Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

GÍLMAGY1R0RSZÍG KEDD, 1954 OKTÓBER 5. Befejeződött a londoni kilenchata Emi értekezlet London (MTI) A Nyugat-Német­ország felfegyverzésével foglalkozó londoni kilenchatalmi értekezlet vasárnap délután, tehát a terve­zettnél egy nappal később, befeje­ződött. Az értekezlet 14 oldalas, több függelékből álló záróokmá­nyát azt követően délután aláírták a Lancaster-House-ban. A közzétett záróközlemény és a függelékek elsősorban az elvi jel­legű megállapodásokat tartalmaz­zák, mivel a külügyminisztereknek több konkrét részletkérdésben nem sikerült megegyeznlök. Ezeket az utóbbi problémákat szak­ér-tő bizottságok elé utalták. A záróközlemény első része Nyugat-Németország "szuverénitá­sáról-« és a megszállási szabályzat megszüntetéséről szól. A három nyugati hatalom kijelenti, »arra tö­rekednek, hogy a megszállási rend­szert a legrövidebb időn belül megszüntessék a szövetségi köztár­saságban s a megszállási sza­bályzatot felfüggesszék-. A közle­mény ezzel összefüggésben utal arra, hogy a három nyugati hata­lomnak -különböző jogi megálla­podásokat kell kötnie Nyugat-Né­metországgal-, mielőtt Nyugat­Németország úgynevezett szuvere­nitásának visszaadására, s a meg­szállási rendszer megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatuk hatályba lép. A záróközlemény hangsúlyoz­za, hogy a három nyugati kormány továbbra is "bizonyos, a nemzet­közi helyzetből adódó felelősséget vállal Németországban-, vagyis más cinevezés alatt továbbra is megszállva tartja Nyugat­Németországot. A nyugatnémet hadsereg újjá­élesztéséről intézkedve a záróköz­lemény megállapítja, hogy »Nyu­gat-Németországnak, mint az at­lanti szövetség és a brüsszeli pak-' tum tagjának joga lesz 12 hadosz­tályt felállítani, 1350 repülőgépből álló légierőt és kis haditengeré­szetet fenntartani-, A záróközlemény további szaka­sza a brüsszeli szerződéssel foglal­kozik. Leszögezi az értekezletnek azt a döntését, hogy Nyugat-Né­metország és Olaszország csatlako­zik a brüsszeli szerződéshez és ki­jelenti, hogy a brüsszeli szervezet feladatkörét "kiszélesítik-. Ez a "kiszélesítés- azt jelenti, hogy a brüsszeli szerződésben résztvevő ál­lamok haderőinek létszámát a brüsszeli szerződés szervei hatá­rozzák meg, s ezt a létszámot csak egyhangú jóváhagyás esetén lehet felemelni. Mint a záróközleményt magyarázó hírügynökségi kommen­tárok hozzáfűzik, a fegyvergyártás ellenőrzése és engedélyezése szin­tén a brüsszeli szerződés szervei­nek a feladata. Az atlanti haderők európai főparancsnoka, vagyis az amerikai Gruenther tábornok ugyanezen nyugati kommentárok szerint "kezdeményező lépéseket tehet azonban a fegyvergyártás ki­bővítésére, például Nyugat-Német­országban-. Nyugat-Németországnak az At­lanti Szövetségbe való belépését javasolja a záróközlemény követ­kező szakasza, amely javaslatokat tartalmaz az Atlanti Szövetség "meg­erősítésére- is. Ez a "megerősítés­döntő fontosságú jogokat biztosít az atlanti haderők európai főpa­rancsnokságának. Mint a záróköz­lemény mondja, a főparancsnok dönt a brüsszeli szerződés tagálla­mai európai haderőinek állomás­helyeiről és ő ügyel fel e csapatok ütőképességére, felfegyverzésére, felszerelésére, ellátására. A »DPA- nyugatnémet hírügy­nökség az értekezlet határozataival és a záróközlemény szövegével fog­lalkozva arról ír, hogy a "londoni okmány- pontjainak valóraváltásához még további négy értekezlet megtartása szükséges. Az egyik értekezleten — folytató­dik a "DPA- tudósítása — végle­gesen meghatároznák a nyugatné­met szuverénitás helyreállításának részleteit. Az atlanti tanács érte­kezletén döntenének a bonni állam atlanti szövetségbeli tagságáról és egy újabb kilenchatalmi értekezle­ten határoznák el Nyugat-Német­ország és Olaszország felvételét a brüsszeli paktumba; végül egy francia-nyugatnémet értekezleten a Saar-problémával foglalkoznának. Az újabb kilenchatalmi értekez­letet és az atlanti értekezletet a tudósítás szerint október 21—26 között akarják megtartani. A "DPA- egy másik jelentése szerint a kilenc külügyminiszter vasárnapi ülésén elhatározták, hogy három szakértő bizottságot állíta­nak fel, ezek: 1. a megszállási szabályzat fel­függesztéséről folytatandó tárgya­lásokat előkészítő bizottság; 2. Nyugat-Németországnak az Atlanti Szövetségbe való belépése ügyében indítandó tárgyalások elő­készítésére hivatott bizottság. Ezt a kérdést Párizsban vitatják meg; 3. Nyugat-Németországnak és Olaszországnak a brüsszeli szerző­désbe való belépését előkészítő bi­zottság. A megbeszélések London­ban lesznek. Az értekezlet befejezésével kap­csolatos kommentárok szinte kivé­tel nélkül felvetik azt a kérdést: milyen lesz a londoni megálla­podások franciaországi fogadta­tása. -Vájjon a francia nemzet­gyűlés hajlandó lesz-e ratifi­kálni az egyezségeket?" — teszi fel például a kérdést a londoni rádió hírmagyarázója, aki szerint "bizonyosat nem lehet mon­dani* A »DPA« londoni tudósítója ugyanerről a kérdésről igy ír: "A londoni egyezmények hatálybalépé­se a francia nemzetgyűlés ratifiká­lásától függ. Egyes küldöttségek éppen ezért bizonyos kételkedéssel fogadták az értekezlet eredmé­nyét". Rendkívüli ülésre híviák össze a trancía nemzetgyűlést Az -AFP" közli: a francia mi­niszterelnökség jelenti, hogy Men­des-France arra kérte Le Tro­quer-t, a nemzetgyűlés elnökét, hogy csütörtökre rendkívüli ülésre hívja össze a nemzetgyűlést. ,,/Veretségen ax a szerződés, amely 1ele van kölcsönös bizalmatlansággal" Angol lapok a londoni értekezlelrAI London (MTI}. A hétfő reggeli angol lapok vezércikkeiket a londo­ni értekezlet befejezésének szente­lik és kommentárokat fűznek a kileno külügyminiszter által aláirt záróközleraényhez. A polgári sajtó csaknem egyöntetűen eredményes­nek nevezi a konferenciát s elége­dettségét fejezi ki az eredmény felett. Az elégedettség kifejezése mel­lett azonban aggályok is hangot kapnak egyes még meg nem ol. dott problémák miatt. A Manchester Guardian szorongva ír a londoni határozatok várható franciaországi és angliai fogadtatásáról. Figyelemreméltó a New Chroniete cikke amely — noha üdvözli a megegyezést — óva int attól, bogy feladják a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások politikáját. „Botorság lenne figyelmenkí­vül hagyni Visinszkij leszere­lési javaslatát az atomfegyverek ellenőrzése és a leszerelés kér­désében" hangoztatja a lap. A jobboldali Daily Express — amely egy idő óta szembeszáll a német felfegyverzéssel — élesen bírálja a londoni értekezlet dön­téseit. A lap sajnálattal állapítja meg vezércikkében, hogy „Nagy­Britannia a londoni tanácskozá­sok során fegyveres erőink Nyu­gat-Európában tartásával olyan egyoldalú kötelezettségeket vál­lalt, amelyeket az Egyesült Ál­lamok sem volt hajlandó magára vállalni. Ez a kötelezettségvállalás ártalmára lesz Nagy-Britannia kap­csolatainak a brit nemzetközösség­gel. Nagy-Britannia — állapítja meg a lap — ezzel elvesztette függetlenségét és semmit, a szó szoros értelmé­ben semmit sem kapott cse­rébe. Nevetséges ez a szerző­dés. amely tele van kölcsönös biza Imatlanságga l". A nyugatberliniek elutasítják Adenauer politikáját Berlin (ADN). A Német Szociál­demokrata Párt nyugatberlini szer­vezete a küszöbönálló nyugatber­lini képviselőtestületi választások­kal kapcsolatban közvéleménykuta­tást végzett, amelynek eredmé­nye: az Adenauer politika elutasí­tása. Majdnem ezer nyugatberlinit kér­deztek meg, többek között a kö­vetkezőkről: „Mit gondol ön, a je­lenlegi kormányformáróll" „Egyet­ért ön Adenauer külpolitikájával?" „Helyesli ön Németország újra­felf egy vérzését?" Az első kérdésre a megkérdezettek 80 százaléka ki­jelentette. hogy elutasítja az Aden­auer kormányt, mert az nem né­met, hanem amerikai politikát űz. A második kérdésre minden meg­kérdezett nem-el felelt, mert Aden­auer külpolitikája nem az újra­egyesítésre irányul és elveti a négyhatalmi értekezletet. A meg­kérdezettek 30 százaléka háborús politikának nevezte Adenauer po­litikáját. A harmadik kérdésre a megkérdezettek hetven százaléka nem-mel válaszolt, míg a többlek Németország újrafelfegyverzése mel­lett szálltak síkra. A Német Szociáldemokrata Párt közvéleménykutatásának eredmé­nye teljesen egyezik a nyugatberli­ni szenátus által betiltott népsza­vazás eredményével. E népszavazás során már több mint 200 ezer nyn­gatberlini nyilatkozott a békeszer­ződés mellett ég az „enrópai vé­delmi közösség" ellen. Magyar nehéxipari szakemberek utazása Közel- és Középkeletre A napokban több magyar nehéz­ipari szakember utazott Sziriába, Libanonba és Pakisztánba, hogy a magyar nehézipari kapcsolatok ki­szélesítéséről és nehézipari cikkeink eladási lehetőségeiről tárgyaljon. Elsősorban elektromos berendezé­sek, vízi és öntöző berendezések, nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari berendezések, valamint különféle gépek elhelyezési lehetőségeit vizs­gálják meg, tekintettel arra, hogy ezek a cikkek beleillenek a közel­és középkeleti országok fejlesztési programmjába. Nehézipari cikkeink ellenértéke­ként a meglátogatott országok kül­kereskedelmében fontos szerepet játszó exportcikkek jönnének szá­mításba. Előre ifjúság Vezetőségválasztás az iskolai DISZ szervezeiekben IFJUSÁGUNK politikai szerve­zete a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. A tanulóifjúságot itt kell jobb ta­nulásra, munkaszeretetre, fegye­lemre nevelni, sportolási és szóra­kozási igényeiket kielégíteni. Év elején sok feladat vár a ta­nulóifjúságra. Az első, amely egész munkájuk alapja: olyan vezetősé­get választani, hogy az képes le­gyen megnyerni a fiatalok bizal­mát, vezetni tudja őket. Most folynak a vezetőségválasztá­sok a felsőbb iskolákban. Sok alap­szervezetnél már be is fejeződtek és az iskolai DISZ vezetőséget vá­lasztják. A városi DISZ bizottság tagjai segítenek a vezetőség meg­választásában: látogatják az isko­lákat, beszélgetnek a fiatalokkal, irányítják a munkát. Segítenek az iskolák tanárai ls, akik nevelő munkájukban számítanak a DISZ segítségére. ISKOLÁINKBAN általános ta­pasztalat, hogy a tanulóifjúság szív­ügyének tekinti a DISZ szervezetek megteremtését. A diákok jól meg­nézik, hogy kiket választanak a ve­zetőségbe. Jó volt a vezetőségvá­lasztó gyűlés a Tömörkény-leány­giimnáziumban, a Magasépítőipari­technikumban, és a Közgazdasági­technikum statisztikai tagozatán. A DISZ szervezetek titkárai értékel­ték az elmúlt év munkáját és taná­csot adtak a vezetőségi tagoknak. A jelölés alkalmával a felszólalók elmondták nekik, hogy mit várnak tőlük s milyen feladatok megoldá­sálhoz kérnek segítséget. Nagyon fontos, hogy minden diák vegyen részt a választás előkészí­tésében, a vitában. A vezetőségbe a legjobb fiatalokat válasszák meg. Azokat, akiknek tekintélyük van s ezt a tekintélyt jó tanulással, fe­gyelmezett magatartással, mások segítésével vívták ki. Azokat vá­lasszák meg, akik már tapasztalat­tal rendelkeznek az ifjúsági moz­galomban, a DISZ munkájában és szeretettel tudnak bánni a többi fia­tallal. FONTOS a sikerhez a politikai előkészítés, az ifjúság érdeklődésé­nek felkeltése. Ezért tartsanak röp­gyűléseket és folytassanak egyéni agitációt. Használják fel a vezető­ségválasztás sikeres előkészítésére az Iskola-rádiót és a faliújságot. Nem mindegy, hogy kiket válasz­tanak meg az ifjúság élére, hisz a következő időkben a tanulóifjúság előtt álló feladatokat csak jó ve­zetőkkel és segíteni akaró ifjúság­gal lehet elvégezni. B. M. Ifjúmunkások találkoznak az idősebb kommunistákkal Szöged felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából a Városi DISZ-bizottság kezdeményezésére e hó 10-én délután 4 órakor a Szegedi Kendorfonógyárban, az Egyetemen ég a Petőfi-telepen megrendezik a díszesek ég az idősebb kommunis­ták találkozóját. A találkozó célja, hogy a fiatalság megismerkedjen az idősebb elvtársakkal, tőlük tudja meg, milyen volt a helyzet, ami­kor ők fiatalok voltak és milyen óriási különbség van a fiatalok akkori ég mostani élete közt. A Gépipari technikumban is rendez­nek ilyen találkozót. Itt vendégül látja a DlSZ-bizottság a Szegeden tanuló külföldi fiatalokat is. A Finn Kommunista Párt X. kongresszusa Helsinki (TASZSZ). Október 2-án Helsinkiben megkezdte munkáját a Finn Kommunista Párt X. kon­gresszusa. A kongresszust Aimo Aaltonen, a Finn Kommunista Párt elnöke nyi­totta meg. Aaltonen javaslatára a vendégek egyperces hallgatással adóztak J. V. Sztálin és a Finn Kommunista Párt egyik megalapí­tója, Sandra Lehtinen emlékének. Aaltonen beszédében megemlítet­te, hogy o X. kongresszus időszaka egy­beesik a Finnország és a Szov­jetunió közötti fegyverszüneti egyezmény tizedik évfordulójá­val. A tízéves békés fejlődés idő­szaka — mondotta Aaltonen — meggyőzően bebizonyította né­pünknek, hogy milyen előnyös Finnországra nézve a nagy Szov­jetunióval és a többi békeszerető néppel való baráti viszony. Mint Aaltonen megjegyezte, a kommunista párt megelégedéssel állapítja meg, hogy az általa kép­viselt külpolitikai vonal mind szé­lesebb néptömegek támogatására talál, aimit más pártok sem hagy­hatnak figyelmen kívül. Aaltonen a továbbiakban az or­szág belpolitikai helyzetét elemez­ve, rámutatott a kommunista párt befolyásának növekedésére a finn dolgozók körében. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelynek tagjai: Ville Pessi, Almo Aaltonen, Hertta Kuu­sinen, Inkeri Lehtinen, Martti Malmberg, Irjö Murto, Ailo Miaki­nen, Mauri Rüemia, Koski Kulo, Eino Kulpi, valamint a testvérpár­toknak a kongresszuson résztvevő képviselői. Ezután felolvasták a Szovjet­unió Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának üdvözletét, amelyet a küldöttek és vendé­gek viharos tapssal és éljenzés­sel fogadtak. A kongresszuson ugyancsak vi­haros tapssal fogadták a Kínai Kommunista Párt központi bizott­ságának üdvözletét. Ezután Koski Kulo, a Finn Nép Demokratikus Szövetségének elnö­ke üdvözölte a kongresszust. A Magyar Dolgozók Pártja nevé­ben Non György üdvözölte a kon­gresszust. A kongresszus október 2-i dél­utáni ülésén Ville Pessi, a Finn Kommunista Párt főtitkára a Finn Kommunista Párt központi bizott­ságának munkájáról tartott beszá­molót. A beszámoló felett megkezd­ték a vitát. (39) — Akkor nem lesz em­ber belőle, ha megútál­tatjuk vele a munkát! — kiáltotta indulatosan Misa bácsi, s nekem na­gyon jól esett, hogy így gondoskodik rólam. „Mégis csak vam benne emberség" gondol­tam megnyugodva, s egész otthonosan kezd­tem érezni magam, amikor lefeküdtem a priccsre egy kamraszerű sötét kis szobában, melyet nyilván miattam ürítettek ki. Az vi­szont egy cseppett sem esett jól, amit lefek­vés előtt mondott Csepkó. — Gyere csak kicsit, fiam! — nyitott a szobácskámba, mihelyst elfészkelődtem a hencseren. Felugrottam, s eléálltam a sötétben. Csak apró, villogó szemét láthattam. — Mit is súgott neked Kelen Gyuszi a műhelyben, fiacskám? Miről beszélgettetek? Jó, hogy sötétség borult fölénk, mert be­lepirultam a füllentésbe: — Semmit, csak... Pali bácsi után ér­deklődött, hogy elhelyezkedett-e már az öreg. Vigyázz arra az emberre fiam! — lapo­gatta meg a karom. — Nem jár jó úton ez a Gyuszi gyerek, pedig nagy kár érte. Engem is rossz hírbe kevert már a rendőrség előtt, előbb-utóbb be fogják csukni, ha így folytat­ja. Nem lehet annak jó vége, amit ő csinál. Legszívesebben lemondanék arról, hogy ná­lam dolgozzék, dehát sajnálom szegény, öz­vegy édesanyját a sok gyerekkel, nomeg arany keze van az is igaz... A kézit, azt ügyeld erősen, hanem a szavára ne hallgass: Ne menj vele az atyaistennek se ha hivni talál bár­hova is, mert mellette csak bajba keverejjel te is! Mindig eszedbe legyen fiam, amit most ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE mondtam, én a javadat akarom! Ezzel csukta rá az ajtót inasságom első napjára, X. A Jó MUNKA FURCSA JUTALMA Az ajtót másnap reggel — s azontúl is nap mint nap — elég korán rámnyitogatták. Sűrűs sötét gomolygott az udvari körtefák ágai közt, mikor Misa bácsi kettőnket a mű­hely felé terelgetett, hogy hozzáfogjunk a szerszámok megjavításához. — Este minél korábban lefeküdni, reggel minél előbb felkelni, ez a legegészségesebb! — emelte fel mutatóujját, amint inastársam, Peti meggyújtotta a műhely tizenötös égőjét. Gyér világosság vibrált a gyalupadokon. Jócsomó vésőt s néhány fűrészt kellett megéleznünk. Nem ment nehezen. Örömmel állapíthattam meg, hogy Petinél is jobban értek hozzá, aki pedig másfél esztendeje inas­kodott már. Nagy a rokonság az ácsszerszá­mok és az asztalos műhely kellékei között, — a körfűrészt, eresztőgyalut, ropántot s a véső­féléket szinte dedős-koromtól ismertem. Új­ságként hatott rám a rengeteg, furcsábbnál­furcsább formájú idomgyalu. Ezek a bútorok csínját, ékességét varázsolták elő — jó ke­zekben persze. Kedvtelve simogattam sze­memmel az idomgyalukat; egyelőre ugyanis nem szabadott hozzájuk nyúlnom. Igen finom s kényes jószágok, boszorkányos ügyesség, hosszas gyakorlat szükséges élezésükhöz is, A vésőket otthonos mozdulattal szorítottam a hajtókaros köszörű­kőhöz, Peti előszörre sebesen kapott a ke­zemhez. — Te csak hajts, majd én köszörülök! — mondta némi fölénnyel. — Acs az apám! — nyugtattam meg mo­solyogva, kicsit büszkén és intettem, hogy csak hajtson ő nyugodtan. Misa bácsi is elbámult, miután a jószá­gog körül bíbelődve bekukkantott a műhely­be, megnézni, hogyan ügyeskedem. Kezébe vett egy fényes, nedvesélű vésőt, végighúzta rajta bütykös ujját, s a nyelvével is csettin­tett, annyira tetszett neki az eredmény. — Akár holnap felszabadíthatnálak! — szaladt füléig a 6zája jókedvében. — Persze, el ne bízd magad, sok minden kell még ah­hoz, hogy az ember keze alól kifusson egy kombinált szekrény! Délfelé kiintett a műhelyből s akkor tudtam meg, hogy a kombinált szekrény el­készítésének tudományához az szükséges, hogy, a tehénlrágya eltakarítását tanulja az Inas... — Szereted a jószágot? — kérdezte ked­veskedő mosolyával. — Mert aki azt szereti, rossz ember nem lehet! — Hogyne szeretném! — feleltem habo­zás nélkül. — De érteni nem értesz hozzájuk, ugy-e? Teszem azt, a tehénalmozáshoz? — Otthon ugyan nem csináltam, hisz* nincs tehenünk, de a barátaim parasztgyere­kek, s néha segítettem nekik, Miska bátyám. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents