Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-22 / 250. szám

OELMRGTIIRORSZBG r PÉNTEK. 1951 OKTÓBER 22. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata népgazdaságunk helyzetéről és gazdaságpolitikai feladatainkról '(Folytatás az első oldalrólj kezetes és hiánytalan, minden el­ferdítéslől mentes végrehajtása biz­tosíthatja a nehézségek leküzdését, népünk anyagi éa kulturális fel­emelkedése további feltételeinek megteremtését. r—\ Népgazdaságunk helyzetét és fejlődésének lehetőségeit, vala­mint az új szakasz politikájának követelményeit figyelembevéve a Központi Vezetőség a következőket határozza el: 1. A szocializmus építésének egyetlen helyes és lehetséges útja hazánkban a Központi Vezetőség 1958. júniusi októberi és decemberi ülése, valamint u III. kongresszus határozataiban rögzített politika, az új szakasz politikája, amely a szocializmus építését következete­sen a párt és a tömegek közötti legszorosabb kapcsolatra, a mun­kúsoszlály és a parasztság közötti 6zilárd szövetségre alapítja. A párt valamennyi szerve minden párttag ezt a politikát köteles következetesen és határozottan vég­rebaj tuni. Egész gazdaságpoliti­kánkat az 1953 júniusi és az azt követő határozatok elvi alapjaira kell helyezni, minden gazdaság­politikai feladatol és intézkedést az új szakasz politikájánuk kell alá­rendelni. 2. A párt következetes harcot ladit as 1958 júniusában, valamint n III. kongresszuson hozott hatá­rozatok minden elferdítése, az et­től n vonaltól vuló eltérések és el­hajlások ellen. Biztosítani kell, liogy ezeket a határozatokat, az új szakasz gazdaságpolitikájának ulapolveit a párt összes szervei egyöntetűen értelmezzék és inga­dozás nélkül megvalósítsák. Az új 8zaknsz politikájának kérdései­ben meg kell szilárdítani a párt sorainak elvi egységét és határo­zottan fel kell lépni — személyre és a pártban vagy az állami szer­vekben betöltött funkcióra való lekiutet nélkül — azok ellen, akik az új szakasz politikáját elferdí­tik, azzal szemben kétkulacsos ma­gatartást tanúsítanak, vagy a két­kedés szellemét terjesztik. A poli­1ikui bizottság hajtsa végre az eb­ből. a szempontból szükséges ká­derátcsoportosílást a gazdasági szervekben és foganatosítson szer­vezeti intézkedéseket nzokkal szem­ben, akik a III. kongresszus és a Központi Vezetőség határozatait nem teszik őszintén magukévá, akik képtelenek az új szakasz po­litikáját megvalósítani. 3. Az új szakasz gazdaságpoliti­kája a nép növekvő anyagi és kullurális igényeinek minél telje­sebb kiolégítését, a dolgozók élet­színvonalának és kulturális szin­vonalának következetes emelését és ennek biztosítása végett a termelő­erők fejlesztését, n mezőgazdasági és ipari termelés fokozását tűzi ki célul. A párt megalkuvás nélküli har­cot folytat minden olyan felfogás ellen, amely — bármi formában is — az életszínvonal csökkentésére, vagy a termelés és a termelőerők fejlesztésének megszorítására irá­nyul, minthogy az ilyen nézetekés törekvések összeegyeztethetetlenek az új szakasz politikájával, a mun­kásosztály és a dolgozó nép érde­keivel. Ugyanakkor tudatosítani kell a dolgozók legszélesebb '-éte­geiben, hogy anyagi és kulturális igényeik fokozott kielégítésének el­engedhetetlen feltétele a termelés szakadatlan emelkedése, ami első sorban a milliós tömegek erőfeszí­tésétől, a .munkafegyelem megszi­lárdításától. a munka termelékeny­ségének növelésétől függ. A vezető szervek intézkedései egymagukban nem elégségesek ahhoz, hogy a megnőtt életszínvonal fenntartását biztosítsuk és megteremtsük a fel­tételeket az életszínvonal további emeléséhez. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a dolgozók öntudatos, fegyelmezett, kitartó munkájának és alkotó kezdemé­nyezésének eredményeként az e'ő­áilított termékek mennyisége növe­kedjék. minőségük javuljon és ön­költségük csökkenjen. 4. Az életszínvonal emelésének elsőrendű feltétele — mint azt az 1953 júniusi és decemberi pártha­tározatok megállapítottak — a me­zőgazdasági termelés gyors növe­lése. Ezért következetesen végre kell hajtani a mezőgazdaság fej­lesztésére vonatkozó határozatokat és gondoskodni kell arról, hogy az ilyenirányú erőfeszítések valóban a párt- és állami munka homlokte­lébe kerüljenek, A mezőgazdaság gyors fejlesztése elválaszthatatlan a paraszti töme­gek életszínvonalának és vásárló­erejének növelésétől. A leghatáro­zottabban vissza kell utasítani min­den olyan nézetet, amely azt hir­deti, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tését a parasztság anyagi jólétének emelése nélkül, sőt annak csökken­tésével lehet megvalósítani, mint­hogy ezek a nézetek ellentétesek a marxizmus-leninizmusnak a pa­rasztkérdésben és a munkás-paraszt szövetség kérdésében elfoglalt ál­láspontjával. Anélkül, hogy ez a mezőgazdasági árak általános eme­lésére vezetne, biztosítani kell az anyagi érdekeltség elvének követ­kezetes érvényesítését, hogy ez mi­nél nagyobb ösztönzést adjon a termelés kiszélesítésére. Különös gondot kell fordítani a kenyérga­bonatermelés, a szarvasmarhate­nyésztés, valamint egyes ipari növények és mezőgazdasági ex­port-termékek termelésének növe­lésére új anyagi előnyök biztosítá­sa útján is. Az egyéni parasztgazdaságoknak gépek, szerszámok, műtrágya és más anyagok rendelkezésükre bo­csátásával fokozott termelési segít­séget kell nyújtani. Ugyanakkor különös gondot kell fordítani a ter­melőszövetkezetek és állami gaz­daságok megszilárdítására, termés­hozamuk és jövedelmezőségük eme­lésére, a szocialista nagyüzemi gaz­daság fölényének gyakorlati beiga­zolására, egy pillanatra sem feled­kezve meg arról, hogy a termelő­szövetkezet a falun a szocializmus építésének fő útja. 5. Az iparban véget kell vetni a termelés egyhelyben topogásának. Végleg felszámolva azt a hibás el­gondolást, amely szerint az ipar fejlesztése kizárólag a vaskohászat és a gépgyártás növelésén múlik, meg kell indítani az egészséges, a hazai adottságoknak és a baráti országokkal való gazdasági együtt­működés követelményeinek meg­felelő iparosítást. Fel kell kutatni kiaknázatlan természeti kincseinket és lehetővé kell tenni egészben vagy részben még kihasználatlan ipari termelőberendezéseink üzem­beheiyezését. Nagy gondot kell fordítani az anyagtaKarékosságra, a nyersanyagok termelésének növe­lésére és a hazai nyersanyagfor­rások kiszélesítésére, mert ezek a termelés további növelésének igen fontos feltételei. Meg kell vizsgál­ni a leállított beruházások esetleges hasznosítását fogyasztási cikkek és exporttermékek előállítására. Végre kell hajtani azokat a határozatokat, amelyek a leromlott termelőbsren­dezések felújítására, valamint kis­összegű, de a termelőképességet nagymértékben növelő beruházások megindítására vonatkoznak. Ugyanakkor az ipari átcsoporto­sítást az eddiginél határozottabban, erélyesebben és gyorsabban végre kell hajtani úgy a termelésben, mint az ipari beruházásoknál. Az ipari termelést úgy kell növelni, hogy azzal jelentősen gyarapodja­nak a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges termelőeszközök, a lakos­ság szükségleteinek kielégítésére alkalmas fogyasztási cikkek, vala­mint az exporttermékek termelésé­nek arányai. Az átcsoportosítást nem rendszertelenül, szétforgácsol­tán, apró részletekben, hanem szer­vezetten, átgondoltan, amennyire csak lehetséges, egész üzemek vagv üzemrészek tervszerű átállításával kell megvalósítani. Nagy figyelmet kell fordítani a széntermelés fokozására, a szénbá­nyászat terveinek teljesítésére. Ez mindenekelőtt a szénbányászat irá­nyításának megjavítását, a feltárási munkák időben való elvégzését, a gépek jobb felhasználásának meg­szervezését és a gépesítés kiterjesz­tését teszi szükségessé. Gondoskod­ni kell a villamos-energia termelé­sének jelentős növeléséről, a za­vartalan villamosenergia ellátásról. 6. Műszaki és szervezeti intézke­désekkel tervszerűen, következete­sen végre kell hajtani a III. kon­gresszus által a termelékenység emelésére és az önköltség csökkep­tésére hozott határozatokat. Min­den üzem és vállalat dolgozza ki azoknak az intézkedéseknek a részletes tervét, amelyeknek végre­hajtása a tervezett mértékben csök­kenti az önköltséget. A pártnak erélyesen fel kell lépnie azokkal szemben, akik a béralap túllépésé­vel, selejtgvártással és az önkölt­séget növelő más visszaélésekkel szemben engedékeny, elnéző állás­pontra helyezkednek ahelyett, hogy a dolgozók összességének érdekeit erélyesen megvédenék. A termelé­kenységé emelésének érdekében mindenekelőtt el kell érni a tei> melőeszközök jobb karbantartását, a termslőberendezések korszerűsí­tését, a folyamatos anyagellátásnak és a termelés egyenletes, nyugodt menetének biztosítását. A termelé­kenység emelését sem szabad első­sorban a munkaintenzitás növelé­sétől várni; ugyanakkor azonban a munkafegyelem megszilárdítását és a teljes munkaidő céltudatos felhasználását a termelékenység emelése egyik legfontosabb ténye­zőjének kell tekinteni. 7. Gazdaságpolitikánkban a leg­messzebbmenően figyelembe kell vennünk a nemzetközi munkameg­osztás és elsősorban a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködés követelményeit. A nemzetközi munkamegosztás olyan kiterjesztésére kell törekedni, amely lehetővé teszi, hogy leggaz­daságosabban fejleszthető termelési ágaink termékeinek jelentős részét külföldön, elsősorban a baráti or­szágokban helyezhessük el és ugyanakkor ne kelljen nagyobb be­ruházásokat végrehajtanunk olyan termelési ágakban, amelyek fejlesz­tésére adottságaink nem kedvezőek. Nagy gondot kell fordítani a kül­kereskedelmi forgalom megfelelő arányaira. Népgazdaságunk számá­ra egész sor fontos nyersanyagot és egyéb gépi berendezéseket is csak külföldön tudunk beszerezni. Termelésünk zavartalan menete, a forgalomba kerülő áruk mennyisége és így az életszínvonal fenntartása és emelése is jelentős részben at­tól függ, hogy az ipar és a mező­gazdaság nagyobb mennyiságben, kisebb önköltséggel, jó minőségben és a szállítási határidők pontos be­tartásával állítsák elő azokat az exportcikkeket, amelyek kivitele megteremti a lehetőséget arra, hogy a számunkra szükséges anyagokat, gépeket és más termékeket kellő időben be tudjuk hozni. Mindent el kell követni, hogy növeljük azoknak a cikkeknek a kivitelét, amelyeket a legelőnyösebben tu­dunk külföldön elhelyezni. Ennek megfelelően mindenekelőtt a mező­gazdaság és az élelmezési ipar ter­mékei. valamint a kevés anyagot és sok munkát igénylő iparcikkek kivitelét kell növelni. 8. Gondoskodni kell arról, hogy ár- és bérrendszerünk az eddiginél nagyobb ösztönzést adjon a fontos közszükségleti és exportcikkek ter­melésének növelésére. Meg kell vál­toztatni azokat az árszabályozáso­kat, amelyek egyoldalúan a nehéz­iparnak nyújtanak előnyöket. A bérek és prémiumok olyan megál­lapítására kell törekedni, amely fo­kozza a dolgozók érdekeltségét, megfelelő minőségű és választékú termékek előállításában, a terme­lékenység növelésében, az anyag­tak?rékosságban, az önköltség le­szorításában. 9. Következetesen harcot kell folytatni a takarékosságért, a pa­zarlás és a nemzeti vagyon elher­dálása ellen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a népgazdaság rendelkezésére • álló munkaerőt, anyagokat és termelő­berendezéseket ne fecséreljék el. hanem ténylegesen a termelés nö­velésére és kibővítésére fordítsák. Csökkenteni kell az állam költség­vetési kiadásait. Szervezetten, át­gondoltan és emberségesen kell végrehajtani a nem termelő mun­kát végző dolgozók egy részének termelőmunkába való átcsoportosí­tását, amely a nemzeti jövedelem növelésére, az adminisztrációs költ­ségek csökkentésére és az igazgi­tás megjavítására vezet. A takaré­kossági intézkedések kidolgozásá­ban és végrehajtásában azonban állandóan ügvelni kell arra, hogy ezek az intézkedések a) ne keresztezzék a párt általá­nos politikáját és ne vezessenek a dolgozók anyagi érdekeltségének csökkenésére, széles rétegek élet-, vagy kultúrszínvonalának esésére és hogy; h) ne tereljék el a figyelmet a központi kérdésektől; a termelés növelésétől, a termelékenység eme­lésétől. a termelőerők fejlesztésétől, amelyekre erőfeszítéseink nagyobb részét kell fordítani és amelyeket a takarékossági intézkedéseknek is alá kell támssztaniok. 10. Minthogy az új szakasz gaz­daságpolitikájának pontos és rész­letes kidolgozása ezideig nem tör­tént meg és minthogy ennek kö­vetkeztében különösen megerősö­dött az a veszély, hogy a tervezés elszakrd az új szakasz politikájá­tól, a Politikai Bizottság dolgozza ki a pártkongresszus és a Közpon­ti Vezetőség határozatai alapján gazdasági szerveink vezetői, szak­emberek és tudósok bevoná­sával még ebben az évben az új szakasz széleskörű gaz­daságpolitikai munkaprogrammját és a szükséges intézkedések tervét, felbontva azt az egyes termelési és iparágakra. Ez a programm képez­ze a kidolgozásra kerülő gazdasági tervek alapját. Pártunk határoza­tait megfelelő módon érvényre kell juttatni az 1955-ös népgazdasági tervben, amelynek az elért életszín­vonal fenntartása és további emel­kedése feltételeinek megteremtése érdekében biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés jó­val nagyobb mértékben növeked­jék, mint ebben EZ évben, a fo­gyasztási cikkek termelésének emelkedése jelentősen meghaladja a termelési eszközökét; a beruhá­zásokban a mezőgazdaság, a köny­nvüipar és az élelmiszeripar az ed­diginél jóval nagyobb mértékben részesedjék; a felújításokra fordf­|tott összeg 1954 évhez k'épest leg­alább 30 százalékkal emelkedjék, a munka termelékenysége jelentősen növekedjék és az önköltség leg­alább három százalékkal csökken­jen. 11. Az új szakasz gazdaságpo­litikája eredményes megvalósításá­nak, az á'meneti nehézségek sike­| res leküzdésének egyik legfonto­sabb tényezője a vezetés határo­zottsága és céltudatossága. Ennek tudatában hareot kell folytatni a gazdasági vzetés módszercinek gyökeres megjavításáért. A párt vezető szervei a gazdaságnolitika kidolgozásában és végrehajtásában érvényesítsék a kollektív vezetés elvét. A felelős gazdasági posztok­ra meggondolt, bátran kezdemé­nyező önállóan gondolkodó, lelkes elvtársakat kell állítani, akik el vannak szánva az új szakasz poli­tikájának erélyes és gyors meg­valósítására. Biztosítani kell a gazdasági irányitás szilárdságát; ki kell küszöbölni az elhamarko­dott, egymásnak sokszor ellentmon­dó intézkedéseket, a sorozatos terv­módosításokat. Véget kell vetni annak, hogy a gazdasági vezetők egy része gyakran felclötftniil jár el, vagy tehetetlennek mutatkozik s biztosítani kell, hogy minden gazdasági vezető saját munkate­rületén ijttállóan rendelkezhessék s teljes mértékben vállalja is a személyi felelősséget; a reá bízott feladatok megvalósításáért, a fe­gyelem fenntartásáért, a mennyisé­gi és minőségi előirányzatok pon­tos teljesítéséért. A gazdasági szervekben és a vállalatoknál fel kell számolni a rendszertelen, kapkodó szétforgá­csolt irányítást, az áttokintés hiá­nyát és nz új szakasz követelmé­nyeinek megfelelően ki kell alalri­tani a korszerű, átgondolt, szer­vezett vezetést amely az eddigi­nél sokkal nagyobb mértékben tá­maszkodik a műszaki vezetők és nz adminisztratív apparátus felelős munkájára. A bürokratizmus elleni eredmé­nyes harc érdekében határozottan csökkenteni kell az alsó szervek részére kiadott rendeletek és uta­sítások, s a tőliik követelt jelenté­sek és adatszolgáltatások számát; lényegesen egyszerűsíteni kell a tervezés, anyagellátás, ellenőrzés rendszerét és szervezetét. Ugyanakkor a gazdasági veze­tőknek gondoskodniok kell a terv­fegyelem teljes betartásáról és fel kell számolniok az elnéző, liberá­lis magatartást azokkal szemben, akik megszegik az állami törvé­nyeket és rendeleteket, nem teljesí­tik a gazdasági terveket, eemmi­beveszik a munkafegyelmet, vagy kezet emelnek a nép vagyonára. A gazdasági minisztériumok és igaz­gatóságok vezetői, a vállalatok igazgatói, főmérnökei főkönyvelői, művezetői, műszaki és adminisztra­tív munkatársai céltudatos irányí­tó munkájukkal, példamutató ma­gatartásukkal ragadják magukkal munkaterületük összes dolgozóit, gazdaságpolitikai feladataink ered­ményes megvalósításéra. 12. Gazdaságpolitikánk sikerének egyik legfontosabb feltétele, tu­dományos megalapozottsága, amit csak a magyar népgazdaság fejlő­désének elméleti feldolgozása és a gazdasági törvények konkrét köve­telményeinek tudományos elemzé­se tesz lehetővé, hogy nz itt mu­tatkozó nagy elmaradást felszá­moljuk. széleskörű közgazdaság­tudományi kutatómunkát kel) meg­indítani. Ugyanakkor gondoskodni kell a közgazdaságtudományi is­mereteknek az eddiginél sokkal nagyobb mértékű elterjesztéséről, mert csak így válik lehetségessé, hogy gazdasági kádereink önálló­an tájékozódjanak és hogy a párt­aktíva és a dolgozók széles kö­rei a gazdasági problémákat he­lycsen értsék meg. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a kiiz­gagdnságtuúomáByi intézet gjiofs . megszervezésére, a „Közgazdaság­tudományi Szemle" című folyóirat rendszeres kiadására. A pártok­tatásban az eddiginél sokkal na­gyobb teret kell adni a közgazda­ságtan tanításának. 13. Az új szakasz gazdasági fel­adatait csak a pártaktívára és az egész párttagságra támaszkodva, a dolgozó tömegek erejével, min­dennapos, öntudatos. lelkes mun­kájával tudjuk megvalósítani. Gazdaságpolitikánk csak akkor v'4­lik eleven hatóerővé, ha a párt és a dolgozó nép megérli ós magáivá teszi. Teljes mértékben meg kell vtló­sítani a pártvezetés és a párt ing­ság szoros kapcsolatát, elvi-pcrliti­kai egységét. Nyíltan kell felvítni a párttagság előtt a párt politiká­jának kérdéseit, hogy a párttagvka helyzet ismeretében vehessenek részt a párt politikájának kist okí­tásában és a kitűzött feladatok megvalósításában. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a gazdaságpo­litikai feladatoKról es intézkedések­ről a pártaktíva és a pártszerveze­tek idejekorán nemcsak általános tájékoztatást, hanem politikailag megalapozott, átgondolt magyará­zatot is kapjanak. A gazdasá* voii­tikai feladatok megoldásában az eddiginél sokkal bátrabban kell tá­maszkodni a pártaktívára, amely­nek öntudatos cselekvő fellépése döntő szerepet játszik abban, hogy pártunk soraiban felszámoljuk a passzivitás minden megnyilvánulá­sát. Több gondot kell fordítani a kommunisták nevelésére, hogy élenjárjanak a feladatok megoldá­sában. El kell érnünk, hogy egész párttagságunk egységesen, fegyel­mezetten, példamutatóan zárkózzék fel az új szakasz gazdaságpolitikája mögé. Különös figyelmet kell for­dítani falusi pártszervezeteink megerősítésére, a falusi kommu­nisták politikai és mezőgazdasági ismereteinek növelésére, hogy a falvak dolgozó népét eredményesen tudják mozgósítani a mezőgazdaság fellendítésére. Agitációnknak és propagandánknak, elsősorban köz­ponti lapunknak; a Szabad Népnek — világos választ kell adnia a dol­gozó tömegek által feltett kérdé­sekre, meggyőzően kell lelepleznie a népi demokráciával és az új sza­kasz politikájával közvetlenül vagy közvetve szembehelyezkedő nézete­ket és a legszélesebb néprétegeket kell mozgósítania a több és jobb termelésre, gazdasági feladataink megoldására. 14. A kommunisták csak úgy ra­gadhatják magukkal a dolgozók millióit, ha a nép között élnek, ha fáradhatatlanul nevelik és szerve­zik a tömegeket a párt és a kor­mány határozatainak végrehajtásá­ra. Pártunk összes szervezeteinek folyamatos, fáradhatatlan tömeg­munkájára van szükség, hogy nép­szerűsítsék az új szakasz politiká­ját a dolgozók milliós tömegei kö­zött és bevonják a legszélesebb pártonkívüli rétegeket az előttünk álló feladatok megvalósításába. Vi­lágossá kell tenni mindenki előtt, hogy gazdaságpolitikánk következe­tes megvalósítása az egész nép, valamennyiünk ügye. A szakszervezetekre támaszkodva fel kell lendíteni a munkaversenyt és azt a város és a falu dolgozóit átfogó, elevenen ható mozgalommá kell tenni. Csak így tudjuk meg­szerezni a nép aktív támogatását; csak így tudjuk kiváltani a dolgo­zó tömegek bátor kezdeményezését és bírálatát, ami az új szakasz gaz­daságpolitikájának éltető levegője. Az öntudatos dolgozó tömegekre támaszkodva el fogjuk fojtani a nép ellenségeinek minden kísérle­tét, hogy alattomos áskálódásaik­kal zavarják az új szakasz politi­kájúnak megvalósítását. A munká­sok, parasztok és értelmiségiek ön­tudatos, fegyelmezett munkával, a termelés növelésével, a termelé­kenység fokozásával, a termékek minőségének megjavításával, az ön­költség csökkentésével megterem­tik az életszínvonal további eme­lésének feltételeit, biztosítják a szocializmus győzelmét! Az új szakasz politikája, amely tudományosan megalapozott, hatalt mas lehetőségeket nyújt népgazda­ságunk fellendítésére. Harcokban megedzett pártunk összeforrva a munkásosztállyal, a nemzet haladó erői élén új győzelmek felé vezeti dolgozó népünket — a béke, a jó­lét,, a szocializmus útján,

Next

/
Thumbnails
Contents