Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

OELMBGYORORSZAG VASÁRNAP. 1934 OKTÓBER 3t. Dobi István távirata Luigi Einaudi olasz Köztársasági elnökhöz Dobi István elvtárs, nz Elnöki Tr.náes elnöke, a Snlomo vidékét sújtó árvízzel kapcsolatban, amely­nek számos halálos áldozata volt, a következő táviratban fejezte ki együttérzését Einaudi olasz köz­társasági elnöknek: „A Salerno vidékét sújtó ter­mészeti csapás miatt az olasz né­pet ért gyász alkalmával, kérem Elnök Ur. fognula mélységes <^yüttérzésom nyilvánítását mind magam, mind lú egész magyar nép nevében. DOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke* • A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa táviratot intézett az Olasz Általános Szakszervezeti Szövet­séghez, amelyben őszinte és mély­séges együttérzéséről biztosítja Olaszország népét azzal a szörnyű természeti ' csapással kapcsolatban, amely Salerno vidékinek lakossá­gát súj.otta. D város- és községgazdálkodás! miniszler rendeiele a földreform során, vagy késübb iuitaiott és még be nem épített házhelyekről szóló miniszierlanácsi határozat végrehajtásáról A Magyar Közlöny október 30-i száma közli a város- és községgaz­dálkodási miniszter rendeletét a földreform során vagy később jut­tatott és még be nem épített ház­helyekről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. A ren­delet megállapítja, hogy a meg be nem épített juttatott házhely tulajdonosa köteles a házhelyen az építkezést egy éven belül megkezdeni és két éven belül befejezni. A tanácsok végrehajtó bizottsága a tulajdonosoknak felszólítást küld. amelyre 30 napon belül válaszolni kell. Amennyiben a házhely tulaj­donosa nem vállalja az építési kö­telezettség teljesítését, vagy nem válaszol a tanács felszólítására és házhelye nincs szőlővel vagy gyü­mölcsfával beültetve, a házhelyeta tanács végrehajtó bizottsága igény­beveheti s olyan személynek jut­tathatja. aki házhelyet igényel la­kóház építésére, de igényét a vég­rehajtó bizottság állami tulajdonba vett Ingatlanokból nem tudja ki­elégíteni. Elsősorban a község (város) be­épített területén lévő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó házhelye­ket kell igénybevenni. Az igénybevett házhelyekért a tanács végrehajtó bizottsága kö­teles a volt tulajdonost teljes mértékben kártalanítani vagy pénzben vagy a megváltási ösz­szcggel azonos csereingatlan­nal. Pénzbeli kártalanítás esetén az igénybevett házhelyek megváltási ára az irányadó. A rendelet részletesen szabályoz­za az igénybevétel és a pénzbeli kártalanítás módjait, intézkedik a már befizetett megváltási árelőleg­gel kapcsolatos kérdésekről, meg­szabja a csereingatlannal történő kártalanítás módját, valamint meg­állapítja azokat a szerveket, ame­lyek házhelyigénybevételi és jutta­tási ügyekben első és másodfokon eljárnak. Az angol kikötőm un kasok az önkéntes túlórázás elve alapján a sztrájk megszüntetésére szavaztak London (MTI) 350 hajót és több mint 200 millió font értékű export és import rakományt bénított meg az angol kikötömunkások sztrájkja, amelynek megszüntetését határoz­ták el szombaton a munkások 8 kikötőben megtartott nagygyűlése­ken. A sztrájkvezetőség Javaslata, amelyet a sztrájkotok elé terjesz­tett, a következőképpen hangzik: — Miután megoldották a hely­zetet Londonban és tekintettel Monckton munkaügyi miniszter al­sóházi nyilatkozatára, valamint Deakin ama kijelentésére, melyet szakszervezete tagjainak nevében tett, hogy a •"túlórázás önkéntes* a konferencia a rendes munka új­rafelvételét ajánlja november else­jére. Ezt abban a tudatban ajánl­juk. hogy egy hónapon belül ösz­szehívják majd ezt a konferenciát a londoni és a vidéki kikötőkben elért haladás áttekintése céljából, tekintettel az önkéntes túlórázás dolgában tervezett megegyezésre. A *Daily Worker« írja: — A munkások vezetői kijelen­tették, hogy ha a vidéki munkál­tatók el merészelnének térni a Londonra vonatkozó egyezménytől és a túlórázást kötelezővé akarnák Terroristák és kémek pere Csehszlovákiában Prága (TASZSZ). A napokban zajlott le Ceské Budejovicében egy Jiri Rezác nevű kalandor vezetése al tt álló terrorista banda pere. A banda 1949-ben kezdte bűnös tevékenységét. Azóta több terror­cselekményt szervezett és előkészí­tette a helyi kommunista pártszer­vezetek és hatalmi szervek vezetői­nel meggyilkolását. A per alkalmával fény derült a terrorista bandi külföldi kém­szervczetekkel fenntartott kap­csolataira. Jiri Rezác 1953-ban a „Csehszlovák Elba—Odera Hajózási Társaság" szolgálatába lépett azzal a szán­dékkal, hogv Nyugat-Németországban kap­csolatot teremtsen ellenséges kémszolgálatokkal. Ezt most meg is tette. A továbbiakban a banda tagjai több kémjelentést juttattak el kül­földi titkos ügynökökhöz. A bíróság Jiri Rezácot, Jaroslav Sirotekát és Bohumil Simát ha­lálbüntetésre, a banda két másik t gját pedig életfogytiglani böi­lónie iléUe3 __ tenni, a válasz újabb országos sztrájk lesz. Ez a győzelem talán a legna­gyobb, amelyet a kikötőmunkások egységes akciója az elmúlt 50 év­ben aratott. A szállítóipari és ál­talános szakszervezet vezetősége a legkétségbeesettebb erőfeszítéssel igyekezett letörni a sztrájkot, de a szakszervezet tagjai rendíthetetlen szilárdsággal tartottak ki a kikö­tőmunkások és a folyami hajósok mellett. i • i A Szovjetunió Miniszter­tanácsának közleménye Anatolij Nyikolajevics Kuzminnak, a Szovjetunió kohászati miniszterének haláláról Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Minisztertanácsa a következő közleményt tette közzé: A Szovjetunió Minisztertanácsa mély megrendüléssel adja hírül, hogy 1954 október 29-cn hosszas és súlyos betegség után elhúnyt Anatolij Nyikolajevics Kuzmin. a Szovjetunió kohászati minisz­tere, a kohászati ipar egyik leg­tekintélyesebb szervezője. A kiadott orvosi jelentés szerint A. N. Kuzmin hosszú ideje máj­rákban szenvedett és rákos áttétel keletkezett a gerincoszlop csigolyái között is. Kuzmin halálát a rákos daganat miatt keletkezett intokszikáció kö­vetkeztében beállott szívbénulás okozta. Megjeleni az új közgazdasági folyó ral első száma Tőrvényerejű lendelet állami gazdaságok min'sztériuma és országos eidészeii főigazgatóság felállításáról A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Hazafias Népfront El­nöksége javaslatára törvényerejű rendeletet nlkotott az állami gaz­daságok minisztériuma és nz Or­szágos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról. Pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség legulóbbi ülésének határozata értelmében megindult nz új magyar közgazda­sági folyóirat: a Közgazdasági Szemle. A lap első száma a közgazdaság­tudomány fellendítésének szolgála­tában című vezéreikkében ismerte­ti azokat a feladatokat, amelyek a hazai közgazdaságtudomány fej­lesztése a párt és a kormány gazdaságpolitikája, tudományos megalapozásának előmozdítása vé­gett az új közgazdasági folyóiratra hárulnak. Mikó József Az új tanácstörvény, a tanácsok gazdasági munkájának megjavításáért, című cikkében a tanácsok gazdasági tevékenységé­vel kapcsolatos kérdéseket elemzi. Csizmadia Ernő a mezőgazdasági nagyüzem fölénye és a termelőszö­vetkezetek erősítése, népi demokrá­ciánk fejlődésének új szakaszában címen írt cikket. Wilcsek Jenő Az önköltség csökkentésének eszközei iparunkban című cikkéhen a ter­melékenység emelkedésének és a termelés növekedésének az önkölt­ség csökkentésével való összefüg­géseit tárgyalja. A folyóirat Mg­nyás Antal Kossuth közgazdasági nézetei című tanulmányának köz­lésével régi adósság törlesztését kezdi meg: a haladó magyar köz­gazdasági gondolat legkiválóbb képviselői nézeteinek értékelő is­mertetését; Sons Gábor cikke. A moszkvai mezőgazdasági kiállítás tanulságaival foglalkozik; Liska Tibor és Máriás Antal pedig rész­Tőbb mint 500 halálos áldozata van a délolaszország' ítéletidőnek Salerno (MTI). A „Reuter"-iroda jelenti, hogy hivatalos becslés szerint több mint 500 ember halt meg a hót elején dühöngő vihar­ban, amely özönvízzel és sárlavi­nával árasztotta el a Nápoly kö­zelében lévő Salerno környékét. A hivatalosan megállapított halálos áldozatok száma 362, de 212 sze­mély eltűnt és ezeket most már halottnak lehet tekinteni. A haj­léktalanok száma 4461. letes vitacikkben fejtik ki a gaz­daságosság és a nemzetközi mun­kamegosztás kérdésével kapcsola­tos kiterjedt, kutató munkán alapuló álláspontjukat. A folyóirat Szemle rovatában Kecskeméti 7,suzsa, Péter György, Rédei Jenő és Zala Júlia általános statisztika című egyetemi tan­könyvének a Magyar Tudományos Akadémia közgazdasági főbizott­ságában lezajlót^ vitájáról, Olli Lajos pedig a v'-a eredményeinek a Marx Károly Közgazdasági Tu­dományi Egyetem statisztikai ok­tatásában való hasznosításáról szá­mol be; n Számok és tények rovat Nyugat-Németország felfegyverzésé­ről, a nyugatnémet és Nyugat­Németországban érdekelt külföldi nagytőkések profitjáról. a nyugat­német munkásosztály helyzetének romlásáról közöl adatokat. A kritika- és könyvismertetés rovatban Simái Mihály Engels: a munkásosztály helyzete Angliá­ban című klasszikus munkáját — Dános Ernő Wagner Zoltán és Szőke György: az ipari termelési kapacitás felmérése és kihasználá­sának tervezése című könyvét is­merteti. A Folyóiratszemle rovat részle­tcsen ismerteti a Voproszi Ekono­miki című szovjet folyóirat 1954. évi» 7. számában megjelent cikke­ket. A lap szakirodalmi tájékoztatót is közöl a Magyarországon és kül­földön legutóbb megjelent gaz­dasági tárgyú könyvekről. 15 ss Elnöki Tanács határozatai A minisztertanács munkájának megerősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront Elnökségének javaslalára Hegedűs András elv­társat, a minisztertanács első el­nökhelyettesét, földművelésügyi miniszteri tiszte alól és Hidas Ist­ván elvtársat a vegyipari és ener­giaügyi miniszteri tiszte alól fel­mentette. Ezzel egyidejűleg Hidas István elvtársat a minisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Az államvezetés munkájának to­.vábbi erősítése érdekében a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa Szalai Béla elvtársat az Orszá­gos Tervhivatal eínöki tiszte alól való felmentése mellett könnyű­ipari miniszterré, Kiss Árpád elv­társat könnyűipari miniszteri tiszte alól való felmentése mellett vegy­ipari és energiaügyi miniszterré, Erdei Ferenc elvtársat igazságügy­miniszteri tiszte alól való felmen­tése mellett földművelésügyi mi­niszterré, Molnár Erik elvtársat a legfelsőbb bíróság elnöki tiszte alól való felmentése mellett igazságügy­miniszterré, Pogácsás György elv­társat az állami gazdaságok mi­niszterévé, Berei Andor elvtársat az Országos Tervhivatal elnökévé és Domokos József elvtársat a Ma­gyar Népköztársaság legfelsőbb bí­rósága elnökévé választotta meg. (MTI) Neliru hazautazott Kínából Kanton (Üj Kína) Nehru, India miniszterelnöke szombaton reggel 7 óra 15 perckor Kantonból külön­repülőgéppel elindult India felé. N E MZETKOZ1 SZEM L E A nyugati tábor politikusai az ' mérhető, ha felidézzük emlékcze­utebbi hónapokban, kiváltképpen I tünkben, milyen gyorsan követte az pedig a legutóbbi hetekben, szem- | ÉVK bukását a lor.deni értekezlet, látomást meggyorsították politikai menetrendjük lebonyolítását. Az egész nyűge,(i politikán feltűnő si­etség lett úrrá. Ez a sietség jól le­a londoni értekezletet a párizsi megegyezés és mennyire sietnek most nyugaton a párizsi megálla­podások ratifikációjával. Miért ez a nagy sielsés ? Felmerül a kérdés, mi indítja a nyugati hatalmakat, elsősorban Amerikát arra, hegy most gyorsab­ban igyekezzenek végrehajtani po­litikai terveiket, mint eddig bár­mikor, miért sietnek jobban ratifi­kálíalni a párizsi megegyezéseket, mint annakidején az európai vé­delmi közösségi szerződést. A nyugati polgári sajtó több ma­gyarázattal is szolgál erre. Fgyes kommentátorok szerint Dullesék a jövőheti képviselőházi és szenátusi választásokon "nagy diplomáciai sikerként" akarják szerepeltetni a párizsi egyezményt, s ezúttal el akarják feledtetni genfi vereségü­ket és az EVK kudarcát. Kétségte­len. hogy ebben a magyarázatban van igaesg. Más diplomáciai szemleírók a nyugatnémet felfegyverzéssel járó katonai megrendelésekből várható profitot tartják siettetős motívum­nak. Természetes, hogy ez a ma­gyarázat sem áll távol rz igazság­tól. Ismét írások Adenauer szemlá­tomást csökkenő tekintélyében, rendszerének mélyülő válságában látják c sietség okát E magyaráza­tokban még az előbbieknél is több igazság van. hiszen, a Nyugat-Né­metországban nemrég lezajlott vá­lasztások. a szociáldemokratái; ál­lásfoglalása a. négyhata'mi tár­gyalás"k me'Iett, az Adcnauer-féle kiáltató Dehler-vezette pártjának csatlakozása e szociáldemokrata követeléshez, eléggé példázza, hogy Adenauer és kormányaié, sokat veszített támogatóiból. A legfonto­sabb ok azonban nem a felsoroltak között keresendő. Az európai védelmi közösségi szerződésről a nyugati sajtó annak­idején minden jót elmondott. A közvéleménynek azonban elég ide­je volt megismerkedni a szerződés valódi tartalmával és meggyőződni arról, milyen veszélyeket rejt ma­gában ez az okmány. Európa köz­véleményének szeme felnyílt és az EVK propagandája elvesztette ha­tását. Hatalmas tömegmozgalom bontakozott ki Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, a nemzeti szu­veránitás védelmében és ez meg­pecsételte az EVK sorsát. Az ame­rikai politikusok ebből a vereség­ből mcgíami'tak annyit, hogy a közvéleménynek nem szabad időt engedni. Nem szabad hagyni, hegy a közvélemény megismerkedjék a londoni és párizsi megállapodások tartalmával, mert különben ismét magasra csaphat a tiltakozás láng­ja. Erpen ezért sietnek a ratifiká­cióval. A főok tehát a közvéle­ménytől val-i, félelem. A nyugati labor vezetői tartanak attól, hogy ha. időt engednek a tömeges ellen­állás kíbontakrzísának, mostani terveik is az EVK sorsára jutnak. E félelemnek meg ls van az oka: máris jelentkezik a tömegek ellen­állása. A pári-si megállapodásokról csak igen ködös közlemények láttak napvilágot, a közvéleményt szán­dékos tájékozatlanságban tartják. Burzsoá lapok aról fecsegnek hegy e megállapodások előnyö­sekbe'; ez EVK-ná'. Ha azonban megvizsgáljuk a rendelkezésre álló kevés adatot és a megállapodások cay-két "kialát. máris k'derül, hogy ilyen e'öeyökről szó sincs és tu'aj­donképpen mondja — a brüsszeli szerződés konzultatív tanácsa olyan tanáccsá válik, amelynek "döntési jogköre van«. Más szavakkal: az európai védelmi közösség "ncmzetekfeletti főbizottsága" helyett a Nyugateuró­pai Unió« konzultatív tanácsa ugyanolyan jogkörrel. Nagy hűhóval ünnepelte a nyu­gati burzsoá sajtó Angliát azért, mert beleegyezett abba. hogy négy hadosztályát az európai kontinen­sen tartja, hegy biztosítsa Francia­országot szövetségesének, Nyugat­Németországnak esetleges "kilengé­seivel" szemben. A burzsoá sajtó ezt garanciának nevezi. Nos. ezek a garanciák nem sekat érnek. Nem. először is azért, meri Anglia e kö­telezettséget annyi fenntartással vállalta, hogy azok az egé3z köte­lezettség értékét a nullával teszik egyenlővé. De nem érnek semmit azért sem, mert a második világ­háború kezdetén szintén voltak an­gol hadosztályok a kontinensen és — mint ismeretes — ezek távolról sem akadályozták meg a második világháborút. A német felfegyverzés ellenőrzé­séről maga Mcndes-Francc francia miniszterelnök ismerte be Londuu után, hogy a kérdésben nem szüle­tett döntés. Erre vonatkozólag a párizsi értekezleten is csak igen kedös határozatokat hoztak. A nyu­gatnémet militaristákat nem is igen feszélyezik a párizsi határozatok, A "United Press" amerikai hírügy­nökség jelentése szerint lilánk bon­ni hadügyminiszter jelölt úgy ter­vezi, hogy a nyugatnémet Wehr­macht egy-egy tankhadosztálya 14.600 katonával és 280 tankkal rendelkezők majd, szemben a hit­leri Wehrmacht tankhadosztályai­nak 11 ezer katonájával és 110 tankjával. Mindez eléggé bizonyítja, hogy az új megállapodások semmivel sem jobal; a régieknél és Európa népeinek semmi okuk feladni el­lenállásukat a nyugatnémet fel­fegyverzéssel szemben. Nyugat-Eu­rópa közvéleményét láthatólag mind erősebben foglalkoztatják a párizsi paktumban rejlő veszélyek és mind többen követelik, üljön össze n négyhatalmi értekezlet, úisiiteiű FiVK-rnl van sző. A nemzeti szuverenitás kérdésében I van az EVK-val szemben, hogy — például mindössze annyi változás mint a londoni záróközlemény ahogyan azt a Szovjetunió kormá­nyánál; október 23-i jegyzéke java­solja. A nyugati kormányférfiak igen nehezen ludnal; szembeszállni c jogos követeléssel. Éppen ezért, regi módszereikhez, a félrevezetés­hez, a megtévesztéshez folyamod­rak. Egyes nyugati burzsoá lanol; a közvélemény becsapása céljából arról írnál;, hogy a nyugati hatal­mak Nyugat-Németország felfegy­verzésével egyidőben akarnak tár­gyalni a Szovjetunióval a német kérdésről. Ezt a politikát cinevez­ték a "párhuzamos lépések" politi­kájának. Fz a politika azonban csak a lá'as ütemben folyó nyugat­német felfegyverzés leplezésére szolgál. Igen sok nyugati bur­zsoá publicista viszont arról ír, hegy a négybat lmi értekezlet ösz­szehívásának esek a párizsi megál­lapodások parlam-nti ratifikációja után lehet helye. Ezt az álláspontot képviselik vezetői is. a nyugati kormányok Ez ismét a közvélemény megté­vesztését célozza és lényegében azt akarja elírni, hogy a közvélemény menjen bele a mielőbbi ratifiká­cióba, "CSS/khegy elháruljanak az akadályok n négyhatalmi értekez­let útjából". Nem nehéz kita'álni. hogy cz a fajta érveié; az úgynevezett ero­pclit ka frgyvcrtárából származik. A közvélemény azonban eléggö tisztában van már azzal, hogy azok, akik Nyugat-Németországot fel akarják fegyverezni, nem azért te­szik azt, hogy utána a békéről cs N'mc.orszíg eyssíéről t'rgyalja­rak A Szovjetunióról pedig, mint eddig, ezután sem lehet ergedmé­nvekc; elérni »rrő-polftikival". A Szovjetunió hajlandó becsületes tárgyalásokon közelebb hezni egy­rrashez az á'lUpontokat, de nem ha landó a háborúi ivz'tók marta­lékául vetni Európa békéjét és biz­tonságát. 4

Next

/
Thumbnails
Contents