Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-04 / 261. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 NOVEMBER 4. DELMÜGYIIRORSZBS TanácsdnaUiiUU is idöttntlc uáta&ztották a UUUuyidaifrzstnaiaU X Csongrád megyei Kiskundorozsma lakói a község legmegbecsültebb dolgozóit javasolják tanácstagjelölteknek. Dobó Ferenc mintagazda, dr. Tapodi Dömötör orvos, Kálmán Mihály kovács mellett most a legutóbbi jelölőgyűlésen Kerekes Jánost is jelöltnek választották. Kerekes János itt születelt ebben a régi alfiöldi faluban. Éppúgy ismeri a község minden szögletét, mint a lakók észjárását, gondolatvilágát. Ez nem is csoda, mert a felszabadulás előtt együtt éhezett, együtt nélkülözött azzal a sokezer munkanélküli kubikossal, zsellérrel, akikkel az első szovjet katonák megjelenése feledtette cl a holnaptól való rettegés mindennapi gondját. Igaz, ebbe már Kerekes János is belesegített. Még közelről hallatszott az ágyuk döreje, amikor már ott volt a határban, ahol mint a földosztó bizottság tagja egy-egy táblát jelölt ki a nincsteleneknek. Később egyik megalapítója a helyi József Attila tsz-nek, amely az akkori 21 tag helyett már 114-et számlál és közös vagyonuk most csaknem eléri a kétmilliót. Kerekes János nevét rövidesen az egész szegedi járás megismerte. Előbb a járási tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, majd elnökhelyettese lett. A kiskundorozsmaiak büszkék voltak, amikor az ott végzett jó munkájáért a Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki földijüket. Amikor a párt és a kormány új politikája, határozatai lehetőséget adtak, Kerekes János visszatért Kiskundorozsmára. Május elseje óta szülőfaluja élén áll. S azóta a községben sok minden megváltozott, bizakodóbb lett a lakosság hangulata. Mindezek mögött ott áll az egykori kubikos, aki vasárnaponkint a házak előtti kispadon beszélget az emberekkel, kisgyűléseken ismerteti a begyűjtés fontosságát, mindenkinek megvizsgálja kérése jogosultságát. Nemrég Gyuris Menyhért.né idős parasztasszony kereste fel panaszával. Rövidesen kiderült, hogy Gyurisné már teljesítette beadását csak az adminisztrációba csúszott hiba miatt tüntették fel hátralékosnak. Az elnök közbejárására azonnal orvosolták a panaszt. Mindezek eszükbe jutottak, a jelölőgyűlés résztvevőinek. Többen hangot is adtak gondolataiknak. Jenei Sándorné azt mondotta: „Bármikor fordultunk hozzá, ha délben, ha este, mindig elintézte ügyeinket". Amikor pedig a gyűlés elnöke azt kérdezte, van-e valakinek más javaslata, Badori József hetven éves dolgozó paraszt így szólt: „Nem kell nekünk senki más, ez az ember most is leül velünk akár az árokpartra is, hogy meghallgassa kérésünket. S nemcsak meghallgatja, hanem másnap már értesít Miérfr nem kerül ma exportra Kistelekről hízofrtliba ? Hol volt, hol nem volt... Ugy kezdődik úgy-e, mint a mese? Pedig szín igazság, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt volt Csongrád megyében egy község, amelynek népéről mintegy 15—20 esztendővel ezelőtt azt jegyezte fel a krónikás, hogy évente tekintélyes számú vágottlibát, pulykát, csirkét szállítanak Budapestre és külföldre, főleg Angliába". A történetíró azt is hozzátette még, hogy ,.ősszel a libatömés 2—300 asszonynak ad kenyeret, igen sol:nak mellékjövedelem". Hová lett ez a község? Megvan ma is dolgos népével együtt, csak a hízottlibák úsztak el, pedig Kistelek határában nem sok vizet láthat a járó-kelő. Hogyan úsztak el a libák, vagy helyesebben: miért veszítettp el a libatömésről híres nevét Kistelek népe, azt elmondották a község vezetői, meg azok a parasztasszonyok és dolgozó parasztok, akik a felszabadulás előtt valósággal foglalkozásként tömték a libát és hizlalták a pulykát. Inter!u a termelési bízottság elnökével Elsőként a község termelési bi- Eredmény: kevés az istállótrágya zotlságának elnökét. Dancsok Ist- és nagyon lesoványodtak a földek, vánt kerestem fel, akit hamarjában nyilatkozatra is bírtam: — Községükben a felszabadulás előtt hány parasztcsalád foglallcozott baromfihizlalással? •— Számszerint nem tudom, de a község lakosságának mintegy 30 százaléka. Ezek között sokan voltak, akik havonta 50—70, sőj, 100 libát is megtömtek. — Ma van-e a községben olyan parasztcsalád, amely ősszel havonta 100 libát megtöm? — Biztosan állítom: nincs. Van olyan család, amely 15—20 ludat meghizlal havonta, de ilyen család is nagyon kevés van. — Véleménye szerint mi az oka is arról, hogy mint] annak, hogy a kisteleki dolgozó paintézkedett". A gyűlés résztvevői egvhangú lelkesedéssel álltak ki a most már deresedő vb. elnök, az egykori kubikos mellett: tanácstagnak jelölték. Nem végleges helyzetjelentés az amerikai íresszusi választásról kongi Szerdán este 18 óra 30 perckor — magyar időszámítás szerint — a pártok mandátum szerinti megoszlása a következő volt: SZENÁTUS: Köztársasági Párt 40 mandátum Demokrata Párt 46 mandátum Független 1 mandátum Eldöntetlen 3 mandátujn (Montana, Neiv Jersey és Oregon állam). KÉPVISELŐHÁZ: Köztársasági Párt 190 mandátum Demokrata Párt 224 mandátum Eldöntetlen 21 mandátum A szenátusi választásokon még bizonytalan kimenetelű liárom mandátumért folyó küzdelemben két helyen a republikánusok egy helyen a demokraták jelöltje vezet. Hegkezdte működését a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája A minisztertanács a termelőszövetkezetek további gazdasági és szervezeti megerősítése, valamint jogi képviseletük megszervezése érdekében elrendelte, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács irányítása és ellenőrzése alatt megyei megbízotti hálózatot kell létesíteni. C-songrád megyében ls megalakult a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája Gémes József elvtárs megyei megbízót; irányítása alalt. Az iroda Hódmezővásárhelyen a megyei mezőgazdasági igazgatóság épületében (Kossulh-tér 8. emcjet 1.) van. rasztnk lemondtak erről a jól jövedelmező keresetről? — Ennek több oka van, de valamennyi arra vezethető vissza, hogy Kistelek laza futóhomokja nem alkalmas kukoricatermelésre. A mi talajunk — bármilyen fajta kukoricát is vetünk — olyan aprószemű kukoricát terem, amely nem alkalmas libatömésre. Éppen ezért a felszabadulás előtt a Dunántúlról és a Tiszántúlról, a feketeföldek területéről hozattunk kukoricát, ami jóval nagyobb szemű, mint a mienk. Ma nem hozhatunk, mert nem lehet. Nincs rá lehetőség. A MÁV nem ad elegendő szállítási eszközt; annyira nem ad, hogy még a szükséges csercvetőmagot is aligalig tudjuk ide szállítani. Ez a legfőbb hiba. — A felszabadulás után — mert csökkent a közság évi kukoricakészlete — lényegesen és évrőlévre kevesebb baromfit nevelhetünk, még annál is kevesebbet hizlalhatunk. Abraktakaimányunk még a nagylábas állatainknak sem elegendő — folytatja —, tehát csökkent nemcsak a baromfiállományunk mennyisége, hanem a nagylábas állatok száma is. És mert most kevesebb a jószágállományunk, mint amennyi a felszabadulás előtt volt, istállótrágyából is behozatalra szorul a község. Mivel azok a helyek, ahonnan vásároljuk az istállótrágyát messze vannak, a fuvardíj Ls sokba kerül. aminek következményeként mostmár gyengén terem a kukoricánk. Fígyelem?szrcéUé vélemény — Az idegenektől vásárolt trágya és a libahizlaláshoz szükséges kukorica árát a gyümölcsből, szőlőből fedezzük — mondotta. — De van itt egy komoly panasz: Kistelek a beadás szempontjából az ország negyedik tájegységébe tartozik és ez — a helyi viszonyokat ismerve — túl magas borbeadást jelent. Egész Kisteleken nagyon fent van a talajvíz s ez hozzájárul, hogy évről-évre meglepi a szőlőket a peronoszpóra. Az ellene való védekezés sok növényvédőszert követel, tehát drágább itt a szőlőtermelés. Mindezeknek következtében boraink is gyengébbek, mint például a gyöngyösvidéki, vagy miskolcvidéki borok. — De ha már itt tartunk, hadd mondjam el, hogy Miskolc vidéke a II. tájegységbe tartozik és kevesebb a borbeadása. Pedig azokon a vidékeken mélyen van a talajvíz, kevesebb a peronoszpóra és kevesebb növényvédő szerre van szükség. Gyöngyösön és Miskolc vidékén jobbak a talajok is: ott elég ha 5—6 évenként trágyázzák a földet, míg nálunk legalább két éven. ként feltéllen szükséges istállótrágyázni — fejezte be a termelési bizottság elnöke. Levelükre nem kazlait választ Felkerestem a községi tanács mezőgazdasági osztályát is, ahol Sinkó elvtárs elmondotta, hogy már többször javallották a szegedi járási tanácsnak, hogyan lehetne segíteni a kisteleki termelők baján, de ezzel nem sokra mentek. A tavasszal — sok utánajárással — végre sikerült felzörgetni Budapesten a vegyvizsgáló laboratórium munkatársait, akik el is jöttek Kistelekre és magukkal vittek 26 termelőtől összesen 26 liter bort. Valamivel később a község legkülönbözőbb területeiről összeszedtek 40 kiló talajföldet és azt is elküldték Budapestre vizsgálatra. Azóta már Mintha párát lehelne a vén föld, úgy úszik a kora reggeli napsütésben a lassan felszálló köd a szántóföldek fölött. A nap ezüstösen csillog a lebegő ökörnyálon. Halkan csikordul a léckapu, amikor belépek az iskolaudvarra. Mindenhol csend van, s csak a folyosóra kiszűrődő halk moraj jelzi. hogy még nem kezdődött meg a tanítás. Ahogy elhaladok az osztályok előtt, csillogó gyerekszemek tekintenek rám. Az ablakokban „pistike" „pletyka" és virágzó muskátli. Mindenhol rend, tisztaság, megelégedett békés nyugalom. De hadd kezdjem az elején, ahol tíz évvel ezelőtt megindult az élet. A falu felszabadulása után Füzessy József igazgató vezetésével azonnal megindult a tanítás. Azaz, hogy csak megindult volna, de a férfiak nagy része még távol volt, s kellett otthon a segílö munkáskéz. Igy azután az iskola igazgatója, hiába várta, hogy gyermekkacagástól legycn hangos az udvar, s hogy a tantermekben okos kis legénykék, leányok tanulják a betűvetést, a számtant, a fizikát, s más hasznos tudományokat. A tantestület tagjai házró'.-házra jártak hogy öszfszeírják a tanköteles gyerekeket. Igy is csak nagyon, gyéren szállingóztak az iskolába. A felszerelés is nagyon szegényes volt. A padokon, táblákon. s néhány szekrényen kívül nem is volt más az iskolában — ahogy azt a tantestület régebbi tagjai, ür. Zsák Antalué ós Tarnai József elmondják. De az élet — ha lassan is - visszatért az iskola falai közé Először csak hat csztalyban indult meg az általános iskolai okta.ás. Tanerő kevés volt az iskolában. A szülők kozut csak nagyon kevesen támogatták az iskola munkáját azzal hogy mindennap clknld.ek n-verckeiket oda. A mulasztások, késések igazolása is hiányos volt. Az 1945-46-ban életbenlévő úgynevezett diákönkormányzat, pedig egyenesen megkötötte a pedagógusok kezét. Igy aztán az elért eredmények sem voltak k>elégíiőek. 19<8-ban a párt megbírálta cz oktatas torén fenná ló hibákat és hiányosságokat s tz. iiHam ezután messzemenő támogalust bizicsitol -i £elelö< vezetőknek. A falu tam.oi mar aem voltak a „nemzet napszámosai", mint Egy iskola líz évs régen, akiket az úri osztály nem fogadott be szegénységük miatt, a nép meg azért tartotta magát távol töliik. mert soha nem volt bizalommal a nadrágos emberek iránt. Csak kevés helyen forrt össze a tanító a falu népével, s akkor is úgy, hogy a nagy szegénység miatt maga is vállalt napszámos munkát, kapálást, részaratást. A felszabadulás óta fokozatosan vált a pedagógus az ország megbecsült dolgozójává. 1949-ben új igazgatót kapott az iskola. Szalma János igazgatóbácsit a falu aprajanagyja hamarosan megismerte megszerette, s minden problémájával felkereste. S ö segített. Ha lehetett azonnal, ha nem, legalább jótanácsot, útbaigazítást adott. A szülői munkaközösség életrehívásával sikerült szorosabb kapcsolatot teremteni az iskola és az otthon között. A fokozatosan gyarapodó iskola felszerelések beszerzéséhez, előállításához nagy segítséget nyújtott a szülők áldozatkészsége is. A szülői munkaközösség báljainak és műsoros előadásainak jövedelméből az idén 27 gyermek nyaralt egy bélig Budapesten. Ök készítették el az iskola folyosóján elhelyezett dicsőségszekrényt. De szerez.ek akváriumot halakat, a bábszínház megindulásához 50 ruhát varrtak és 16 fejet késriteltek. Táaeruhával ajándékoz'ák meg a nepi tánccsoportok Kivették részüket a karácsonyi ajándékcsomagok előállításából, rajzászlókat készítettek, ősszel pedig az iskolaév megkezdése előtt a nagytakarításban segédkezve maguk szépítették, csinosították az iskolát és környékét, ahová néhány nap múlva elkísérték gyermekeiket. A szülői munkaközösség egyik leglelkesebb tagja, Kasza Lnjosné akit a szülők nagy bizolrmmal választoltak meg elnöküknek. S a tíz év alatt az iskola megszépült — kívül-belül. A virágoskert, a folyosót, osztályokat díszítő virágok azt bizonyítják, hogy akik idejárnak, magukénak érzik az iskolát minden felszerelésével. Mert van ám már sek mindenünk Dóczi tanííóbáesi kincses szekrényében a fizika- és kémiatudomány megismertetését szolgáiu eszközük sokasága sorakozik. A magyar irodalmi könyvtár ls új könyvekkel gyarapodott. A tornaszekrény sem tátong már üresen. Falitérképünk és biológiai felszerelésünk is van már. A tanulás melloit. azonban jut idő szórakozásra is. Az úttörőelőadások jövedelméből létrehozott villannyal reflektorral, kulisszákkal felszerelt, színpadon sokszor játszanak a kispajtások kacagtató vagy komoly, tanulságos színdarabokat. Az előadások 'jövedelméből vettek még villanygramofont és lemezeket. Ezenkívül cz úttörő-pajtásokat 1951-ben Budapesicn egy hétig, 1952-ben a Mátrában két hétig, 1953-ban a Balaton mellett két hétig nyaraltattuk. Ha pedig ünnepélyes alkalomra készülünk, büszkén kihúzzák magukat azokban az úttörőruhákban, amit a 27 mázsa kalász összegyűjtéséért kapott 1900 forinton vásároltunk nekik. A tíz év eredménye az is. hogy falunkból egyre több gyerek megy középiskolába. Megismerve a tudás édes ízét, vágynak arra. liogy ők is részesei legyenek a tudománynak. A tíz évi munka bebizonyította, hogy nincs képességbeli különbség falusi és városi gyermek között. A falusi gyermek igénye azonos színvonalon vau a, városiéval, s tudja, hogy jó munkája alapján építője lesz az új társadalmi rendnek. Az iskola tízéves mérlege kétségtelenül pozitív eredménnyel zárult. Az elért eredmények azonban még többre kö'eJeznek bennünket nevelőket, szülőket s tanulókat egyaránt. | A kulturális felemelkedéshez vezető ú. ( most már kiegyenesedik, s az akadályok elhárítása is könnyebb lesz, mert mindnyájan egyet akarunk. Célunk iskolánk továbbfejlesztése, az érák színvonalának állandó emelése mellett a követelmények emelése, r így a becsületes munka elismerésének kicrdcmlése. A VI. osztály tanulói feszes vigyúzbon köszöntenek: Előre! Előre a jobb eredményekért, előre a szép, békés magyar jövő építéséért. Jó itt élni, dolgozni, harcolni. Boldog cz a nemzedék, mely maga építi formá'ja sorsát. Az új tíz esztendő tudjuk még több, még szebb eredménnyel gazdagítja majd eletünket. FEJÉR RÚZSA a mihályteleki általános iskola tanára jónáhány hónap eltelt, közben sürgettók is a vizsgálatot, de levelükre még csak választ sem kaptak. Most a földművesszövetkezet következelt a soron, ahol ugyanazokat tudtam meg, amit már előbb Dancsok elvtárs elmondott. De kiderült az Ls, hogy Kistelekről ma exportra egyáltalán nem szállítanak hízottlibát. Ezután néhány parasztasszonyhoz látogattam még el, akiknek véleményéből Rácznénak, volt libanagyvágó asszonynak szavai a legfigvelemreméltóbbak: Mi! mond a volt nagy vágó? — Most ötven éves vagyok — mondja az asszony — és tizenhárom éves korom óta foglalkozom libatöméssel, pulykahizlalással, meg vágással. Volt olyan időszak — több éven át —. amikor havowí« még száznál is több libát meghizlaltam. Később felvásárlással és nagyvágással is foglalkoztam, s két hetenként egy vagon hízottlibahúst szállíttattam Bécsbe, meg mikor hova, de nem ám akármilyent! Egy alkalommal 500 olyan nizottllbát adtam át a nagykereskedőnek, amelyeknek mája darabonként átlagosan 72 dekás volt. Ráczné ma is sorra néz a piacon minden libát s még akkor is kimegy a piacra, ha semmit nem akar vásárolni csupán azért, hogy láthassa a libákat, ö ugyanis ma már nem foglalkozik töméssel. Amikor pedig elköszöntem Ráczrnétól, a kapuból még utánam kiáltott: — Aztán ha véletlenül libavágó asszonyra volna szükség, szóljanak ám! Van még valami, ami) feltétlen meg kell említenem. Ezt különben Ráczné is, meg a község vezetői és a termelési bizottság elnöke is nagyon hangsúlyozták: Kisteleken ma sokkal több a feketéző, mint az életben bármikor is rolis Nafjy hiba, hogy ezek már sovárf/an elhurcolják a libát Budapestre, Félegyházára, meg más helyekre, de még nagyobb hiba. hogy <5 hatóság „semmit sem tud tenni* a feketézőkkel ... Egy szó, mint száz: • kisteleki dolgozó parasztok tudjíl, hogy a libatöpiés ma még jobban jövedelmez, mint bármikor azelőtt és a kisteleki asszonyoknak most is volna kedvük libát tömni maguk hasznára és az ország javára, de ehhez szükség volna arra. hogy az illetékesek meghallgassák végre a volt libatömők kérését. ZELEI BÉLA Lakatos Sándor népi zenekarának smere Csehszlovákiában Lakatos Sándor népi zenekara néhány napja nagy sikerrel szerepel csehszlovákiai körútján. A csehszlovák sajté elismeréssel ír a zenekarról, amelynek minden egyes fellépését nagy tetszéssel fogadja a közönség. A Rudó Právo című lap megjegyzi hogy Lakatos népi zenekarának vendégszereplése elősegíti a magyar és a csehszlovák nép közeledését. A Magyar Vöröskereszt „Az anyák iskolája" tanfolyamokat szervez A Magyar Vöröskereszt országszerte megkezdte „Az anyák iskolája" tanfolyamok szervezését. Sok terhes és fiatal anya vesz részt ezeken az iskolákon, amelyeken szülészszakorvosok és védőnők tanítják meg az anyákat a helyes esccsemögondozásra. Pécsett például a nagy érdeklődésre tekintettel az eredetileg tervezett három tanfolyam helyett hatot indítanak meg novemberben. Az MMDSZ láv rala az Olasz Nószövelségnek A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége az Olasz Nőszövetégnek táviratot küldött, amelyben a Salcrno környékét ért súlyos terrrészali csapás miatt a magyar nők millióinak együttérzését fejezi ki. Emél«ti színvonalunk emelésw segíti elö az julvui-