Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-23 / 251. szám
OfLMIlCYflRORSZllC ®If»J Statisztikai Hivatal jelenlése az 1954. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének leljesítésérfi SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 83. (Folytatás az 1-ső oldalról.) 43 BZPS beruházásoknak mintegy százalékán képviselik, a tervezett .16 százalókkal szemben; a mező gazdasági beruházások aránya mintegy 21 százalék, a torvczelt 24.2 százalékkal szemben és valamivel alatta maradt az előirány zottnak a szociális, kulturális, va. lamint az egészségügyi beruházások aránya. A harmadik negyedévben meggyorsult a mezőgazdasági és kismértékben a lakásépítkezések üteme. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezések számára az előirt munkáslétszámnak még mindig csak körülbelül 60 százalékát biztosította. A csökkentett éves beruház&sl tervet a harmadik negyedév végéig a minisztériumok 64 százalékra teljesítették. A harmadik negyedévben üzembehelyeztek több ipari üzemet, a mezőgazdaságnak nagyszámú mezőgazdasági gépet adtak át, de a mezőgazdaság gépesítése nem folyt az előírt ütemben. Az első háromnegyed évben öszszeson közel 13 ezer lakás készült el, ebből állami erőből, Illetve állami támogatással, nagyobbrészt Budapesten és a városokban 5800 lakás. — főleg magánerőből, elsősorban a falvakban, mintegy hétezer lakás. Az év végéig ínég sokezer lakás építkezésének befejezése várható. A negyedév folyamán elkészült föbbok között a Lőrinci Fonó férőhelyes n Duna Cipőgyár férőhelyes bölcsődéje, Budapesten egy 100 és Balmazújvárosban egy 50 férőhelyes óvoda. Számos általános Iskolát bővítettek és több új általános Iskolát adtak át rendoltotésénok. A lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében az országban több helyütt új szülészeti osztályokat és szülőotthonokat létesítettek. Az elért eredmények ellenére 1954 harmadik negyedében az építőipar termelési feladatát nem tel120 60 jesítette: a tervteljesítés foértéke csak mintegy 75 százalékos. Az építőipari vállalatok több épületet, köztük lakásokat, szociális és kulturális létesítményeket, valamint mezőgazdasági épületeket nem ad tak át határidőre a megrendelők nek. Nem folyik kellő ütemben ; lakóházak tatarozása 6em. Számos építkezésen az elvégzett munkák minősége nem kielégítő Az építőipari vállalattá; jelentős része az építési költségeket nem csökkentette. Szociális és kultúrális eredmények: 1954 harmadik negyedében a mult év azonos időszakához viszonyítva a népmozgalom kedvezően alakult: a halálozás arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb, az élveszületéseké hét százalékkal, a természetes szaporodásé 21 százalékkal volt magasabb, mint a mult év megfelelő időszakában. A csecsemőhalandóság aránya egy év alatt 24 százalékkal javult. A mult év azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szak orvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 13 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1350 új férőhellyel bővült. Ez év nyarán az idénybölcsődékben 8.5 százalékkal több a férőhely, mint a mult esztendő hasonló időszakában. 1954 harmadik negyedévében több mint ötezer művet adtak ki, 9.6 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 1953 azonos időszakához viszonyítva 29 százalékkal nőtt. Az ifjúsági művek példányszáma 174 százalékkal, a szépirodalmi műveké 22 százalékkal, a tankönyveké 58 százalékkal volt több, mint 1953 harmadik negyedévében. A filmelőadásoknak a negyedév folyamán több mint 25 millió látogatója volt, 40 százalékkal több, mint 1953 azonos időszakában. Központi Statisztikai Hivatal A mezőgazdasági termelési bizottság felhívása Szeged dolgozó parasztjaihoz KEDVES GAZDATÁRSAK! A szegedi mezőgazdasági termelési bizottság növénytermelési szakcsoportja október 17-i, vasárnapi ülésén foglalkozott a kenyérgabona termelés kérdéseivel. Szegeden is jó adottságok vannak, hogy megnöveljük a búzatermelési eredményeket. Az idő most legkedvezőbb a vetésre. Használjunk ki minden percet azért, hogy a vetőmag mielőbb a földbe kerüljön. A gazdatársak jól tudhatják, hogy a bő termés egyik fettétele az időbeni vetés. A kenyérellátás biztosításáért szükséges, hogy minél több kenyérgabonát vessenek a gazdák. Az ipari munkások mindent megtesznek azért, hogy jobbá váljék a dolgozó parasztok iparcikkel való ellátása. Nekünk, dolgozó parasztoknak most a jó őszi munkával, a kenyérgabona termelés lehetőségeinek kihasználásával is kell erre válaszolnunk. A kenyérgabona termelés növelése, a kenyérgabona nagyobb területen való termelése nekünk, gazdáknak is legközvetlenebb egyéni érdekünk, amellett, hogy mindannyiunk közös ügye, hogy ne legyenek kenyérgondjaink. Jelentős az is, hogy kormányzat tunk a beszolgáltatásba bevitt minden mázsa ke-< nyérgabona után díjtalanul 10 kiló korpát juttat. Ez könnyíti a jószágtartást. 1955-ben minden gazda a kenyérgabona beadási kötelezettség teljesítése után az árpa-, zab-, kukoricabeadást saját választása szerint részben, vagy egészben kenyérgabonával is teljesítheti. A beadás teljesítésekor például egy mázsa májusi morzsolt kukorica 85 kiló búzával helyettesíthető. Használjuk ki a jó időt valamennyien, vessünk késedelem nélkül az összterületünknek lég* alább 40 százalékára búzát, rozsot. Kérjük a gazdatársakat, ha a területük 40 százalékát még nem vetették be kenyérgabonával, úgy október végéig tegyenek eleget kötelezettségüknek. Kívánunk jó egészséget és hasznos munkát! Üdvözlettel: 1 I I MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI BIZOTTSÁG Nyugat-Németország szuverénitásáról és a Nyugateurópai Unióba való felvételéről tárgyaltak a párizsi értekezleten Párizs (MTI). Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország, Olaszország az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei csütörtök reggel értekezletre ültek össze a párizsi Chaillot-palotában. Az i kozás utdn m értekezlet úgy dönkai katonai segélyt — az érdekelt nyugateurópai országok között, Erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fegyvereket a brüszszeli szervezet ossza szét. A tiltaMendes-France november 18-ig ratifikáltaíni akarja az egyezményeket Párizs (MTI) Mendes-France miniszterelnök környezetében úgy tudják, hogy a miniszterelnök november 18-ig ratifikáltatni szeretné a francia nemzetgyűléssel a nyugatnémet újrafelfegyverzésre vonatkozó egyezményeket. Mendes-France ugyanis november 18-án hivatalos látogatást tesz majd Washingtonban és azt szeretné, ha már zsebében vihc.tné az amerikai politika készséges kiszolgálásának bizonyítékát, a londoni egyezmények parlamenti ratifikálását. Mendes-France Sietségére mutat, hogy a miniszterelnök már a jövő héten az illetékes parlamenti bizottságok elé akarja terjeszteni a szombaton aláírandó egyezmények szövegét, hogy így a nemzetgyűlésben a ratifikálási vita már november első napjaiban, vagyis a nemzetgyűlés összeülése után haladéktalanul megkezdődhessék. Ollenhauer Párizsban pénteken délelőtt megbeszélést tartolt Adenauerral Berlin (MTI) Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön este Carlo Schmid, Herbert Wehner és Karlmommer szociáldemokrata képviselők kíséretében Párizsba utazott. Ollenhauer pénteken a kora délelőtti órákban megbeszélést folytatott Adenauerral, aki a Saar-kérdéssel kapcsolatos francia-nyugatnémet tárgyalások állásáról tájékoztatta az ellenzék vezetőjét. A szociáldemokrata párt hivatalos sajtószolgálatának megállapítása szerint Ollenhauer párizsi útja nem változtat a pártvezetőség ama álláspontján, hogy a szociáldemokraták mindaddig, amíg az illetékesek nem tesznek kísérletet újabb négyhatalmi értekezleten a német kérdés békés megoldására, elutasítják Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének tervét. Ollenhauer a Iebourgeti repülőtéren megérkezésekor a Saar-kérdéssel kapcsolatban a következőket mondotta: -A Német Szociáldemokrata Pártnak a Saar-kérdéssel kapcsolatos álláspontja közismert. A Saar-vidck, amely a Ruhrmcdcnce természetes folytatódása, német terület és annak is kell maradnia és meg kell őriznie demokratikus szabadságjogait. Ennek leszögezése után a Német Szociáldemokrata Párt gazdasági téren kész megtenni a legmeszszebbmenő engedményeket*. értekezlet napirenje három pontból állott: 1. Nyugat-Németország felvétele a „Nyugateurópai Unióba", vagyis a brüsszeli szerződésben és a brüszszeli szerződésnek az atlanti paktummal való kapcsolata. Erről egy szakértői csoport már Londonban kidolgozott egy tervet. A kilenc állam külügyminisztere ezt a tervet elfogadta. 2. Az ú) Wehrmacht létszámának megállapítása. Ebben a kérdésben már a londoni értekezleten megegyezés jött létre és csütörtökön véglegesítették azt a megállapodást, hogy az új Wehrmacht 500.000 emberből fog állani, illetve 12 hadosztályból. Ebből 6 páncélos hadosztály lesz. Ezenkívül a Wehrmachtnak 1500 repülőgéppel rendelkező légiereje és olyan hadiflottája lesz, amelyhez számos egység tariozik majd. de egyiknek űrtartalma sem haladhatja meg a 3000 tonnát. A 6 páncélos hadosztály 300 tankkal fog rendelkezni, tehát egy-egy hadosztálynak kétszer annyi tankja lesz, mint Hitler páncólog hadosztályainak volt, 3. A szövetséges országok fegyverkezésének ehenőrzése. Londonban már elhatározták, hogy egy nemzetközi ellenőrző szervet hívnak életre, amelynek hatásköre az lenne, hogy szankciókat alkalmazzon arra az esetre, ha a szövetségesek túllépnék o fegyverkezésre megállapított kereteket. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban kellett volna véglegesen határozni az amerikai hadianyagnak a tagállamok között történő szétosztásáról is, azonban ebben a kérdésben és a nemzetközi ellenőrző szerv kérdésében is új szövegezéssel egészítették ki a londoni határozatokat. Az angolszászok és a Benelux-államok ellenezték ezeket a kiegészítő rendelkezéseket, Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok maga akarja szétosztani a hadianyagot — vagyis az ameritött. hogy <iz amerikai hadianyag szétosztását később fogják pontosan megállapítani. Az értekezleten. Eden angol külügyminiszter nyomást gya. korolt Mendes-Francera, hogy halassza el a Jegyvcrkezési poolra" vonatkozó javaslatának előterjesztését arra az időre, amikor a francia parlament ratifikálja a londoni egyezményt. Értesülések szerint a francia miniszterelnök engedett Eden nyomásának. Egy .négyes" megbeszélés után folytatódott a kilenchatalmi tanácskozás. Az „AFP" a délutáni ülésről ezt jelentette: „A kilenc hatalom képviselője csütörtökön 19.30 órakor a napirendet már kimerítette egy pont kivételével: a Nyugateurópai Unió tanácsának kapcsolatai az atlanti tanáccsal. Egyezmény jött létre minden más pontról, beleértve a fegyvertartás és szabványosítás jelentős kérdését is. A munkacsoport, amelyet a Nyugateurópai Unió tanácsa létrehoz vaslat, vagy a tagállamok valamelyike által beterjesztendő egyéb okmány alapján tanulmányozza, a megalakulását követő két hónapon belül jelentést tesz a tanácsnak". A kilenc külügyminiszter tanácskozásának befejezése után kiadott hivatalos közlemény szerint a kilenc külügyminiszter tájékozódott „a három nyugati hatalom és Nyugat-Németország külügyminiszterei között lefolyt, a Nyugat-Németországban lévő megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozóan létrejött megegyezésről, majd tanulmányozta a párizsi és londoni munkacsoport által azon elvek alkalmazására készített jelentéseket, amelyekről a londoni értekezleten megegyezés történt. Megegyeztek a négy jegyzőkönyv szövegében, amely olymódon erősíti meg és terjeszti ki a brüsszeli szerződés szervezetét, hogy az bizt06Ítja Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság résztvételét, nemkülönben megállapodtak a csatolt okmányok szövegében. Elhatározták, hogy egy hét tagból álló londoni munkacso* port fennmarad az alatt az átmeneti Időszak alatt, amely megelőzi Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos belépését majd, hogy e kérdést a francia ja- | brüsszeli szerződés szervezetébe". " Nagyjelentőségű eseményekről tárgyal Pekingben az indiai miniszterelnök Frankfurt (MTI) A -Frankfurter Allgemeine Zeitung* című nyugatnémet burzsoá lap Nehru indiai miniszterelnök pekingi útjáról többek között a következőket írja: Nekünk, nyugatiaknak eléggé nehezünkre esik azok tanácsát követni, akik szerint az emberiség többsége, s nem pedig a Nyugat szemüvegén keresztül kell néznünk a dolgok folyását. Pedig soha még ilyen szükség nem volt e taAzon beszélgetések során, amelyeket az indiai miniszterelnök és külügyminiszter Mao Cetunggal, Csu Tcvel és Csou Enlajjal folytat Pekingben, világtörténelmi jelentőségű események és kérdések merülnek feL Nekünk viszont hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy mindez nélkülünk, európaiak nélnács megfogadására, mint éppen kül történik. Ez, 400 éves ázsiai most, amikor Nehru megkezdte urámunk után, merőben új jelennagy ázsiai utazását. ség számunkra. ^Elméleti színvonalunk emelésit . pgíli elő az mm ^ «Mr.ílTAT« (53) ! l1 Ekkorra már hangok hallatszottak mögöttünk, kék és vörös ködben alakok futottak ki a konyhából s a műhelybőlValaki hátulról átkarolt és valósággal lecibált Csepkóról. öt is többen vették körül. Bevánszorogtam a műhelybe, leültem a forgácshalomra a sarokban s gondolat nélkül, kábán nézve magam elé tűnődtem. A többiek hagytak, nem mondtak egy rossz szót se, és Csepkó se jött, pedig vártam, hogy ordítva kiront megint a házból, ahová távozott és úgy gondoltam, hogy akkor még kiköpök elébe, mielőtt örökre itthagynám ezt az ótvaros, dögvészes helyet... Még megvillant egy pillanatra Ilonka alakja, leguggolt mellém a forgácsra, megsimogatott s mondott is valamit, amit sehogy nem értettem, mert képtelen voltam rá figyelni. Egy pirosan ragyogó, szép nagy almát is az ölembe csúsztatott, de mindez nem használt. Átnéztem rajta is, mint a levegőn, S csak azt vártam: annyi erőm legyen, hogy örökre bevágjam magam mögött ezt az átkozott kaput. XII. HAJNALLIK 1. Mikor motyómmal hátamon kiléptem Csepkóék kapuján, gondolat és szív nélkül lábamra bíztam magam. S lábaim végezték dolgukat maguktól, gépiesen rugdosták a járda mellett korán lehullott eperfaleveleket. A sarki ártézi kút gőzölgő, langyos vizéből ittam s megmostam az arcomat, Ahogy AZ £LSÖ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE tovább bandukoltam, egyszerre azon kaptam magam, hogy valamiféle szándék, nagyon mélyen bennem, mint az alvó csíra a téli földben, mégis él és mozgat. Egyszerre nagyapámék kerítése mellett találtam magamat. Hogy mindjárt belépjek és elpanaszoljam az én nagy bánatomat, hogy lelkem véres sebére gyógyírt kapjak, hogy a szeretet és pártfogás erős hullámai átjárjanak, természetesnek látszott. Már kezem a kilincsen volt, amikor visszahúztam és tétován félreléptem az ajtóból. Hirtelen elképzelhetetlennek látszott, hogy én most elbeszéljem, ami történt és újra átéljem a mai nap gyötrő történetét, vitriolos szégyenét. Valameddig ott ácsoroghattam, mert mikor lepillantottam lábam elé, már sok-sok széttépett krizanténszirmot láttam a földön, öntudatlanul is nagyanyám gyászos pompájú virágait cibáltam a léckerítésen átnyúlva. Haboztam, mitévő legyek. Egyszer aztán a kútgém nyikorgása hallatszott az udvarból, bennem kis rebbenés — s hirtelen el 'is oldozkodtam már. Lajihoz kellene mennem! Vele tán meg tudnám osztani a mai nap terhét. Hátha segítene rajtam most is, amikor kegyetlén kezek tépték szét bennem a bizalmat, mocskolták össze a jószándékot, csúfolták meg az embert. Már kint jártam a város szélén. A szomorú szürkeségben őrtálló nádas, az ébrenléttől búcsúzkodó nyárfák vigasztalansága egy, befolyt bánatommal. Talán csak a déli harangszó hatolt el ide, olyan messziről, mintha a tegnap távolából remegne át.,! Éreztem, hogy mától nagyon megváltozom. Nem lehet ezt a világot úgy, ahogy van, szeretni és szolgálni. Más utat kell itt törni és éles tekintettel kell szemügyre venni az embereket. Veséjükig hatolni és megtanulni, hogy hová tegyem őket. Sokfélék az emberek, talán ahány, anynyiféle, de valami nagy mesgye mégis elválasztja egymástól a két nagy táborukat. Mennyire más Csepkó, ez a vadállat, mint a finoman vasalt nadrágos Hornyászky vagy akár Jánossy Kázmérék. Mégis valami titkos kapocs összefűzi őket, nem képesek Igazán emberségesek lenni. Lám, Csepkó is erőlködött, hogy jó pofát vágjon, de nem sok kellett ahhoz, hogy a vigyori lárva lehulljon az ábrázatáról, A másik oldalon meg ott van Kelen Gyuszi, Balázs.Laji, meg Udvardi! Ezek is nagyon különbözők, de velem voltak mindig és tudom, hogy egymással is összeférnének, ha együtt kellene élnlök. A gazdagság rontja meg bizonyosan az embereket! Elbizakodottá, •képmutatóvá és kegyetlenné teszi őket. Persze Udvardinak van fizetése, de azért csak nem gazdag az. láttam a lakását. Csepkó a mellényzsebéből kivágná az árát.., _ (folytatása következik) < t