Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-05 / 262. szám

PÉNTEK, 1954 NOVEMBER 5. Szeged dolpzói tiltakoznak Hyugai-üámeiország úlraíeifegY^erzésc ellen 3 delm9gyür0rszag 1 Tegnap úgy fél 9 tájban fértem be a 32, Népbolt árudába a Kálvária téren. Meglepődtem. ami­kor beléptem, — szo­katlan kép fogadott. A vevők háttal áll­tak a pultoknak, kí­vül voltak az eláru­sítók is és egy kö­zépkorú embert hall­gattak, aki halkan, de szenvedélyes han­gon beszélt. J.Tiltakozunk Nyu­gat-Németország fel­fegyverzése ellen, kö­veteljük Németor­szág békés úton való egyesítését. mert bé­kében akarunk élni, nem akarjuk, hogy újabb háború pusz­títson végig a vilá­gon". A körülötte állók némán hallgattak. Nem volt hangos hurrázás, tapsolás, de ez a csend, a né­maság és a határo­zottság. mely az ar­cokról visszatükröző­dött, azt mutatták: mindannyian egyet­értenek az elhang­zottakkal. Az Orszá­gos Béketanácshoz küldendő távirat alatt már sok aláírás bizonyította: Szeged lakói egységesen ki­állnak a béke ügye mellett. A 32, áru­dában ü egymás után vették kezük­be a ceruzát a je­lenlévők, hogy ne­vük aláírásával, az ő tiltakozó szavuk­kal is növekedjen a békeharcosok tiltako­zó hangja. Az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Válla­lat központi irodá­jában, valamint a iO-es és a 62-es áru­dában is volt tilta­kozó gyűlés Nyugat­Németország felfegy­verzése ellen. A gyű­léseken a vállalat dolgozóival együtt a vásárlóközönség is résztvett és aláirta a tiltakozó távira­tot. Az eddig lezaj­lott röpgyüléseken közel négyszáz alá­írás gyúlt össze. (sz) Pártélet * Megkezdődött az 1954-55. pásrSoktafásI év. a Hl. pártkongresszus anyaga tanulmányozásának éve Ünnepi hangverseny szombaton esie a színházban ünnepi hangversenyt rendez 6-án, szombaton este 7 órakor a Szegedi Állami Nemzeti Színház­ban a Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a Magyar-Szovjet Tár­saság városi titkársága a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából. Az ünnepi hangversenyen közreműködnek: Sebők György Liszt-díjas zongora­művész, Halmi László, Kovács Já­nos, Pesti Ella, Sinkó György, La­jos Béla, a szegedi Nemzeti Szín­ház művészei és a színház zene-idő alatt. kara. Vezényel Rubányi Vilmos és Simon Albert. Az ünnepi hangver­seny műsora: Weiner: Farsang; Demján-Bcdnij: Főutca; Csajkov­szkij: B-moll zongoraverseny; Ko­dály: Galántai táncok; Mozart: Aria a Varázsfuvola című operá­ból; Mozart-Adám: Bravur-vari­ációk; Muszorgszkij: Warlam dala a Borisz Godunov című operából; Rossini: Teli Vilmos nyitány. — Jegyek a színház pénztáránál 3—12 forintos árban kaphatók pénztári MSZT szervezeteink feladatai november 7 megünneplésében MSZT-szervezeteinte megtisztelő feladatot kaptak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfor­dulójára. A párt segítségével a tö­megszervezetekkel és a Hazafias Népfronttal karöltve rendezik meg az Októberi Forradalom évfordu­lójának ünnepségeit. E munkához úgy kell felkészülniük, hogy az ünnepség megrendezése megfele­lően tükrözze vissza az évforduló nagy jelentőségét Előkészítő mun­kájukban ne feledkezzenek meg arról, hogy az Októberi Forrada­lom jellegének megfelelően ké­szítsék el pl. az ünnepség saínhelyéül szolgáló terem dekorációját is. Ál­látsák ki az ünnepség színhelyén azt a kiskiállítási anyagot, amelyet az MSZT Országos Központja szer­vezeteink-részére lejuttatott. Használják fel az ünnepségek színvonalának emelésére azokat a műsorfüzeteket is, melyeket az Októberi Forradalom évfordulójára küldtünk le szervezeteinknek. Ahol teljes műsor összeállítására nem áll rendelkezésre megfelelő erő, ahol szervezetünk kultúrgárdával nem rendelkezik, üzemi kultúrcso­portokat kérjenek fel vendégsze­replésre. Az ünnepségek előadói­nak segítségül adják át szerveze­teink azt a beszédvázlatot, ame­lyet erre az alkalomra bocsátott ki az MSZT megyei titkársága. MSZT-szervezeteink az ünnep­ségre való felkészülésben s annak lefolytatásában olyan munkát vé­gezzenek, hogy ezzel is erősítsék a magyar fc a szovjet nép barátsá­gát s mutassák meg azt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom a mi nemzeti ügyünk is és átalakulásunknak elindítója volt. Ezért szent és örök minden ma­gyar hazafi számára a magyar­szovjet barátság. Használja fel a mi dolgozó népünk november 7-ét arra, hogy a Társaságunk soraiba való belépésével is erősítse ezt a barátságot. MSZT városi titkársága Emelkedik a szovjet dolgozók jóléte A Szovjetunióban a foglalkozta­tottak száma állandóan emelkedik. 1953-ban a munkások és alkalma­zottak száma 44.8 millió volt, vagyis 4.3-szer annyi, mint 1913­ban. 1954 első félévében az ipar­ban, az építkezésben és a közleke­(.csben foglalkoztatott munkások L? alkalmazottak száma 1,200.000­í el. a tudományos intézmények­Len, tanintézetekben és egészség­ügyi intézményekben foglalkozta­l ntaké 300.000-rel, a kereskede­1 mben és a közüzemeknél foglal­koztatottaké 200.000-rel volt maga­sabb, mint 1953 első félévében. A gépállomások és szovhozok dolgo­zóinak száma ugyanez alatt az idő aiatt 2,300.000-rel emlekedett. A Szovjetunió nemzeti jövedel­me — azonos árakban számolva — 1940-ben 6.1-szerese, 1950-ben 10­szerese és 1953-ban 13-szorosa volt ez 1913. évinek. :k A szovjet dolgozók keresete ál­i .ndóan emelkedik. A munkások reálbére 1940-ben több mint há­aiszorosa, a parasztok reáljövc­< .'.mc 3,5-szerese volt az 19X3. évi­nek, 1952-ben a munkások é3 alkal­mazottak keresete 68 százalékkal, parasztoké 72 százalékkal volt masabb az 1940. évinél. 1953-ban dolgozók összjövedelme a raeg­i. őz 5 évihez képest további 13 szá­Vnkal emelkedett. így a munká­•k és alkalmazottak reálbére 733-ban hatszorosa volt a forra­dalom előttinek. * 1947 óta hétízben szállították le a kiskereskedelmi árakat. Az ár­rzínvonal ma 2.3-szer alacsonyabb, mint hét évvel ezelőtt. Ma már rsak 433 rubelbe kerül annyi áru, i mennyiért 1947-ben még 1000 ru­belt kellett volna kifizetni. Azért a pénzért, amennyiért hét évvel ezelőtt 1 kilogramm búzake­nyeret, húst, cukrot, vajat, burgo­nyát vagy gyümölcsöt vehettek a szovjet dolgozók, ma 2.5 kilo­gramm búzakenyeret, 2.4 kilo­gramm húst, 2.27 kg cukrot, 2.4 kg vajat, 2.2 kg burgonyát és 3 kg gyümölcsöt vehetnek. • 1940-től 1953-ig a szovjet állani szociális és kulturális kiadásai több mint háromszorosra emelked­tek. A szovjet állampolgárok öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjat, in­gyenes vagy kedvezményes üdülést, ingyenes orvosi ellátást, ingyenes oktatást, ösztöndijakat kapnak. A sokgyermekes és egyedülálló anyák havi segélyben részesülnek. Evről-évrc emelkedik a szovjet állam társadalombiztosítási elő­irányzata. Az első ötéves tervben az álíam 89 milliárd rubelt, a másodikban 32.1 milliárdot, a ne­gyedikben 79.1 milliárdot, az ötö­dik ötéves terv három esztendeje alatt pedig több mint 66 milliárd rubelt költött társadalombiztosí­tásra. • A szovjet' állam évről-évre je­lentős összegeket fordít lakásépít­kezésre, 1953-ban például mái négy szerannyit, mint 1940-ben. Az idén a lakásépítkezés! beruházások. 35 százalékkal magasabbak a ta­valyinál. Az ötödik ötéves tervben több lakás épül, mint a háborúelőtti egész időszakben. Csupán 1953-ban több mint 700 000 új városi lakást cs 400 000 falusi házat adtak át rendeltetésén ele. A lakbér a Szovjetunóban igen alacsony. Egy szovjet család költ­ségvetésében a lakbér a kereset­nek csupán 4 százalékát, közüzemi szolgáltatásokkal együtt pedig 8 százalékát jelenti, Qzerdán ünnepélyes külsőségek között Szegeden is megkezdődött ^ az új pártoktatási év, megtartották az első foglalkozásokat. A most kezdődött oktatási évnek nemcsak az ad különös jelentőséget, hogy a tanfolyamok többségén a 111. pártkongresszus anyagát tanul­mányozzák a hallgatók, hanem nagymértékben az is, hogy hazánk­ban az új szakasz, a nép jólétét szolgáló gazdasági politika meg­valósítása van napirenden. S a párt új politikájának gyorsabb és ered­ményesebb megvalósítása szempontjából nagyjelentőségű ez az okta­tási év. Az új szakasz politikája megvalósításának fontos feltétele, hogy a párt tagjai, a vezető párt- és gazdasági funkcionáriusok a kongresszus anyagának tanulmányozása alapján tisztán lássák a párt politikai irányvonalát, megértsék az új szakasz politikáját, s isme­reteikre támaszkodva ingadozás, bizonytalankodás nélkül segítsék a maguk területén a társadalom, országunk előrehaladását a júniusi úton. Az előkészítő munka gyengeségének következményei A pártszervezetek többségében helyesen végezték az 1954—55. évi pártoktatás előkészítését. A veze­tők állítása szerint így tették ezt az Újszegedi Kender-Lenszövő Válla­latnál is, ahol azt várták, hogy a hallgatóknak legalább 80—90 szá­zaléka megjelenik az első összejö­vetelen. Ezelőtt két héttel a pro­pagandisták ismét beszélgettek hallgatóikkal, úgyszintén a párt­bizalmiak és a népnevelők is az ok­tatásba bevontakkal. Ezenkívül imás módon is felhívták a hallga­tók figyelmét az oktatási év kez­detére. Ennek ellenére a propagan­disták és a vezetők csodálkozására egyes tanfolyamokon sokan távol­maradtak a megnyitóról. Pedig itt még azt sem mondhatják kifogá­sul, hogy a hallgatók „futball­meccsre mentek", a dolgozók több­sége ugyanis nő. A» döntő ok itt is az volt, ami még néhány más he­lyen, hogy nem tudták az előkészí­tő munka során teljes egészében megértetni a hallgatókkal az idei pártoktatási év jelentőségét, a ta­nulás szükségességét. Ezért jelen­tette ki propagandistájának Arany Antalné is, hogy mivel a leánya mun­kabeosztása miatt nem tud eljárni gyors- és gépíró tanfolyamra, neki nem szükséges a tanulás a politi­Ferencné, Lendvai Mihályné és mások, akik közül többen Dorozs­máról jöttek be — és hiába, a sze­minárium ugyanis elmaradt —két órával előbb, hogy résztvegyenek a szemináriumon. A párttörténet el­ső évfolyamának egyik konferen­ciáján, amelyet Sugár elvtárs, a vállalat főmérnöke vezet, szintén kevesen jelentek meg és a megjelentek mind szövő­nők voltak. Hiányoztak vi­szont a vezetők, Hégel Lajos, Cse­kus Mihály, Tímár Antal műveze­tők és mások. Ugy látszik, ők úgy gondolják, hogy a párt politikájá­nak ismerete, az új szakasz célki­tűzéseinek megértése nélkül is száz százalékos eredménnyel tudják vé­gezni munkájukat. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatéhoz hasonló következmé­nye lett a nem alapos, a felszínes előkészítő munkának a Gőzfűré­szefcnél és a Balatoni Hajózási Vál­lalatnál is, ahol meg sem tudták tartani a rendes foglalkozást a be­osztott hallgatók egyrészenek távol­maradása miatt, a párttagok köte­lesség érzetének hiányában. Figyel­meztető jelek ezek az alapszerve­zetek részére, politikai nevelő mun­kájuk tartalmának gyors és feltét­len megjavítására, az emberekre kai iskolán. Nem is jelent meg, | meggyőzően ható, élettel telített hiába várták őt és társalt Farkas I agitáció végzésére, Gera József Élénk vita a párttörténet első évfolyamának foglalkozásán A után délelőtti műszak befejezése a Kéziszerszámgyár kultúr­terme hamarosan megtelt pártta­gokkal és élenjáró pártonkívüli dolgozókkal. Először jöttek össze a párttörténet hallgatói, hogy az 1954—55. évi pártoktatás anyagá­nak tanulmányozását megkezdjék. Minden hallgató tisztában van az­zal, hogy az idei pártoktatás sokkal nagyobb feladatok elé állítja a hall­gatókat, mint a tavalyi. Az első nap eredménye, a hallgatóknak több mint 90 százalékos megjelené­se mutatja azt, hogy ott, ahol a pártszervezet a sokrétű pártfelada­tok megoldása mellett sem feled­kezett meg a pártoktatásról, ott biz­tosított az okatás sikere. Az okta­tás előkészítési időszakában a párt­szervezet a beosztott propagandis­ták bevonásával állandó kapcsola­tot tartott fenn a hallgatókkal, be­szélgetett velük, s ennek tulajdo­nítható, hogy már az első oktatá­son nagyszámban jelentek meg a hallgatók. lÜltflialél Az első foglalkozás részben az idei pártoktatási év jelentőségének ismertetésével zajlott le. Az ismer­tető előadás után a hallgatók egyénileg elmondották ezzel kap­csolatos meglátásukat a propagan­distáknak a szemináriumok leveze­téséhez. Nagy Zoltán elvtárs pél­dául azt a javaslatot tette, hogy már az első szemináriumon, az összefoglalókat maguk a hallgatok mondhassák el önkéntes jelentke­zés alapján, s a vezető majd egé­szítse azt ki. Tökölyi Imre idősebb elvtárs a jegyzetkészítéssel kapcso­latban hívta fel a propagandista figyelmét: az előadást lassan mond­ja, hogy tudjanak jegyzetelni. Eze­ken a javaslatokon kívül még szá­mos olyan hozzászólás volt, amely segíti inajd az oktatást. Misán György Minden hallgató megjelent az első foglalkozáson Alapszervezetünkben, az SZTK­nál ls ünnepélyesen kezdődött meg az új pártoktatási év. A párttörté­net I. és II. évfolyamának konfe­renciáját szerveztük meg ebben az évben. Az ünnepélyes megnyitóra a betegek kivételével minden hall­gató eljött. Makai Kálmán elvtárs, az alap­szervezet agit. prop. titkára tartott megnyitót és hangsúlyozta anrak fontosságát, hogy a III. pártkon­gresszus anyagát tanulmányozzák most a hallgatók és azt, hogy ezt hogyan alkalmazzák a gyakorlati munkában. A megnyitó után a konferencia hallgatói megválasztották a tan'-v­lyarrvbizalmit Csamangó Istvánné személyében és anyagfele'rtsnek Hegyes Mátyásnét. Ezután Gáti Ti­bor elvtárs, a konferencia vezetője megtartotta első előadását. Az elő­adáshoz többen hozzász.óltak — így Rácz Imre elvtárs is és helyeselte, hogy a kongresszus anyagát tanul­ják, amely munkánk alapjául szol­gál. Örömmel üdvözölte azt is, hogy a konferencián résztvesznek orvo­sok, ápolónők és tisztviselők egy­aránt. Váradi Márton Az első oktatási nap a MEZOKER pártszervezetében A MEZÖKER-nél is megmutat­kozott, hogy az oktatás jó politikai és szervezeti előkészítése eredmé­nyes kezdetet s ennek alapján biz­tató folytatást jelent. A hallgatói; kívánságára most a párttörténet II. évfolyamának tanfolyamát, a politikai iskola II. évfolyamát és a fiatalok részére a Petőfi-iskola első évfolyamát szerveztük meg. Az előkészítés sikeres munkájának kö­szönhető például, hogy a párttör­ténet II. évfolyamának hallgatói teljes számban megjelentek az első foglalkozáson. Rövid megnyitó ünnepség után Rónai Lipótné elvtársriő javaslatot tett, hogy a szemináriumot nevez­zük el „November 7." szeminári­umnak. Mindenki helyeslően fogad­ta a javaslatot. Ezután bizalmit választottunk, s beszélgettünk a tanfolyam jelentőségéről. Bozóki Imre elmondotta, hogy az idei párt­oktatási év anyagát úgy tanulmá­nyozzuk, hogy annak eredménye­ként munkánk minél eredménye­sebb legyen. Pesti Józsefné pár­tonkívüli dolgozó megköszönte a bizalmat, hogy ő is résztvehet a pártoktatásban és megfogadta, úgy tanul, hogy az, amit elsajátít, se­gítségére legyen napi feladatának végrehajtásában. Ácsai György elv­társ hangsúlyozta, hogy valameny­nyien felelősek vagyunk egymás tanulásáért és neveléséért. Bár so­kaknak még nem vált életszükség­letükké az oktatás, ezért számolni kell azzal, hogy egyesek majd el­hanyagolják a tanulást. Hogy ez ne következzen be. az rajtunk áll. Pártunk új politikájának megvaló­sításához elméletileg jól felkészült harcosokra van szükség. Kovács János Jelentősen növelné termelőszövetkezeteink jövedelmét a rizsföldi haltenyésztés Termelőszövetkezeteink egyre na­gyobb mértékben foglalkoznak rizstermeléssel, de a haltenyésztés­re nem fordítanak kellő gondot, ami pedig jelentős jövedelmet ad­na. Vegyünk alapul egy ötven holdas rizstelepet, amelyet gátakkal ki­sebb-nagyobb részekre osztunk. Erre a területre holdanként 150 öt dekás pontyot helyezzünk el. Az öt­ven holdra elegendő 7500 hal ára szállítási költségekkel együtt 5625 forint. Szükséges még 50x50 centi­méteres fakeretekre erősített sűrű­szemű drótháló, hogy a halak ne szökhessenek meg. Ennek költsége 500 forintot tesz ki. A nyár folyamán különösebb ke­zelést nem igényelnek a halak. A rizsőrök az eldugult dróthálókat kitakaríthatják és az emberi vagy állati kártevőket elriaszthatják. Rizsaratás előtt a víz lecsapolása­kor az ötven hold lehalászására 4 omber 6 napi munkáját véve ala­pul, ötven forintos napidíj mellett kiadásuk 1200 forint. A kihelyezett halak egyharma­dát veszteségnek vesszük, amit részben a gémek és egyéb ragado­zók, részben pedig az orvhalászok, rizsaratók okoznak, A halak átla­gosan hatvan dekára nőnek meg, de kedvező esetben a 100—120 de­kát is elérhetik. Az ötvenholdas területről csak a hatvan dekát vé­ve alapul háromezer kiló halat nyerünk, amelynek értéke 15 fo­rintos kilónkénti árban 45.000 fo­rint. Ebből kivonjuk az idáig ki­adott 7325 forintot. A tiszta jöve­delem: 37.675 forint. Hogy a halak gondozásával megbízott egy vagy két rizsőr anyagilag is érdekelve legyen, helyes ha prémiumot kap­nak a kifogott halmennyiség után. Ha erre 2000 forintot számolunk, akkor is 35.675 forint gyarapítja a tagok jövedelmét. A rizsföldi haltenyésztés jelen­tősége azonban nemcsak ebben van, hanem jótékony hatása meg­mutatkozik a rizstermelésben is. A hallal benépesített rizsföldek át­lagosan 10—15 százalékkal nagyobb termést adnak. Ez abból adódik, hogy a rizsgyökér és a rizs víz­alatti szárának állati kártevőit el­pusztítják, szellőztetik a vizet és ezáltal megakadályozzák a rizsbe­tegségeket. Ha megyei viszonylatban nézzük meg a rizsföldi haítenyésztés jelen­tőségét, megállapíthatjuk, hogy eb­ben az évben a 900 hold szövetke­zeti rizsföldön 450 mázsa pontyot lehetett volha tenyészteni. Termelőszövetkezeteink zárszám­adásra készülnek és megtárgyalják a jövő évi gazdálkodási tervet. He­lyes lenne tervbeiktatni a rizsföldi haltenyésztést rizst termelő szövet­kezeteinkben. Ezzel jelentősen emelhetik a szövetkezeti tagság jö­vedelmét és elősegítik pártunk és kormányunk gazdaságpolitikáját, hiszen több ízletes hús jut a fo­gyasztóknak. Kiss Sándor :: halászati felügyelő Hív falus íiöilernénv a saleinoi lataszirífa éltfozaiamaK szamáról . Róma (MTI) Hivatalos közle­ményt adtak ki a Salerno-vidéki katasztrófa áldozatainal; számáról. A közleményből kiderül, hogy 211 halottat találtak, ezek közül 169-nek a személyazonosságát sikerült meg­állapítani, 42-t pedig nem tudtak agnoszkálni. 92 ember eltűnt, 113-an pedig megsebesültek. A közlemény hozzáteszi, hogy Salerno vidékén a hajléktalanok száma eléri az 5466 főt,

Next

/
Thumbnails
Contents