Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-07 / 264. szám

VASÁRNAP, 1931 NOVEMBER 7. 3 DELMRGYRRORSZAG Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója Győzelmes őszutó Parancsszó. Sortűz. Vörös katonák. A Szmolnij mélyén lázas munka ég. Szürke zubbonyos proletárcsapat ragadja meg az idő üstökét: megrázkódik föld cs történelem s méhében új kor hajnala terem. Megállás nincs. Az -Auróra- lő, förgeteges roham rohamra hág, rettegés fojtó ködje üli meg a makacskodó Téli Palotát, majd a dermesztő, kopár rémület győzedelmes -hurrák—na k ad helyet. Így volt, Igen. .. Szinte látom ma is... Nem voltam ott és mégis bennem él és új erővel söpör rajtam át, ha felsivít a novemberi szél, ' s felidézem a győztes őszutót —> az ő zászlaját lengető utód. j Egy lángfolyam indult cl akkor ott harminchét éve vadul, sebesen; kétszázmillió szívben tört utat s meg nem állítja többé semmisem, , hullámverése pezsdíti dalom — az Októberi Nagy Forradalom! , ÖWMMKL, Rohan, rohan a lángoló folyó, nagy történelem-medréb öl kicsap, forral jövendő ezredévek et , a győzedelmes őszutói nap ' s míg váltják egymást új novemberek —< az a legelső egyre fényesebb,., GURSZKY ISTVÁN Hatalmai" a szovjeteknek — békél" a népeknek November 7-ín ünnepli a szovjet nép és i*z erész haladó emberiség a Nagy C/kiSberí Szocialista Forradalom évloídu.lóját, a világ első szocialista államának születésnapját. Harminchét esztendővel ezelőtt a dolgozó parasztsággal szövetkezett orosz munkásosztály a forradalmi harcokban megedzett, a marxi-lenini elmélet gránitalapjdra támaszkodó kommunista párt vezetésével megdöntötte a burzsoázia uralmát és megteremtette az igazi népi hatalmat. / Az Októberi Forrdalom megnyitotta az utat a szovjet népelőtt az emberiség történelmében még sohasem látott szocialista átalakulás felé. Az Októberi Forradalom nem csupán egy ország nagyszabású kezdeményezése volt a világimperializmus láncának megszakításában, nemcsak az imperializmus elleni harc első tűzfészkét jelentette, de a világforradalom első szakaszát is. Közvetlen hatására forradalmak és forradalmi megnyilvánulások játszódtak le egész sor tőOktóber fénye lila: I. Mincs akadémikus kés országban. Az Októberi Forradalom példája nyomán keltek harcra nemzeti felszabadulásukért az elnyomott keleti népek. Az orosz kommunisták minden kommunista pártnak megadták a győzelmes szocialista forradalom és a szocializmus felépítése elméletét, programmját és taktikáját. A Szovjetunió gazdag tapasztalatait felhasználva és önzetlen segítségére támaszkodva építik ma az új életet a nagy Kína és a többi európai és ázsiai népi demokratikus állam népei. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a szovjetek zászlaja alatt, a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harc zászlaja alatt győzedelmeskedett. A szovjet állam fennállásának első napjaitól kezdve békeszerető külpolitikát folytat, fejleszti és megszilárdítja baráti kapcsolatait a világ minden országának népeivel. A Szovjetunió következetes harca a népek békéjéért és biztonságáért szervesen hozzátartozik a szocialista rendszerhez, amely nem ismeri az ember ember által való kizsákmányolását, egyik nemzet leigázását a másik áltaL A Szovjetunióval uúllvetvo harcol a békéért a szocializmus és demokrácia táborának minden országa. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban és a népi demokrácia győzelme az államok egész sorában olyan államok rendszerét teremtette meg, amelyeknek lakossága az emberiségnek több mint egyharmadát teszi ki, s amelyeknek kapcsolatai egymás szuverenitásának tiszteletbentartásán, a barátságon és kölcsönös segítségnyújtáson alapulnak. A kommunizmust építő szovjet nép sikereiben, a népi demokratikus országok népeinek eredményeiben, a tőkés országok munkásosztályának és az elnyomott gyarmati népeknek az imperializmus és az imperialista háborúk elleni harcában, a szocializmus és a demokrácia egész táborának harcaiban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi ügyééi és győzedelmeskedik. R SZOVJET IÉPESX TÖRHETETLEN BRRfiTSAGR <¥ FLLLLL % m I # tlklM I 1 Leningrádban. á SzmoTnijban J917, október 25-én (november 7-én) este 10 óra 45 perckor megnyílt a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, amelynek nevében kihirdették, hogy az államhatalom a szovjetek kezébe ment át. A Szovjetek II. összoroszországi Kongresszusa 1917, október 26-án (november 8-án) éjjel elfogadta a szovjet hadalomnak Lenin által javasolt első dekrétumát — a békéről és a földről 6zóló "dekrétumot. Ugyancsak ezen a kongresszuson először az emberiség történetében megalakították a munkásokból és parasztokból álló szovjet kormányt — a Népbiztosok Tanácsát. Az első Népbiztosok Tanácsának elnökévé Lenint választotlák, A képen: „Hatalmat a szovjeteknek—békét a népeknek". (D. Nal bangyan, V. Bászov, N. Mescsanyinov. V. PrLbilovszkij, M. Szuzdal,cev festőművészek alkotása). Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom szétzúzta Oroszországban a politikai és nemzetiségi elnyomás láncait, megteremtette a feltételeket a népek barátságához és testvéri együttműködéséhez, lerakta alapját az új szocialista nemzetek kialakulásának. A szovjet kormány már a szovjet hatalom első napjaiban kimondta az Oroszország népeinek jogairól szóló deklarációban, hogy a szovjet államban nem lehetnek sem uralkodó, sem leigázott népek. Minden nemzet önrendelkezési jogot kapott. Harminchét esztendeje áll fenn a szovjet hatalom. Az egykori elnyomott nemzetek felvirágzottak, gazdasági életük és kultúrájuk jelentős eredményeket ért el.; A szovjet népek barátsága a szovjet rendszer erejének egyik forrása. Ez a barátság kiállt minden megpróbáltatást és még jobban összckovácsolódott a Nagy Honvédő Háború tüzében. A Szovjetunió valamennyi köztársasága és nemzetiségi területe felszámolta egykori elmaradottságát és virágzó ipari és kolhozmezőgazdasági állammá vált, Kazahsztán népgazdaságában például 1920-ban csak 6.3 százalék volt az ipar. Ez az arány a háborúelőtti ötéves tervek során 60 százalékra emelkedett. Üzbekisztán ipari termelése 1924-től 1953-ig több mint ötvenszeresére, áramtermelése 222-szeresére emelkedett. Hatalmas eredményeket ért el az i ukrán nép. A háború óta Ukrajnában több mint 3000 ipari üzem épült, vagy épült újjá, új iparágak létesültek. Egyedül a zaporozsjei acélgyár több vasat ad egy év alatt, mint az első világháború előtt Ukrajna összes kohászati üzemei. Hatalmas eredményeket értek el a szovjet népek a kulturális fejlődés terén, Kazahsztánban a forradalom előtt a lakosságnak csak 1.1 százaléka tudott írni-olvasni. Ma már teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Kazahsztánban jelenleg 9000 iskolában tanulnak a gyermekek, Turkmcniában az 1897-es összeírás adatai szerint 0.7 százalék volt az írástudók aránya. Ma a Turkmén SZSZK-ban 1200 iskolában 11.000 tanító tanít. A forradalom előtt Kirgiziában volt a legkevesebb írni-olvasni tudó: 0.6 százalék. Ma Kirgiziában 1600 iskola, 10 egyetem és 26 technikum van. A forradalom előtt Bjclorusszia, Örményország, Azerbajdzsán, Turkménia, Üzbekisztán, Tádzsikisztán Kazahsztán es Rugyonnij Jovashadosz• tálya, amelynek egyik ez* redéhez került Szkiba, Karpovka falutól északnyugatra rábukkant Polcrovszkij tábornok lovashadtestének két hadosztályára s anélkül, hogy elfért volna a kitűzött iránytól, fergeteges támadásban felmorzsolta a fehérgárdista lovasságot. Az ellenséges hadoszlop élén haladó tyereki hadosztály elsőnek fogta fel a \tdmadást. A lycrekiek. vágtatás közben manőverezve felfejlődtek a támadás elhárítására, ds a bugyonnijisták nekilendülő áradata visszavetette őket és a nedves, zöld réten megkezdődött a tusakodás ... — Kardot ránts! Roham* ra, előre, előre! Tompán dobogtak a lovak patái, nyomukban göröngyök repültek az emberek szeme közé. A sebes 'n vágtató szállító szekerekről ropogtak a gépfegyverek. Elől pedig megcáilantak a napfényben a rohamozó bugyonnijisták szuronyai és kardjai. A tyerckiek balszárnyát már szétverték s az gyorsan visszavonult a falu felé, ahonnan csapatba verődve 1 ihantak elő a segítségül jövő tartalékok. A füvön és az út mentén összetiport. lekaszabolt emberek hevertek, Több. Lomw nélkül KARPOVKA ELFOGLALASA száguldott a mezőn, megzavarva a küzdőket és növelve az általános zűrzavart. A Karpovkúba vezető úton gyalogosok futottak keresztül s közben visszalövöldöztek a dühösen támadó bugyonnijistákra. Szkiba a nyeregkápára dobta a kantárt és kirántva súlyos kardját, megforgatta a feje fölött. A kard fütyülve hasította a levegőt és fényes kört irt le. Hátulról, a vágtató század lovainak dobogása és fujtatása hallatszott. Szkiba, kissé fölemelkedve a nyeregben körültekintett. Mögötte egyenletesen kígyózó szalagként lovasok vágtattak, a szárny felöl pedig, egészen közel Szibához egy gépfegyverszállító szekér robogott elő. Az irányzó mellett Maruszja ült. — Hurrá! ... Üsd a fehéreket !... A lovasszázad széles vonalba felfejlődve vágtatott az ellenség sűrű tömege közé. Az összecsapás mindöszsze néhány percig tartott; a szétvert, tyerckiek viszszafordullak a falu felé. Szkiba az első összecsapás. u(a\í « íéftpuskasQtim vetette magát, akik a rohamozó vörösök egyik szárnyát vették tűz alá. Egy géppuskás ekkor felugrott a fegyver mellől s szuronnyal támadt a legényre. Szkiba a rohanó ember felé sújtott. A csapás oly erőteljes volt. hogy Szkiba csaknem kiejtette kezéből a kardot. Az ember pedig megingott és hirtelen arccal előre vágódott a fűben ... 'A másik kettő, otthagyva a gépfegyvert, leugrott az árokba s « falu felé menekült. A súlyos ütéstől olyan nehéz lelt Szkiba karja, mint az ólom. Nagynehezen meglelte a kantárt és már-már visszafordította lovát százada felé, —- amikor hirtelen ismerős alakot pillantott meg az ellenség lovasai között, A menekülő fehérek zilált csoportjából kivált egy szürke kucsmás kozák. Kissé felemelkedve a nyeregben korbácsával odesserdített a hatalmas csődörnek, előre rúgtatott cs észrevehetően eltávolodott az őt üldöző vörösöktől. Szkibát elfogta a düh. Megfeledkezett a fájdalomról. a füle mellett elzúgó ellensége* ítljjMlSi, ÜJLÜlt vágtatdssal nyomába szegődött a menekülő kucsmás kozáknak, messze megelőzve az övéit. — „Dugyko!... Dugyko!... Utána, ne hagyjuk szökni!" A szíve elszorult, amikor visszagondolt a komisszárok kivégzésének borzalmas jelenetére és erre az őrmesterre, aki aljas módon őt magát is öszszeverctte. Es Mikola halálai Szkiba mind türelmetlenebbül hajszolta izzadó lovát. A távolság rohamosan csökkent. A lovak már csaknem egyvonalba kerültek. Szkiba hallotta, milyen nehezen fujtat az őrmester meghajszolt lova, s tisztán látta az ember széles vállát és szürke kaukázusi kucsmáját. La nem véve tekintetét gyűlöletes alakjáról, majdnem teljesen felemelkedett a kengyelben és igyekezett balról elébe vágni. Ebben a pillanatban az őrmester hirtelen körülnézett és látva, hogy nincs kiút, a vállán keresztül hátrafelé lőtt pisztolyával. Szkiba felkapta fejét, fájdalmat nem érzett, de észrevette, hogy zubbonyát egy pillanat alatt vér öntötte el. Félig hátrahajolva, erötelícseu meplejtdUellfi. báláját és minden erejéből jobbfelé sújtott. A kaukázusi szürke kucsma kettéhasadt. Dugyko nehézkesen oldalra dőlt és tompa puffonással kizuhant a nyeregből. Elcsigázott, riadt lova elvágtatott még néhány ölnyire és leiérve az útról lihegve megállt. Ha nem lett volna Szkiba eszeveszett, dühös kitörése. a vörösök első dandárja megelégedett volna azzal, hogy szétverte a tyerekieket, s csak a falu felé vezető úton vetette volna meg a lábát. A kozák példája azonban magával ragadta a győzeTemlöl megittasult harcosokat. Vezényszó és parancs nélkül dühödten vetették magukat az ellenség után és az egész dandár sebes-vágtában behatolt a faluba, nyomon követte a menekülő kubániakat. A feliérek teljes vereséget szenvedtek, fogságba estek az ezredtörzsek is. A falu közepén, a lércn ott feküdt tehetetlenül egy repülőgép, amelynek már nem volt ideje felszállni. A vörösök mintegy 300 foglyot, egy páncélautót, hét háromhüvelykes löveget és 2.5 géppuskát zsákmányoltak ebben a faluban, amelynek elfoglalását tulajdonképpen csak másnapra tervezték. Hadzsi-Muraí Mugujevr. egész területén egyetlen főiskola sem volt, míg ma ezekben a köztársaságokban 140 főiskolin több mint 100.000 hallgató tanul. A nemzetiségi köztársaságokban kibontakozott a tartalmában szocialista, formájában nerrweti szovjet kultúra. A népek, afhelyeknek a forradalom előtt írásuk sem volt, megteremtették ndínZeti irodalmukat. A kazah Dzfámbul, a tádzsik Sz. Ajni. a dagesítánt Szulejman Sztalszkij és a t'ibbiek nevét nemcsak a szovjet hazában, de a Szovjetunió határain túl is jól ismerik. A szövetségi köztársaságokban nemzeti tudományos akadémiák folytatnak kutatásokat a tudomány minden területén. A szocialista nemzetek újtuellemi arculatának jellemző vonása a szovjet hazafiság és nemzetköziség. A szovjet emberek forróin szeretik hazájukat, de távcl áll tőlük más népek lebecsülése. Tiszteletben tartják minden kis és nagy nép függetlenségét és jogait. A Szovjetunió népei békében és barátságban akarnak élni minden néppel. Ez a forrása a Szovjetunió és a világ minden szabadságszerető népe egyre fejlődő és erősödő kapcsolatainak. A soknemzetiségű szovjet állam az egész emberiség előtt a népek barátságának és testvériségének bástyájaként, a béke zászlóvivőjeként emelkedik. G. Rzsanov Negyvenhét országban rendezeti a Szovjetunió kereskedelmi kiállítási a háború óta Kína, India, Német Demokratikus Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Anglia, Indonézia, Dánia, Ausztria, Törökország; Sziria; Görögország — azok az országok, amelyekben egyedül az 1954-es esztendőben szovjet kereskedelmi kiállításokat rendeztek, illetve rendeznek. A Szovjetunió a háború befejezése óta negyvenhétszer vett részt külföldi kereskedelmi kiállításokon. A Szovjetunió pavilonjaiban kiállítanak személy- és tehergépkocsikat, szerszámgépeket, textilipari, nyomdaipari és mezőgazdasági gépeket, villamosberendezéseket, rádiókészülékeket, útépítőgépeket, ásványolajipari és bányászati berendezéseket, textilárukat, porcelánt, szőrmét, csipkéket, tanszereket, élelmiszereket, gyógyszereket és sok más árut. A világ bármely városában is nyitották meg a szovjet kereskedelmi kiállításokat, ezek a kiállítások egytől-egyig ugyanazt hirdetik: a Szovjetunió kész kereskedni minden országgal az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján.