Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-04 / 261. szám

oelmhgyrrorszfig CSÜTÖRTÖK, 1954 NOVEMBER 4. GONDOLATOK EGY KÖLTEMÉNYRŐL Lődi Ferenc Hazám című verséről szeretnék néhány szót elmondani, Nemcsak azért, mert a versről beszélgetésekben igen eltérő véleményeket hallottam már, hanem azért is, mert Lődi Ferenc költészetében a vers valami újnak a kezdetét jelenti. Mi ez az újí Hiszen a vers nem csupán a szonettkoszorú kereteiben, hanem koncepciójában, képeiben, költői koncentráltságéban is szinte ikertestvére József Attila Hazám című, hatalmas arányú versének. A vers mégsem epigon — költemény. Nem az, pedig sokszor szinte teljes szöveghűséggel vesz át József Attila verseiből sorokat. Ezek az átvett sorok azonban sohasem összefoglalóak a versben. Ezekből a sorokból elindul valamerre Lődi, hogy segítségükkel magára, — s ennél többre is: korunkra, s korunk költői hivatására leljen. m „Az éjjel hazafelé mentem" — kezdődik József Attila soraival az első szonett. Gondolata is ugyanaz, mint a József Attila-i első szonett. A közösség. József Attila csodálatos, elemi erővel ragadja — és mutatja meg a Horthy-korszakbeli munkássors tragikus lényegét: A kűzAmóg. aniely a réazeg AlbfcsaM anyatermészet férfitársaként él, komor munkahelyeken káromkodva, vagy lít töpreng az é) nagy odva mélyén: a nemzeti nyomor. Lődt Ferenc a szonettkoszorú első versében az új közösség élményét, a hazáját gonddal, verejtékkel, de mégis győzelmesen építő nép arcát kívánja megmutatni. A nagyigényű — ismét József Attilát idéző (künt és magammal idebenn) — második szakasz után azonban a vers lehanyatlik. Nem álltam kívül cifra szűrben, a tömegek közt elvegyültem, inint óceánban csöppnyi ér, (Ady!) Magában hord ez rtecánom, s azt végzem fönt a bősz hullámon, amit a közösség kimér. Értjük a költő mondanivalóját, dc nem eléggé világosnak, idevalónak, kifejezőnek, plasztikusnak tartjuk a képelt. A cifra szűr — talán azt jelenti, hogy nem állt kívül elefántcsontpalotában a kor harcain, — a bősz hullám lalán a kor harcait, heves, tüzes viharait jelzi. Jobb, egyénibb, kifejezőbb képekkel ez az első szonett mélyebben megmutatta volna az új közösség arcát, örömét, gondjait, harcait. Ferencnek megfogalmazni. A képek nem statikusak. Távlatuk van, széles, a múltból a jövőbe nyúló ívelésük. Nehéz külön a holdak súlya, vesződés — régen dobra vitt ., — A voll cselédhad nkosuiva Egymásba szántja holdjait. Ökrét, lovát meg szemmel tartja, s az abrakot la csúrlg rakja, ha sajátjsilt eteti. Enyém? Tied? — a kapzsi vágyból vetkőzik, mint a rossz gúnyából s emberibb magát megleli. • A negyedik szonett nem világos. A költői képek megjelenítő ereje kisebb, mint az előző versben. A szonett második felében, távoiian, alig sejthetően dereng föl a költői mondanivaló, a népek testvériségének eszméje, a majdani világ nagyszerűsége, ahol már a kapitalizmus buktatói nélkül „munkálhat a testvériség". A költői alapeszme olyan mély, hogy Lődi Ferencnek megérné sok munkával ezt az alapeszmét világosan, átütő erejű képekkel kibontani. Egy országot Igy ölbzvennl nem tudott volna senki más Pipázó gyárnál több a gondja: törvényt fr, alkot és tanul, s a mából át a századokra, feszül a lelke mint a húr. kozva nőttek volna magasabbra? A kép sajnos megtöri a verset, s egyenetlen marad a következő két szakasz is. M E Lil József Attila második szonettjének alapmondanlvalója: Itll kéne szabadulni márt S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hánynl-velni meg száz bajunk — Lődi Ferenc költői célja mi lehet? Megmutatni megvalósulásában a „dolgozó nép oko6 gyülekezetét". A szonett szép, meleg képpel kezdődik: Kopik a test Is, m'nt a szerszám s a vén kezek még sürgenok, mutatnak karibin és pelenkán s rájuk nevet négy-öt gyerek. In'ö kezek, — a kék erekre majdnem századnyi év tapad, — nc'án. ha bárki elfeledne keserves szolga-sorsokat... In'ö ke-ek, hogv már legyen. — de maid magunk, nem bízzunk másra kutyánk se, nemhogy dolgaink. A múltból, a szolga-sors múltból jött öregek szeretettel mintázott képe után erősen csattan a harmadik szakasz summája „nem hízzunk másra kutyánk se, nemhogy dolgaink". A befejező szakasz azonban ia—ét e«tk. A pátosz, amely a soro! ?t fűti, nem tudott olyan képet teremteni, ami megmutatta volna, mi jelent az, hogy „nem bízzuk másra" v.. Az ötödik vers heve ismét emelkedik. Itt sikerült a költő szándékán megrajzolni az űj munkásosztály viszonyát a hazához. Egy sor esik csak ki a vers egységéből. „Csengjél csak vigan jó üllő." Ez a sor a maga szokványosségával nem illik ide. 0 A hatodik vers első két szakaszának széles áradását egy bántó képzavar töri meg. Ezer gyökérrel — mint a tölgyek — kötünk az élet oldalán, — szép, erős, kifejező sorok után olvassuk: S hajtásaink még feljebb nőnek, emelődöm, édes, szép hazám. Az emlő a csecsemőt táplálja. Ki látott olyan tölgyet, melynek hajtásai valamely emlőből táplálA befejező szonett nemes, nagy patitlkája «zép. Szépsége mellett kemény, erős, megingathatatlan. Programmot is jelent: S láfóbb szemet, hogy énekem nevetve, sírva és perelve teérted élő szó legyen , Költőnek — akár fiatal, akár öreg — nemcsak szebb, hanem más költői célja sem lehet, ha nem akarja a költőben megölni az embert. A mi valóságunk széles és gazdag ábrázolása bátor, kemény harc vállalása — úgy érzem ezt fejezi ki, ezt a programmot szabja meg a befejező szonettnek kiemelt néhány sora. r Azzal kezdtem, hogy ez a vers Lődi munkásságában valami újnak a kezdetét jelenti. Azt hiszem ez a versben a leglényegesebb új vonás: a költői felelősségérzet, a költői igény megnövekedése. Mindez már kiderül a vállalkozás nagyságából. Nem kis merészség kell ahhoz, hogy mai költő József Attilával keljen szinte versenyre, azonos formájú, azonos alapgondolatú versek új, más tartalmú, más viszonyulásokat feltáró megfogalmazásával. A szonett forma nem gyakori Lődinél, — meglepően sikeresen oldotta meg a formai feladatot — bér néhány helyen éppen a rendkívül kötött forma okozza a vers képelnek törését. Űj, gazdagabb a nyelvezet, sikeresen, nem elütően olvasztja be József Attila stíluselemeit, — bár éppen ezért még nem elég egyéni. Uj képeinek feltörő elevensége, távlata, típuskifejező ereje, — új és nagy lépés a költő és az ember útján a feladat világos kitűzése. Költői, emberi feladatainak felismeréséhez, kitűzéséhez Lődi Ferenc nem juthatott el harcok nélkül. Nos, ezt a kívül-belül folyó harcot kell megírnia a harmadk szonett ábrázolásának elevenségével, közvetlenségével és élességével altihoz, hogy az ebben a versben jelentkező új további fejlődésének, az eddigieknél gazdagabb versek sorának legyen a megindítója. Szabolcsi Gábor Cfyészs-éfyutyyi tanácsadá A rheumás lázról Összefog'aló munka jelen? meg a dialektikus materializmusról I* A harmadik szonettben jelenik meg a versben először a társadalmunkban meglévő új. Az első sor ugyan, ügv érzem, helytelenül i 'ézi József Attila szavait. A fölriasztott föld most innen József /•'.Pártái — ugvan von a „Ha: ím'i-ban — az imperialista éri'rkszférákra szakadt világ. Zavar, I ogv n földosztást ugyanazzal a I calmazással ábrázolja Lődi Fenne. A következő szakaszokban -nban gazdag és szép versre le\ ik. A korunkban születő újat L eleven képekben sikerült Lődi A Szikra kiadásában megjelent a -Dialektikus materializmus* című munka, amelyet G. F. Alekszandrov szerkesztett. A mű magyarnyelvű kiadásával a Szikra Könyvkiadó segédkönyvet kíván azok kezébe adni, akik a marxista-leninista Talán húszan ülhettek együtt. Már jó hosszú ideje beszélgettek, mikor a katonaéletre terelődött a szó. — Tudom én, hogy nem rossz dolog az főhadnagy elvtárs — mondta Nagy Laci —, csak hát újoncnak ne kellene lenni, mert mindenki azt mondja, hogy az kutya dolog. — Azt mondják? Ejnye, és maga elhiszi? — El, mert az apám sokat mesélt róla. Vagy 30 évvel ezelőtt, ő is volt katona. A kutyafáját, hogy mit meg nem tesznek az újoncokkal! A főhadnagy körülnézett ... Mindepki kíváncsian nézett rá, hogy mit felel erre. Elmosolyodott, 8 mint aki megérti az újtól való szorongást, így szólt Nagy Lacihoz és társaihoz: — Rosszul ismerik a m3i hadsereget. Én, ha maguknak lennék, nem félnék, mert nincs mitől. Tudják-e egyáltalán, hogy milyen a sorsa a kiskatonának? Nem? Na, akkor figyeljenek ide. Képzeljék el, hogy maguk mindannyian bevonulók és induljunk el együtt a laktanya felé ... ... a laktanya már legalább két hónappal érkezésük előtt felkészült fogadásukra. Az iránt is érdeklődnek a parancsnokok, hogy honnét jönnek az új kiskatonák. Tanyáról jönnek-e főleg, vagy a városból, avagy az üzemekből. Ezt mind-mind tudni kell. filozófia alapjait tanulmányozzák. A könyv szerzői megvilágítják a dialektika egyetemes érvényességét. A könyv egyben áttekintést ad a materialista gondolkodás fejlődéséről és a Marx előtti materializmus főbb történelmi forrásairól. HA A LAIKUS rheumáról hall megjelenik lelki szemei előtt az idős bácsi, aki derekát vagy lábát fájlalja, botra támaszkodva járkál és akinek hő vágya, hogy iszapfürdő útján enyhítse szenvedéseit. A rheumás megbetegedésen az orvos is a mozgási szervek betegségét érti, de korántsem csak az idős emberek podagrajat; van a rheumának olyan formája is, mely fő ként gyermekeket és fiatal embereket támad meg, és amelynek ve seélye lényegesen nagyobb, mint az időskori rheumáé. Ez a rheumás láz. A rheumás láz veszedelme az, hogy nemcsak az izületeket támadja meg, hanem gyakran a szívet is, szívbelhártya-gyulladás és szívizomgyulladás alakjában; néha az idegrendszert is, vitustánc alakjában. A rheumás láz legnagyobb veszedelme az, hogy a szívbelhártyát megtámadva billentyűhibát okozhat, ami esetleg a beteg egész életére kihat. A fiatalkori szívbetegségek legnagyobb részben rheumás láz következményei. Helyes tehát, ha Ismerjük ezt a betegséget annál is inkább, mert ha korai szakában fordulunk vele orvoshoz, sokkal kisebb a valószínűség arra. hogy maradandó elváltozásokat hoz létre. A RHEUMÁS LAZ sohasem mint első betegség jelentkezik, hanem mindenkor egy előzetes betegségnek a második szakasza. Ilyen -első betegség*, amelyet gyakran követ rheumás láz, a torokgyulladás s általában az úgynevezett felsőlégúti hűléses betegségek. A torokgyulladás lezajlása után 1—2, esetleg 3 héttel jelentkezik a rheumás láz első tüneteként izületi gyulladás: az Izületek duzzadtakká, pirosakká válnak és annyira fájdalmasak, hogy a beteg végtagjait mozdítani sem tudja. A rheumás láznak egy másik megnyilvánulása a szív gyulladásos betegsége, amely gyakran egyidőben jelentkezik az izületi gyulladással, máskor 1—2 héttel később jelentkezik. Az is előfordul, hogy a rheumás láz az Izületeket egyáltalában nem támadja meg és a torokgyulladás után mint második betegség csak a szívbelhártya vagy a szívizomgyulladása jelentkezik. EGÉSZEN HASONLÓ tüneteket, szívdobogást, szívtáji fájdalmai, nehéílégzést, sőt apró hőpmelkrdésl okoahat a szív idegps természetű bántalma, az úgynevezett szívidegesség is. Amennyire komolv következményekkel járhat a rhoumás szívizomgyulladás elnézése. éppen olyan nagy kárt okozhat az, ha o szív ideges bánfáimét komoly szervi szívbajnak, szívizomgyulladásnak nézik. A két betegség elkülönítése gyakran k"~ioly nehézségekbe ütközik és bizony előfordul, hogy gyermekek, fiatnl emberek heteken és hónapokon át ágynyngalomra kényszerülnek azisii fosxélfyttís a Uat&Méleti&l Az illetékes szervek a laktanyát is ragyogóvá varázsolják a megérkezésre és rend, tisztaság uralkodik a frissen festett szobákban és folyosókon. Minden tiszthelyettes és tiszt tudja már a maga munkakörét és kötelességét. A pártszervezet is mindent megtesz, hogy a lakianyaélet már az első pillanatban kellemes és megfelelő legyen. A megérkezéskor az állomáson már kint vár a katonazenekar. A megérkezettek zeneszóra lépnek s úgy mennek a katonai szervek elé. Már az első nap bőséges ellátást kapnak. sőt még kultúrműsorral is szórakoztatják őket. Mindenkinek készségesen adnak útbaigazítást és tanácsot. Talán még az édesanya sem fogadja nagyobb szeretettel a gyermekeit, mint itt fogadják őket. Az első fájó esemény általában a kopaszranyírás szokott lenni. Lehet, hogy szokatlan, de ha ezen valaki elgondolkozik, be kell látnia, hogy helyes. Különböző helyekről és vidékekről jönnek az emberek és mindenféle hajbetegséget hozhatnak magukkal. Meg az első időszakban nehezebb a hosszú haj tisztántartása is. Tehát egészségügyi szempontból a haj levágása nélkülözhetetlen követelmény, — Hogy az első hónap kicsit nehéz? Ez igaz. De ez is érthető. Minden kezdet nehéz, különösen az, ami szokatlan. Az első hónap fegyelme az, ami katonát alakít a civilből, ami harcossá faragja a fiatalokat. Ez az idő az egységbeforrás ideje is. Ezért nagyobbak itt a követelmények, mint gondolná az ember. Aki azonban ebben az időszakban helytáll, annak a továbbiakban már könnyű a katonaélete. Emellett különféle jutalmakban is részesül. Például kimenőt, szabadságot vagy pénzbeli jutalmat kap. Ha kiválóan dolgozik, még a csapatzászló előtt is lefényképezik és példaképe lesz a többieknek. Sokszor még haza a szüleinek vagy a tanácsnak is írnak: hadd tudja meg a faluban mindenki, hogy milyen derék katonát neveltek a hazának. Búsulni valója csak annak van, aki nem szereti a rendet és a munkát. De az ilyen ember magára vessen. Aki akar, az tanulhat is. A politikai foglalkozásokon megismerhetik a harcosok a magyar nép, a forradalmak és szabadságharcok történetét. A klubfoglalkozások alkalmával pedig megtanulhatják az irodalmat, a nyelvlant, a fizikát és sok mindent. A klubszakosztályokban pedig még magasabb fokon foglalkozhatnak kémiával, biológiával, — azaz mindennel, ami őket érdekli. Sok eset van, amikor a harcosok katonaéveik alatt tanulják meg a magyar helyesírást, vagy ismerkednek meg számtani, földrajzi és egyéb fogalmakkal. Ha valaki kultúrcsoportban dolgozott, az katonakorában is foglalkozhat ezzel. A néphadseregben is vannak kultűrbrigádok, tánc-, színjátszó- s más csoportok. Részükre rendszeres próbákat állítanak ne ét szakemberek bevonásával képezik őket. A néphadseregen belül is van kultúrverseny. s akik ott az első helyekre kerülnek, nagyon értékes díjazásban is részesülnek. — Hogy szórakozni lehet-e? Lehet. Annyit, amennyit csak az ember akar. Minden sportágban sportolhatnak és mindenféle felszerelés rendelkezésükre áll a harcosoknak, A könyvtárban ezrekre menő a könyvek száma. Minden héten kétszer van mozi. Többször neves színészek tartanak a laktanyában előadást és nem egyszer a Néphadsereg Együttese is meglátogatja a harcosokat. — Hogy a bánásmód milyen? ért, mert ideges szívbetegségüket tévesen szervi szívbajnak nézik. Szívidegességben szenvedők hoszszas fektetése nemcsak felesleges, hanem helytelen ég káros is; nemcsak uzért mert az ilyen beteg kiesik a termelőmunkából és feleslegesen kórházi ágyat foglal el, hanem azért ls, mert a fekvés gyakran rontja az ilyen beteg állapotát, a beteg többet foglalkozik a szivböl kiinduló kellemetlen érzetekkel és egyre jobban meggyőzi magát arról, hogy súlyos, eselleg gyógyíthatatlan szívbetegségben szenved noha ennek ellenkezője igaz. A szívidegesség és a 6zervi szívbaj elkülönítése gyakran csak hosszas kórházi vagy klinikai megfigyelés alapján lehetséges. NYUGATI STATISZTIKÁK szerint a kapitalista országokban a rheumás láz lényegesen gyakoribb a proletárság, inint a gazdagok körébon. Fellépésében a hűléses betegségeken kívül — mint linjlamosságot fokozó tényezőnek — a kedvezőtlen bygenikus viszonyoknak is fontos szerepe van. Hazánkban természetesen a hygenikus viszonyok javulásával egyre jobban csökkentek azok a betegségek, melyek a szegényebb néposztályok körében régebben annyira elterjedtek vollak. Kormányzatunk egészségügyi rendszabályai, a tervszerű megfelőző egészségvédelem fejlesztése útján egyes népbetegségek (például a tuberkulózis) pusztítá-' sát már eddig is jelentősen korlátozni tudtuk. Egészségügyi kormányzatunk további célja, hogy egyre több betegségre terjessze ki a megelőzésre irányuló tervszerű küzdelmet a prevenciót. Ezen betegségek közé tartozik a rheumás láz 1». Megelőzésében b» úgynevezett „első betegség^-kéM szereplő „meghűlés" gyógyítást. a legfontosabb feladat. A hiiüéscs betegségek legnagyobb róúze természetesen minden komolyabb kezelés nélkül is nyom nélkül gyógyul ég csak egy kis százalékát követi rheumás láz. Ha azonban sikerülne ebben a k!s százalékában is megelőzni a rheumás láz kifejlődését, a szívbetegségek nagyrésze ellünnék. Éppen ezért az orvostudomány egyik fontos kutatási területét képezi a hűléses betegségek olyan kezelési módjának megtalálása, amely megakadályozza a rheumás láz kifejlődését. Az Egészségügyi Tudományos Tanács támogatásával nemrégen alakult egy ervoskutatókból álló bizottság, amelynek célja, hogy a rheumás láz megelőzésének módszereit kutassa és kidolgozza. Minden remény megvan arra, hogy a modern orvostudomány ezt a kérdést is megoldja és ezzel ezreket ment meg a szívbaj kifejlődésétől. KZABÓ RÉZSŰ a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat orvosi szokosziályának tagja Más, mint régen volt. Nem az a -összerugom a bokájót« hangú. A néphadseregben a honvédtől a tábornokig, mindenki a nép fiai. A hadsereg vér a nép véréből és hús a nép húsából. Ezek a mondatok határozzák meg az emberek egymáshoz való viszonyát. A parancsnokoknak pedig a legfontosabb kötelességük a beosztottakról való gondoskodás. Ne féljenek hát azok sem, akik szeretik a gyomrukat. Naponta háromszor van bőséges étkezés, és olyan eset nincs, hogy naponta ne volna hűs. Különben is nem úgy kell felfogni a dolgot, hogy katonának kell lenni. Katonának menni az Alkotmányban lefektetett kötelesség és becsületbeli ügy. Csak annak az országnak a hadserege lehet erős és ütőképes, melynek katonái egységes szellemben nevelkedtek és jó kiképzésben részesültek. Ez pedig csak az •"újonc-életen* keresztül lehetséges... — Másként látják mostmár az újoncéletet? — tette fel a főhadnagy elvtárs —. Igen? Helyes! Ugye, nemsokára majdnem mindannyian be is vonulnak? Igen, ez is így van rendjén! Akkor én most búcsúzom is, mert kissé eljárt az idő. Fel hát a fejjel. — Viszontlátásra — legközelebb már a laktanva kapujában ... Bánfalvi József