Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-11 / 267. szám

CSÜTÖRTÖK 1954 NOVEMBER 11. Á gyári márka becsületéért 3 OELMOGYHRGRSZII6 ; Áz a sok-sok orsó kenderfonal, amelyet egy nap alatt a Szegedi Kenderfonógyárban fonnak, 60 millió métert tesz ki. Többféle fonalszámú fonal alkotja ezt a hoszszúságot. Az 5-ög L. príma tömíőfonal a legdrágább. Kilogrammja 24 forint 97 fillér. Tiszta kenderből fonják. Ezzel volt a legtöbb baj és sokáig zavarta a Szegedi Kenderfonógyár és az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat kapcsolatát. A szövődő azt állította. hogy nem vigyáznak a tömlőfonalra a fonodában. A fonoda pedig a maga igazát próbálta bizonygatni azt, hogy jó fonalat gyárt. Az ilyen viszálykodásoknak azonban már hónapokkal ezelőtt végeszakadt. A Győri Lenfonó kezdeményezésének híre Szegedre is eljutott. Mindkét gyárban kiadták a győriek jelszavát: „Harcoljunk a gyári márka becsületének megvédéséért". A Szegedi Kenderfonógyárban egy vertikális brigád alakult. Tagjai a tömlőfonalát készítő dolgozók. Egy-egy versenymozgalom a kezdeti időszakban él és fejlődik. De azután fel kell rázni, újraéleszteni. Ohdáként <M a a gyári márka becsüleltének megvédésével. Az efölötti őrködés hónapokon át lendületes mozgalom maradt a Szegedi Kenderfonógyárban. Ebben része van a szövődének is. Ezért javult fokról-fokra az 5-ös L. príma tömlőfonal minősége. Ebből egy ágú és hétágú (cérnázott) ig kell a szövődének. Ugyanazon gépek és dolgozók készítik a fonalait) mindig. A finomítón a 7-es gép fésüli szálára a kendert. A kis markokat, vagy másképpen csomókat ha szétterítve a világosság felé fordítjuk, meg lehet látni, milyen tökéletesen dolgozik a gép Wittmann Ferencné és társainak irányításával. Az 5-ös Ij. fonal útját, a glllfonótól kísérjük tovább. Itt van a legtöbb hibalehetőség, mert a nyújtóról kapott szalag itt már kész fonal formájában jelentkezik. A 25-ös gillfonógép kezelője Vörös Etelka. Sokat beszél arról, hogyan vigyáz a gyári márka becsületére. — Számozással látták el a fonalakat — magyarázza. — Az enyém a 13-as. Ha a cérnázóról ilyen jelzésű fonalat küldenek vissza, ide hozzák nekem. Felcsapódott fonalat kétszer kaptam már vissza. Ezért vigyázok, hogy ilyesmi ne forduljon elő. A jó tömlőfonal, amely minőségileg is elfogadható, csak úgy születik meg, ha figyelmesen dolgozom. Minden szálát befűz Vörös Etelka a gépén. A csomókat nem engedi az orsóra futni és a duplaszálat is lefejti, mert ez minőségi hibát okoz a szövetben. így vigyáz az 5. L. tömlőfonal minőségére. A vertikális brigád tagjai közé tartozik Németh Klára is, a precíz keresztorsózón. Szép, formás keresztcsévókkel teli ládák sorakoznak mögötte, gépével párhuzamosan. — Mióta az Újszegedi Kender (ömlőszövetet készít, ilyent még nem kapott — emel fel egy szép keresztorsót Lacsán István, a DISZ minőségi őrjárat egyik brigádvezetője. Németh Klára, a gépes tudja, hogy most jól dolgozik. Az első időkben — saját bevallása szerinf — felületes volt. de most inkább átorsózza a fonalat, öt ne étye at a ötében, hogy visszaadják munkáját. A gyári márka becsülete a dolgozók becsületét is jelenti a Szegedi Kendergyárban. A vertikális brigád jelzése jótállás — azt hirdeti. hogy ez a fonal nem szorul minőségi ellenőrzésre. Ha mégis előfordul hiba — mer+ ilyen még van — visszavezethető egészen a forrásig, ahonnan a hiba ered. A gyárban bevezették „a reklamáló íveket" és minden fonalszámnál alkalmazzák. Ez azt szolgálja, hogy a továbbfeldolgozó üzemrész az észlelt hibára felhívja az illetékes üzemrész figyelmét. Itt, amint a reklamáló ívek bizonyítják, gondoskodás történt eddig mindig a hiba megszüntetéséről. A gyári márka becsületének megvédését szolgálja a DISZ-brigádok megalakulása is, amelyek időnkint őrjáratot tartanak az üzemben. Sok hiba került időben kijavításra. amire felhívták a díszesek a figyelmet. Egyre kevesebb a hiba az 5. L. príma tömlőfonalnál. Hotenkint kétszer-háromszor is hívja az Újszegedi Lender-Lenszövő Vállalat a fonóüzemet. Kicsi, egészen csekély hibákat tudatnak velük, hogy mát kezdetben, me^akadditfű-ttdk a hiba továbbterjedését, ami később a szövésnél jelentkezik. Az öt és feles D. vizesfonalat keveset emelgetik, mert a hibát ennél teljesen kijavították. Egy munkamódszerátadó segítségével az elszakadt szálak helyes összeeresztését megtanulták a dolgozók. így nem keletkezik csomó, amit a vetélő eddig elszakított. _ ii, | i A fonódák közötti versenyben most a Szegedi Kenderfonógyár az első. Erre bizonyság az élüzem cím J elnyerése. Nem jelenti ez azonban azt, hogy mások nem kerülhetnek eléjük. A legközelebbi értékelés más eredményt hozhat, de ha a vezetöhelyet meg akarják tartani a Szegedi Kenderfonógyáriak, akkor a gyári márka becsülete feletti őrködést ki kell terjeszteni nemcsak a tömlőfonalra, hanem a többire is, mert azokból is szövetet szőnek. ^ | ^ Pártélet * Hogyan foglalkoznak a Textilművek párlalapszeirvezetei a taglelöltfelvéfellel és a felvett tagjelöltek nevelésével ? Hosszú út vezet odáig, amíg valaki méltóvá válik arra, hogy a munkásosztály élcsapatának, a pártnak tagja lehet. Dolgozóink szeretik és bizalommal követik vezetőjüket, a pártot és igen sokan igyekeznek úgy dolgozni, tevékenykedni, hogy idővel majd ők is az élcsapat tagjaként harcoljanak országépítő, a népjólétet emelő céljaink megvalósításáért. Ezek között a dolgozók között számosan vannak olyanok, akikben minden adottság megvan arra, hogy pártunk tagjai közé kerüljenek. Azonban ez még nem elég. öntudatos, politikailag fejlett dolgozókra van szükség, csak ilyenekkel tudjuk erősíteni pártunk sorait, Éppen ezért pártszervezeteink, alapszervezeteink egyik legfontosabb kötelessége, hogy a párt sorainak szakadatlan erősítése és felfrissítése érdekében gondoskodjanak ilyen emberek neveléséről. Általános nevelő és felvilágosító munkájuk mellett alapszervezeteink a legpéldamutatóbb, a nehézségeket bátran leküzdő pártonkívüli dolgozókkal külön-külön foglalkozzanak, neveljék őket. Az üzemi pártbizottság mind elvi, mind gyakorlati módon irányítja, segíti ezt a munkát. Alapszervezeteink közül legjobban a Il-es alapszervezet dolgozik a tagjelöltnevelés tekintetében, de utóbb már javult ez a munka a III-as alapszervezetnél is. Ebben az esztendőben a 2-es alapszervezetnél átlagosan minden hónapban van tagjelöltfelvétel. Az újonnan felvett tagjelöltek közül kettő, Berta Mária és Faragó Sándorné, már méltó lett a párttagságra is. Két tagjelöltet pedig, akik ezt kérték, a legközelebbi taggyűlésen javasol tagfelvételre az alapszervezet vezetősége. A II. alapszervezet vezetősége hónapról-hónapra felméri műszakja pártonkívüli dolgozóinak fejlődését, s a pártbizalmiak, népnevelő csoportfelelősök, valamint a gazdasági vezetők véleményének meghallgatása után meghatározza, hogy kikkel foglalkozzék rendszeresen és külön egy-egy fejlettebb elvtárs. Jelenleg például mintegy húsz példamutató pártonkívüli dolgozó nevelését segíti Tombácz Ferenc elvtárs, üzemi pártbizottsági tag, Bagó István művezető, pártbizalmi, Huszár Jenőné nevelőfelelős, Dobor Istvánné alapszervezeti DISZ titkár és mások. Egy elvtárs két pártonkívüli dolgozóval beszélget rendszeresen, minden héten. Ezek az elvtársak megmagyarázzák a pártés kormányhatározatok jelentőségét, ismertetik pártunk célkitűzéseit, tájékoztatják a pártonkívüli dolgozókat a politikai eredményekről, nevelik és tanítják őket. Elbeszélgetnek velük a termelés kérdéseiről, munkájukról, az őket foglalkoztató kérdésekről, családi körülményeikről, s tanácsot és segítséget nyújtanak problémáik megoldásához. Mindezeken felül az alapszervezet vezetősége törődött azzal is, hogy valamennyi ilyen pártonkívüli dolgozót bevonjon a pártoktatásba. A törődés, a nevelésnek ez a módja nem eredménytelen. Tóth Gézáné például, akivel Dereeskai Jánosné elvtársnö foglalkozik, az MSZTben dolgozik és most, a tanácsválasztás előtt rendszeresen eljár kerületi agitációs munkára is. Dobor Istvánné a fiatal Bozsó Erzsébettel foglalkozik, aki egyre jobban dolgozik az alapszervezet DISZ vezetőségében, állandóan tanul és szeretne tagjelölt lenni. A rendszeres nevelő munkával megbízott elvtársak dicséretére legyen mondva kivétel nélkül becsülettel és örömmel látják el feladatukat. Erre az is készteti őket, hogy látják: a pártszervezet törődik munkájukkal, figyelemmel kísérik működésüket. A vezetőség tagjai hétről-hétre érdeklődnek munkájuk menetéről és maga a pártvezetőség öthetenként vezetőségi ülésen értékeli ténykedésüket, amikor a tag- és tagjelöltfelvétel van napirenden. Ebben a nevelő munkában azonban nemcsak kimondottan egyes fejlettebb káderekre támaszkodik az alapszervezet vezetősége, hanem szoros kapcsolatot tart fenn a tömegszervezetekkel is, főképpen a DISZ szervezettel. A DISZ vezetőségével rendszeres tanácskozást tart a fiatalok nevelésére vonatkozóan, s egyben be is számoltatja az alapszervezeti DISZ vezetőséget időnként, hogy miképpen fejlődnek a DISZ-tagok, kik mutatják a legszebb haladást. Ennek a kapcsolatnak köszönhető nem utolsósorban az, hogy a DISZ-szervezet már több ifjúmunkást ajánlott tagjelöltnek, mint például Berta Máriát, aki azóta már párttag, vagy Savanya Júliát, akit a legközelebbi taggyűlésen terjesztenek elő tagjelöltfelvételre. Az alapszervezet vezetősége az alapos nevelő munkával, a tervszerű kiválogatással elérte, hogy a felvett tagjelöltek hat hónap alatt rendszerint kiérdemlik azt, hogy párttagok legyenek. Van ugyan egy-két kivétel, amikor tovább tart a tagjelöltségi idő. Megtörtént például Kasza Piroska elvtársnővel, hogy meghosszabbították a tagjelöltségének idejét, de nem azért, mert Kasza Piroska méltatlanul került volna a párt soraiba, hanem azért, mert több hónapig távol volt az üzemtől, és így még nem tudta bebizonyítani, hogy megérett már a párttagságra. A tagjelöltekkel ugyancsak tervszerűen foglalkozik az alapszervezet vezetősége. Részben maguk a vezetőségi tagok is felkeresik olykor egyik-másik tagjelöltet, adnak útmutatást, segítséget, sőt ha kell bírálatot munkájukhoz, másrészt pedig a pártbizalmiak hónaprólhónapra beszámolnak a csoportjukba tartozó tagjelöltek munkájáról, problémáiról, a velük való foglalkozás tapasztalatairól. Valamennyi tagjelöltnek pártmegbizatása van. Az egyik népnevelő, a másik szakszervezeti aktíva, a harmadik a DISZ-bcn vagy más tömegszervezetben dolgozik v— egyszóval mindegyikük végez társadalmi munkát. Valamennyien továbbra is élenjárnak a termelésben is. Berta Mária például a legjobb önköltségcsökkentő, de Savanya Júlia, Nagy Erzsébet, Magony Józsefné és a többiek is mind az élenjáró termelők közé tartoznak, vagy műszaki vonalon állják meg a helyüket, mint Farigó Sándorné, aki jó munkája révén a tagjelöltsége ideje alatt lett művezető. Az alapszervezet vezetőcége még külön is megbízott egy elvtársat Gajdacsi elvtárs személyében, hogy a pártbizalmiak nevelő munkájától függetlenül foglalkozzon a tagjelöltekkel és segítse őket a párttagság felé vezető úton. A Il-es alapszervezet vreetősége és párttagsága komolyan törődik a párt sorainak erősítésével és az eredmény nem is marad el. Olyan új fiatal párttagokkal erősödik hónapról-hónapra a pártf iervezet, akiknek a munkája jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a műszak kollektívája becsülettel megállja a helyét abban a harcban, melyet pártunk és kormányunk programjának megvalósításáért folytatunk. Péter Szilveszter, a Textilművek P. B. titkára Á Hépművészetí Intézet felhívása a tánctörténeti dokumentumok gyűjtésére A Népművészet; Intézet keretében működő Tánctörténet i Munkaközösség immár két éve kutatja a magyarországi társastáncokát. A munkaközösség összegyütötte a tudományos kutatásban eddig fellelhető tánelörténeti vonatkozású adatokat. Ez a munka azonban a társastáncok kutatásához elégtelennek bizonyult, ezért széleskörű gyűjtést indított meg a munkaközösség. A Népművészeti Intézet kéri mindazokat, akiknek birtokában vannak tánctörténeti dokumenlumok, juttassák el feldolgozás illetőleg fényképezés céljaira, az esetlegog ajándékozás megjelölésével (melyet az ajándékozó nevén tartunk nyílván) a Népművészeti Intézet Tánctörténeti Munkaközössége, Budapest, I. Corvin-tér 8. címre. Kicsi község a megye legdélibb szögletében Röszke, nagyutcája mégis olyan hosszú, hogy az eleje majdnem Mihályteleknél kezdődik, a vége pedig elnyúlik egészen a magyar-jugoszláv határig. A legszélső ház után már a „senki földje" van. Ahogy sétálok ezen az utcán és Ismerkedem egyszerű, csinos házaival, ez a gondolat jár az eszemben: egyáltalán nem irigylésrevaló ebben a faluban az az alvégi fiatalember, aki felvégi lánynak udvarol. Mert ha elmegy szíve választottjához, hogy gyönyörködjék szeme csillogásában, azután pedig hazaballag, — éppen nyolc kilométer hosszú utat kell megtennie az istenadtának. Mellettem egy 70 év körüli nénike halad el, kezében gyékényszatyor, vállára terítve fekete nagykendő. Talán a boltba megy sóért, vagy cukorért? Meglátja, hogy mosolygok magamban. Nem állhatja meg szótlanul, odaszól hozzám: — De jókedve van, talán szerencse érte? Megmondom, miért bazsajgok. Jót nevet rajta. — Igaza van. Ez csakugyan nem valami kellemes. Ám könnyen lehet rajta segíteni. Vegye el a legény a lányt minél előbb, oszt' megvan. így volt velem az én uram is legénykorában, a nagy távolság hamarabb összehozott bennünket, * Alig haladok tovább húsz lépést, hét-nyolcéves kisf iút pillantok meg, • ¥ * ¥ w w w ww RÖSZKEI HÉTKÖZNAP aki az utcai kerítéshez támaszkodik. Kezében színes meséskönyv. Most hozta az iskolából. Nem tudta megvárni, míg hazaér, itt, az utcán, hozzákezdett az olvasásához. Hirtelen-váratlan a közeli nyárfáról elsárgult falevél röppen le és pontosan a meséskönyv lapjára esik. A kisfiú abbahagyja az olvasást s mint valami tudós, vizsgálgatni kezdi az ösz üzenetét, a sárga falevelet. Talán az élet titkát kutatja.., * A község szívében, a főutca baloldalán az egyik borbélyüzlet cégtábláján kopogtat a hűvös novemberi szél. Az ajtó mellett fehérre festett bádoglap, rajta ez a felírás: fogászati rendelés itt. Elcsodálkozom. Röszkén még most is a borbélymester egyúttal a fogorvos is? Benyitok az üzletbe s megkérdezem. — Nem kérem, csak a fogorvos, ha Szegedről kijön a községbe, ebben az épületben húzza a fogakat ... * Alig haladok tovább 200 métert, újabb furcsasággal találkozom. A templommal szemben lévő emeletes épület homlokzatán ez a szó olvasható: Gyógyszertár. Mégis az derült ki, hogy itt a tanácsháza van. Szalma István elvtárs, a községi tanács titkára elmondja, hogy ez a ház régebben csakugyan patika volt, de 1950ben, mikor megalakult Röszkén a helyi tanács és a röszkei határ elszakadt Szegedtől, ide költözött a közigazgatás, a gyógyszertár pedig másik épületet kapott. * Röszke múltjáról a község plébánosa, Boris István, a helyi népfront-bizottság tagja ad felvilágosítást. — Röszke elnevezésének eredetére eddig nem sikerült rájönni. Móricz Zsigmond a „Rózsa Sándor a lovát ugratja" című regényében így magyarázza: régen annyira szegény nép lakott erre, hogy röszketett az éhségtől. Ez azonban aligha felel meg a valóságnak, mert a röszkeiek a régi világban is tehetős emberek voltak, dohánytermeléssel, majd később paprikatermeléssel foglalkoztak, így nagy nélkülözést nem szenvedtek. Ez a magyarázat tehát csak etimológiai tréfának. jó. (Közben megjegyzi, hogy Móricz Zsigmond, a nagy magyar író, mikor a Rózsa Sándor regénytrilógiájához gyűjtötte az adatokat, hoszszabb ideig tartózkodott Röszkén.) Azután tovább magyarázza a község történetét: — Valamikor a község határában húzódott a római út, amely Erdélyből vezetett a Maros partján Szegeden át... Itt lakott 1439-ben a „vak török császár" fia, Clialapya Dávid is, aki később családostól kereszténnyé lett és hűségesen harcolt a magyarok mellett. Részt vett a rigómezei csatában is... A régi népoktatásról ezt mondja: — A népoktatást az 1830-as években Röszkén magántanítók, elzüllött diákok, obsitos katonák látták el. Több gazda szövetkezett, hogy gyermekei oktatására eltart egy tanítót, aki sorba ment a gazdákhoz kosztolni. Az iskola ott volt mindég, ahol éppen a tanító tartózkodott. Az első iskola 1841' május 1-én nyílt meg a községben. Ellátogattam a röszkei iskolába is. Modernül berendezett, világos, egészséges tantermek, megfelelő létszámú tanerő oktatja ma már a röszkei parasztgyermekeket. A röszkeiek nagyon szeretik a község pedagógusait, mert a nép felemelkedéséért küzdenek. * Az elmúlt rendszerben Röszke közigazgatásilag Szegedhez tartozott. Akinek valamilyen ügyes-bajos dolga akadt, 11 kilométert kellett gyalogolnia, hogy elintézze. Ma már önálló tanácsa van a falunak, az elmúlt években új családi házak egész sora épült fel, s kigyulladt a házakban a villanyfény. A vezetékes rádió ma már majdnem minden házban szól. * Az állam gépállomást is adott a Röszke-környékieknek. A gépek használata tette lehetővé például, hogy a röszkei Lenin termelőszövetkezet nagyszerű eredményeket érhetett el az idén a kedvezőtlen nyári idő ellenére. Mikor benyitok a termelőszövetkezet irodájába, Kiss András, Takács Gyula és Császár János éppen a munkaegységeket összesíti; Bagi Jenő, Ördögh József és Szekeres Józsefné pedig a pénztárkönyvet vizsgálja. Rohamosan közeledik a zárszámadás napja. Tanács Vince elvtárstól, a termelőszövetkezet elnökétől megtudom, hogy 39 hold paprikából több mint 210 ezer forint bevételük lett. Jól fizetett a kukorica is, mert géppel kapálták. A négyzetesen vetett tengerijük 40 mázsánál is többet adott egy-egy holdon. Észre sem veszem, beesteledett. A kis parasztházakban kigyullad a villanyfény. Érdekes megfigye sokan a községi kultúrház falé ta •tanak. Könyv van mindenkinek a kezében. A népkönyvtárba mennek, mert ma este van éppen a kölcsönzési idő. A röszkeiek napi munkájuk után nemcsak a rádiót hallgatják odahaza szívesen, hancrn olvasnak is. Ve már nem kormos ilvejü petróleumlámpa mellett vakoskodnak, — a házakban esténként villanyfény ragyog. VASS GYÖRGY