Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-28 / 255. szám

0YLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: GYORS LISTA A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN ÖTÖDIK SORSOLÁSÁNAK MÁSODIK NAPJÁRÓL (4. oldal) JEGYZŐKÖNYV MAGYARORSZÁG ÉS AZ NDK KÖNNYŰIPARÁNAK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL (3. oldal) A SZOVJET KORMÁNY OKTÓBER 23-1 JEGYZÉKÉNEK SAJTÓVISSZHANGJA (4. oldal) Pártunk biztosan vezeti dolgozó népünket az életszínvonal emelésének útján A szegedi pártaktíva értekezlete r~l 1 Kedden délután az Ad a-féri egyetem nagytermében tartotta ülését a szegedi pártaktíva. rAz MDP Központi Vezetősége legutóbbi ülésének határozatai alapján a pártaktíva meghatározta és meg­tárgyalta az új szakasz politikájának megvalósításával kapcsolatos szegedi feladatokat„ A pártaktíva ülésén részt vett és felszólalt Galló Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség tagja és Komócsin Zoltán elv­társ, a Központi Vezetőség agitációs és propaganda osztályának vezetője, A pártaktíva ülés a Központi Vezetőség határozata alapján jelölte meg a gazdasági és politi­kai tennivalókat is. Az új szakasz politikájának szegedi és országos eredményei melletf elemezte a he­lyi bajokat, nehézségeket is. Az aklivaülés s a számos hozzászólás is megmulatta, hogy Szeged népe a párt útmutatásával saját életszínvonala növeléséért képes és kész elvégezni a feladatokat. S tovább haladunk a júniusi úton — a gondtalanabb, könnyebb, jobb élet útján. Az MDP szegedi végrehajtó bizottsága beszámolóját Ladányi Benedek elvtárs, a szegedi városi pártbizottság első titkára ismertette, A Városi Párt-Végrehajtóbizottság beszámolója A Központi Vezetőség 1954 októ­ber 1. és 3. között tartott ülésén megtárgyalta a Politikai Bizottság­nak a népgazdaság helyzetéről szó­ló beszámolóját. A kérdés megtár­gyalását a népgazdaságban tapasz­talható komoly nehézségek tették indokolttá. A Központi Vezetőség a beszámoló és a vita alapján olyan határozatokat hozott, amelyek vég­rehajtása biztosítja a gazdasági életünkben tapasztalt nehézségek leküzdését, az új szakasz célkitű­zéseinek megvalósítását. A határo­zat végrehajtásának egyik lépése, ennek az aktívaülésnek az össze­hívása, a kérdések szegedi vonat­kozásban való megtárgyalása. A szegedi pártaktíva elé terjesztjük a Városi Párt-Végrehajtó-bizottság referátumát, amelyet a Központi Vezetőség határozata és a megyei pártaktíva határozata alapján ké­szítettünk el. A mezőgazdaság fejlesztésének eredményei Tisztelt elvtársak, a Központi Vezetőség határozatában megálla­pította, hogy a júniusi politika vég­rehajtásában vannak kiemelkedő eredmények. A .júniusi politika eredményeként nőtt a parasztság termelési kedve, javult a mezőgaz­daság műszaki, anyagi ellátottsága. Emelkedett a mezőgazdaság ter­melési színvonala, amelynek je­lentős tényezője volt a parasztság öntevékenységének kibontakozása. Ez a termelési bizottságok tevé­kenységén keresztül is kifejezésre jutott. A június előtti időben az akkori gazdasági helyzet következ­ményeként több mint 900 ezer ka­tasztrális hold tartalékföld állt megműveletlenül. Az eltelt idő alatt ezt a földterületet országos vi­szonylatban jelentős mértékben megművelték. Szegeden körülbelül 650 katasztrális hold körül volt a tartalékföld mennyisége. Jelenleg Szegeden nincs megműveletlen tar­talék földterület, az összes földet a szegedi parasztság igénybevette. Jelentős probléma volt hazánk­ban a talajerő megjavítása. Az el­múlt évben az országos viszonyo­kat véve figyelembe — 2 millió katasztrális holddal többet trágyáz­tak meg, mint azelőtt, A talajerő növelése terén Szegeden is jelen­tős lépéseket tettünk előre. Ezen­felül nagyjelentőségű a mezőgazda­ság fejlesztésében az évelő kultú­rák telepítése. Szőlőnk, gyümöl­csösünk nagymértékben pusztult az utóbbi időben. Június óla azonban országosan is nagymértékben fel­lendült az évelő kultúrák telepíté­se, Szegeden is javult ezen a té­ren a helyzet. Növekedett a má­sodvetéssel bevetett terület is. Nagyon érdekes jelenség Szeded és környékén a rizstermelés nö­vekedése. Szegeden ebben a gaz­dasági évben mindössze 5 katasz­trális holdon volt rizstermelésünk, de annyira bevált, hogy a követ­kező évre tsz-eink 115 katasztrális holdon terveznek rizstermelést. egy dolgozó által végzett munka­egység. Ezzel együtt egy másik adat is jellemzi a tsz-ek bizonyos mértékű megszilárdulását: a köte­lező egységet nem teljesítők szá­ma jelentősen csökkent, mintegy húsz százalékkal. Szegeden is jelentősen javult a mezőgazdaság műszaki-anyagi el­látottsága. ötven százalékkal több a műtrágya felhasználás. Hazánk­ban ebben a gazdasági évben több mint két és félezer traktort, közel 1500 traktorekét, több mint 16.000 ekét és 17.000 boronát adott az ipar a mezőgazdaságnak. Nagyon érdekes, hogy Szegeden 1953-ban mindössze egy ekét adtak el, vi­szont 1954-ben a statisztikai ada­tok szerint 250 ekét vásároltak a dolgozó parasztok. A mezőgazda­sági kisgépforgalom 331 százalék­kal emelkedett. Bizonyos javulás van a be­gyűjtésben, Szegeden elsősor­ban a kenyérgabona beszolgál­tatása terén. Egyéb kötelezettségek teljesítésé­ben azonban komoly elmaradás van. Nem tudtuk megvalósítani azt a követelményt, hogy a kulá­kokkal szemben megfelelően jár­junk el. Sok hátralékos kulákunk van, akikkel szemben érthetetlen okok miatt — a tanács sem jár el kellő határozottsággal. , Ezek az adatok világosan jelzik azt, hogy fordulatot értünk el a mezőgazdaságban s itt is jelentős eredményeink vannak. Az ipari termelés kérdései jelentősen emelte termelését — ál­talában 17.5 százalékkal. A helyi ipar termelése Szegeden is nőtt és jelentős változás van termékein.ek elosztásában. A termelt árukból közel 60 százalékkal bocsátanak többet a lakosság rendelkezésére. A kisipari szövetkezetek is igye­keznek a lakosság szükségleteinek megfelelően termelni. Az országos áruellátás szempontjából is jelen­tős az az árumennyiség, amelyet a helyi ipar és kisipar ad. 1954 máso­dik félvében 1.1 milliárd forintra tehető ennek értéke országunkban. Ezek az adatok a párt politiká­jának helyességét igazolják és bi­zonyítják azt, hogy a pártnak a helyi iparral és a kisiparral kap­csolatos politikája helyes, a lakos­ság érdekeit szolgálja és jelentő­sen hozzájárul a lakosság szükség­leteinek kielégítéséhez. Van azon­ban meg nem értés ebben a kér­désben. Sok panasz és félelem is a kisiparosok iparengedélyének ki­adásával kapcsolatban. Kétségtelen, hogy gazdasági életünkben bizo­nyos vonatkozásban nehézségeket támaszt és különösen azzal, hogy néha jó szakmunkásokat von el az üzemekből, de a kisipar szolgálja a lakosság érdekeit, s ezért feltétle­nül támogatnunk kell a törvényes kereteken belül. Az áruforgalom alakulása Az ipar és a mezőgazdaság bi­zonyos fokú fejlődése, a termelés emelkedése hozzájárult az életszín­vonal bizonyos mértékű emeléséhez is. Az életszínvonal emelkedése — figyelembe véve a tavaly ősz óta történt árleszállítások utáni bizo­nyos mértékű áremelkedést egyes cikkekben — körülbelül 20 száza­lékos. Mint eredményt kell meg­állapítanunk, hogy a parasztság életszínvonala ennél többet emel­kedett. Az életszínvonal emelkedését leginkább az áruforgalom alaku­lásán keresztül lehet lemérni. Ha kiskereskedelmünk áruforgalmát nézzük, országosan 26 százalékkal nőtt egy év alatt. A földműves­szövetkezetek áruforgalma viszont, amely elsősorban a parasztság szükségletét elégíti ki — 43 száza­val, ezeknek a hiánycikkeknek a pótlásával feltétlenül foglalkoz­nunk kell, Mi a szegedi ipar része az ered­ményekből és hibákból? Szeged minisztériumi iparában a második félévben van javulás. 11 élüzemünk volt. A harmadik ne­gyedévben 16 milliót törlesztet-" tünk több mint 40 millió adóssá­gunkból. A harmadik negyedévben tervünket globálisan több mint 105.4 százalékra teljesítettük. So­kat törlesztett adósságából a tex-" tilipar, faipar, élelmiszeripar. Sze* ged azonban még több mint 23 millió forinttal tartozik népgazda-* Ságunknak. Mindebből az következik, hogy a. Központi Vezetőség júniusi és a III. pártkongresszus határozatai-* nak végrehajtása során kétségte­lenül javult Szeged összes dolgo­zóinak életszínvonala, emelkedtek a reálbérek, megszilárdult a párt és a munkásosztály kapcsolata, erősödött a munkás-paraszt szövet­ség, erősödött a párt ós a tömegek közötti kapcsolat. Ezek a júniusi határozat végrehajtásának legfőbb politikai és gazdasági eredményei. Gazdasági nehézségeink okai Látnunk kell azonban, hogy emellett súlyos gazdasági és poli­tikai nehézségeink vannak. Az árualap és a vásárlóerő viszonya mutatja azt, hogy intézkednünk kell. Széles rétegekben, a dolgozók körében komoly elégedetlenséget tapasztalunk a júniusi politika nem megfelelő végrehajtása miatt. Miben látja a Központi Vezetőség a legfőbb hibát? A Központi Veze­tőség szerint az egyik és alapvető hiba a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének lassú üteme. A mező­gazdaság sem műszaki, sem anyagi, sem káderek tekintetében nem kap­ta meg a kellő segítséget. Egyes lékkai magasabb, mint egy évvel, minisztériumok jelentős lépést tet­ezelőtt. Szegeden ez egészen ma­gas: 74 százalékos. Magas az áru­forgalom emelkedése hazánkban a ruházati kereskedelemben is, 64 százalékos. Szegeden ez is maga­sabb az országosnál: 72.2 százalé­kos. A nem közvetlen életszükség­letet jelentő cikkekben is magas a forgalom. Például rádió majdnem tek a mezőgazdasági szükségletek kielégítése felé, a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek azonban traktorok tekintetében csak 51 százalékra teljesítették ter­vüket. Az építőipari minisztérium szeptemberig mindössze 60—70 szá­zalékát végezte el a mezőgazdasági építkezéseknek. A szegedi 65. A paprika holdankénti átlagter­mése jelentősen növekedett, az ül­tetési terület 50 katasztrális hold­dal nőtt. A mostani árrendezés nyilvánvalóan segíti az export­paprika termelésének növelését is. Az állattenyésztésben június óta szintén jelentős javulás van ha­zánkban és Szegeden egyaránt. A sertés-, juh-, baromfitenyésztés nagymértékben emelkedett. Nehéz­ségeink vannak azonban a szarvas­marhatenyésztéssel, amelyben nincs kellő javulás. Javul a mezőgazdaság szocialista szektorában is. a helyzet. Az egy dolgozóra eső munkaegységek szá­ma megnövekedett. Szegeden 250— A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata és a III. pártkongresszus határozatai az ipar elé feladatnak állítják a mezőgazdasági termelés­nek korszerű gépekkel és termelő­eszközökkel való ellátását. Az í^ar második fontos feladata, hogy je­lentősen növelje a közszükségleti cikkek termelését. Ennek feltétele az ipar bizonyos mértékű átszer­vezése. Meg is vannak már ennek kezdeti eredményei. Az egész inar termelése 1954-ben 3 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése több mint 12 százalékkal nőtt. A kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek közszükségleti cik­kekből 27 százalékkal, mezőgazda­sági nagygépből 22.2 százalékkal, mezőgazdasági kisgépből 32.4 szá­zalékkal termeltek többet, mint jú­nius előtt. A fogyasztási cikkekből a könnyűipari minisztériumhoz tar­tozó üzemek az első negyedévi el­maradás miatt alig termeltek eddig többet, mint korábban. Van azon­ban érezhető javulás az élelmi­szeripari minisztériumhoz tartózó üzemek termelésében. Szegeden is 150 százalékkal több fogy egy év Tröszt'sem sokkal többet tett ezen alatt, mint azelőtt. Kerekpar, gyapjúszövet, cipő és egyéb szük­ségleti cikkekben is nőtt az áru­forgalom. Élelmiszerekben — a hús és zsír kivételével — egyenletesnek lehet mondani az áruellátást. A hússal és a zsírral nehézségeink vannak. Nehézségeink vannak azért, mert állattenyésztésünkben azt a lema­radást, azt a hátrányos helyzetet — amely a június előtti időkből származik — még nem tudtuk meg­szüntetni. A mi szegedi nehézsé­geinket azonban nemcsak ez okoz­za. A mi szegedi nehézségeinket véleményünk szerint a belkereske­delmi minisztérium rapszodikus ve­zetése, az a helytelen módszer is okozza, hogy egyáltalán nem tájé­koztatja idejében sem az alsóbb tanácsszerveket, sem a pártszerve­ket arról egy-két hónapra előre, hogy milyen változások várhatók a zsírellátásban. Ezért történik meg ismétlődően, hogy az év vége felé. szeptemberben, októberben Szege­den a zsírellátás tekintetében ko­moly nehézségek támadnak. Ehhez hozzájárul az is, hogy disznóvá­gásból visszamaradt tartalékok er­re az időre elfogynak. Az áruellá­tás tekintetében súlyos panasza a lakosságnak — és meg kell mon­danunk, jogos panasza —, hogy hiányzik a gyermekcipő, a zokni, a cérna, a bútor, az edény. A kenyér a téren. Emlékeznek az elvtársak arra. hogy körülbelül 5 hónappal ezelőtt a Politikai Bizottság hatá­rozatának alapján tájékoztattuk az elvtársakat arról, hogyan állunk az állami gazdaságok „gazdaságos" termelésével. Ezen a téren van ja­vulás, de nagyon lassú és nem ki­elégítő. A pazarlás, a lopás még mindig jellemző. Rossz a gépek és az anvagi eszközök kihasználása. A Központi Vezetőség meg­áiiapílasd szerint másik fontos fci alapvető hiba. hogy az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak a mezőgazdaság szükség­leteit nem elégíti ki, hanem a köz­szükségleti cikkek termelése is túl­ságosan lassan növekszik. Az év első nyolc hónapjában sok ipari vállalat nem teljesítette ezen a té­ren a tervét. A nehézipari minisz­tériumhoz, az építésügyi miniszté­riumhoz. a kohó- és gépipari mi­nisztériumhoz tartozó üzemek kedéséhez. együttesen 520 millió forinttal ke­vesebb közszükségleti cikket ter­meltek, mint amennyit kellett volna. Szegeden 16 millió forintot tör­lesztettünk az adósságból a harma­dik negyedévben, de még több, mint 23 millió forint adósságunk van. A Szegedi Ruhagyár több mint 8.6 millió forinttal tartozik. 8600 férfi öltönyt jelent ez, 1000 forintos átlagos áron — a konzerv­gyár több mint 2 millió forinttal tartozik — 300 szobabútor árának felel ez meg körülbelül, 7000 fo­rintos áron. A Paprikafeldolgozó Vállalat közel 10 millió forinttal adott kevesebbet népgazdaságunk­nak, mint amennyit a terv szerint kellett volna. Ebből a pénzből kö­rülbelül 25 kétszobás lakást lehet­ne építeni. Ha ezeket a számokat összevetjük, akkor mindjárt ma­gyarázatot kapunk arra, hogy miért vannak nehézségeink, és miért van nehézség az árualap és a vásárló­erő aránya között. Súlyosbítja a helyzetet még az is, hogy az ex­porttermelésben nincs kellő vál­tozás. Necn kielégítő a minőség, s abból a szempontból sem kielégítő az exportáru összetétele, hogy ál­talában a munkaigényes exportáru helyett kevésbé munkaigényes és nagyobb anyagigényes árukat vi­szünk külföldre. Nem is teljesítjük exporttervünket. Itt Szegeden sem a Paprikafeldolgozó Vállalat, sem a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vál­lalat, sem a Konzervgyár és még sok szegedi tizem nem teljesíti ex­portterv ét és ezzel nehezíti a kül­kereskedelmi áruforgalom lebonyo­lítását. De alacsony általában a tenmelSs színvonala, s főként alacsony ati alapanyag termelő iparban. A szénbányászat most sefn teljesítette tervét. Nálunk is — ahelyett, hogy a termelés általában globálisan emelkedett volna — az év első nyolc hónapjában 9.3 százalékkal csökkent. A mi szegedi iparunk sem járul hozzá az árualap növe­A termelékenység és az önköltség alakulása A Központi Vezetőség megálla­pítása szerint — és teljes mérték­ben egyet kell értenünk ezzel — a nehézségeknek további oka az, hogy tűrhetetlenül alakul a ter­melékenység és az önköltség. Az első félévben a termelékenység ná­minőségére is sok a panasz. Ezek-I lurik 9.3 százalékkal esőkként, ahe­önköltség pedig ahelyett hogy csökkent volna. emelkedett. Az önköltség az első félévben orszá­gosan 2.8 százalékkal emelkedett. Micsoda árumennyiség van emö­göt) az önköitségemelkedés mö­gött! Megközelítőleg Szegeden is 800 munkaegységre emelkedett az talán ez az egyetlen iparág, amely nek a panaszoknak az orvoslása-, íyett, _ hogy emelkedett yolpa, \ W!p*«<{lí4aL A-M- oklaipnJL 1

Next

/
Thumbnails
Contents