még nagy feladatok várnak a magyar munkásosztályra, amely a hatalom meghódításával, a, kizsákmányoló .,. rendszer felszámolásával, a szocializmus építésében elért eredményeivel, nagy lépést tett már előre történelmi elhivatottságának útján. Most tovább kell menni a júniusi úton. A K. V. határozatainak szellemében, melyeknek megvalósítására a munkásosztálynak kell tömöríteni, egységbe kovácsolni dolgozó népünk minden erejét, egyetien nagy célra irányítani alkotóerejét és képességét, szorosabbá és szilárdabbá tenni népi demokráciánk, egész állami berendezkedésünk aiapját, a munkás-paraszt szövetséget. (Taps) — A mindennapi életben —elvtársak — lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy az emberek érdeklődése országos és helyi problémák iránt rendkívül megnőtt. Nagyon kedvező helyzet ez olyan történelmi horderejű feladatok sikeres megoldásához, mint a mpnkás-paraszt szövetség kiszélesítése és a nemzeti egység létrehozása, a Hazafias Népfront megteremtése. Tíz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munkásosztály és a parasztság szövetsége a legnagyobb államfenntartó erő, s körülötte kell tömörülni a társadalom minden rétegének. így lesz a munkás-paraszt szövetség a nemzeti egység sziklaszilárd alapja, így lesz a munkásosztály a Népfront vezető ereje. A Népfront politika tehát nem egy osztály, vagy réteg politikája, nem parasztpolitika, mint azt néha ittott, főképpen városban hallja az ember. A szocializmus felé ogy úton, egy irányban kell haladni az egész országnak, — a munkásságnak épp úgy, mint a parasztságnak, vagy az értelmiségnek és a városi és falusi kisembereknek. A mélységes vágy a nemzeti egységre, áz erős akarat a legszélesebb népi összefogás megteremtésére, amely a Hazafias Népfront szélesen hömpölygő mozgalmában oly nagyszerűen megnyilvánul, mutatja, hegy népünk minden rétege a nemzeti egységben látja legbiztosabban fc emelkedését, felismerve azt, hogy külön-külön, egymás nélkül, egy s sem boldogulhat, nagy országos fejadatainkat, nemzeti céljainkat nődig még kevésbbé tudnánk megvalósítani. Elsősorban a munkásosztály ismerte ezt fel, amelyre a szocializmus sorsáért a történelmi felelősség hárul. Nagy Imre eWárs ezután arról beszélt, hogy nagy feladataink megvalósításához a két testvén osztály, a munkásosztály és a parasztság legszorosabb megértő együttműködésére van szükség. Néha hallani olyan hangokat, hogy jó-jó, de először a mezőgazdaság adjon több. jobb és olcsóbb élelmet, majd akkor az ipar is nekilendül. Nincs igazuk, nkik (gy gondolkodnak. Saját bőrünkön tapasztaltuk. mit jelenf a mezőgazdasági termelés elhanyagolása. A mezőgazdaság jelenlegi állapotában a mai felszerelésével nem képes nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és olcsóbb élelmiszert adni a városi lakosságnak. Hogy ezt elérjük, a mezőgazdasági termelés nagyarányú és gyors fejlesztésére van szükség. Ehhez pedig. Elvtársak sok gép, kisgép, felszerelés, műtrágya vegyianyag és sok más egyéb ipari gyártmány kell. Ha a mezőgazdaság mindez, időben és kellő mennyiségben megkapja, bőségesen ontja majd az élelmiszert a városok felé. Ha nem ezt tennénk. nem tudnánk kilábolni nehézségeinkből. A munkásosztálynak fokoznia kell aktivitását a népfrontban Nemrégiben röviden már rámulattam, hogy milyen összefüggések állnak lenn nz ipar átállítása, a munkásság reálbére és a mezőgazdasági termelés között. A munkásparaszt szövetség alapja a falu és a város közötti árucsere. Ha az ipari üzemek nem látják el a falut kellő mennyiségű mezőgazdasági felszereléssel és háztartási, valamint közszükségleti cikkekkel, nem kapunk kellő mennyiségű mezőgazdasági terméket a városi lakosság elsősorban az ipari munkásság számára. Márpedig, mint ismeretes, ipari üzemcink eddig nem adtak elég árut a falunak. Az is világos, hogy ha az ipar magas önköltséggel. drágán termel, nem tudunk olcsón mezőgazdasági termékekhez jutni. Ha pedig kevés és drága a mezőgazdasági termék, az a munkásosztály reálbérét és végsősorou életszínvonalát csökkenti. Az ipar átállításával a falusi árualapok növelése az egyetlen helyes és járható út amely a munkásosztály reálbérének és életszínvonalának emelésére vezet. Minél gyorsabban állítjuk át tehát ipari termelésünket, annál gyorsabban javul a munkásság helyzete. A népi demokrácia olyan társadalmi és gazdasági rendszer, amelyben az ország sorsáért a nép életviszonyainak alakulásáért a munkásosztályra nehezedik a felelősség. Azok a nagyhorderejű határozatok, amelyeket a Központi ..Vezetőség legutóbbi ülése hozott, nagy és felelős feladatok elé állítják a munkásosztályt, főképpen a népgazdaság terén. Olyan rétegeket is be kell vonni a feladatok elvégzésébe, amelyek eddig nem vettek tevékeny részt a társadalmi és politikai életben. Bevonásukkal kiszélesítjük és megszilárdítjuk a munkás-paraszt szövetséget elmélyül a kapcsolat a városi középrétegekkel, a kisemberek tömegeivel, ami a párt, az állam, a munkásosztály befolyásának jelentős növekedését, veze(őszerepének erősödését jelenti. A Hazafias Népfront az a tömegmozgalom, amely a legszélesebb néprétegeket tömöríti az ország ós a nép felemelésére. A munkásosztálynak tehát fokoznia kell aktivitását a népfrontban. A Központ: Vezetőség októberi határozata világosan feltárta népgazdaságunk hciyzclét és kijelölte azokat a feladatokat amelyek megoldásra várnak. A határozat megállapította, hogy népgazdaságunk az elmúlt években hatalmas fejlődési tett meg. Gazdaságpolitikánknak, amely a nép növekvő anyagj és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését s ezek megteremtésére a termelőerők fejlesztését, a mezőgazdasági és ipari termelés fellendítését tűzi ki célul, megvannak a reális anyagi alapjai és feltételei. Ehhez azonban még olyan munkaprogramra é8 intézkedési tervre is szükség van. amely lehetővé té_ (Folulatás a második oldalon.)