Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-24 / 252. szám

DELMIGYBRORSZAG VASÁRNAP, 1954 OKTÓBER 24. Aláírták a Saar-vidékre vonatkozó francia-nyugatnémet egyezményt Párizs (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint megegyezés jött létre a Saar-vidékre vonatkozóan Franciaország és Nyugat-Németország között. Mint a jelentések mondják, Mendes-France és Adenauer szombat délelőtti tanácskozásán több, főleg Nyugat-Németország részéről tett engedmény után -sikerült áthidalni a fennálló nézeteltéréseket.* Nyugatnémet részről hír szerint, beleegyeztek abba, hogy a Saarvidéket a brüsszeli szervezet fennhatósága alá helyezés révén részben *európaizálják«. Ezek az engedmények magukba foglalják a saarvidéki alkotmány bevezetésének nyugatnémet részről történő elismerését is. Nyugatnémet körök szerint a németek részéről tett engedmények jelentős áldozatnak tekinthetők, mert a gyakorlatban egyértelműek a Saar-vidék és a szövetségi köztársaság területének különválasztásával. A Saar-vidékre vonatkozó egyezményt szombaton a kora délutáni órákban Mendes-France miniszterelnök és Adenauer szövetségi kancellár a francia külügyminisztériumban aláírta. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának péntek délutáni ülése New York (MTI) Az «AFP* közli, hogy Dávid Johnson, kanadai küldött, az ENSZ-közgyülés politikai bizottságának péntek délutáni ülésén bejelentette: a Szovjetunió aláírja a leszerelés kérdésével kapcsolatos határozati javaslatot. A szóbanforgó javaslatot Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia küldöttsége is aláírta már. Johnson hangoztatta, hogy a szóbanforgó határozati javaslatnak csupán előkészítő jellege van. mivel n leszerelési albizottságnak adandó utasításokra szorítkozik. -Meggyőződésem az — mondotta Johnson —, hogy a bizottság valamennyi tagja osztja megelégedettségünket azzal, hogy az úgynevezett *londoni albizottság- öt tagállamának legalábbis ebben az ügyrendi kérdésben sikerült megegyezésre jutnia-. Jules Moch (Franciaország) a francia küldöttség nevében megelégedését juttatta kifejezésre. Megállapította, hogy -az öt hatalom küldöttsége 1946 óta most először terjeszt elő közös határozati javaslatot*. Visinszkij, a Szovjetunió küldötte kiemelte, hogy a közös harr _ Őszutó az íi,j szegedi Haladás tsz-ben Eladók és vevő A: Képünkön balról jobbra: Bódi Józsi bácsi tsz/tag, Fodor István tsz-clnök és Oláh András, t a újszegcdi kendergyár munkása (Uebmann Béla felvétele. Fény. Sz3v.) Magasodnak az üvegházak falai VERÖFEN/YES őszutói napon járunk az új szegedi Haladás tsz-ben. A bértoer isori központi épület irodájába n Fodor István, a tsz-elnök kön /veket néz és sorolja: — Ké/szül a zárszámadás. Ugy mutatkpzik, hogy egy munkaegység értéke,* a természetbeni járandóságot is pénzre átszámítva 45—50 forir/t között lesz. Fjfeek a szavak is mutatják, hogy a szakértelem. a helyes gazdálkodás é't, a szorgalmas munka nyomán jó••"/orú emberek a Haladás tsz tagjai. tároznti javaslat nemcsatk az ügy-,Bálint Lajos bácsii a gyümölcsterrendre vonatkozik. hanem -a ja- |; lő bri ád . . ezidái k tt vaslat elvi kerdeseket is* érint es / „„ nagy politikai jelentu6égg|el bir«. A politikai bizottság hétfőn dé'/, előtt folytatja munkájátt. * Mendes-France és Bdenauer hajnalig tarifi tárgyalásokat folytattak a Saar-vidék kérdéséiifin Párizs (MTI) Mendes-France és Adenauer a párizsi angol nagykövetség épületében szombaton hajn 'lig tartó tárgyalásokat folytattak. Az „AFP" francia forrásokra hivatkozva közli, hogy „a megbeszéléseken sok kérdésben sikerült jelentós előrehaladást elérni, főleg a politikai kérdésekben, bizonyos gazdasági problémák azonban még függőben vannak". A londoni rádió jelentése szerint Mendes-France a szombaton hajnalban befejeződött tárgyalások után kijelentette, hogy ,.némiképp előbbre jutottak, de még néhány nehéz kérdés megoldásra vár". Adenauer hasonló értelemben nyilatkozott, ugyancsak azt emelte ki, hogy bár több pontban megegyeztek, de „más kérdések igen nehezeknek bizonyultak és ezekkel kapcsolatban Mendes-France ki akarja kérni kormánya véleményét". A bonni kancellár azt a reményét hangoztatta, hogy sikerül megegyezni, ugyanakkor Ismételten utalt arra, hogy „még mindig van néhány súlyos megoldatlan kérdés". Adenauer hozzáfűzte, hogy szombaton délelőtt tárgyal a nyugatnémet kormánykoalíció vezetőivel. Mendes-France és Adenauer szombaton délelőtt ismét találllozotu Ez volt a francia miniszterelnök és a bonni kancellár utolsó tanácskozása a Saar-kérdésről. A washingtoni rádió diplotTiáciai tudósítójának jelentéséből is viszszatükrözödik a Saar-tárgj»alások kimenetelével kapcsolatos biAinytálán nyugati hangulat. A tudósító a többi között így ír: „Mint afiogyan a diplomácia történetében ma- nem egyszer előfordult, ezúttal is az egyik legnehezebb megoldásri váró kérdés csak közvetve kapcsolódik a német fegyverkezés problémájához. Ez a kérdés ez alkalommal aj Saarvidék problémája. A Saar-probléma rendezési' nehéz és bonyolult feladat és (éppen ezért senki sem jósolhatja meg, hogy az erre vonatkozó tárgyalások miként fognak végződni^..." Az angol sajtó is nagy figyelmet szentel a Saar-kérdés alakuláséinak. A legtöbb angol lap azt a nézetet tükrözi, hogy ez a probléma veszély ezteti a párizsi egyezmények i aláírását. A „Times" párizsi tudósítója szerint „a probléma a pénteki esti órákban távolabb látszott a megoldástól, mint eddig bármikor, a francia és német részről egyaránt kifejezésre juttatott optimizmus ellenére". !* '•«" 404 kiló búzát, 217 kiló árpát, 72 kiló zabot, több. mint 23 mázsa kukoricát, 150 kiló szilvát és mintegy kétezer forint készpénzt. — Bálint Lajos bácsi az éwégi elszámoláskor — azt mondja az elnök — kap még közel 10 ezer forintot. A háztáji föld is szép hasznot hoz. Van, aki többet, van aki kevesebbet jussol, mint Bálint Lajos, aszerint mennyi az egységei száma. A napokban öten töltötték kl a tsz-be szóló belépési nyilatkozatot. Hárman közülük ipari üzemből jönnek, hiszen eredeti mesterségük a mezőgazdaságban volt. Rabi István, Kopasz István, Dobák Lajos konzervgyári munkások november 1-én már együtt tevékenykednek a szövetkezet tagjaival. De menjünk ki a földre. Indulunk is az elnökkel. A központi tanyánál nagy építkezés folyik. Megkezdték három üvegház falainak a felhúzását. Mészáros András, a kertészeti brigád vezetője, kitűnő szakember, az elnökkel lelkesen magyarázza, milyen nagyjelentöségűek az üvegházak. Azt mondják: — Decemberben már vetünk az üvegházakba és februárban lesz korai salátánk is. Persze a palánta előnevelésnél is óriási hasznosságú az üvegház És magastörzsű rózsák isf lesznek benne. ÚJSÁGOLJÁK örömmel, hogy az üvegházakat melegvízzel fűtik s a (fűtőkazánban — az ipartól átvett tagpaszta latok alapján — a legkülönbözőbb fűtőanyaggal tudnak tüzelni. Mert olyan összeállítású lesz a kazán. Nem messze az üvegházak magasodó falótól Havrincsák Józsi bácsi paprikát magoz, hogy majd palánták legyenek belőle. A paprikamagot sajátmaguk biztosítják, hogy azért se kelljen pénzt kiadni. Az idén 6 holdon termesztettek csemegepaprikát és bi?ony rekordtermésük volt. A 6 holdról 800 mázsa paprikát szedtek le. Megyünk tovább a földeken, ahol okos tervek valósulnak majd meg az ember hasznára. Érdekes növény a statica, s kevésbé is ismert. Kékszínű virágát itt Szegeden díszítésre használják. Egy hold statica közepes virágtermése 20 mázsa — 20 ezer forintot kapnak érte. A Haladás tsz-ből a statica virágét Philadelphiába és Bostonba is szállítottak. Elöregedett a statica telep, s a Haladás tagjai necsak tervezgessenek új telepet, hanem valósítsák is azt meg. Távolabbról traktorpuffogás hallatszik. Szántanak, vetnek ott. A Haladás tsz-ben a fő termelési ág a kertészkedés, de azért kellő figyelmet fordítanak a gabonatermelésre is. Gyorsítják is a gabonavetést, mert a késlekedés károkat jelent. , , GYÖNYÖRŰ SZÉP a szövetkezet 12 holdnyi gyümölcsfa-iskolája. Alma, őszibarack, meggy és más gyümölcsfajták fái katonás rendben sorakoznak. A sorok között — meggyőzödtünk róla — szál gyomot sem lehet találni. Bódi Józsi bácsi, a gyümölcsfacsemeték nagy mestere, a gyümölcsfaiskola brigadérosa szereti — akárcsak a többi tag —, a fákat, hiszen az ő féltő szeretetük, gorVos munkájuk nyomán cseperednek fel. Az elnökkel együtt ő ls elpanaszolja, nem helyénvaló dolog, hogy a Csemeteforgalmi Vállalat tavaly előírta számukra, milyen csemetéket neveljenek. Nem vették kellően figyelembe a tájadottságot, s hogy ezen a vidéken milyen fákra volna legjobban szükség. Ezen változtatni kell! A gyümölcsfacsemeték sorjai között asszonyok járnak, az egyik munkacsapat tagjai. Csanádi MiJOGOS NEMZETI BÜSZKESÉGÜNK, hogy a magyar irodalom évszázadokon át több olyan értéket adott, amelyek az európai színvonalhoz viszonyítva is kiválónak minősíthetők. Különösen figyelemre méltó, hogy irodalmunk ezt a magaslatot a latin nyelv béklyóiból való kiszabadulása után aránylag rövid idő alatt, már a XVI. század végére elérte. De talán még ennél is feltűnőbb, hogy Balassi Bálint, kinek nevéhez ez a nagyszerű költői alapvetés fűződik, emberség ben és magyarságban is példamutató nagyjaink közé tartozik. Születése négyszázadik évfordulóján tehát nemcsak a nagy költőt, hanem a szépért és hazájáért hősi halált halt vitézt is ünnepeljük. Balassi Bálint 1554 október 20-án született Zólyom várában gazdag főnemesi családból. Ennek megfelelően igen gondos nevelésben részesült. A kor egyik legtekintélyesebb prédikátora, Bornemisza Péter neveli, annak segítségével i merkedik meg aránylag igen fiatalon a humanista műveltséggel. Ez a világias, modern életszemlélet egész egyéniségét áthatja és költészetét is jellegzetesen színezi. Balassi gondtalannak ígérkező gyermekkorát váratlanul zavarja meg az a Balassi Bálint Megemlékezés születése 400-ik évfordulóién kellemetlen fordulat, hogy apja a király előtt kegyvesztett lesz, s családjával együtt menekülnie kell Lengyelországba. Ettől kezdve a család anyagi helyzete és tekintélye fokozatosan gyengül. Balassi ajának végül sikerül tisztáznia magát. A királyi kegy megnyerésében a fiatal költő is közreműködik. Résztvesz az Erdély ellen induló, Habsburgok által támogatott katonai kalandban. A vállalkozás azonban elbukik, Balassi Báthori István " erdélyi fejedelem fogságába kerül, aki királlyá választása után Lengyelországba is magával viszi. Innen való hazaérkeztekor rengeteg nehézség és megpróbáltatás várakozik reá. Apja meghal, gyámnak rendelt nagybátyja kifosztja. lelkiismeretlenül megkárosítja. Balassi a végeláthatatlan pereskedés, sőt a kényszerhelyzetből fakadó önbíráskodások segítségével sem tudja a deklasszálódástól megmenteni magát. Sok csalódásában Losonczy Anna iránti szerelme és egri katonáskodása jelent számára vigasztalást. Unokatestvérével kötött szerencsétlen házassága és az azt követő üldöztetés, pereskedés csaknem teljes romlásba dönti. Egyideig Éfsekújvárt katonáskodik, majd Losonczy Anna özvegysége idején újabtj házassági tervekkel foglalkozik. A büszke. dúsgazdag özvegy azonban nem hallgatja meg a költő hozzáintézett, szebbnél szebb szerelmes versekben kifejezett bókjait, hanem máshoz megy feleségül. Ez újabb kudarc hatására a teljesen magára maradt, reményevesztett költő 1589-ben elbujdosik hazájából és a lengyel király seregében akar harcolni a török ellen. A tervbe vett háború elmaradása miatt 1591-ben, bujdosása közben írt szép, hazafias és szerelmes versekkel tér haza Magyarországba. Itthon ismét résztvesz a török elleni harcokban és 1594 májusában Esztergom ostrománál hősi küzdelemben életét veszté. ELSŐ VERSEI szerelmi tárgyúak voltak. Báthori István udvarában az olasz humanista költészet hatására alkalmi hódítási szándékból sablonos, minden közvetlen élményt nélkülöző udvarló hangú helyzetdalokat írt. Losonczy Anna iránti szerelme azonban csakhamar megszabadította költészetét az udvarló lira közhelyeitől. Az őszinte szerelmi élmény hatására megtalálja a magé igazi, természetes hangját, a humanista kelléktárból kölcsönzött fordulatokat, képeket és hasonlatokat az életből vett természetes motívumokkal cseréli fel Az Anna-versek után a vitézi élet ad újabb lendületet költészetének. Az a szabad, kötetlen életforma, melyben a végvári vitézek élete folyt, az a sokféle élmény, érzés és hangulat, mely a híres végvárakat áthatotta, a lírai témák nagy bőségét kínálta az egyre fejlődő költő számára. E korban írott versei közül különösen kiemelkedik a „Borivóknak való", melyben a tavaszi megújulás fölött érzett örömet általánosságban, de különösen a vitézek szempontjából. nagy művészettel és költői tudatossággal eleveníti meg. Halvány vallásos elemek, humanista életszemlélet, a realitás iránti fogékonyság és a vitézi élet ismerete meleg emberi érzéssel telített hiteles költői képpé olvad össze a versben. Nemcsak a vitézi versek, hanem Balassi összes költeményei között ls tartalmi és formai szempontból legkiválóbb „A végek dicsérete" című katonaének, A 9 versszakból álló művészi szerkezetű költemény olyan reálisan és meggyőzően mutatja be a sok férfias örömmel, de ugyanakkor nagy kockázatokkal és megpróbáltatásokkal teljes végvári katonaéletet, hogy benne az egész végvári élet lényegének művészi összefoglalása érezhető. Ennek az életformának pedig az a lényege, hogy önzetlenségük és hazafias önfeláldozásuk révén a végvári katonák adnak mindeneknek „emberségről példát és vitézségről formát". EMBERNEK, MAGYARNAK ÉS KÖLTŐNEK egyaránt kiváló Balassi a maga koréban. Látszólagos szertelenségében. önbíráskodásában mindég az igazságszeretet vezérelte; előkelő osztályhelyzete nem gátolta abban, hogy az elnyomott társadalmi osztályok tagjaival egészséges emberi kapcsolatokat létesítsen. Katonáit szerette, gondosan nevelte és tanította. A kor legidőszerűbb, legsürgősebb nemzeti feladatát. a török elleni harcot szívesen vállalta, feladatát példamutató hősiességgel teljesítette. A költői művészet terén olyan új * ösvényt vágott, amelyen évszázadokon át biztosan haladhatott nemzeti irodalmunk új magaslatok felé. Sipka Sándor hályné, Szenté Sándorné, Vastag Józsefné és mások, a meggyfákat lombozzák. Hamarosan kezdik a gyümölcsfacsemeték szállítását, szerte az országba, s ezért kell végezni a lombozást. Vizhényó Jánosné is lombozza a fát. Tréíáskedvű, elmókázik és ez jó. Nem fiatal de a keze fürgén jár, Aztán komolyan csak elmondja az örömét. Hiszen úgy van azzal az ember, hogv nem tudja magába fojtani; szereti, ha osztoznak örömében, vagy a bánatában. — Bizony engem a tsz segített ahhoz — beszéli —, hogy van máisaját házam. Konyhai tűzhelyet is vettem, meg ruhadarabokat. — Elmosolyodik s fűzi tovább a szót. — Engem el sem lehetne zavarni innen .. i • Persze az élet a Haladás tsz-ben sem megy úgy, mint a karikacsapás. Akad még baj, egyszer-másszor zsörtölődés, de ami a fő: előrehaladnak. A faiskola felé vezető dűlőúton parasztember kerékpározik, keresi az elnököt és Bódi Józsi bácsit. Megleli őket. S aztán beszélget velük. Azért jött a Tisza Lajos utcai Bartók Szilveszter egyéni gazd , hogy 200 darab körüli gyümölcsfacsemetét Vásároljon a Haladás tsztő'. Zömmel meggy, körte és bsrackfa kell neki. Van ős szívesen adnak az egyéni gazdának. Bartók Szilveszter nem az egydöüli a dolgozó parasztok közül, atfl felkeresi vásárlás céljából a tso-t. Sokan tesznek hozzá hasonlóan, hiszen jó a híre a Haladós faiskolájának. ALIGHOGY elmegyíji Bartók Szilveszter, újabb vendég érkezik. Az Ujszegedi Kendergyár munkása, Oláh András, ő kis kertjébe cseresznye- és őszibarackfákat akar vinni. Bódi Józsi bácsi Indul el vele, hogy kiválasszák a Iákat. A tsz-elnök szemével végignéz a tájon, szép gazdaságukon. „Aranyat ér ez a föld, csak bánni kell vele tudni", — tán erre gondol és nevet, derül az arca. MORVAY SÁNDOR HÍREK Szombaton szállították Taiabányára a sorsolási kerekeket A Második Békekölcsön e hónapban sorra kerülő ötödik sorsolásának színhelyére, a tatabányai népházba szombaton szállították el a kerekeket, amelyeket a pénzügyminiszter által kinevezett sorsolási bizottság több tagja kísért. A sorsolási kerekeket a Népház egyik különtermében helyezik el és a sorsolás kezdetéig itt őrzik. Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Batu István altábornagy, honvédelmi minisztert vezérezredessé nevezte ki. Bélyegkiállítást rendez az MSZT székházában, Horváth Mihály-utca 3. sz, alatt ma délelőtt 10-től este 7 óráig a Szegedi Bélyeggyűjtő Kör, a Magyar-Szovjet Társasággal karöltve. A világon eddig közel 200 ezer féle bélyeg jelent meg, amelyek ábrái az élet minden jelenségét felölelik. Minden ország hírt ad bélyegein népe életéről, nagyjairól, történelméről, alkotásairól, más népekhez való viszonyáról, éllat- és növényvilágáról. Egy bélyegalbum átnézése felér egy képeskönyvvel, amely mindent elmond egy-egy országról. Ez a kiállítás is ílyqn dokumentációs megnyilatkozás. Biztosra vehető, hogy a kiállítás azok számára is tanulságos és érdekes lesz, akik egyéb* ként nem foglalkoznak bélyeggyüjtéssel.