Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-23 / 251. szám

ÍHlJC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMUNKBÓL: A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA SZEGED DOLGOZÓ PARASZTJAIHOZ (2. oldal) VÁLASZTÓPOLGÁROK KÖZÖTT AZ ÜJSZEGEDI JELÖLÖGYÜLÉSEN AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 251. SZAM SZOMBAT, 1954 OKTÚBER 23. ARA: 50 FILLÉR ZAVARÓ INTÉZKEDÉSEK (3. oldal) (4. oldal) Köszöntjük a Hazafias Népfront Országos Kongresszusát TJa kezdődik Budapesten, hazánk szép fővárosában a Haza­fias Népfront Országos Kongresszusa. A kétnapos tanácskozáson több, mint kétezer küldött vesz részt: munkások, parasztok, értel­miségiek, kisiparosok, kereskedők, papok: az egész nemzet képvi­selői. Megtárgyalják majd a Hazafias Népfront céljait, feladatait és megválasztják a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. Alié két héttel ezelőtt, Szeged felszabadulása 10-ik évfordu­lójának ünnepén tartották meg városunkban a Hazafias Népfront nagygyűlését, amelyen megválasztották a népfront szegedi bizott­^gát is. Rövid idő telt el azóta, de a bizottság munkájának ered­ményei máris jelentősek. A bizottság megbeszélte és jóváhagyta a programmtervezetet, határozatot fogadott el, hogy a dolgozók beérkező javaslatainak figyelembevételével módosítsák a pro­grammot; tevékenykedett a bizottság a közelgő tanácsválasztások sikeréért is. Ez azt mutatja, hogy a szegedi bizottság is a legszé­lesebb nemzeti egység megvalósításának útját járja, eredménye­sen dolgozik azért, hogy nagyszerű feladataink megvalósításába, békés építőmunkánk további fellendítése érdekében a legszéle­sebb tömegeket kapcsoljuk be. Ezekben a napokban Szeged dolgozói is pártunk Központi Vezetőségének októberi határozatát tanulmányozzák. A határozat összegezi, hogy országépítő munkánknak az új politika megvaló­sításában milyen nagy eredményei vannak, kimondja, hogy az új szakasz politikája, a júniusi út teljes egészében helyesnek bizo­nyult. Hazánk hatalmas gazdasági erőforrásokkal rendelkezik s népgazdaságunk egészséges. A határozat rámutat arra is, hogy a még meglévő nehézségek a régi hibákból és abból az ellenállás­ból fakadnak, amely a kormányprogramm megvalósítása során jelentkezett. Ezek a határozatok nagyjelentőségűek a népfrontbizottságok munkája számára is. Egy jottányit sem térünk el az új szakasz politikájától, a nép életszínvonala emelésének politikájától. De úgy tudjuk csak megvalósítani, ha emelkedik a termelés, csökken az önköltség, javul a gyártmányok minősége — ha jobban és olcsóbban termelünk. Ehhez a dolgozók tevékeny közreműködése szükséges, s éppen ebben, a legszélesebb rétegek fokozottabb akti­vitásának kibontakoztatásában van a Hazafias Népfront nagy fel­adata. A Hazafias Népfrontnak — élén a pártunk vezette munkás­osztállyal — egyesítenie kell soraiban minden becsületes, hazáját szerető dolgozót, akik részt vállalnak nagy céljaink megvalósítá­sából. A népfrontbizottságok feladata, hogy felkeltsék a dolgozók szívében szunnyadó tettvágyat és segítsék fokozottabb részvételü­ket a feladatok végrehajtásában. A magyar történelem tanulságai azt mutatják, hogy a népi egység megvalósítása csak akkor volt lehetséges, ha volt olyan cél, amely lelkesítette, hevítette a haza sorsáért, a nép ügyéért har­colni kivánó, becsületes emberek millióit. Történelmünkben vol­tak ilyen nagy célok, melyek megteremtették a nemzeti összefo­gást. Rákóczi szabadságharcában a nemzet önállóságáért való harc, a 48-as szabadságharcban a nemzeti függetlenség kivívása és a feudális rend szétzúzásának akarata egyesítette népünket. A fa­sizmus elleni harc idején a Magyar Front tömörítette magába a magyar nép ügyének leghívebb harcosait, a felszabadulás után a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teremtette meg a legszéle­sebb demokratikus összefogás alapjait. Most is van ilyen nagy, lelkesítő cél népünk előtt: pártunk új politikájának megvalósítása. Az életszínvonal emelésének ügye, a dolgozók szebb, jobb életének biztosítása minden magyar hazafi szivét megdobogtatja és tettre serkenti a nép legjobb erőit. Ez is egyik biztosítéka annak, hogy pártunk új politikája megvalósul. Éppen ezért azok, akik nem tekintik tartósnak a legszéle­sebb nemzeti egység megvalósítására, a népi érők összefogására irányuló politikánkat, gátolják a kormányprogramm végrehajtá­sát, akadályozzák a dolgozó nép szebb és jobb életének megva­lósítását. A helytelen nézet aiiból fakad, hogy sokan nem látják még világosan a legszélesebb népi egység megteremtésének jelen­tőségét, s valamiféle agitációs «manőver*-nek tekintik népfront­politikánkat. Akik ezt vélik, nem látják helyesen a néptömegek szerepét, a néptömegek aktivitásának jelentőségét népi demokrá­ciánk eredményeinek megszilárdításában, a szocializmus alapjai­nak lerakásában. Minden becsületes dolgozó lelkesedésére, aktivi­tására, hozzáértésére szükség van ahhoz, hogy új politikánkat megvalósíthassuk! Minden olyan törekvés, vagy nézet, mely aka­dályozza ezt, káros és ártalmas, mert gyengíti népünk erejét, za­varja a párt és a tömegek kapcsolatának további szilárdítását. «A Hazafias Népfront — mondotta Farkas Mihály október 10-én Szegeden tartott beszédében — a nép elevenen ható állandó jel­legű mozgalmává kell, hogy kifejlődjék. A Hazafias Népfront nem egy választási feladat megoldására, hanem új életünk eredménye­sebb felépítésének állandó segítségére, támogatására születik újjá*. A népfront gerince a mur.kás-paraszt szövetség. Annak a nemzeti egységnek, melyet népfront-politikánk megteremt, szilárd alapja, bázisa a munkások és parasztok tartós szövetsége. E két testvéri osztály köré tömöríti a népfront mindazokat, akik tíz éve szabad és független hazánkat tovább akarják erősíteni és szebbé, jobbá akarják tenni dolgozóink életét. A Hazafias Népfront ma kezdődő kongresszusa az egész nemzet nevében tárgyal. Népünk képviselőinek, a dolgozók kül­dötteinek tanácskozása tovább erősíti a népfront bizottságok mun­káját, növeli a dolgozók kezdeményező készségét, tovább erősíti dolgozóinkban a párt iránti bizalmat. Sok sikert kívánunk a nép küldötteinek munkájához! Ma kezdődik a Hazafias Népfront kongresszusa A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954 évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzeté­nek és kulturális színvonalának alakulását 1954 harmadik negyed­évben a következő adatok jellem­zik: A Hazafias Népfront október 23—24-cn tartja országos kongres­szusát a fővárosi Erkel Színház­minden részében megválasztott, több mint 2000 küldött vesz részt. A kongresszus szombaton, október ban. A kongresszuson az országi23-án délután 2 órakor kezdődik Ipar: A gyáripar 1954 harmadik ne­gyedévi teljes termelési tervét 100.5 százalékra teljesítetto. Az egyes minisztériumok ipar­vállalatai 1954 harmadik negyed­évében teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: A kohó- és gépipari minisztérium 99.8 százalékra, a nehézipari minisztérium 99.7 százalékra, a könnyűipari minisztérium 102 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 107.5 százalékra, az építésügyi minisztérium ipar­vállalatai 87.4, a közlekedési és postaügyi mi­nisztérium iparvállalatai 109.8 szá­zalékra. 1954 harmadik negyedévben az egész gyáripar 1 százalékkal, ezen belül a könnyűipar 7.7 százalékkal, az élelmiszeripar 11 százalékkal termelt többet, a nehézipar 5.1 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 harmadik negyedévében. 1954 clsö háromnegyed évében 12.5 százalékkal több közszükség­leti cikket termeltek, mint 1953. azonos időszakában. A fontosabb közszükségleti cikkek közül 14 ezerrel több kerékpárt, ezerötszáz­zal több motorkerékpárt, 81.600-al több rádiót ezer kilogrammal több ponicillint, hárommillió száz­ezer négyzetméterrel löbb gyap­júszövetet, 564 ezer párral' több selyemharisnyát, ötmillióháromszáz­ezer párral több pamutharisnyát, 106 ezer párral több bakancsot, 147.400 párral több férficipőt, G06.500 párral több gyermekcipőt, 125.800 darabbal több férfiöltönyt, 132 millió darabbal több péksüte­ményt, 8100 métermázsával több szalámit. 10.500 métermázsával több vajat, 15.300 métermázsával több sajtot és 40.500 métermázsá­val több szappant gyártottak, mint a múlt év azonos időszakában. Az elért jelentős eredmények el­lenére az ipar a fogyasztók meg­növekedett szükségletét nem elé­gítette ki teljes mértékben. Egy­részt a tervben előirányzott meny­nyiségek is alacsonyak voltak, más­részt a vállalatok számos esetben a tervoket sem teljesítették. Nem teljesítették a mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló mezőgazdasági gépek, például a kereko8 traktor, a borona, a fogatos fűkasza, vala­mint a nitrogénműtrágya termelé­si tervét. Elmaradt az ipar néhány fontos alapanyag, például a szén, az acélnyersvas, a timföld, a mar­tin* és elektróacél, a hengerelt acél. a tégla stb. termelésében is. Számos termék minősége nem kielégítő. A könnyűipar területén néhány fontos közszükségleti cikk­nél, például a csizmánál, a ba­kancsnál, a női- ás gyermekcipők­nél, a pamutszövetnél a kártolt gyapjúszövetnél, a selyemharisnyá­nál az elsőrendű minőségű termé­kek részaránya az előző negyed­évhez képest csökkent. Nem min­den tekintetben megfelelő a me­zőgazdasági szeráruk és kisgépek minősége sem. A termelékenység valamelyest alacsonyabb volt, min* a megelőző negyedévben és mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar önköltségcsökkentési tervét már hosszabb idő óta nem teljesíti, s ennek következtében az önköltség az év folyamán jelentő­sen emelkedett. 1954 első félévében az ipar összehasonlítható termékei­nek önköltsége 2.8 százalékkal ma­gasabb volt mint az előző évben. Előzetes számítások szerint az ön­költségcsökkentési terv teljesítése terén az ipar a harmadik negyed-. évben sem ért ményt. el kedvező ered­Mezögazdaság: A mezőgazdaság fejlesztéséről az új kormányprogramm végre­hajtása során hozott intézkedések jelentősen megnövelték a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ez a harmadik negyedévben a többi kö­zött abban mutatkozott meg, hogy a paraszlság sokkal több kisgépet és két és félszer annyi műtrágyát vásárolt, mint a múlt év hasonló időszakában. Javult a tenyésztési kedv, a pa­rasztság ezévben gondosabban mű­velte meg földjeit és négyszer any­nyi szőlőt és gyümölcsöst telepi­tett, mint a mult évben. Fejlődtek az állami gazdaságok és termelő­szövetkezetek is: gazdálkodásuk színvonala az előző évhez viszo­nyítva emelkedett, a jobb agro­technika következtében magasabb a kapásnövények termésátlaga és emelkedett a tejhozam. A jól dol­gozó termelőszövetkezetekbe a har­madik negyedévben több mint 3600 család lépett be. Számos állami gazdaság és termelőszövetkezet azonban nem érte el az egyéni gazdaságok eredményeit sem az ál­lati termékhozam, sem a termésát­lagok tekintetében. Az állami gaz­daságok nagyrésze még mindig drágán termel. A harmadik negyedévben befe­jeződött a gabonaneműek betaka­rítása. Az aratás előtti kedvezőtlen időjárás miatt a kenyérgabona ter­mésátlaga kisebb, mint amennyi­nek az előzetes becslések mutat­ták. A kukorica, a burgonya és cu­korrépa várható termésátlaga ked­vező, megközelíti az 1953-ban elért eredményeket. A mezőgazdaság ezév elejétől szeptember 30-ig 2423 darab trak­tort, 302 kombájnt, 950 cséplőgé­pet, 332 aratógépet, több mint 16 ezer ekét, körülbelül 17.000 boro­nát és több tízezer egyéb mező­gazdasági kisgépet kapott. A me­zőgazdasági gépek egy egy része azonban nem állott kellő időben rendelkezésre. A gépállomások megnövekedett kombájn és arató­gép állományukat és általában a gépeket nem eléggé használták ki. 1954 nyarán a gépállomásokon és az állami gazdaságokban az ipar­ból és a népgazdaság egyéb ágai­ból átirányított kétezer agronómus, 200 mérnök és technikus, valamint 1800 ipari szakmunkás dolgozott.' Közlekedés: 1954 harmadik negyedében a vasúti tonnakilométerteljesítmény 2.7 százalékkal kevesebb, a teher­gépkocsik tonnakilométer teljesít­ménye 4.7 százalékkal több volt, mint a mult év azonos időszaká­ban. ^ A személyforgalom a mult évhez viszonyítva emelkedett: vasúton körülbelül félmillióval, távolsági autóbuszon mintegy hat millióval többen utaztak, mint 1953 harma­dik negyedében. A negyedév fo­lyamán Budapest közúti közleke­désének megjavítására 29 villa­moskocsit és 40 autóbudlt adták át a forgalomnak. Áruforgalom: A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélel­mezést is — 1954 harmadik ne­gyedévi eladási tervét 101 száza­lékra teljesítette, az év első kilenc hónpajában<25 százalékkal, a har­madik negyedben 23 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a mult év hasonló időszaká­ban, A legfontosabb élelmiszercikkek közül kenyérből, péksüteményből, lisztből, cukorból, étolajból, mar­garinból a kereskedelem a lakos­ság keresletét teljesen ki tudta elégíteni. A hús- és zsírellátás nem teljes mértékben elégítette ki a szükségletet. Jelentősen nőtt a la­kosság fogyasztása a nem elsőren­dű fontosságú élelmiszercikkekből. Például édesságfélékből 127 millió forinttal többet adtak el, mint * mult év harmadik negyedében, sörből a negyedévi fogyasztás kö­rülbelül 75 millió liter volt, 10 millió literrel több, mint a m'ilt év hasonló időszakában. A lakos­ság keresletét ezekből a cikkekből még így sem tudták maradéktala­nul kielégíteni. A 39 megfigyelt város piacaira ez év harmadik negyedében 22 2 százalékkal több árut hoztak fel, mint a mult év azonos időszaká­ban, egyes cikkek piaci áfa csök­kent: a megfigyelt városok piacain például az élőcsirke ára 18 2 szá­zalékkal, a vágott kacsáé 13.8 szá­zalékkal, a paradicsomé 25 száza­lékkal volt alacsonyabb, mint a mult év harmadik negyedében. Ugyancsak csökkent egyes főzelék­félék ára. Ugyanakkor egyes cik­kek, például az alma, a szőlő, a káposzta ára a mult évinél maga­sabb volt. Az év harmadik negyedében a szocialista kiskereskedelem az ipar­cikkek eladási tervét 98 százalékra teljesítette, 35 százalékkal több iparcikket adott el, mint az elmúlt év harmadik negyedében. A lakos­ság a fontosabb ruházati cikkek közül például pamutszöúetből 2.4 millió négyzetméterrel (21.6 százalék­kal), gyapjúszövetből 474 ezer négy­zetméterrel (21.8 százalékkal), se­lyemszövetből 272000 négyzetmé­terrel (29.9 százalékkal), férfi, női és gyermekkabátból 68.000 darab­bal (30.1 százalékkal), férfiöltöny­ből 48.000 darabbal (36.9 százalék­kal), női ruhából 25.000 darabbal (26.7 százalékkal), gyermekruhából 207.000 darabbal (44.7 százríékkalv­férfi, női és gyermekcipőből 226 009 párral (12.3 százalékkal) vásárol* többet, mint a mult év harmadili negyedében. A kereskedelem azon­ban a lakosság keresleti teljese* kielégíteni nem tudta. A lakosságnak az úgynevezet* „tartós fogyasztási cikkek" iránti kereslete igen nagy mértékbea emelkedett, A negyedév folyamáiv több mint 48.000 rádiót, a multévi mennyiség kétszeresét, közel ötezer motorkerékpárt, a multévi 265.3 százalékát, több mint harmincezer kerékpárt, a multévi 107.6 százaié- , kát és körülbelül 55 millió forinl értékű edényárut, a multévi 133.é százalékát adták el. A kormányprogrammban kitűzött céloknak megfelelően gyors ütem­ben emelkedett a mezőgazdasági lakosság vásárlása, mind a termeié* sí eszközökből, mind a fogyasztási cikkekből. Javult a falu áruellátás sa: a szövetkezeti boltok ezév hars madik negyedében az összes kiske­reskedelmi forgalom 25.8 százaié? kát bonyolították le, a multévi 23 százalékkal szemben. Beruházások — Építkezések: A harmadik negyedévben a bf*, rnházások őves tervét 17 százalék­kal csökkentették. A csökkentett beruházási terv mintegy 30 száza­lékkal alacsonyabb az 1953. évi tel­jesítésnél. A beruházások esökken­tése következtében nőtt a lakos­ság rendelkezésére álló építőanyag mennyisége. A beruházási összegek csökkentését illetően egyes beruhá­zások leállítását néhány miniszté­rium tervszerűtlenül hajtotta vég­re. Nem folynak kellő ütembon s kormányprogramm végrehajtásához szükséges átcsoportosítások. Az el­ső háromnegyed évben 1953. évhez képest, megnőtt a mezőgazdasági* illetve szociális és kulturális be­ruházások aránya és csökkent az ipari beruházásoké de még mindig nem érték el a tervezett arányo­kat. Az ipari beruházások az ösz­(Folylatás a második oldalon.J *

Next

/
Thumbnails
Contents