Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-05 / 262. szám

\G PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. tVl'ULlAlU, 2S6«, SZAM PÉNTEK, 1954 NOVEMBER 5. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: MENDES-FRANCE A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁBAN BESZÁMOLT A LONDONI ÉS PARJZSI EGYEZMÉNYEKRŐL (2, oldal) Jelentések a forradalmi műszakról - J II-7 SZŐRME ÉS BŐRRUHA*. KÉSZÍTŐ ÜZEM A forradalmi műszakban nagy lendülettel folyik a munka a Szőrme és Bőrruhakészítő üzem­ben. A műszak alatt kimagasló eredményt ért el Berta József 240 százalékos teljesítményével. Nem sokkal maradt el mögötte Molnár Sándorné és Csorba Andrásné sem, akiknek 219 százalékra emelke­dett teljesítményük. Pannolux üzemrészlegünkben Bezsinár Jó­zsef sztahánovista befejező gépész két napi átlaga 179 százalék volt. Ugyancsak jó eredményt ért el eb­ben az üzemrészlegben Csóka Bé­láné, akinek november 1. és 2-1 teljesítménye átlagosan 129 száza­lék, |i ny" ; Az Jdflsébb munkások mellett nem maradtak el a fiatalok sem. Haraszti Györgyné szűcsgépész 193 százalékos átlagteljesítménnyel dol­gozik. A bélelő üzemrészben Al­más! Lajos szabász 184 százalékos, Fehér Gézáné pedig 146 százalé­kos átlagteljesítménnyel állt helyt a forradalmi műszak két első nap­ján, • aj, Nagy Sándor RUHAIPARI ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT A Ruhaipari és Értékesítő Válla­fet 5. számú fiókjában a forradal­mi műszakban felajánlásaikat többszörösen túlteljesítették már az első napokban. Az I. szalag dolgozói közül ki­tűnt Sövényházi Zoltán ifjúmun­kás, aki 155 százalékot ért el, to­vábbá Szatmári József 171 száza­lékos teljesítményével és a szalag büszkesége: Szilágyi István sztahá­novista vasaló, aki két héttel ez­előtt kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Szilágyi István 173 szá­zalékos átlagteljesítménnyel dolgo­zik. A gépes dolgozók közül Vi­rágh Pál, Detkovics Gyuláné és Bakacsi Károly tűntek ki szép eredményeikkel. A kézimunkások sem hagyták magukat megelőzni. Kása Erzsébet 123 százalékot. Kal­már Ferencné 135 százalékot telje­sített a műszak első két napjában. Az I. szalagban száz százalékon alul egy dolgozó sem termel. A II. szalagban Lévai Ferencné kézimunkás eddigi átlagteljesítmé­nye 130 százalék volt. A forradal­mi műszak első napjaiban azon­ban megmutatta, hogy szebb ered­mény elérésére is képes. Novem­ber 2-án már 177 százalékra szö­kött fel teljesítménye. Patkós Ká­rolyné, Hullmann Ferencné, Bálint János és Papp Rózsi is dicsőséget szereztek a szalagnak. Átlagukat valamennyien jóval túlteljesítették. , Az 5. számú fiók elmúlt havi átlagszázaléka 106.5 volt. A forra­dalmi műszak első napján ez a szám 109.4 százalékra emelkedett. Ezek a kimagasló teljesítmények hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az 1954-es év utolsó negyedét . is sikerrel zárhassák. SZEGEDI TEXTILMŰVEK A forradalmi műszak lelkes han­gulata kimagasló eredményekben mutatkozik meg a Szegedi Textil­művekben is. Noha a folyamatos termelést áramszünet zavarta, ter­vünket mégis teljesíteni tudtuk a forradalmi műszak első napjaiban. Kimagasló eredményt ért el . a gyűrűsfonódában Veres Lászlóné 110.9, Kátai Károlyné 108.4, Far­kas Margit 108.2, Sarnyai Istvánné 108.7, Molnár Zsuzsa 109.1, Fülöp Béláné 108.7 százalékos teljesítrpé­nyéveí. Leszedő brigádjaink lelkes munkájukkal segítették eló fonó­nőink munkáját. Kitűnt szorgal­mával Ipovicz Andrásné, Kócsó Rózsa, Dudás Erzsébet és Miklós Rozália leszedő csoportja. Az elő­készítő üzemrészekben is jó ered­mények születtek. Kristóf Lajosné, Ceglédi Klára, Bugyi Mária, Varró Margit, Apjok Mihályné jártak élen a munkában. A lánccsévélő üzemrészben a jó eredmények el­érésében nagy része van Bárdos János művezetőnek, aki igen sokat tett azért, hogy a jó műszaki fel­tételek biztosításával elősegítse üzemrésze dolgozói vállalásának teljesítését. Ebben az üzemrészben élenjártak Berta Anna, Tóth Gé­záné és Hulman Istvánné. Ü Várad! István EGÉSZ TASADALMUNKAT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKRŐL TARGYAL A FALUSI NEVELŐK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA (2, oldal) ÜNNEPI HANGVERSENY SZOMBATON ESTE A SZÍNHÁZBAN F3. OLD^L] Jelölőgyűiés a ií-es körzetben Felállt egy ember• a sorból és kijelentette: — „Nem elég aktívak a polgár­társak, Bátran mondjuk meg, hogy kit akarunk tanácstag jelöltnek". Pedig nem voltak közönyösek o il-es körzet lakói. Egyáltalán nem. Volt, akinek nem tetszeti az egyik jelölt, mást javasolt, az meg a másiknak nem tetszett, de azért, mind a két jelölt melleit szavaz­tak. Az első jelöltet egyhangi'tlag megválasztották, egyet pedig egy­hangútag elveteltek. Volt tehát vita, — így volf ez helyén. Az emberek megmondták véleményüket, kifejezlek óhaju­kat, kívánságukat. birgltak, di­csértek. 'Aki felszólalt, nem is azért szó­lította fel a gyűlés résztvevőit, hogy még jobban vitatkozzanak — hanem más volt a hiba. Amikor Juhász Zoltánt egyhangúlag sze­retettel megválasztották városi ta­nA^slagjelöltnek és az egyik dolgozó, Laczkó Mihálynál, a Ruhagyár két­szeres sztahánovistáját javasolta a körzet í an ács tag jelöl tjén fik. ak­kor többen felszólaltak, elmondták milyen munkás, biznak benne, mi­ért javasolják. Mások viszont ki­fogást emeltek ellene. Nem lakik a körzetben — mondták — csak egy-két utcával arébb és aálau­ttunk olyat, akit ismerünk és <* körzetben lakik. Többen szavaz­tuk Laczkóné mellett, egy páran ellene. — voltak akik tartózkod­tak a szavazástól. Es éppen ez volt a hiba. Bátran, nyug%4tan, őszintén ki kellett volna fejetCAi a véleméni/üket a gyűlés minden egyes résztvevőjének, nem pedig olyan „nekem igy is jó, nekem úgy is jó" belenyugvással hallgat­ni. Ez történt a következő jelölt, Kiss Mihályné jelölésénél ií, akH ugyan ismerlek, de nem a körzeti ben lakik. Valamivel kevesebben szavazlak mellette, mint Lackóné mellett, néhányan ellene, a többi­ek. pedig tartózkodtak a szavazás­tól. így történt a jelölőgyűiés a U-es körzetben, a Madách utcai iskolái bon szerdón est-e. Bogy a két körzeti jelólt közül melyikőjük kerül a szavazólistára, azt majd a Hazafias Népfront Sze­gedi bizottsága dönti el — és maga a nép választja meg. Dg az biz­tos: Laczkóné is. Kisné is tevé­kenykedhet körzetében, intézhetik a választókörzet lakóinak ügyeit, segíthetnek egymásnak, ahogy szi­vük, lelkiismeretük diktálja a nagy közös ügy érdekében. M. T. : Egy legyőzött akadály ' «— Megint selejt lesz minden darab. Valóság­gal fekete az anyag — panaszkodik Szép Lajos művezető. A kémlelő nyíláson benézek a kemencébe. Feketés vörösen izzik ott minden berakott fo­gó és venyigeolló darab. i—i így megy ez már napok óta — magyaráz­za a Kéziszerszámgyár főmérnöke, Pántya elv­társ. t— Fehéren kellene izzani a fogódaraboknak. Szép Lajos munkáját figyeljük, aki türelmet­lenül vizsgálja a kemen­cében levő anyagot. S aztán egy frissen heví­tett venyigeollórészt ő maga tesz a sajtoló alá. Megrántja a gép karját — száz szikra hull min­denfelé. Mikor kész a sajtolás, megnézi a szer­számot ... Selejt! Mind a hét kemencénél így van ez. A fogók, a csa­varhúzók, venyigeollók selejtesek lesznek. Forradalmi műszak van, érthető az üzem dolgozóinak türelmetlen­sége. Vállalást tettek, amit teljesíteni akar­nak. Türelmük azonban fogytán van. A hiba oka a gáznyomás alacsony volta. Éjszaka 50 száza­lékra teljesítették a ter­vet. Kedden 3 óráig vártak a gáznyomás emelkedésére. Semmi eredmény nem mutat­kozott. Egyformán ala­csony volt a nyomás mindaddig, amíg erélye­sén nem szóltak a Gáz­gyár műszaki vezetőjé­nek. Ki is mentek a szerelők a Kéziszerszám­gyárba és a gázóránál megtalálták a hibát. Fél­órai munkájukba sem került ez. Az akadályok ellenére is állják a sarat az üzem munkásai. A forradalmi műszakban Gémes Ilona csiszoló 135 százalékot ért el. Kovács János elő­zőnapi 730 százalékos teljesítményét 149 szá­zalékra emelte. Kothenc Ilona napok óta egyfor­mán 144 százalékot tel­jesít. Nem ritka a mű­helyekben a kétszeres normateljesitmény sem, A legkiválóbb szakmun­kások igyekeznek ezt tartani. (r. j.) Ahol „megfeledkeztek" a forradalmi műszakról ijpr Sípos elvtárs! 111 ' »"FV i— Igen — hangzott a válasz a telefonban. — Mi az oka. hogy még nem írt a héten — SrAeMődtünk egyik legjobb levelezőnktől, aki az rüjaaegcdi Ládagyárban dolgozik. — Mi van a for­radalmi műszakkal, hogy így hallgatnak! — Nincs mit írni elvtársnő, nálunk elfeled­Vestpk a műszakról. Elfeledkeztek! .Nem akartuk ezt elhinni s tegnap helyben is meggyőződtünk a szomorú való­ságról. Valóban nem kezdődött meg a forradalmi műszóik a Láda gyárban. Ki ebben a hibás! Nincg igaza Sebők Károlynak, m üzem ter­melés! felelősének, aki mulasztását mentegetve az­zal keres kibújót hogy azt mondja: a dolgozókat nem érdekli a verseny, a műszak. Meghazudtolják őt a munkások, akik tegnap is az estben, hidegben helytálltak s jó munkájukkal a hét/.i minden nap túlteljesítették a tervet. Nem itt v^n tehát a hiba, banem a vezetőkben, akik most <v felelősséget igye­keznek egymásra hárítani, A baj ott kezdődik, hogy most az átszerve­zés níán két telepvezetője van a Vállalatnak; azaz: alapjában véve egy sincs. Vincze elvtárs, a régi vállalatvezető már csak vendég a váll>ítnál, az új telepvezető pedig még csak most Ismerkedik az üzemmel. Ez persze nem lenne akadálya a verseny­nek: a szakszervezet, az üzemi bizottság nem most kezdte meg a munkát. Morvái Antal üb.-elnök elv­társ szerint <5 meg is adta a feladatokat az üzemi bizottság termelési felelősének, Sebők Károly elv­társnak. Sebők elvtárs viszont — mikor nála ér­deklődtünk — azt sem tudta hogy a szegedi üze­mekben és az egész ország üzemeiben forradalmi műszakot tartanak. Kitűnt, nem is olvas újságot. Mikor Triff elvtárs, az üzem pártalapszervezetének titkára megbírálta mulasztásáért, azért, mert lett volna ideje a dolgozókkal beszélni és mert nem Igaz az az állítása hogy a dolgozókat nem érdekli a verseny, egyszerűen kijelentette: „Nem érdekel az egész, úgyis hamarosan elmegyek az üzemből, mert 160 forinttal kevesebb lett a fizetéseim. Kilencszáz­hatvan forintból több mint 100 forint a levonás. Nem tudok kijönni a fizetésből". Sebők elvtárs hanyagságával, nemtörődöm­ségével szégyent hozott az üzem dolgozóira. Ter­mészotes azonban, hogy a mulasztásáért felelős Morvái elvtárs is és Triff elvtárs is. Érzik is ezt a felelősséget és hozzáfogtak előkészíteni, hogy ma reggel megindulhasson üzemükben, ha későn is a forradalmi műszak november 7. tiszteletére. (sz) A vasgyűllés hírei A minisztertanács október 5-én határozatot hozott az október havi üzemtakarításra és a november 1­től 30-ig tartandó vasgyüjtő hó­napra. Aa üzem takarítás munkáját sok üzemben lelkiismeretesen el is végezték és nagymennyiségű vas­hulladékot és színesfémet adtak át a begyűjtéssel megbízott szervek­nek. A Szegedi Kenderfonógyár 208, a 65/8. Segédipari Vállalat 91, a 65/1 Építőipari Vállalat 82 a Balatoni Hajózási Vállalat 75 és a Kéziszerszámgyár 80 mázsa vas­hulladékkal járult hozzá a vas­gyűjtő hónap sikeréhez. Az üze­mek felelős vezetőinek egy része neonban nem tartotta szívügyének azt. hogy a vaskohászatunk részére oly fontos nyersanyagot, a vashul­ladékot összegyűjtse. A Délmagyar­országi Áramszolgáltató Vállalat, a Délrost és még több üzem a ter­vezett mennyiség kis töredékét ad­tai át a VAFÉM-nak. Az üzemeken kívül a lakóházak­ban is megkezdődött a vas- és szí­nesfém gyűjtése. Az iskolák út­törői, a fiatalság, a tőlük már megszokott lelkesedéssel fogtak hozná a vas- és fémgyűjtéshez, 'A' móravárosi. Madáoh utcai, rókusl, Gutenberg utcai és Juhász Gyula általános iskola növendékei ismét komoly versenyben állanak egy­mással, hogy melyik iskola úttörői tudnak majd több fémef. össze* gyűjteni. Ezekben az iskolákban olyan fémgyűjtők vannak, mint Bitó Sándor,^ Ráca Ibolya, Lestár Éva, Juhász Károly. Kucsora Já­nos, Beck Katalin, Négyeai Etelka, Szurmai Erzsébet, Horváth György, Kiss Béla, hogy csak a legjobba­kat említsük, akik már a legutóbbi gyűjtésben végzett jó munkájukért megkapták kormányzatunktól a „Kiváló fémgyűjtő" jelvényt. Az általános iskolákon kívül a DISZ városi szervezete vezetésé­vel í8 rohamra indul a fiatalság a vashulladék gyűjtéséhez. A Munkaerőtartalékok Hivatala 600. számú iskolájának növendékei, va­lamint a Gépipari Technikum hall­gatói ismét több vagonnyi acélle­mezt fognak kiemelni a tiszai ha­jóroncsokból. Aranyat ér a pusztamérgest Rákóczi tsz gyümölcsöse A Szikra Könyvkiadó tízéves jubileuma Szegeden, néhány nappal a vá­ros felszabadulása után, 1944 ok­tóber végén kezdte meg működé­sét a Szikra Könyvkiadó. Első ki­adványa — Lenin rövid életrajza — november 10-én jelent meg. A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő kiadó az első években a politikai és kulturális élet minden területével, így szépirodalommal is foglalkozott. Egyévtizedes átfogó és AttfisS működéséről két szám is tanúskodik: 10 év alatt 2677 mű­vet adott ki, több mint 42.5 millió példányban. Az egy évtizede dolgozó Szikra Könyvkiadó előtt nem csekély fel­adatok állnak. Kiadja a többi kö­zött Marx és Engels összes mű­veit és az eddiginél még hatéko­ryabban igyekszik segíteni majd kiadványaival a pártot az új sza­kasz politikájának megvalósításá­ban, Tízezer dolgozó paraszt az ezüstkalászos tanfolyamakon November közepén az ország 400 községében és városában megkez­dődnek az ezüstkalászos mezőgaz­dasági tanfolyamok. A dolgozó pa­rasztság körében máris igen nagy az érdeklődés és eddig mintegy 10 ezren kérték felvételüket. Sok me­gyében javasoltál; a földművelés­ügyi minisztériumnak, hogy — te­kintettel a nagy érdeklődésre — több tanfolyamot rendezzenek az előirányzottnál. Itt vagyunk a pusztamérgesi Rá­kóczi tsz húsz holdnyi gyümölcsö­sében. ösz van, hullanak a sár­guló falevelek. A gyümölcsösben voltunk tavasszal is, a fák virág­zásakor és tervezgettük, hogy szak­szerű, gondos kezelés mellett, mi­lyen szép jövedelme lesz a ter­mésből szövetkezetünk tagságának. A terv megvalósult és a szak­szerű, gondos munkánknak ván eredménye. Nyári alma 460 mázsa, téli alma 840 mázsa lett. Almater­mésünk értéke pénzre átszámítva — ha egy kiló almát 6.50 forintos szabad eladási áron számolunk — 845 ezer forint. Sok fáradságos munkánk gyümölcse ez az ered­mény. Gyümölcsösünk ki volt té­ve a kora tavaszi fagynak, a nyári jégverésnek, az idő viszontagságá­nak. De szép az eredményünk. Gabonatermelési eredményeink­kel nem igen dicsekedhetünk. A beadási kötelezettségünket teljesí­tettük, s a vetőmagot félretéve, mindössze csal; 65 deka búzát tud­tunk osztani munkaegységenkint. Voltak közöttünk akkor elégedet­lenkedők. De aztán lassan elcsen­desedett a vihar. Gyümölcsből, borból szép pénzt kapunk, a kenyérgabonát min­denkinek biztosítani tudjuk — így mondotta Zádori István elvtárs, a tsz elnöke. És szövetkezetünkben a gabonakérdés meg lesz oldva, s a közelgő zárszámadáskor minden szorgos szövetkezeti tag megelége­dett lesz. Szabó Györgyné, a pusztamérgesi Rákóczi tsz tagja Tápéi hírek — Szorgalmasan szántanak és vetnek a tápéi dolgozó parasztok. Például Bodó István és Ilia Mi­hály egyéni gazdák is elvégezték már a szántást és vetést. — A komlói szénbányában dol­gozik már negyedik éve a tápéi Krajkó Mihály. Sorsával nagyon elégedett, öt családja van és há­romszoros 'sztahánovista, Büszkék vagyunk a bányász elvtársra aki Tápéról került el Komlóra és ott becsülettel megállja a helyét. — Népviseleti ruhában festette le Dorogi Imre szegedi festőmű­vész Acs Gyuri bácsit és felesé­gét, a tápéi népi együttes tagjait. Csendes Pálné levelező

Next

/
Thumbnails
Contents