Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-05 / 262. szám

ohmqgyflrorszbg PÉNTEK, 1954 NOVEMBER 8. „/Vem szabad lemondani a potsdami egyezményről" Kitüntették a S20I\j®^}1^i3o^^tmin'sltériumánalc Mendes-France a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában beszámolt a londoni és párizsi egyezményekről Párizs (MTI) Mendes-France mi­niszterelnök szerdán délután a nemzetgyűlés külügyi bizottságában beszámolt a londoni és párizsi egyezményekről. A miniszterelnök kifejezésre juttatta azt az elhatá­rozását, hogy még az év vége előtt ratifikáltatni akarja az egyezmé­nyeket. Mendes-France ez alka­lommaT újból megismételte azt az állítását, hogy Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzése •elkerülhe­tetlen*. A Saar-vidékre vonatkozó egyez­ményről Mendes-France kijelen­tette, hogy gazdasági szempontból továbbra is megmarad a Francia— ftjar-widékl Unió, 11 ( A miniszterelnök megerősítet­te, hogy az új elrendezés csak ideiglenes és a Németország­gal kötendő békeszerződés alá­írásáig marad érvényben. •Ezt a szerződést azonban talán sohasem fogják aláírni* — jelen­tette ki Mendes-France a bizott­ság tagjainak általános megrökö­nyödésére. A külügy! bizottság tagjai közül ezzel kapcsolatban többen rámu­tattak, milyen ellentmondás van a miniszterelnöknek e kijelentése, valamint azon tény között, hogy Mendes-France állandóan a négy­hatalmi tárgyalás szükségességét hangoztatta — hiszen a négyha­talmi értekezlet leglényegesebb célja éppen a német kérdés teljes rendezése, A bizottság több tagja felvetette a négyhatalmi értekezlet kérdését és hangoztatta meggyőződését, hogy a négyhatalmi értekezletet mé^ a londoni és párizsi egyezmé­nyek ratifikálása előtt megkell tartani. Erre azonban Mendes-France azt válaszolta, hogy ez a két kérdés (t. i. a ratifikálás és a négyhatal­mi értekezlet kérdése), nem függ egymástól, majd kijelentette: -A párizsi egyezmények ratifikálása egyáltalán nem hatna károsan a négy nagy értekezletének összehí­vására*. A miniszterelnök e kije­lentése azonban nem győzte meg a bízottság tagjait. Egy másik kérdésre válaszolva a miniszterelnök elismerte, hogy nem szabad lemondani a pots­dami egyezményről, amely az egyedüli jogi alap a szövetsé­ges fegyveres erők Németor­szágban tartására. •Nem mintha e jogi alapra feltét­lenül szükségünk lenne a néme­tekkel szemben, de meg kell őriz­ni az oroszokkal szemben* —tette hozzá. A bizottságban felvetették, váj­jon milyen álláspontot tanúsít majd a miniszterelnök, ha a nyu­gatnémet többségi pártok a Saar­vidékre vonatkozó egyezmény mó­dosítását követelik. Erre a kér­désre Mendes-France azt vála­szolta, hogy nem egyezne bele semmiféle módosításba. Hozzátette, hogy a Saar-vidékre vonatkozó egyez­mény ratifikálását különösen sürgősnek tartja, mert -addig kell ütni a vasat, amíg meleg* és mert lehetővé kell ten­ni, hogy a Saar-vidéki népszavazás — mint az egyezmény előírja — 1955 március végén vagy április elején megtörténhessen. Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­nnió Legfelső Tanácsának elnök­sége október 30-i törvényrendeleté­vel a Szovjetunió érdemrendjei­vel, illetve érdemjelelvei tüntette ki a szolgálati éveiért, illetve ki­váló munkájáért a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának diplomata dolgozóit. A kitüntetettek között vannak: V. M. Molotov külügyminiszter, valamint A. J. Visinszkij és A. A. Gromiko, a külügymi­niszter első helyettesei, V. A. Zorin külügyminiszterhelyettes, továbbá S. P. Kozlrev M. A. Ko­sztiljev, Y. Sz. Szemjonov, Sz. K. CRrapkln és N. T. Fedorenko, a külügyminisztériumi kollégium tag­jai, úgyszintén G. N. Zarubln. a Szovjetunió washingtoni, J, A. Ma­lik londoni, Sz. A. Vinogradov pá­rizsi, G. M. Puskin bcrliúl, A. J. Bogomolov római. A. A. Lavris­ceev hanoi, A. I. Lavrentyev le­hdráni, B. F. Podeerob ankarai, V. Z. Lebegyev helsinki és Sz. P. Sznzdaljov phenjani rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, to­vábbá külügyminisztériumi osz­tályvezetők, a minisztérium mun­katársai és több más személyiség. Érdemrenddel összesen 140 érdem­jellel pedig 224 személyt tüntettek ki. K. J. Vorosllov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nöke november 8-án o Kremlben nyújtotta át a kitüntetéseket. Egész társadalmunkat érintő kérdésekről tárgyal a ialnsi nevelők országos konferenciája ' November 15—18-An Budapesten országos konferenciára gyűlnek össze a falusi nevelök. A konfe­renciával kapcsolatban Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes csü­törtökön tájékoztatta a sajtó mun­katársait. Bevezetőben elmondotta, hogy hasonló jellegű tanácskozást » felszabadulás óta és azt megelőző­en sem tartottak. — A falusi nevelők orszá­gos konferenciája — meggyőződé­sünk szerint — túlnő az oktatásügy keretein, nem esupán a pedagógu­sokat érinti és érdekli, hanem egész társadalmunkat. — Nem kétséges, hogy 1 m új szakasz leggyorsabban ! megoldandó feladatai éppen j falun jelentkeznek. Mindez j szükségszerűen vonja maga ( után, hogy fokozottabban fog­i latkózzunk falusi és a tanyai iskolák problémáival. A továbbiakban a miniszterhe­lyettes a közoktatásügy főproblé­májaként említette a városi és a falusi iskolák közölH differenciált­ság megszüntetésének kérdését. — Az a feladatunk — folytatta —. hogy megközelítőleg azonos feltótelekről gondoskodjunk isko­láink számára, tehát a ma még nehezebb helyzetben lévő iskolá­inknak, pedagógusainknak több segítséget nyújtsunk. Nem aknr­jnk, hogy lényeges nivókülönbség legyen a városi és a falusi isko­lák között. Egész oktatásügyünk további fejlődése alapvetően attól függ. hogy a párt és a kor­mány idevonatkozó határoza­tainak megfelelően hogyan tud­juk javítani az általános isko­lák munkáját és milyen támo­I gatdst nyújtunk falusi és ta­nyai iskoláinknak. Áz utóbbi hónapokban kiadott ln­tézkodések, útmutatások egész so­ra már ezt a célt szolgálja. A miniszterhelyettes a további­akban a nevelés kérdéséről be­szélt. Rövid külpolitikai hirek Mint a Reuter jelenti, Eisenho­•wer szerdal sajtóértekezletén beje­lentette, hogy az Egyesült Államok újabb jegyzéket intézett a Szovjet­unióhoz a nemzetközi atomerőügy­nökség létrehozása ügyében és re­méli, hogy az újabb amerikai ja­vaslatok lehetőséget adnak majd „gyümölcsözőbb tárgyalásokra" az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az amerikai jegyzéket Dul­les külügyminiszter kedden átadta a 6zovjet nagykövetnek. • Algériában továbbra is tért nyer­ték a felkelők és az ország keleti részén különösen élénken tevé­kenykednek. A felkelők központja Aris városa mellett van. A francia kormány újabb erősítéseket kül­dött a felkelők megfékezésére, azonban a francia katonaság kény­telen volt visszavonulni a felkelők erős támadásai következtében. A francia kormány tiltakozást jelentett be az egyiptomi kormány­nál azért, mert a kairói rádió „az arab világ hangja" című adásában rokonszenvéről biztosította az al­gériai felkelőket. •— 'Az elmúlt évek során — mondotta — főleg az oktatás problémáival foglalkoztunk és eléggé elhanyagoltuk a nevolés kérdéseit. Ézt a kérdést alaposan elemzi a Központi Vezetőségnek a közoktatás helyzetéről és feladatai­ról szóló határozata. A jövőben sokkal jobban, élet­szerűbben kell foglalkoznunk a hazafias nevelés, a közösségi nevelés, a fegyelemre és a gyakorlati életre nevelés nagy kérdéseivel. A' nevelés feladatai természetesen főleg az oktatásban valósulnak meg. A konferencián tehát meg kell vizsgálni azt is. hogy tanterveink mennyiben szolgálják nevelési cél­kitűzéseinket mit kell tennünk a gyakorlati életre nevelés jobb és helyesebb megoldásáért. A továbbiakban utalt a pedagó­gusok iskolánkívüli társadalmi munkájának kérdéséro is. — Biztosan számítunk arra — hangsúlyozta —, hogy hasznos és ter­mékeny vita alakul imajd ki a konferencián a nevelők társadal­mi feladatairól, a Hazafias Nép­fronlban betöltendő szerepükről, a falusi DISZ- és knltúrmunka tá­mogatásáról, a felnőttek oktatásá­val kapcsolatos kérdésekről és nem utolsó sorban arról a segít­ségről, amelyet a falusi és tanyai pedagógusok nyújthatnak a ta­nácsv ál asztag előkészületei terén — fojezto be tájékoztatóját Gyula miniszterhelyettes. Kiss D demokraták a szenátusban ís megszerezték a többsége) Angol sajtókommentárok az amerikai választásokról Washington (MTI) A csütörtök reggeli jelentések arról számolnak be, hogy a függőben lévő szená­tusi mandátumok sorsának megál­lapítása — az előző napi várako­zásoktól eltérőn — tovább erősí­tette a demokrata párt helyzetét. A "Reuter* ugyanis hírt ad arról, hogy nem hivatalos adatok szerint Oregon államban Richárd Ncu­berger demokrata szenátor-je­lölt szerezte meg a többséget. Igy tehát a szenátusban a de­mokraták 48 helyet birtokol­nak a republikánusok 47 man­dátumával szemben. Hozzá kell még tenni, hogy Wayne Morse, az egyetlen pártonkívüli szenátor bejelentette: a szavazások alkalmával a demokratákkal tart. Ugyancsak teljes, de még nem hivatalos jelentések szerint a képviselőházi mandátumok 232:202 arányban oszlanak meg a demokraták és a köztársasá­gipártiak között. Ilymódon a Demokrata Párt jóné­hánnyal több szavazattal rendelke­zik a többséghez szükséges 218-nál. Az amerikai választások ered­ménye, a republikánusok veresé­ge, széles visszhangra ösztönözte az angol sajtót. A -Daily Herald* bizakodóan je­lenti ki: •Amerika barátai remélhetik, hogy az Egyesült Államok vég­leg megszabadítja önmagát McCarthy politikájától*. A *News Chronicle<< szerint *A választás közvetett megrovás Eisenhower számára*. „Q választás közvetett megróvás Eisenhowei számira A világsajtó ax amerikai úélasstásokról Valentin Zorin, a moszkvai rá-1 Press hírügynökség máris közölte, dió külpolitikai szemleírója meg- I hogy jegyzéseket fűzött az amerikai vá-1 választásra JoBOSUita!:na még 40 százaléka sem vett részt a szavazásban. Ez azt jelenti, hogy miután a vá­lasztók többsége nem lát lényegbe­vágó különbséget a Demokrata Párt és a Köztársasági Párt,poli­tikája között, e politikával való elégedetlenségét a választások boj­kottjával juttatja kifejezésre. Ez-., mint az 1954. évi választásokra jellemző tünetet a washingtoni Star című lap is megállapította Az amerikai választásokkal kap­csolatos eredmények élénk vissz­hangot keltettek a világsajtóban. A különböző lapok közleményei arról tanúskodnak, a nemzetközi közvélemény úgy értékeli az ered­ményt, hogy abban az Egyesült Államokban jelenleg kormányon lévő Köz­társaság Párt po'itikájának el­ítélése Jutott kifejezésre. lasztásokhoz. Megállapította, hogy a már eddig közölt adatok arról tanúskodnak, hogy a most kormá­nyon lévő Köztársasági Párt vere­séget szenvedett. Leonard W. Hall, a Köztársasági Párt országos elnö­ke már szerdán délelőtt elismerte, hogy a Demokrata Párt megsze­rezte a többséget a képviselőház­ban. Az államok többségében, ahol úl kormányzókat választottak, a Köztársasági Párt szintén veresé­get szenvedett Ilyenformán az Amerikai Egye­sült Államokban olyan helyzet áll elő, hogy az elnöki tisztségben a Köztár­sasági Párt egyik tagja lesz, de a képviselőházban a Demo­krata Párté lesz a többség. A Köztársasági Párt mindössze két évvel ezelőtt került hatalom­ra, miután húsz évig állandóan el­lenzékben volt. Veresége arról ta­núskodik, hogy az amerikai népet erős elége­detlenség tölti el e párt politi­kájával szemben. A választá­sokon az amerikai választók kifejezésre juttatták, hogy nem helyeslik az Egyesült Államok jelenlegi vezetőinek sem bel-, sem külpolitikáját. Az amerikai sajtó közlése szerint a választásokat az jellemezte, hogy a szavazásra jogosultak csak igen csekély arányban vettek részt a választásokban. Még hivatalos ada­tok nincsenek ugyan, de az United I röl Londonba. Vásárhelyről—Londonba Egyik vásárhelyi Szegényparaszt család gyermekét, Kocsis Mihályt, aki két évvel ezolőtt végezte el kitűnő eredménnyel a közgazdasá­gi technikumot s nagy szorgalma és tehetsége révén több idegen nyelvet megtanult, kinevezték a londoni magyar követségre tisztvi­selőnek. Kocsis Mihály a napokban utazott el repülőgépen Budapest­Az olasz minisztertanács jóváhagyta az arányosság elvén alapuló választási törvényjavaslatot Róma (MTD Az olasz minisz­tertanács szerdán jóváhagyta az arányosság elvén alapuló válasz­tási törvényjavaslatot, amelyet a Pietro Nenni vezetése alatt álló Olasz Szocialista Párt terjesztett elő s amelyet a képviselőház már elfogadott, így érvényét vesztette az az 1952-cs választások előtt ke­resztülcrőszakolt reakciós tör­vény, amely a szavazatok több, mint ötven százalékát meg­szerző pártnak, vagy pártcso­portnak 15 százalék •szavazat­prémiumot* juttatott volna. Mint ismeretes, ez a törvény a i Keresztény-Demokrata Párt érde­Í keit volt hivatva szolgálni, azon­ban az 1952-es választások alkal­mával a kereszténydemokraták sú­lyos vereséget szenvedtek. (83) •— Ne avatkozz ebbe, Sándor! — szólalt meg Sándor bátyám felesége fakó, kis asszony a ke­mence padkán. — Ez a Bánszki Jánosék dolga, nekik kell ezt űgyls eldönteni. Apám élénken vágott közbe: — Nem jól mondod, sógorasszony! Az okos beszédet Ilyen nehéz ügyben szívesen hallgatjuk. És az urad szavában sok ám a megszívlelni való. Én is láttam nem egyszer, hogy a szülők sírva átkozták még a napot is, amikor gyereküket az iskolába adták. Valami jó mesterséget kell inkább a gyereknek ki­tanulni. Majd szétnézek én, s jobb helyet keresek, mint előszörre! Anyám elszántan pattant fel ültőhelyé­ből. Hangja csak úgy csengett a szobában, s most már mindenki a vitára figyelt: — Az én fiam nem olyan, szentül hi­szem, hogy nem olyan! Csak a tudás kell neki, hogy okosabb legyen és segítsen raj­tunk, nemhogy elfelejtsen s ellenségünk le­gyen. Tán a Ferenczi tanító úr itt a faluban nem szegényember fia? És kivel tart? Hát nem az urakkal, hanem velünk, a néppel! — Meg Udvardi, a magyar tanárunk! — kiáltottam, nem tudva uralkodni magamon. — Igaz-e Laji? A levegő átforrósodott. Nyugtalan szí­vem riadót dobolt de felajzott elmém soha nem látott élességgel mutatta meg, hogv milyen szörnyűséges hegyet kell az útból gö­röngyönként elhordani, ha a magamfajta ág­rólszakadt szegénygyerek a tudás ösvényén előbbre kíván Iparkodni. \ Janota Felt bácsi felé néztünk valameny­nyien. Kíváncsian vártuk véleményét. Az öreg feszült arccal hallgatott, Erősen gondol­AZ £ LS Ö PRÓBA Irta: DÉR ENDRE kozott, sejtette, hogy szaval súllyal esnek latba ez alkalommal is. Hosszasan törülgette szemüvegét, feltette és végül megszólalt: — Ugy hallom, talán-talán újra kezdheti Andris a tanulást, ha erőnkhöz mérten egy­egy kicsit mindnyájan belesegítenénk. De érdemes-e újrakezdeni? Meddig bírja? Pár hónapig? Egy-két évig? Hogy aztán még ke­serűbb szájjal kelljen neki otthagyni a köny­vet s megfogni a szerszámot? Vagy mondjuk minden szerencsésen történik s befejezi az iskolát. Kap-e állást? Hallom, meg olvasom az újságban, hogy az iskolázottak is nagyon nehezen helyezkednek el. Vegyük a legjob­bat, hogy pár év múlva állásba kerül. Még mindig Igaza lelhet Sándornaic. Bizony nem az ujjából szopta, hogy az urak a maguk képére akarnak formálni minden tanult em­bert ... Én mégis azt mondom, tanuljon to­vább a gyerek, de nem azért ám, hogy "írt naplopó legyen, hanem, hogy pártunkat fog­ja. Tanuljon olyan becsülettel, mint aki tud­ja, hogy mindnyájunknak tanul. Tudását a mi javunkra fordítsa majd. Ez nehéz, nagyon nehéz út. De talán ez is a jobb világhoz vezet. — Jobb világ?... — legyintett Sándor bátyám. — Negyvenöt éve várom. A háború után, a kommün idején, már azt hittük, lesz is valami belőle. Aztán csak gyengébbek vol­tunk, s még rosszabb lett, mint régen. Nem is lesz ez tán másképí soha! Ami keveset olvastam, abból is azt láttam, hogy mindig így volt ez a világon. Igaz, hogy a könyveket is urak írják. Te Sándor! szólt közbe kissé mél­tatlankodva, rekedt fej­hangon Gyuri bátyám, — azért jobban kéne 1 vigyáznod a szádra. — Tán 6zólni akarsz a csendőröknek? — kérdezte Sándor bátyám élesen és gúnnyal. — Azért ne nézz engem kapcabetyárnak. Csak jót akárok neked — tiltakozott Gyuri bátyám. — Sándor, ne politizáljatok, abból csak civódás lesz meg baj. — Rozi ángyó ijedt kis arca kérőn fordult férje felé. Pali bácsi kiegyenesedett: — Lesz jobb világ, Sándor! Lesz, ha akarjuk. Minél nagyobb a nyomorúság és a megaláztatás, annál biztosabb, hogy lesz. Meg is kezdődött már a világ újulása. Majd mink is megtanuljuk, hogy' kell ezt csinálni. Apám gondszántotta homloka fölemel­kedett, még Sándor bátyám árkolt, keserű arcán ts megfénylett valami. S ebben a perc­ben el is dőlt a sorsom. Az enyéim újra meg­fogták kezemet. Bennem zsongott, mint megannyi méh. " sok kérdés, amiről most hallottam, s ami korábban nem bántotta elmém. Öntudatom táguló horizontja a ma esti vitatkozás nyo­mán nem mutatta már olyan egyszerűnek jö­vőmet az iskolában és az iskolák elvégzése után, mint régebben. Felkomorlott az elkö­vetkező évek kemény harcai mögött a sok buktató és csapda. Mégis, agyamban csil­lámlott s mellemben zakatolt az öröm. Kimentem a ház elé s mélyre szívtam a kristálytiszta levegőt. A falu felett széttépett hófelhők fehér rongyai között néhány csillag tündökölt. Égő arcomat a frissen hullott hó fehérsége és a csillagfény hűtötte, íFolytatása következik) *

Next

/
Thumbnails
Contents