Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

#1LÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLTETEK t tM*MHW«MW»MMmW»H>llimW» wt«tttiwwMm*«Mim«t» A MAI SZAMUNKBÓL: MEGKEZDŐDÖTT SZEGEDEN AZ ELSŐ ORSZÁGOS FIZIKAI-KÉMIAI KONFERENCIA (3. oldal) r. JELENTŐSEN JAVUL SZEGED BURGONYAELLATASA (3, oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BEFEJEZŐDÖTT A LONDONI KILENCHATALMI ÉRTEKEZLET (2. oldal) X. ÉVFOLYAM, 235. SZAM KEDD, 1954 OKTÓBER 5. ARA: 50 FILLÉR Szeged megyei tanácsi jogú város Az új szakasz, a kormányprogramm megvalósítását elősegítő párt- és kormányhatározatok mindegyike megelégedést, örömet, jobb munkakedvet váltott ki az ország dolgozóiból. A mezőgazdaság fejlesztését elősegítő rendelkezések éreztetni kezdik hatásukat a szabadpiacon, a dolgozók ellátásában. A szociális berendezések egész sora teszi kényelmesebbé gyáraink munkásainak életét, az emberről való gondoskodás ezernyi apró formája világosan mutatja, hogy utunk a magyar nép nagyszerű programmjának megvalósításához vezet, az életszínvonal fokozatos emelkedéséhez, a családok boldogulásához. Ezért fogadták Szeged dolgozói két hónappal ezelőtt örömmel a Városi Tanács javaslatát, hogy Szegedet emeljék ki a megyei tanács hatásköréből. A kormányprogramra egyik részének megvalósítását látták benne. Pártunk III. kongresszusa kimondja: »Helyi tanácsaink csak abban az esetben válnak területük igazi gazdájává, ha gűzsbakötöttségüket megszüntetve továbbfejlesztik önállóságukat ^ a tervezés, a pénzgazdálkodás, a beruházás, az anyaggazdálkodás, a központi feladatok helyi feltételeinek megteremtése, valamint, a lakosság gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése terén*. , Városunk érdekeiről volt szó a javaslatban a lakosság ügyeinek önálló intézéséről, az ipari, a tudományos, a kulturális, az egészségügyi intézmények fejlesztéséről, a városias jelleg biztosításáról, az előttünk álló nagy feladatok sikeresebb végrehajtásáról — a dolgozó emberek 'érdekeit elősegítő kongresszusi határozatokról. Szeged dolgozói várták: teljesül-e kívánságuk? A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ez évi 12. számú határozata városunkat megyei tanácsi joggal közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendelte; Szeged ismét önálló lett. Jelentős esemény ez a rendelkezés városunk életében. Á tanácsválasztások után ügyes-bajos dolgainkkal nem kell átmenni Hódmezővásárhelyre a megyei tanácshoz, itt helyben a városban elintézik az ügyeket. A Városi Tanács az Elnöki Tanácstól kap majd utasításokat, feladatokat, közvetlenül hozzá fordulhat a város dolgozóinak érdekében. Ez a körülmény előnyös Szeged lakosságának. Olcsóbb lesz a közigazgatás: a vállalatoknak, intézményeknek kevesebb időt és pénzt kell utazásokra fordítaniok, a megyei tanács nagyobb gondot fordíthat a megye többi mezőgazdasági jellegű helységeire — kisebb létszámmal el tudja látni a feladatát. A Városi Tanács a megnövekedett feladatokat az eddigi létszámmal oldja meg, kevesebb lesz az adminisztráció, gazdaságosabban tud intézkedni, önállóan tervezhet, gazdálkodhat a pénzzel, intézheti a város beruházásait, az anyaggazdálkodást, a központi feladatok helyi feltételeinek megteremtését, a lakosság gazdasági és kulturális igényeinek kielégítését — mint ahogyan azt a III. kongresszus meghatározta, A város területén három igazgatási területet kell szervezni. Ez is nagyjelentőségű dolog. A tanácsok négyéves munkája alatt szélesedett a kapcsolat az államigazgatás helyi szervei és a lakosság között. Most, hogy Szeged városát három területre osztják, minden területnek önálló helyi területi tanácsa, végrehajtó bizottsága. lesz. Mindez előmozdítja majd a terület gazdasági és kulturális fejlődését, a tanács kapcsolata a dolgozókkal megjavul, az ügyek intézése gyorsabbá, gondosabbá válhat, a tanácsi apparátus jó, lelkiismeretes munkája által. Az újraválasztott városi tanácsnak és a területi tanácsoknak arra van szükségük, hogy munkájukat a választók, Szeged minden lakosa, tevékenyen támogassa. A Hazafias Népfront zászlóbontásra készül. Szeged felszabadulásának 10. évfordulóján. Az előkészítő bizottság nyilvánosság elé bocsájtotta programmtervezetét. A programm végrehajtása a nagyobb jogkörrel felruházott Városi Tanács és Szeged dolgozóinak feladata lesz. Vasárnap, nagygyűlésen választjuk meg a Hazafias Népfront helyi bizottságát. Egységesen, meggondoltan, okosan válasszuk meg novemberben tanácstagjainkat is. Segítsük majd tudásunk, erőnk legjavával az új városi tanács munkáját is, hogy valóban élni tudjunk azzal a joggal és lehetőséggel, amellyel a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szeged városát felruházta. A kongresszus útmutatása így válhat csak valósággá: »•... tanácsain^ és a dolgozók kapcsolata megerősödik, megnő a bizalom és az a segítség, amit a lakosság széles tömegei az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételükkel a tanácsoknak nyújtanak. A tanácsok önállóságának megteremtésével felszabadul a dolgozók kezdeményező és alkotóképessége, melynek nyomán fel fog virágozni a társadalmi, gazdasági és kulturális élet*. Felszabadulási hét a szövetkezeti földeken A Dózsa fsz-ben 'Á szegedi Dózsa termelőszövetkezet tagjai is odaadó, jó munkával készülnek Szeged felszabadulása 10. évfordulójára. Felszabadulási hetet tartanak. Hétfőn szép, verőfényes időben kezdődött a felszabadulási hét. Az asszonyok a paprikát szedték, a férfiak a dűlőútop kocsival hordták a kukoricaszárat... Vetés előtt állnak s a felszabadulási héten — amely október 11-ig tart — erre is nagy gondot fordítanak. A Dózsa termelőszövetkezet tagjai vállalták, hogy október 11-éig a következő munkát végzik el: három hold földről leszüretelik a paprikát, a kukoricaszárat, behordják és 40 katasztrális hold búza alá elvégzik a vetőszántást. Felszednek 4 holdnyi cukorrépát és almáskertjükből leszüretelik a gyümölcsöt. A felszabadulási hét ünnepi hangulatban kezdődött. Az új belépők — köztük Meggyesi István és Körmöczi Márton — becsülettel, egy sorban dolgoztak a régi tagokkal. A Dózsa tsz tagjai is tudják, hogy mit köszönhetnek a tíz szabad esztendőnek — ezért készülődnek a munka új sikereivel Szeged nagy ünnepére, október 11-re. A Felszabadulás tsz köszöntő je A Szeged-baktói Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai is gondosan, jólvégzett munkával köszöntik Szeged felszabadulása 10. évfordulóját. A vezetők és a tagság együtt határozták el, hogy ők is megünneplik a felszabadulás hetét. Náluk kiváltkép meghitt és szép a felszabadulás évfordulójára való készülődés, hisz nem véletlen, hogy termelőszövetkezetüket is Felszabadulás-nak nevezték el. Jelkép is ez. Bizonyítja, hogy a szabad években, mily sokat haladt előre az ember. Hegedűs Ferenc, a volt középparaszt elégedett a jövedelmével, a közösben jobban 61. mint egyéni gazda korában. Ha a természetbeni járandóságát pénzre számítanánk át, havi keresete elérné az 1500 forintot. Hétfőn az asszonyok; Volford Pálné, Bagi Jánosné, Makra Mihályné s a többiek az őszi nap fényében fürdő földön másodszor kezdték szedni Szeged híres-neves fűszerpaprikáját. A felszabadulási héten a tsz tagjai megtöltik száz köbméter silógödrüket, betakarítják az öt hold cirkot s másodszor szüretelik 19 holdról a fűszerpaprikát. 50 holdat jól előkészítenek a vetésre, felszednek 5 holdnyi cukorrépát és elszállítják. Miért gazdátlan a munkaverseny az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál? ,„Augusztus 24. A termelésben élenjárt, 170 százalék" — olvasható Heiszich Ferencné gépét díszítő táblán a szöveg. Azóta már több mint egy hónap telt el. Hiányzott talán az elvtársnő, hogy nem változott a termelési eredménye? Nem! A termelési eredményt jelző táblák nem változtak az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, ez természetesen nem Heiszich elvtársnő és dolgozótársainak hibája* hanem az üzem szakszervezeti bizottságáé, termelési és versenyfelelőséé, Heiszich elvtársnő kormánykitüntetett szövőnő. Most is négy gépen dolgozik. Egy hete versenyre hívta a Jutaárugyár többszörös sztahánovista szövőnőjét, Ökrös Istvánnét. A verseny október 1-én kezdődött. Arra azonban, hogy hány százalékos teljesítményt ért el az első két nap, nem tud mindjárt választ adni. Egyik gépén a cukorgyárnak szűréshez használt anyagot sző, naponta 30 méter helyett 35-öt. A cipővászonból is 4—5 méterrel többet készít, a másik két gépen pedig a bélésanyagból is túlteljesíti napi tervét. Jő szövőnő, ismeri már a gépet, anyagot, jövőre már húsz éve lesz annak, hogy az üzemben dolgozik. — Nem panaszkodhatom — mondja — munkánk után szépen megélünk. Én 1180—1200 forintot keresek, férjem ezer forint körül. Van egy kis házunk Újszegeden. Idős édesanyám elvégzi a házi apró munkát, vigyáz a gyerekre. Jól megvagyunk így együtt. Megszakításokkal beszél, látni a szívéből jönnek a szavak és nemcsak mondja; érzi is azokat. Jó vele beszélgetni. A szövőgépek csattogása közben, a nagy zajban megnyugtatóan hatnak szavai, bizakodó a mosolya. Szeretné megnyerni a versenyt, bár mint kitűnt, nem is ismeri versenytársát, csak termelési eredményeit az újságból, de szeretné túlszárnyalni. Heiszich Ferencné egy a sok közül. De nézzük, hogyan készültek a felszabadulási műszakra együttesen az egész üzemrész. A szövőnők közül nem tud választ adni a kérdésre Meleg Józsefné és Oláh Józsefné sem. Meleg elvtársnő szégyenkezve vallotta be, ő nem tud róla. Oláhné is megütközve válaszol a kérdésre. Neki nem szólt senki a műszakról. Nem kérdezte senki azt sem, hogy akar-e felajánlani valamit. Nem volt röpgyűlés a műszak kezdete előtt, nincs egyetlen felirat sem az üzemben, mely mozgósítaná a dolgozókat. Milyen műszak az olyan, amelyről csak a vezetők tudnak és azok sem egyformán? Bódi elvtársnő szavai szerint szombaton, Vigh Istvánná, az üzemi bizottság termelési felelőse szerint már pénteken megkezdődött felszabadulási műszak. Arról azonban, hogy Heiszich elvtársnőn kívül ki van párosversenyben a Jutafonó ifjúmunkásával, ő sem tud. Hogyan értékeljék akkor Klivinyi Rozália eredményét az irodán, ha a szakszervezet részéről a felelős vezető sem tudja, hogy versenyben van? Hogyan népszerűsítik a dolgozók között, hogyan állítjuk követendő példának a többi ifjúmunkás, a bekerült tanulók elé, ha ahelyett, hogy segítenék, elfeledkeznek róla. Szabadságon van Barna elvtársnő, a versenyfelelős — mentegetőznek a szövő irodán. Ugyanakkor ott van még tíz vagy tizenegy elvtársnő különböző megbízatásokkal, funkciókkal, munkájuk mellett azonban arra is ráérnek, hogy tíz perceket, negyedórákat el „tereferélnek". Az elbeszélgetett tíz percek alatt nemcsak a verseny értékelésére, hanem ax eredmények kiírására is bőven jutna idő. Csak a szakszervezet vezetőinek, a műhelybizottságnak alaposabban a kezébe kellene vennie a dolgokat. A versenyszervezés és nyilvánosságának biztosítása nem egyedül Barna elvtársnő feladata, hanem az egész szakszervezeté. A mulasztásért elsősorban felelős a pártszervezet, az üzem pártbizottsága és a szövő üzemrész alapszervezete. A pártszervezet vezetőinek fokozottabban meg kell követelni a szakszervezet vezetőitől a feladatok végrehajtását. Ugyanakkor, ha látják, hogy segítségre van szükség, nyújtsanak segítséget, ne hagyják, hogy a felszabadulási műszak, a verseny egyes emberek hanyagsága miatt gazdátlan legyen és a vezetők hanyagsága, mulasztása miatt a dolgozók szégyenkezzenek. A dolgozó parasztok Szeged és Szeged környékéről szinte minden nap hozzák zsákokba ömlesztve a paprikát a földekről. Most is három-négy kocsi várakozik a Szegedi Papaprikafoldolgozó Vállalatnál az átvevőhelyen. Valamenynyien egészséges állapotban juttatják el a frissen szedett paprikát a feldolgozó telepre. A munkacsoportok váltakozva :clgoznak a 3-as elepen. Fűzik a paprikát. Képünkön Itajcsányi Andrásné csoportja dolgozik, akiknek egyrésze jelenleg a paprika•sipedésnél van. Ügyesen szoros Tzérakbe fűzik a laprikát, néme'yik 10—12 kilót is kitesz. Ltebmann Béla felvételei,